Szerintetek mit lehet csinálni egy 1,5 méteres beltéri magasságú szinten? A kérdés egy speciális épület eladása kapcsán vált aktuálissá.

A Petőfi Sándor u. 17. szám alá sorolt, másik oldalával a Szervita tér felé néző egykori Belvárosi Távbeszélő Központ a közeljövőben gazdát cserélhet. Eladásra hirdette meg ugyanis a tulajdonosa, a Magyar Távközlési Rt. Ha az ugyanazon téren álló OMFB székház bontása is elkezdődik, és az új tulajdonos a Távbeszélő Központot is elbontja vagy átépíti, a tér összképe drasztikusan megváltozhat. Akár a környezete: a Városháza túloldalán a Városháza Fórum, a gyalogos utcák kialakításával a Budapest Szíve program, a Deák Ferenc utcában a Fashion Street alakíthatja át a Belváros képét a közeljövőben.

Budapesten 1904-ben adták át az első CB telefonközpontot - ez volt a Teréz központ. 1915-ben adták át a Ray Rezső tervezte József telefonközpontot a Baross utcában. 1928 és 32 között már az automatizálás is lezajlott. 1965-ben a Zugló főközpont megnyitásával már több mint 10 központ állt. 1986-ban nyílt meg a Városmajor távbeszélő központ, ezt Vadász György tervezte, ma Városmajor Office Center néven működik, részben a Posta helyiségei találhatók benne, részben irodaházként funkcionál, amióta a technológia fejlődésével a korábbi nagy épületek funkciójukat vesztették.

A tér ezen részén eredetileg a Höbling János terve alapján 1727-ben elkészült templom toldalékaként kolostor-bérház épület állt. A második világháborúban mindkét épület súlyos károkat szenvedett. A templomot néhány éven belül helyreállították, a csatlakozó épületeket viszont 1947-ben elbontották. Az is felmerült, hogy a Nagypostát is elbontsák, és így a templom körül közparkot alakítsanak ki a Városháza előtt - ez végül nem valósult meg, bár évtizedekig játszótér volt csak itt. A Posta megmaradt, és a 70-es évekre még ki is bővült egy új épülettel, a Belvárosi Távbeszélő Központtal. A tér környezetében is befoltozták a háború ütötte sebeket. Gulyás Zoltán (1930-2000) tervezésében épült fel a Deák Ferenc utca és a Petőfi Sándor utca sarkán az OTP-Chemolimpex székház 1963-ban - ma az OTP használja az épületet. Az egykori Martinelli téren pedig 1972-re készült el a Szabó István tervezte OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) székház, amely 2008-ban a KÉK otthonául is szolgált. Ez utóbbi helyére Zaha Hadid tervezett irodaházat, de ennek megépítése az utóbbi hetekben megkérdőjeleződött.

Amikor még állt a kolostor-bérház (Forrás)

A Központ megépítését tehát a Posta bővítése indokolta, ahhoz csatlakozóan épült meg. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezték (ez nem az a Bán Ferenc, aki Nemzeti Színházat tervezett az Erzsébet térre!) 1971-ben. A belsőépítész Tell Márta, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A jelenleg (még?) látható épület 1976-ra készült el vasbeton pillérvázas, tégla közfalas, monolit vasbeton födémes kivitelben.

A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen", valamint "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot el kell bontani".

Az ablakok a kor szelleméhez igazodva alumínium tokosak, és dupla üvegezésűek. A külső homlokzat meghatározó elemei a függőleges irányban futó alumínium merevítő bordák közötti színezett üvegfelületek és az ablakok. Vakolt felület egyáltalán nincs is az épület külső felületén! A Szervita tér felé néző homlokzat tömege megegyezik a templom fő tömegének négyzetes formájával és méretével. A templomon a pilaszterek szélessége az újabb épületen az ablakok szélességeként ismétlődik meg, és párhuzam mindkét homlokzat függőleges tagolása is. Az új épület így modern eszközökkel kívánt a szomszédos templomhoz igazodni.

A templom és a telefonközpont ma. (Forrás)

A belső burkolatok egyszerűek, és ma még részben az eredeti állapotnak megfelelőek, a pvc padlótól a metlachiig. Az eredeti belső tér elképzeléséhez idézzünk magunk elé piros fabútorokat, sötét márványburkolatot, krómacél és alumínium részleteket, és Luxalon alu és poliészter álmennyezetet. Érdekesség, hogy az eredeti funkció következményeképpen az épület rendkívüli elektromos kapacitásokkal bír: 4 helyiségben alakítottak ki 0,4 kV-os fogadóállomást, áramkimaradás esetén pedig 2 nagy teljesítményű aggregáttal biztosítható az áramellátás! A gépek hűtése miatt légkondicionálókat is be kellett építeni, így az irodák - Budapesten akkor még újszerű módon - szintén légkondicionáltak voltak.

A telek U alakja a korábbi épületnek megfelelő, ám talán túlságosan is körbeszorítja a szomszédos templomot. A templom és az új épület a fentebb leírt szándék ellenére sem képez szerves egységet, a köztes közlekedő- és légterek szűkösek és sötétek. A telek észak-déli irányban elnyúló, Petőfi Sándor utcai része rendkívül keskeny. A másik oldal is keskeny, és a harmadik emeletig a benapozottság a templom közelsége miatt nagyon alacsony. A Petőfi Sándor utca és Városház utca közötti átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek mészkő domborműve, míg a Szervita téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél alkotást.

A pince közel felét az épülettechnológiai helyiségek foglalják el, a többi raktár és közlekedő. A földszint egykor sokkal világosabb volt, sok üvegfallal, átlátható terekkel épült meg. Mára ez a kereskedelmi funkciók betelepülésével (kávézó, palacsintázó, ügyfélszolgálati iroda) teljesen megszűnt. A félemeleten dupla szintmagasságú géptermek találhatók. Az 1-2. szinteken a távközlési technológiai helyiségek és irodák kaptak helyet. Az első emeleten volt a kábelrendező, a 2-3. szinten a géptermek. A 3-5. emeletig főleg irodák, illetve néhány raktárhelyiség találhatók. A 6. emeleten nagy alapterületű raktárhelyiség, étterem-konyha, és kazánház található. A legnehezebben kihasználható részek az 5. és 6. szint között helyezkednek el. Ezek technológiai szinteknek épültek ki, belmagasságuk mindössze 1,5 méter!

És milyen lehet egy esetleges új épület? Erre a szabályozók adhatnak némi útmutatást. A parkoláshoz mindenképpen mélygarázs szükséges. A jelenlegi épületre emeletráépítés nem lehetséges, magastető sem létesíthető. A földszinti közlekedőterek kötelezően megtartandóak. Az épület utcaképi védettségű, műemléki környezetben helyezkedik el. Az eredeti funkció (távbeszélő központ és irodaház) mára irodaházra és kisebb részben kereskedelmi ingatlanra változott. A jövőben kereskedelmi-irodai funkciót kaphat az épület, de ez már az új tulajdonos döntése lesz.

Képgaléria az épületről

Kérdés: szerinted milyen funkciót lehetne telepíteni egy 1,5 méteres beltéri magasságú helyiségbe?

Források:
http://www.postamuzeum.hu/
Magyar Építőművészet, 1977/5. p.10.
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/gallery/5/748.html
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/history/6.html
http://www.deteimmobilien.hu/ingatlan/files/103c-ingatlaleiras_magyar.pdf
http://urbanista.blog.hu/2009/01/20/elado_a_matav_szekhaz_a_szervita_teren_megy_a_magyar_telekom_egy_csomo_mas_ingatlana