Továbbra is csak húzódik az Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar Design Terminállá alakítása.
Az épület a Nyíri István - Lauber László tervezőpáros egyik legismertebb munkája. Együtt terveztek egészen a második világháború végéig. Lauber 1930-ban megépült Fehérvári úti autószervize Budapest egyik első modern épülete volt. Talán legismertebb művük, a Kékgolyó utcai ötemeletes bérház legfelső szintjén a városban először létesült tetőkert. Az V. kerületi Irányi utcában hétemeletes lakóházuk. Nyíri tervezte a Mecsek Szállót (1935-37), majd a tervezőpáros készítette el a Szabadság tér déli végében a ma az UniCredit banknak is otthont adó Pénzintézeti Központot (1938-40). Fontos alkotásuk a Telefongyár Rt. Hungária körúti irodaháza is. Egyszerű megjelenésű, de nagyon átgondolt modern épületek jelzik munkájuk alaposságát.
Az Erzsébet tér 1973-ban. (Forrás)
Az Erzsébet téri buszpályaudvar talán a legismertebb modern épület hazánkban. A korszakból ez az első épület, amit műemlékké nyilvánítottak. De úgy is első volt ez az épület, hogy hasonlóan nagy forgalmú autóbusz-pályaudvart korábban nem építettek az országban. A helyszín az első tervek szerint még a Liszt Ferenc tér lett volna, később felmerült a túloldali Jókai tér is. Végül a mai helyén épült meg, az egykori Engels téren.
A tervezők a feladatot a kor magas színvonalán oldották meg - igényes formálással, jó arányokkal, változatos anyaghasználattal. A nagyobbik, indulási épületet kettős, emeleti csomagfolyosóval ellátott fedett peron köti össze a kisebb, érkezési épülettel. (Akkoriban ugyanis a csomagokat külön kezelték, és a busz tetejére pakolták fel, ezért húzódik ott fent végig a korlát.) A vasbeton szerkezetű épületrészt az egyik sarokban befelé dőlő üvegtéglafal töri meg, körülötte rusztikus hatású kőlapokkal burkolták a falat. A belső terek a nagy méretű ablakoknak köszönhetően világosak, jól benapozottak. A belső terek eleganciáját a vörös márványpadló, a krétakő falak és a finom részletek (korlátok, ajtók) teremtik meg.
Az épület 2001-ben zárt be. Egy 2005-ös pályázati kiírás után 2006-ban álltak neki a nagyobb épületrész felújításának, ennek tervezői a TeamPannon építészei, Golda János és Madzin Attila voltak. 2004-ben már azt írták, hogy 1 év múlva megnyithat a hazai design központja. 2005-ben is azt írták, hogy majd talán 1 év múlva, és ma is azt írják. Ebből a huzavonából lett elege azoknak, akik az alábbi közleményt tették közzé:
Tisztelt Kiss Péter kancelláriaminiszter úr! Az Erzsébet téri volt buszpályaudvar átépítése nyomán létrejövő Design Terminál megnyitásának kitűzött időpontja 2006. március 30. volt; azóta működhetne a főváros közepén a szakma által is türelmetlenül várt design központ. Ezzel szemben, több mint két és fél évvel a nyitás tervezett időpontja után az épület használatba vételére még mindig nem kerülhet sor, sőt jelen pillanatban a Design Terminál megnyitásának időpontjára még ígéret sincs.
A felújítás befejezése óta eltelt csaknem három évben az épület üresen állt, ezalatt a sajtóból csupán vizsgálatokról és a használatbavételi engedély csúszásáról lehetett értesülni. Az intézmény hiányát kézzelfoghatóvá teszi, hogy bár 2009-et az Európai Unió a kreativitás és innováció évének nyilvánította, e területek hazai reprezentációja megoldatlan. A szakma képviselői számára nyilvánvalónak tűnik, hogy hosszú távon a Design Terminál lehetne az innováció, a kreatív ipar, a design találkozásának, a nemzetközi fejlemények és a hazai eredmények bemutatásának helyszíne, a magyar szakmai élet katalizátora. Az átadás elmaradása miatt jelenleg ezek a funkciók betöltetlenek. A Design Terminál sorsának eddigi alakulása és mindenekelőtt bizonytalan jövője a szakma képviselői számára több kérdést vet fel:
Mi az oka annak, hogy az érvényes kormányhatározat ellenére a design központ nem nyílhat meg? Milyen érdekek akadályozzák, hogy csaknem hat évvel a program meghirdetése, és három évvel az épület átépítésének befejezése után üzemelni kezdhessen a Design Terminál? Ki a felelős azért, hogy Budapest közepén egy komoly anyagi áldozatok árán átalakított épület évekig üresen áll?
Mivel az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal semmilyen nyilvános információt nem adott az épület használatba vételéről és jövőbeli működtetéséről, kérjük, válaszában tájékoztassa a design szakma képviselőit a Design Terminállal kapcsolatos tervekről.
Köszönettel az áláírók:
Szigeti Szilvia, textiltervező iparművész
Lovas Cecília, főszerkesztő, DesignRoom
Lőrincz Attila, Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, elnökségi tag
Mascher Róbert, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének elnöke
Bojár Iván András, művészettörténész, főszerkesztő, Octogon
F. Kovács Attila, építész, belsőépítész
Orlai Balázs, formatervező művész
Kara György, tervezőgrafikus
Zalavári József, formatervező művész
Osvárt Judit, főszerkesztő, H.O.M.E. Magazin
Zsótér László, rektorhelyettes, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Kukorelli Péter, formatervező művész
Dr. Szentpéteri Márton, tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pataky Dóra, okleveles építész tervező művész
Lelkes László, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága elnöke
Kopek Gábor, rektor, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Ferkai András, építészettörténész
Vadas József, művészettörténész
Péter Vladimir, ötvösművész
Droppa Judit, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Antalóczy Tímea, intézeti tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Martinkó József újságíró, designkritikus
Prof. emer Lengyel István, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Renner Zsuzsanna, főigazgató, Iparművészeti Múzeum
Források:
http://www.es.hu/index.php?search=text&text=butas%E1gunk+eml%E9km%Fbve
111 év, 111 híres ház c. könyv, p. 120
http://www.hg.hu/blog/6328-miniszteri-intezkedest-varnak-a-design-terminal-ugyeben
http://www.pestiest.hu/cikk/41379/kivul_forma_belul_design
http://www.epulettar.hu/modules/hir/Default.aspx?id=2454
