Sokáig csak a Lánchídnak volt díszkivilágítása. A hetvenes években több híd kivilágítása is felmerült, a Margit híd akkori felújításakor el is kezdték a kiépítést, ám az végül félbemaradt. Idén a Szabadság híd kapott kivilágítást, és kivilágították az Erzsébet hidat is. Nézzük meg az Erzsébet hidat: a régit, az újat, a bélyegen levőt és a kivilágítottat!
Erzsébet híd, 1903
Az első Erzsébet híd 1898 és 1903 között épült fel. Az építés már megkezdődött, amikor 1898 szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett a népszerű "Sissy", azaz Erzsébet magyar királyné. Így esett, hogy a megépült hidat róla nevezték el. (Egyébként Eskü téri híd lett volna.) A híd tervezésére még 1894-ben írtak ki pályázatot, ezen Kübler György, Eisenlohr és Weigle terve nyert. Ha megvalósul, akkor egynyílású kábelhíd épült volna. A kábeleket azonban külföldről kellett volna hozatni, a döntnökök viszont a hazai gyártást részesítették előnyben. Így aztán egy lánchíd valósulhatott meg - ahhoz itthon is elő tudták állítani a részegységeket. A megvalósult híd tervezője, Nagy Virgil neve a Szabadság híd kapcsán már felbukkant - annak architektúráját ő tervezte. A szecessziós díszítésű híd 290 méter hosszú nyílása annak idején nagy szenzációnak számított. Az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja! (Ebben az is szerepet játszott, hogy akkoriban már inkább kábelhidakat építettek.)
A lánchídnál a híd súlyát két hosszú láncsor tartja, ezekről lógnak le a merevítőtartók. Ezek tartják az útpálya súlyát. A hídpálya 18 méteres volt, ebből 11 méter a kocsiúté volt, 2x 3,5 méter pedig a gyalogjárdáké. A kocsiút két szélén villamospálya is futott. Hazánkban itt alkalmaztak először Martin acélt. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG), a láncokat a diósgyőri állami vasgyár készítette. 1903 szeptemberében megtartották a próbaterhelést: több mint 2300 tonna bazalt kockakövet hordtak fel a hídra. A szerkezet közepe mindössze 285 mm-t mozdult el lefelé. A hidat 1903 október 16-án adták át a forgalomnak. Az építmény összsúlya 11 170 tonna volt.
A hidat villamosforgalomra is tervezték, az azonban sokáig nem indulhatott meg rajta a villamostársaságok konkurenciaharca miatt. Végül a két társaság, a BKVT és a BVVV közösen használhatta a megépült vágányokat - ezt nevezték peage üzemnek. Az első villamos 1914 augusztus 14-én haladhadott át a hídon. 1928-ban már a 14-es, 18-as, 44-es, 75-ös és 76-os villamos is átkelt a hídon. Ez elég nagy zsúfoltságot okozott, úgyhogy 1930-ban lecsökkentették a járatok számát.
Aztán jött a második világháború, és a visszavonuló német csapatok az összes hidunkat felrobbantották. (Na jó, kivéve az Árpád hidat.) Az Erzsébet híd mind a négy lánckamráját fel akarták robbantani, de csak egy robbant be. Emiatt az északi lánc eldeformálódott ugyan, de nem zuhant a Dunába. Pesten állva maradt a hídfő is. A híd tehát súlyosan megsérült, de sokáig úgy gondolták, helyreállítható lesz.
Erzsébet híd, 1964
A felrobbantott hidak helyreállításakor az Erzsébet híd maradt utoljára. Sokáig ment a vita, hogy helyreállítani, vagy újat építeni érdemesebb. És hogy lánchíd, vagy kábelhíd épüljön-e. Végül az új híd építése és a kábelhíd (utóbbi 5000 tonnával könnyebb szerkezet!) típus mellett született döntés 1959 október 14-én. Olyan ötlet is felmerült, hogy a hidat kicsit északabbra kellene Budára érkeztetni, hogy ott ne a hegynek menjen neki az út, végül ezt is elvetették - így ugyanis fel tudták használni a régi híd pilléreit. Az új híd tervezője Sávoly Pál (az UVATERV Hídirodájának irdavezetője) volt. A híd 18 méteresre kiszélesedett, mivel a járdákat kitették a pilléreken kívülre. Sávoly főleg a Kölnben található, 1949 és 1951 között felépült Mülheim hidat tanulmányozta - a hasonlóság az Erzsébet híddal egészen szembeszökő (ld. még itt).
1964-ben megtartották a híd nyilvános próbaterhelését:
Ezek a képek kerültek be a sajtóba, arról pedig hallgattak, hogy előző este már a Gödöllői HÉV kocsijaival és teherautókkal tartottak már egy próbaterhelést. A Rákóczi úti villamossíneken érkező szerelvények az Astoria gyalogos aluljárójában tettek kárt - a villamosok és ezen járművek terhelése alatt le is szakadt ott az álmennyezet. Ennek emléke, hogy ebben az aluljáróban részben az oszlopokra szereltek a lámpatestek, ha arra jársz, nézd meg! A nyilvános terhelés alatt egyébként a híd középen 90 cm-t süllyedt, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak. (A süllyedés nagyobb volt, mint a régi hídnál, mivel a kábelhíd rugalmasabb szerkezet a lánchídnál.) A hidat 1964 november 21-én adták át a forgalomnak.
Az ötvenes években Rákosiék már elkezdték a 2-es metróvonal építését, így úgy vélték, hogy az új hídra nem kell majd villamossín. Mivel az építkezés leállt (bővebben itt), mégiscsak tettek villamossíneket a hídra. Ennek a kapkodásnak azonban az lett az ára, hogy a villamospálya vágány-alépítménye elég gyatrára sikeredett, a villamosforgalom a hidat elkezdte megrongálni. A villamosoknak ekkor még volt egy megállójuk a hídon, a Március 15. térnél. Ha a híd alá besétálunk, még ma is látszik az oda vezető lépcsősor nyoma! További érdekesség, hogy 44É jelzéssel még egy éjszakai villamos is közlekedett a hídon.
Aztán átadták a 2-es metró második szakaszát is, és ezzel a hivatalos indoklás szerint feleslegessé vált a villamos a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon. Ezen a videón az ifjú Baló György ismerteti az akkori álláspontot:
A felvétel dátuma 1972. december 30-a
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keletitől indult (ma már egyik sem létezik, a 67V busz is megszűnt 2008-ban), a 60 és 60A járatok megszűntek, a 68-as is csak a Keletihez ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd. További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járda-átépítés, külső kezelő járda kiépítése, kábel-bilics ellenőrzés és csere, merevítő tartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg), és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). 2009-ben pedig díszkivilágítással gazdagodott a híd:
A híd kivilágításának látványterve
Az átadó ünnepségre 2009 november 17-én került sor, bár próbavilágítást már tartottak korábban. A beruházás finanszírozója nagyrészt Japán volt. Japán és Magyarország 140 éve vette fel először egymással a diplomáciai kapcsolatot, valamint 50 éves évfordulója van a kapcsolat újrafelvételének is. Ennek emlékére a két országban jubileumi emlékbélyeget adtak ki 2009. október 16-án, pénteken. A kivilágítással kapcsolatban megkérdeztem a Japán nagykövetséget, a Politikai Osztály az alábbi tájékoztatást adta:
"A díszkivilágítás tervezője az a ISHII Motoko asszony, aki a világ több nagyvárosának készített már fénytervezési munkákat, így pl. a Tokyo Tower vagy a Rainbow Bridge kivilágítása is az ő nevéhez fűződik. Ez a projekt is része a Magyar-Japán Jubileumi évnek, annak egyfajta megkoronázása, hiszen költségét és jelentőségét tekintve az egyik legfontosabb (kb. 260 millió forint). Az emlékév kapcsán azokkal a magánemberekkel a középpontban, akiknek kapcsolata volt/van Magyarországgal, egy Jubileumi Végrehajtó Bizottságot hoztak létre Japánban a képviselőház volt elnökének KÓNO Yóhei úr vezetésével. A kivitelezést a Fővárosi Önkormányzat, mint a híd tulajdonosa bonyolítja és felügyeli. (...) A díszkivilágítás kivitelezési költségét egyrészről a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből, illetve 42 japán magánvállalat finanszírozta közel fele-fele arányban, az üzemeltetés a Főváros feladata lesz. A kivilágított Erzsébet híd látképét Magyarországon és Japánban a napokban megjelenő emlékbélyegek mintájaként is felhasználták."
Az Erzsébet híd szerepelt a régi 50 filléres pénzérmén is
Bélyeg 1964-ből, az új híd avatásának évéből
A Japánban kiadott bélyeg (kisív)
A bélyegeken a képeket perforáció választja el, melyek együtt egy „H” betűt jelenítenek meg. A magyar motívumokat egy, a Néprajzi Múzeumban fellelhető butella, és egy mezőkövesdi gyűjteményben található matyó hímzés képviseli. Középen – a Bélyegmúzeum fotósa, Hajdú József felvétele alapján – a Motoko Ishii tervei szerint kivilágított Erzsébet híd látható. A japán képeken a tokiói Nemzeti Múzeum tealevél-tároló edénye, a kimonó mintázata, az Erzsébet híd fölött pedig – Yukio Ohyama fotója alapján – a japánok szent hegye, a Fuji látható. Az alkalmi boríték grafikáján a kisív keretrajza teljesedik ki, a hozzá illő bélyegzőn a diplomáciai kapcsolatokra utaló író kéz látható. A kisív a Pénzjegynyomdában készült. Az ugyanezen a napon Japánban megjelenő kisív annyiban különbözik a magyartól, hogy jobb oldalán egy keresztszemes terítőmintán még négy bélyegkép található. Kettő a Parlamentet, kettő egy-egy herendi porcelánt ábrázol. A kisívet Morita Motoharu japán grafikus tervezte. A bélyegek részletei itt megtekinthetők nagyobb méretben. A japán posta honlapján megjelent közleményt, amely itt olvasható, fordítsuk magyarra a Google Tranlsate segítségével, így egy egészen vidám kis szöveget kapunk, ahol Herend Helen, és a Matyó az Macho. A bélyeg egyébként 80 Japán jenes, bal felének tervezője Berky Péter, jobb felének tervezője Amotoharu Morita volt. Ishii Motoko kivilágít A Tokio Tower 333 méteres magasságával egy picit lekörözte a párizsi Eiffel-tornyot (320 m) az acél tornyok kategóriájában. A kivilágításához 176 fényforrást használtak fel, amelyek télen narancssárga, nyáron ragyogó fehér színnel világítják be a tornyot. A Rainbow Bridge pedig mintha az Erzsébet híd helyi bácsikája lenne. A híd a Tokiói-öböl felett ível át, 570 méter hosszú és 1993-ban adták át. 3 szinten halad rajta a közúti és a tömegközlekedési forgalom. A tartókábelekre helyezték el a világítótesteket, amelyek fehér, zöld vagy piros fényt adnak - a napközben összegyűjtött napenergiát hasznosítva. Források:
A Magyar Posta által kiadott bélyeg (kisív)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd
http://www.hampage.hu/kozlekedes/erzsebethid/
http://www.homonnai.hu/hid/erzsebet-hid/erzsebet.htm
http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2004/11/13.pdf
http://www.origo.hu/foto/20091008-kepriport-az-erzsebet-hid-hidmestererol.html
http://posta.hu/object.e45da1bc-3432-4fe8-89b4-a9005d35fc7b.ivy
