Már több mint 10 éve áll befejezetlenül Lágymányoson a Tüskecsarnok és környezete. Némi nyomozás és egy benti fotózás után még a csarnok kistestvére is előkerült!

Úgy volt, hogy Magyarország Expót rendez 1996-ban. Erre a Lágymányosi területet, illetve a Duna túlpartján a Ferencvárosi Teherpályaudvar területét jelölték ki. Ám hamarosan anyagi problémák jöttek, először Bécs szállt ki, aztán a kormány is kénytelen volt meghátrálni. Az Expót lefújták, de akkor már több építkezés elindult. A soha meg nem nyitott Expo emléke az Infopark köríves utcahálózata, a közelben vatikáni pavilonnak szánt katolikus templom, és a ma is torzóként álló Tüskecsarnok.
 

A Tüskecsarnokra a pályázatot 1993-ban írták ki, a győztes a Lázár Antal és Magyar Péter vezette tervezőcsapat (AD Studió) terve lett. Természetbe simuló épületeket álmodtak a helyszínre. Földborítás kúszik fel a csarnok oldalára. A talajszintet kicsit megemelték, a sportcsarnokot és a szomszédos uszodát részben lesüllyesztve helyezték el. Sajnos csak a tervrajzokon, az uszoda építése ugyanis csak egy gödör kiásásáig tartott. A hatezer négyzetméteres csarnokban 4000 néző, a lényegesen kisebb uszodában 500 néző foglalhatott volna helyet. A Tüskecsarnok mögött edzőtermek, melléjük futópálya és teniszpályák épültek volna az engedélyezési terv szerint. Az edzőterem torzó maradt, az épületet nem igénylő, kültéri pályák a BEAC területén azóta elkészültek.
 

A ma torzóként álló, Tüskecsarnokként ismert sportcsarnok egy tájba simuló épület lenne. A csarnok nagy tömegét részben a felszín alá süllyesztették, és körben földdel fedték le. Így az épület egy dombra hasonlít. Az első tervek szerint szinte teljesen földborítású lett volna a csarnok, ám költségcsökkentés céljából ez némiképp módosult, a csarnok fémtetőt kapott, annak közepére pedig a névadó üvegpiramisok kerültek - ez a 84 felülvilágító elem enged természetes fényt a csarnokba. A sportcsarnok küzdőtere 4 méterrel van a felszín alá süllyesztve. 2028 fix férőhely épült, ám koncertekhez, vagy egy boxmeccshez a küzdőtéren még további 1000 mobil ülőhely is létesíthető. Az alsóbb terekben kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, raktárak. Már a nemzetközi versenyekről ismert óriási kijelzőtábla állványzata is beépítésre került. Főbejárat két oldalról is készült: az egyik az egyetemi épületek felől, a másik a szemközti oldalon, az edzőtermek tetőkertje felől. Ezek mellett oldalról is létesült két kisebb bejárat. Mindezek együtt elegendő menekülési útvonalat jelentenek. A csarnok uszoda felőli oldalán, illetve a túloldalon épült rámpa a teherautók fogadására, ennek egy rendezvény kellékeinek, színpadtechnikájának beépítésekor lenne nagy jelentősége.
 

A 97 x 65 méteres, ellipszis alakú tető az épület műszaki érdekességének számít. Két irányban hajlított tartók összemetsződéséből alakult ki a különleges tervezést és precíz kivitelezést igénylő tetőszerkezet. Erre korcolt fémlemezfedés került, a tetőszerkezet alá feszített ponyva álmennyezet került volna. A térrács ívtartói egymásra merőlegesek, rácsos szerkezetet adnak ki. Körben kettős oszlopsor támasztja alá a szerkezetet, melynek tetejére került a 42x18 méter méretű felülvilágító rendszer, amely kb. 6 méter magas üvegfalú gúlákból építkezik.
 

A hátsó kijáraton kiérve az edzőtermek feletti tetőkertre jutnánk ki, ha nem lennének lehegesztve a sárgára festett ajtók. A tetőkert most csak kaviccsal felszórt - ide zöld tetőkertet terveztek. Három kiugrást láthatunk innen. Az első egy olyan torony, amely lépcsőházat, liftet és füstelszívó szellőzőt rejtene. Itt juthatnának le az öltözők és edzőtermek felé a mozgássérült vendégek - így akár paralimpiai rendezvényekre is alkalmassá tehető a központ. A másik kettő pedig lépcsőházat és liftaknát rejt - bár liftet már sehol nem építettek be. A kb. 73 x 117 méteres, téglalap alaprajzú edzőtermi szekció is részben föld alá süllyesztett. Az óriási terület - ekkora helyen akár két hipermarket is nyílhatna - edzőtermeknek ad helyet. Mobil falakkal akár 10 terem is kialakítható. Két helyen közlekedőfolyosók osztják a teret, ezek menekülőútvonalként és tartószerkezetként is szolgálnak. A csarnok szerkezete így alátámasztások, oszlopok nélkül készülhetett el. A csarnokok szintjén úgy alakították ki a termeket összekötő nyílásokat, hogy így a termeken át körbe-körbe futva egy 200 méteres futópálya is keletkezik. A remek ötletnek hála így akár téli időben is lehet futóedzéseket tartani. A kb. 7 méteres beltéri magasságnak köszönhetően akár röplabda-bajnokságot is lehetne itt rendezni. A termek alatt jelenleg 1 parkolószint található (kb. 200 járműnek), a résfalazás, a födémek kiépítése azonban olyan módon készült el, hogy még 2 parkolószint utólag is beépíthető a jelenlegi alá. Az edzőtermek és a Tüskecsarnok közötti összeköttetésbe tervezték elhelyezni a sportolókat kiszolgáló öltözőket, sportorvosi szobákat, zuhanyzókat, mosdókat, közlekedő tereket. Ezek építése elkezdődött, de a falak már nem mindenhol állnak, a tervezett fehér mészkőtégla burkolat elemei pedig máig beépítésre - pontosabban továbbépítésre - várnak. A belső tereket ez a mészkőtégla burkolat határozta volna meg, amit az edzőtermek felett üvegfal egészített volna ki.

Panorámaképek az edzőteremből

A sportcsarnok mellé épült volna meg a megjelenésében arra hasonlító uszoda is. Ez ugyanúgy részben földdel fedve, "tüskés" felülvilágítókkal épült volna meg. A kivitelezés itt már csak a gödör kiásásáig jutott, a medence és a csarnok kivitelezése el sem kezdődött. Az alapozás elkészülte, a cölöpök leverése után a munkák leálltak. Azóta a természet kezdte el visszavenni ezt a részt: a Duna közelsége miatt hamar feltört a talajvíz, a medence helyén ma sűrű növényzet áll, a partfalban mardarak vertek fészket. 2005-ben a tervezők egy olyan változatot is kidolgoztak, mely szerint a Tüskecsarnok befejezése mellett az uszoda helyén szabadtéri sportpálya létesült volna, körben földből emelt nézőtérrel. Ám ez a változat sem valósult meg.

A Tüskecsarnok és az "elveszett" kistestvére, a gödörbe jutott uszoda

A terület felülnézetből: tüskés csarnok, tőle balra az edzőtermek, felül az elgazosodott uszoda-gödör. A Tüskecsarnok alatti kör alakú mélyedés a trafóházak helye.

Úgy tervezték, hogy az Expó idején kiállítóhelyek lesznek itt, azután pedig az ide is kiköltöző egyetemek kapják meg a létesítményeket. A hasznosításhoz ma mindenképpen szükséges lenne, hogy ne csak az egyetem, hanem a nagyközönség is használhassa a csarnokot, és hogy "24 órás", folyamatos és többfunkciós használatban legyen. A sportközpont az egész dél-budai régiót elláthatná. Az egyetemi részek felőli részen egy kulturális központ is épült volna, ám ennek kivitelezését el sem kezdték.
 

A szabadtéri pályákat és egy ezer négyzetméteres kisebb csarnokot fejeztek csak be, ezeket a BEAC sporttelep részeként ma is használják az egyetemisták. A "Tüskecsarnok" szerkezete 1996-ra elkészült, és amikor 1998-ban a munka megtorpant, úgy hagyták ott a kivitelezők a helyet, hogy heteken belül folytatódik a munka. Ennek ma is látható nyoma, hogy odabent rengeteg építési anyag van még ma is felhalmozva, a munka folytatására várva. A kivitelezésre 1992-ben létrehozott Expo'96 Kft. később '96 Kft-vé alakult, majd 2001-ben két részre vált szét: a '96 Beruházásszervező és Fővállalkozó Kft mellett megalakult a Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft is. Előbbi az Oktatási Minisztérium irányítása alá került, utóbbi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdona. A kb. 55%-os készültségi állapotban levő nagy csarnokban több mint egy évtizede csak állagmegóvás van. A karbantartási munkálatokat a Magyar Építő Zrt. végzi el a tulajdonos megbízásából, így a csarnok továbbépítése még másfél évtized elteltével is lehetséges.


A csarnokban - nagyobb változathoz kattints ide
 

A továbbépítés többször is felmerült. Először a 2002-es tornász VB-t rendezték volna itt. Aztán a 2006-os úszó EB-t tervezték ide, de aztán mindkettő más helyszínt kapott. Később üzleti célú hasznosításban gondolkodtak. 2008-ban úgy tűnt, hogy az akkori pályázaton nyertes Atlantis Congress & Events Hall Kft. konferenciaközponttá alakíthatja az épületet. Akkor 15 milliárd forintos beruházásról, 200 szobás konferenciaszállóról, "Maserati minőségről" szóltak a hírek. A tárgyalások végül sikertelenül zárultak. Az érintett egyetemek (BME, ELTE) ugyanis 700-700 millió forintos kártérítési pénzt kértek volna azért, hogy lemondjanak követeléseikről - egykor ugyanis sporttelepük egy részének átengedésével járultak hozzá a Tüskecsarnok megépüléséhez, de ehhez az államtól a mai napig nem kaptak kártérítést. Időközben újabb konferenciaközpont-ötletek is felmerültek (pl. a SYMA csarnok bővítésével valamint egy 2010-es pályázat kapcsán), így az is kérdéses, hogy ezután lehet-e befektetőt találni majd konferenciaközponttá alakításhoz. A KDNP szeretné sportcsarnokként befejezni, az MSZP-s Molnár Gyula polgármester viszont csak az üzleti célú hasznosítást látja megvalósíthatónak, és kérte, hogy a létesítményeket térítésmentesen kapja meg a kerületi önkormányzat. A KÉSZ által tulajdonolt Atlantist 2009 végén felszámolták. A megépítés 4-5 milliárd forintba került eddig, azóta évi kb. 50 millió forintot költenek állagmegóvásra. Az Expo lemondása után még egyszer meghosszabbították az építési engedélyt, ennek kapcsán új tervrajzok is készültek. Egyetlen létesítmény készült el teljesen: a földbe süllyesztett, körben négy sárga kúppal körülvett trafóház. Ez is csak azért, mert a négy blokk egy része szolgálja ki ma az Infoparkban megépült új irodaházak némelyikét.
 

Forgatott már itt Steven Spielberg a München c. filmhez. 2007-ben itt készült el a Hellboy 2 kulcsdíszlete . 2008 október elsején pedig többek között a Heaven Street Seven koncertezett az épületben egy egyetemi gólyabálon. De forgatott már itt Nicolas Cage is, a "Season of the Witch" c. film egyes jeleneteit 2008 novemberétől kezdve forgatták Kereszteskőn, Dobogókőn, Csákváron, Fóton, Sóskúton, a Tüskecsarnokban, valamint Ausztriában. Lehet, hogy végül a filmipar talál rá az elfeledett sportközpontra?
 

Mi legyen a Tüskecsarnok sorsa?
-Legyen sportközpont?
-Legyen rendezvény- és konferenciaközpont?
-Legyen filmstúdió?
-Legyen romkocsma?
-Bontsák le?

Köszönöm Sükösdi Zoltán (AD Studio) segítségét a cikk elkészítésében!