Az előző részben áttekintettük a hamarosan lebontásra kerülő Fővárosi Művelődési Ház történetét. Szó lesz az új épületről is, de először néhány példán keresztül, a teljesség igénye nélkül bemutatjuk, hogy milyen nagy nevek is fűződnek a művházhoz.



Táncház mozgalom: Kevesen tudják, hogy e ház falai közül indult el az itthon és határainkon túl is egyre népszerűbb táncház mozgalom. 1974-ben vezették be az FMH-ban a táncház-klubokat, Muzsikás Klub néven. Ez lett aztán az egész országban elterjedt táncházak mintája. Itt kezdte pályafutását a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta is, és itt lett híres a Csürrentő Együttes is.

Újítók Klubja: 1983-ban hozták létre, amely 1984-től a Magyar Televízió Felkínálom c. műsorának klubjává alakult. Fő patrónusa az Országos Találmányi Hivatal volt.

Zenekari hangversenyek: A program keretében olyan különleges előadásokon vehettek részt a közönség tagjai, mint pl. Verdi est az Újpesti Munkásotthonban, Beethoven hangverseny a Csepel Autógyárban, vagy Händel előadások ipari tanuló otthonokban. Tiszta Monty Python, nem?

Folklór Centrum: 1962-63-ban az Állami Budapest Táncegyüttes és a MALÉV Air Tours közös vállalkozásában külföldi turistáknak szervezett folklór műsort. Később már a KISZ Központi Művészegyüttest és Rajkó zenekarát is bevonták. E programok kapcsán korszerűsítették a színháztermet, a fogadóhelyiségeket, a mosdókat és a büfét. A Folklór Centrum felirat ma is látható a ház homlokzatán. 1968 óta hívják így a folklór programot. A 80-as évek közepén aztán Folklór Színházzá alakultak, ami azt jelentette, hogy saját táncegyüttest szerződtettek le: a Hungária Táncegyüttest.

Zenekarok: Rengeteg zenekar művelődési házakból indult el a rendszerváltás előtt. Az FMH-ból indult el a Ki Mit Tud?-győztes Kék Csillag, és az FMH segítette a progresszív rockot szimfonikus háttérrel játszó After Crying-ot. Első hangfelvételüket is itt készítették. A legismertebb együttes mégis az Illés volt a házban. A hatvanas évek közepétől a beat mozgalom az FMH-ba is betört. A beat koncerteken gyakran többen rekedtek az utcán, mint ahányan befértek! Az Illés Klub 1968-ban jött létre.
Alapítólevél
1892/1968.
Budapest, 1968. szeptember 17.
A Fővárosi Művelődési Ház és az Illés együttes közösen megalapítja az Illés-Klubot.
A Klub célja az Illés együttes barátainak összefogása, zenei ízlésük fejlesztése, a fiatalok erkölcsi, esztétikai nevelése, emberi magatartásának formálása, a zene társadalmi hatásának tudatos és célszerű felhasználásával. A klub, formáját tekintve levelező klub.
Alapszabályzat:
1./ A klub tagja lehet minden fiatal, aki az együttes munkája iránt érdeklődik és azt támogatni szeretné, magatartása megfelel a klub és az intézmény szabta kívánalmaknak, a szocialista együttélés szabályainak.
2./ A klub tagjainak a következőket biztosítja:
-klubtagsági igazolvány,
-az együtteshez írt leveleikre válaszlevél,
-a klub célkitűzéseinek megfelelő rendszeresen megjelenő tájékoztató
-részvételi jog a klub által a tagság számára biztosított különböző rendezvényeken.
3./A klub tagsági díja évi 25.- Ft.
Jelentkezni kizárólag nyílt levelezőlapon lehet.
Illés együttes                          Druckner Tibor igazgató

Közel 6000 tagjával egyedülálló kezdeményezésnek számított. Az FMH "levelezőt" adott a klubnak, de ennyi tagot már nem tudtak így sem kezelni. Így létrehozták a Fonográfot, a klub saját lapját. A klubnapok helyszínéül a Körterem szolgált, ahol sokszor hatszáznál is több tinédzser hallgatta az Illést, Szörényit, Bródyt, Koncz Zsuzsát - akár élőben, akár magnóról. A klub meghívott vendégei között volt a Kaláka Együttes és Mészáros Márta filmrendező is. Egy éves működés után létrejött az Illés Klub politikai fóruma is. Témái között "a forradalmisága, a forradalmi magatartás, az egyén és a történelem szerepe, napjaink forradalmi lehetőségei" szerepeltek. Aztán 1972-ben az Illés feloszlott, így a klub története is véget ért. (Azóta több millió Illés és Omega búcsúkoncerten lehetünk már túl...)


Gyűjtők Klubja: 1964-ben alakult meg a "Ki Mit Gyűjt?" Klub, majd 1974-től "Budapesti Hobby Klub" néven folytatták. Több, mint ötven témában 200 tagjuk volt. A legnépszerűbb gyűjtési ágak a képeslap, a gyufacímke, a mini könyv, a kártyanaptár és a jelvény voltak, de a csehországi Ustina Gladenben a sörcímke, söralátét és söröskupak kiállításon is részt vettek.

Magnós Klub: A magnós klub egyike volt a legaktívabb kluboknak. Naná - az akkor hozzáférhetetlen nyugati lemezeket itt cserélhették, lemásolhatták. A korabeli Napster még UNESCO támogatást is szerzett a stúdió felszereléséhez. "Aki ide jár, annak nem kell külföldi rádióadók zeneileg és világnézetileg torz adásait hallgatni" - írta a klubról a Budapest újság 1969-ben. A klub kapcsolatban állt a népszerű Komjáthy műsorával, sokszor kisegítve azt legújabb szerzeményeik kölcsönzésével. A nem mindig legálisan érkező szállítmányok számla nélküli kifizetése nem kis fejtörést jelentett a Ház gazdasági vezetőinek. Az FMH zenei világa a magnós klub mellett néhány DJ-t is kitermelt. Nem csak B. Tóth László volt a Házban "lemezlovas", hanem Keresztes Tibor, alias Cintula is. A magnós klubból indult el egy új találmány is - a diaporáma műsorok. Szerkesztett, diaképekkel kísért zenei műsorokat állítottak össze - Wilpert Imre találmányát aztán a videómagnók elterjedése szorította vissza. A magnós klub ma is létezik.


Disc Jockey klub a Körteremben D. Tóth Lászlóval (kép: A Fővárosi Művelődési Ház története)

Színházak: A Nemzeti Színház kamaraszínháza, a Katona József Színház 1975-ös felújítása során szükség lett egy átmeneti játszóhelyre - az FMH lett az. Öt évvel később, a József Attila Színház átépítésekor ők is a Fehérvári útra költöztek át. De megfordult az FMH-ban a Strucc Színház és a Körszínház is. A ház ma is befogadja fővárosi és vidéki színházak bemutatóit.

A listát még nyilván hosszan lehetne folytatni - esti iskolákkal, tanfolyamokkal, zenés-táncos és színpadi produkciókkal. Mindez most megszakad egy pillanatra - hogy aztán novemberben már egy új házban, két házzal arrébb kezdődjön új élet.

Források: Drucker Tibor: A Fővárosi Művelődési Ház története. 2001. Fővárosi Művelődési Ház. Budapest újság, 1966/6. p.34.
Saját művelődési otthonunk. Budapest, 1979/5, p. 28.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!