Rejtélyes épület a Párisi Udvar, átadásának pontos időpontját ugyanis nem ismerjük. A homlokzatán található "1909" mozaikfelirat a tervezés évére, és nem az átadáséra utal. Az épület nemrégiben azzal került a média figyelmének középpontjába, hogy az V. kerületi önkormányzat - más épületekkel együtt - értékesíteni kívánja. Bent jártunk, fotóztunk.
A Párisi udvar még az előtte itt állt házról kapta a nevét. Eredetileg ugyanis egy 1817-ben emelt házat, a Brudern-házat becézték Párisi-háznak. Pollack Mihály tervezte, tulajdonosa báró Brudern József volt. Úgy tartottak, hogy Pollack a párizsi, 1810 körül épült "Passage des Panoramas"-t tekintette mintának. A kétemeletes ház az ország egyik első üzletháza volt, ötvösök, majd cipősök árultak benne. Stílusában a francia forradalom idejének építészetét követte, így talán neve is innen ered. A rajta keresztül vezető kis utcácska két oldalán 32 üzlet sorakozott. 1820-ban ez volt az egyetlen ház, amelyet kivilágítottak a királyi pár látogatása alkalmából. 1883-ban egy belvárosi szabályozás során a Kígyó utcai részének egy darabját elbontották. Idővel fénye megkopott. A 20. század elején lebontották, hogy helyet adjon a Belvárosi Takarékpénztár Rt. székházának - ők vették meg ugyanis a régi házat. A Vasárnapi Újság 1906-ban írta: "Most aztán jön a nagycsizmájú Haladás és egy súlyos lépéssel eltiporja a házat, ahol a legkisebb topánkák teremtek".
A Brudern-ház archív fotókon
Az 1892-ben alapított Belvárosi Takarékpénztár először a Koronaherceg utca 3. szám alatt működött, de hamarosan saját palota építésébe kezdett. A tervezésre Schmahl Henrik kapott megbízást, az építkezésben Lipták Pál volt segítőtársa.
Schmal Henrik 1846-ban született, hamburgi kőműveslegényként kezdte pályafutását. Otthon nem talált munkát, így világnak indult, végül Budapesten vették fel az Első Magyar Általános Biztosító székházának építéséhez. Később segédpallérként dolgozott a Vámház építésénél Ybl Miklós oldalán. Ybl figyelt fel rá, és kezdte taníttatni. Az Operaház építésén is dolgozott. Később önálló lett, német és olasz reneszánsz stílusú épületeket tervezett. Ő tervezte az Andrássy út három házát (Haggenmacher-ház, Gschwindt-ház, Del Medico-ház), a Teréz körúton a Drasche-házat, a Kossuth Lajos utcai Holczer-üzletházat, a Rákóczi úton a Stern-féle áruházat és az Uránia mozi épületét. Utolsó épülete éppen a Párisi-udvarnak helyet adó Belvárosi Takarékpénztár székház lett, mivel 1912-ben, száz évvel ezelőtt elhunyt.
A bankszékház Budapest legdrágább telkén épült fel. Beépítésére először tervpályázatot hirdettek 1907 december 31-iki határidővel, az alábbi megkötésekkel:
1. A homlokzatok tekintetében a tervezőnek szabad keze van, megkívántatik azonban, hogy az komoly és méltóságteljes benyomást gyakoroljon. Tornyok és erkélyek kerülendők, ezzel szemben azonban balkonok létesítendők.
2. Az emeletszerű beosztás a következő legyen: földszint és ezzel kapcsolatos mezzanin, első, második, harmadik és negyedik emelet, valamint pince és padlás.
3. A szükséges folyosók a mezzaninon vagy az emeleten, amennyiben intézeti célokra használtatnak, lehetőleg zártaknak terveztessenek.
4. A mezzanin, ha irodai célokra terveztetik, kellő belső magassággal bírjon. Az épület elsősorban a takarékpénztár befogadására épül és így mindenekfelett az intézet részére szükséges helyiségek célszerű csoportosítása és elhelyezése kívántatik. Kívántatik azonfelül, hogy az intézet részére szolgáló földszinti helyiségek - a safe deposit és a páncélszoba kivételével - lehetőleg két kijárattal legyenek ellátva és hogy tűzveszély esetén emberélet veszélyeztetve ne legyen. Valamennyi osztály egy-egy különálló egésznek tekinthető ugyan, de mindamellett szükséges, hogy az osztályok egymással minden fennakadás nélkül közlekedhessenek. Ezenfelül módot kell találni, hogy a földszint osztályai a főlépcsők igénybevétele nélkül a mezzaninnal intern lépcső vagy lift segítségével összeköttessenek. A tervezőnek azzal is számolnia kell, hogy az összes osztályok megfelelő mellékhelyiségekkel, ruhatárakkal, mosdókkal, klozettokkal legyenek ellátva és hogy ezenfelül a földszinten a felek részére egy könnyen hozzáférhető klozet (pissoirral) létesíttessék. Az intézet helyiségei különben úgy helyezendők el, hogy azok egy önálló csoportot képezzenek és a ház többi részeitől elkülönítve legyenek, emellett azonban az emeleten lévők a főlépcsőkről is elérhetők legyenek. Az intézet részére szükséges helyiségek elhelyezése után fennmaradó épületrészek földszintjén üzlethelyiségek, az emeleteken pedig 3-6 szobás, minden kényelemmel felszerelt lakások helyezendők el.
Pályaművek a tervpályázatból (képek: Magyar Építőművészet, 1908)
A pályázatról 1908 március 27-i ülésén döntött a Takarékpénztár igazgatósága. 43 terv közül hármat - Korb és Griegl, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos terveit - 6000 koronával, ötöt 2000 koronával díjazott. Bár Korb Flóris és Griegl Kálmán tervét tartották a legjobbnak, és az ő terveik szerint készült el a két Klotild-palota is a téren, a megbízást az igazgatóság mégis Schmahl Henriknek adta. (Megtehették, hisz a pályázat kiírásakor kikötötték, hogy e döntés tekintetében szabad kezet tartanak fel maguknak.) Ő pedig minden fantáziáját beleadva, feltűnő, de nem hivalkodó palotát épített, amelyben izgalmasan keveredik az arab, a mór és a gót stílus. Tervét 1909 május 15-én jóváhagyták, és ez év nyarán a régi ház elbontásával megkezdődött az építkezés. (Az épületen található "1909" mozaikfelirat tehát a tervezés, és nem az építés évét jelöli.) A Stigler felvonógyár 4 liftjét már 1911-ben üzembe helyezték. 1912-ben a fedett udvart záró, két hatalmas rácsos kapu működtetéséhez kapufelvonót készítettek - ezt is a Stigler szállította. Az épület befejezésének dátumáról nincs levéltári anyag, de azt tudjuk, hogy Schmahl halála után, tehát 1912-13-ban lett kész az épület. Az építkezésen dolgozókról sem tudunk sokat, ami biztosnak mondható, az az, hogy a kristályüveg kupolát Schmahl Henrik tervei alapján a Haas és Somogyi, a majolika díszeket a Zsolnay gyár, a színes üvegablakokat pedig Róth Miksa cége szállította. Talán a tervező halálának tudható be, hogy az elkészült épületről alig jelent meg cikk, beszámoló, a korabeli szaklapok jó része - így a Magyar Építőművészet, a Magyar Iparművészet és A Ház - nem mutatta be az elkészült házat, egyedül a Magyar Építőipar közölt részletesebb cikket 1912-ben és 1914-ben.
Majolika, eozin, nyerstégla és üvegkupola díszíti a házat. Szerkezete vasbeton és tégla. A vasbeton pillérekből és tégla szerkezetű falazatokból álló pince fölött a földszint az utca és a passzázs felől vasbeton pilléres kialakítású, a középfőfalaknál téglafalazatos. A felsőbb szinteken, a teher csökkenésével a tégla kerül túlsúlyba. A földszinti passzázsban a lépcsőházak alján öntöttvas oszlopokat találhatunk. Öntöttvas oszlopok kerültek a pince tereibe is, ezek a magasabb páratartalom miatt rossz állapotúak.
Az épület napjainkban
Az épületnek mindkét utcára nyílik bejárata, mely bejáratokat hatszögű kiterjedésekkel osztott, dúsan tagozott, 2 szint magas, üvegboltozattal fedett passzázs köt össze. A passzázsból belső üzletek és az épület lépcsőházai nyílnak, a Kígyó utcai oldalon a Kígyó passzázs csatlakozik hozzá. A 2. emeleten és az felett két belső udvar köré szerveződnek a lakások. A hátsó udvar a szomszédos ház tűzfalához csatlakozik, alsó szintjét a passzázs kettős üvegteteje és a hátsó traktus födéme, az első udvar alsó szintjét az egykori IBUSZ-ügyfélcsarnok vasbeton szerkezetű födéme és üvegbeton kupolája határozzák meg.
A pénztárterem a ház sarkára került. A házat úgy tervezték, hogy a földszintre a banknak csak a közönségforgalmi terei kerüljenek: a pénztárcsarnok és a "safe deposit". A többi földszinti tér így felszabadult üzlethelyiségek számára. A többi banki helyiség a félemeleten és az első emeleten kapott helyet. A bejárat a tompított sarokra került - innen egyenesen a pénztárterembe vezetett az út. Az első emelet padlóvonalában az egészet lapos "luxfer" üvegtető fedte. Az emeletes pénztárterem pilléreire és oldalfalaira gazdag szobrászati munkával díszített majolikaburkolat került, fehér alapon zöld és sárga mintázattal. E csarnokból nyílt a trezor. A régi pénztárterem a második világháború utáni évtizedekben az IBUSZ irodájának adott otthont. Ennek kapcsán az egyik lépcsőházat úgy építették át, hogy az emeletek közti pihenőket leválasztották, a 2. emeletről felfele induló lépcsőkart pedig lefalazták, egy kis tárolót alakítva itt ki. Az épület esedékes felújításakor ezt a lépcsőházat mindenképpen "rehabilitálni" szükséges. A homlokzati ablakokon és a lépcsőházon kívül a pénztárterem eredeti berendezése ma már teljesen hiányzik.
IBUSZ iroda a hatvanas években. Kép: fortepan.hu
A hivatali helyiségek a félemeletre, az igazgatóság, az ügyészség, a jelzálog osztály és a házi telefonközpont az első emeletre kerültek. A szintek között kétkarú lépcsőn lehetett közlekedni, de a pénztár kizárólag saját használatra liftet is beépíttetett. A felső szintekre lakások kerültek, amelyeket két főlépcsőn és egy melléklépcsőn lehetett megközelíteni. Az épület 29 méter magas - az akkor kiugrónak mondható magasságra azért kaptak engedélyt, mert nyilvános épületről volt szó. A saroktorony 40 méter magas - itt nem négy, hanem öt emeletes lett a félemelettel is rendelkező ház.
A keleties hatású homlokzatot a második emeletig vörösrézzel és üvegmozaikkal díszítették, a felső szinteken zománcolt tégla és majolika díszítés látható. A három alsó szinten franciaerkélyek sorakoznak, a félemeleten és az elsőn kovácsoltvas korláttal. A második emeleten a kőkorlátos erkélyt angyalfejes konzolok tartják. A konzolsor felett majolika frízek sorakoznak mitológiai fejekkel és állatalakos ábrázolásokkal. A második és harmadik emelet ablakai között férfi és női alakok majolika szobrai sorakoznak.
Az épület egyik különlegessége a passzázs luxfer prizmákból álló üvegtetője, amely felülről nem kap természetes fényt, nappal mégis ezt a látszatot kelti. Építészetileg pedig a belső architektúra üveg ornamentikájához illeszkedik. A rendkívül sokféle módon préselt kristályüvegek gyártása és összeállítása olyan bonyolult volt, hogy elkészülte két évbe telt. A kupolának a mennyezet közötti részében 100 db villanykörte szolgálta az esti kivilágítást, ez a főváros egyik látványosságává vált. A padlóburkolat színes mozaiklap volt. Helyenként üvegtégla betétek engednek fényt az alsóbb szintre. A belső térben is megjelenik a homlokzaton már megfigyelt keleties, gótikus jelleg. Sajnos a régi liftek már nincsenek meg, csak a rácsozat tanúskodik a régi korról. A padlómozaikot annak felirata szerint a Villeroy és Boch készítette.
A Párisi Udvar 2012-ben
A Kígyó utcai passzázsból nyíló lépcsőházban háromkarú, vasbeton gerendákkal támasztott kőfokokból álló lépcső húzódik a pincétől az V. emeletig. Orsóterébe liftet szereltek - ez sem az eredeti. Az orsótér öntöttvas oszlopok közötti üvegezett acél és faszerkezetű mezőkkel van leválasztva, az új lift beépítésekor az eredeti liftajtókat eltávolították. A lépcsőház reprezentatív kialakítása a pinceszinten is érvényesült valamikor, hiszen a tagozott keresztezések, igényes burkolatok, az öntöttvas oszlopok ott is megjelennek, ma már rossz állapoban. A Petőfi Sándor utca felőli bejárat melletti hátsó lépcső is háromkarú, vasbeton gerendákkal támasztott kőlépcső. Ebben is működik egy lift, amely kovácsoltvas ráccsal és drótfonattal van a lépcsőtől elválasztva. A főlépcsőház még a mai leválasztásokkal és átalakított liftaknával együtt is őrzi évszázados pompáját. Az épület saroktengelyére szimmetrikusan szerkesztett két kétkarú lépcsőt az emeletek közötti szinteken sokszögű pihenők fogják össze. A pihenők közepén egy kisebb aknában, az egykori lift helyét ma kábelcsatornának használják - nem éppen esztétikus megoldással. A lépcsőház a földszinttől az V. emeletig köti össze a szinteket.
A Pikkoló Drinkbár 1966-ban (kép: Magyar Építőművészet)
A bazár körül és az utca felől megközelíthetően több üzlethelyiséget is kialakítottak. Az első üzletek között találhatjuk Mössmer József és Fiai menyasszonyi kelengyeüzletét, Kun Szidi művirág és dísztoll üzletét, Kurcz Salamon selyem, szalag, csipke, gomb és paszomány kereskedőt, Bíró Edéné virágboltját és Uher Ödön fényképészeti műtermét is. A szocializmus éveiben aztán jött a Ruházati bolt, a Cipőbolt (csak így, minden Salamander nélkül), az OTP, a Keleti szőnyegbolt, az Idegennyelvű könyvesbolt, a Piccolo drinkbár és a már említett IBUSZ. Utóbbi a Vigadó épületéből költözött ide 1960 tavaszán. A leghíresebb persze a Jégbüfé lett, amelynek új, budai egysége 2012-ben nyitott meg.
A Magyar Építőművészet 1960-ban így írt az átalakításról: "A Felszabadulás tér 5. alatti volt banképület rendelkezésre bocsátásával sikerült a főiroda és az igazgatóság egységes elhelyezését biztosítani. Az új funkciók követelte belső átalakítások után a külföldi részt a Felszabadulás tér felőli három traktusos iroda részbe helyezték a korábbi válaszfalak lebontásával keletkezett aszimmetrikus térbe, amely az épület belső átjárója miatt egy oldalról ferdén csapott. Ezt ellensúlyozni csak a belső berendezés elválasztó szekrénysorával volt lehetséges. Az ablakok különféle mérete, az épület eklektikus elemeinek erősen jelentkező formái indokolják az egységes függönyfalat, amely azt összefogni, részben takarni igyekszik. Az ablakfal elé állított 10 méter hosszú kárpitozott kanapé, mindössze három ponton alátámasztva, szabadon hagyott végekkel a modern utazási technika formavilágára utal."
A leghíresebb mégis a Jégbüfé lett. 1952 óta működik a helyén. Az ötödik kerülettel a helyiség bérlete miatt vitában állnak: a Jégbüfé a rendszerváltás után 15 éven át azonos összegért bérelte a helyiséget. Az önkormányzat szeretné a különbözetet bevasalni, a Jégbüfét be is perelte ezért. Nyilván ez is, és az épület eladása is segítette a budai "testvér" megnyitását. A Jégbüfé 1958 után lett igazán híres. Ebben az évben a brüsszeli világkiállításon a magyar gasztronómia is bemutatkozott. Ekkor született meg a somlói galuska és a Budapest torta is - a Jégbüfében mindkettő kapható. Valamikor a fiatalok kedvence volt, most talán ugyanez a generáció jár ide - nosztalgiázni. A régi kor maradéka a külön pénztárossal működő értékesítés is, amelynek hála kétszer kell sorban állni a rendelésért. A Jégbüfének talán hamarosan mennie kell - az eladás miatt a fenti emeletekről a lakókat már ki is költöztették. Ám lehet, hogy az új tulajdonos megtartja a régi bérlőt.
Az épület ötödik emeletén a Koronaherceg utca egész hosszában és az épületnek a Kígyó tér felőli sarkán fényképészeti műtermet alakítottak ki, ahová a földszinten levő fényképészeti üzletből külön személyfelvonó ment fel.
A második világháborút követően a lakásokat átalakították. 1960-ban, az új Erzsébet hídhoz kapcsolódóan újították fel homlokzatát. Ezután a nyolcvanas évek elején újították fel, akkor tették rendbe az ólomüveg ablakokat is. Sietősen dolgoztak, mivel bejelentették, hogy Kádár János tesz itt látogatást, ami 1982 március 4-én meg is történt. A sietség eredményeképpen a kapkodás nyomai is ott maradtak a házon. A lépcsőházi csillárok üvegeit kivették lemosni, és az üveglapokat soha nem hozták vissza. A lépcsőház díszítményeit bemeszelték. A réz kapaszkodókat feketére lefestették. A passzázs a nyolcvanas években folytatást nyert a Haris köz felé Kígyó-passzázs néven.
1985-86-ban a felső emeletek részleges felújítása történt meg, az V. kerületi IKV "Eklektika" Tervezői Vállalati GMK tervei alapján. 1996-ban az Ybl Tervező Kft. készítette el a homlokzatok felújításának terveit, majd 1998-ban a Pannonterv tervei alapján újították fel a második emeleti utcai erkélyeket, a Zsolnay gyár segítségét és gyártási technikáját is igénybe véve. A felújításra mindössze 10 évvel a korábbi felújítást követően került sor, mivel a korábbi alkalommal a vízelvezetés és a bádogosmunka hiányosságai miatt az eső, hó nagyon megrongálta a vakolt, illetve majolikával burkolt felületeket. (Vakolat csak a belső udvarokban található.) 2002-ben a belső udvar felé nyíló 5. emeleti lakás üvegtetőzetét cserélték újra.
2010-ben pályázatot írtak ki a ház értékesítésére. A kerületi önkormányzat három épületet is piacra dobott: a Ferenciek terén lévő Párizsi udvart, a déli Klotild-palotát, és a Magyar Vendéglátóipari Múzeumnak helyet adó, Szent István tér 15. szám alatti épületet. A pályázatot az SCD Group nyerte meg, a tervek szerint üzlethelyiségekkel kombinált szállodává alakították volna át az épületet. Az önkormányzat emiatt fel kívánta bontani az üzlethelyiségek bérleti szerződéseit, ami miatt több bérlő is pert indított. A gazdasági válság sem kedvez a folytatásnak, az SCD Group is elbizonytalanodott időközben. Az épület felújítására 1,5 milliárd forintot kellene áldoznia az új tulajdonosnak, ráadásul a KÖH tiltása miatt az épület csak egyben értékesíthető - annak idején a Gresham palotánál is fennállt ez a korlátozás. Most az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy az önkormányzat új pályázatot ír ki az épület értékesítésére. A gazdasági válság miatt azonban nehéz vevőt találni egy ilyen méretű és értékű házra. Az Origo írta 2012 márciusában: Az SCD csoportba tartozó Fortis Private Equity értékesítette Budapest második és ötödik kerületében lévő ingatlanait Nobilis Kristóf egyik cégének, a vételár üzleti titok, a vevő nem kívánja kommunikálni a vásárló cég nevét - közölte az eladó az MTI-vel. Az adásvétel érinti többek között a II. kerületi Akadémia Park beruházást és a már elkészült Officium Irodaházat, a szintén II. kerületi Hárshegy utcai 2 hektáros telket. A tranzakcióval a vevőhöz kerül az V. kerületben a déli Klotild Palota, a Párizsi udvar, valamint a Szent István tér 15. szám alatti ingatlanok vásárlási joga is.
Az 1976 óta védett palota tehát eladósorba került. Eltalált arányaival, játékos, szemet gyönyörködtető homlokzatával a Klotild-paloták mellett a tér másik meghatározó szereplője, így reméljük, értékeit az új tulajdonos is megőrzi majd.
Források:
Adalékok a Belváros történetéhez. A Budapesti Városvédő Egyesület Kiadása, 1993
Az IBUSZ új főirodája. Magyar Építőművészet, 1960/3. p. 20.
Budapest, V. Ferenciek tere 10. Tudományos dokumentáció. Hild-Ybl Alapítvány. Fővárosi Levéltár.
http://index.hu/belfold/budapest/2010/07/05/bizonytalan_a_jegbufe_sorsa/
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/budapest_kult_7_jegbufe
http://www.jegbufe.hu/
http://helyitema.hu/budapest-v/9845
http://www.ingatlanhirek.hu/hir/Elado-a-Parizsi-udvar-es-a-deli-Klotild-palota-is/8920/
http://www.es.hu/koszeg_ferenc;budapest_szive;2012-01-04.html
http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=article&id=15367
http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=article&id=15370
http://www.origo.hu/gazdasag/20120306-nobilis-kristof-megvette-az-scd-budapesti-ingatlanjait.html
A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:
giorgio.nane 2013.01.19. 10:07:32
beszóló 2013.01.19. 16:28:30
A cikk szerint Nobilis cége. Akkor hogy írhat ki az önkormányzat értékesítési pályázatot az épületre?
lonsdaleruha.5mp.eu · http://lonsdaleruha.5mp.eu 2013.01.19. 16:54:04
innovation 2013.01.19. 16:58:18
Tegnap az Education Balog Zoltán miniszter arról papolt, hogy azért vették az iskolákat állami kézbe, mert az állam jó gazda. Könyörgöm, a magyar állam soha nem volt jó gazda - s ez a mellékelt ábrán is látszik. Persze Bécs, vagy a németek, britek értenek ehhez (is). Az magyar önkormányzatok miért szabadulnak minden értéktől????????????
Shopping 2013.01.19. 18:07:02
Ha Rogánnak, nem csak a lopáson jána az esze, ( a mellett hogy szappanoperákban vállal szerepet, illetve lekövezi az egész 5. Kerületet) az a minimum hogy egy ilyen épületnek, full felújítás után, turista látványosságnak kellene lennie!!!
Shopping 2013.01.19. 18:11:20
Minek(kinek) készìtetted a fotókat?
Magadnak? Tartsd meg.
A köz-nek? Tedd közzé.
Ha pedig hiú vagy a munkàdra, és nem akarod hogy más felhasználhassa a forrás megjelölése nélkül, tegyél rá vízjelet!
2013-at ìrunk.
fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2013.01.19. 22:13:38
Nem látok bele az önkormányzat életébe, de valszeg még pár évig a nyakukon marad az épület...
komplikato 2013.01.19. 22:14:15
2006-2007-ben még lett volna értelme a kérdésnek, de ma amikor a belváros, a körutak és sok más fő csomópont üzlethelyiségeinek nagy része ki és eladhatatlan ... Nekem nagyon fáj a szívem ezért az épületért, bár én csak a régi párizsi mintára kialakított bevásárló "udvar" (mi volt ennek anno a hivatalos megnevezése?) egy részét láttam.
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.19. 22:20:59
hot-spot (törölt) 2013.01.19. 22:24:46
hot-spot (törölt) 2013.01.19. 22:25:37
cyan 2013.01.19. 23:26:32
Az a baj, hogy úgy gondolkodnak a tisztel városatyák, hogy most kell megszedni magunkat, most dőljön a pénz, nem tud egyik sem hosszú távon gondolkodni. Pedig az sokkal kifizetődőbb lenne. Bécsben is így csinálják, a bérleti díjat befektetik, felújítanak, nyílászárókat cserélnek. Mindezt apránként. Meg is látszik a városon.
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.20. 00:04:54
A labancok hülyék. Az útról is elkotorták a havat, nem várták meg a tavaszt, pedig akkor elolvad magától.
anica inkognitóban · www.lepcsankparty.blog.hu 2013.01.20. 20:05:07
giorgio.nane 2013.01.21. 06:09:59