1973-ban, negyven évvel ezelőtt avatták fel a Váci út és a Róbert Károly körút sarkán Budapest egyik legmagasabb épületét. Akkoriban több toronyház is épült: a SZOT irodaháza mellett a korszak termékének mondható a SOTE Nagyvárad téri tömbje és az újpalotai "Víztoronyház" is. A korszakban kifejezetten örömmel fogadták ezeket az új "városképi pontokat", megítélésük sokkal jobb volt hivatalos körökben akkoriban, mint most.
"Az egyébként is állandóan emelkedő magasságú, jelenleg 10-12 szintes épületeink monoton tömegei szinte eltüntetik a régi városképből megmaradt tornyokat és egyéb alakító elemeket. Ezt az egyhangúságot csak a magasházak képesek megbontani, így rendkívül fontos, hogy azok olyan helyre kerüljenek, ahol ezt a feladatukat leginkább hivatottak betölteni." (Magyar Építőipar, 1973)
1968 és 1973 között épült fel a 73 méter magas, 20 emeletes toronyház, Dúl Dezső tervei szerint. Akkoriban úgy tervezték, hogy az Árpád híd túloldalán is épül majd néhány toronyház, a SZOT tornyának budai ellenpontjaként - végül csak a pesti oldali épült meg. A terület az Árpád híd átadásával értékelődött fel, akkoriban fontos városfejlesztési területté vált a híd pesti és budai környezete. A Váci út és a Hungária körgyűrű jól megközelíthető ponttá tette ezek kereszteződését. A terület elavult, barakkszerű raktárépületekkel volt csak beépítve, így nagy szanálási költség sem jelentkezett, és a parkolást is könnyen megoldhatóvá tette a felszínen.


A környék barakkjai, telepei még álltak az építkezés idején. Kép: AHGY

Az épület programja magába foglalta a SZOT nyomdáját - amely később a Népszava szerkesztőségével és nyomdájával is kibővült -, a Nyugdíj Intézet és a Pest megyei SZOT irodaegységeit, egy gépkocsi javító és szerviz üzemet, valamint a Táncsics könyvkiadó raktárrészlegét.


Építés közben, a hetvenes évek elején. Kép: AHGY

A nyomda, a gépkocsiszervíz és a konyhák, éttermek, öltözők a 3 szintes lepényépületbe kerültek, melynek közepét egy belső gazdasági udvar foglalta el. A Petneházy utca felől szervezték a gazdasági forgalmat, míg a személyforgalom a hídfő irányából érkezett.


Az alaprajz tervezésénél a közlekedő területek minimálisra csökkentésre volt a cél. A liftek előterét úgy tervezték, hogy minden szinten sok fényhez jusson - ez ugyanis a legfontosabb belső közlekedési mód. A tűzrendészeti előírásoknak megfelelően két lépcsőház is épült, homlokzatra nyílón, füstelvezetővel. Az irodaegységek részben cellás irodák, részben nagyobb, 14 főre tervezett irodaterek. A belső mag az épület északi oldalára került, a liftek előtere és a lépcsőházak kapták a legárnyékosabb tájolást, az irodák így jól benapozottak.

Monolitikus szerkezettel készültek a vasbeton belső falak, valamint az alul-felül sík gerenda nélküli vasbeton födémek, ugyanakkor előre lettek gyártva a homlokzati pillérek. Így oldották meg a munkaerőhiányos környezetben a gyors építést. Alapozásként vasbeton lepényalap készült, külön a vasbeton falak és külön a homlokzati pillérek alatt. A lepényépület a toronyházra támaszkodik, így csak annak megépítése után épülhetett fel. Építés közben folyamatosan mérték az épület süllyedését és elhajlását. A tervezett 11 cm helyett csak 1-2 cm süllyedést tapasztaltak.



A külső határoló falakat úgy alakították ki, hogy az épület légkondicionálásában is részt vegyenek - az eredeti költségvetés ugyanis légkondicionálást nem tartalmazott. A külső falak ikersejttéglából készültek, a nyílászárók pedig billenő ablakok voltak. Az ablakok közötti kifalazás egyszerre hőszigetelő és tűzgátló. Az árnyékoló szerkezet acéltartókra helyezett Luxaflex lamellákból készült, ez egyben a ház megjelenését is meghatározza. A burkolat zsalus felületei a parapet fal előtt függőlegesen helyezkednek el, attól kb. 140 cm-re. Így nyáron az ablakfelületek nem kapnak közvetlen fényt. A szerkezet ugyanakkor pallók lefektetésével a homlokzat tatarozásához állványként is funkcionálhat, és a szél elleni védelmet is ellátja a felső emeleteken. Függönyfalas megoldást anyagi okokból nem akalmazhattak.


Kilátás a torony tetejéről

A torony távfűtéssel épült ki. Az alsó hat szintet a városi vízhálózatról látták el, a felső szintekhez táptartályt telepítettek a ház tetejére. A két tartályt szivattyúval töltik fel: az egyik a hideg vizet adja, a másik a földszinti bojlerekhez biztosította a vízellátást.

Komoly gondot jelentett a tervező számára, hogy a közlekedőterekbe megfelelő padlóburkolatot szerezzen. Törekvés volt ugyan minőségibb anyagra, ám nem találtak olyat, ami a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelt volna, így végül metlachi burkolat mellett döntöttek, bár a magassarkú cipők szépen kopognak rajta - nem éppen ideális megoldás irodaházba.



Az épülethez 1995-96-ban egy új toldalékot építettek a Váci út felőli oldalon. Ez lett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság új irodaépülete (Váci út 73.). Ennek építési engedélyezési tervét készítette Dúl Dezső, a további építésztervezők dr. Komjáthy Attila, Tóth Zsuzsanna és Klinyecz Margit voltak. Az épület az Alba Régia Építő Vállalkozó Rt. kivitelezésében épült fel. Az új épület már nem akart az ég felé törni. Schüco FW50 típusú függönyfallal szerelték homlokzatát, tükröződő üvegfelületekkel.

Az 1973-ban befejezett építkezés nagyon gazdaságosnak bizonyult: egy légköbméterre vetítve 1600 Ft volt az építési költség. Ennek dacára nagy volt az ellenállás a magasházak építésével szemben. Akkoriban az egyterű irodákkal szemben a cellás irodákat preferálták az építtetők. A korszak rettenetes állapotú liftjei mellett ott volt a félelem az emberekben: mi lesz, ha nem működik a lift, és a 15. emeleten kell dolgozni? A gazdaságossági szempontok ellen szólt az is, hogy a nyugati és amerikai nagyvárosokkal ellentétben nálunk a telekárak viszonylag alacsonyak maradtak a nagyobb városokban is, így ez sem jelentkezett ingatlanpiaci, gazdaságossági nyomásként. Ugyanakkor - érvelt Dúl Dezső - a város túlzott szétterjedése óriási közlekedési, közműépítési terheket jelent, ami ellen hatásos eszköz lenne a koncentráltabb, magasabbra törő építkezés. A vita ez ügyben ma is tart...

Források:
Népszabadság, 1973 júl. 20., p.4.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság új irodaépülete - Budapest XIII., Váci út 73.Magyar Építőipar, 1997/3-4. p. 100.
Szakszervezeti nyomda és irodaház. Magyar Építőipar, 1970/9. p. 532.
A magasházak tervezési és szerkezeti problémái a SZOT Budapest, Váci úti irodaházával kapcsolatban. Magyar Építőipar, 1976/3. p. 132.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: