Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Mivel 1914-től, az első világháború kitörése miatt nagyon visszaestek az építkezések, beruházások, a száz éves hírek cikksorozat ezzel az epizóddal elbúcsúzik. Jövőre új sorozat indul, amely az ötven évvel ezelőtti eseményekből válogat majd.

"A népgyűlés végül az alagútvám eltörlése dolgában foglalt erélyesen állást."

December 2: Autóbusz-bemutató. Tegnap mutatta be a főváros közlekedési bizottságának a "Bárdi József automobil részvénytársaság" az általa képviselt Daimler-féle autóbuszt. A bemutatónál jelen volt Bárczy István polgármester is. A gép a következő utat tette meg: Városháza, Akadémia, Fürdő-utca, Andrássy-út, Erzsébet-körút, Kossuth Lajos-utca, Lánchíd-utca, Várhegy, Palota-tér, Erzsébet-híd, Városháza. Az autóbusz harminc személylyel megterhelve a legmeredekebb utakon is kifogástalanul haladt és a lejtőknél fékszerkezete kitűnően működött.

December 2: Sztrájkolnak a taxi-soffőrök. - Az Est tudósítójától. - Alig egy félév előtt kerültek forgalomba Budapesten az autotaxik és máris eltűntek az utcáról. Szombatról vasárnapra virradó éjjel ugyanis a taxiautók vezetői sztrájkba léptek és vasárnap reggel óta Budapest utcáiról hiányzik a fürge taxiautók serege. A sztrájk kitörése óta a Kerepesi-út 17. szám alatt levő garageban állnak a vezető nélkül maradt taxiautók, mint kimúlt óriási madarak. A kocsivezetők pedig a Murányi-utca és Dembinszky-utca sarkán levő vendéglőben ütötték fel a sztrájk-tanyát. Összesen százötven soffőr, tizenöt segédmunkás és tizennyolc szerelő sztrájkol.

A sztrájk előzményei a következők:

Az autotaxi-vezetők nincsenek megelégedve helyzetükkel, napibérük három korona, a bevételből részesedésük nincs és naponta tizennégy órát vannak munkában. Ezenkívül súlyos és gyakori büntetésekkel sújtják őket: ha reggel négy-öt percet késnek, vagy egyáltalában nem kapnak kocsit, vagy pedig öt-hat korona büntetéssel sújtják. Ezenkívül a rendőrség is szigorú büntetéseket ró ki rájuk. A közönség pedig, a melynek borravalóira rá vannak utalva, nem a legbőkezűbb velük szemben. (...)
Követeléseik a következők: A napi három korona bér helyett négy korona, nyolc százalék részesedés a bruttó bevételből és a munkaidőnek tizennégy óráról tizenkét órára való leszállítása. A kívánságok között szerepel annak a panasznak az orvoslása is, hogy Tasch Vilmos főfelügyelő túlszigorúan és gorombán bánik a sofőrökkel.
A sztrájk abbamaradására egyelőre nagyon kevés a remény, mert a társaság igazgatósága nem sok hajlandóságot mutat a kívánságok kielégítésére. Egyelőre még tárgyalások sem folynak a soffőrök és a társaság között. A tegnapi nap folyamán összesen három Benz-kocsi volt forgalomban, melyekre a társaság kevéssé képzett és a szükséges taxi-soffőr szabályrendeletnek meg nem felelő vezetőket ültetett.

December 7: Új utca nevek. A közmunkák tanácsa értesített a főváros tanácsát, hogy az I. kerületi Budaörsi-útról kiinduló névtelen utcát Pannonhalmi-utcának és az ebből kiágazó két névtelen utca közül az egyiket Sümegvári- a másikat Haraszt-utcának nevezte el. A tanács tudomásul vette az értesítést.

December 12: Harc a Sáros-fürdő fűtése körül. A Sáros-fürdő központi fűtése és szellőző berendezése, valamint a fürdőberendezési tárgyak szállítása körül folyó nagy harc, a mely a vállalkozók között kitört és a mely a Gyáriparosok Országos Szövetségét és az Iparegyesületet is egymással szembeállította, most végre eldőlt. A főváros illetékes bizottsága a fűtő- és szellőztető-berendezés elkészítésével Bründl János céget bízta meg, míg a vízvezeték létesítését és a fürdőberendezési tárgyak szállítását és felszerelését a Thiergartner és Stöhr cég kapta. A bizottság tehát amolyan kompromisszumfélét határozott, a munka nagyobbik, értékesebb részét odaadta külföldi cégnek, a másik részt egy nálunk dolgozó vállalatnak, azonban egyik esetben sem választotta a legolcsóbb ajánlattevőt. A Bründl cég 305.308 koronáért, a Thiergartner cég 492.554 koronáért kapta a megbízást. A megoldás tehát aligha fog köztetszésre találni és bizonyos, hogy az érdekeltek, a kiket olcsóbb ajánlataik dacára kisemmiztek, nem ok nélkül fognak e határozat ellen felszólalni.

December 16: Újabb tárgyalások a Délivasútról. A magyar kereskedelmi és pénzügyminisztérium képviselői szerdán Bécsbe jönnek, hogy folytassák a tárgyalásokat a Déli Vasút ügyében. Már a múlt hónapban voltak tárgyalások a vasút új szanálási tervéről, mely a magyar kormány hozzájárulását is szükségessé teszi. Valószínű, hogy a mostani tárgyalások eredménynyel fognak járni.

December 17: Nehézségek a Déli vasút államosítása körül. Bécsi tudósítónk jelenti: A Déli vasút dolgában az osztrák és a magyar kormányok között folyó tárgyalásokat e héten újból felveszik. Pénzügyi körökben, értesülésünk szerint, nem tervezik azt, hogy Magyarország is hozzájáruljon a tőkegarantáláshoz. Ezt a garanciát egyedül Ausztria adja, míg Magyarország részéről a tarifális engedmények biztosíthatnák a Déli Vasút bevételeit. A magyar kormány ezzel szemben valószínűleg arra az álláspontra helyezkedik, hogy még korai az államosítás feltételeit - a mennyiben azok a Déli vasút magyarországi vonalaira vonatkoznak - már most megállapítani.



December 21: A taxivállalat és a bérkocsik. - Az Est tudósítójától. - A fiákeresek hiába fáradnak hosszú kocsisorban hétfőn a parlament elé, hiába fordulnak a kereskedelmi miniszterhez, a miniszterelnökhöz vagy még magasabb fórum elé, hogy a rendszám-megváltás terminusát az 1914 évre is áttolják. (...) Amikor évekig tartó rágódás után az idén tavaszszal dűlőre került az auto-taxi kérdés és megalkották az auto-taxi szabályrendeletet, s utána tanácsi hatáskörben megkötötték három üzemtársasággal az auto-taxi fuvarszerződést, szóba került a bérkocsi rendszám megváltásának kérdése is. És hogy a netán túlságos arányban rendszám-megváltásért jelentkező bérkocsisok közt sorrendet tudjanak tartani, vagy e számot csökkentsék, megállapították, hogy első sorban azok jelenkezhetnek a háromezer koronákért, a kiknek háromnál kevesebb rendszámuk van, s csakis azok, a kiknek már 1912. előtt bérkocsijuk volt, nehogy rendszám-üzérkedés történjék. Határidő 1914. január 1. Ez a megállapítás, melnyek csak a szabályrendeletben lett volna helye, sajátságosképpen belekerült a fuvarvállalatokkal való szerződésbe s most, a mikor még csak száznyolc rendszámot váltottak be százhetvenöt helyett, az időközben hárombó egyre olvadt auto-taxi vállalat mereven ragaszkodik a szerződéshez, nem ad tovább terminust, hiába akadnának jelentkezők. Mert hiszen hatvanhétszer háromezer koronákat takarít meg e ridegségével. S a vállalatnak ebben igaza van, mert ilyen pazarlásra se a főváros, se a kormány, de sőt még talán a király sem kényszerítheti.
A tavaszszal megkötött auto-taxi-szerződéseket még mai napig sem hozták nyilvánosságra, pedig éppen most, a főváros költségvetésének tárgyalásánál igen alkalomszerű volna, hogy a bizottsági tagok szeme elé kerüljön, mert hiszen a budapesti autotaxi rövid életének a történetében elég szóvá tenni való esemény akadna. A taxi-fuvarozást három társaságnak adták ki azzal a helyes okoskodással, hogy ebből majd egy egészséges verseny keletkezik. Az egyik társaság a Namag még az üzem keletkezése előtt kiesett a versenyből, kocsijait ki sem állította. A biztosítékként letett 225000 koronáját pedig leheletkönnyedséggel adta vissza a főváros.
A Marta és a Benz nem sok kárt tettek egymásban a nagyközönség javára. Most nemrégiben egy közös kommünikéjük majdnem költői irályban jelentette a főváros lakóinak, hogy egy olyan napra ébredtek, a melynek reggelén ugyan mindkét társaság kisautói saját telepükről indulnak ki; de már este testvériesen pihennek meg a közös garázsban. Röviden a Marta és a Benz fuzionált. Hogy milyen jogon és kinek az engedelmével, azt ma sem lehet tudni.
Az autotaxi-standokon eddig 103 kocsi áll, de 12 napon belül már 150-nek kell kiállania, ha a taxi-társaság annyira ragaszkodik a szerződésnek ehhez a pontjához is, mint ahhoz, melylyel a fiákeresek létérdekeit a kezében tartja.

December 21: Újabb harc a Sárosfürdő egészségügyi berendezései körül. Megírtuk nemrég, hogy a Sáros (Gellért)-fürdő egészségügyi és fürdőberendezései dolgában döntött a tanács és hogy a fürdőberendezési munkálatokat Thirgartner és Stör r.-t. cégnek adta, a mely, tudvalévőleg a hasonló nevű berlini cég budapesti expozitúrája. A külföldi vállalat megbizatása természetesen nagy megütközést keltett a hazai versenytársaknál, a melyek ismét akcióba léptek és mindent megmozgatnak, hogy ezt az eredményt megváltoztassák. Állítólag keresztül fogják vinni azt, hogy technikai okokból megsemmisítik az egész árlejtést és minthogy új szerkezetű berendezést akar az építésvezetőség, ezen a címen újabb árlejtést fognak kiírni. A harc tehát újra kezdődhetik.



December 23: 115 előadást ért el mai napig "A kék egér" az Omniában. Ma és holnap utoljára mulattatja az Omnia közönségét, mert már csütörtökön egy, "A kék egér"-rel egyenlő értékű új szenzációt mutat be az Omnia.

December ??: Új könyvtár a fővárosban. - Az Est tudósítójától. - Az Almássy-téren körülbelül egy év óta épül a tér Barcsai-tuca felőli részén egy kis épület. A járókelők sokáig nem tudták miről van szó és hogy milyen épülettel csúfítják el a főváros egy terét, a hol tulajdonképpen gyermekeknek kellene játszani és fáknak kellene díszíteni a fővárost. Most hogy az épület már tető alatt van, kiderült, hogy könyvtárépületet emeltek. Az épület homlokzatán ugyanis ez a felirat áll:

Deák Ferenc-könyvtár, 1913.

A könyvtárat, mint a fővárosi könyvtár egyik fióktelepét, a Deák Ferenc szabadkőműves páholy huszer K-ás adományából emelték. A könyvtárat ma délelőtt adta át Szakács Antal a Deák Ferenc-páholy nevében a fővárosnak. Bárczy István polgármester vette át az épületet a ki viszont Szabó Ervin fővárosi könyvtár igazgatójának a gondjaira bízta. Az új könyvtárban mintegy hatezer könyv van, ifjúsági ismeretterjesztő és szépirodalmi munkák. A könyvtár hétfőn nyílik meg és délután 3 órától este 9-ig lesz nyitva.

December 28: A Déli vasút államosítása. Bécsi munkatársunk jelenti: A Déli vasút ügyében újabb fordulat állott elő. A vasút igazgatósága beadványt intézett az osztrák vasútügyi minisztériumhoz, a melyben részletesen ismerteti azokat a feltételeket, a melyek mellett hajlandó volna tíz évre opciót biztosítani az osztrák kormánynak az összes vonalak megváltására. Az igazgatóság csak a szállodákat és a Déli vasút egyéb vállalkozásait nem hajlandó átengedni, egyébként azonban kész az összes vasútvonalakat minden felszereléssel együtt az osztrák kincstárnak átengedni, ha a kormány kötelezi magát, hogy részvényenkint 8 franknyi kamatjáradékot biztosít. A vasútügyi minisztérium a részletesen kidolgozott ajánlatot közölni fogja a magyar kormánynyal is, mert a két kormány között legközelebb ismét meginduló tanácskozásokon a vasút pénzügyeinek szanálásán kívül szóba kerül az államosítás ügye is. Ha a két kormány nem tudna egymással megegyezni, állítólag már kész a formula arra nézve, hogy ebben az esetben miként egyezzenek meg a Déli vasút külföldi részvényes csoportjával, illetve hogy az ezekkel kötött megállapodást miként léptessék érvénybe.

December 28: A Palatinus és a Munkásbiztosító Pénztár székháza. Említettük annak idején, hogy az Országos Munkásbiztosító Pénztár elhatározta, hogy székházat épít és megállapodott a Palatinus építő-vállalattal, hogy a vállalat egyik dunaparti telkén fölépíti a székházat és a pénztár több éven át fogja törleszteni adósságát. Annak idején nyomban rámutattunk, hogy az Országos Pénztár igazgatósága milyen hibát követett el, a mikor a Kereskedelmi Bank embereinek nógatására a Palatinussal kötött szerződést és hogy milyen indokolatlanul nagy terheket rótt a Palatinus szerződése az Országos Pénztárra, illetve közvetve az államra, a mely a pénztár költségeinek egy részét a törvény értelmében megtéríteni tartozik. Az építésből azonban, mint halljuk, egyelőre semmi nem lesz, mert a szerződést az Állami Munkásbiztosító Hivatal nem hagyta jóvá. A jóváhagyás megtagadásában ugyancsak az a szempont vezette, hogy a jelenlegi túlnagy adminisztrációs kiadások nem engedik meg újabb székház építését, azonban az indokolás egészen mellékes, a fő az, hogy ebből a túldrága és a Pénztárra és az államra egyaránt káros szerződésből ne legyen valóság. A munkásbiztosítási intézmény igazán nem lehet az a terület, a melyen százezreket juttathatnak protekciós üzleteknek.

December 30: A Lánchíd elzárása és a budai polgárság. Nagyszámú budai polgár tegnap, vasárnap délután Szebeny Antal orsz. képviselő elnökletével népgyűlést tartott, hogy megvitassa, hogyan lehetne orvosolni azokat a károkat, melyek a Lánchíd elzárásával érik a budai polgárságot. (...)
A határozati javaslat szerint a kincstár, mint a Lánchíd tulajdonosa, felelős azokért a károkért, melyek a híd elzárásával érik majd a budai kereskedőket s a főváros kötelessége, hogy a polgárai érdekében interveniáljon a kincstárnál. Kívánják a budai polgárok, hogy a hídon legalább a gyalogosforgalom fentartassék vagy ha ez lehetetlen, olyan intézkedés történjen, hogy ez a forgalom zavartalanul bonyolíttassék le. A fenyegető bajok orvoslásának egyik módja az, ha jó és olcsó omnibuszjáratok létesülnek, a mennyiben pedig a társaskocsi vállalat erre nem hajlandó, a főváronak kell autobuszjáratokat szerveznie, még pedig az Erzsébet-hídon át. Gondoskodjon a főváros egy függőhídról, hogy a gyalogközlekedésben ne álljon be zavar ama két pont között, melyet a Lánchíd köt össze. Olcsóbbá kell tenni a propellerjáratot, mely a jövőben szemközti pontokat kössön össze s ne mint most, egymástól távoleső állomásokat. A népgyűlés végül az alagútvám eltörlése dolgában foglalt erélyesen állást.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: