Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Március 1: Hol tart az Erzsébet-híd építése? Száztonnás hídrészeket illesztenek össze - Májusban a hídfőknél már a villamosvágányokat fektetik le. Bár a tervszerű előrehaladást a legkeményebb fagy sem akadályozhatta, mégis, érthetően örülnek az Erzsébet-híd építői az enyhülésnek. (...)


(kép: fortepan.hu)

Ezekben a napokban továbbra is a függesztőkábelek elhelyezése a fő feladat a szerelőszőnyegről, amelyet csak közvetlenül a híd avatása előtt bontanak majd le. A híd két oldalán a Duna felett átívelő tartókábelekre 28-28 függesztőkábel kerül. Jelenleg a híd déli oldalán már nyolcat, északi oldalán pedig hármat szereltek fel.

A leglátványosabb munkálatokhoz, a hídrészek beemeléséhez körülbelül hat hét múlva kezdenek hozzá. Huszonnyolc hatalmas tábla alkotja majd a híd pályáját s ezeket az egyenként száztonnás vasszerkezeteket a József Attila és az Ady Endre úszódaruk segítségével emelik majd be. Tizenkét hídrészt a Ganz-MÁVAG már elkészített, ezek egy részét azonban a Duna jegesedése miatt csak ezután szállítják az épülő híd közelébe.

A hídon az úttest 18 méter 20 centiméter széles lesz, ehhez csatlakozik mindkét oldalon három-három méter szélességű járda. A híd hossza a Duna felett, a két kapuzat között 290 méter lesz. A hidat az eredetileg tervezett ezüstszürke színnel vonják be. (...)

A héten látnak hozzá a Döbrentei tér környékén egy új villamosvonal építéséhez is. A Gellért- és a Rudas-fürdő között ugyanis a felső rakparton vezet majd a 9-es villamos útja. A pesti oldalon, a Március 15. tér, a Mátyás Pince és a belvárosi templom környékének útépítései szeptember végére készülnek el. A Váci utca és Duna utca sarkán levő épületet lebontják, helyén a Belgrád rakpartra vezető új út egy része épül. A hídfeljáró betonozása a pesti oldalon is elkészült már, a híd alatt tágas autóparkírozót alakítanak ki. Az útépítésekkel együtt megkezdődnek a kertészeti-parkosítási munkálatok mindkét hídfőnél. (Népszabadság)

Március 3: Megkezdik a Széna téri autóbusz-pályaudvar építését. Már régen felvetődött egy új budai autóbuszpályaudvar építésének terve. Az erre szolgáló területet a Széna téren jelölték ki és az illetékes szakemberek a múlt év végén itt helyszíni szemlét is tartottak. A kijelölt terület nagysága arra késztette a tervezőket, hogy a hagyományos autóbuszpályaudvaroknál valamivel kisebbet tervezzenek. (...) a Széna téri autóbuszpályaudvar hét kocsiállással rendelkezik majd és építését úgy oldják meg, hogy a pályaudvar üzemi forgalmát ne zavarja a közúti forgalom. Amennyiben az építők megkapnák a Széna téren levő műemléképületet, úgy ebben helyeznék el az irodákat és a büfét. Ha a terv jóváhagyása megtörténik, az autóbuszpályaudvar építését csakhamar megkezdik. (Esti Hírlap)


2012-ben

Március 4: Újjáépítik az Ybl-építette műemlék palotát a Puskin utcában - A Kereskedelemi Kamara reprezentatív székháza lesz. A háború óta romosan, befalazott ablaknyílásokkal áll a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér és a Múzeum utca sarkán a főváros egykor nevezetes, neo-reneszánsz stílusú épülete. Pontosan száz évvel ezelőtt, 1863-65 között Ybl Miklós tervei alapján épült a reprezentatív palota a Károlyi-grófok megrendelésére. A gazdag díszítésű, belül fényűzően kiképzett palota később az olasz követség budapesti székháza lett. a főváros ostromakor kiégett.

Az elmúlt években különféle tervek merültek fel az elsőrendű műemléknek számító romos palota újjáépítésével és felhasználásával kapcsolatban. Szó volt arról, hogy a palotát a Magyar Építőművészek Szövetsége állíttatja helyre, de a nagy költségekre való tekintettel erről le kellett mondania. Azóta a romos műemlék: raktár.

Külkereskedelmünk jelentőségének fokozódása időszerűvé tette, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara fontos szerepének megfelelő székházhoz jusson. A fővárosi tanács felajánlotta a kamarának székház céljaira a Pollack Mihály téri palotát. A Kereskedelmi Kamara szakértőkkel megvizsgáltatta az épületet és a szakvélemények alapján vállalkozott újjáépítésére. Megbízták a BUVÁTI-t a restaurálási tervek kidolgozásával. Vedres György mérnök és munkatársai a palota újjáépítési tervét elkészítették. Eredeti formájában állítják helyre. Még az egykori freskókat is újrafestik, mert megvannak fényképeik. A palota belső részét természetesen új funkciójának megfelelően alakítják majd ki. A hivatali helyiségeken kívül kiállítási terem, vitrines árubemutató, szakmai konferenciák, előadások tartására szolgáló nagyobb helyiségek, könyvtár, olvasóterem lesz az újjáépülő palotában. Mintegy 34000 légköbméter újjáépítéséről van szó. A helyreállítás költségei 18,5 millió forintot tesznek ki.

A munkálatok megindítása attól függ, mikor üríti ki a Bizományi Áruház az épületet. A Bizományi Áruház a kiürítést attól teszi függővé, hogy 3-4 ezer négyzetméter új raktárterületet bocsátanak rendelkezésére, vagy megfelelő összeggel kártalanítják. A Magyar Kereskedelmi Kamara szeretné a jövő évben megkezdeni a helyreállítást. (Magyar Nemzet)


(1964 március 4, Népszabadság)

Március 4: A szabadsághegyi egykori Jókai-villát a következő másfél év alatt újjáépítik. Az író életével és munkásságával kapcsolatos tárgyi és írásos dokumentumokból Jókai-emlékmúzeumot rendeznek be. (Magyar Nemzet)

Március 6: Milyen lesz a Semmelweis-ház? Az Apród utca 1-es számú házban született 1818-ban Semmelweis Ignác, a világhírű magyar orvos. Az egyemeletes, copf stílusú budai ház a második világháborúban súlyosan megrongálódott, a sorsa a felszabadulás után sokáig bizonytalan volt. Végül néhány évvel ezelőtt a műemlék épület helyreállításáért harcoló tábor álláspontja győzött, elvetették a ház lebontásának gondolatát. Tavaly jelentős beruházással hozzákezdtek Semmelweis szülőházának restaurálásához. A külső homlokzatot már helyreállították, a belső építkezést pedig még ez év tavaszán kívánják befejezni. Itt lesz a korabeli bútorokkal berendezett Semmelweis-emlékszoba, az épület mögött húzódó várfalba mélyesztik a nagy tudós síremlékét. Előtte Borsos Miklós szobrászművész anyát és gyermekét ábrázoló alkotása nyer elhelyezést.


Az Orvostudományi Múzeum 2012-ben. (kép: egykor.hu)

A helyreállított épület termeiben kap otthont az Orvos és Gyógyszerész Történeti Gyűjtemény, amelynek összegyűjtését dr. Palla Ákosnak, az Országos Orvostörténeti Könyvtár vezetőjének irányításával 1951-ben kezdték meg. Ennek egyik legfőbb érdekessége az orvosi témájú éremgyűjtemény lesz, amely értékét és gazdagságát tekintve harmadik a világon. Hasonlóan ritkaságszámba megy majd a többi emléktárgy is, például a régi patikus-felszerelések, az évszázadokkal ezelőtti orvosi műszerek, a miniatűr kézigyógyszertárak, csiszolt üvegritkaságok, patikacégérek, orvosi témájú képek, metszetek stb.

Az épület helyreállításának befejezése után nyomban megkezdik a múzeum berendezését. A Semmelweis-házat a nagy magyar orvos halálának 100. évfordulóján, 1965-ben nyitják meg az érdeklődők számára. (Népszabadság)

Március 6: Új épülettel bővítik a budapesti Műszaki Egyetemet. A Petőfi-híd budai hídfőjénél tízemeletes toronyházat emelnek. Ez lesz az egyetem legmagasabb épülete. Ehhez a toronyházhoz csatlakozik az egyemeletes auditóriumi szárnyépület, amelynek 3 nagy előadótermében egyszerre 1000 személy hallgathatja az előadásokat. Az új toronyházat a jövő év második felében adják át. (Magyar Nemzet)


Széchenyi-hegy, 1962

Március 8: Mi legyen Budapest troliközlekedésével és a Fogaskerekűvel? A közlekedési szakemberek egész Európában vizsgálják, hogy gazdaságos-e a trolibuszközlekedés és megfelel-e a korszerű forgalmi igényeknek, érdemes-e fejleszteni? A mi szakembereink szerint ez a kérdés nálunk különösen időszerű, mert trolibusz-parkunkat négy-öt éven belül fel kellene újítani, az öreg kocsikat pedig kiselejtezni. Ez sokmillió forintos beruházás. A trolibuszok sok áramot fogyasztanak, s emiatt nálunk, a drágán nyert villamos energia miatt, a troli önköltsége nagyobb, mint az autóbuszé. A hálózat fejlesztése esetén nagy teljesítményű új áramátalakítókat kell építeni, s ez is költséges.

A troli magyarországi jövőjének kérdését egyelőre széles körben vizsgálják a szakemberek. Sokuknak az a véleménye, hogy Budapesten sokkal helyesebb lenne a trolibuszok helyett autóbuszt közlekedtetni.
A Fogaskerekű Vasút is erős korszerűsítésre szorul, mert nemcsak a sínek öregedtek meg, hanem a szerelvények is. Mind a pálya felújítása, mind az új kocsik beszerzése túlságosan költséges. Ha viszont megszüntetnék a Fogaskerekűt, az Istenhegyi úton lényegesen több autóbuszt kellene járatni, s a nagyobb forgalom az úttest bővítését, sőt új út építését is megkövetelné. A Fogaskerekűnek a pályája viszont gyönyörű panorámát nyújt az utasoknak, s ha korszerűsítenék a Fogast, még évtizedekig szállíthatja az utasokat a Szabadság-hegyre. (Magyar Nemzet)

Március 8: Megnyílt a "Hotel Ifjúság". Négyemeletes épületet avattak szombaton a Rózsadomb alján, a Zivatar utcában, a "Hotel Ifjúság"-ot. A 30 millió forintos beruházással épült szálló negyedik emeletén 220 személyes étterem nyílt, amelyben esténként neves zenekarok szórakoztatják a szálló fiatal külföldi és hazai vendégeit. A 600 személyre főző konyha szakácsai szinte minden nép jellegzetes ételeit ismerve - mint a kóstoló is bizonyította - sikert arattak főztjükkel. A személyzet az egész szállóban jórészt fiatalokból áll.

A szállónak 102 szobájában falbaépített szekrénysor, kettő vagy négy ágy, a szobák mellett fürdőhelyiségek. Valamennyi szoba erkélyes, kilátással a Dunára, a Parlamentre, sőt a Gellérthegyre és a Várhegyre is.

A szálló első vendégei, egy német ifjúsági turistacsoport tagjai és ghanai diákok - már megérkeztek és jól érzik magukat. (Magyar Nemzet)

Március 10: Aluljáró, mozgólépcső, korszerű közlekedés a Baross téren. A fővárosi tanács a Baross téri földalatti állomás kialakításával egyidejűleg meg akarja oldani a téren a felszíni közlekedés problémáit is.

Az elgondolások szerint az utas, aki a földalatti Baross téri állomásán kiszáll a szerelvényből, mozgólépcsőn jut fel a felszíni állomáshoz. Kilépve onnan, egy körülbelül négy-négy és fél méterre mélyített térségben találja magát. A lemélyített térségből gyalogaluljárók vezetnek a Keleti pályaudvar csarnokának belsejébe, a Bethlen Gábor utca - Baross tér kereszteződéséhez; a Festetics György utcához és az összes Baross téri villamos- és autóbusz megállóhoz. Az utasoknak tehát sehol sem kell átmenniük a forgalmas úttesteken.

A közúti közlekedés korszerűsítésének végleges terve is hamarosan elkészül. Az máris bizonyos, hogy a Baross tér közlekedési szempontból az egyik legtökéletesebben kiképzett tér lesz. Teljes átépítése, korszerűsítése 1970-re várható.

A Baross tér rendezésével, a földalatti állomás kijáratának kiképzésével kapcsolatos munkák már megkezdődtek. (Magyar Nemzet)


(kép: fortepan.hu)

Március 10: Bővítik és korszerűsítik a Ferihegyi repülőteret. A Ferihegyi nemzetközi repülőtér főleg a nyári utazások csúcsforgalmi időszakában már szűknek bizonyul a növekvő nemzetközi és belföldi légiforgalom zavartalan lebonyolítására. (...) Az UVATERV szakemberei most olyan bővítési és korszerűsítési tervet dolgoznak ki, amelynek megvalósítása az európai légikikötők között is előkelő helyre emeli a Ferihegyi repülőteret. Az előtér-beton bővítésénél a nemzetközi előírásoknak megfelelő teherbírású szerkezet épül. A burkolat gazdaságos kiválasztására az Útügyi Kutató Intézet végzett modellkísérleteket. (...) A külföldi nagy légikikötőkhöz hasonlóan nálunk is a gépindulások és gépjáratok szerint alakítják ki a várakozó egységeket, például más-más váróteremben kell majd várakozniuk az utasoknak a 12.20 órakor induló budapest-helsinki járatra és a 12.25 órakor induló budapest-moszkvai járatra, valamint a 12.30 órakor induló budapest-varsói és ugyancsak 12.30 órakor induló budapest-bukaresti járatra. Ezekből a váró egységekből közvetlen kijárás nyílik a repülőgépekhez.

A vámirodák és vámhelyiségek területét is úgy bővítik majd, hogy az utasoknak ne kelljen sokat várakozniuk. A poggyász-szállítás szállítószalagon történik majd. Az még nem dőlt el, hogy föld alatti, vagy föld felett futó szállítószalagokat alkalmaznak-e.

A bővítési és korszerűsítési terveknek csak a főbb pontjait említettük meg, de sor kerül különböző más helyiségek bővítésére és modernizálására is. (Magyar Nemzet)


(kép: fortepan.hu) 

Március 11: Megkezdődnek az Erzsébet-híd látványos szerelési munkálatai. A Ganz-MÁVAG hídszerelői a téli hónapokban a hídgyár lágymányosi telepén megépítették az Erzsébet-híd pályájának egy részét. A pályaszerkezet úgynevezett híd-tagjait a Lánchíd mellett, a budai rakparton tárolják a szerelés megkezdéséig. Ezekből kettő már szállító uszályokon van és március 12-én emelik őket onnét a rakpartra. A látványos nagy szerelési munkálatok április elején kezdődnek. Először a híd közepére kerülő 12 méteres pályarészt szállítják uszályokon a Duna közepére, ott két úszódaru emeli a magasba és akasztja a függesztőkábelekre. Utána folyamatosan illesztik hozzá a többi részt. Az Erzsébet-híd pályája a jelenlegi számítások szerint augusztusban íveli át a Dunát. Utána megkezdődik a hídrészek összeszegecselése, a villamossínek fektetése, az aszfaltozás, korlátszerelés, s a közműcsövek fektetése a híd alatt.

Szerelik már a két parti nyílás 50-50 méter hosszú hídjait is. A pesti parton 30 méteres szakaszon már a helyére került a parti nyílású híd. Még márciusban megkezdik a 2-es villamos pályája és a pesti part mellett húzódó közút fölé emelt védő alagút leszerelését. (Magyar Nemzet)

Március 12: Megkezdték a Kossuth Lajos utcai irodaház építését. A Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán, a volt Nemzeti Kaszinó helyén emelkedik majd a főváros egyik legmodernebb, legimpozánsabb épülete. A vasbeton vázas, alumínium burkolatú, 960 személyes irodaházban három külkereskedelmi vállalat, a METALIMPEX, az ELEKTROIMPEX és az IMPORTEX kap új, korszerű otthont.

Az épületnek a Kossuth Lajos utcai frontja - a szomszédos házak magasságához igazodva - 8 emeletes lesz, a Szép utcai rész pedig 13 emeletes. Az épület legfelső szintjén tágas étterem, a félemeleten 250 személyes kultúrterem kap helyet. Az épület földszintjén kiállítási terem létesítését tervezik. Valamennyi helyiséget korszerű fénycsővilágítással szerelnek fel. A teljesen kivilágított épület az esti órákban a Kossuth Lajos utcán és a Rákóczi úton végighúzódó úgynevezett fénytengely egyik legszebb pontja lesz. Az elképzelések szerint az utcára néző helyiségeket az esti órákban is kivilágítják.


(Tervezte: Puskás Tamás és Pomsár János - BUVÁTI)

Az új irodaház alapozása már megkezdődött. (Népszabadság)

Március 14: Szoborpróba a budai várpalotában. Öt hófehér szobrot helyeztek el a napokban a budai várpalota kupolája mellett, a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat dolgozói. Ha enyhül a hideg, újabb öt szobrot állítanak fel a kupola másik oldalán. A gipszalakokat csak nagyjából, vázlatosan formázták meg. Az építészek a próbaszobrok segítségével azt vizsgálják, milyen méretű alkotások illenek legjobban a palota épületéhez. Összesen 32 új szoborral akarják díszíteni a palotát. (Magyar Nemzet)

Március 14: Bővítik az Országos Onkológiai Intézetet. Nagy feladatot kapott az ÉM Általános Épülettervező Vállalat. Megbízták az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését célzó tanulmányterv kidolgozásával. Az intézet, amely Budán, a Ráth György utca és a Kékgolyó utca között, több mint egy tucatnyi épületben tevékenykedik, egyik legfontosabb egészségügyi intézményünk. Eredményes munkát végez a daganatos betegségekben szenvedő lakosság gyógyítása és a kutatómunka területén. Az eredményeket növelhetnék az intézet bővítésével.

Jelenleg 310 ágy áll az intézet különböző osztályain a gyógyulásra váró betegek rendelkezésére. A bővítés során 90 ággyal növekedik majd az ágylétszám.

A Roskovits utca és a Bíró utca közötti szomszédos területen épül fel az új hatszintes klinikai épülettömb, az ötszintes laboratórium és a 60 000 darab kísérleti állat elhelyezésére és tenyésztésére szolgáló állatház. Külön épületben helyezik el a víruskutató csoportot, az oktatási helyiségeket.

Az építkezés egyáltalán nem zavarja majd az intézet tevékenységét. Amikor az új klinikai épület elkészül, fokozatosan ide telepítik át a régi épületben jelenleg működő osztályokat és megkezdődik ezeknek az épületeknek a korszerűsítése, teljes átépítése. A pavilonrendszer ellenére az egész gyógyintézet területén biztosítják az egyes osztályok és épületek között a közvetlen kapcsolatot. Folyosó-rendszerrel kötik össze egymással az önálló épületeket.

A tanulmánytervet Vass Zoltán, az ÁÉTV mérnöke készíti el a megadott program alapján. Képünkön bemutatjuk az újjáépülő Onkológiai Intézet új klinikai épülettömbjének tervét. (Magyar Nemzet, kép a cikkből)

Március 15: A Citadellában most bővülő szállónak 186 ágya lesz. A szállodát "B" osztályba sorolták. Az 1-4 ágyas szobákban személyenként 20, a turistaszállásoknál 12 forint az ágyhasználati díj, amelyhez még személyenként 2 forint belépődíj járul. (Magyar Nemzet)



Március 21: A ráckevei Savoyai kastélyt, hazánk egyik legszebb barokk stílusú műemlékét, amely 1702-ben épült, helyreállítják. Már rendbehozták a kastély kupoláját és most javítják tetőszerkezetét. A kastély egyik szárnyában az Árpád Múzeum kap majd otthont. A tervek szerint a kastély többi részében turistaszállót rendeznek be, hogy ezzel is enyhítsék a kedvelt horgászvidék gondjait. (Magyar Nemzet)

Március 22: 15-20 emeletes "épületblokkok" Óbuda városközpontjában. Óbuda új városközpontjának kialakításával hosszú idő óta foglalkoznak a városrendezők. Most elkészült a részletes tervezési program, amely kijelöli Óbuda fejlődésének irányát és ütemét. A kerület új központja az Árpád fejedelem útja - Hajógyár utca - Főtér - Kórház utca - Zápor utca - Kiscelli utca - Szőlő utca - Nagyszombat utca által határolt területen alakul ki. Itt jelenleg 15 668 lakos él, míg a távlati időszakban 29 500 lakossal számolnak. Ma 4699 lakás van ezen a területen, és miután nagy részük elavult, mintegy 3500 lakás kerül majd bontásra, de ugyanakkor majdnem 7000 új lakást fognak felépíteni. Végeredményben 8200 lakás lesz Óbuda tervezett új városközpontjában és környékén.

A városrendezési és beépítési programot természetesen több ütemben hajtják végre. Az első szakaszban 3200 új lakás épül.

A lakóépületeken kívül gondoskodnak a megmaradó közintézmények felújításáról, a megszűnők pótlásáról. A lakóépületek zöme középmagas épület lesz. Az első ütemben felépítendő 3200 lakásból 2100-at 10 emeletes épületekben akarnak elhelyezni. Tervezik ezenkívül a kerület jellegzetes pontjain 15-20 emeletes "épületblokkok" elhelyezését, amelyek a Duna-partról, Illetve az Árpád-hídról, a Margit-szigetről a budai hegyvonulatot nem takarják, viszont a hegyekről a városra kedvező rálátást biztosítanak. Az óbudai Duna-part mentén, az Árpád fejedelem útján már kialakult építési módnak megfelelően hétemeletes lakóházakat emelnek. Feltétlenül megtartják a városrendezés végrehajtása során is a műemlékeket, a városképileg értékes, Óbuda hangulatát idéző és átmenthető együtteseket, amelyeket szervesen beleillesztenek az új építészeti kompozícióba. Így például fokozott gonddal kell megóvni a református templom alatti középkori kolostormaradványokat, és a templom körüli műemlékkörnyezetet.

Óbuda új városközpontjában kétszintes járófelületet alakítanak majd ki. A közintézmények általában a felső szinten érhetők majd el, míg az alsó szinten az ásatások eredményének megfelelően romkertekkel vegyes autóparkolókat létesítenek. A városközpontban mintegy 1200 gépkocsi parkolására biztosítanak helyet. A lakásépítkezések mellett a közintézmények és a lakosság ellátását szolgáló létesítmények egész sorát építik fel. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák, orvosi rendelők, gyógyszertárak, új kórház, sok üzlet, vendéglátóhelyek, üzleti gócok épülnek. Az új városközpontban áruházat, szállodát, tanácsházat, tömegszervezeti Irodaházat, kultúrházat, mozit, kiállítási termeket építenek. (Magyar Nemzet)

Március 24: Két "szalagon" hat-hat épület a Lakatos úti lakótelepen. Alighogy egy kicsit felengedett a hideg, szinte járhatatlan sártengerré változott a pestlőrinci Lakatos úton létesülő új lakótelep egész építési területe. Az anyagszállító teherautók, sőt még a lovas kocsik is, csak nagy üggyel-bajjal tudnak átbukdácsolni a hólével elöntött hepehupás utakon, kerülgetve a felásott csatornaárkokat, sárba nyomva a már korábban odaszállított és halomba öntött kavicsot, összetörve sok-sok cement mozaiklapot és más drága építőanyagot.

A 44-es Állami Építőipari Vállalat, a lakótelep építésének felelős fővállalkozója, naponta 100-200 köbméter salakot hordat az utak feltöltésére. Ez azonban egyelőre még nem sokat javít az egész építkezést hátráltató áldatlan helyzeten, amely szemléltetően példázza, mennyi baj és kár származik abból, ha egy ilyen nagy, több ezer lakásos lakótelep építését megfelelő közművesítés és úthálózat nélkül kezdik el.

Az építők tavaly szeptembertől december végéig adták át a lakótelep első 480 korszerű szövetkezeti lakását - sajnos, kevesebbet a tervezettnél. Az idén ráadásul csak január 24-én tudták elkezdeni a belső munkálatokat a már korábban tető alá hozott épületekben, csak akkor lehetett rákapcsolni a radiátorokat a távfűtés vezetékére. A házakat típustervek alapján, előre gyártott elemekből, nagyblokkokból építik. A folyamatos termelés szervezési módszerét már tavaly is alkalmazták, s itt, a telep nyugati részén. Váradi Béla építésvezető irányításával két "szalagon" hat-hat lakóépület készül most is: állandó összetételű, kőműves-, betonozó-, kubikos- stb. brigádok a technológiai sorrendben minden munkafolyamatot előre meghatározott ütemterv szerint végeznek. A márciusi tél azonban már az induláskor kissé kizökkentette őket az eltervezett munkaritmusból. (...) (Népszabadság)

Március 25: Megállították az Otthon Áruház süllyedését. Az Otthon Áruházban nem sokkal a régi Divatcsarnok átépítése után 3-4 centiméterrel lejjebb süllyedt a homokos talajon álló épület. A süllyedést az váltotta ki, hogy az új épületszerkezetek mintegy 20 százalékkal növelték a falak súlyát. Most a homok megszilárdításával megállították az épület továbbsüllyedését. Vízüveggel itatták át a talajt, és vegyszeres utókezeléssel a régi falak alatt két méter széles és másfél méter vastag kőtömbbé szilárdították a homokot. (Esti Hírlap)

Március 26: Az Erzsébet-híd pesti hídfőjének forgalmi terve - Hét méter széles úttest a rakparton. Fontos állomásához érkezett az Erzsébet-híd pesti hídfőjének építkezése. A Szabad sajtó út és Irányi utca közötti szakaszon megkezdték a Váci utca átépítését. Áprilisban különféle forgalmi korlátozások lesznek a Váci utcában, májusban pedig a Felszabadulás téren. Befejezéséhez közeledik a hídfő és a Váci utca közötti vasbeton híd építése: a híd alatt újabb területeket nyertek a közlekedésnek. A Március 15. térnek a Belvárosi-templom és a Duna utca közötti részén süllyesztik az úttestet, ez lehetővé teszi a tér és a Duna utca új forgalmi rendjének a kialakítását.

A Duna utcában kétpályás, osztott sávos útvonalon közlekednek majd a közúti járművek. A hídról lehajtva, a Roosevelt tér felé zajlik a forgalom, északi irányból Pedig a Váci utcát érhetik el a járművek. A készülő tervek szerint a Március 15. térre kerül a 8-as és a 16-os busz végállomása is. A tér rendezésével elérik, hogy északról az Apáczai Csere János utcán át - kihasználva a híd által nyújtott lehetőségeket - a járművek szintbeli kereszteződés nélkül juthatnak Dél-Pest felé. Ezzel egyszersmind jelentősen tehermentesítik a zsúfolt Váci utcát. A hídfő környékének rendezése során a felső és alsó rakpart között húzódó lépcsős, sérült partfalat elbontották. Helyette a felső és az alsó rakpartot egy függőleges támfal választja el, ily módon az alsó rakparton is hét méter széles úttestet alakítanak ki. A járművek tehát északról déli irányban nem keresztezik majd a 2-es villamos pályáját.

Készülnek a tervek az Erzsébet-hídon közlekedő, közhasználatú járművek forgalmi rendjére is. Forgalomszámlálással megállapították, hogy a Buda déli és északi részébe irányuló forgalom csaknem egyforma, bár észak felé kicsit nagyobb. Az Erzsébet-híd villamosközlekedését csak nagy befogadóképességű, három kocsiból álló szerelvényekkel, úgynevezett ikervillamosokkal lehet lebonyolítani. A zavartalan forgalom érdekében óránként legalább 40-45 szerelvénynek kell áthaladnia a Rákóczi út - Nagykörút kereszteződésnél. A terv készítői azzal is számoltak, hogy a 63-as villamos továbbra is jelenlegi útvonalán közlekedik.

Előreláthatóan négy villamos-járat közlekedik majd az Erzsébet-hídon, kettő Zugló és a Moszkva tér között, kettő pedig a Móricz Zsigmond körtér irányában. Kiszámították, hogy az Erzsébet-híd megnyitása után jelentősen csökken majd az átszálló forgalom a Nemzeti Színháznál, a Dimitrov téren és a Kálvin téren. A tervek szerint az autóbuszok útvonala a következőképpen alakul: az Erzsébet-hídon közlekedik majd a 7-es, a 7/C, a 8-as, a 16-os, 19-es és 89-es autóbusz, az 1-es pedig a Szabadság-hídon. Az autóbuszok a jelenlegi irányban járnak majd. A módosítás következtében a Szabadság-híd mentesül a 7-es és a 7/C forgalmától, a Lánchíd a 16-os, 19-es, a 89-es és az 1-es autóbusz forgalmától. A 8-as és a 16-os autóbuszok végállomása az Erzsébet-híd pesti híd főjénél lesz, mégpedig a hídfő alatt.

Napirendre került a Kálvin tér forgalmának rendezése is. A BUVÁTI tervei, javaslatai szerint meg kell szüntetni a tér körforgalmát. A Baross utcából a Kecskeméti utcába a téren egyenesen átvágva haladnának a trolibuszok. Egyirányú közlekedést javasolnak a Kecskeméti utcában az Egyetem tér tér felé. Ellenkező irányban, a Kálvin tér felé a trolibuszok és egyéb járművek a Királyi Pál utcán át közlekednének, amely ugyancsak egyirányú lenne. Az egyetem előtt az úttest kiszélesítését javasolják. A Kálvin tér rendezése után jelzőlámpákkal irányítják majd a forgalmat. (Népszabadság)


(1964. március 27, Népszabadság)

Március 27: A főváros egyik legszebb negyede lesz az új zuglói városrész. Budapest városrendezési terve a többi külső kerülethez hasonlóan, Zuglóban is nagyszabású fejlesztést irányoz elő. Az Eörs vezér tere és a Füredi utca környékének, illetve a Nagy Lajos király útja északkeleti oldalának részletes rendezési terve szerint több ezer új lakás épül, s Zuglónak ez a része - a már elkészült 4500 lakással együtt - a főváros egyik legszebb negyedévé alakul. A terv első részében a Nagy Lajos király útja mentén, az Egressy tértől az Eörs vezér teréig terjedő, mintegy másfél kilométeres szakaszon építkeznek. A munkák itt 1965-ben kezdődnek meg, s 11 emeletes házakban mintegy 500 lakás épül. Később a Kerepesi út és a Füredi utca között - az Eörs vezér terétől a Szentmihályi útig terjedő szögben - 4200 lakás kerül tető alá. Végül a Füredi utca, a Gvadányi utca, a Fogarai út és a Vezér utca közötti területen további 2100 lakással számolnak. (...) (Esti Hírlap)


1964 március 31: Budapestre érkezett Nyikita Hruscsov és felesége, Nyina Hurscsova (fotó: Kéri Dániel, Népszabadság, 1964 április 1.)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: