Kiállításon mutatták be, hogy hogyan kell majd helyesen lakni egy kelenföldi panellakásban. Átadták a Csarnok téren a transzformátor-házat. Elsüllyedt a ráckevei vizimalom. Ez történt 50 éve Budapesten.
Október 2: Több áruház jellegű kereskedelmi létesítmény nyílik a következő években a fővárosban. Az Üllői úton és a Bartók Béla út 3/5. alatt bútoráruház, Pestlőrincen két áruház, a Bécsi utca 1. alatt lakberendezési áruház, a Bécsi utca 5. alatt nagy cipőáruház, Budafokon, a XI. Etele utcában és a Régiposta utca 10. alatt Szivárvány Áruház, a Kecskeméti utca 14. alatt cipőáruház nyílik. (Magyar Nemzet)
Október 2: Új hatemeletes épületet kap az 1. számú Szemklinika. A klinika-negyed korszerű objektummal gazdagodik: a tervek szerint 1969-re, a KÖZTI kivitelezésében felépül a VIII. kerületi Tömő és Balassa utca sarkán az új 1. számú Szemklinika 47 millió forintos beruházással.
- Örömmel és elismeréssel vettük kézbe új klinikánk tervrajzait - mondotta dr. Radnót Magda akadémiai leveleőzőtag, az intézmény igazgató-professzora. (...) Régi, reális vágyaink válnak valóra: három részre tagolt, hatemeletes épület lesz, amely biztosítja a betegek korszerű ellátását és a tudományos munka felelősségteljes végzését. Földszintjén helyezkednek majd el az oktató részlegek, a 200 személyt befogadó tanterem és a betegforgalom számára a korszerű ambulancia. Ezek mellé sorakoznak a különböző laboratóriumok, amelyek részben a betegellátást, részben a tudományos kutatást szolgálják, s mindazok a helyiségek, amelyek a korszerű gyógyító munkához nélkülözhetetlenek.
- Az emeleten háromágyas kórtermek lesznek, összesen 160 beteg befogadására: műtők, elkülönítők stb. Végre szeparált gyermekosztályunk is lesz. Ennek hiánya egyik legégetőbb gondunk jelenleg. Indokolja ezt az a statisztikai adat is, miszerint száz gyermek közül harminc olyan akad, akinek látásával problémák vannak. Hasonló gondokat okoz a szemészetben az életkor meghosszabbításával járó szembetegségek elszaporodása is: a szürkehályog, a zöldhályog, az érrendszer-eredetű szembetegségek is. (...) (Magyar Nemzet)
Október 2: Készül az új Nemzeti Színház végleges terve és még ebben az évben a kormány elé kerül. Az Építésügyi Minisztérium kebelében nemrégen megalakult az Építészeti és Építéstervezési Tanács, amelynek feladata a jelentősebb beruházások terveinek felülvizsgálása, a minél magasabb színvonalú építészeti alkotások létrehozásának elősegítése. A tanács a Művelődésügyi Minisztérium műszaki bizottságával kooperálva e héten két napon át foglalkozott az új Nemzeti Színház továbbfejlesztett építési terveivel és mélyreható tanulmányozása után elismeréssel hagyta jóvá a terv alapkoncepcióját.
(...) A megbízás óta eltelt időszakban több alternatívát dolgoztak ki, keresve az újabb igények és megfontolások kedvező megformálását. Tisztázták a színházba érkező közönség fogadását. A gyalog, autóbuszon, trolibuszon érkezők, a Dózsa György úti széles, teraszos főbejáraton lépnek be a színházba, a gépkocsin érkezők a színház alá hajtva jutnak be az épületbe. A nézőtérre két szintről, négy irányból jut el a közönség. Az épületben az üzemi és a közönségforgalmi részt a színpadnyílás vonalában élesen elhatárolják. A műhelyek, raktárak a színpadszint alatt, az öltözők és irodák a színpadszinten és felett helyeződnek el. Az öltözőknek a Városliget felé teraszos kijáratuk is lesz. (...) A színház bal oldalán helyezik el a 300 férőhelyes kamara színháztermet, amelynek színpada és nézőtere szintén változtatható. A színház jobb oldalán, a Műcsarnok felé eső részen új igényként merült fel egy nagyméretű büfé létesítése, ahol 400 vendég is fogyaszthat. A tervezők ezt a problémát is megoldották. Több képzőművészeti alkotás díszíti majd a színházépületet, a belső helyiségeket. Az egyhektárnyi területet elfoglaló épület rendeltetésének megfelelő díszkivilágításról is gondoskodnak, bekapcsolva a parkkörnyezet teátrális megvilágítását is. (...) Októberben a tanács még egyszer ülést tart az új Nemzeti Színház ügyében és az év vége előtt a kormány elé terjesztik a tervet. (Magyar Nemzet)
Október 2: Melyik tetszik? Önnek melyik tetszik a Magyar Tudományos Akadémia új könyvtárépületének három tervváltozata közül? Az itt közölt homlokzati változatokat a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában láttuk azon az építészeti kiállításon, amelynek megnyitásáról lapunkban hírt adtunk. A kiállított akvarellek Czebe István, az ÉM Középülettervező Vállalat építészének és munkatársainak munkái. A tervek színesek, hangulatosak, csaknem beszédesek. De megítélésüknél az is lényeges és fontos, ami a homlokzatok mögött rejlik. A hatemeletes épület főbejárata a Roosevelt térre nyílik. Az ellenkező oldalon a könyvtár üzeméhez tartozó gazdasági forgalom közlekedési útvonalát találjuk. Az építész itt, ezen a helyen átjárót tervezett, amely oszlopok között vezet az épület alatt a Dorottya utca és a Dunapart között. A könyvtár látogatója az épület előcsarnokából jól megtervezett, rövid úton közelítheti meg célját. Lift röpíti fel az első emeleti olvasószolgálathoz, ahol a többféle rendeltetésű olvasótermek fogadják. A tervezési program 220 olvasó elhelyezését írta elő három 50 férőhelyes teremben, két könyv- és folyóiratolvasóban. Ezen a szinten a mikrofilmolvasó szalagok mellett a tájékoztató könyvtár olvasóinak helyét biztosították. Az első emelet fölött, a galérián tíz olyan kutatóasztal is rendelkezésre áll, amelyek mellett huzamosabb könyvtári búvárkodást végezhet a kutató, jegyzeteit magnetofonszalagra rögzítheti, s dolgozhat írógépen is.
De nem zavarja-e ezekkel olvasótársait? Nem az írógép volna az egyetlen zavaró technikai segédeszköz, hanem például telexberendezések is, amelyeknek segítségével a könyvtárszolgálat értesítéseket küld a kikért könyvekről, folyóiratokról a raktáraknak. Csakhogy a technikai fülke elnyeli a zajokat. A telexberendezések pedig - néma telexek. (...) A könyvtár olvasószintjének tervezését olyan műszaki vizsgálatok előzték meg, amelyeknek eredményei alapvetően befolyásolták az olvasótermek hangtani kialakítását és elhelyezését. A tervezők feladatait bonyolította, hogy a mennyezetről történő árnyékmentes világítás és a kellemes fényhatások mellett a külső környezettel is meg kellett teremteniük a kapcsolatot. Ezért az épület első emeletét U alakban négy és fél méter magas üvegfal övezi.
(...) A tér felől emeletenként a kézirattár, a régi és ritka könyvek gyűjteménye, a levéltár, az orientalisztika, majd az igazgatóság helyezkedik el. A Duna felől a feldolgozóosztály, a beszerzés, a nemzetközi csere bonyolítása és végül a bibliográfiai és a folyóiratcsoport munkahelyeit találjuk. Az épület Dorottya utcai oldalán vannak a raktárak, amelyeket tíz szinten két és fél millió könyvtári egység elhelyezésére terveztek. És végül az épület tűzfal felőli traktusában összpontosították a különféle laboratóriumokat és technikai segédüzemeket, a sokszorosítótól a könyvhigiéniai laboratóriumig. Mindezt összefogni, megtervezni úgy, hogy a könyvtár zökkenőmentesen dolgozhasson - speciális építészeti feladat.
Az épületben el kellett helyezni az Akadémiai Könyvkiadót, különböző vendégszobákat, az Akadémia gépkocsiszolgálatát és büféket is úgy, hogy ezek forgalma a könyvtárét ne zavarja. A könyvtárlátogató, ha elfáradt az olvasóasztal mellett, liften utazhat a legfeleső szintre, kiszellőztetheti a fejét a teraszon, gyönyörködhet a szép panorámában. A tudományos kongresszusok, a szakmai találkozók rendelkezésére a technika új vívmányaival felszerelt tanácskozóterem áll az épület földszintjén.
A Magyar Tudományos Akadémia új könyvtára tehát alkalmas arra is, hogy a tudományos életnek egyik sajátos fóruma legyen. Ennek is kifejezésre kell jutnia az épület külső megjelenésében. A homlokzat kialakításánál alkalmazott anyagok és a szerkezeti rend különbözőek. Mindhárom változatnál érvényesül azonban az építész helyes törekvése a belső tartalom minél nemesebb tükrözésére.
A végső megoldást az Akadémia, a főváros illetékes szervei - a szakfórumok - választják ki, támaszkodva a többi között a kiállítás tapasztalataira, a közönség, a fővárosiak tanácsára és bírálatára. A végső tervek birtokában a könyvtár beruházásait a jövő évben megkezdik. (Népszabadság)
Október 2: A Tolbuhin körúti vásárcsarnok mögött megkezdte próbaüzemét az új transzformátorpalota. A városkép új színfoltja: impozáns, nagyvonalúan modern "épületkés" a Szabadság-híd pesti lábánál, a vásárcsarnok korántsem esztétikus látványt nyújtó romsarkával szemközt, az ország első 120/10 kilovoltos belső területi transzformátorállomása. Az épületben szombaton először felzümmögtek a 70 tonnás feszültségátalakító berendezések.
A 37 millió forinttal létesített elosztóállomás tervezői, az ERŐTERV szakemberei elmondották, hogy jelenleg a külvárosokban üzemelő szabadtéri transzformátorállomások alakítják át a távvezetéken érkező 120 kilovoltos villamos energiát 30 kilovoltosra, s továbbítják a belterületi állomásokhoz. A háztartások új elektromos felszerelései azonban egyre több villamos energiát igényelnek, s a növekvő kommunális energiaszükséglet is előírja a távhálózat korszerűsítését. Statisztikai kimutatások tanúsítják: 1951-től 1961-ig 260 százalékkal növekedett a fogyasztás, s évente további 9 százalékos emelkedéssel számolhatnak. Egyre sürgetőbb tehát a felesleges, elavult középfeszültségű láncolat fokozatos megszüntetése. 1980-ig több olyan belterületi állomás létesítését tervezik üres telkekre, foghíjakra, mely a 120 kilovoltos energiát gazdaságosabban továbbítja a lakónegyedek utai transzformátorházaiba. Ezek közül az első a Csarnok téri.
Az első állomáshoz 12 és fél kilométer hosszúságú kábelvezetéket fektettek le (költsége kilométerenként 4 és fél millió forint). Két irányból, a Népliget és Angyalföld felől érkezhet az energia, mely - az egyhónapos próbaüzem után - Budapest belterülete összes terhelésének egynegyedét fedezi. Habár az igen bonyolult technológiai követelmények, a rendelkezésre álló szűk terület s a feladat újszerűsége, sokrétűsége különleges megoldást igényelt, a beruházás mintaszerűen, az üzemeltető, a tervezők és a kivitelezők jól összehangolt munkájával határidőre elkészült. (Népszabadság)
Október 4: Új DIVSZ-székház épül Budapesten. Budapesten a II. kerületben, a Szemlőhegyi út és az Ady Endre utca sarkán új székházat kap a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Előreláthatólag az épület alapkövét a jövő év első felében rakják le, és 1968 végén fejezik be a munkálatokat. A DIVSZ székháza mind formájában, mind szerkezeti megoldásában különlegesnek ígérkezik. A földszintes épületrészből, amely egy lapjára fektetett gyufásdobozra emlékeztet, a lépcsőház karcsú toronyként emelkedik a magasba, erre függesztik fel az irodák négy emeletét. A tervezők, ezzel a hazánkban egyedülálló megoldással azt a hatást érik el, mintha lebegne a csatlakozó épülettömb. (Magyar Nemzet)
Október 5: Felépült a Lágymányosi Kenyérgyár. Az új Lágymányosi Kenyérgyárból október közepétől 45000 kilós kenyeret szállítanak majd a kereskedelemnek. A Dombóvári úton épült új kenyérgyár termelése minőségben is lényegesen javítani fogja a környék kenyérellátását. (Kivitelezte az ÉM 21-es számú Állami Építőipari Vállalat.) (Népszabadság)
Október 6: Átmentem az EMKE-aluljárón - Már több mint harminc nap előnyük van az építőknek. Tegnap délben átmentem az EMKE-aluljárón. Az első "civil", aki a Nagyáruház előtt lesétált a lépcsőn és az éjjel-nappali Közért előtt ismét feljött. Amikor kísérőm, Müller József mérnök látta meglepetésemet az aluljáró megtekintése után, mosolyogva csak ennyit mondott: - Erről majd a megnyitás után, hiszen most még itt minden csak féligkész állapotban van.
Így hát az egészről majd később. Ami pedig a jelenlegi féligkész állapotot illeti, már ez is lenyűgöző és megragadó. A kőfaragók serege dolgozik a lépcsők építésén. Az oldalfal fehér márványt kap fekete szegéllyel. A padlóburkolat gránit lesz, hatalmas, méteres gránitkockák fekete-fehér op-art mintákkal. Villanyszerelők szorgoskodnak, helyükön állnak már a telefonfülkék, az automaták helyét is kijelölték, öt darab cigarettaautomata működik majd a tágas, nagyszerű csarnokban, amelyben még újságelárusító pavilont is létesítenek. (...)
Mindjárt meg is kérdezem Müller mérnököt, miért kell a gyalogos forgalom irányát olyan sűrűn változtatni.
- Mert a feljárólépcsők szegélykövének elhelyezésén dolgoznak. Egyszer az árkádon belüli, egyszer az úttesten kívüli részen, s ezért változik a gyalogos forgalom iránya is.
A hatalmas tartóoszlopok már állnak, nyolc gomba-reflektor kerül ide, a térre a Rákóczi úti fénytengely meghosszabbításaként. Az óriási gombák felszerelését már meg is kezdték.
- A forgalom részére mikor nyílik meg az út?
- Október 20-a körül a közúti forgalom is zöld fényt kap az útkereszteződésnél. Már aszfaltozzák az útburkolatot. Dolgoznak az új forgalmi rendnek megfelelő jelzőtáblák elhelyezésén is. Építik a peronszigeteket és a hónap második felében a Fővárosi Kertészeti Vállalat is megkezdi a parkosítást.
- Milyen lesz ez a most kialakuló, nagy forgalmú tér Budapest szívében?
- Az új tér 500 négyzetméter kőburkolatot kap, de ennek a duplája, ezer négyzetméter lesz a füvesített, parkosított rész. A Népszabadság székháza előtt két füvesített sáv között autóparkolót létesítenek. A nagy parkban, amely tele lesz virággal, szökőkutat is építenek.
-Újrendszerű, színes megvilágítású csobogóról van szó - teregeti ki a terveket a térdén Müller mérnök. - A tervek szerint nagyon szép lesz. De majd erről is a megnyitás után. Sok meglepetést tartogat ez az aluljáró és a tér rendezése a budapestieknek. (...) (Magyar Nemzet)
(Népszabadság, 1966 október 6.)
Október 9: A Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztését célzó beruházásokról az utóbbi időben több híradás jelent meg a lapokban, közöttük az is, hogy 100 méter magas központi egyetemi épületet emelnek. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseitől kapott felvilágosítás szerint valóban volt ilyen elképzelés, de alapos megfontolás és indokok alapján ezt a tervet elejtették. (Magyar Nemzet)
Október 9: A fővárosi lakásépítkezés új központja: Zugló. A városrendezők sokat vitatkoztak azon, hogy az olyan jellegű városrészt, mint Zugló, szabad-e sűrűn beépíteni. A vita eldőlt. Mivel Zugló teljesen el van látva közművekkel és jó a közlekedési hálózata, a népgazdasági szempontok azt követelik, hogy ezeket a beruházásokat jobban kihasználják. A városrész területén tízszer-tizenötször annyi lakás helyezhető el minden további közműberuházás nélkül, mint amennyi jelenleg van. Elhatározták tehát, hogy a következő évek lakásépítkezésének egyik legfontosabb területe Zugló lesz. Az elgondolások szerint a harmadik ötéves terv időszakában Zuglóban 4375 tanácsi és szövetkezeti lakás, azonkívül 1020 társasházi lakás épül.
A már folyamatban levő Kacsóh Pongrác úti lakótelepen az eddig elkészült 523 lakáson felül 1392 újabb lakás létesül. A lakótelep építését 1968-ban fejezik be. Természetesen nem maradnak el az úgynevezett járulékos építkezések, az egészségügyi, az oktatási intézmények, az üzletek, a műhelyek, a vendéglátóhelyek sem.
A külső Kacsóh Pongrác úton csoportos társasházak keretében 1020 lakást építenek - 1968-69-ben. Itt is épül ABC-áruház, szolgáltatóház, óvoda, bölcsőde, iskola. A Fogarasi úton 1143 tanácsi lakás épül 1970-ig. Iskola, óvoda, több üzlet, HKI-kirendeltség is lesz a lakótelepen. Az Egressy téren, a Kertészeti Technikum területén 800 lakást építenek, amelyeknek befejezési terminusa szintén 1970.
A Füredi tér - Eörs vezér tér - Nagy Lajos király útja által határolt területen kezdik meg egy 13 ezer lakásos nagy lakótelep építését. Ebből a harmadik ötéves terv időszakában csak 1040 lakás készül el, a többi áthúzódik a következő tervidőszakra. A lakótelep külön kereskedelmi és kulturális központot kap. Az építkezést házgyári technológiával bonyolítják majd le. (Magyar Nemzet)
Október 9: Elkészült az albertfalvi felüljáró. Szombaton ünnepélyesen felavatták az albertfalvi közúti felüljárót. A gépjárművezetők eddig sokat bosszankodtak amiatt, hogy a 6-os út budapesti bevezető szakaszán, Albertfalva és Budafok között, a nagykanizsai és fehérvári vasútvonal sorompói előtt a nap 24 órájából mintegy 14-15 órát kellett várakozni a járműveknek. Egy kimutatás szerint évente ez mintegy hatmillió forintjába került a népgazdaságnak. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében a Hídépítő Vállalat dolgozói 17 hónap alatt építették meg a felüljárót. A vasútvonal két oldalán felfutó töltések kialakítására 40 ezer köbméter földet mozgattak meg, és a főváros első, úgynevezett feszített közúti hídjának építésére 4000 köbméter betont használtak fel. Az építők munkáját dícséri, hogy a 17 hónap alatt a MÁV a vasúti forgalmat mindvégig fenntarthatta. Az új létesítményt szombaton Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke adta át a forgalomnak. (Népszabadság)
Október 11: A földalatti építői a geológiailag legnehezebb szakaszon dolgoznak, a Rókus kórház alatt. A kórházépület Rákóczi úti szárnyát már korábban kiürítették. A rendkívül rossz talajban, a vízzel telített, iszapos homokrétegben fokozott biztonsággal végzik a munkálatokat. Az építők egy hónap múlva hagyják el a kórházépület alatti szakaszt. (Magyar Nemzet)
Október 12: A Várnegyed és környékének távfűtése - Ankét az I. kerületi népfrontban. Kedden a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának klubjában az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Fővárosi Tanács és az Országos Energiagazdálkodási Hatóság képviselőinek részvételével vitatták meg azt a nagyszabású beruházási programot, amelyet ugyancsak az I. kerületi népfrontbizottság korábbi tartós szorgalmazására készítettek el a Várnegyed és környékének távfűtéséről a Mélyépterv szakemberei. A feladat az volt, hogy hasznosítani tudják a kelenföldi erőműből a Dózsa György térre érkező felesleges energiát. A szakemberek kiszámították, hogy a Várpalota fűtésére épülő távvezeték olyan teljesítőképességű, hogy nemcsak a Várpalotát és a benne létesülő kulturális és egyéb intézményeket tudja fűteni, hanem a palotán kívül a környező utcák központi fűtéses épületeit is. (...) (Magyar Nemzet)
Október 12: Mit kapott az idén, mit kap jövőre Budapest? A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága röviddel ezelőtt tájékoztatta a kormányt Budapest fejlesztésének egyes kérdéseiről. (...) A lakásépítkezés ütemének gyorsításában a főváros vezetői számítanak az ÉM hatékony támogatására; eredmény, hogy a Szentendrei úti házgyár próbaüzemeltetése a kitűzött határidő előtt megkezdődhetett, s július óta a tervben előirányzott napi hat lakást is gyártják. Az idei új létesítmények llistája terjedelmes: a többi között felépült a 180 szobás Sport Szálló, a Petőfi-híd budai hídfőjénél egy ezerszemélyes diákszálló, a Közraktár utcai park, a Nemzeti Színház modernizált épülete a Hevesi Sándor téren, a Szép utcai irodaház, a Korányi Tbc intézet 180 ágyas sebészeti részlege s egy művelődési ház az Üllői úti lakótelepen. Gazdagodott a kereskedelmi hálózat is. A Szentháromság téren vendéglátóipari egységekkel, dohányárudával, ajándékbolttal ellátott pavilonsor szolgálja már a Vár hazai és külföldi látogatóit; az Üllői úti lakótelepen vendéglátóipari kombinát nyílt meg, a Hűvösvölgyben és a Római-parton 1500-1500 adagos önkiszolgáló étterem fogadja a kirándulókat, Csepelen pedig 6000 négyzetméteres áruház épült fel.
Eldöntött és döntésre váró tervek
Budapestet gazdagítják hamarosan azok a létesítmények is, amelyekre az idén készültek el a tervek: a tízezer nézőt befogadó Sportcsarnoknak és a margitszigeti kultúrparknak a programjai, a Belváros rendezési terve, amelynek alapján megkezdődhet például a Duna-parti szállodasor építkezése, a Kálvin tér foghíjainak beépítése is. A Duna-parti szálloda 1969-re készül el, de az építők már az idén felvonulnak. Új lakótelep építését is előkészítették. Zuglóban három ütemben - a Füredi téren, a Nagy Lajos király útján és az Eörs vezér téren -, összesen 13140 lakás épül fel a harmadik és a negyedik ötéves tervben. A Rákóczi út és Akácfa utca sarkán levő telekre sajtókombinát épül, kiviteli tervein most dolgoznak. Megoldatlan egyelőre a Blaha Lujza tér végleges építészeti kialakításának a feladata, s döntésre vár a Rókus Kórház sorsa is.
Több gáz és víz
Az év hátralevő részében és a jövőre befejeződő beruházások mindegyike - közvetett vagy közvetlen módon - érinti a főváros lakosságát. Kelenföldön új városrész épül, Kőbányán és Pesterzsébeten modern városközpontok kialakításához láttak hozzá; utóbbiban decemberre már átadják az első lakóépületet. A Gyáli úton szerelik az évente 1800 lakás termelésére alkalmas dán házgyárat. 390 óvodai, 280 bölcsődei férőhellyel és 16 iskolai tanteremmel járul hozzá a főváros az ez irányú gondok enyhítéséhez. Az újjáépülő Várba a jövő év elején már beköltözhet a Budapesti Történeti Múzeum. A közművesítés tervszerű fejlesztésével még az idén 200 ezer köbméterrel több vizet kap Budapest. (...)
Több építkezés a lakossági szolgáltatásokat segíti elő. Megkezdődött és jövőre befejeződik a XI. kerületi Bazsalikom utcában, a rákospalotai Cservenka Miklós úton és a pestlőrinci Vöröshadsereg útján egy-egy szolgáltatóipari üzletház építése - fodrászattal, fényképészettel, cipőjavító és háztartási kisgépjavító műhelyekkel. Az év végére a budapesti lakótelepek 27 különféle javító-szolgáltatóipari fiókkal gyarapodnak.
Beszámolt az előterjesztés a főváros közlekedési fejlesztéséről is. Átadták a 26 millió forintos költséggel készült albertfalvi felüljárót; a Blaha Lujza téri munkálatokban részt vevő 19 válllalat a jelek szerint teljesíti kongresszusi felajánlását: az átadás decemberi határidejének előbbrehozását. A napokban már megkezdődik a gépkocsiforgalom az aluljáró fölött és sor kerülhet az Akácfa utcai és a Dob utcai úttestek átépítésére. Folyamatosan halad és 1968-ig befejeződik a Budafoki út felújítása, amelyre 28 millió forintot költ a főváros. 1967-ben 400 taxi beszerzéséről gondoskodik a főváros, 1968 végéig pedig 100 új szovjet trolibuszt állítanak forgalomba. (Népszabadság)
Október 13: Milyen lesz az Akadémia új könyvtára. Véget ért a Magyar Tudományos Akadémia leendő könyvtárával kapcsolatos közvéleménykutatás. Az új épület homlokzati tervei elkerültek az Akadémia aulájából. A látogatókönyv, amelybe e létesítmény küllemével kapcsolatos megjegyzéseket írták be az érdeklődők, most az illetékesek előtt fekszik; megtudni, hogy a három homlokzati terv közül melyiknek volt a legnagyobb közönségsikere.
- A vélemények között - mondotta Rózsa György dr., az Akadémia könyvtárának igazgatója - igen sok érdekes elgondolással is találkoztunk. A közvélemény figyelembevételével az Akadémia elnökségének könyvtár bizottsága a napokban ül össze, hogy válasszon a három homlokzati terv közül. (...)
- Terv szerint 1968-69-ben kezdenek hozzá az építkezéshez, s a munka befejezése a negyedik ötéves terv első negyedévére várható. Addig azonban jelentős könyvtárszervezési teendőket kell végrehajtanunk. Több mint egy évszázada zúdul be jelenlegi könyvtárunkba az értékes gyűjtemények és hagyatékok tömege. Tízezer számra sorolhatnám azokat az anyagokat, amelyek a jelenlegi szűkös körülmények miatt még csak a katalogizálásig sem juthattak el. Sajnos, még ma is éppen a helyszűke miatt több igen értékes anyagunkat külső raktárakban tartjuk. Ezek között olyanokat is, mint például a volt Nemzeti Kaszinó Könyvtárának teljes anyaga. Feldolgozásra vár a megszervezett akadémiai levéltári anyag is: 1949-ből kell összegyűjtenünk mindazokat az iratokat, amelyek tudományos és kultúrtörténeti vonatkozásúak. A sürgős feladatok elvégzése között szerepel az átköltözésig, könyvtári anyagunk revízió alá vétele is. Erre a munkára 145 éve, mióta az Akadémia könyvtára működik, nem kerülhetett sor. (...) (Magyar Nemzet)
Október 14: Modern vonalú, korszerű és kényelmes lesz az új Sportcsarnok - Jégkorong és atlétika, kézilabda és kispályás futball. Budapest új sportcsarnokának tervezésére kiírt pályázat első díját három fiatal építészmérnök nyerte el. A csarnok a Rimanóczy-fivérek és Gulyás Zoltán elképzelései alapján épül majd fel. Érdekes, hogy a Rimanóczy-fivérek édesapja is építészmérnök volt, s az ő tervei alapján épült fel a Nemzeti Sportcsarnok. A három fiatal mérnök is készített már hasonló tervet, de az építkezésből nem lett semmi; annak idején ugyanis a Lágymányoson akartak felépíteni egy sport- és kiállítási csarnokot. Idén azonban végre megszületett a döntés, hogy a Thököly út - Dózsa György út sarkán levő sportcentrumban kap helyet az új, nagy, budapesti sportcsarnok. (...) Tizenkétezer négyzetméter területet foglal el a sportcsarnok, amely modern vonalú, korszerű és minden tekintetben kényelmes lesz. Ebben az épületben csaknem minden sportág otthonra találhat, hiszen atlétikai viadaloktól jeles eseményekig, mindenféle versenyeket, mérkőzéseket rendezhetnek. Az atlétikai pálya egyenesei 60, az összekötő kanyarok 40 méteresek lesznek. A 60x30 méteres küzdőtéren jégkorong-mérkőzéseket, kézilabda-találkozókat és még kispályás futball összecsapásokat is le lehet bonyolítani. (...) (Magyar Nemzet)
Október 14: Elérték a tizennyolcadik emeletet a Budapest Szálló építői - Hétfőtől már a födémeket készítik. A fogaskerekű városmajori végállomásával szemben épülő Budapest toronyszálló tetejére csütörtökön felkerült a hagyományos, színes szalagokkal díszített fa; az építők két nappal a kitűzött határidő előtt elérték a 18. emelet magasságát. - Négy héttel ezelőtt kezdtük a felemelését - tájékoztat Lányi Jenő, az ÉM 31-es vállalatának építésvezetője. - Először nehezen indult, hiszen az építkezés egyik lelke, a svéd gyártmányú kúszódaru késve érkezett meg és akadoztak a tervek is. Szeptember 15-én láthattunk csak hozzá, de azóta sokat javult a helyzet. A tizennyolcadik emelet elérését eredetileg csak október 15-re vettük tervbe, s így a kétnapos előnnyel szombatra a legfelső két szintet is felhúzzuk, ezzel tető alá kerül a húszemeletes szálloda függőleges fala. Az építkezésen 250 ember dolgozik, működik a Linden dar: újabb és újabb adag betont emel a tetőre. A munkások egy csoportja a zsaluzatot bontja, a többiek a hátralevő két emelet építését készítik elő. Kovács Péter művezető, aki az építkezésen kalauzol, magyarázza a munkafolyamatokat: "A szállót különleges csúszózsaluzat segítségével építettük. A 350 tonnányi csúszózsaluzatot, ezt a fából ácsolt munkaszintet 224 pneumatikus emelő mozgatta felfelé. Ezzel a módszerrel elértük, hogy nem kellett állandó ácsolatot létesíteni és hatalmas állványerdővel körülvenni a henger alakú falakat. A 31-es vállalat itt csak alvállalkozó, s ha szombaton befejezzük a munkát, négy hét óta először vasárnapi pihenőnapot tartunk." Az építők nagy munkát fejeztek be: egy hónap alatt 2500 köbméter betont dolgoztak fel a falakhoz. Az új építési eljárásnak megfelelően csak az oldalfalakat húzták fel, belülről a szálló olyan, mint egy üres henger.
- Hétfőtől már az emeletek födémjeinek készítése kerül sorra - mondja Paál József, az ÉM Középület Építő Vállalat építésvezetője. - Terveink szerint december elejére ezzel is kész leszünk. Az emeleti szintek kialakításával egy időben beépítjük az ablakokat is és a téliesített építkezésen a csőszerelők megkezdhetik a munkát. (Népszabadság, kép: Birgés Árpád felvétele 1966-ból)
Október 15: 200 lux fényerő a földalatti állomásain. Pénteken a fővárosi tanács kultúrtermében a közvilágításról tanácskozott a világítástechnikai konferencia. Ismertették többek közt az épülő földalatti megvilágításának terveit is. Ezek szerint a peron megvilágítása eléri majd a 200 luxot, vagyis kereken ötször olyan erős lesz, mint a főváros jelenleg legjobban megvilágított utcája, a József Attila utca. Ilyen fényben kitűnően lehet írni, olvasni. Az állomások közti pályaszakaszok belsejében viszont mindössze 1 lux lesz a megvilágítás, ami körülbelül megfelel a nyári telihold fényének. Kétszáz méterrel a peron előtt azonban egyre erősítik a megvilágítást, úgyhogy mire a körülbelül 70 kilométeres óránkénti sebességgel érkező szerelvény fokozatosan fékeződve néhány másodperc alatt eljut a peronhoz, a vezető szeme már alkalmazkodni tud a sokszorosan nagyobb fényhez. (Magyar Nemzet)
Október 15: Kelenföldi lakótelep, 1966 október. Amikor Csordás Tibor, a Típustervező Intézet építész tervezője legutóbbi műegyetemi előadása után tanulmányi látogatásra vitte el a IV. éves építészhallgatók népes csoportját a gyors tempóban épülő kelenföldi lakótelepre, egy kicsit úgy érezte, mintha most ő vizsgázna a diákok, a jövő építészei előtt. (...) ...az építészhallgatók már azt a három különböző méretű és nagyságú lakást is jól szemügyre vehették, amelyet a kivitelező 43-as építővállalat a Fővárosi Bútor-, Hangszer- és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat segítségével, a tervezői elképzeléseknek megfelelően szépen és ízlésesen rendezett be az üzletekben általában kapható modern kisbútorokkal, kifejezetten a korszerű hatás és életforma bemutatására, propagálására. (...)
A Kelenföldön épülő lakások 43 százaléka három-, 40 százaléka kétszobás, míg a másfél szobás, 3 férőhelyes lakások aránya mindössze 15 százalék. Ilyen kedvező arány a nagyobb lakások javára, a nagyobb családok elhelyezésére a főváros egyetlen más lakótelepén sincs. (...) A szobák belső magassága viszont a már említett technikai kötöttségek miatt csak 2,54 méter, s nem éri el a nálunk szokásos belmagasságot (Olaszországban, Franciaországban stb. a ma épülő városi lakások még ennél is alacsonyabbak), s a lakószobák hosszának és szélességének maximális méretei is kötöttek. (...)
Az első 180 lakásos lakóház az óbudai házgyár termékeiből, mindössze hét hónap alatt készült el, a hagyományos építési időnek majdnem harmada alatt. Az építők az idén összesen 720 lakást, havonta egy-egy épületet akarnak átadni, jövőre pedig csaknem 1700-at. Az első lakók beköltözésére november első napjaiban kerül sor, számuk azután gyorsan nő, 1970-ben 30 ezernél is több ember él majd a kelenföldi új városnegyedben. (...) Mindezzel egyetértve csak üdvözölhetjük a 43-as építővállalat kezdeményezését a kelenföldi lakásbemutató megszervezésére. A berendezett lakások a vállalat közlése szerint október 15-től kezdve hetenként háromszor tekinthetők meg (vasárnap de. 10-től 13-ig, kedden du. 16-tól 19-ig, pénteken 9-től 16 óráig a Fehérvári út és Etele út sarkán levő kilencemeletes épületben). Az elsősorban leendő kelenföldi lakók tájékoztatására szervezett bemutatón az illetékes építő-, tervező- és kereskedelmi vállalatok szakemberei gyakorlati útmutatást és tanácsot adnak a házgyári lakások berendezésére, használatára, a bútorok beszerzési lehetőségeire, árára stb. (Népszabadság)
Október 16: Péntek hajnaltól megindul a közúti forgalom az Emkénél. Az építők és a közlekedési szakemberek eldöntötték: csütörtökről péntekre virradó éjszaka, pontosan nulla órakor indítják meg a gépjárműforgalmat a nagykörúti aluljáró feletti kereszteződésben. (...) Tegnap körülnéztünk az aluljáróban is, ahol a szakiparosok szorgoskodnak: készül a gránitlap padlózat, az oldalfalak fehér és a tartóoszlopok fekete márványburkolata, szerelik a belső világítást és a vitrineket. Az építők azt ígérik, hogy a november 30-i határidő előtt, már november közepére elkészülnek a munkával. Addigra kiépítik a Blaha Lujza téri autóparkoló-helyet, és rendezik az egykori Nemzeti Színház helyét is, ahová a gyeppel szegélyezett virágágyak közé egy csobogóval ellátott kisebb vízmedencét építenek. (Népszabadság)
Október 16: A Rákos-patak új medrének burkolása befejeződött, így nagymértékben csökkent Zuglóban az árvízveszély. A Rákospatak partján a budapesti erdészet jelentős fásítást végzett. A Kertészet is több mint 300 új fát ültetett el. (Magyar Nemzet)
Október 16: Hétfőn megkezdik az elsüllyedt ráckevei vízimalom kiemelését. Az egyik legbecsesebb magyaroroszági ipari műemlék, az utolsó hazai vizimalom, az év eleji árvíz alkalmával a Duna áldozatául esett, s a meder aljára süllyedt. Néhány héttel ezelőtt búvárok jelentek meg a ráckevei partoknál, s a folyam mélyére szállva kívül-belül megvizsgálták az elsüllyedt vízimalmot. Megállapították, hogy lék nincs rajta, csak a vízbeszivárgás okozta elsüllyedését, s így viszonylag könnyűszerrel kiemelhető. Hétfőn reggel erre sor is kerül. Ismét búvárok szállnak a víz mélyére, akik hatalmas műanyagfólia ruhába öltöztetik az elsüllyedt malmot. A légmentes műanyag öltözetből kiszivattyúzzák a levegőt - s a légüres térben, a víz felhajtóereje következtében a malom a felszínre emelkedik. A Malomipari Vállalat szakemberei szállják meg ezután a becses ipari emléket, s részben társadalmi munkával megkezdik a malom felújítását, a víz és idő okozta károk eltüntetését. Az újjászülető vízimalmot ezután megnyitják az érdeklődő közönség előtt. (Népszabadság)
Október 19: Költözik a park. Kedd reggel egy kis riadalom támadt a Duna-parton. Gépkocsikon munkások érkeztek és különleges gépek: a Duna Szálló és a Vigadó tér közötti részen megkezdődött a park költöztetése.
Amikor eltakarították a romokat, a régi Duna-parti szállodasor helyén üres foghíj tátongott. Egy szálló maradt csak meg a sokból, a régi Bristol, a mai Duna. Helyükre parkot létesítettek, fákat ültettek, cserjéket és virágokat palántáltak. Üde, kedves színfoltja lett ez a park a Dunakorzónak. A 15 évvel ezelőtt ültetett fák már megnőttek, árnyat adtak. Most, hogy a szállodasor helyén ismét szállót emelnek majd, elköltöztetik a park szép fáit. Gyökerestül viszik el innen a vastag törzsű fákat a Március 15. térre; a III. kerületi Zsigmond térre és a Közraktár utcai parkba.
- Két fa ment ma tönkre - mondja sajnálkozva az egyik kertész. - Két nagy platánfa. A többieket talán sikerül épségben áthelyeznünk.
Nézem az egyik vörös lombú fát, most emelik ki a markoló géppel. Törzsén egy szív és egy név. Itt ültek alatta egy tavaszi estén ketten, s a fiú belevéste törzsébe a leány nevét a bicskájával. Ha majd egy őszi alkonyaton erre járnak, már nem találják itt ezt a tanút. Megüzenem nekik, hol keressék: a Közraktár utcai parkban várja őket a régi fa. (Magyar Nemzet)
Október 21: Premier a Nagykörúton - 0 órától megindult a forgalom az Emke-aluljáró felett. Pénteken, pontosan éjfélkor, ismét megindult a forgalom az épülő Emke-aluljáró felett. Január 18-án terelték el a közlekedést erről a szakaszról, s 276 napos megfeszített munka után az új felső útburkolat elkészült Budapest szívében. S bár a simára hengerelt aszfalt alatt még folyik az aluljáróban az építők hajrája, a felszínen már ismét "rendben kerékvágásba" zökkent az élet: a szocialista szerződésben vállalt határidő előtt 17 nappal megindult a forgalom az Emke-aluljáró felett. Az itt kialakított forgalmi rend egyelőre ideiglenes, amikor majd megnyitják az aluljárót is, novemberben, ismét szabályozzák a tér forgalmát. (...)
A tér képe végleges formát öltött. Rövidesen lebontják a felvonulási épületet is, ahonnan a munkát irányították a mérnökök tíz hónapon keresztül. Ide majd parkot varázsolnak. Mint már megírtuk, az úttest Blaha Lujza tér felé eső részét parkosítják. Épül a csobogó is, amelynek három gomba alakú részéből éjjel-nappal csörgedezik a víz egy nagy medencébe. Mellette most betonozzák a földalatti leendő mozgólépcsőjének motorház-szellőztetőjét. Mindez néhány napon belül elkészül, s akkor jöhetnek a fővárosi kertészek külön brigádjai, hogy zöld pázsitot, s virágágyásokat varázsoljanak a térre, a szökőkút környékére és az itt létesítendő autóparkoló körül.
A hét hatalmas gombareflektor már áll a téren, nappali fényt árasztva az éjszakába. De lent, az aluljáróban még nem kötötték be a világítást, ezen most dolgoznak a szerelők. Vasbetonfödémbe épített lámpatestek világítják majd meg a tágas aluljárót, amelynek padlózata is majdnem elkészült már. Fekete, fehér és szürke márványból és gránitból. Az oldalfalait fehér és fekete márványból képezték ki. A mennyezetet most mázolják, s gyors tempóban végzik a vitrinek szerelését. Állnak már a telefonfülkék és rövidesen elkészül a falba beépített automatasor is. (...) (Magyar Nemzet)
Október 22: Elkészült a Kálvin tér rendezési terve. A fővárosi tanács városrendezési osztályán elkészítették Budapest egyik legkritikusabb forgalmi gócpontjának, a legtöbb forgalmi akadályt okozó Kálvin térnek a rendezési tervét. A Kálvin tér foghíjas telkeit hamarosan beépítik, s ekkor kisebb-nagyobb forgalmi javításokat is végeznek.
A végleges rendezési terv szerint a Kecskeméti utca torkolatában két telekre, oszlopos, magas házakat építenek, tíz emeletnél magasabb OTP lakóházakat, olyan kiképzéssel, hogy a Kecskeméti utca torkolatában kisebb parknak is maradjon hely, s a forgalom is zavartalanabb lehessen. Az Üllői útnak a Múzeum körút és Tanács körút felé irányuló forgalmát a Baross utcába vezetik majd be, s így a két utca közös torkolatából a gépkocsik lényegesen gyorsabban juthatnak be a körforgalomba, mint eddig.
Az Üllői út és a Baross utca sarkán lebontják a háborús romokból ideiglenesen helyreállított öreg, egyemeletes épületet. A végleges rendezési terv szerint a Kecskeméti és a Baross utcák, illetve az Üllői út között a Kálvin tér alatt is aluljáró épül. Ennek az építkezésnek azonban egyelőre még nincs határideje. (Magyar Nemzet)
Október 22: A kongresszus tiszteletére. Az ÉM25-ös Állami Építőipari Vállalat Újpesten, az Árpád út és Rózsa utca sarkán kísérleti lakóházat épít. A kongresszusi verseny keretében felajánlást tettek, hogy az épület szerkezetét november 30-ig elkészítik. A vállalást október 14-ére teljesítették. (...) (Népszabadság)
Október 26: Éttermek, áruházak a tervezőasztalon. Kereskedelmi hálózatunk bővítéséről, korszerűsítéséről, újabb áruházak, szállodák, éttermek, szórakozóhelyek tervezéséről számoltak be a Kereskedelmi Tervező Irodánál.
Nemrégiben készültek el a Szabadság-hegyen épülő ABC áruház rajzai; a Fogas Étterem melletti modern szupermarkett kivitelezéséhez már hozzá is fogtak, s előreláthatólag a jövő év végén átadják rendeltetésének. ABC áruházat kap Újpest is: az Árpád út és Bajcsy-Zsilinszky út sarkára tervezett, főleg előre gyártott elemekből összeszerelhető, 600 négyzetméteres kisáruház tervei most készülnek.
A Matróz Csárda a Fővám térnél, 1960-as évek (kép: egykor.hu)
A KERTI tervei alapján már befejezéséhez közeledik az Országház utcai Várborozó építése. A 150 személyes, boltíves apró helyiségekből álló étterem berendezése, díszítése is a műemléki hangulathoz illeszkedik majd. Új színfolt lesz a János-hegy lábánál, a buszvégállomásnál épülő Vadász Étterem, amelynek építését jövőre kezdik meg. A Duna alsó rakpartján lebontják a korszerűtlen, elavult Matróz Csárdát, helyette háromszintes, látványos vendéglátóipari egység épül. A jelenlegi csárda helyén lesz a gazdasági bejárat és a raktár, a felső rakpart vonalában levő vendégbejárat egy drinkbárba nyílik majd, ahonnan lépcső vezet fel a harmadik szintre: a három oldalról üvegfallal körülvett, 250 személyes étterembe, amely az alsó rakpart fölé nyúlik majd.
(Népszabadság)
Október 26: Vita a városrendezők között: Merre terjeszkedjen Budapest? A városrendezők nagy része úgy véli, hogy a fővárosnak észak felé, Békásmegyer és Káposztásmegyer felé kell terjeszkednie, ott kell új kerületeket vagy városnegyedeket kialakítani. Ezeken a területeken azonban hiányoznak a közművek, az építkezés előtt tehát főgyűjtőket, főnyomóvezetékeket, korszerű utakat, gyorsvasutat vagy éppen földalattit kell építeni, ami milliárdokba kerül. S még így sem kímélik meg az ott lakókat a napi egy-másfél, kétórás még ennél is hosszabb utazásoktól.
Sokan úgy gondolják, hogy mielőtt észak felé terjeszkedne a főváros, föl kellene mérni, nincs-e telek a főváros belterületén, nagyobb arányú építkezésekre. A Hungária körúton a következő ötéves tervekben a déli vasúti összekötő hídtól egészen az Árpád-hídig magasvasút vagy esetleg kéregvasút létesítését tervezik. Ezzel kapcsolatban merült fel az az elképzelés, hogy ezen a közművesített területen, az elavult üzemek, régi, rozoga házak, körútra nem való létesítmények szanálása után, 10, 15 vagy éppen 20 emeletes lakóházak vagy házsorok építésével lehetne kialakítani Budapest harmadik, valóban modern világvároshoz méltó körútját. Ha a Hungária körutat 50-100-300 méter szélességben a déli összekötő hídtól az Árpád-hídig 10, 15 vagy 20 emeletes épületek szegélyeznék - kivéve ott, ahol már korszerű házakat építettek - több százezer személy kaphatna otthont, gyakorlatilag a város szívében. Nem kellene legalábbis nagyon hosszú ideig milliárdokat költeni a fővároson kívüli területek közművesítésére.
Természetesen alaposan meg kell vizsgálni, hogy a telek-, illetve a településhelyzet egyáltalán lehetővé teszi-e egy ilyen nagyarányú lakásépítés koncentrálását a Hungária körúton. Éppen ezért 1967-ben szakemberekből álló bizottság részletes telek- és településvizsgálatot tart a Hungária körúton, a déli vasúti összekötő híd jelenleg elhanyagolt környékén éppen úgy, mint a többi útvonalszakaszon. Feltérképezik, milyen korszerűtlen kisüzemek, javító részlegek kitelepítésére kerülhetne sor, mennyi az üres telek, milyen arányú szanálás adna lehetőséget az új, korszerű nagykörút kiépítésére. A telek- és településfölmérés után gazdaságossági vizsgálatokra kerül sor. (Magyar Nemzet)
Október 27: A csepeli új városközpont első lakóházát, egy négyemeletes, 112 lakásos épületet, átadták az építők a Sallai Imre utcában. Az utca másik oldalán épül a városközpont következő négyemeletes lakóháza, ugyancsak 112 lakással. Ezt is átadják még az idén. A városközpont nagyobb arányú építésére előreláthatólag 1968-ban kerül sor. (Magyar Nemzet)
Október 28: Zugló fejlesztése a kerületi tanács ülésén. Zugló 1967-es évi várospolitikai programját csütörtökön tárgyalta a XIV. kerületi tanács. Számottevő tételként szerepel az előirányzatban a kerület egészségügyi fejlesztése. A többi között a Torontál utca 49. szám alatt korszerű szakosított körzeti orvosi rendelőt létesítenek. Közölték a tanácsülésen azt is, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a főváros egyik legnagyobb új lakótelepének építése kezdődik meg a kerületben. A tervek szerint Zuglóban 1975-ig mintegy 14000-15000 új lakást adnak át. (Magyar Nemzet)
Október 30: A Blaha Lujza tér alatt dolgoznak a földalatti vasút építői. A földalatti gyorsvasút építése során legnehezebb szakasznak az Astoria szálló és a Blaha Lujza tér alatti útvonal bizonyult, talajtani okokból. Valóban, naponta mindössze fél-háromnegyed méterrel jutottak csak előbbre a vonalalagutak építői. Most már túlhaladtak a Rókus kórház épülete alatti szakaszon és jelenleg a Blaha Lujza tér alatt, a Corvin Áruházzal egyvonalban, körülbelül 30 méter mélységben dolgoznak. Az alagútfúrással egyidőben a felszínen folyamatos geodéziai méréseket végeztek, s megállapították, hogy nem volt olyan talajmozgás, amely kárt okozott volna a Rókus kórház épületében. Az év végéig az építők elérnek a Blaha Lujza térre és a Népstadion állomástól a Deák térig mindkét vonalalagutat teljes hosszában elkészítik. (Magyar Nemzet)
A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
gym 2016.10.08. 16:39:39
Mr. Neutron 2016.10.08. 16:41:55
lutria 2016.10.08. 17:03:11
Pöff 2016.10.08. 19:23:59
Ez nem baj.A gond ott kezdődik, hogy faltól falig kicsiben, élettér nélkül.
Külföldön felismerték, 50-70nm alatt nem építenek új panelt.
minél több üveg, és kilátás, fény. zöld.
És ha építenek ..akkor újra is építenek felújítanak., nem hagyják az elavult szart..
itt maradt a szar régi.
Szóval a kapálós parasztból sikerült egy kis időre fejlődő polgárt csinálni (20-40 év)
aztán azzal a lendülettel vissza is süllyedt, talán még mélyebbre, mert a szociális problémák gyűjtőhelye lett a panel.
40-60 éves kiszolgált panelek 30-45nm (ami max 1-2 emberre jó)
és még az is drága...mert ha legalább filléres dolog lenne 3-6 millió de 15-20millió
ez a probléma.
Ez egy telep. el vagytok szállásolva, oszt ennyi.
Panelben lehet lakni, de élni nem. és azrét igaz ez, mert semmit nem lehet úgy csinálni hogy más ne hallja, kicsi és nem tudod bővíteni. abból kell gazdálkodni ami van.
Nem úgy van hogy uhh kimegyek a házból oda a kertbe....ami csak az enyém.
nem, még a kiskert és a fű is közös.
szép lassan métejezi az embert. és építi le
Haza mész a panelbe és ennyi. nincs mit csinálni. sőt ne is csinálj semmit. fotlehuszárkozhatsz, tévézhetsz.
Szépen lassal öl meg.
Nem azt mondom hogy 1 hektár szántód meg fóliásod legyen. hanem ahogy nyugaton és a gazdagabb normálisabb életvitelű vidékeken. 120-200nm ház 300-600nm területen. +füves kert.
ahhoz éppen elég hogy ne nyomrogj, de nekelljen kapálni, max füvet nyírni.
békés vagy, mert nem flexelnek a szomszédban stb.
Nyugaton a panel éppen olyan probléma, éppen úgy agyára mennek az emberek egymásnak, mert nincs személyes élettér.
Panelben lehet lakni, de élni nem.
Alick 2016.10.08. 20:21:09
átlátó 2016.10.08. 20:46:34
Ennek mentén tartom, hogy aki panelban lakik, az úgy él, ahogyan igazgatja.
Alick 2016.10.08. 22:11:28
Van, aki ilyesmitől tartva a kertvárosi övezetből tanyára költözött. :)
ibsen 2016.10.08. 22:45:53
szsuzsanna 2016.10.09. 11:39:21
-pölö: -mi, egy vidéki nagyváros 51m2-es, két szobás lakásában lakunk, kettőnknek pont elég...
-előttünk egy szép nagy park, -hátul, egy egy iskola, szép nagy hársfákkal teli udvarral, + körpanoráma a hegyekre...-igaz, kora tavasztól "őrületes" a madárcsicsergés hajnalban...
-amúgy, max. 5 perc a villamosmegálló, -2 megállónyira a belváros közepe... -(kelet-Magyarország)
-ehhez képest: -a családi ház, ahol 26 évig laktam, (nyugat-Magyarország) , -hosszabb időket töltünk ott, mostanában is: -400 négyszögöles telkek, -az 1800-as évek végén osztották ki...
-gyermekkorunkban, 60'-as', 70'-es évek, sehol sem volt zárt kapu, ajtó..., -igaz, akkor nagyon utáltuk, -hogy, mindegyik szülő, felnőtt, figyelt a gyerekekre, és "rájuk szólt", -ha, kellett, -és örültünk, ha nem árult be, a saját szüleinknek...
-mostanában: -folyamatosan!, -éjjel-nappal ugató kutyák, -"száguldozó" autók, állandóan fűnyírók, stb-stb..., -DE, pl., az is szomorú, a "régieknek", -hogy, pl., szinte, -senki nem KÖSZÖN, -sőt vissza se... -bocs., - ez, lehet, hogy ilyen vénasszonyos izé...
-sajnos, már sok éve,- itthon , a PANELBAN!, -sokkal nyugalmasabb, kényelmesebb az életünk, mint otthon, -főleg ősztől tavaszig...-igaz, már megvénültünk, megnyomorodtunk egészségileg...
-a "JÓ" panelt (összkomfortot), majd akkor fikázd le, -ha megéred, hogy megvénülsz, -és, már nem vagy olyan fitt, hogy egy családi házat "el tudj látni"...