Az új év első szülése: egy ikerpár! Elindult Budapest neonfényekbe öltöztetése. Bejelentették, hogy a Hilton fog építkezni a Várban. A metró fúrópajzsa átért a Duna alatt Budára. Ez történt ötven évvel ezelőtt Budapesten.

Január 3: Az új esztendő első budapesti újszülöttjei: ikrek - Szilveszter éjjelén 24 gyermek született. Az Egészségügyi Minisztériumhoz érkezett jelentések szerint 1969. első éjjelén 24 gyermek született az országban: nyolc a fővárosban, 16 vidéken. A lányok most is vezetnek, a budapesti nyolc bébi közül öt, a vidéki tizenhat közül tizenegy a kislány. A főváros 1969-es első újszülöttje - ikerpár. A Baross utcai 1-es számú klinikán pontosan éjfélkor született meg Máté Lajcsi és rögtön utána Józsika. Az ikrek mamája 21 éves, az ÁFOR gépírónője, az apa nemcsak az ÁFOR-nál autószerelő. Az Állami Biztosító vezetői rövid telefontanácskozás után úgy döntöttek, hogy a hagyományos újévi 20000 forintos életbiztosítási kötvénnyel mindkét újszülöttet megajándékozzák. A kettős ajándékot szerda délelőtt Erős Rezső, az Állami Biztosító osztályvezetője adta át a klinikán. Az Állami Biztosító másik - illetve ezúttal harmadik - 1969-es bébije Kiss Mónika ugyancsak pontban éjfélkor az ózdi kórházban jött világra. Édesanyjának csütörtökön adták át a 20000 forintos kötvényt. (Népszabadság)

Január 5: Eltemették Sávoly Pált. Nagy részvéttel temették el szombaton a Farkasréti temetőben Sávoly Pált, az Út-, Vasúttervező Vállalat szakági főmérnökét, az Erzsébet-híd és több más Duna-híd Kossuth- és Állami díjas tervezőjét, a magyar hídtervezők, hídépítők nesztorát. Ott volt a temetésen dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, dr. Mészáros Károly és Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesek, Bartos István, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese, a magyar műszaki élet sok képviselője. A Közlekedés- és postaügyi Minisztérium dolgozói nevében Mészáros Komáromi László főosztályvezető-helyettes búcsúztatta Sávoly Pált. A ravatalnál az Uvaterv dolgozói nevében Magyar Ambrus igazgató búcsúzott a magyar műszaki értelmiség nagy halottjától. (Népszabadság)

Január 6: Tisztelt szerkesztőség! - Toronyházak a Sashegyre? Őszinte örömmel üdvözöljük a Hazafias Népfront budapesti elnökségének gazdasági és várospolitikai bizottsága kezdeményezését, amellyel a jövőben a városfejlesztési terveket ankéton kívánja a lakossággal ismertetni és megvitatni. Ezzel kapcsolatban hívnám fel a figyelmet a Sashegy Pest felé néző oldalának beépítésével kapcsolatos tervre. Mint köztudomású, a Sashegy csúcsvonalát és a Kelenföld felé néző meredek domboldalát természetvédelmi területté nyilvánították. A kopár hegytető parkosítása és fásítása most van folyamatban. A Pest felé néző lankás hegyoldalra vezető Hegyalja út mindkét oldala már majdnem teljesen beépült kisebb villákkal és társasházakkal és fővárosunk egyik legszebb tájképét adják. Még egy nagy beépítetlen terület van, amit a Hegyalja út, a Korompai utca és a Meredek utca határol. A főváros ezt a területet néhány éve kisajátította azzal a céllal, hogy oda egy új lakótelepet fog építtetni. Az építkezés lebonyolításával az OTP-t bízta meg. A tervek már el is készültek. A legnagyobb megrökönyödéssel értesült ezekből a környék lakossága, hogy az OTP erre a területre öt darab tízemeletes toronyház építését tervezi. Az így beépítésre szánt terület közvetlenül a Sashegy csúcsa alatt, a természetvédelmi terület szomszédságában terül el. A Meredek utcának a hegycsúcs felé eső oldalán csak egy sor alacsony villa van, az utca másik oldalán építendő toronyházak viszont az egész csúcsvonulatot eltakarnák, teljesen tönkretennék a rendkívül szép távlati panorámát. Az építési szabályrendelet egyébként kimondja, hogy az ötödik építési övezethez tartozó területen legfeljebb csak kétemeletes - 10 méternél nem magasabb - házat szabad építeni. Márpedig a szóban forgó terület az ötödik építési övezethez tartozik. - Dr. Brassói Z. Árpád (Magyar Nemzet)

Január 7: A héten Budára ér a Duna alatti első metrópálya. A hét végén, a jövő hét elején a Duna-meder alól a budai partfal alá ér a metró-alagutat építő egyik mechanikus pajzs. Ez azt jelenti, hogy elkészült a Duna alatt körülbelül 40 méter mélységben az első 5 méter átmérőjű metrópálya. A Duna alatt a metró-alagút fúrását a múlt év júliusában kezdték meg az építők, előzőleg több hónapig a folyó alatti alagútfúrásra részletes biztonsági előírásokat dolgoztak ki; a munkások egy atmoszféra nyomású sűrített levegő védelme alatt dolgoznak; könnyűbúvár kiképzésben részesültek, s együttműködési szerződést kötöttek a Vízrendészettel: a “vízirendőrök” naponta figyelik a Dunát, nincs-e buborékképződés a felszínen, ami azt jelentené, hogy “szökik” a levegő a metró-alagútból.

Körültekintő óvintézkedések után kezdődött meg a munka, haladt a mechanikus fúrópajzs a Duna alatt - s most ez a nagyszabású, világviszonylatban is érdeklődést keltő alagútfúrás a végéhez ér. Az egyik alagútban a mechanikus pajzs már csak 17 méterre van a budai parttól. A másik pajzs a partfaltól 72 méterre fúrja az 5 méteres alagutat, s a közeli hetekben ez is eléri a Batthyány téri mélyállomást. (Magyar Nemzet)

Január 7: A nagyobb építkezések a következő években folytatódnak a XI. kerületben. A kelenföldi lakótelep negyedik ütemében kétezer lakás készül el, az Őrmezei úti új városnegyedben szintén kétezer családi otthont emelnek. A Gellérthegyen 150 OTP-lakás épül fel, a Bánát utcában 650 lakásos körzetet, a Csurgói út és az Andor utca közötti részen pedig 500 lakásos körzetet alakítanak ki. (Magyar Nemzet)

Január 8: Lakásépítkezés - Új kereskedelmi központ - Bővített zölderület. A kilenc négyzetkilométernyi, 66 ezer lakosú Kispest jövőjéről, fejlesztéséről készített tervet a XIX. kerületi tanács. A jellegzetes peremtelepülés legnagyobb gondja jelenleg az elavult épületállomány rekonstrukciója, a lakáshelyzet javítása. A lakóházak fele 1920 előtt épült. A kerületben mintegy 40 ezerre tehető azoknak a száma, akik elavult, szűk s komfort nélküli családi otthonokban élnek. Különösen a Vörös Hadsereg útja és az Ady Endre út közötti területen sok a zsúfolt, régi épület, ezért a tervek intenzív, magasházas beépítést javasolnak - erőteljes szanálást követően. Ugyanilyen beépítéssel kívánják korszerűsíteni a Vörös Hadsereg útja - Vak Bottyán utca - Szabó Ervin utca - Lehel utca övezte részt. A Wekerle-telepet - ahol a fővárosban először indult meg tömb- és sortatarozás - a szakemberek még legalább húsz-harminc évig alkalmasnak ítélik arra, hogy jelenlegi állapotában fenntartsák. (...)

A kerületnek a környékre gyakorolt vonzását is tekintetbe vette a tanács, amikor kilátásba helyezte Kispest központjának egészségügyi, kulturális és kereskedelmi fejlesztését. A szakrendelő-intézetet évente egymillió beteg keresi fel, a piacot eddig Kőbánya, Pestlőrinc, Pesterzsébet és a Dél-Pest környéki falvak lakosságának tekintélyes része látogatja. Az ilyen irányú igényeket szolgáló létesítmények bővítése mellett foglalkoznak azzal a gondolattal is a kerület vezetői, hogy a Kossuth teret művelődési központtá építik ki - kultúrházzal, könyvtárral, mozival, bemutatótermekkel, míg Kispest két főútvonala között, a már régebben tervezett kisáruházhoz és vásárcsarnokhoz iparcikk-kereskedelmi és szolgáltatóhálózatot is teremtenek.

Gondoskodik a program a kerület egészségügyi és vonzóbb külsejét szolgáló zölderület növeléséről is. Kispest összterületének mindössze 6 százaléka közcélú közterület, ezért a terv a Határ út mentén fekvő erdősáv kiterjesztését, a Ferihegyi műút mentén pedig az erdőterület meghosszabbítását írja elő a városrész központjáig. (...) (Népszabadság)

Január 9: Húszmillió a budapesti közvilágítás korszerűsítésére. Az idén 20 millió forintot fordítanak a fővárosi közvilágítás megjavítására. Az elöregedett fényforrások helyébe több útvonalon nagy teljesítményű higanygőzlámpák felszerelését tervezik. Higanygőzlámpákat szerelnek fel többet között a III. kerületben, a Vörösvári útnak a Solymári utcától a Bécsi útig terjedő szakaszán; a IV. kerületben a Váci útnak a József Attila utcától a Fóti útig terjedő szakaszán. A VIII. kerületben, a Kerepesi útnak a Baross tér-Asztalos Sándor út közötti szakaszán, valamint a Fehér úttól Sárgarózsa utcáig terjedő részében; a XVIII. kerületben a Gyömrői úton; a XXI. kerületben, a Kossuth Lajos utcában. A Belváros közvilágításának korszerűsítésére kétmillió forintot irányoztak elő. Ebből a pénzből a Váci utca, a Türr István utca, az Aranykéz utca, a Pesti Barnabás utca, a Régiposta utca, a Bécsi utca, a Petőfi Sándor utca, a Városház utca, a Deák Ferenc utca, az Apáczai Csere János utca, a Vigadó utca, valamint a Vigadó tér és a Belgrád rakpart lámpatesteit cserélik ki. (Magyar Nemzet)

Január 10: Neonszerelők a magasban. Nagyszabású neonszerelési program végrehajtását kezdte meg a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat. A főbb útvonalakra, terekre és a Duna-partra sok új reklám kerül majd a közvetkező hónapokban. Ennek a tervnek keretében a Belgrád rakpart minden épületére - ahol műszakilag megoldható - óriási fényreklámokat szerelnek. Az elsőt, egy 90 négyzetméteres színes fényhatásokkal működő MOGÜRT reklámot a napokban helyezik üzembe. (Népszabadság)

Január 10: Korszerű elővárosi vonatokká alakítják a HÉV-vonalakat. A járműfejlesztési program keretében jelentős feladat hárul a BKV HÉV-üzemágára is. Mint Novák Károly főmérnöktől megtudtuk, már megtették a szükséges lépéseket az elavult helyiérdekű vasutak korszerű elővárosi vasutakká való fejlesztése érdekében. Valamennyi vonalon a jelenlegi 50 kilométer óránkénti átlagsebesség helyett 70, majd később 80 kilométeres óránkénti sebesség elérésére alkalmas járműveket közlekedtetnek, részint a meglevő kocsik átalakításával, részint pedig új, korszerű járművek beállításával. E cél érdekében már tavaly 14 M VIII-as típusú járművet tettek alkalmassá 70 kilométeres óránkénti sebesség elérésére. Az átalakítások során egyéb, kényelmi és biztonsági célokat szolgáló módosításokat is végeztek; így az M IX-es kocsikon megjavították a sokak által reklamált szellőzőberendezéseket, kapaszkodófogantyúkat, és indítócsengőket szereltek fel. 1970-71-ben pedig új, modern, nagy sebesség kifejtésére képes M X-es típusú járművekkel bővül a kocsipark. (...) (Népszabadság)

Január 11: Módosítják Budapest városrendezési tervét. Budapest általános városrendezési tervét még 1960-ban hagyta jóvá a kormány, határozata azonban már akkor előírta: a programot tíz éven belül felül kell vizsgálni és a javasolt módosításokat a minisztertanács elé kell terjeszteni. (...) Nem kerülhető el például az eredeti lakásépítési terv revíziója. (...) A vártnál kisebbek lesznek a családok, de több lesz belőlük, következésképp a tervezttnél több lakásra lesz szükség. Ugyanígy módosítani kell az építési területekre vonatkozó korábbi elképzeléseket is. Az eredeti terv egyrészt elavult városrészek rekonstrukciója, másrészt még beépítetlen övezetek felhasználásával vélte előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges területeket, arányosan megosztva e lehetőségeket. Időközben azonban ezek az arányok felborultak: a bontásokkal járó drága rekonstrukciós munkák helyett szinte teljesen az üres területekre összpontosult a lakásépítkezés; ez a lehetőség kimerülőben van, ezért a következő években, évtizedekben elkerülhetetlen lesz a tömeges bontás. (...)

A különböző becslések, számítások szerint Budapesten 2000-ben 880 ezer családdal kell majd számolni, közéjük sorolva mintegy 150 ezer egyedülálló lakost is. Az 1960-ban meglevő 535 ezer lakásból legalább 150 ezret kell lebontani a századfordulóig, részben elavult állapotuk, részben a lakásépítkezési helyigények miatt. Tehát: 2000-ig félmillió új családi otthon építése válik szükségessé. (...) Az új telkeket nem a zöldterületekből, hanem a mezőgazdasági ingatlanokból hasítják ki, s a lakónegyedektől erdősávokkal választják el. (...) Az úgynevezett alvóvárosok - ahol a Budapestre bejáró dolgozók telepedtek volna le - kialakítását viszont nem javasolják a szakemberek. A felülvizsgálat értékelői határozottan síkraszálltak amellett, hogy az agglomeráció csakis olyan üzemmel gyarapodhat, amely egyértelműen a főváros iparát tehermentesíti, s például a raktározást vagy helybeli női munkaerő foglalkoztatását szolgálja.

(...) Költségesnek látszik, de a módosító javaslatok mégis állást foglalnak Budapest forgalmi úthálózatának nagyarányú rekonstrukciója mellett. A gyorsforgalmi úthálózatra nem kevesebb, mint 63, a forgalmi úthálózatra pedig 27 helyen irányozza elő több szintű csomópont építését. Hogy a vasútvonalak ne keresztezzék az utakat, 88 helyen kell aluljáróval vagy híddal elkülöníteni a forgalmat.

A főváros gyorsvasúti hálózatát a századfordulóra három városi és négy elővárosi vonal megteremtésével, illetve korszerűsítésével kívánják teljessé tenni a módosító javaslatok. Az előbbieket alkotnák a Déli pályaudvar - Fehér út, az Újpest - Belváros - Kispest, s a Dél-Buda - Belváros - Zugló - Rákospalota összesen 55 kilométer hosszúságú metróvonalai, az utóbbiakat a korszerűsített Cinkota - Gödöllő, a Pesterzsébet - Soroksár, a Csepel - Ráckeve és a Békásmegyer - Szentendre 45 kilométernyi gyorsvasúti szakaszai. (...) (Népszabadság)

Január 12: A Belváros lakóépületeinek tatarozására az idén több mint 100 millió forintot fordít az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalat. Megkezdik a Kecskeméti utca és a Veres Pálné utca sortatarozását, s tervbe vették a Széchenyi utca 8., 10., 12. számú épületek tömbtatarozását is. A műemlék épületek felújítására csaknem 30 millió forintot költenek. A munkák során a Guszev utca 17., a Szép utca 4., a Magyar utca 25., az Alpári Gyula utca 3., az Arany János utca 15 és az Október 6 utca 22. számú épületet eredeti szépségében állítják helyre. (Magyar Nemzet)

Január 12: Húszféle lakástípus az észak-pesti új városrészben. Felkerestük Hegedűs Ernőt, a Típustervező Intézet igazgatóját és nyilatkozatot kértünk az intézet működéséről és az új esztendő feladatairól.

- A Típustervező Intézet 1968-ban újabb jelentős lépéssel vitte előbbre az iparosított lakásépítkezést - informálta munkatársunkat Hegedüs Ernő. - Tavalyi munkáink közül a legjelentősebb a XV. kerületi Újpalota lakótelep beruházási és beépítési tervének, valamint az ott építendő első panelszerkezetű lakóházak kiviteli terveinek elkészítése. Újpalota lakóházai az idén üzembe kerülő III. budapesti házgyár paneljeiből épülnek és tizenkétféle épülettel, húszféle lakástípussal változatos képet nyújtanak majd az új városrésznek. Ezekben a lakásokban már beépítésre kerül a teljesen készre gyártott, berendezett fürdőszoba térelem is.
- Elkészítettük Békéscsaba fejlesztésével kapcsolatban a négyemeletes téglapanel szerkezetű lakóházak terveit is és közreműködtünk a győri és a miskolci gyár tervezésénél. Kiviteli terveket készített az intézet házgyári panelszerkezetekből építhető 300-800 férőhelyes munkásszállókra.

Az elmúlt évben fejeződött be a budafoki kísérleti lakótelep üzemeltető és szolgáltató komplexumának építése. Terveztünk ugyanezen a lakótelepen felépítendő földszintes és egyemeletes öntött- és panelszerkezetű sor- és kistársasházakat is. - Intézetünk tervezte az Univáz és Poliacélváz szerkezeti rendszer továbbfejlesztésével a szombathelyi Isis Szállót, a Szilikát-ipari Kutató Intézet Bihari úti irodaházát, kidolgoztuk a házgyári panelből épülő Üllői úti Touring Hotel tervét. Szállodát terveztünk a Normafa mellé. Tervezőink rajzasztalairól került ki a miskolci kórház terve. A gazdasági reform megváltoztatta az ipari és mezőgazdasági épületek tipizálási igényeit. Ennek során az intézet és a Beton- és Vasbeton-ipari Művek kooperációjával kialakították a 18x12 méteres pillérrendszerű ipari csarnokok egységes vázszerkezetét, amely sorozatgyártásra került. Felépült vázszerkezeti tervünk alapján Cinkotán az első 200 férőhelyes tejtehenészet prototípusa. E szerkezetek változataiból egész sor újabb mezőgazdasági és állattartási kombinát épül. Kidolgoztuk az 1000 és 2000 vagonos siló tervét, amelyeknek cellatömbjei csúszózsaluzattal épülnek.
- A lakosság érdekeit szolgálják a családi házak csökkentett súlyú szerkezeteinek, vízellátásának, olaj- és gáztüzelésű berendezéseinek, és konyhakészülékeinek típustervei. A talajvíz és a nedvesség elleni szigetelési eljárásra, az áthelyezhető könnyű belső válaszfalak építésére típustervek készültek. A hazai faanyagok felhasználásának előmozdítására dolgoztuk ki az olcsó hétvégi házak terveit.

A Típustervező Intézet számos kiadványt jelentett meg. A műszaki fejlesztés céljait szolgálják a korszerűsített típus szerkezetterv gyűjtemények. Az új anyagok és szerkezetek ismertetésére jelent meg havonta sok ezer példányban a Tervezési Információ kiadvány. Ebben az évben 3000 oldal terjedelemben, 20 kötetben jelennek meg új kiadványok. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából könyvalakban jelentetjük meg az utolsó tíz évben iparosított módszerekkel létrehozott építészeti alkotásokat, típustervek alapján épült épületeket ismertető kötetet. Tavasszal a hétvégi házak újabb típusterv sorozatát adjuk ki. Ezek a tervek a lejtős terepen történő építkezésekre adnak megoldást. Programunkban szerepel a Magyar Villamossági Művek székházának, a SZOT leányfalui üdülőjének, a balatonfüredi társasüdülőnek és több touring hotel terveinek elkészítése. (Magyar Nemzet)

Január 12: Átért Budára a Metró Duna alatti alagútja. Tegnap óta át lehet sétálni a Duna alatt. A földalatti vasút építői a szombatra virradó éjjel elérték a budai partot, 5 méter átmérőjű alagút húzódik a föld mélyében, s fölötte jégbéklyóba szorítva áll a nagy folyam. Az alagút hossza 365 méter. Alapos orvosi vizsgálat után lehet csak bebújni a föld alá, illetve a víz alá, mert ott túlnyomás van, pattog az ember dobhártyája, fölmegy a vérnyomása, s legyen bár egészséges, mint a makk, elegendő annyi, hogy a füljáratai keskenyek, máris eltiltják attól, hogy belépjen zsilipkamrába, s odalent tartózkodjon akár húsz percet is. Tíz fiatal mérnök közül három, ha alkalmas arra, hogy “túlnyomásos” munkahelyen dolgozhasson, húsz keszonmunkára jelentkező, jó fizikumú ember közül tíz ha megfelel. Húsz éven aluliak és negyven éven felüliek szóba sem jöhetnek, mert a túlnyomással nem lehet tréfálni.

Az alagútfúró vakond

Lakatos Ervinnel, a 12-es számú munkahely vezetőjével beszélgetünk.
- Volt már alagútban? - kérdezi.
- Voltam.
- Ez ugyanolyan. Észre sem lehet venni, hogy víz alatt vagyunk. - A falon lógó ábrára mutatott. - Nos, itt legelől dolgozik az a szovjet alagútfúró gép, ami munkánk jellegét tökéletesen megváltoztatta. Olyanformán dolgozik, mint egy nagy vakond, úgy halad előre, csak nem körmei vannak, hanem kései és tüskéi, azokkal marja a földet, és egy elevátorszerű szerkezettel továbbítja hátra a csillékig. Persze a vakond nem tud betonozni, támfalakat elhelyezni, ennyiben különbözik tőle a gépünk. Húsz ember kell az irányításához, s a körülményeknek megfelelően naponta 1-5 méterrel előbbre jut. Ezen a munkahelyen, a két alagút szelvényen és a Kossuth téri állomás építésén műszakonként száz ember dolgozik.
- A “nagy vakond” hány ember munkáját végzi el?
- Hát ezt nehéz lenne kiszámítani. Meggyorsítja az előrehaladást, nélkülözhetővé teszi a nehéz fizikai munkát és növeli a termelékenységet.

Mint bicikligumi a lavórban

- Az az igazság, hogy ehhez hasonló munkát Magyarországon még senki sem végzett. Úgy kezdtünk hozzá, hogy a külföldi szakirodalomra és saját elképzeléseinkre támaszkodhattunk csak. Lényegében az a tény, hogy az alagút folyómeder alatt vezet, nem befolyásolja munkánk jellegét, de különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé. Most nem beszélek a gáz- és vízömlést jelző autómatákról, a szokásos elővigyázatossági rendszabályokról, de a vizirendőrséggel kötött szocialista szerződésünkről szeretnék megemlékezni. Ha egy kilyukadt bicikligumi belsőt egy lavór vízbe tesznek, a feltörő légbuborék jelzi a szakadás helyét. Mi ezt figyelembe véve okoskodtunk. Megkértük a vízirendőröket, ha sok légbuborékot látnak a Dunán, azonnal jelezzék, ez esetben egy uszályt vontatnánk a “kilyukadt” rész fölé, és felülről tömnénk be földdel a nyílást. Szerencsére erre még nem volt szükség. Pontosan a vízbetörés lehetősége miatt is kell ezt az alagutat túlnyomás alatt tartanunk, majd ha elérjük a Batthyány téri állomást, levesszük a levegőt.
- Mikor lesz az?
- Ez év júniusában. (Magyar Nemzet)

Január 14: Újabb szakaszához érkezett a munka a Baross téren. Január 14-én 0 órától megváltozott a közlekedési rend a Baross téren, s ezzel újabb szakaszához érkezett a nagyszabású építkezés. A Keleti pályaudvar előtt elkészült a földalatti csarnok, s ennek födémére terelték a Rákóczi út-Baross tér-Kerepesi út és Thököly út közúti és villamos-forgalmát. Az új villamos- és közúti pálya átadásával a Közlekedésépítő Vállalat és a vele kooperáló más vállalatok megkezdhetik a Baross téri aluljáró rendszer kialakításának újabb munkáit. Az idén megépítik a Baross tér Rákóczi út felé eső oldalán a C-jelzésű, úgynevezett elosztó csarnokot, amely körülbelül 420 négyzetméternyi lesz, fele akkora, mint az Astoria-aluljáró. A forgalomkorlátozás idején a Thököly úton a Keleti pályaudvar indulási oldala és a Rákóczi út torkolata közötti szakaszon új szennyvízcsatornát építenek és új víz- és gázvezetékeket fektetnek le. Ezek a nagyarányú mélyépítési munkálatok tették szükségessé a forgalom elterelését a Baross téren. (Magyar Nemzet)

Január 15: A Kígyó utcai Apostolok étterem bővítésére rendeltek meg tervet a Kereskedelmi Tervező Irodától. Az első emeleten alakítanak majd ki a földszintihez hasonló új éttermi helyiségeket. (Magyar Nemzet)

Január 17: Öt területi vezető kórházat jelöltek ki Budapesten. A budapesti gyógyító-megelőző intézmények szakmai irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére öt területi vezető kórházat jelölt ki a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Ezek közül a négy észak-budai kerületet összefogó János Kórház, továbbá Észak-Pesten a Péterfy Sándor utcai kórház már korábban ilyen jelleggel működött: január közepétől pedig a Weil Emil Kórház kapott hasonló hatáskört. A továbbiakban, a tervek szerint, legkésőbb 1970-ig az István Kórház, illetve a Tétényi úti Kórház is átveszi a területéhez tartozó egészségügyi intézmények szakmai irányítását. A vezető kórháznak a szakmai irányításban legfontosabb feladata a járóbeteg-ellátás javítása. Bizonyos esetekben a belgyógyász főorvosok a csoportvezető főorvossal és a körzeti orvossal közösen konzíliumot is tartanak egy-egy otthon fekvő beteg lakásán. A körzeti orvosok nagy része pedig rendszeresen látogatja kórházban fekvő betegeit.. (Magyar Nemzet)

Január 18: Amerikai-magyar megállapodás a budapesti Hilton-szálloda felépítésére - Új mozzanat a hazai idegenforgalom fejlesztésében. A magyar Hungarhotels Vállalat és az amerika Hilton International Corporation bejelentették, hogy szerződést írtak alá egy budapesti Hilton-szálloda létesítésére. A szerződés - amely egyben a létesítendő új hotel első propagandaktusa és elsősorban a nyugati közvélemény számára szól - a következőket mondja:
"Az új Hilton-szálló Budapest központjában, az óvárosi Várdombon létesül és gyönyörű kilátást nyújt az alatta folyó Dunára és az annak két partján elterülő festői szépségű városra. Közvetlenül mellette található az európai hírű, gótikus Mátyás-templom. A szálloda, amelynek 200 szobája, kongresszusi terme, éttermei és egyéb szórakozóhelyei lesznek, egyesíti a hagyományos magyar motívumokat azokkal a tökéletesen komfortos feltételekkel, amelyeket a Hilton-szállodák vendégei élveznek mindenütt a világon." (...) A Hungarhotels Vállalat igazgatója, Rózsa Miklós a szerződésről a következőket mondotta:
-Örvendetes, hogy immár a második nagy világcéggel sikerült ilyen jellegű megállapodásra jutnunk. (Az első az Intercontinental volt.) Budapest az egyetlen európai főváros, ahol a Hiltonnak is, az Intercontinentalnak is lesz érdekeltsége. A baráti szocialista országok körül nálunk épül először Hilton-hotel.
-A szálló a Vár-hegyen épül, a Mátyás-templom szomszédságában. A neve: Mathias Rex lesz. A tervezést a Közti végzi, az építéssel a Középületépítő Vállalatot bíztuk meg. A szálloda 1972 nyarán kezdi meg működését. (Népszabadság)

Január 19: A Belvárosban lebontják a Guszev utca 27, a Magyar utca 48, a Magyar utca 46, a Veres Pálné utca 42, a Tanács krt. 6, és a Petőfi Sándor utca 17. számú lakóházakat, amelyekben összesen 105 lakás van. (Magyar Nemzet)

Január 19: Jön: a Secam! Március 21-én kezdődik a színes televízió kísérleti adása. A hónap elején az Elektroimpex, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Posta Párizsban megállapodást kötött a szabadalom tulajdonosával és az Inter-Secam szervezettel, amely szerint Magyarország színes televíziós programját a francia Secam-rendszerrel valósítja meg. (...) Az Elektromechanikai Vállalat készített egy 2 kilowattos adóberendezést, amelyet a Szabadság-hegyen, a jelenlegi tv-állomáson szerelnek fel; ugyancsak az EMV gyártja és állítja fel a sugárzáshoz szükséges antennákat. A kísérleti adó Budapesten és közvetlen környékén, a számítások szerint mintegy 30 kilométeres körzetben teszi lehetővé a műszaki követelményeknek megfelelő vételt. (...) A színes televízió világszerte nem "olcsó mulatság"; a televíziónak, a postának és a nézőknek egyaránt többletköltséget jelent. Európában a fekete-fehér televízió műsorának vételére alkalmas készülék ára például általában 100 dollár, a színesé 400 dollár. A színes televíziózás tömeges elterjedésére, a tapasztalatszerzések után egy-két év múlva lehet számítani, amikor az üzemek már nagy sorozatban, s így természetesen olcsóbban is képesek a színesvevők gyártására. (Népszabadság)

Január 19: Új szobrokkal gyarapítják a margitszigeti Művészsétányt. A fővárosi tanács népművelési osztálya - az Akadémiával egyeztetve - kidolgozta a margitszigeti Művészsétány fejlesztésének 10 éves tervét. A sétányon magyar írók és művészek olyan kimagasló képviselőinek szobrai kapnak helyet, akik munkásságukkal hozzájárultak a hazai irodalom és művészet kibontakoztatásához, egyben korunk leghaladóbb társadalmi törekvéseit is képviselték.

(...) Íróink, költőink közül Balassi Bálint szobrát - halálának 375. évfordulóján - az idén júniusban állítják fel, s ugyancsak még ebben az évben örökítik meg Radnóti Miklós emlékét, halálának 25. évfordulója alkalmából. Petőfi és Jókai születésének 150. évfordulóján kapnak szobrot a legközelebbi években, József Attila emlékét 1972-ben örökítik meg első kötetének, a Szépség koldusa megjelenésének 50. évfordulóján. Madách Imre egészalakos szobrát nem a sétányon, hanem a lebontott Ybl-fürdő helyén állítják fel az idén. (...) (Népszabadság)

(kép: fortepan.hu, 18392)

Január 22: Már dolgoznak a Matthias Rex Szálloda tervein. A gazdasági mechanizmus reformjának első évét kedvező eredménnyel zárta a Középülettervező Vállalat. Skoda Lajos igazgató elmondotta munkatársunknak, hogy egész éven át jól el voltak látva megrendelésekkel, emelkedett a szellemi exportja. Az előirányzattal szemben 136 százalékos teljesítményt értek el. A KÖZTI tavaly készített terveinek értéke meghaladta a kétmilliárd forintot. A vállalat dolgozói fix- és mozgóbért kaptak, ezutóbbi kifizetése összefüggött a teljesítménnyel.

A magas színvonalú tervdokumentációk teljes mértékben kielégítették a megbízók igényeit. Tavaly több olyan tervezést végeztek, amelyeknek megvalósítása sok százmilliós beruházást igényel. Így például majdnem félmilliárdos beruházással létesül majd a Győri Műszaki Főiskola, 450 millió forintot szánnak a kecskeméti kórház bővítésére, 300 millió a balassagyarmati kórház rekonstrukciójának költségelőirányzata. Meghaladja a negyedmilliárd forintot az Orvostovábbképző Intézet fejlesztése. Az új Nemzeti Színház tervén tovább dolgoztak. Elkészült a dél-pesti kórház dokumentációja. Az egyéb nagy létesítmények között szerepel még a Magyar Kereskedelmi Kamara új székháza, a 300 férőhelyes hévízi SZOT üdülőszálló, visegrádi turistaszálló, az EMKE mellett építendő Akác Szálloda. A MAFILM megrendelésére elkészítették a filmgyár rekonstrukciójának tervét. Terveket készítettek Algéria részére egy megye teljes egészségügyi hálózatának kiépítésére, az NDK-ban megvalósítandó szállodák, kultúrházak tervein is dolgoztak. Az idei munkaprogram teljesen kitölti a KÖZTI ez idei kapacitását. A legnagyobb értékű megbízás az Eötvös Loránd Tudományegyetem új épülettömbjének tervezése. A Várban építendő, Hilton-rendszerű “Matthias Rex” Szálloda beruházási előirányzata 250 millió forint. Új pavilont terveznek az Orvostovábbképző Intézet részére. A KÖZTI készíti a Pascal-malom környékének beépítési tervét, ahol gyógyfürdő és strand létesül. A Filmtudományi Intézet részére új székházat és archívumot terveznek. Székházat kap a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat. Új üzemviteli épületet kap a Vízművek, ennek kiviteli költségére 120 milliót irányoztak elő. Előkészítik a szolnoki ezerágyas kórház tervezését. Az ország különböző részein kiépítik a növényvédő állomások hálózatát és több helyen határátkelőhelyeket terveznek. Az idei exportmunkák közül említésre méltó a neubrandenburgi szálloda és ugyanott egy 900 ágyas kórházkomplexum tervezése. Most bízták meg a KÖZTI-t Nigéria Calabar tartományi fővárosa teljes városépítési és városrendezési tervezésével. A jelenleg százezer lakosú tartományi fővárost e tervek alapján másfél milliós fővárossá kívánják majd fejleszteni. Irán részére öt sportkombinát tervezésére folytat tárgyalásokat a KÖZTI. (Magyar Nemzet)

Január 22: A 10. lottóház. A 10. lottóházat birtokukba vették a szerencsés lottózók kedden az I., Mészáros utca 60/c. szám alatt. Az ötemeletes ház 20 lakásának kulcsait ünnepélyesen adták át. (Magyar Nemzet)

Január 24: Több üzletház épül a budapesti peremkerületekben. Kőbányán a Gergely utcában, Angyalföldön a Mautner Sándor utcában, Sashalmon pedig az Arany János utcában rendeznek be egy-egy nagyobb üzletházat. (Magyar Nemzet)

Január 25: Gyermekrendelővé alakítják át a IX., Hámán Kató út 16-18. szám alatti korszerűtlen bölcsődét és védőintézetet. (Magyar Nemzet)

Január 25: Miért szüntetik meg a Clark Ádám téri parkot? Olvasóink közül többen kérdezik, miért kell megszüntetni Budán a Clark Ádám téri parkot. A lapok ugyanis hírül adták, hogy a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téri parkban megjelentek a Fővárosi Kertészeti Vállalat szakemberei és megkezdték az évtizedekkel ezelőtt telepített fenyők és lombfák kiásását, illetve elszállítását. Dr. Szöllősi Sándor, az I. ker. tanács építési osztályának vezetője munkatársunk kérdésére elmondta: a park megszüntetése három okból vált indokolttá. Egyrészt a Clark Ádám tér fölött létesítendő sikló rövidesen megkezdődő építése miatt, amely a többi között éppen az említett park területén is jelentős földmunkák elvégzését teszi szükségessé. Másrészt: ugyancsak az idén a Clark Ádám téren nagyobb víztároló medencét építenek a budai Várpalota vízellátásának javítására. Végül a harmadik ok: hamarosan megkezdik a Clark Ádám teret a Várpalotával összekötő keleti felvezető út építését, ami szintén nagy földmunkákat igényel. A Clark Ádám téri park értékes növényzetét ezekben a napokban telepítik át a Vérmezőre, a Horváth kertbe és a főváros más részeibe. (Magyar Nemzet)

(Népszabadság, 1969. január 25.)

Január 26: Új bőripari szakmunkásképző iskola. Újpesten, a bőr- és cipőgyárak tőszomszédságában a Baross utca 39. alatt szombaton Pesti Ernő könnyipari miniszterhelyettes ünnepélyesen átadta rendeltetésének a Simon Ferenc Bőripari Szakmunkásképző Intézet újonnan épült hat tantermes iskoláját, amelynek beruházására ötmillió forintot fordítottak.

Újpesten húsz éve működik tanműhely, s az intézet két évvel ezelőtt vette birtokába az ugyancsak ötmillió forintos költséggel épült kollégiumot, ahol hatvan vidéki fiatal talál otthonra. Ebben a tanévben 682 fiatal szakmunkást képeznek az intézetben. Az új iskola lehetőséget ad arra, hogy emeljék az oktatás színvonalát.

A Könnyűipari Épületszerelő és Karbantartó Vállalat 11 hónap alatt építette fel az iskolát. (...) (Népszabadság)

Január 26: Az épülő Újpest. (...) A város jogi-közigazgatási különállása 1950. január 1-én szűnt meg, azóta a főváros IV. kerülete. Tizennyolc és fél négyzetkilométer, több mint 80 ezer lakos, gyáraiban 56 ezren dolgoznak. Ma is ez Budapest egyik legnagyobb gyárnegyede, munkáslakta területe.

(...) Két ipari övezete alakult ki a kerület déli részén, egyrészt a Váci út folytatásában, másrészt Rákospalota határában. S közöttük a lakócentrum: 100 lakóépület közül 95 a földszintes ház, elavult a városmag, zsúfoltan élnek az emberek. A lakások háromnegyed része egyszobás, csaknem egytizedének még konyhája sincs. A városias nívóban Újpest mégis előkelő helyen állt a felszabadulás előtt, főleg a viszonylag jó közműellátottság miatt, s mert több kórháza, középiskolája, kulturális intézménye is volt. (...) ...amióta Újpest a főváros kerülete, csaknem 4 ezer új lakás épült, sokat fejlődött a kereskedelem és a kommunális ellátottság, lendületet kapott a családiház-építés is: több mint ezer család jutott így új otthonhoz. A legnagyobb feladat, a legsürgetőbb azonban változatlanul a lakásépítés, s ebben Újpesti igazi fejlődése csak most kezdődik. (...) A kezdet most 1012 új lakás, egy kisebb lakótelepen, a Pozsonyi úton, a régi temetőnél. Valamennyi a Larsen-Nielsen-féle házgyár eleméből épül, az év végére a kapcsolódó létesítményekkel - szolgáltatóházzal, iskolával stb. -, a nagyobb részét birtokába veheti a lakosság.

Újpest, Árpád út, 1967 körül

Ha ez a lakótelep elkészül, sor kerülhet - már a negyedik ötéves tervidőszakban - a kerület központját érintő városrekonstrukció megkezdésére. Mintegy 50 hektárnyi területen 10200 lakás lebontása indokolt itt, de ennek árán kétszer annyi, 20500 új, korszerű lakás lesz felépíthető. Még ennél is nagyobbszabásúnak ígérkezik az a lakásépítkezés, amelynek mintegy 210 hektárnyi területét Újpest északi, káposztásmegyeri részén, a Váci út, a váci vasútvonal és a Szilas-patak között jelölték ki. Már épül itt az észak-pesti házgyár, s ennek termékei minimális szállítással felhasználhatók. A közlekedést a tervezett észak-déli gyorsvasút oldja majd meg, a vízellátást a közeli vízművek, a gázellátást pedig a közelben vezetett földgáz-körvezeték. Ezen a területen a helyi házgyár elemeinek felhasználásával 15-20 ezer lakás építését tervezik 60-70 ezer ember részére. A megépítésre csak akkor kerülhet sor, ha már megnyitják az észak-déli gyorsvasutat.

(...) Befejeződött egy harmadik, nagyobb építkezés: a "városkapu"-i szövetkezeti házak építése. Több, mint 300 új lakás készült itt, a Váci út és az Árpád út találkozásánál, Újpestnek a főváros felé eső kapujában. Az itteni szövetkezetekkel együtt már 10 lakásszövetkezet működik a kerületben. A Rózsa utca - Munkásotthon utca között a fővárosi tanács és az Építéstudományi Intézet épít; mintegy 200 kísérleti lakás kerül itt tető alá. (...) (Népszabadság)

Január 29: Több mint 12 ezer lakás készül el az idén Budapesten. A fővárosi tanács elfogadta Budapest idei városfejlesztési tervjavaslatát és költségvetését. Budapest fejlesztésére, korszerűsítésére, világvárosi színvonalának növelésére újabb erőfeszítéseket tesz a fővárosi tanács. Ennek jegyében készült el az 1969. évi költségvetés és városfejlesztési tervjavaslat, amelyet kedden tárgyalt meg a tanácsülés Sarlós István elnökletével.

A városfejlesztési tervjavaslat és költségvetés előadója Kőmíves István vb-elnökhelyettes volt, aki elmondotta, hogy a vb előterjesztése szerint 1969-ben csaknem 8 milliárd forinttal gazdálkodhat a főváros. Ebből a fejlesztési alap 3 milliárd 400 ezer forint. Tíz százalékkal nőtt a múlt évihez képest az egyedi nagy beruházások előirányzata. Ezt az okozza, hogy a Metró építésére az előirányzottnál 150 millióval többet fordítanak. (...)

Az idegenforgalom növekedésével számolni kell, éppen ezért megnyugtató, hogy ennek előmozdítására több mint 9 milliót fordítunk. A Római-parton 6 milliós költséggel felépül egy 220 férőhelyes motel, több kempingnek meleg vizet biztosítanak, városnéző autóbuszokat szereznek be és új szállodákat terveznek. Az idén a legtöbb lakás a kelenföldi lakótelepen épül: 1589. A legtöbb szövetkezeti lakás is Kelenföldön épül, 1109 darab. A régi áron megkezdett és új áron még be nem fejezett lakásoknál költségemelkedéssel, a tömeges házgyári termelésnél általában az egy lakásra jutó költségek csökkenésével lehet számolni. A múlt évben befejezett házgyári lakások költségének adatai új áron: az I. sz. Házgyárnál 5 szintes házban egy lakás költsége 195 ezer, a középmagas házban 227 ezer forint.

(...) A közlekedés területén nem annyira a fejlesztés, mint inkább a zsúfoltság növekedésének a megakadályozása az idei év feladata. Az autóbuszoknál utasnövekedéssel, a villamosoknál viszont utascsökkenéssel számolnak. Az új járműbeszerzések - a selejtezés végrehajtása után - csak férőhelyben jelentenek kapacitásbővülést. A BKV beszerez az év folyamán 18 darab csuklós villamost, 95 darab autóbuszt és egy vízibuszt. Az Autótaxi Vállalat megrendelt 200 darab Warsava és 160 Volga gépkocsit. A Metró alagút pesti szakasza, mint már jelentettük is, elkészült. A Fehér út-Deák tér közötti első vonalszakaszon a belső építési munkák tervszerűen haladnak, s még az év utolsó negyedében megindul majd az utasok nélküli próbaüzem.

Az idén új, nagyszabású egészségügyi beruházások kezdődnek. Javítják a járóbetegellátást, bővítik a bölcsődei hálózatot. Befejezték a János Kórház ortopédiai osztályának teljes átépítése, megkezdik a Gyáli úti kórház, a Weil Emil Kórház, az újpesti Városi Kórház 124 ágyas pavilonjainak, valamint a Tétényi úti kórház 248 ágyas pavilonjának építését. Ugyancsak megkezdődik az István Kórház "A" pavilonjának bővítése és nagy ütemben folytatják a dél-pesti kórház műszaki előkészítését. (...) (Magyar Nemzet)

Január 29: Újabb nagyméretű neonfeliratok készítését és felszerelését rendelte meg a Fénycső Ktsz-től a Hungexpo, külföldi vállalatok megbízása alapján. Az Intranszmas zöldsárga színű reklámja az Alkotás utca egyik épületének tetejére kerül. A lengyel varrógépgyár, a Lucznik két fényreklámja pedig a Baross térre, illetve az Emke-házra. Az NDK-beli Unitechna-cég reklámját az egyik Belgrád rakparti épületre helyezik el. (Magyar Nemzet)

Január 29: Új gimnázium Rákospalotán. Rákospalotán a Dózsa György úti általános gimnázium új épületét január végén adják át műszakilag. A 43-as Építőipari Vállalat dolgozói által épített 16 tantermes új gimnáziumi épületben még ez évben megkezdődik a tanítás. (Népszabadság)

(Népszabadság, 1969 január)

Január 31: A főváros többé senkinek sem ad ingyen telket. Budapest gondjairól, fejlesztési feladatairól tájékoztatta csütörtökön a szakszervezetek budapesti vezető propagandistáit Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a MEDOSZ művelődési házában. Bevezetőben a városgazdálkodás problémáiról, a tanácsi erőforrások feltárásának jelentőségéről szólt, s kifejtette a telekgazdálkodással kapcsolatos új elképzeléseket. Közölte, a főváros a továbbiakban sem állami, sem társadalmi szervnek, vagy intézménynek beruházási vagy egyéb építkezési célokra telket ingyen nem ad. (...) A Belkereskedelmi Minisztériummal abban egyeztek meg, hogy a Tanács körúton levő földszintes üzletsor helyén felépítik az első, teljesen gépesített budapesti nagyáruházat. Az Egészségügyi Minisztériummal olyan megállapodás történt, hogy 1970-ben közösen megkezdik a Pesterzsébetre tervezett 900 ágyas délpesti kórház építését.

A budapesti úthálózat korszerűsítése - amire vonatkozóan a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal egyeztek meg - az elkövetkező években lényegesen meggyorsul. A Baross tér átépítése után más forgalmi csomópontok - a Kálvin tér, a Marx tér, a Móricz Zsigmond körtér - rendezése is sorra kerül.

A főváros és a minisztérium közösen építi meg a Budapestre vezető autóutakat. Ilyen lesz például a miskolci gyorsforgalmi út, amely jelenleg a Kerepesi úton kapcsolódik a fővároshoz, a jövőben viszont a Kacsóh Pongrác út, a Népköztársaság útja lesz a városba vezető út iránya. (Magyar Nemzet)

A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!