A kőbányai úttörők kaptak egy MIG-15-ös repülőgépet, beköltözött az első lakó az újpalotai lakótelepre, és megépült az első közműalagút Budapesten, 1971 áprilisában.

Április 3: Nagyarányú fejlesztés a "ráckevei" (soroksári) Dunaágban. A csütörtöki lapok hírül adták, eldőlt végre a vita: soroksárinak vagy ráckeveinek hívják-e a soroksári Dunaágat. A földrajznévbizottság a ráckevei (soroksári) Dunaág elnevezés mellett döntött.

(...) 1945-ben a csepeli munkások a kormány támogatását kérték ahhoz, hogy a Duna-ág a környék lakóinak - akkor sem mágnások laktak arrafelé - üdülő-pihenő helye legyen. Történt is egy s más az évek során, de gazda híján mindenki saját elképzelése szerint építkezett, az üzemek ide engedték a fertőző szennyvizeket, s a kifogott hal petróleumtól bűzlött. A Magyarország Útikönyv még tíz évvel később is kissé közönséges, de találó kifejezést használ erre a területre: fattyúágnak írja.

1969-ben aztán dr. Dobra Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára szervező bizottságot hozott létre a Dunaág rendezésére és fejlesztésére, pénz nélkül, a puszta koncepciójára támaszkodva. Jelzem, nem hangzott rosszul a koncepció. (...) Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás.

A Ráckevei-Dunánál 1980 körül. (fortepan.hu, 66505, adományozó: Magyar Rendőr)

(...) Látva a tatai Fényes-forrás "karrierjét" - pocsolyás marhalegelőből tiszta vizű strandfürdővé és könnyűbúvár-paradicsommá varázsolták a helyiek az OVH és egy "megszállott" vízügyi mérnök segítségével -, ezt a mérnököt kérték fel, legyen az intéző bizottság titkára. S ami Tatán kicsiben megvalósult, az itt a jelek szerint nagyban is megy. S amikor a Dunaágban a vízügy kotrógépei is megjelentek, mindenki a fejlesztés híve lett. Csak tavaly 133 ezer köbméter iszapot emeltek ki a hajózási mélység biztosítására, ezzel a dunavarsányi kajak-kenu edzőpálya minősége is javult. Az iszappal feltöltötték az eddigi járhatatlan, mocsaras Molnár-szigetet, jövőre ott is megkezdhetik a parcellázást.

A dunaharaszti félszigetre 65 ezer köbméter töltési anyag jutott, a község üzemi munkásai és diákjai szerdán láttak hozzá a tereprendezéshez; egy sportliget építéséhez. A Duna-ág mentén levő községek tanácsai, a vállalatok, a termelő- és fogyasztási szövetkezetek is kitettek magukért, tavaly év végéig több mint félmillió forintot áldoztak a terület fejlesztésére. (...) (Népszabadság)

Április 6: Az idén kétezer lakást adnak át Zuglóban. Zugló egyike a főváros legdinamikusabban fejlődő kerületeinek. A negyedik ötéves terv idején az eddigieknél is nagyobb fejlődés várható. Az új lakótelepek építése, s a többi beruházási, városrendezési program szinte teljesen megváltoztatja a XIV. kerület régebbi arculatát. (...)

Tízéves elképzelést valósítanak meg azzal, hogy augusztus 20-án felavatják a második világháborúban mártírhalált halt zuglói lakosok emlékét megörökítő felszabadulási emlékművet a Thököly út és Szitakötő utca sarkán. Egymillió forintos beruházással épül fel a Május 1. úton az új gyermekfogászati rendelő, s az év végére átadják a Tábornok utcai gyermekrendelőt is. (...) Soltvadkerten új napközi- és úttörőtábort nyitnak a nyáron, ahol évenként 1200 zuglói gyerek nyaralását biztosítják rendkívül kedvező körülmények között. Az idén is folytatják a Bosnyák tér mögötti Ifjúsági Park korszerűsítését. Számottevő anyagi eszközöket szánnak a Rózsavölgyi parkszínpad felújítására is. (...) (Népszabadság)

Április 7: A sport, a szórakozás, a pihenés célját szolgálja az új Népliget. Sok évtizedes téma a Népliget rendezése. A számtalan megoldatlan lehetőség után úgy látszik, most mégis elérkezett az ideje, hogy ez az ősrégi városrendezési kérdés kielégítően nyugvópontra jusson. A közelmúltban ugyanis a fővárosi tanács újabb pályázatot írt ki a Népliget területrendezésére és építészeti kialakítására. Olyan nyilvános közparkot akarnak létesíteni ezen a 120 hektárnyi területen, amely a főváros, de elsősorban Dél-Pest lakosságának minden korosztálya számára minden évszakban pihenést, szórakozást és sokrétű sportlehetőséget nyújt. (...) A 90 ezer forintos első díjat a LAKÓTERV mérnökkollektívájának javaslata nyerte el. Kecskés Tibor és Kecskés Tiborné kerttervezők, Mandel Tamás építész és Szentpály Imre gépész készítették az első díjas tervet.

(...) Az Üllői út és a Vajda Péter utca között mintegy 20 ezer négyzetméter terület felhasználásával hosszan elnyúló mesterséges tavat létesítenek. Az itt levő értékes növényzetet úgy mentik meg, hogy azok körül a létesítendő tóban szigeteket képeznek. A tó közepén csendes környezetben helyezik el az olvasóparkot. A tótól délre alakítják ki a 12 ezer fürdőzőt befogadó strandot, a fedett uszodát és itt lesz majd a műjégpálya is, amelynek területét nyáron teniszsport céljára lehet felhasználni. A strand másik oldalán, a Vajda Péter utca mentén helyezik el a vendéglátó létesítményeket, az ifjúsági parkot, a játékpark épületeit. Itt lesz az új Vidám Park is, amely természetesen nem érinti a városligeti régi Vidám Park további létét.

1969, Népliget: a volánnál Niki Lauda

Meghagyják az újjáalakuló Népligetben is a motorversenypályát, a KRESZ-tanulópályát. Hogy ezek verseny vagy gyakorlás idején ne veszélyeztessék a közönséget, az utak felett három helyen gyalogos felüljárót építenek. Lesz a Népligetben ródlidomb is. Jól oldották meg a tervezett nemzetközi kertészeti kiállítások rendezésére szolgáló terület kialakítását is. (...) Értesülünk szerint százmillió forint áll a fővárosi tanács rendelkezésére a Népliget rendezési munkálatainak megindítására. (Magyar Nemzet)

Április 8: Megkezdték a Paskál-fürdő építését. Zuglóban, a Rákos-patak menti régi Paskál-malom mellett új fürdőkombinát építését kezdték emg. Az elkészülte után egyszerre ötezer vendéget befogadó strand csaknem 120 millió forint költséggel épül. A későbbiekben gyógyfürdővel és gyógyszállóval bővítik a Paskál-strandot. (Magyar Nemzet)

Április 8: Budapest első közműalagútját Pesterzsébet városközpontjában építik meg. Ha a közműalagút beválik, a különböző vezetékek javítása, felújítása a felszíni közlekedés korlátozása, az utcai burkolat felbontása nélkül is elvégezhető. (Magyar Nemzet)

Április 9: Felavatták az Állami Biztosító új gépjármű kárrendezési központját. Az autóállomány szaporodásával arányban állandóan növekszik az Állami Biztosító feladata az autókárok térítésével kapcsolatban. A munka annyira megsokszorozódott, hogy szükség volt egy új, nagy kapacitású kárlebonyolító központ létesítésére, amely a Hamzsabégi út 60. alatt röviddel ezelőtt elkészült. Csütörtökön délelőtt Fehér Sándor, az ÁB vezérigazgatója mutatta be az újságíróknak a nagyterjedelmű új épületet, amely 26 millió forintba került. (...) Az új Hamzsabégi úti kárrendező központ üzemének megkezdésével csupán a kispesti iroda szűnt meg, a Révész utcai, a Toronyház utcai és a Magyar Jakobinusok terén levő kárfelvételi irodák továbbra is az ügyfelek rendelkezésére állnak. (Magyar Nemzet)

Április 15: Kiépül Rákoskeresztúr új központja. Ötszázhetven lakás épül a XVII. kerület kialakuló központjában - jelentették be a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén. A kiépülő új körzetek a Ferihegyi út és Pesti út kereszteződése körül helyezkednek majd el. A közelmúltban felépült már a tanácsháza és a szolgáltatóház, jelenleg készül a szakorvosi rendelőintézet és az ABC áruház. Az új családi otthonokat beépített konyhával és szekrényekkel rendezik be. (...) (Népszabadság)

Április 15: Elkészült a SZOT-gyógyüdülő. A Rózsadombon elkészült a SZOT 500 ágyas gyógyüdülője. A műszaki átadás folyamatban van és előreláthatólag júliusban érkeznek az első beutaltak, akik majd a Lukács gyógyfürdőben kapnak orvosi kezelést. (Népszabadság)

Április 17: Benépesül az újpalotai lakótelep. A főváros legnagyobb lakásépítkezése, az újpalotai városrész kialakítása jelentős állomáshoz érkezett pénteken: megkezdődött a beköltözés a majdan 14000 családnak modern, kényelmes otthont nyújtó településre. Ebből az alkalomból az egyik 352 lakásos épületnél - a Hevesi Gyula út 1. szám előtt - jelképes kulcsátadó ünnepséget tartottak (...)

Valachi Gyula, a XV. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte az elsőnek beköltöző családot: Gugyella Jánost, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységének lakatosát és feleségét, akik egy üzlethelyiségben berendezett ideiglenes lakásból költöztek - két és fél éves kisfiukkal és a nagyszülőkkel együtt - a II. emelet egyik háromszobás otthonába.

Újpalotán eddig 1300 lakás készült el, ezekbe egy hónapon belül beköltözhetnek az új lakók. További 2600 családi otthont az év végére hoznak tető alá, s a tervek szerint 1975 decemberéig formálódik majd ki Újpalota végleges képe. (Népszabadság)

Az Operett a hatvanas években. (fortepan.hu, 18696, adományozó: Kotnyek Antal)

Április 18: Az újjáépített Fővárosi Operettszínház szombaton díszelőadással nyitotta meg kapuit. Az ünnepi megnyitón ezredszer játszották a Csárdáskirálynő című operettet Honthy Hannával a főszerepben. (Magyar Nemzet)

MIG-15-ös repülőgép a kőbányai Rottenbiller parkban. (kép: retronom.hu)

Április 18: A honvédelmi miniszter ajándéka a kőbányai úttörőknek. Nem mindennapi ajándékot kaptak a kőbányai úttörők: a honvédelmi miniszter egy - a közelmúltban "nyugállományba helyezett" - teljesen felszerelt MÍG 15-ös típusú vadászrepülőgépet ajándékozott a pajtásoknak. A gép, amelyet szombaton Stock János vezérőrnagy, országos légvédelmi parancsnok adott át ünnepélyes külsőségek között - a Rottenbiller parkban, az úttörőház mögötti téren kapott helyet, s ezentúl itt állomásozik. (Népszabadság)

Április 21: A sűrűn lakott Erzsébetváros közepén fehér foltok jelzik az élelmiszerüzletek hiányát. Egy ilyen fehér folt kedden eltűnt a kerület térképéről. A Murányi utca és a Marek József utca sarkán a Belvárosi Közért Vállalat megnyitotta új élelmiszeráruházát, amelynek helyén korábban mozi volt. Az új élelmiszeráruház egyike a legnagyobb méretű és legkorszerűbb kereskedelmi létesítményeknek, ahol több mint kétezerféle közszükségleti cikk kapható, az alapvető élelmiszerektől a háztartási vegyicikkekig. (Magyar Nemzet)

Április 23: A Józsefváros új toronyházai. A Tömő utcában új toronyházak emelkednek a lebontott, elavult házak helyén. A második 18 emeletes, 192 lakásos épületet az első félév végén adják át, mellette már szerelik a harmadik toronyházat. (Népszabadság)

Április 24: Sikeres irtóhadjárat a budapesti patkányok ellen. Április elején megkezdődött Budapesten az eddigi legnagyobb patkányirtás. A Bábolnai Állami Gazdaság Rakuminnal, ezzel az "ízletes és csábító" készítménnyel pusztítja a kártékony rágcsálókat, amelyek az akció első két hetében húsz mázsa Rakumin 54-et fogyasztottak el Budán. A méreg valósággal "eteti magát", majd vérzékenységet okoz, s végül fájdalommentes lassú elgyengülést. Az étkezés után eltelt viszonylag hosszú idő megakadályozza, hogy a patkányok felük született hallatlan intelligenciájuknál fogva "figyelmeztessék egymást". Az irtóhadjárat felderítő akcióval kezdődött: részletes térképek alapján kerületenként kutatták fel Budapest legfertőzöttebb kerületeit. A Móricz Zsigmond körtér környékén találták a legnagyobb patkány gócokat. A pusztító hadjárat máris jelentős eredményt hozott. Szeptemberig Budát, az év végéig pedig Pestet szabadítják meg a veszedelmes rágcsálóktól. (Magyar Nemzet)

Április 27: Megnyílt Budapest legmodernebb és legnagyobb önkiszolgáló fotócikk áruháza a Tanács körút 14. alatt. Évente 45 millió forint forgalomra számítanak a megnagyobbított áruházban. Egyébként az OFOTÉRT dolgozói hétfőn este vették át ünnepélyesen a Minisztertanács és a SZOT kitüntető vándorzászlaját. (Magyar Nemzet)

Április 27: Kamion-pályaudvar Cinkotán. Százhúszezer négyzetméternyi területen, ötszáz kamionkocsi műszaki és forgalmi kiszolgálására alkalmas, kétezer gépkocsivezető és ötszáz műszaki dolgozó szociális ellátását biztosító telepet avatott hétfőn délután a Cinkotai úton a Hungarocamion Vállalat. A 130 millió forintos költséggel épült modern kamion-pályaudvar átadása alkalmából dr. Mezei Gábor, a vállalat vezérigazgatója elmondta: jelenleg már több mint 500 magyar kamionkocsi - többségében 38 tonna összsúlyú Volvo, Mercedes, Rába-MAN, Scania - bonyolít le nemzetközi fuvarozást, 1970-ben 32 millió kilométert - az előző évinél 50 százalékkal többet - tettek meg a kocsimonstrumok, Európa szinte valamennyi országába s több közel-keleti, afrikai államba is az áruszállítás úticéljaként. Részt vesz a vállalat a konténerprogramban is, tavaly 800 fuvart továbbított ezzel az eszközzel, az idén már háromezret vett tervbe. (...) (Népszabadság)

Április 28: A Római-parton épül. Az óbudai Római-parton épül a 36-os számú postahivatal és postásüdülő. A hatszintes épületben 76 szoba, társalgó, játékterem biztosítja a postai dolgozók pihenését. Az építkezés a befejezéséhez közeledik, az új létesítményt júliusban adják át rendeltetésének. (Népszabadság)

Április 29: Húsz éves a csepeli gyorsvasút. A Magyar Nemzet húsz év ezelőtti, 1951. április 30-i számában jelentek meg a következő sorok: "Tegnap délután ünnepi díszbe öltözve várta Csepel az ötéves terv legszebb ajándékát, a gyorsvasút felavatását... A gyorsvasút feldíszített szerelvénye, az egybegyűlt közönség, a kerület egész lakosságának üdvözlése közepette indult el első útjára".

A csepeli HÉV az 1960-as években (kép: fortepan.hu, 25166)

A gyorsvasút ma már szorosan hozzátartozik a főváros közlekedéséhez, senkinek sem jut eszébe elcsodálkozni, amikor a Boráros téren felszállva a kényelmes, nagy befogadóképességű szerelvényre, röpke tizenhárom perc alatt a túlsó végállomásra érkezik. A gyorsvasút kiépítése és elindítása egyik első megálló volt a fővárosi tömegközledés nagyarányú fejlesztésének útján, ahol a legutóbbi állomás a földalatti vasút üzembe állítása. Húsz évvel ezelőtt újdonságként hatott a csepeli gyorsvasút. Húsz év múlva már ugyanolyan megszokottan lépünk be a földalatti kocsijaiba - mint ahogyan ma helyet foglalunk a gyorsvasút szerelvényein. (Magyar Nemzet)

Április 30: Ma avatják föl Marx-Engels szobrát Budapesten. (...) Az állványok közt fokozatosan kibontakozik a forma, a tömbökből faragott kettős figura. Most vállig áll már a Marx-Engels szobor a Jászai Mari téren. (...) Valaki felmászik az állványzathoz támasztott létrán és eltűnik a síkok között: Segesdi György szobrászművész. (...)

- Ez volt az elképzelésem - mondja a művész, akivel együtt figyeljük a beemelés aprólékos, pontos munkáját. - Nem foglalkoztatott a naturális hasonlóság. Marx és Engels alakjában tanításuk érvényességét, emberi nagyságukat akartam egyszerre, egyidejűleg érvényre juttatni. Hogy ezáltal eltértem az emberekben élő általános képtől, erre csak azt mondhatom: többek között a szobrászok feladata, az én feladatom is a képzetek alakítása. Hiszem, hogy egy idő után fel sem merül az emberekben a csak külsőleges hasonlóság kérdése. (...) Örülök, hogy rátaláltam a gránitra, azt hiszem, megfelelőbb anyagot nem is találhattam volna. Bár be kell vallanom, hogy eredetileg fémben képzeltem el a kompozíciót. Nem sookat kellett változtatnom elgondolásomon, mert a kőben is megvan ugyanaz az áttekinthetőség, szigorú szerkezet, mint amelyet fém munkáimban igyekeztem érvényesíteni. Végül el kell mondanom még, hogy vonzott a lehetőség; gránitból ilyen nagyméretű emlékmű még nem készült nálunk.

A szobor meghatározza környezetét. Hangsúlyosabbá, városképi szempontból jelentősebbé válik a Jászai Mari tér. A centrumában álló szobor magához vonzza a tekintetet, egyszersmind összeköttetést teremt a hídfő és a környező házak között. A terep is, mintha megemelkedett volna, elvesztette teknőszerűségét.

Végső kialakításában mindez a szobrász, valamint a posztamenset tervező Schall József és a zöldterületet rendező Kertészeti Vállalat közös munkáját dícséri. Nem szabad megfeledkeznünk a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, a süttői telep faragóiról sem. A hat darabból álló, hatalmas szobor végső megmunkálása az ő érdemük, mérföldkő a vállalat életében. Eddig még nem alkalmazott módszerrel, új technológiával, különleges vésőkkel kellett dolgozniuk, hogy a mészkőnél tízszerte keményebb mauthauseni gránitból kibonthassák a figurát. A kiválasztásához, faragásához legjobb szakembereiket adták, akik fél éven át birkóztak az anyaggal a művészi elképzelés megvalósításáért, az egyik legjelentősebb budapesti emlékmű elkészüléséért. (Magyar Nemzet)

Április 30: Meghosszabbítják a kis földalattit. Mint ismeretes, a Mexikói útig meghosszabbítják a 75 éves milleniumi földalattit. A Hungária körút alatt már elkészült egy 160 méteres alagútszakasz, jelenleg a Városligetben folyik a földmunka. A meghosszabbított szakaszt előreláthatólag 1974 elején adják át. (Népszabadság)

A 1111-es számú HÉV a Batthyány téren, 2010-ben

Április 30: Sebesvonatok a HÉV vonalain. A Budapesti Közlekedési Vállalat az NDK-ból folyamatosan vásárol M-10-es motorú, automatikus vezérlésű HÉV-szerelvényeket, amelyek 80 kilométeres sebességgel közlekednek. Ezeken a vonatokon az utastér is nagyobb a megszokottnál és légkondicionáló berendezés működik benne. Az első ilyen sebesvonatot május 1-én indítja el a BKV a szentendrei vonalon. Ebben az évben még további tizenöt gyorsvasutat állítanak be a HÉV vonalain. (Magyar Nemzet)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!