A decemberi frissítésből íme egy válogatás: ilyen volt egykor Budapest.

A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is megnézhető.

226619: A Főőrség épülete a Várban 1933 körül. A második világháború végén, Budapest ostromának idején súlyosan megrongálódott, később a Várnegyed helyreállításának koncepciója szerint itt romkertet alakítottak ki, így a Lovardával együtt a romokat elbontották. (Míg például a szintés romos Sándor-palotát helyreállították.) 2021-re épült fel vasbeton szerkezetű, külső megjelenésében az eredeti másolatának tekinthető újabb változata. Az eredetijét még 1901-ben építették, Hauszmann Alajos tervezte a Magyar Királyi Testőrség elszállásolására. (fortepan.hu / Alföldy Mária)

263375: Elsőre talán fel sem ismered a helyszínt. Ez a kis tér a József körúton, ahol ma a Kiscsibész szobor szórakoztatja a nagyérdeműt, a József körút és a Krúdy utca találkozásánál. Az 1920-as, 1930-as években nagy kávéházi élet zajlott a Baross Kávéházban, de itt működött a Gazdák Biztosító Szövetkezete is. Manapság a földszinten egy Penny Market üzletbe térhetünk be a kávéház helyén. (fortepan.hu / Kovács Györgyi)

266136: A második világháború történetében Budapest ostromát tartják a második legvéresebb, legsúlyosabb város ostromnak Sztálingrád után. A Várnegyed hatalmi központnak számított: nem csak a kormányzó, de több minisztérium és a honvédelmi vezérkar is itt működött. Pest feladása, Budapest körbekerítése után ide, a Várnegyedbe szorultak be a védők, így a terület a támadások kiemelt pontjává vált. Az ostrom után, 1947-ben készült fotón a teljesen kiégett, romos Várpalota épülete látható. (ld. még: 266129-es kép!) (fortepan.hu / Vizkelety László)

225446: Buda látképe a Gellért-hegyről 1936 körül. Rengetegen fotózták a várost erről a pontról, évtizedeken át nyomon követhető a városrész változása ezeken keresztül. 1936-ra már elbontották a Tabán kis házikóit, parkosították a hegyoldalt. De még nincs meg az új híd lehajtórendszere, ami alaposan átszabta a környéket. A kép érdekessége, hogy még látható rajta a tabáni rác templom is, amelyről itt olvashatunk bővebben.

266507: Az első igazán nagy méretű mauzóleum a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, azaz a Kerepesi úti temetőben a Batthyány családé volt. Az 1849-ben kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos holttestét eleinte a Ferenciek terén álló templom kriptájában rejtették el, csak az 1867-es Kiegyezést követően kaphatott rendes temetést. 1870-ben nyitották fel sírját, és helyzeték át földi maradványait a temetőbe. A Pesti Napló szerkesztősége indított gyűjtést egy méltó síremlékre, majd a kiírt pályázatot Schickedanz Albert, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok építésze nyerte meg. Az 1917-ben készült felvételen még a pénzhiány miatt csak leegyszerűsítve elkészített mauzóleumot láthatjuk. A 2000. évi felújításkor több megtervezett, de pénz hiányában elhagyott elemet is pótoltak. (fortepan.hu / Szilvási hagyaték)

266730: A második világháborús pusztítás előtti utolsó pillanatban, 1943 körül készült felvételen a régi dunaparti szállodasor egyik tagja, a Grand Hotel Hungaria látható. A négy emeletes, 302 szobás szálloda gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére, Szkalnitzky Antal tervei szerint épült fel 1871-re, neoreneszánsz stílusban. Magas szintű felszereltségét luxusétterem, bankfiók, MÁV menetjegyiroda, lift és távíró is garantálta. Itt szállt meg a walesi herceg, a későbbi VII. Edward. 1900-ban a perzsa sahot láthatták vendégül, ő rögtön 84 (!) szobát vett ki a szállodában. Még híres halottjuk is volt: 1893-ban itt hunyt el Puskás Tivadar. A háborús pusztítás vitte el ezt is, akárcsak a képen látható ortodox templom egyik toronysisakját, amelyet csak 2009-ben pótoltak – erről bővebben lásd itt. A Hungária helyén ma az egykori Intercontinental, ma Marriott szálloda található. (fortepan.hu / Ábrahám Katalin és László)

266788: Az 1973 körül készült fotón Budapest egy alig ismert kis részlete látszik: az Eszperantó park. Akkoriban még komolyabb támogatottsága volt a Zamenhof által megalkotott mesterséges nyelvnek, amelyet a nemzetközi kommunikáció megkönnyítésére fejlesztettek ki. Sajnos sosem terjedt el igazán, pedig mennyivel egyszerűbb lenne angol vagy német helyett egy olyan nyelvet megtanulni, amelyben minden főnév ugyanúgy végződik és nincsenek kivételek, csak szabályok! A parkban egy emlékkő áll, rajta az alábbi szöveggel – le tudod fordítani? „JE LA MEMORO DE LA INTERNACIA KUNLABORO POR LA PACO OKAZE DE LA 51-A UNIVERSALA KONGRESO DE ESPERANTO”. Megfejtéshez kattints ide. A parkban a nyelv megalkotójának, Zamenhofnak a szobrát is felállították. Kétszer is, mert az eredeti bronz szobrot ellopták, majd 1999-ben kőből faragott mellszoborral pótolták. Mára ugyanúgy feledésbe merült ez a park is, mint a mögötte álló, felújítása óta újra szétmálló Rácz fürdő épületegyüttese. (fortepan.hu / Vimola Károly)

266251: A Gül baba utca a második világháború utáni felvételen. Ez Budapest egyik legrégebbi utcája, régi térképek és leírások alapján megállapítható, hogy már a középkorban is létezett. Hangulatosságához hozzájárul, hogy meredeksége miatt kevesen járják, a tetején egy lépcsőben végződik, így áthaladó autóforgalma nincsen, házai között pedig egészen kellemes, hangulatos régi házakat ugyanúgy találunk, mint nemrég felújítottakat. Az egyik fenti házban lakott Ránki György zeneszerző. Érdemes felmenni az utcán, és a tetején megnézni 1956 egyik gyermek áldozatának, Mansfeld Péternek az emlékét is – szerintem a város egyik legsikerültebb szobrászati alkotása. De nincs messze a kb. egy évtizede szépen felújított Gül baba türbe sem. (fortepan.hu / Vizkelety László)

266128: A Budai Várnál járunk ennél a képnél is. A Duna felőli oldalon állt a Habsburg lépcső, ami a kép tanúsága szerint a háborúban súlyosan megsérült. Rajzok, fotók, a megmaradt részletek alapján helyreállítható lett volna. Az 1949-ben hatalomra jutott politikai vezetés Habsburg-ellenessége is szerepet kapott abban, hogy az 1949 és 1985 között lezajló átépítés során a lépcsőt nem állították helyre. Helyette 3 kapuból álló új bejáratot építettek a földszintre – így a lépcsősorra már nem volt szükség. Ez jobb bejutást engedett a Nemzeti Galéria terei felé, megszüntetve egy lépcsőzést, de felszámolta a korábbi „főbejáratot” (ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni). A 2022 decemberében bemutatott újjáépítési terveken újra látható a Habsburg lépcső, így aztán ki tudja, talán egyszer még újra láthatjuk a Vár e hiányzó elemét is. (fortepan.hu / Vizkelety László)

266148: Még mindig a Várnegyedben járunk, de ugorjunk most át a Hess András térre. A Miklós torony még viszonylag épen áll az 1947 körül készült fotón, de a környezete hatalmas pusztulást szenvedett el. A toronytól délre álló épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A másik oldal sem lett sokkal szerencsésebb: az egykori jezsuita tömbnek is csak a tér felé néző homlokzati fala maradt állva, ablakai mögött semmi nem maradt. A romok eltakarítása csak nagyon lassan haladt a következő évtizedekben, mivel folyton robbanószerekbe botlottak, így csak tűzszerészekkel állandó együttműködésben lehetett a törmelékektől megtisztíani a jókora területet. A hatvanas években már megszületett egy szálloda terve Zalaváry Lajostól, ez lett volna a Matthias Rex szálló. Időközben azonban belépett a képbe a Hilton, így új tervek születtek a Hilton standardnak megfelelően. Az új szálloda a megmaradt kevésből mindent megőrzött, ami még eredeti anyagában megmaradt, még az előzetes romeltakarítás során megtalált Mátyás-korabeli kutat is láthatóvá tették a belső udvarban. Ezért érdemes benézni, felfedezni a szálloda belső tereit. (fortepan.hu / Vizkelety László)

266245: Ebből az épületből mára semmi sem maradt. Ez volt a Városligetben az Iparcsarnok. Az ország egyik legnépszerűbb kiállítási helyszíneként működött a második világháborúig: volt itt papíráru, automobil, cukrászipari, hadirepülő, vasipari és reklámkiállítás is. Minden évben május elején Tavaszi Nemzetközi Árumintavásárt, ősszel Országos Mezőgazdasági Kiállítást tartottak, de itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárokat is. A második világháborúban az épület kiégett, tetőszerkezete elpusztult, ezért lebontották. Hogy mi került később a helyére? Elolvashatod itt. (fortepan.hu / Vizkelety László)

262986: A panelházak sora mellett látható tó könnyen beazonosíthatóvá teszi a helyszínt: Kőbánya-Újhegyen járuk a hetvenes évek közepén. A még egészen csenevész fácskák jelzik, hogy még éppen csak hogy lezajlott az egykori bányató partjának parkosítása. A kép bal széléről pont lemaradt a jókora méretű szobor, Varga Imre 1977-ben felavatott, Munkás című krómacél alkotása. A helyszínen egy évtizeddel korábban még csak szőlőföldeket és bányákat talált volna, aki ellátogat ide, így ez Budapest egyik fiatal városrészének mondható. A panel lakótelep két ütemben, 1971-75 és 1974-78 között épült ki. Úgy 16 ezren élnek Kőbánya-Újhegyen.

226005: A Krisztina tér környéke 1960 körül. A Várnegyed falai mögött romosan, félig elpusztultan áll az egykori József főherceg palota. A helyén a maradványok elbontása után romkertet alakítottak ki, idén viszont megindult a palota helyén egy palota-másolat felépítése vasbeton szerkezettel, az eredetit külső megjelenésében és lépcsőházában másolva. A fotó bal szélén az egykori kaszinó sarokháza áll, amelyet néhány éve gyönyörűen felújítottak, és kulturális központként hasznosítanak. Jobb oldalt még egy földszintes házikót látunk a képen, ennek a helyére egy jókora társasházat húztak fel, aljában a Zöldfa étteremmel. (fortepan.hu / Bonis József)

254161: A képen a Lánchíd látható 1914 körül. Nem az első világháborúban sérült meg, hanem akkoriban zajlott le a híd jelentős átépítése. A munkálatok 1913-ban kezdődtek meg, amikor Zsigmondy Béla vállalkozó megkezdte a hídfők megerősítését. 1914. június 30-án a szélvihar elszakította helyéről az „Előre” úszóházát, amely a híd budai nyílásában lévő állványzatnak ütközött, a vízbe omlott, majd ez a roncsolt köteg egészen Budafokig úszott le, ott futott csak zátonyra. A láncok cseréjét végezték akkor, a vízbe zuhant 74 láncelemből csak 15-öt sikerült megtalálni. Az új láncokat így is sikerült 1914 végéig felszerelni. A következő évben befejeződött a híd felújítása, 56200 bazaltkocka felhasználásával megtartották a próbaterhelést. 1915. november 27-én a hidat ismét átadhatták a forgalomnak. A felújítás során az egész vasszerkezetet újabbra cserélték. Ennek eredményeképpen a híd össztömege jelentősen megnőtt, a függőleges tartókból viszont kevesebb is elég lett. (fortepan.hu / Kriszt Béla)

Na de hogy került egy hatalmas léghajó Budapestre, és mi volt az a kerek épület a Március 15. téren? Támogatóim számára a képnézegetés itt nem ér véget, ugyanis a Patreon oldalamon további fotókat nézhetnek meg – légy te is támogatóm, és élvezd az előnyöket!

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!