"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Két jelentős dátuma a korszaknak az 1867. évi kiegyezés a magyar nemzet és a császár között, valamint az 1872. évi Buda, Pest és Óbuda egyesítése, amelyet az 1872.XLII.törvénycikk alapján 1873-ban végrehajtottak.
A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig terjedő korszak egyik legmaradandóbb alkotása: Budapest. A korábban megindult gazdasági fejlődésnek hatalmas lökést adott az a politikai akarat, ami a három, addig különálló kisváros, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével egy európai színvonalú fővárost kívánt teremteni az új magyar állam számára. Budapest lett az ország fővárosa, 10 közigazgatási kerülettel, majd 200 km2 területen, 280 000 lakossal Európa 10. legnagyobb városa.
Az építészet vonzásában az építészeti közélet is elkezdett virágozni a század utolsó harmadára. Általánosságban elmondható, hogy az 1870-es évekre az építészet elnyerte teljes polgárjogát, önállósodott a kivitelezéstől, modern szervezeti keretei, melyek a II. világháborúig nagyjából változatlanok maradtak, felálltak.