"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Két jelentős dátuma a korszaknak az 1867. évi kiegyezés a magyar nemzet és a császár között, valamint az 1872. évi Buda, Pest és Óbuda egyesítése, amelyet az 1872.XLII.törvénycikk alapján 1873-ban végrehajtottak.

A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig terjedő korszak egyik legmaradandóbb alkotása: Budapest. A korábban megindult gazdasági fejlődésnek hatalmas lökést adott az a politikai akarat, ami a három, addig különálló kisváros, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével egy európai színvonalú fővárost kívánt teremteni az új magyar állam számára. Budapest lett az ország fővárosa, 10 közigazgatási kerülettel, majd 200 km2 területen, 280 000 lakossal Európa 10. legnagyobb városa.

Az építészet vonzásában az építészeti közélet is elkezdett virágozni a század utolsó harmadára. Általánosságban elmondható, hogy az 1870-es évekre az építészet elnyerte teljes polgárjogát, önállósodott a kivitelezéstől, modern szervezeti keretei, melyek a II. világháborúig nagyjából változatlanok maradtak, felálltak.

Márciusban már a második frissítésnél tart a fortepan.hu. Fantasztikus képek kerültek elő ismét. Egy tucatnyit válogattam a budapesti képekből, még több cikk a poszt végi albumban! (A kép azonosítóra kattintva nagyobb változat is megtekinthető.)

134539: Az Alagúthoz érkező buszon a 4-es szám látható Friss Ildikó 1934-re datált felvételén. Csak pár éve vonták össze a 105-ös buszjárattal, így a 4-es egy igen hosszú életű buszjárat lehetett. Megfigyelhető az is, hogy akkor még bal oldali közlekedés volt érvényben - csak 1941-ben tértünk át a jobb oldali vezetésre.

Új csomópont a Hungária körúton. Fúrópajzs a Kossuth tér alatt. A jövő Budapestje a panel lakótelep. Kövér ház épült Kelenföldön. Soha meg nem épült hídépítési tervek. Ötven éve is nagyban ment az élet Budapesten.

A Hosszúlépés sétáján 2018. március 3-án lehetett utoljára megnézni az egykori Olimpia Hotelt a Normafán. Március 4-én megkezdődött a bontása. Romtúra a hidegben.

A fortepan.hu úgy született meg, hogy néhány ember elkezdett lomtalanításokra kijárni, és ott fotókra, fotónegatívokra vadászni. Így találtak rá olyan, fantasztikusan jó fotókra, amelyeket előző tulajdonosuk szemétre dobott. Innen jutottak el mára oda, hogy a legismertebb hazai közintézményekkel működnek együtt, adó 1%-ra hajtanak (egy támogató szervezet segítségével), és több, mint százezer képet tettek közé. A mostani adag - amely Chuckyeager tumblitárs jóvoltából menekült meg az enyészettől -, közel 700 fotót tartalmaz. A budapesti képekből válogattam. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyobban is megtekinthető.)

Már épült Újpesten a második házgyár első épülete. Megérkeztek Moszkvából Budapestre az első metrókocsik. 10 ezer új fát ültettek el a tönkrementek pótlására. És megszületett a híres-hírhedt IKV.

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Ybl életét, munkásságát, a város fejlődésével együtt követő kronológiai sort megszakítottam az első pesti palotái - Festetics, Károly) és Ganz Ábrahámhoz kapcsolódó építmények ismertetésével. Most folytatom az eddigi tematikájú időrendet.

1864. január 15-én megszületett Félix nevű fia. Ybl Miklós pedig betöltötte 50. életévét. Ekkora már közel félszáz épület viselte keze nyomát, szellemiségét. 1865-ben elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 24 év után, végre céh tagságát is megszerezhette.

Ez idáig a főváros fejlődését két ember irányította. József nádor, a „legmagyarabb osztrák” és Gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. Hagyományaik, gondolkodásuk, eszközeik különbözőek, de jó szándékaik, lelkük nemessége megegyezett. Járatlan utakon járva, kezdeményezők voltak, haladtak és vezették híveiket. Pestet Bécs versenytársává tették.

Kiemelt beruházás volt, mégsem akart épülni az óbudai buszgarázs. Leszakadt egy lépcsőház, de az IKV hamar elbagatellizálta az ügyet. Elmesélték, hogy hogyan működik a kelenföldi lakótelepet építő házgyár. És átadták az év első lakóházát.

Hol készült az alábbi fotóm? A tippeket hozzászólásba kérem, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!

A múlt havi rejtvény megfejtése: a Kesztyűgyár Közösségi Ház. 

Az irományom előző, harmadik részében ezt írtam: "A ma is látható, Pollack Mihály téri Festetics és Károlyi Palota, a Ganz Ház és Mauzóleum külön fejezetben lesz ismertetve, terjedelmes történetük miatt." Tehát ez a fejezet ezekről az Ybl műemlékekről szól, kiegészítve a Károlyi palotához kapcsolódó Szentkirály utcai bérházzal. Gróf Festetics György és Gróf Károlyi Lajosnak tervezett városi kastélyai Ybl első pesti főúri palotái. Szerencsés, hogy úgy lehet bemutatni az épületeket, hogy bárki ellenőrizheti a helyszíneken a következő ismertetéseket, a tragikusan lepusztult Károlyi Palotát csak kívülről.