70 éves lett a Gyermekvasút. Az egykori kommunista "vívmány" ma is a gyerekek vasútjaként működik.
Az Úttörővasút újkorában. Kép: fortepan.hu
70 éves lett a Gyermekvasút. Az egykori kommunista "vívmány" ma is a gyerekek vasútjaként működik.
Az Úttörővasút újkorában. Kép: fortepan.hu
Podmaniczky Frigyes csak fegyverrel mert kimenni az Operaház helyszínéül kinézett, rossz hírű térre. Ybl tervét 8 döntnökből 7 támogatta. A megnyitó kis híján botrányba fulladt. Így lett Budapestnek Operaháza Ybl jóvoltából.
"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Eddig kronológiai sorrendben haladva mutattuk be Ybl munkásságát. Egyes épületeinél azonban a megbízás, a tervezés és a megépítés hosszú éveken át elhúzódott, így több életszakaszán túlnyúlik az épület megvalósítása. Ezért külön fejezetként mutatjuk be ezeket az épületeket.
Operaház – VI. Andrássy út 22. (1873-1878.)
Az egykori Sugárútról tudni illik, hogy a politikai indokokból különböző nevű út, ma ismét annak a nevét viseli, akinek eszméje volt az út létesítése, s nevezték el róla 1885-ben. Gróf Andrássy Gyula, Magyarországra való hazajövetele előtt hosszú éveket töltött Párizsban, ahol látta a modern építkezés csodáit, a bolevard-okat és avenue-ket. Ahogy megalakult a Közmunkák Tanácsa, az akkor már miniszterelnökként, a Tanács elnökeként törvényjavaslatot terjesztett be. A cél: a város főütőereje, a legnépesebb kerülete, a Terézváros és a rossz levegőjű és higiéniájú („járdaszélen megjelenő fekete patak”) Király utca tehermentesítése, valamint a belső városrészek összeköttetése a Városligettel. Ez már korábban is felvetődött: „Mi szép és kellemes leend a budapestiekre nézve ez az árnyas fasorozatok közt… a Városerdőig… parkban kisétálni, s kocsizni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát…” - írta Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1841.évi 18. számában.
Júliusban sokféle képpel bővült az ország egyik legnagyobb fotótára, a fortepan.hu. Érkeztek képek a Főkert archívumából - ezért a sok játszótéri kép. Miklós Lajos kocsigyáros Kőbányán működtetett szekereket, platós lovaskocsikat építő műhelyt, majd a második világháború idején az ukrán fronton katonáskodott és fotózott. De érkeztek fotók Nagy Imréről, 1968 forrongó Párizsáról is. Én a budapesti képekből adok át egy kis válogatást. (Az azonosító számra kattintva a fotó nagyban is letölthető.)
Lerakták a rózsadombi SZOT-szálloda alapkövét, amihez felvonót terveztek a Lukács-fürdőtől. Felavatták a második házgyárat. Készült Budapest neon-programja. Crosbar-rendszer épült a Szervita téren. Nem volt elég vendéglő és büfé a Rómain. Ez történt 50 éve Budapesten.
A szemünk előtt zajlik a Váci út radikális átalakulása, és még koránt sincs vége. A régi kisebb-nagyobb házak helyét folyamatosan veszik át az újabb és újabb irodaházak. Egyikük élete ma kezdődik, mégis nagy múltúnak mondható. De mi köze egy irodaháznak Schlick Ignáchoz, és ki volt Schlick Ignác?
A dísztribün bontása, az Alagút burkolása, taxisblokád és Nemzeti Színház: ismét remek képekkel bővült a fortepan.hu oldal. A budapesti képekből válogattam. (A kép azonosítóra kattintva a kép nagy méretben is megtekinthető, lementhető. A posztban közölt képek mindegyikét Szalay Zoltán készítette.)
138544, 138547, 138548: Egykor a Sztálin-szobor talapzata volt, aztán a Kádár-korszakban dísztribünként funkcionált. A város legritkábban használt vécéje is itt volt, hisz csak a pártelit használhatta, és csak akkor, amikor felvonulást tartottak. A dísztribünt Mikus Sándor alkotásaival díszítették fel 1951-ben. A Sztálin-szobor ledöntése az 1956-os forradalom egyik emblematikus eseménye volt. A szobrot sosem állították már helyre - csak a ledöntés után megmaradt csizmák másolata látható a Szoborparkban.
Hol kellett meghosszabbítani a földalatti peronjait? Hol volt a Hanoi park? Hogyan tűnt el a Várban a Teleki-palota? Most kiderül!
Megindult a Coca-Cola hazai gyártása. Építeni kezdték a Szikra Lapnyomdát az Árpád hídnál. Átadták az M7-es autópályát Székesfehérvárig. Felrobbantottak egy palotát a Várban. És jött a csepeli Merkur telep.
"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
A főváros fejlődésének ütemére serkentően hatott Buda,Pest és Óbuda 1873-as egyesítése, lendületet ad a kereskedelemnek, a gyáriparnak.
A város klasszicista szélesebb, vidékiesebb léptéke felbomlik, épülnek az egyenes országutak, a Sugárút (Andrássy út), a betemetett holt Duna ág ívén a Nagykörút. Kialakul Budapestnek a mai napig meghatározó történelmi városképe az új középületekkel: a nagyrészt üresen álló telkeken kormányzati és közigazgatási, hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek, létrejönnek a hatósági-, kereskedelmi-, kulturális-, oktatási-, egészség- és igazságügyi minisztériumi tömbök. A bérházakban növekedik a lakáskomfort, általánossá válik a gázvilágítás, javul a közművesítés, a közlekedés. Budapest fejlődése a korszakban csak Berlinéhez volt fogható.
A céhes rendszer 1872-es megszűnését követi a céhes képzésmegszűnése is, amelyet korszerűbb oktatási formák váltottak fel. 1846-tól működő, magyar nyelven oktató, József nádor tiszteletére József Ipartanoda elnevezésű politechnikumot Eötvös József előterjesztése nyomán az 1871-72-es tanévre Királyi József Műegyetemmé szervezték.
Lakótelep építési lázban égtek a peremkerületek, 16 emeletes toronyházat terveztek be a pestlőrinci KISZ lakótelepre. Újra megnyílt a Budavári Palota. És lefúrtak a Bajcsy-Zsilinszky úton 40 méteres mélységig - de miért?