Ha jókora lemaradással is, de itthon is egyre terjednek a "zöld" épületek az építészetben. Hogyan csökkentsünk rezsit egy irodaházban vagy egy lakásban? Hol van a város legnagyobb zöld fala? Íme, néhány budapesti példa a legutóbbi Green Walk programjából.

Green House irodaház

XIII. kerületi Kassák-Lőportár-Tüzér utca ölelésében, a Váci úti irodatengely "kiszélesedéseként" épült fel Pintér Tamás (DPi Kft.) felelős tervező és Asa Haremst, valamint Anders Svennington (White Arkitekter AB) svéd építész tervezők közös munkájának eredményeként a Green House irodaházat. Sötét burkolatú tömege meglehetősen egyszerű megfogalmazásban született meg, ezen csak néhány sárga "betét" segít valamelyest. Az egyik oldalszárny aljában az utcáról is megközelíthető menza nyílt, ezen keresztül be tudunk nézni a belső udvarra is. Magyarországon ez az első projekt, mely megkapta a rangos nemzetközi zöld épületminősítési rendszer, a LEED Platinum minősítését, 93 ponttal. Emellett a magyar besorolás szerint "A+" kategóriát kapott, az EU-s minősítés szerint pedig " EU GreenBuilding"-nek mondhatja magát az irodaház. A FIABCI World Prix d’Excellence Awards 2014 nemzetközi versenyében, irodaház kategóriában a legfényesebb, World Gold díjat nyerte el.

A ház zöld koncepciójának egyes elemei:
- geotermikus hűtőrendszer: a talajba került résfalak aktiválása szolgálja az ún. ésszerű talaj-hasznosítást, melyek szabadon, nem kompresszorosan segítik a klimatizálást
- a melegvíz-felhasználást a napkollektorokból nyert energia támogatja
- víztakarékosság a szürkevíz hasznosításával és a csapadékvíz gyűjtésével
- a parkoló szinteken számottevő kerékpártároló épült
- több parkolóhelyet elektromos autó töltővel is felszereltek
- a beltéri világítás működése összeköthető jelenlét-, illetve mozgásérzékelőkkel
- ablaknyitásra a fűtés/hűtés lekapcsol a szobában

Őslények maradványai a 2-es metro építésén. Még épült az aluljáró a Blahán, de már extra szolgáltatásokkal várta lakóit a budafoki kísérleti lakótelep első épülete. Ez történt ötven éve Budapesten.

A Fortepan ezúttal a Magyar Rendőr című újság fotóarchívumába túrt bele, és közölt egy bő 2000 képből álló válogatást. Budapesti épületek szempontjából a gyűjtemény fiatalabbkori, hetvenes-nyolcvanas évekbeli része tűnt különösen érdekesnek (leszámítva a 65352-os számú képet persze, amit remélhetőleg alaposan kinyomoztak a lelkes szervek annak idején). Amikor még birkákat hajtottak az autópálya fölött, amikor még foghíjas volt a Kálvin tér, amikor még csak épültek a metrók, és amikor elszabadult egy vasúti kocsi a Nyugati pályaudvaron... Nézzünk meg pár budapesti képet, a teljes gyűjteményhez katt ide!

Kihirdették a Nemzeti Színház pályázatának eredményét, új lakótelep épült Pesterzsébeten, elindult Budapest első házgyára és elhunyt a Palatinus strand tervezője - ez történt 50 éve, 1966 januárjában Budapesten.

Hinta egy irodában? Megbeszélést szervezni egy konyhába? Laptopon pötyögni egy szaunában? Kávézó egy bankfiókban? Igen, ez mind lehetséges, és itt, Budapesten. A legújabb irodák egyszerűen nem vesznek tudomást a hagyományos, íróasztal és tárgyaló szabványról - és milyen jó, hogy két lábbal felrúgták a konvenciókat!

Néhány napig még lehet szavazni Az Év Irodája versenyen, amelyen az előző évben átadott legjobb irodákat, irodaházakat, projekteket keresik. Az alábbiakban a saját kedvenceimet mutatom be, a teljes lista itt elérhető.

Európa egyik legnagyobb hibridbusz flottája, 1-es villamos a Lágymányosi hídon, CAF villamosok Spanyolországból, dehogy életveszélyes 3-as metró, és a szokásos évzáró Leállhat A BKV Hiszti. Az alábbiakban ágazatonként foglaltam össze a mozgalmas 2015-ös esztendő legfontosabb eseményeit.

A FUTÁR kijelzők az 1-es és 3-as villamosvonalak fejlesztése kapcsán újabb 17 helyszínen jelentek meg a már meglévő 263 után. A FUTÁR központja is jelentősen fejlődött. A diszpécserek három műszakban, 24 órában, a hét minden napján 1600 járművet irányítanak, továbbá a közel 300 közterületi kijelzőt és monitort kezelik. Megújult a mobiltelefonos applikáció is: a 2.0 változatot december 2-án mutatták be: opcionálisan tervezhetünk már MOL Bubi kerékpárral is, kedvenc helyeket és megállókat vehetünk fel, megnézhetjük a környék összes járművét, és az előzményeket is visszakereshetjük. 

"A cég adósságait idén nyáron ugyan átvállalták, de jövőre 6 milliárddal csökkentenék a támogatást. Ezt nem fedezi az eltűnő kamatterhek évi 3 milliárdja." (Tarlós István, 2015. november 25.)

A BKV számára 2015 az adósrabszolgaságból felszabadulás éve (is) lett: a jelentősen alulfinanszírozott cég 52,3 milliárd forintos adósságát az állam vette át. Ezzel együtt a BKV számára a jövő egyáltalán nem tűnik rózsásnak, ismét az adósság újratermelődése várható. Ennek egyértelmű jele, hogy 2015 októberében ismét fellángolt az állam és a főváros között dúló Leállhat A BKV Hiszti: az állam évről évre csökkenti az állami támogatást, mire a főváros vonalritkításokkal fenyegetőzik, hogy pénzéhez jusson. Az idei epizód szerint az agglomerációs járatok álltak volna le, a BKV-t pedig (persze a BKK nélkül) átadták volna az államnak. 22 milliárd forint átutalásával és a helyi iparűzési adó egy részének a kerületektől a fővároshoz történő átirányításával a probléma megoldását 2016 februárjáig elhalasztották. Pedig az új jegyautomatákra nem lehet panasz: ma már a bevétel fele ezeken keresztül érkezik a BKK-hoz - ezen belül pedig 45% a bankkártyás fizetés aránya. És még csak most indult be a következő lépés, az elektronikus jegyrendszer, azaz a RIGO bevezetése! 

2003 körül, az építkezések megkezdése előtt így nézett ki a terület...


...2014 márciusában, az átadáskor pedig így (Vanik Zoltán felvétele)

Sokáig Tétényi útként emlegették, az átadásra a Bikás park nevet kapta a Palatium Stúdió Kft. által tervezett állomás. A közlekedés szempontjából talán nem a legszerencsésebb, hogy az Etele úttól kissé távolabb került a metró kijárata, de ezt a tervezők talán nem is bánták, hisz így zöldfelület alatt, sokkal szabadabban tervezhettek és építkezhettek. Az állomás egy jókora park szélére került, így nem véletlen, hogy növényi motívumokkal díszítették az állomás falait. A felszínről is lehetett építkezni, a Duna is messze van még innen, így az állomás peronja csak 14,5 méterrel van a felszín alatt.

Decemberben új képek jelentek meg a fortepan.hu-n, ezúttal az olvasóktól kapott fotókból készült válogatással. "Századfordulós, sőt millennium előtti veszprémi sztereo fotóktól, a galíciai front lövészárkain, és a háborúba rohanó Németországon át a világvárosi Budapestig van itt minden, mint egy panoptikumban" - írták, és valóban. Nézzünk meg néhány budapesti témájú képet!

1865. december 11-én, 10 órakor adták át a Magyar Tudományos Akadémia székházát. Történet az ország első építészeti vitájáról, meg nem valósult tervekről és a sajátos humorú Arany Jánosról.



Klösz György 1890 után készült felvétele (kép: fortepan.hu, 82606)

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

December 1: Feltárul a Duna alatti alagút titka. A Duna alatt több alagút vezet át, egyik-másikon száraz lábbal is át lehet kelni, néhányban azonban, amióta megépítették, nem járt ember, víz folyik bennük. A legrégibb a Duna-fenék alatt vagy 15 méter mélységben bújtatott palotai vízvezető alagút. A palotai sziget csápos-, akna- és csőkútjainak vizét vezeti a pesti gépházhoz. Ötszázkét méter hosszú, 1,8 méter magas, legnagyobb szélessége 1,2 méter.

1894 óta, mióta megépítették, nem látta senki a belsejét. Pedig jó volna tudni, mennyire mutatkoznak belső falán az öregség jelei, nem repedezett-e még a beton. A legegyszerűbb lenne, gondolná a laikus -, hogyha nem engednének bele vizet, a benne levőt kiszivattyúznák, és megvizsgálnák az öreg vízvezető alagút állapotát. Igen ám, de ha a belső nyomás megszűnik, a külső meg megmarad, könnyen összeroppanhat a betoncső. (...) Itt vannak azonban a könnyűbúvárok, akik tartályban viszik magukkal az éltető oxigént. Akadnak bátrak, akik vállalkoznak erre a kísérletre. (...) A próbák már megkezdődtek, s egy-két hónap múlva választ kapnak a szakemberek: meddig használhatják még a hetvenesztendős, öreg alagutat. (Esti Hírlap)


Karikatúra a Magyar Nemzetben, 1965