Amilyen kaotikusan sokarcú a felszín, olyan ötletes lett a felszín alatti világ - röviden így foglalható össze a 4-es metró Kálvin tér állomása. Nézzük meg közelebbről is!

A helyszínre már régóta többet terveztek, mint a 3-as metró. Amikor a 3-as metró állomása épült (ezt a szakaszt 1976-ban adták át), már számba vették annak a lehetőségét, hogy egyszer egy 4-es is lehet itt, sőt, a HÉV-et is bevezették volna a Kálvin térig. Ennek kapcsán épült meg az aluljáró Lónyay utcai nyúlványa, amelyen keresztül ma a 4-es metróba juthatunk le. Csakhogy régen még úgy volt, hogy a 4-es metró lesz mélyebben, időközben azonban változtak a tervek, és a 4-es metró végül a 3-as fölé került, nem alá. Ennek következtében elég szűk helyre kellett bepréselni az állomás dobozát. Ezzel a kihívással nézett szembe a 2000-es évek elején a Palatium Stúdió, a vezető tervezők Erő Zoltán és Kosztolányi Zsolt voltak.


A Kálvin tér 2003 körül, a metróépítés megkezdése előtti utolsó állapotában

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Július 1: Rövidesen megkezdik a Budapest Szálló építését. Az egykori Florida Szálló helyén, a fogaskerekű végállomásával szemben építik fel Buda egyik legmagasabb épületét, a 17 emeletes Budapest Szállót. Tervezését a közelmúltban fejezték be a Középülettervező Vállalatnál, és a Kereskedelmi Beruházási Iroda irányításával júliusban megkezdik az építést.

A főváros idegenforgalmi érdekességének ígérkezik a 65 méter magas, építészetileg is különleges megoldású hotel, mert ez lesz az ország első körkeresztmetszetű épülete. Az első három emeletig négyzet alaprajzú, de a negyedik emelettől kezdve 33 méter átmérőjű hengerré formálják. A torony homlokzata üvegpalástot kap, középen henger alakú felvonóaknákat helyeznek el három felvonóval.

Az épület műszaki különlegessége az alapozás lesz, tervezésekor sok probléma keletkezett. A dombos, csúszásra hajlamos területet a Rózsadombról leszivárgó víz "olajozza", ezért a telek felső határán vízzáró függönnyel állítják meg a talajvíz útját. (Népszabadság)
 
 


A Gólya Áruház hirdetése 1965-ből

A Rákócziak birtokai, egyedi fénycsatorna, pöttyös mennyezet és trikolór peronfalak: a Budapesti Műhely tervezte Rákóczi tér metróállomás a 4-es metró egyik legegyénibb állomása lett. Nézzük meg közelebbről!


A Rákóczi tér a metróépítés előtti utolsó állapotában, 2003

1935-öt írunk. A Filmhíradó a legújabb építkezéseket sorolja: "Budapest 1935. évi építkezései közül kiemelkedik a Parlament renoválása, a Koronázó főtemplom Mátyás-tornyának újjáépítése, míg a modern egyházépítészetet a városmajori templom új tornya képviseli. Régi alakjában újra felépült a Bécsi kapu. Megkezdődtek a Margithíd kiszélesítési munkálatai. Nagy lépéssel halad előre az előző évben elkezdett Boráros téri híd. Középületeink mellett nagyszabású magánépítkezéseket is látunk. Helyenként egész új bérpalota-sorok emelkedtek. A legmodernebb berendezéseket találjuk kereskedelmünk és iparunk építkezéseinél. A külföldön jól bevált modern üvegburkolatos homlokzat ebben az évben nyert alkalmazást fővárosunkban egy áruház építkezésénél. Új, modern berendezéssel felszerelt gyártelepek fokozzák iparunk versenyképességét. Nagyszabású előkészítő munkálatok folynak a Tabánban, ahol Budapest legrégibb városrészének zegzugos utcái és ódon házai eltűntek a föld színéről. Itt nyílnak a legnagyobb lehetőségek Budapest Fürdőváros további fejlesztésére."


További Filmhíradókhoz katt ide!

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Június 2: Megnyílt a Bosnyák téri nagybani piac. A XIV. kerületi Bosnyák téren megnyílt a főváros új nagybani zöldség-, gyümölcs-piaca. Ezzel egyidejűleg a lakásépítkezések előrehaladása miatt a Hámán Kató téren megszűnt az árusítás. (...) A fővárosi tanács a következő hónapokban tovább bővíti a piacot. A még bekapcsolódó területek is az eddigihez hasonló, könnyen lemosható korszerű burkolatot és világítást kapnak. (Magyar Nemzet)


Plakát 1965-ből

Az első tervekben még Népszínház utca néven futó metróállomás az átadásra már a frissen átnevezett térhez igazodva kapta végső nevét: II. János Pál pápa tér. Ez lett az egyik legalacsonyabb forgalmú metróállomás: a Baross tér gyalog sincsen túl messze innen, a belváros felé pedig ott vannak a Népszínház utcai villamosok, a környékre pedig az ott lakókon kívül nem nagyon siet senki. Nagyobb forgalmat csak akkor látni az állomáson, amikor véget ér egy előadás az Erkel színházban. Nem csoda, hogy nagy vita volt a tervezés időszakában akörül, hogy kell-e ide egyáltalán metróállomás. A jelenlegi forgalom nem igazolja vissza, de ha idővel segít "felfelé húzni" a jelenleg igencsak sajnálatos állapotú Népszínház utcai városrészt, akkor mégis megérte.


A metróállomás megépítése előtt, 2003 körül

A májusban feltöltött képek között több a vidéki kép, mint a budapesti, de így is rengeteg érdekes képet találhatunk Budapest múltjából. Szubjektív best of 2015 május: az elfeledett Elevátor, az épülő Szabadság-szobor, az Orient Express, lángoló teherautó és a Lánchíd leborult oroszlánja. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető.)

Józsefváros egyik legnagyobb műszaki emléke a József telefonközpont palotája a Horváth Mihály téren. Az impozáns épület 2007 óta üresen áll, de talán új életre kel. Bent jártam, fotóztam!
(* Az 1917-es fotók a Magyar Építőművészetből valók.)

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Május 1: Új létesítményeket avattak Kőbányán. Új létesítményeket adtak át pénteken Kőbányán. A Harmat utcai lakótelepen, ahol az eddig elkészült 400 korszerű lakásba néhány hónapja költöztek be az első családok, iskolaavató ünnepséget tartottak, amelyen dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kerület országgyűlési képviselője mondott beszédet. A másik új intézmény a kerületi öregek számára létesített napközi otthon, amelyet Bozsóki Mihályné, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára adott át. (Népszabadság)


Az Iparművészeti Vállalat kártyanaptára, 1965

Az állomás tervezésének története 1999-ben indult, amikor a felszíni arculat és közlekedési rendszer megoldására kiírt pályázatot az M-Teampannon Kft. - TAAT Kft. - Palatium Kft. által alkotott csapat nyerte meg. A metróvonal szabályozási terveit 2004-ben ismertették: ezek szerint a Baross téren megmaradt volna a Kővári György tervezte aluljárórendszer nagy része, bár az állomás elhelyezéséből adódóan a Bethlen Gábor utcai aluljáró-szakasz megszűnt volna. (A 4-es metró honlapján még mindig ez az állapot szerepel!) Akkor úgy számoltak, hogy a 4-es metró átadása után a belváros felé menő, illetve onnan érkező forgalom csökken, de a Baross tértől kifelé áramló forgalom valamivel nő majd. Természetesen cél volt már akkor is az autóforgalom által elfoglalt terület csökkentése, a kevés zöldfelület kiterjesztése és megújítása, valamint a gyalogosforgalom újragondolása a gyorsabb átszállások érdekében.


A Baross tér a 2000-es évek elején, a Kővári György (MÁVTI) tervezte aluljárórendszerrel