Augusztus közepén ismét bent járhattam a volt MTV székházban a Szabadság téren. Alpár Ignác Tőzsdepalotája tetszőleges időpontban képes lenyűgözni: olyan méretek vannak ott, mintha egy fáraónak építkezett volna. A ház születésének történetét, a Tőzsdepalota leírását itt kéretik majd itt elolvasni, most ezt a részt itt átugorjuk, és a tévé-sztorira koncentrálunk. Tessék az öveket bekötni, jó hosszú cikk következik!

Összefirkálták a HÉV-megállót Kaszásdűlőn. Nem is lenne ez nagy hír - állandóan firkálgatják az összes megállót -, de ez most speciel nagyon jól sikerült.

Az óbudai "Itt Élünk" Egyesület kezdeményezése valósult meg augusztus elejére. Az ötlet tavaly jött, amikor kitakarították a megállót egy akció keretében. Aztán felvették a kapcsolatot a BKV vezetésével, akik pozitívan álltak az ötlethez, elvi támogatásukról biztosították a projektet. Sikerült megnyerni a kerületi polgármestert is az ügynek, így pályázatot hirdethettek meg a festésre. A beérkezett alkotásokat a polgármester, a jegyző, a BKV és az egyesület képviselői bírálták el, a nyertes Sági Bálint és Hős Endre munkája lett. A graffitit három nap alatt festették fel az íves utasváró falára. Megjegyzem, az utasvárót is érdemes megnézni: sok ilyen van a HÉV vonalán, de többnyire észre sem vesszük őket igazán. Pedig szerintem egészen formás, ötletes kialakításúak, csak az anyaghasználatot kellett volna egy kicsit nemesebbre venni.


A megálló augusztus 15-én éjjel (Nagyobb változat)

Cikksorozat Finta Józsefről 

Nincs még egy olyan kollégium Budapesten, ami ennyire ismert, ennyire ikonikus hely lenne. Ez részben annak köszönhető, hogy minden évben kupát rendeznek itt, részben annak, hogy a 4-es villamos 2 percenként visz el előtte pár száz embert. A Schönherz koli következik a Finta sorozatban.

A kollégiumot összehozni volt az egyik legkeményebb küzdelem. Ezt jól jelzi, hogy a tervezéstől (1971-75) a kivitelezés (1976-81) végéig egy évtized telt el. Eredetileg két helyszín merült fel: az egyik az Osztapenkó-szobor környékén volt, a másik pedig a megvalósult. Utóbbi nyilván előnyösebb, hisz sokkal közelebb van a Műegyetem fő épületeihez. A kiviteli tervek 1975-re készültek el, ebben az évben le is alapozták az épületet. Aztán ezt lehetett nézegetni két éven át. Már a gaz verte fel a területet, mire elkezdődhetett a folytatás. Végül 1981-ben adták át a diákoknak a tornyot.

Augusztus 7-én, szombaton demonstráció volt az Andrássy úton az egykori Állami Balettintézet megmentéséért. De miért is kell tüntetni?

Az Andrássy út 25. szám alatti telken - mely éppen az Operaházzal szemben található - épült fel a Lechner Ödön tervezte MÁV Nyugdíjintézetének bérháza (tervezés: 1882-84, megnyitás: 1886). Ez az épület igen fontos Lechner pályafutásában: a szegedi Milkó-ház után ezzel az épülettel indult el az Iparművészeti Múzeum felé vezető úton. Az épület megformálását a korai francia reneszánsz formavilága ihlette. Az Operaház (Ybl Miklós, 1884) főhomlokzatának középrizalitjára méltó választ ad az egykori bérház középrizalitja. A párkányok, a tetőablakok, a saroktornyok, a középrizalit középső fülkéje mind-mind arról árulkodik, hogy Lechner új életet tudott önteni a francia reneszánsz világába - abban a korban, amelyben a közhangulat a barokkért lelkesedett. Az 1885-ben megrendezett országos kiállításon a kortárs francia építészek is csodálatukat fejezték ki az épületért. Lechner dicsőségét növeli, hogy szerénysége, önkritikus szemléletmódja sosem hagyta el. Mint írta: "Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."


Klösz György híres felvétele a kávéházról

A földszinten működött az egykori Reitter Kávéház, amelynek Lechner Ödön tervezte berendezése, falikárpitjai, faburkolatai a kortársakat is lenyűgözték. A kávéház a földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten is működött fénykorában. A kávéház tulajdonosának neve később az egész épületre ráragadt, ezért emlegetik Drechsler-palotaként is az épületet. A kávéházban Szinyey-Merse Pál, Puccini és Mahler is vendégeskedett. Az étteremmé történt későbbi átalakítás a pompás belső berendezés elpusztult, a pince bajor sörözőjének boltozatos térsora még megvan. Legalábbis reméljük, hogy megvan még.


Leromlott homlokzat, csodás architektúra - ez a Drechsler-palota ma

Évtizedeken át az Állami Balettintézet hallgatói tanultak itt klasszikus és modern táncokat, de még artista képzés is folyt. Az épületet 1997-ben magánosították. A vételi jogot a magántulajdonú Trivest Kft. által létrehozott Andrássy 25. Kft. nyerte el. A céget egy hónappal a kerületi határozat után két cég vette meg 220 millió forintért. 2002-ben már építési engedélyt is kaptak a szállodává alakításhoz az akkori tulajdonosok - az Opera Plaza 2009 végén nyitott volna több mint 200 luxusszobával. A tervek megvalósítása azonban el sem indult. 2007-ben a portugál Aquapura Hotelshez került a cég, immár 7,5 milliárd forintért. Az óriási árkülönbözet miatt feljelentés is született már az ügyben, bírósági döntés még nincs. A palota portugál hátterű tulajdonosa felszámolás alatt áll. A jelenlegi állapotokról keveset tudni. Nem tudjuk biztosan, hogy az udvarban James Watt szobra, a míves kovácsoltvas korlátok, a gőzmozdony-motívumos díszítmények megvannak-e még, és ha igen, milyen állapotban vannak. Úgy hírlik, időnként egy-egy teherautó egy adag sittel távozott nagy titokban az elmúlt hónapokban. Ez alapján többen attól tartanak, hogy engedély nélküli bontásokba kezdtek.

A szombati demonstráción a több mint 1000 ember által aláírt petíció mellett többek levelét is felolvasták - az alábbiakban ezek a dokumentumok olvashatók teljes terjedelmükben. Őszintén remélem, hogy a tiltakozás nem volt hiábavaló!

A petíció szövege:

Mi, ezen petíció aláírói, tiltakozásunkat fejezzük ki az ellen, hogy a Budapest, VI. kerület Andrássy út 25. szám alatti Dreschler Palota (ismertebb nevén volt Állami Balettintézet)amely a Világörökség részét képező Andrássy út ékköve és egyben legszebb történelmi műemlékeinknek része, a meggondolatlan. felelőtlen ás kapzsi privatizáció következtében pusztulásra ítéltetett.

Kérjük a törvényalkotó Parlamentet, és a hatályos jogszabályok végrehajtására hivatott Kormányt, hogy tegyen eleget a Világörökség Egyezmény II. fejezet 4. és 5. cikkében foglaltaknak, mely szerint, a kulturális örökség kijelölésének, védelmének, megóvásának, bemutatásának, és a jövő nemzedékek számára való átadása biztosításának elsődleges kötelezettsége az Államra hárul.

Ennek az állami felelősségnek az érvényre juttatása érdekében a Kormány – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal útján – azonnal avatkozzon be, és minden lehetséges eszközzel állítsa meg az épület további állagromlását. Haladéktalanul szerezzen érvényt a kulturális örökség védelméről szóló hatályos jogszabályoknak, és vegye igénybe a jogszabályok által biztosított összes eszközt, hogy a tulajdonos-befektetőt rábírja a jogkövető magatartásra.

Ha mindez más módon nem lehetséges, a Kormány vizsgálja meg a lehetőségét az ingatlan újra állami kézbe vételének és felújításának. Továbbá kérjük a törvényalkotó Parlamentet, hogy haladéktalanul vegye be törvényalkotási programjába a világörökségről szóló törvény megvitatását és elfogadását.

Végül, követeljük az ingatlan tulajdonosától, hogy 30 napon belül tegye lehetővé egy tényfeltáró bizottság számára (mely bizottság tagjait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a helyi önkormányzattal együttműködve jelölünk ki) az épület bejárását, és erről jegyzőkönyv felvételét.

Kelt Budapesten, 2010. augusztus hó 07. napján.
Bozsik Yvette levele:

Sírunk a Balett Intézetért

Gyakorta elmegyek a hajdani Állami Balett Intézet előtt, s olyankor mindig összeszorul a torkom. Az Andrássy úton lévő egyik legszebb, varázslatos épület ma már csupán omladozó kísértet kastély. Az ódon falak közül hiányoznak a kis baler...inák, akik művészettel, tehetséggel, kemény munkával, jövőbeli reményekkel varázsolták el a magyar táncművészet fellegvárát.

Amikor tízéves, vidéki – szolnoki - kislányként megadatott nekem, hogy a balett növendékek egyike lehettem, az Andrássy út – akkor még, mily fura már kiejteni is: Népköztársaság útja – a Balett Intézet, s az Operaház látványa miatt úgy éreztem, hogy egyenesen Párizsba repített a sors: a Balett Intézet nem csak a kapuit tárta ki előttem, hanem a világot is. Akkor még nem is sejthettem, hogy később igazi valósággá válik.

Az 1980-as években szinte kultikus volt ez a hely, délutánonként az Operaház előtt izgatottan várták a táncművészetért rajongó fiúk a szemközti épületből kilépő ifjú balerinákat, s a bátrabbak még egy-egy autogrammért is eléjük merészkedtek.

Az Állami Balett Intézet nem csak a klasszikus balettnak és a néptáncnak adott otthont, hanem a zene és a cirkuszművészet ifjú tanítványainak is, hiszen ők is ebben az épületben végezték el az általános iskolát és a gimnáziumot is.

Ki tudja, hogy az Állami Balett Intézet épülete nélkül az egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a magyar táncművészet olyan híres, ismert lenne-e a világban, mint amilyennel most büszkélkedhetünk?

Számtalan Kossuth-díj, rangos nemzetközi elismerés, óriási sikerrel kísért külföldi fellépés bizonyítja, hogy a Balett Intézet hajdani növendékei, sikert, vastapsot arattak a Föld valamennyi országában, s táncoltak, koreografáltak Európa, Amerika legrangosabb operaházaiban.

A névsor olyan hosszú, hogy felsorolni is lehetetlen. Ám szellemiségük, tehetségük, művészetük még itt él e jobb sorsra érdemes kísérteties szellemfalak között.

Már akkoriban is nagyon szomorú voltam, amikor a Balett Intézet a Táncművészeti Főiskola új épületébe költözött, de most - látván a nekem tíz éven át otthont adó, szeretett iskolám falain az enyészetet - még sokkal-sokkal szomorúbb vagyok.

-Bozsik Yvette, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus
Tamási Judit, a KÖH megbízott elnökének levele:

A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, 1883-86 között épült Drechsler-palota (amely évtizedekig befogadta az Állami Balettintézetet, Budapest, VI. Andrássy út 25.) már hosszabb ideje üresen álló műemlék épületének helyreállításával kapcsolatosan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a számára biztosított jogi keretek közt, intézkedett és intézkedik a 2002. óta érvényes építési engedély kiadásától kezdve. Miután a felújítás nem kezdődött meg időben, folyamatos helyszíni ellenőrzések nyomán egymást követően adott ki kötelezéseket, hogy legalább az épület állagának megóvását kikényszerítse, s elérje a veszélyek elhárítását. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos a kötelezettségeinek nem tett eleget, 2009. decemberében a Közép-magyarországi Iroda első fokon, majd a KÖH elnöke 2010. februárjában másodfokon jogerősen 30 millió forintos bírságot szabott ki az épület állagvédelmi és jó karbantartási kötelezettségeinek súlyos elmulasztása miatt, hangsúlyozva, hogy a tulajdonos veszélyezteti a védett értékek fennmaradását, sérti a közérdeket és a közvélekedést. Ennek köszönhető, hogy legalább az elrendelt, későbbre nem halasztható állagvédelmi munkákat az időközben felszámolás alá került tulajdonos cég felszámolója elvégeztette.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kiemelten fontosnak tartja, hogy ez a budapesti Világörökség szívében, az Operaház szomszédságában álló műemlék mielőbb építészeti, történeti értékeihez és a környezetéhez egyaránt méltó, lehetőség szerint közösségi rendeltetést kapjon, amely hosszútávra biztosítja megőrzését. Ennek a célnak az elérésében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kész az együttműködésre a mindenkori tulajdonossal, minden állami szervvel, önkormányzattal, civil szervezettel.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, miközben még a korábbiaknál is határozottabban kíván élni a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, elengedhetetlennek tartja, hogy a Világörökségi helyszínek kiemelkedő, egyetemes értékeinek megőrzése mielőbb törvényi megerősítést kapjon.

Jókai Anna levele:

Kedves jelenben élő, de a jövőért is munkálkodó Barátaim!

...Olyan korban élünk, amikor a felületes, üzletszempontú gondolkodás szeretné elhitetni a világgal, hogy csak az újnak van értéke; sőt, amit „új” jelzővel illetnek, az feltétlenül jobb, mint a régi. A reklám ezzel a szóval bódítja el a hiszékeny, fogyasztásközpontú embereket: Minden termékajánlat „New”, „Newest”, mintha ami régi az törvényszerűen volna ócska is egyben. Tudatlanul egyenlőségjelet tesznek az ’avítt’ és az ’antik’ között.

Ha nem vigyázunk, gyönyörű magyar históriánkról mesélő műemlékeink is áldozatul eshetnek a kapzsiságnak, nemtörődömségnek, pillanat értékű silányságnak. Ezért van az egykori Állami Balettintézet épülete is veszélyben.

A magyar táncművészet patinás emlékhelye ez. Életek, sorsok formálódtak falai között. Még elhanyagoltságában is szépséges ékszere az egyre gazdátlanabb Budapestnek. Az ablakszemek sírnak, a kapu sóhajt, S.O.S.-t kiáltanak a még felismerhető kövek – a halogatás ideje elmúlt. A tulajdonos felelőssége legyen egyúttal az Állam felelőssége is, hiszen közös kincseinkről beszélünk.

Az a nemzet, az az emberi társadalom, amely múltját nem becsüli, a jelenben tartozásait nem rója le, a jövőtől sem követelhet jobbat! Még időben vagyunk! A szépség megsebbzettsége még nem agónia! De tehetetlenségünk a lepusztulást véglegessé teheti. A némaság – vétkek között tett cinkosság! – Babits után szabadon. A megfontolt szólás erejében és méltóságában bízunk.

„Akinek füle van, hallja meg!”

Jókai Anna
Az aláírásgyűjtés még tart, a következő napokban Budapest jelentősebb közterületein vagy a Facebook-on lesz érdemes keresnie a szervezőket annak, aki szeretne csatlakozni a petícióhoz.


Források:
http:/mno.hu/portal/729470
http://mult-kor.hu/20100806_egyuttmukodes_az_egykori_balettintezet_epuleteert
http://epiteszforum.hu/node/16606
http://www.zetapress.hu/kultura/szinhaz/17499
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=454494&place=
http://www.facebook.com/group.php?gid=110427865675174&v=wall#!/group.php?gid=110427865675174
http://epiteszforum.hu/node/16599
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir&id=10615

Szeptemberre megszépül egy tűzfal a Király utcában. Ott, ahol egy kicsit kiszélesedik, és egy foghíjtelken játszótér áll, van egy óriási tűzfal is. Ennek dekorálására hirdettek pályázatot. A helyi lakóközösség június óta voksolhatott, és a 4. változat kapta a szavazatok döntő többségét.

Még a Múzeumok Éjszakáján volt egy fényfestős program a helyszínen, ott mutatták be a pályaműveket. A több mint egy hónap alatt csaknem 200 szavazat érkezett a kihelyezett gyűjtőládákba és az interneten is. A lakók szavazatai alapján szeptemberben a legkékebb festmény teszi barátságosabbá a most még zord falfelületet. Elég egyértelműen ez győzött: az öt kép közül erre érkezett a szavazatok közel fele.

Taskovics Éva és Ocztos István, az Élő Tűzfalak Budapest Csoport alkotói elsősorban Erzsébetváros tűzfalait újítanák meg a Király utcaihoz hasonlóan, de a jövőben barátságosabbá tennék a külső kerületek zord falfelületeit is. Ocztos - az Élő Tűzfalak Budapest Csoport vezetője - több éve rajzol gyerekeknek készülő műalkotásokat, kifestőket és verses könyvet is. Rendszeresen részt vesz gyerekprogramokon, ahol együtt rajzol és színez a kicsikkel. Legutóbb (július 28-án) a Klauzál téren vett részt egy jótékonysági kézműves foglalkozáson. Ezért is választotta a játszótér melletti tűzfalat a legújabb festési projektjéhez. "Szeretnénk, ha a Király utcai alkotásunk példaértékű lenne minden kerület számára, hiszen amellett hogy az adott városrész utcaképe is vonzóbb lesz, az ottani lakások használati és élvezeti értéke is nőni fog" – mondta az eredmények összegzése után Ocztos István ötlet- és projektgazda.

A Király utcával kapcsolatban egy másik hírről is hallhattunk: elkészült a "design utca" térképe, amely nagy felbontásban letölthető itt.

Cikksorozat Finta Józsefről

A szálloda 1980-82 között épült a Déli pályaudvar szomszédságában. Akkoriban még nagyobb tervek voltak a területre, szállodák mellett bevásárlóközpontot is álmodtak ide. Mivel a terület egy részét autóparkolónak jelölték ki, nagyon szűk méretű telek maradt a szállodára - ez a kívánt szobaszámmal együtt meg is határozta annak magasságát és kis mélységét is. 400 szoba áll rendelkezésre, a teljes bruttó terület 22 200 négyzetméter. Emellett az osztrák hitelkonstrukcióban épült szállodánál még azt is előírta az osztrák kivitelező, hogy a szerkezet és a homlokzat a Novotel-lel azonos megoldású legyen. A kis telekméretből az is következett, hogy az összes közösségi tér bekerült a szobák alá - így a teherviselő szerkezetek átlyuggatják ezeket a tereket, ami nem éppen ideális megoldás. Ezt Fintáéknak úgy sikerült oldani, hogy egy sorra fűzték fel ezeket a tereket. Egy központi "télikert" kötötte össze az uszodát, a földszinti előcsarnokot, a coffee shop-ot, az emeleten pedig az üzletek és az eszpresszó tereit. A ház északi oldalán az alagsorban egy kis udvar nyílik, innen közelíthető meg az uszoda, a bár, az étterem és söröző. Finta így írt az épületről 1997-ben: "Noha a Penta - 1982-ben - meglehetősen értelmetlen beépítési kényszer hatása alatt született, s vált olyan kemény, határozott tömegűvé (amiért kapott is némi kritikát születése idején), én őszintén szeretettem ezt a házat. Éppen tőmondatos megjelenéséért s összetett, egymásba fonódó, karakteres, vertikális rendszert alkotó belső tereiért." Később Finta több fejlesztési javaslatot is kidolgozott, ám ezekből végül nem valósult meg semmi.

A szálloda egy sor képzőművészeti alkotással is gazdagodott átadásakor: Rékassy Csaba és Gross Arnold képeivel az étteremben, Ágotha Margit festett plasztikáival a hallban, Kiss Sándor szobrászművész régi kávéházi portál-imitációjával a télikertben, és a Berczeller Rezső tervezte réz életfával a ház északi oldalán. A szálló homlokzatának szürkés színe környezetével akar rokonulni, ezekhez narancssárga feliratok, ablakkeretek, szellőzőkürtők stb. társultak. Ma Mercure Buda néven fut, így a Mercure lila színei is helyet kaptak az épületen, bár a narancs ablakkeretek is megvannak még.

Sőt, pontosabban a Széchy-ben. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítését ugyanis róla nevezték el. És itt lesz szerdán, 4-én az Úszó EB megnyitója. Mini képriport következik a megnyitó előtt.

Paravánok felállítva, jobbra ideiglenes állványzatú üléssorokat emeltek. Nagyon kulturáltan: a fákat megkerülik az üléssorok. A medencében az olasz szinkronúszók gyakorolnak éppen.
 

Nagyon tuti közvetítésnek nézünk elébe ezzel a kamerával: a medence négy sarkán álló egy-egy óriás-kandeláberre rögzítették ezt a kamerát. Négy dróton lóg, ezeket lehet húzni-engedni. És persze a fekete egység is pörög-forog mindenfelé. Állítólag annyira közel tudnak menni az eseményekhez, hogy egyszer egy szinkronúszó bele is rúgott egy ilyenbe valahol a gyakorlata közben.
 

A RAI Sport is közvetít. Olaszok mindenhol :-)
 

A fákat megkerülő üléssorok - a szerencsések még árnyékra is lelhetnek majd.
 

Kameraállvány - tudtad, hogy pontosan ugyanolyan súlyokkal egyensúlyozzák ki, mint amivel a konditeremben találkozhatsz? Az "Atlas Sport 20 kg" felirat elárulja.
 

Paraván a magasugró medence oldalában.
 

Keeeeezzzzdőőőőőődik! A megnyitóra jön Shmitt Pál, Bangó Margit és a 100 tagú cigányzenekar is. Állítólag Shmitt Pál egy delfin hátán érkezik majd! :-)

És végül egy kis ízelítő szinkronúszásból: az olaszok gyakorolnak az alábbi kis videón. Az igaz, hogy ha az egyik szinkronúszó meghal, akkor a többi is meghal?
 

Július elején röppent fel a hír: már csak az engedélyeknek kell megjönniük, és beindulhat a Csipak Művek beruházása, az Új Városközpont építése. Aztán jött egy sor csakhogy, de, valamint hoci, és most úgy néz ki, hogy ez itt és így nem fog felépülni.

A tervek szerint egy sokemeletes új épület húzódott volna végig a Bécsi utca egyik oldalán, 5 ház helyén. A tetejére egy íves, hosszúkás egységet álmodtak, amely tetőteraszos, 120 szobás butikhotelnek adott volna otthont. Erről a részről kapta a "Léghajó", ill. "Zeppelin" beceneveket a projekt. A léghajó alatti szinten pedig lifttel ingyenesen megközelíthető közpark létesült volna. A tervek akkor kerültek nyilvánosságra, amikor az Országos Építészeti Tervtanács már áldását adta rájuk. Az épület tervezője sir Norman Foster - a sztárépítész olyan referenciákkal bír, mint a Reichstag újjáépítése vagy a Millau-i Völgyhíd. A fejlesztés első hallásra egészen jól is hangzik: új épület, tetőterasz, sztárépítész, a Fashion Street folytatása stb. Csak egy bibi volt: a helyszín már "foglalt" volt.


Korai, nem végleges látványterv

A hg.hu portál szedte össze egy hosszabb cikkben, hogy milyen épületek álltak az új útjában. A Bécsi utca 10 alatt egy elég behemót küllemű, lerobbant homlokzatú ház áll - ez volt valamikor Fischer Simon kereskedő áruháza, Budapest első nagyáruháza. Nagy vitát váltott ki, hogy a kerület kérésére a főváros - igaz, sok vitát követően - megszüntette az épület védettségét. Szomszédja egy Kallina Mór tervezte lakóház, melyet 1921-ben két szinttel megmagasítottak. A 6. szám alatti ház eredetileg egy eklektikus bérház volt, de ez a második világháborúban súlyosan megsérült. Maradványait felhasználva 1949-re készült el a ma (még?) látható hétemeletes irodaház, amely évtizedeken át az IPARTERV székházaként funkcionált. Érdekesség, hogy több kiállítását is ide szervezte az a hazai avantgárd művészcsoport 1968-69-ben, amely aztán az épület után az Iparterv nevet kapta. A Bécsi utca 4. alatti ház pedig Gulyás Zoltán (1930-2000) tervei alapján készült el 1960 körül. A szocreál zubbonya után ez volt az egyik első kiemelkedő kortárs ház. Eredetileg az Erzsébet híd bontásából származó szürkés gránittal burkolták - akkor még Chemolimpex székház néven futott. 1988-89-ben az OTP használatára átépítették: ekkor kapta a ma is látható vörös "köpönyegét", és üvegpiramisát. Az épület ma is az OTP-é, de eladásra kínálják. Végül, a 2. szám alatti ház egy keskeny telekre épült eklektikus bérház a 19. század második feléből. Tervezője, Bukovics Gyula jegyzi a Földművelésügyi Minisztérium, a Kodály Köröndön álló Andrássy Udvar és a turai Schossberger-kastély épületeit is. Ez lenne az az öt épület (Bécsi út 2.-4.-6.-8.-10.), amelynek mennie kellene ahhoz, hogy az Új Városközpont megépüljön.
"Ez a város mindig akkor fejlődött lendületesen, amikor új dolgokat csinált. Tehát, amikor a XIX. század végén itt készült másodszorra a világon kisföldalatti, amikor itt készült először fogaskerekű, amikor több olyan új rendhagyó megoldás volt, ami miatt figyelt Budapestre a világ. Én azt gondolom, erre a változásra Budapestnek mai is szüksége van, hiszen az elmúlt 20 évben csak toldozgatták-foldozgatták a várost. (Rogán Antal nyilatkozata. Forrás)
Az építésziroda a Chemolimpex székháznál azzal érvelt, hogy a belső terek annyira szűkösek, összenyomottak, hogy így nem lehet magas színvonalú funkciót telepíteni ide, ezért javasolják az épület lebontását. A tervtanácsi ülésen az opponensi véleményt prezentáló Gunther Zsolt négy épületet bonthatónak ítélt, egyedül a Chemolimpex-székháznál voltak fenntartásai. Rogán Antal és Cselovszki Zoltán a kerület részéről azt hangsúlyozták, hogy a cél egy "kortárs építészeti jel" megalkotása, amely a 21. század javát hozza el a város szívébe. Finta József többek között azt firtatta: szabad-e régi értéket újért lebontani? - mindazonáltal nem vitatva az új épületben rejlő lehetőségeket. Aztán jöttek a tiltakozók: többek között Orkutay Miklós, Ferkai András és Cséfalvay Gyula is a még álló épületek, elsősorban a Chemolimpex-székház és a Fischer-áruház megőrzése mellett szólalt fel. Érdekes, de a bontások ellen oly sokszor tiltakozó Ráday Mihály igennel szavazott az új tervre, amelyet feltételekkel, de elvi engedélyezésre javasoltak az ülés végeredményeként. A kerületi önkormányzat még két feltételt támasztott: egyrészt a beruházónak rendeznie kell a Brit Nagykövetség előtti biztonsági oszloperdő jelentette áldatlan állapotot, másrészt közterületet kell növelnie. Előbbire ígéretet kaptak, utóbbit az épület tetején építendő közparkkal akarják teljesíteni.


Jókora szivart kapnánk

A tervek nyilvánosságra kerülése után pár nappal beindult a nyilatkozat-özön. A Magyar Építészkamarának címzett levélben öt építész tiltakozott a bontások ellen, mondván: "...elfogadhatatlan, hogy a városrombolást, kétes és kommersz megoldásokat, álértékeket a fejlesztés, jelkép-teremtés, Budapest-brand jelszavaival próbáljanak legalizálni." Noll Tamás reagált a MÉK nevében: "A MÉK elnöksége (...) felkérte a két tagozat elnökét, hogy a 2010. július 30.-i elnökségi ülésre az anyagok tanulmányozása után készítsenek szakvéleményt, amelyben részletesen elemzik a helyzetet és a kamara teendőit." A Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács együttes ülésén született tervtanácsi vélemény szerint az új épület "példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében", de az épületek értékeit tovább vizsgálandónak tartja, különösen a Chemolimpex-székház esetében. Az aláíró Fegyverneki Sándor országos főépítész volt. Bardóczy Sándor tájépítész mérnök arra mutatott rá: ha a Budapest Szíve programban hangoztatott elveket tényleg komolyan venné a város és a kerület vezetése, akkor egy ekkora irodaház-komplexum fel sem merülhetne. Az IPARTERV elnök-vezérigazgatója, Borostyánkői Mátyás pedig a volt Chemolimpex-székházzal kapcsolatban arról számolt be, hogy 2007 során ők már készítettek egy tanulmánytervet az OTP-nek az épület újbóli hasznosítására, azaz létezik olyan terv, amely az épület lényegének meghagyása mellett adna neki új funkciót. Magyarul: az épület megtartása mellett is létezik gazdaságos, rentábilis megoldás. Az ICOMOS (az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete) magyar szervezete szerint "a pesti Bécsi utcában, a Harmincad és a Deák Ferenc utca között tervezett radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem". A július első napjaiban bejelentett nagy projekt a hónap végére már ezer sebtől vérzett. A Magyar Építőművészek Szövetsége "kiemelten fontosnak tartja a Gulyás Zoltán Chemolimpex-irodaház és a Fischer-féle ház műemlékké nyilvánítását." A MÉSZ támogatását is felajánlotta egyben, egy a fenti kérdéskörrel foglalkozó, programalkotó fórum illetve folyamat létrejöttéhez. Többen hivatkoztak Csipak Péter másik beruházására, a Fashion Street-re is: ha ott sikerült bontások nélkül, a meglévő épületekkel újat létrehozni, akkor itt miért nem lehet?

Ennyi tiltakozás hatására - biztos vagyok benne -, ez a projekt megy Zaha Hadid irodaháza és a Kormányzati Negyed után: a "meg nem épült Budapest" című fiókba.


Források:
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/valora-valik-a-budapesti-alom-2022320
http://epiteszforum.hu/node/16291
http://hg.hu/cikk/epiteszet/9835-becsi-utca-agyo
http://index.hu/belfold/budapest/2010/07/02/rogan_barikadmentesitest_kert_a_leghajo_hotelert/
http://tervlap.hu/index.php?id=201007071751budapest_belvarosi
http://epiteszforum.hu/node/16523

Hol készült a kép?