A budapesti vásárcsarnokok építése Nyugat-Európához képest több évtizedes késéssel indult meg. Párizsban és Londonban már a 19. század közepétől, Bécsben az 1860-as évektől, Berlinben az 1880-as évektől épültek vásárcsarnokok. A Fővám téri Központi vásárcsarnokot 1897 február 15-én adták át, vele egyidős a többi pesti Hunyadi téri, a Rákóczi téri, a Hold utcai és a Klauzál téri csarnok. A korabeli koncepció szerint minden belső kerület kapott volna egy fiók-csarnokot, a Központi Vásárcsarnok pedig egyben Ferencváros fiók-csarnoki funkcióját is ellátotta. Egy, a belvárosi nem épült meg soha (ennek pótlására a Városháza udvarán 1899-ben ideiglenes piacot nyitottak), míg Lipótváros (Hold utca), Terézváros (Hunyadi tér), Erzsébetváros (Klauzál tér) és Józsefváros (Rákóczi tér) is kapott egy-egy csarnokot. Budára először több kisebb csarnokot terveztek, ám végül ezek helyett egy nagy vásárcsarnok épült meg. A századfordulón épült csarnokok közül ez a legfiatalabb: míg a csarnokok zöme 1897-ben készült el, addig a Batthyány téren álló csak 1902-ben. Ez lett a VI. számú vásárcsarnok. Ekkorra már megtörtént a tér "megemelése". 1838-ban és 1876-ban is elöntötte az árvíz a teret, ezért feltöltötték. Ennek köszönhető, hogy a legrégebbi házak - pl. a Casanova-ház - az új földszint síkja alá kerültek. 1905-ben nevezték el a teret Batthyány Lajosról.
Amikor a szovjet csapatok végül átvették a visszavonuló németektől a hatalmat, egyik első dolguk az volt, hogy emlékműveket emeljenek maguknak. Elég döbbenetes látvány a régi fotón látni, hogy az obeliszk már ott fénylik a Gellért téren, de mögötte a házak még teljesen romosak. Az első megrendelések közé tartozott Budapest legnagyobb szobra is: a Felszabadulási emlékmű, mai nevén Szabadság szobor.
Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) parancsnoka személyesen választotta ki Kisfaludy Stróbl Zsigmondot a munkára. Érdekes választás volt, hisz ő korábban a másik "rendszernek" is dolgozott. Őt bízták meg például a Horty fiának emléket állító szobor elkészítésével is, ám az már sosem valósult meg. Ezzel kapcsolatban él ma is a legenda, hogy a Szabadság-szobor tulajdonképpen azonos a Horty-emlékművel, ám ez nem igaz.
A marsall nyomására az emlékművet a Horváth-kertből áthelyezték a Gellért-hegy tetejére, és méretét is megnöveltette. Később a kivitelezést is felügyelte. Vorosilov rezidenciája előtt állt őrt egy katona, Kisfaludy rámutatott: ő kell nekem a szoborhoz! Mármint nem a pálmaágas nőalakhoz, hanem az alatta álló katonáéhoz :-) Kölcsönkapta, de valamiért - sosem mondták meg, miért - egy idő után visszaparancsolták. A katonát Vaszilijnak hívták. A szobor végül a róla készült fotók alapján nyerte el végleges formáját. Reményi Gyenes István írt egy verset április 4-ére, ez végül a moszkvai rádióhoz is eljutott, ott is felolvasták orosz fordításban. Elkezdték nyomozni, hogy ki lehetett a modell. 36 Vaszilij jelentkezett be, hogy ők ott voltak Budapesten. De csak egy volt hiteles. A Budapest újságban Reményi Gyenes István így írta meg a sztorit:
"Harminchatodiknak pedig Jelizaveta Mihajlova jelentkezett Majkopból, hogy ő látta a fivérénél a szobor makettjének a fényképét! És az ivanovói Rabocsij Kraj című újság - a teljes vers idézése mellett - közölt egy interjút Vaszilij Mihajlovics Golovcovval, a tejkovói szövőgyár munkásával, aki szerénységből húsz évig senkinek nem beszélt arról, hogy egykor milyen furcsa szolgálatot is teljesített Budapesten. Közölt ilyen interjút - ugyancsak a verssel együtt - az Izvesztyija is. Mindennek híre eljutott a Népszabadság szerkesztőségébe, s a lap 1965. január 12-i számában Egy szobor megszólal címen Vadász Ferenc kollégám beszámolt a történtekről - a vers részleteinek idézésével. Így tudtam meg, hogy Vaszilij él. Aztán személyesen is megismerkedhettünk. A vers segítségével megtalált Vaszilijt ugyanis a magyar kormány meghívta 1965. április 4-re, felszabadulásunk huszadik évfordulójának ünnepségeire. És az emlékmű alkotójával együtt hármasban öleltük át egymást a róla mintázott szobor alatt."
A katona alakját 1956-ban ledöntötték, ám 1958-ban újraöntötték az eredetit, és ismét felállították. A magyar szabadság nem maradhatott szovjet katonai felügyelet nélkül...
A "Sörnyitó" csúfnéven is futó nőalak az 1947-ben felállított szoborcsoport központi alakja. 14 méter magas, a talapzattal együtt 40 méter magas - ezzel messze a legnagyobb szobor Budapesten. A modell Thuránszky Elemérné (született Gaál Erzsébet) volt, aki "természetesen" társadalmi munkában, egyetlen forint javadalmazás nélkül állt 6 héten át a szobrász szolgálatában. (Igaz, a lakásának ablakait beüvegeztették, és még szenet is kaptak.) Levágatták a haját, és mindig ugyanabban a pózban kellett állnia. 6-8 napon át, alkalmanként húsz percig tartotta a pálmaágat. Aztán 1965-ben az orosz modellel együtt mentek fel a szoborhoz. Vaszilij akkor textilipari munkás volt, Erzsébet pedig Sopronban volt röngtentechnikus. A szobor miatt egy életen át megvetették, 56-ban bedobták házának ablakait. Úgy hitték, csak egy vér-komcsi állhatott modellt annó - pedig nem így volt. Valójában egy villamosmegállóban szúrta ki magának Kisfaludy, és ő kérte fel modellnek. Később még a szobor avatására sem hívták meg Gaál Erzsébetet.
Alatta a fent említett katona állt, és két oldalán szimbolikus figura: egy fáklyás nő, és egy sárkányölő férfi. A sárkányölő férfit Kisfaludy egy korábbi munkából emelte át: eredetileg 1928-ban Nyíregyházán huszáremlékműként magyaros ruhában győzte le a kommunizmus sárkányát, itt meg éppen a fasizmust volt hivatott éppen legyűrni - úgy tűnik, valamiért pucéran. Kisfaludy mindkét rendszert kiszolgálta. Érdekesség, hogy az első, 1947-es avatásra a két mellékalak még nem készült el. Gipsz változatokat kentek le patinával, és csak 3 hónap múlva cserélték ki őket a ma is láthatókra.
1980-ban Farkas Bertalan a szobor makettjét magával vitte űrutazására. 1971 és 1995 között volt forgalomban az a 10 forintos érme, aminek a hátoldalán a szobor nőalakja volt látható.
A rendszerváltás után sok vita volt a szobor körül. Egyrészt kommunista emlékmű volt, másrészt Budapest szimbólumává vált. Kompromisszum született: a szobor maradt, de átalakítva. Korábban a felirat ez volt: "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép 1945", ugyanez oroszul, plusz az elesett szovjet katonák nevei. Most ez a felirat: "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért". A nőalak és a két oldalsó szobor megmaradt, a pestiek által Ivánnak becézett katonaszobor 1992 januárjában távozott innen, majd a Memento Park (Szoborpark) lakója lett. 1992 nyarán, a budapesti búcsú napján - amely a szovjetek távozásának ünnepe - St. Auby Tamás képzőművész fehér lepellel takarta le a szobrot, így a szabadság szellemét, illetve a kommunizmus kísértetét idézve meg. Ez a művészeti akció volt hivatott a szobrot átlényegíteni kommunista emlékműből a szabadság szimbólumává. Gaál Erzsébet lánya szerint az ejtőernyő-selyem lepel megszégyenítette az emlékművet, mivel a leplen lévő két lyuk a szemek helyéről lecsúszott a mellekhez...
1992 június 24: lepellel lényegítik át a szobrot a Szabadság szellemévé
Gyorstalpaló a Szabadság-szoborról az Egy Hely c. videósorozatban
Szerepelt már rövidfilmben is. Az abadaba c. kis párpercesben (Katapultfilm - Myfilm) a nőalak lemegy a Dunára úszni egyet, bepasizik, de a pálmaág tartásáról valahogy nem tud leszokni :-)
Ez pedig szerintem a legviccesebb kép a szoborról:
És ha már Budapest legnagyobb szobráról volt szó, akkor emlékezzünk meg röviden a világ legnagyobb szobráról is. Az indiai származású Anish Kapoor alkotása a londoni Tate Modernben volt látható 2006-2007-ben, és Marszüasz szatír megnyúzását ábrázolta jelképesen. 155 méter hosszú és 35 méter széles volt:
Források: http://www.urbanlegends.hu/2005/05/horthy-szobra-a-gellert-hegyen/comment-page-1/#comment-217704 A gellért-hegyi Szabadság-szobor katonája. Budapest, 1985/4. p. 13. http://www.rtlhirek.hu/video/2821 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1g-szobor_%28Budapest%29 http://beszelo.c3.hu/04/0708/14boros.htm http://film.indavideo.hu/video/f_egy_nap_szabadsag http://www.rtlhirek.hu/video/2821 http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=775 http://forum.skyscraperpage.com/showthread.php?t=175178
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
Nagyon érdekes cikkre leltem a Budapest újság egyik 1978-as számában. Az Akadémia egykori elnöségi titkára, Dr. Gergyely Pál számolt be benne arról, hogy a második világhábúban hogyan mentették az Akadémia kincseit a pince hordóiba, hogyan élték túl az ostromot. Részletek következnek visszaemlékezéseiből, a Budapest újság hasábjairól.
Megindult a lakótelep építése Újpalotán, csillagvizsgálót terveztek a Gellért-hegyre, és neonfényekkel árasztották el Budapestet. Ez történt 1971 januárjában Budapesten.
A fortepan.hu az egyik legnagyobb fotós adatbázissá nőtte ki magát - már 140 ezer fotó közül böngészhetünk rajta. A legfrissebb képekből válogattam egy csokorral.
Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is megtekinthető.
Tévévetélkedőn nyert óvoda, Sarlós István felmentése, épülő 2-es metró, étterem az új Széchenyi-hegyi adótoronyban és faültetés a Városligetben - ez történt 1970 decemberében Budapesten.
December 1: A Budavári Mátyás-templom külső és belső helyreállítása befejeződött. A Schulek Frigyes eredeti terve alapján végzett restaurálásról építészek, művészettörténészek, iparművészek számoltak be a hétfői átadási ünnepségen. (Magyar Nemzet)
Faátültetések a Városligetben és új metrókocsik az oroszoktól - de nem manapság, hanem 50 évvel ezelőtt.
November 1: Hat művelődési központtal és két ifjúsági házzal gazdagodik a főváros. A fővárosi tanács az eddigieknél nagyobb összeget, mintegy 240 millió forintot fordít a következő öt évben Budapest közművelődési hálózatának fejlesztésére, új művelődési házak építésére. (...)
Az 1971-75-ös időszakban a zuglói Örs vezér téri, a kelenföldi, valamint az újpalotai lakótelepeken kerülnek tető alá a népművelődés legkorszerűbb otthonai. A körülbelül 5700 négyzetméter alapterületű művelődési házakban többek között helyet kap egy-egy 600 személyes mozi, ezenkívül kiállítóterem, színházterem, s korszerű gyermek- és felnőttkönyvtár. A különféle ifjúsági és felnőttklubok, valamint a szakkörök önálló helyiségeket kapnak. A következő időszakban további három kerületben épül még művelődési ház. A Józsefvárosban a Ganz-Mávag Művelődési Házat már "kinőtték" a környékbeliek, ezért a szomszédos telken modern filmszínházzal rendelkező kulturális központot kap a kerület. A Művelődésügyi Minisztérium és a kerületi üzemek összefogásával emelnek új, ideális művelődési házat Kőbányán, a Pataky téri művelődési otthon helyett. A fővárosi tanács és az újpesti üzemek segítségével pedig a IV. kerületben is hasonló intézményt emelnek majd. A következő években két ifjúsági házat is átadnak rendeltetésének: a II. kerületi Marcibányi téren már megkezdődött, a III. kerüleben pedig hamarosan hozzálátnak az új óbudai ifjúsági otthon építéséhez. (Népszabadság)
November 3: A Szent István téri általános iskola száz éves, és ebből az alkalomból hétfő délután ünnepségek kezdődtek, amelyek csütörtök estig tartanak az iskolában. (Magyar Nemzet)
"Elöljáróság" - hirdeti ma is a felirat a Baross utca 63-67. alatt álló önkormányzati épület homlokzatán. De mióta is áll itt az épület, és mi látható a timpanonján?
