Képösszefoglaló a 4-es metró építéséről. A képeket én készítettem.
És egy másik videó. Ezt a Magyar Televízió készítette, és a 2-es metró építéséről szól. Jól látszik, hogy néhány évtized alatt mennyit változtott az építés technikája. És hát biztosan baromira nagy lehetett az öröm, amikor az építkezést meglátogatta Kádár elvtárs is :-))))
Ezeken a videókon (első és második rész) szintén a 2-es metró építéséről van szó. A második részben látható, ahogy a fúrópajzs beérkezik a Moszkva térre.
Remek kis épületbejáráson voltam március 29-én. A ma üresen álló, ám hamarosan átalakuló volt Tőzsdepalotát néztük meg. Ez nem a Szabadság téren álló TV székház, hanem a Deák Ferenc utca 3-5. szám alatti, a Vörösmarty tér sarkán álló épület, amiből a tőzsde tavaly költözött át az Andrássy útra.
A Tőzsdepalota 1911 és 1915 között, azaz lényegében az első világháború alatt épült. Az elegáns emeleti szinteken ennek nyomát sem látni: pazar Róth Miksa üvegablakok, gyönyörű világítótestek, márvány burkolatok ragadják magával a nagyérdeműt. A háborús időszak jele viszont, hogy a ház pincéjében saját kutat is építettek. Ebből részben saját vízellátáshoz jutott a ház, részben a talajvíz szintjét is mérni lehetett - és szükség esetén beindítani a szivattyút. A sarokház négyszögletes alaprajzzal, három udvarral, és széttördelt lépcsőházakkal épült meg, Alpár Ignác tervei alapján. Az első emeleten volt a pénztárcsarnok és a bank helyiségei, e fölött négy emeleten cellás irodahelyiségek sorakoztak. 1933 óta (!) az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része, ma is műemléki védelem alatt áll.
Először egy rövid kis videó. Nem tökéletes minőség, fényképezőgéppel készült, nem kamerával. Körpanoráma az épület tetejéről. Klassz lehet itt macskának lenni...
2005-ben 70 millió eurót fizetett az ORCO az Ofer Brothersnek azért az ingatlancsomagért, ami a Szervita téri parkolóházat, a Gresham szálló melletti Mérleg utcai három csillagos hotelt, a Budapest Bank két Váci úti épületét, és a Tőzsdepalotát is tartalmazta. Az ORCO honlapján megtekinthetők az átalakítás utáni állapot látványtervei is. Az ORCO felkérésére Christian Biecher francia építész és a König-Wagner iroda tervezték meg az átalakítást. A cél, hogy az értékes örökség helyreállítása mellett új funkciót kapjon az épület, így újra élet költözzön az üres falak közé. Az új funkció nagyobbrészt luxus üzletek kialakítását jelenti, de éttermek is helyet kapnak itt az átalakítás után. A bérbeadható összterület 9800 négyzetméter (más forrás szerint 9603 nm) lesz. Az épület luxusára jellemző, hogy az összes hasznos terület 43%-a (!) folyosó, előtér, lépcsőház. Ez az arány az átépítés után is 40% körül marad. A Tervtanács ülésén az átalakításnál elsősorban egy lépcső elbontását, és a tetőterasz felépítményét érte komoly kritika. Ezzel együtt az átalakítás hónapokon belül elkezdődhet, és 2010-ben már itt verhetjük el fölös százezreinket a nagy világmárkák legújabb kollekcióira. Így az épület tulajdonképpen a Fashion Street lezárásaként is értelmezhető lesz.
2008. április 8-án éjjel nagy mennyiségű, legalább 120 köbméternyi víz és sóder ömlött be a Rákóczi téri metróállomás gödrébe. Először csőtörésre gyanakodtak, de a Vízművektől hamar kiderült, hogy 22 méter mélyen sehol nincsenek vízvezetékcsövek. Valójában egy vízzárvány nyílt meg. Sérülés, haláleset szerencsére nem történt. 9-ére elhordták a sódert, ezután kibélelik a tíz méter átmérőjű kürtőt, ahonnan az anyag kiomlott.
Látványterv a Szabadság híd díszvilágításáról. (Forrás)
A budapesti Duna-hidak közül egyedül a Lánchíd rendelkezik díszkivilágítással. Hamarosan újabb híddal bővülhet a ma még egy elemes lista: díszkivilágítást kap az 1894-96-ban megépült Szabadság híd is. A kivilágítás fő szempontja a szerkezet és annak díszes elemeinek bemutatása lesz. A Szabadság híd adatai:
Hídhossz: 333,6 m Hídszélesség: 20,1 m Kocsipálya szélesség: 10,7 m (2x1 nyomsáv + villamos) Gyalogjárdák szélessége: 2x2,9 m
A beépített vasanyag tömege: 4850 t + 1218 t öntöttvas ellensúlyA megvilágítást 1150 db LED-es lámpatest (az íveken) és halogén izzó (a többi részen) adja majd. Próbavilágítás már történt 2007 decemberében, a végleges díszkivilágítás a híd felújításának befejeztével lesz beüzemelhető. Lámpatestek kerülnek a kapuzatok vasszerkezetének belsejébe is, függőleges, le-föl vetített fénnyel, a szerkezet díszes kivitelét bemutatandó. Az útfelület alatti híd elemek közül csak a pillérek lesznek megvilágítva.
A régebbi díszkivilágítások nagy hányada sárgás, nátriumlámpás fényű, de az újabb kivilágításoknál már megjelentek a fehér színű halogén világítások is. A Szabadság híd esetében a fehér szín mellett az döntött, hogy a sárgás világításban a híd hamis, barnás színben tűnne fel. Márpedig a híd megjelenésének nagyon fontos eleme jellegzetes zöld színe. Ráadásul így a sárgás dunaparti épületekhez fehér hidak csatlakozhatnak, ami egységesebb esti látványt adhat Budapestnek.A beruházás összköltsége 250 millió forint, a világítás üzemeltetésének éves költsége 6 millió forint körül lesz.
A hídról és felújításáról egy érdekes cikk itt olvasható.
Mi lesz a BKV jövője? A finanszírozás problémáinak megnyugtató rendezése, vagy a járatritkítás? Az első tervek még arról szóltak, hogy a BKV 6 milliárdos hiányát 0-ra kell szorítani, és ennek megfelelően készült el az első változat, ami óriási felháborodást váltott ki nemcsak a nagyközönség, de a közlekedési szakma köreiben is. A főváros később újabb verziót talált ki: nem egyszer 6, hanem 2x 3 milliárd forintot kellene megtakarítani, azaz kétlépcsősre bontanák a járatritkításokat. A legújabb ötlet már "csak" 2 milliárdról szól. (Kicsit olyan ez nekem, mint amikor a szocializmusban bejelentették, hogy 30%-kal nő majd a gáz ára, hogy aztán jó hírnek tűnjön, hogy csak 13%-kal emelik...)
A járatokra "leosztás", azaz, hogy mely járatok és milyen módon szenvedik majd meg a költségek lefaragását, még nem történt meg. Ugyanezen a napon tíz civil szervezet tiltakozott aláírásával a Városházán. Attól tartok, mindhiába. A tiltakozás mindenesetre egyre erősebb. Csak egy példa: a Blaha Lujzat téri végállomás helyett a Határ útig megrövidíteni tervezett 99-es busz megmentéséértmég civil mozgalom is indult! A petíció aláírói szerint a tömegközlekedési szolgáltatás visszavágásával még több autó ömlene a belvárosba, nőne a légszennyezettség, és hosszabb várakozásra és több átszállásra kényszerülnének a megmaradó BKV-utasok. Ehelyett további buszsávok kialakítását, a tömegközlekedés nagyobb támogatását szeretnék elérni. Azt kérném, hogy ha hallotok bármilyen tiltakozásról, tüntetésről, aláírásgyűjtésrő, írjátok meg, kiteszem erre a blogra az infókat!Források: http://index.hu/politika/belfold/budapest/petic7538/ http://index.hu/politika/belfold/budapest/0225bbkkvv/ http://index.hu/politika/belfold/budapest/0222kkdtk/ http://index.hu/politika/belfold/budapest/0221vkb/ http://www.nol.hu/budapest/cikk/486939/
Még mindig nem tettek arrébb egy téglát se a Szent György téren, viszont újabb és újabb tervváltozatok bukkanak elő. Legújabban az adott lökést a projektnek, hogy EU-s forrásokra szeretnének pályázni, ehhez viszont április 25-éig kell a pályázati kiírásban előírt mélységig kidolgozni a koncepciót és eljutni az építési engedélyig. Kis Péterék így ismét a tervek átdolgozásába fogtak.
Az új verzió szerint nem egy nagy tömegű tetőzet nyúlna a régi épület romjai fölé, hanem egy oszlopsor jelöli a második emeleti szint külső vonalait. A meglévő épületrészek fölé így nem egy tető nyúlik, hanem egy oszlopsorral határolt, nyílt tér kerül. A pinceszinten kiállítótér létesülhet, a földszint a közösségi helyiségeké lehet. Az emeleten szintén kiállítóterek létesülnek. A tervező felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez a kerületi szabályozási terv (KSZT) módosítása is szükséges, az ugyanis még mindig magastetőt ír elő. A tervtanács végül a tervet támogatta.
A firkálás egyre nagyobb problémát jelent Budapestnek: elrondítja a házakat, élhetetlenebbé teszi a várost, csökkenti az ingatlan értékét és elriasztja a turistákat. Mikor a Városháza, a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Lát-Kép Egyesület közösen bejelentette, hogy programot indítanak a firkálás ellen, a firkálók még aktívabbak lettek. (A program elemei: a rendőrség jobban "rááll" a rongálók megtalálására, a lakók hozzájárulásával beindul egy 24 órás antifirka kommandó a FKFV-nél, és figyelemfelkeltő kommunikációs programba kezdenek.) Budapest belső része ma Európa egyik legjobban összefirkált területe. Tessék csak végigsétálni a József körúton...
Múlt héten nagyon elfajult a helyzet. A BKV, a rendőrség, és civil szervezetek is vizsgálják, hogy mi is történt pontosan. A legvalószínűbb forgatókönyv a következő: újpesti hülyegyerekek jobb szórakozást nem találván, egy köteg újságpapírral kisiklatták az 56-os villamos egyik szerelvényét, majd lazán nekiestek: össze-vissza firkálták, a poroltó szekrényt feltörték, és a poroltó habjával telefújták az egyik kocsit. Rendőr nem volt a helyszínen, a villamosvezető nem avatkozott közbe.
Valaki az egyik környező ház ablakából felvette a baleset utáni történéseket:
Nem állítom, hogy nincs művészi értékű graffiti (pl. volt ilyen a Kultiplex oldalfalán, vagy a Filatori-gátnál, az erre kijelölt, engedélyezett falon), de ami a járműveken, a lakóházakon zajlik, az egyszerűen rongálás. Elképesztően felháborított a történet. Nagyon remélem, hogy mielőbb elkapják ezeket a kölköket, és elveszik a kedvüket a további rongálástól! Szerinted hogy lehetne megakadályozni az ilyen rongálásokat? Te mit tennél?
Ferihegyen 1985 novemberében adták át a 2-es (ma 2A) terminált, ezt 1999-ben követte a 2B. Mára ezeket is "kinőtte" a bővülő légiforgalom. Így aztán újabb bővítés következik - a tendert már meg is hirdették. A pályázóknak március végéig kell ajánlatot tenniük. 12000 nm utasforgalmi terület elbontásáról, 35000 nm terület átépítéséről, és 50000 nm új terület építéséről szól a kiírás. A munkálatokra 42 hónap áll majd a kiválasztott vállalat rendelkezésére.
A tervek szerint a 2A és 2B terminál közötti kiszolgáló egységek bontásával és helyükre új csarnoképület emelésével, az új terület alápincézésével, és a két terminál kiszélesítésével a két régi terminál egy új "Skycourt" pláza térben egyesül majd. Az indulási szinten főleg üzletek, az érkezésin főleg vendéglátóipari egységek kapnak majd helyet. A téren a felszíni parkoló egyelőre megmarad jelen formájában (bár korábban volt már pályázat, ami ennek a területnek az átépítéséről szólt). A tervtanács kritikája főleg az így is fennmaradó szűk keresztmetszetekben kialakuló utas-torlódásoknak szólt, de összességében jónak, engedélyezésre alkalmasnak találta.
A reptér-fejlesztési összköltségeket 261 millió euróra (*265 = kb. 69 milliárd forintra) becsülik - ebben az 1-es terminál további fejlesztése és Ferihegy 2-n egy új cargo terminál építése (befejezése 2009-re várható) is benne foglaltatik. A nem schengeni utasforgalmat a 2A, a schengeni forgalmat a 2B terminál fogja kiszolgálni.
Távlatosabb tervekben szerepel az épület előtti parkoló átépítése, kereskedelmi park kialakítása (MC Ferihegy), 300 szobás, 4 csillagos szálloda építése, üzleti negyed kialakítása a reptér környezetében.
Évek óta tart a szigorú tiltás felszíne alatt az építészeti vita: épüljenek-e magasházak Budapesten? Két helyszín körül merült fel a kérdés.
Az első terület Angyalföld. A rendőrpalota (Police Palace :-) ) melletti telek az egyik kiszemelt helyszín. Az önkormányzat 1,5 milliárd forintot meghaladó közcélú beruházásokat szeretne kicsikarni a beruházó Raiffeisen Ingatlan Zrt-től. (Ők építenének bevásárlóközpontot a Mexikói úti FAV-végállomásnál.) Az új épület alsó két szintjén közhasznú funkciók kapnának helyet, egy új földalatti gyalogos aluljáró kötné be az épületet a metróállomáshoz, két közúti csomópont épülne, két új sáv a Teve utcában, a BKV buszok végállomásának áttelepítése, 250 férőhelyes P+R parkoló, és egy 4000 nm-es parkosított köztér létrehozása (az Államkincstár épületének helyén) - ezek az önkormányzat kívánalmai. Cserébe 74 méter magas torony épülhetne - ez a Nyugdíjfolyósító épületének magassága. A Raiffeisen 120 métereset szeretne.
A másik helyszín Csepel. A korábbi elképzelésekkel szemben az itteni 80 hektáros területre a Fadesa szellősebb beépítést valósíthat meg a következő években. Így is kétmillió négyzetméternyi lakást adhat át. Plusz közfunciók a banktól a színházig. Áprilisban várható megállapodás a főváros és az érintett kerületek (Csepel, Újbuda, Ferencváros, Pesterzsébet), valamint a beruházó Fadesa között arról, hogy milyen közcélú beruházásokat vállal be az ingatlanfejlesztő. A legfontosabb, hiányzó beruházások itt a hidak: a Galvani úti (Kelenföld és Ferencváros felé is), és a tervezett Munkás körút hídjai Pesterzsébet és Albertfalva felé. Persze mindezt nem lehet egyetlen beruházóra terhelni, az állami szféra erős részvétele elengedhetetlen.
A Csepel sziget a Google Earth képén. A jobb felső, barnás színű nagy terület a Fadesáé.
Budapest legmagasabb építménye egyébként az óbudai Főtáv-kémény (200 méter), a legmagasabb épület a Parlament (96 méter a kupola csúcsa), ezt követi a Rendőrpalota (az antennával együtt 93 méter) és a SOTE Nagyvárad téri épülete (88 méter). A 120 méteres Raiffeisen torony tehát komoly presztízs értéket szerezhetne a "Budapest legmagasabb épülete" címmel. Budapest magas épületeiről egy kis könyv is megjelent: Szablyár Péter: Toronymagasan ("a mi Budapestünk" sorozatban) a Városháza kiadásában 2007-ben.
A kerület egyértelműen a magasházak megépítése mellett kardoskodik, az Alkotmánybíróság határozata és a főváros viszont eddig ellenállt. A fővárosban a telekárak messze nem annyira magasak, mint a felhőkarcolókat felvonultató nyugat-európai városokban (pl. London, Frankfurt...) Hogy a szabályozás megváltozik-e a jövőben, azt nem tudom megjósolni. Én csak úgy engednék felhőkarcolót építeni, ha az nagyon kint van a város szélén - pl. a 3-as metró meghosszabbításával a IV. kerület északi végében, vagy az M0 mentén valahol.
