Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a várost, és létrehozva egy modern főváros sok jelentős épületét és útját. A fejlődő gazdaság a vizi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók. Ezekhez kapcsolódóan épültek meg 1880-81-ben a Ferencváros Dunaparti részén azok a közraktárak, amelyekről ma szó lesz. Ma 3 épület áll még, régebben a mai Nehru park is hasonló hasznosítású volt, és a 3 épület helyett is 4 állt a második világháború végéig. A háborús bombázások az egyik épületet teljesen, a többit részben tönkretették, és ezt követően indult meg máig is elhúzódó, lassú leromlásuk. A huszadik század végi állapotokat őrzik ennek a honlapnak a képei: http://www.kozraktar.hu/.

A Közraktárak kiemelt helyszínként szerepeltek a Főváros 2010-es kulturális fővárosi pályázatában is. Akkor, mint ahogy a képen is látható, uszályokat képzeltek a folyóra, persze a legmodernebb kivitelben. Ezekről tudtak volna feljönni a Közraktárakhoz a hajóval érkezők, de épültek volna vizi színpadok, stégek is. Az épület a pályázat szerint akár a megnyitó helyszínéül is szolgálhatott volna. De, mint ma már tudjuk, Pécs nyert, a terv pedig a meg nem épült Budapest képzeletbeli építészeti múzeumát gazdagítja. De nézzük a jelent, és a fényesnek ígért jövőt!

2007 április 10-én tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés azt a PPP konstrukciót, amelynek segítségével megújulhatnának az évtizedek óta egyre csak romló állapotú közraktárak. A főváros megtartaná a tulajdonjogát, a vállakozók kulturális és kereskedelmi hasznosítási lehetőségekhez jutnának. Az építkezés 2008 őszén kezdődhet el leghamarabb. A városházi illetékesek a Dunával való kapcsolatot is szeretnék újra megteremteni.

2007. június 27-én pedig eredményt is hirdettek. A nyertes a Porto Investment nevű offshore kft lett (bár a Wallis és a TriGránit is pályázott). A felújítás költségét korábban a főváros 6 milliárd forintra becsülte, ezért kerestek beruházót. A beruházó kb. 8 milliárdos költséggel számol - ebből 7,6 milliárd az épületek helyreállítására, a fennmaradó pénz nagy része pedig a infrastruktúra- és közlekedésfejlesztésre megy majd el. Mivel az épületeket még soha senki nem újította fel, nagyon leromlott az állapotuk. A pályázat kiírásakor viszonylag szabad kezet adtak a pályázóknak, akik a meglévő épületek helyreállítása mellett más részekkel is megtoldhatták a területet - ez már csak azért is indokolt volt, hogy mélygarázs is épülhessen a helyszínen.

A győztes terv is él a lehetőségekkel: a Kas Osterhuis holland tervező nevével fémjelzett terven a közraktárak régi, 15700 négyzetméternyi épületeit egy nagy, íves, üveg és acél "kupola" köti össze, ezzel jelentősen megnövelve az összes alapterületet. Az új és a régi részek együtt 23 ezer négyzetmétert tesznek majd ki, és 250 parkolóhely is épül. "Az 1500 négyzetméteres rendezvénytermet, galériákat, könyvesboltokat, kávé- és teaházakat, valamint a partszakasz teljes hosszában elnyújtózó teraszt is magába foglaló megújult épületegyüttes átadása legkésőbb 2010. nyarára várható." - írja a hg.hu. Így tehát a kereskedelmi funkciót termelhetik majd ki azt a pénzt, amiből a kulturális funkciók és a kezdeti beruházás is színvonalasan elvégezhető.

Bár a beruházó kiléte kétségeket hagy bennem a beruházás sikerét illetően, úgy gondolom, hogy ezt a tervet meg kell valósítani, mert új életet lehelhet egy ma teljesen kihaltnak mondható területbe, ráadásul teszi ezt úgy, hogy közben akár Budapest új szimbólumát is létrehozhatja a Duna partján. Szerinted? Szólj hozzá!

Források, képek:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/kozraktz3626/?print

http://www.hg.hu/cikk/kozraktarak_magyar_holland_modra

http://hg.hu/cikk/uvegbuborekot_kap_a_kozraktarak

http://www.oosterhuis.nl/quickstart/index.php

http://www.budapest2010.hu/index.nof?o=&nyelvid=1&k1=44&k2=36&k3=38

http://nol.hu/budapest/cikk/391498/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/453283/

Már ma is tapasztalható jelenség, hogy a külső kerületekben található panellakások - különösen a nagyobb alapterületűek - egyre kevésbé keresettek, és egyre kevésbé tartják árukat - ezt az Otthon Centrum elemzése is megerősíti. Aggódva figyelem a jelenséget. Nem mintha egy percig is aggódnék ezekért az épületekért, a szocialista építőipar élhetetlen selejteinek tartom ezeket, de mi lesz ezekkel a városrészekkel és a benne lakókkal? Attól tartok, hogy idővel már csak azok fognak ilyen helyen lakni, akik máshová nem tudnak kimenekülni. És akkor beindul a gyors szlömösödés: ha van 10 kibírhatatlan lakó, a másik 50 fog elmenekülni a panelházból. Aztán jönnek a kifizetetlen számlák, a lezárt víz, villany, az egyre több bűncselekmény, és a spirál gyorsan megindulhat lefelé.

Pedig lehetne segíteni ezeken a telepeken is, hogy fennmaradjanak. Lehetne fűtési rendszereket korszerűsíteni, nyílászárókat cserélni - erre van is már panel program, bár a változás messze elmarad a látványostól. Érdekes ötlet a panelek szigetelése kapcsán a nagy felületek festésével is eljátszadozni - az építészfórum(.hu) számolt be ilyen ötletekről egy cikkben. A panelek szigetelésekor ugyanis a korábban látható négyzetrácsos elrendezésű lapok a szigetelő lapok takarásába kerülnek, így egységes, sima felületek jönnek létre, amelyek jól kihasználhatók festésre, vagy akár művészeti alkotások (pl. domborművek) elhelyezésére. A Világgazdaság cikkében pedig arról olvashatunk, hogy egy győri program keretében a fűtés korszerűsíthető havi kb. 2000 Ft-os plusz költség bevállalásával: a nyílászárókat újakra cserélik, a fűtést egyedi mérőssé alakítják, a költségeket pedig nagyobb részt a megspórolt energiából fedezik.

Egy érdekes (és szomorú) példa az USÁ-ból. A Koyaanisqatsi c. filmben szerepel egy teljesen elnéptelenedett lakótelep (videó: ld. lent): a Pruitt-Igoe. Az ötvenes évek elején épült, amikor még élt a szegregáció: a Pruitt a négereknek, az Igoe a fehéreknek. A tervező Minoru Yamasaki, aki később a New Yorkban 2001 szeptember 11-én elpusztult World Trade Centert is jegyzi. Ez az épületegyüttes 33, 11 emeletes lakóházból állt. 1954-ben eltörölték a szegregációt, ezután a fehér lakosság nagyon hamar elhagyta a negyedet. Az amúgy is rossz környéknek számító épületeket hamarosan a nincstelenek lepték el, és néhány év alatt teljesen lelakták, tönkretették a lakótelepet. A leromlás megdöbbentően gyorsan lezajlott. A történet vége az lett, hogy 1972 március 16-ától kezdve az összes épületet kiürítették és lerombolták. Vajon ez lehet a békásmegyeri, az újpesti, vagy éppen a rákospalotai lakótelepek sorsa is?

Szerinted mi lesz a panel lakótelepek jövője? Szólj hozzá!

Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Pruitt-Igoe

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=177811&fr=hk

http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=budapest&ie=UTF8&ll=47.568477,19.056473&spn=0.00624,0.014462&t=k&z=16&om=1

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=177930

http://epiteszforum.hu/files/imagelist/150_463_phpS5chqp_dani.robert.obuda.faluhaz.jpg

https://www.youtube.com/watch?v=C4qxk7KhnHs

(A kép forrása: Építészfórum)

A telekre 1791-ben kezdtek el építkezni, egy 1810-es tervlap már mutat egy U alakú épületet. A ma is álló épületet 1868-ban Leitner Márk papírkereskedő építtette, a következő évben fejezték be az építést. A belső udvart 1882-ben lefedik. 1906-ban részben átépítik, majd a következő évben Lajta Béla tervei szerint az utcai homlokzaton magyaros szecessziós portál épül. Ekkor kerül fel a "Hecht Jónás és fia" cégnév is az épületre. 1934-ben kapja meg az épület a főhomlokzat jobb oldalának 2. és 3. emeletén az erkélyeit. 1950-ben az alsó szintekre a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete költözik be, két évvel később állami tulajdonba kerül az egész épület. A hatvanas évektől nagyon leromlik az épület állapota. 1989-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank fiókja nyílik itt, majd 2001-től megindul az épület felújítása. Az 1969-ben felkerült bronz díszek lekerülnek. A múzeumi funkció tervei 2005-ben készültek el. 2006-ban készültek el a közönségforgalmi terek és a földszinti kiállítótér.

Ez az épület tehát, bár megszenvedte a huszadik századot, sikeresen túlélte a megpróbáltatásokat, és ma újra régi pompájában tündököl.

Neked hogy tetszik? Mondd el kommentben!

Forrás:

http://epiteszforum.hu/?q=node/5500

Számos olyan tervet ismerünk a Gellért-hegy környékén is, amelyekből végül nem lett semmi. Mi minden nem épült a hegyre? Ennek jártam utána.

Ritka és szívemnek különösen kedves kezdeményezés: három kerületi önkormányzat összefogásával, (ma még hiányzó) 200 milliárd forint elköltésével Józsefváros egyetemi várost, Erzsébetváros zsidónegyedet, Terézváros pedig Pesti Broadwayt fejlesztene Budapesten. E célok megvalósításáért indították útjára az "Európa Belvárosa Budapest" hangzatos nevet viselő programot. A kezdeményező a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány kezdeményezte. A programot 2007-2013 között tervezik megvalósítani.

A HírTV is beszámolt a projektről, most ebből idézzük a kitűzött célokat:

"Józsefvárosban található a főváros kerületei között a legtöbb egyetem, így a VIII. kerület célja európai szintű diákközpont létrehozása a programon belül. Beleértve ebbe a diákok igényeit ellátó szállodai férőhelyek, szórakozó és vendéglátóhelyek kialakítását - fejtette ki Csécsei Béla kerületi polgármester.

Erzsébetváros polgármestere a történelmi Zsidónegyed felújításáról beszélt elérendő célként. A programban a kulturális és épített értékek megőrzését vették tervbe. Emellett a hagyományosan a térségre jellemző kézműves- és vendéglátóipar, kávéházak, színházak, régiségkereskedések, antikváriumok és romkocsmák mellett a múzeumok, szállodák fejlesztését szeretnék megvalósítani - mondta Hunvald György.

Számtalan színház, az Operaház és számtalan szórakozóhely található Terézváros belső részein. A Pesti Broadway egységes fejlesztésével a terület kiterjesztése a program célja a VI. Kerületben - mondta Verók István, a kerület polgármestere."

A tervek között szerepel egy új, a három kerületet átszelő sétálutca rendszer létrehozása, közműfejlesztés, díszkivilágítások létrehozása, parkolóházak és mélygarázsok építése, valamint speciális piacok létrehozása is. A 200 milliárd forint összeszedése egyelőre még bizonytalan. A három kerület idén 15 milliárd forintra pályázik a Regionális Operatív Programon keresztül. Az önrészt az önkormányzatok állják. Hosszabb távon az EU-s forrásokon kívül számítanak az állami forrásokra és a magántőkére is.

Források:

http://www.haon.hu/hirek/Orszagos/cikk/europa-belvarosa-budapest---harom-fovarosi-onkormanyzat-fog-ossze/cn/news-20070423-03552116

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=151022

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127998

Az Index.hu beszámolója szerint óriási, 25 méter hosszú, dupla csuklós buszok vásárlásán gondolkodik a BKV. Ilyeneket Dél-Amerikában használnak többnyire, ahol a tömeg egyre nagyobb kapacitású járműveket igényel, viszont nincs pénz metró vagy villamos vonal építésére. (Egy példa Bogota - link a bejegyzés alján.) Két lehetséges vonal van, ahol ilyen buszokat vethetnének be: az egyik a 7-es buszcsoport, a másik ötlet pedig a 4-es metró ilyen módon történő meghosszabbítása a Keletitől a Bosnyák térig - ha a 4-es vonal második üteme mégsem épülne meg.

Duplacsuklós Ikarus kísérlet 1988-ból (Forrás)

Források, képek, további infó a témában:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/metr37282921/

http://www.bogota-dc.com/trans/transmilenio.html

http://www.shanghaidaily.com/sp/article/2007/200703/20070314/article_309016.htm

A Margit-híd különleges helyen fekszik: nem csak a Dunán ível át, de a Margit-szigettel is kapcsolatot teremt. A híd építésére a pályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin pályaműve lett. (Toronymagasan: 12 szavazatból 11-et szerzett meg.) Magát a hidat 1876. április 30-án avatták fel (a szigeti leágazást 1890-ben építették hozzá), de a híd díszítésére benyújtott eredeti terv nem bizonyult elég jónak, új pályázat kezdődött. A pályázatra meghívottak között nagy neveket találhatunk: Izsó Miklós, Ybl Miklós, Steindl Imre stb.

Izsó Schulek Frigyessel együtt adta be terveit, amelyeken szerepel a híd töréspontjába állítandó gótikus stílusú nemzeti emlékmű tervezete egy, a jeles honfiaknak szánt díszcsarnokkal. Több változat is készült: a legnagyobb, 66 méteres változatban a forgalom a torony alatt haladt volna el. Az első szinten, 17 méteres magasságban egy díszcsarnok került volna elhelyezésre. Lent a hét vezér, fentebb négy nagy király (Szent István, Nagy Lajos, Corvin Mátyás és naná, hogy Ferenc József) alakja ékítette volna a híd díszes központi tornyát. Bár a terv nem valósult meg, ötletei tovább éltek: Schulek a Szent István szobrot a Halászbástya mellé építhette fel, a vezérek később más tervekben is felbukkantak (ld. a milleniumi emlékmű a Hősök Terén) helyet kaptak, a gótikus stílust pedig Schulek a Mátyás templom felújításánál vihette tovább.

A híd töréspontjának központi elhelyezkedése az utókort is megihlette: 1974-ben Nagy Marianne diplomaterve foglalkozott egy ugyanoda építendő vasbeton építménnyel. Négy szintjén felül kilátó terasz, középen vendéglátó egység, alul hang- és fényjáték terem kapna helyet. És hogy az egészet ne árassza el a víz, a legalsó szint egy ponton híd lett volna, amely hajókikötőként funkcionálhatott volna.

1988-ban már nagyobb léptékű terv született: a Nemzeti Színház helyválasztásánál felmerült, hogy a Nemzetit a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán helyeznék el, szintén a Margit-híd töréspontjában. Az autósok a sziget felől, a gyalogosok a hídról érték volna el a nemzet színházát, de a színpadot úgy alakították volna ki, hogy a hajóval érkezők akár a hajóról is megnézhessék az előadást. A később közönségdíjat nyert terv ötletgazdája Aczél Gábor volt.

Legutóbb pedig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton jelent meg hasonló terv. Finta József egy transzparens, több szintes építményt javasolt a híd töréspontjába építeni. A kb. 20-25 méter hosszú és 10 méter széles "képződmény" több funkciót is kapott volna: internetes boxok, vendéglátóegységek és kivetítők is helyet kaptak volna itt.

Források, további képek:

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=97&cik=4232&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat

http://hvg.hu/itthon/20070410_budapest_virtualis_margit_hid_schulek.aspx

Frissítés 2007.05.29-én:

A híd jelene viszont egészen siralmas. A felújítást évek óta halogatják, tavaly ezen a hídon dőlt ki egy villanyoszlop, a korlátok szétrozsdásodtak, a megerősítésük dacára felújításért kiált az egész híd. Közben pedig pénzhiányra hivatkozva egyre csak halogatják a híd felújítását. (Legutóbb 1978-ban volt a hídon jelentősebb felújítás - azaz lassan 30 éve!) 2004-ben Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy nehezebb jármű súlya alatt bármikor megroppanhat a híd szerkezete. Félelmetes.

Pedig az ígért jövő fényes: a teljes felújítás részeként helyreállítanák az eredeti, háború előtti állapotot, azaz újra díszes kandeláberek díszítenék a hidat - most úgy igérik, hogy az M0-ás híd 2008-as átadása után kezdődne el a felújítás, átadása legkésőbb 2010-ben lenne esedékes. (Jé, ez pont egy választási év...)

Végül egy érdekesség: ha képzeletben tükrözzük a híd közepét és a Margitszigetet összekötő szakaszt és az útpályát tartó szerkezetet az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.

Mint arról már korábban is szó volt, több mint tíz éve áll üresen egy sportcsarnok Lágymányoson. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára április 24-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának ülésén bejelentette: már az idén elindulhat az épület befejezése. Amely egyben funkcióváltást is jelent majd, ugyanis nem sportlétesítményként, hanem konferenciaközpontként hasznosítanák a létesítményt. Az átalakítás előkészítése jelenleg előkészítés alatt van :)

Ehhez képest számomra elég korainak tűnik a 2009 tavaszára tervezett átadás, még akkor is, ha az építmény jelentős része már áll. A kormány szerint a mielőbbi befejezésre kell fektetni a hangsúlyt, mert a jelenlegi állapot egyre inkább fenntarthatatlanná válik, a konferenciaturizmusban pedig nagy lehetőséget látnak, míg az ellenzék szerint a sport funkciót megtartva uszodaként kellene hasznosítani az épületet.

Ha megépül, ez lesz a kevés, több ezer fő befogadására is képes konferenciaközpontok egyike Budapesten.

Források:

http://index.hu/gazdasag/magyar/kong070424/

http://epiteszforum.hu/?q=node/5403

http://www.magyarorszag.hu/kereses/portalkereso?query=T%C3%BCskecsarnok

Az épület főbb adatai:

-27550 négyzetméter alapterület

-Építési év: 2006

-szintek: Fszt. + 8 emelet

A belső terek a luxus kategóriájú környezetben elvárható módon, tágasak. A belső udvarokat, tereket üvegtetővel fedték le. A modern, letisztult formák, az egyszerű elegancia itt is érvényesül.

Egy szocreál randaság átalakulása mindenesetre befejeződött, az állványzatok mögül - mint egy bábból előbújva - új épület született. Az új lény megítélését az olvasóra bízom...

Források:

Unokáink is látni fogják, 2007. 05. 06.-i adás (11:30), m2

http://www.eston.hu/ajanlatok/iroda/11159.jpg

Vegyük sorra a legnagyobbakat!

1. Mediterrán lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 650 lakás): eddig 12 épületét adták át. A közelben uszoda épül, és már elkészült a jégcsarnok.

2. Dunagyöngye lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 132 lakás): az épületek a Dunától 100 méterre állnak, közvetlenül a Dunára néző lakás nincs.

3. Duna City (IX. kerület, Kvassay út - Soroksári út, 2300 lakás): közel 33 hektáron (!), 2300 lakás, 158 ezer négyzetméter iroda és 65 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlan, valamint konferenciaközpont és hotel is épül. Idén készül el az úthálózat és a közművesítés. Különlegesség, hogy loftházak és a vízfelületre épített úszóházak is épülnek majd.

4. Duna-Pest Rezidenciák (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 340 lakás): A Nemzeti Színház közelében álló épületekben uszoda, sportcentrum, és még bortrezor is található. A Dunára nézésért 30-35 százalékkal kell többet fizetni.

5. Castrum-ház (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 55 lakás): A szerintem igazán egyedi megjelenésű épületben az első 3 szinten irodák lesznek, a felső szinteken kapnak helyet a lakások. Az árak sem alacsonyak: 520 ezer forinttól közel egymillióig tartanak négyzetméterenként.

6. RiverLoft (XIII. kerület, Révész utca, 175 loftlakás): Az épületek a Margitszigetre, illetve a budai hegyekre néznek, az építkezés 2004 decemberében kezdődött.

7. Sun Palace (III. kerület, Nagyszombat utca, 550 lakás): A közelben található az óbudai amfiteátrum, közel a HÉV, de az autós közlekedés sem túl nehézkes. A Dunára néző lakások 20-45 százalékkal magasabbak az utcai fekvésűeknél.

8. Marina Part (XIII. kerület, Meder utca, I. ütem: 224, II. ütem: 273 (átadva), III. ütem: 350 (többsége átadva), IV. ütem: 299 lakás (épül)). A legújabb ütem az igazi prémium: itt lesz konferenciaszoba, faxolási és internetezési lehetőség, bortrezor, és klubhelyiség is.

9. Prestige Towers (XIII. kerület, Meder utca, 126 lakás): A lakótornyok közvetlenül a Duna partján állnak, előttük már megújult a kikötő, amelyhez új fogadóépület is épül. (Prestige Towers volt az első név, ma Prestige City néven fut ugyanaz a projekt.)

10. Nánási Kert (III. kerület, Nánási út, 112 lakás): A Római-part beépülését sajnálatosnak tartom, jobban örülnék a vizisport funkció erősítésének ezen a területen. Az ingatlanosok viszont kőkeményen nyomulnak itt is, dacára az árvízvédelem megoldatlanságának. Ebben a projektben minden lakáshoz épül erkély, illetve a földszinti lakásokhoz saját kertrész.

11. Római Wellness Otthon (III: kerület, Nánási út, 130 lakás): A Római-part sajnálatos beépítésének másik nagyobb projektje. Öt épület épül, és némi vigaszt jelent, hogy egy romos állapotú műemlék csónakházat is felújítanak, és fitneszteremmel, közösségi helyiséggel egészítenek ki.

12. Nánási83 lakókert (III. kerület, Nánási út, 14 lakás): Minden appartmanhoz terasz, tároló és parkolóhely is tartozik, a teremgarázsban pedig csónakok is elhelyezhetők. Egész emberi léptékűnek tűnik ez az utolsó projekt.

Mindezen példákat áttekintve, átbogarászva ön hogy gondolja: ez a fejlődés örömteli jele, vagy a túlzottan beépített Budapest épül most be még jobban? Írd meg kommentben!

(Felhasznált forrás: HVG Ingatlan melléklet, 2007 áprilisi szám)