Az Index.hu beszámolója szerint óriási, 25 méter hosszú, dupla csuklós buszok vásárlásán gondolkodik a BKV. Ilyeneket Dél-Amerikában használnak többnyire, ahol a tömeg egyre nagyobb kapacitású járműveket igényel, viszont nincs pénz metró vagy villamos vonal építésére. (Egy példa Bogota - link a bejegyzés alján.) Két lehetséges vonal van, ahol ilyen buszokat vethetnének be: az egyik a 7-es buszcsoport, a másik ötlet pedig a 4-es metró ilyen módon történő meghosszabbítása a Keletitől a Bosnyák térig - ha a 4-es vonal második üteme mégsem épülne meg.

Duplacsuklós Ikarus kísérlet 1988-ból (Forrás)

Források, képek, további infó a témában:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/metr37282921/

http://www.bogota-dc.com/trans/transmilenio.html

http://www.shanghaidaily.com/sp/article/2007/200703/20070314/article_309016.htm

A Margit-híd különleges helyen fekszik: nem csak a Dunán ível át, de a Margit-szigettel is kapcsolatot teremt. A híd építésére a pályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin pályaműve lett. (Toronymagasan: 12 szavazatból 11-et szerzett meg.) Magát a hidat 1876. április 30-án avatták fel (a szigeti leágazást 1890-ben építették hozzá), de a híd díszítésére benyújtott eredeti terv nem bizonyult elég jónak, új pályázat kezdődött. A pályázatra meghívottak között nagy neveket találhatunk: Izsó Miklós, Ybl Miklós, Steindl Imre stb.

Izsó Schulek Frigyessel együtt adta be terveit, amelyeken szerepel a híd töréspontjába állítandó gótikus stílusú nemzeti emlékmű tervezete egy, a jeles honfiaknak szánt díszcsarnokkal. Több változat is készült: a legnagyobb, 66 méteres változatban a forgalom a torony alatt haladt volna el. Az első szinten, 17 méteres magasságban egy díszcsarnok került volna elhelyezésre. Lent a hét vezér, fentebb négy nagy király (Szent István, Nagy Lajos, Corvin Mátyás és naná, hogy Ferenc József) alakja ékítette volna a híd díszes központi tornyát. Bár a terv nem valósult meg, ötletei tovább éltek: Schulek a Szent István szobrot a Halászbástya mellé építhette fel, a vezérek később más tervekben is felbukkantak (ld. a milleniumi emlékmű a Hősök Terén) helyet kaptak, a gótikus stílust pedig Schulek a Mátyás templom felújításánál vihette tovább.

A híd töréspontjának központi elhelyezkedése az utókort is megihlette: 1974-ben Nagy Marianne diplomaterve foglalkozott egy ugyanoda építendő vasbeton építménnyel. Négy szintjén felül kilátó terasz, középen vendéglátó egység, alul hang- és fényjáték terem kapna helyet. És hogy az egészet ne árassza el a víz, a legalsó szint egy ponton híd lett volna, amely hajókikötőként funkcionálhatott volna.

1988-ban már nagyobb léptékű terv született: a Nemzeti Színház helyválasztásánál felmerült, hogy a Nemzetit a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán helyeznék el, szintén a Margit-híd töréspontjában. Az autósok a sziget felől, a gyalogosok a hídról érték volna el a nemzet színházát, de a színpadot úgy alakították volna ki, hogy a hajóval érkezők akár a hajóról is megnézhessék az előadást. A később közönségdíjat nyert terv ötletgazdája Aczél Gábor volt.

Legutóbb pedig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton jelent meg hasonló terv. Finta József egy transzparens, több szintes építményt javasolt a híd töréspontjába építeni. A kb. 20-25 méter hosszú és 10 méter széles "képződmény" több funkciót is kapott volna: internetes boxok, vendéglátóegységek és kivetítők is helyet kaptak volna itt.

Források, további képek:

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=97&cik=4232&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat

http://hvg.hu/itthon/20070410_budapest_virtualis_margit_hid_schulek.aspx

Frissítés 2007.05.29-én:

A híd jelene viszont egészen siralmas. A felújítást évek óta halogatják, tavaly ezen a hídon dőlt ki egy villanyoszlop, a korlátok szétrozsdásodtak, a megerősítésük dacára felújításért kiált az egész híd. Közben pedig pénzhiányra hivatkozva egyre csak halogatják a híd felújítását. (Legutóbb 1978-ban volt a hídon jelentősebb felújítás - azaz lassan 30 éve!) 2004-ben Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy nehezebb jármű súlya alatt bármikor megroppanhat a híd szerkezete. Félelmetes.

Pedig az ígért jövő fényes: a teljes felújítás részeként helyreállítanák az eredeti, háború előtti állapotot, azaz újra díszes kandeláberek díszítenék a hidat - most úgy igérik, hogy az M0-ás híd 2008-as átadása után kezdődne el a felújítás, átadása legkésőbb 2010-ben lenne esedékes. (Jé, ez pont egy választási év...)

Végül egy érdekesség: ha képzeletben tükrözzük a híd közepét és a Margitszigetet összekötő szakaszt és az útpályát tartó szerkezetet az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.

Mint arról már korábban is szó volt, több mint tíz éve áll üresen egy sportcsarnok Lágymányoson. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára április 24-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának ülésén bejelentette: már az idén elindulhat az épület befejezése. Amely egyben funkcióváltást is jelent majd, ugyanis nem sportlétesítményként, hanem konferenciaközpontként hasznosítanák a létesítményt. Az átalakítás előkészítése jelenleg előkészítés alatt van :)

Ehhez képest számomra elég korainak tűnik a 2009 tavaszára tervezett átadás, még akkor is, ha az építmény jelentős része már áll. A kormány szerint a mielőbbi befejezésre kell fektetni a hangsúlyt, mert a jelenlegi állapot egyre inkább fenntarthatatlanná válik, a konferenciaturizmusban pedig nagy lehetőséget látnak, míg az ellenzék szerint a sport funkciót megtartva uszodaként kellene hasznosítani az épületet.

Ha megépül, ez lesz a kevés, több ezer fő befogadására is képes konferenciaközpontok egyike Budapesten.

Források:

http://index.hu/gazdasag/magyar/kong070424/

http://epiteszforum.hu/?q=node/5403

http://www.magyarorszag.hu/kereses/portalkereso?query=T%C3%BCskecsarnok

Az épület főbb adatai:

-27550 négyzetméter alapterület

-Építési év: 2006

-szintek: Fszt. + 8 emelet

A belső terek a luxus kategóriájú környezetben elvárható módon, tágasak. A belső udvarokat, tereket üvegtetővel fedték le. A modern, letisztult formák, az egyszerű elegancia itt is érvényesül.

Egy szocreál randaság átalakulása mindenesetre befejeződött, az állványzatok mögül - mint egy bábból előbújva - új épület született. Az új lény megítélését az olvasóra bízom...

Források:

Unokáink is látni fogják, 2007. 05. 06.-i adás (11:30), m2

http://www.eston.hu/ajanlatok/iroda/11159.jpg

Vegyük sorra a legnagyobbakat!

1. Mediterrán lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 650 lakás): eddig 12 épületét adták át. A közelben uszoda épül, és már elkészült a jégcsarnok.

2. Dunagyöngye lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 132 lakás): az épületek a Dunától 100 méterre állnak, közvetlenül a Dunára néző lakás nincs.

3. Duna City (IX. kerület, Kvassay út - Soroksári út, 2300 lakás): közel 33 hektáron (!), 2300 lakás, 158 ezer négyzetméter iroda és 65 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlan, valamint konferenciaközpont és hotel is épül. Idén készül el az úthálózat és a közművesítés. Különlegesség, hogy loftházak és a vízfelületre épített úszóházak is épülnek majd.

4. Duna-Pest Rezidenciák (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 340 lakás): A Nemzeti Színház közelében álló épületekben uszoda, sportcentrum, és még bortrezor is található. A Dunára nézésért 30-35 százalékkal kell többet fizetni.

5. Castrum-ház (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 55 lakás): A szerintem igazán egyedi megjelenésű épületben az első 3 szinten irodák lesznek, a felső szinteken kapnak helyet a lakások. Az árak sem alacsonyak: 520 ezer forinttól közel egymillióig tartanak négyzetméterenként.

6. RiverLoft (XIII. kerület, Révész utca, 175 loftlakás): Az épületek a Margitszigetre, illetve a budai hegyekre néznek, az építkezés 2004 decemberében kezdődött.

7. Sun Palace (III. kerület, Nagyszombat utca, 550 lakás): A közelben található az óbudai amfiteátrum, közel a HÉV, de az autós közlekedés sem túl nehézkes. A Dunára néző lakások 20-45 százalékkal magasabbak az utcai fekvésűeknél.

8. Marina Part (XIII. kerület, Meder utca, I. ütem: 224, II. ütem: 273 (átadva), III. ütem: 350 (többsége átadva), IV. ütem: 299 lakás (épül)). A legújabb ütem az igazi prémium: itt lesz konferenciaszoba, faxolási és internetezési lehetőség, bortrezor, és klubhelyiség is.

9. Prestige Towers (XIII. kerület, Meder utca, 126 lakás): A lakótornyok közvetlenül a Duna partján állnak, előttük már megújult a kikötő, amelyhez új fogadóépület is épül. (Prestige Towers volt az első név, ma Prestige City néven fut ugyanaz a projekt.)

10. Nánási Kert (III. kerület, Nánási út, 112 lakás): A Római-part beépülését sajnálatosnak tartom, jobban örülnék a vizisport funkció erősítésének ezen a területen. Az ingatlanosok viszont kőkeményen nyomulnak itt is, dacára az árvízvédelem megoldatlanságának. Ebben a projektben minden lakáshoz épül erkély, illetve a földszinti lakásokhoz saját kertrész.

11. Római Wellness Otthon (III: kerület, Nánási út, 130 lakás): A Római-part sajnálatos beépítésének másik nagyobb projektje. Öt épület épül, és némi vigaszt jelent, hogy egy romos állapotú műemlék csónakházat is felújítanak, és fitneszteremmel, közösségi helyiséggel egészítenek ki.

12. Nánási83 lakókert (III. kerület, Nánási út, 14 lakás): Minden appartmanhoz terasz, tároló és parkolóhely is tartozik, a teremgarázsban pedig csónakok is elhelyezhetők. Egész emberi léptékűnek tűnik ez az utolsó projekt.

Mindezen példákat áttekintve, átbogarászva ön hogy gondolja: ez a fejlődés örömteli jele, vagy a túlzottan beépített Budapest épül most be még jobban? Írd meg kommentben!

(Felhasznált forrás: HVG Ingatlan melléklet, 2007 áprilisi szám)

A BKV 2007 október végéig teljesen kivonja az UV villamosokat. Első ütemben a Combinók megjelenésével kezdődött el a folyamat. A Combinók folyamatosan érkeznek, a Ganz villamosok pedig folyamatosan váltják ki a régi, elavult UV villamosokat. A régi modellek még kb. másfél évig lesznek forgalomban.

A régi járműveket a BKV elárverezi, de néhány példányt a szentendrei Tömegközlekedési Múzeum kap meg, egy példányt pedig korábban Bécs városának adtak. Egy példányt a Kada utcai Általános Iskola kapott meg.

A tavaly 50 éves villamosokat a BKV ZRt. egy kis ünnepség keretében köszöntötte a Jászai Mari téren 2006. március 31-én (a 3200-as pályaszámú motorkocsi állományba vételének 50. évfordulóján).

1939-ben mutatta be a Ganz gyár a "Stuka" becenevű motorkocsiját, ezek 1940-től futottak. Ezek közül hármat, amelyek a háborúban súlyosan megsérültek, "Szellem" becenéven újítottak meg, ezek lettek az UV-k elődjei.

A tömegközlekedésben a forgalom viszont egyre nőtt, így egy kocsi egyre kevésbé volt elegendő. Át kellett tervezni a modellt - vagy csuklósra, vagy több kocsi összekötésével távvezérelhetőre. Így jelent meg az "U" típusú modell távvezérelhető, "V" változata - innen az UV rövidítés. Az első ilyen szerelvényt 1956 április 3-án mutatták be. 1956 és 1965 között 375 darab ilyen villamos készült a Ganz gyárban.

Kezdetben szólóban a 2-es villamos vonalán közlekedtek, majd két kocsis összeállításban a 28-as, 48-as és 63-as vonalakon is megjelentek. Később közlekedtek ilyen villamosok egy sor viszonylaton: 42, 63, 4, 6, 47, 49, 50, 52, 52/A, 66 stb.

Nekem leginkább a nosztalgikus hangulatuk miatt tetszettek ezek a (hamarosan végleg kiiktatott) járművek: szépek a kis izzók, a fa burkolatok, ablakkeretek, székek. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy bizony nagyon eljárt felettük az idő: a kocsik nem fűthetőek, az ablakok sokszor beragadtak, és iszonyatos csattogással, nagy zajjal közlekednek ezek a modellek. Az üzemeltetésük drága, áramot nem táplálnak vissza a hálózatba, és már hosszú évek óta csak bontásból van hozzájuk alkatrész. Cseréjükre tehát nagyon is megért már az idő.

A modell emlékére a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) gondozásában megjelent "Az UV villamosok – 50 év parádé” című könyv - megrendelhető a http://veke.hu honlapon.

És ha a könyv nem lett volna elég: április 18.-ig két hét alatt a BKV licitjén mind a 66 darab, eladásra felkínált UV motor-, illetve pótkocsi elkelt. (Tavaly 20 db kelt el.) Magánszemélyek, civil szervezetek, alapítványok és kisebb cégek is tettek árajánlatot. Van, aki sörözőnek vette, van aki csak a kerti törpéjét szerette volna valami nagyobbra cserélni. Mindez annak ellenére, hogy az önkormányzat engedélye nélkül még a saját kertünkbe se tolhatjuk be a kiselejtezett járgányt. Az elszállításról bővebben itt olvashatunk.

Források:

http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&par=271

http://varosikozlekedes.freeweb.hu/villamos/uv.php

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070420elkeltek.html

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=148789

http://varosikozlekedes.freeweb.hu/villamos/uv.php

http://www.villamosok.hu/tipus/uv.html

Az Andrássy út megújulását sok ingatlanügyi botrány kíséri, de az eredmény összességében még így is pozitívnak mondható. E megújulás egyik legújabb példája az Andrássy út 68. szám épülete. Egy iskola kiköltöztetése után az ORCO csoporthoz került az ingatlan, az új tulajdonos pedig nagy átalakításba fogott: a ház visszanyeri régi fényét, és 2007 októberében megnyílhat az Avenue Gardens luxus apartmanház. Az ingatlan teljes építési területe műemlékvédelem alatt áll. Az épülettömb részei az Amadeus (régi ház), Bartók, Chopin, Debussy és Erkel (új épületrészek) neveket kapták (gyengébbek kedvéért: A, B, C, D, E épületrészek).

Avenue GardensÖsszesen 6620 négyzetméteren 77 luxuslakás épl majd, 48-185 négyzetméterig terjedő alapterületekkel. A magas lakásárakat kifizető vásárlók nem csak egy luxusnak számító helyszínt kapnak cserébe (a közelben található a Nagymező utca, a Liszt Ferenc tér, és az Operaház is), hanem egy sor kiemelt szolgáltatást is:

-wellness centrum úszómedencével, jacuzzival és szaunával

-24 órás recepció és biztonsági szolgálat-mosoda és takarító szolgálat

-mélygarázs 117 parkolóhellyel (77 lakáshoz!)

-luxus üzletek a földszinten

-japánkert az udvarban, kertészet

-gyorsjavító szolgálat

-vegytisztító szolgálat stb.

A lakásokban wireless internetet, klímatizálást és kábeltelevíziós csatlakozást is biztosítanak.

Források, képek:

http://www.hg.hu/cikk/luxus_lakoingatlan_az_andrassy_uton

http://www.avenuegardens.hu/

http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=-1&cik=5999

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=168433&fr=te

Budapest egyik "állatorvosi lova" a Kálvin tér. Eredetileg Széna térnek hívták, majd a mai Széna térre költözött a lovak takarmányának árusítása. Eredetileg itt állt a Danubius-kút, ami ma az Erzsébet téren áll, mivel kellett a hely az egyre forgalmasabb közlekedés számára. Mára hihetetlenül komplex, sokarcú, és mégis arctalan része városunknak: a Református Nagytemplom, a mellette álló régi házak és a közeli Nemzeti Múzeum a történelem megőrzendő emlékei - méltatlan környezetben: a 80-as évek modernjének számító Korona szálló, a forgalmas, zöld területektől megfosztott forgalmi csomópont és legújabban két új, enyhén szólva is vitatott irodaépület nem nyújtanak sem egységes, sem kellemes látványt. (Plusz itt található a híres Pataki Ági-mozaik, a Fabulon reklámja.)

A problémát ismét a felszínre hozta a 4-es metró Kálvin téri állomásának építése, a tér egy kisebb részét le is zárták már a forgalom elől. Harmadszor került a fővárosi tervtanács elé a kérdés, és a tervtanács végül - nem kis viták után - elfogadta a (többek között a Budapest Sportarénát is tervező) Skardelli György és munkatársai által javasolt tervet. Eszerint a Baross utca gyalogos utcává csendesedik a Szabó Ervin könyvtárig, és a Kálvin Center épülete előtt a jelenlegi keskeny gyalogos szakasz helyett nagyobb ív kanyarodik ki egészen az Üllői útig. A Kecskeméti utca szintén gyalogos utcába vált át a Magyar utcai kereszteződés után. A jelenlegi növénydézsákat a Kiskörút menti fasor folytatása váltja fel.

Ha minden jól megy, az építkezés 2007 októberében kezdődhet meg.

Ön hogyan rendezné a teret? Mit hiányol onnan a leginkább? Írja meg kommentbe!

Források:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0328&article=2003-0714-0948-05IUFU

http://www.metro4.hu/nyomvonal_allomasok_07_kalvin.php

http://www.hg.hu/cikk/futurisztikus_lenyek_a_kalvin_teren

http://est.hu/cikk/45633/kalvin_teri_setaosvenyt_nyes_skardelli

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=-60&cik=&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat=

Eddig már 4 milliárd forintot költöttek rá (még 4 milliárd kellene), mégsem történt vele semmi hosszú évek óta. Tipikusan magyar buhera történet a Lágymányoson található, máig is befejezetlen sportcsarnok ügye, amelyről nemrégiben jelent meg cikk az Index.hu-n.

Az épületre még 1993-ban írtak ki pályázatot, amelyen Lázár Antal és munkatársainak terve lett a győztes. Az 1996-os Expo-ra készült volna el az eredeti tervek szerint - aztán az Expoval együtt ez az épület is el lett felejtve. Ezután az expós utóhasznosításnak kitalált felsőoktatási célú hasznosítás került előtérbe, ez lett az új terv. Az uszoda építése 1995-ben állt le, azóta egy óriási gödör tátong a csarnok mellett, míg az egyetemi épületekhez közelebb álló részen kulturális központ épült volna - de ez utóbbiba bár bele sem kezdtek. A szabadtéri pályákat és egy ezer négyzetméteres kisebb csarnokot fejeztek csak be, ezeket a BEAC sporttelep részeként ma is használják az egyetemisták. A "Tüske csarnok" szerkezete 1996-ra elkészült, és amikor 1998-ban kis időre leállt a munka, először csak ideiglenes leállásról volt szó. Aztán jött a kormányzati döntés, hogy a kevés pénz miatt az egyetemi épületek bejezése kap prioritást, a csarnok továbbépítését szüneteltetik. A kb. 55%-os készültségi állapotban levő nagy csarnokban azóta csak állagmegóvás van, pedig továbbépítésről kétszer is szó volt: egyszer a 2002-es tornász VB-t, egyszer a 2006-os úszó EB-t tervezték ide, de aztán mindkettő más helyszínt kapott. Azóta évi kb. 50 millió forintot költenek állagmegóvásra, a befejezésre nincs egyetlen forint sem elkülönítve a 2007-es központi költségvetésben. (A BME főigazgatójának nyilatkozata szerint évi kb. 1 milliárd forintba kerülne a létesítmény üzemeltetése, ha egyáltalán elkészülne.)

A körbekerített területen belüli több ezer négyzetméteren csupasz beton és vasszerkezet áll, valamint egy uszodának kiásott gödör tátong. A csarnok mellett öltözők, négy, egyenként is egy iskolai tornateremnek megfelelő méretű edzőhelyiség, Alattuk 210 autó is elférne a félkész mélygarázsban.

Tuskecsarnok

Az állam nem akarja befejezni, a magántőkét nem érdekli, a tulajdonos Műegyetemnek és ELTÉ-nek meg kisebb dolgokra sincs elég pénze. 2004 óta semmilyen munka nem folyt az épületben. A két egyetemtől tavaly a Nemzeti Sporthivatalhoz került a vagyonkezeői jog. Az NSH megszűnt és feladatai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport szakállamtitkárságához kerültek át, ahol - az Index cikke szerint - még idénre ígérik a konkrét terveket. Két lehetőség körvonalazódott eddig:

1. Befejezik a csarnokot, és átadják a magántőkének - csak hogy a magántőke nem bizonyul túl érdeklődőnek. Vagy:

2. Magánbefektető fejezné be az építkezést és például 20 évre megkapná az üzemeltetés jogát. Ami biztos, hogy az egyetemek nyilatkoztak arról, hogy a létesítmény üzemeltetétését nem tudják elvállalni, de sportolási lehetőséget, időszakot kérnek. Molnár Gyula, a kerület polgármestere pedig úgy nyilatkozott, hogy készen állnak arra, hogy "tulajdonossá váljunk és felvállaljuk az építkezés befejezését és az üzemeltetést. Amint beindul a kerületi munka a választások után, újra megkeresem az illetékeseket. Forrásokat teremtünk külsős vállalkozók bevonásával. De az első döntést felettünk, a minisztériumban kell meghozni."

Kiváncsian várjuk a 2007-es fejleményeket..És még egy érdekesség: A Hannibál IV. részének forgatásakor Spielbergék Prágába akarták vinni a forgatást, mert a fóti stúdió nem volt elég professzionális a forgatáshoz. A magyar stáb szerencséjére a Tüske csarnok éppen üres volt és mielőtt a sporttárca átvette volna, előtte a "toll és a papír közé" "becsúszó szerelés törént" (idézet a cikkekből) és sikerült megszerezni 4 hónapra, hogy ezt az épületet használják stúdióként.

Ön mit tenne az épülettel? Elbontaná? Befejezné? Eladná? Átadná az egyetemeknek? Vagy valami mást? Írja be kommentbe!

Források, képek:

http://index.hu/sport/070313tuske/

http://index.hu/sport/tuske/

http://www.mtv.hu/cikk.php?id=69173

http://www.muhely.com/news.php?news_id=283

Az utóbbi egy év legnagyobb budapesti építészeti projektje (a 4-es metró évtizedek óta tartó huzavonája mellett) kétségkívül a kormány által bejelentett kormányzati negyed. Először a helyszínek közötti verseny zajlott le - a Nyugati térnél, a Ferdinánd-híd oldalában található óriástelek lett a befutó.

A döntésnél fontos szempont volt a jó megközelíthetőség, és a centrumban maradás (bár ez utóbbi már vitatható pont, de erről később). A Déli pu. környékénél, a Nyugatinál, illetve az Árpád-híd pesti hídfőjénél már ma is nehézkes közlekedni. Ehhez képest - pusztán dugóelkerülési szempontból - jobbnak hatott a Lágymányos + Észak-Csepel, vagy akár egy Budapest központján kívüli helyszín, pl. Budaörs. Persze ezt "poént" azóta már "lelőtték": eldőlt, hogy a Nyugatinál lesz a kormányzati negyed. (Már ha lesz, ld. még más, kormányváltáskor megbukó projektek a 4-es metrótól a Nemzeti Színházig.) Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a kormányzati negyed nem mindenhol van a város közepén: Párizsban például több kormányzati hivatal is a Défense negyedbe költözött - miután a negyed irodaházainak egy részét képelenek voltak értékesíteni.

A Budapesten megvalósítandó elgondolás lényege, hogy a most használt ingatlanokat értékesítik, a Nyugati térnél pedig a telket bevinnék egy PPP (Public-Private Partnership, azaz az állam és a magántőke partnersége) projekbe, amelynek nyomán a leendő nyertes a modern kihívásoknak megfelelő irodanegyedet építhet. Ezt bérelné vissza a kormányzat, így a fejlesztés ára csak később és szakaszosan jelentkezik majd.

Előnyök, lehetőségek:

1. A legfőbb előny természetesen az összeköltözés, a "mindent egy helyen" elvének érvényesülése

2. Ha igazak a kormány állításai, a régi épületek árából bőven fedezhető a negyed felépítése, így pénz takarítható meg

Kockázatok, hátrányok:

1. Ma is gyakoriak a dugók a környéken, mi lesz itt, ha még több ezer dolgozónak kell ide bejárnia, illetve innen hazaindulnia?

2. Merénylet esetén minden egy helyszínen van, tehát könnyebben támadható

3. Ingatlanpanamává válik az egész: rossz PPP konstrukciók nyomán elszabaduló bérleti díjak, áron alul eladott ingatlanok, vagy éppen el nem adható, üresen évről évre leromló épületek

Amit még hozzátennék: az informatika korában tényleg szükség szükség van ilyen nagyarányú, fizikai térbeli központosításra? Nem lenne egyszerűbb az e-kormányzat projektbe fektetni pénzt? Nem tudom, kérdezem...

Ön mit gondol? Ön mit tenne? Írja meg kommentbe!

-----

Frissítés 2007.04.16: Letölthető a pályázati kiírás az alábbi címen:

http://epiteszforum.hu/files/tervpalyazati-kiiras-HU_2.doc

Az elbírálás fő szempontjai:

1) Új kormányzati épület(együttes) megvalósításának építészeti szempontrendszere: funkcionális igények kielégítése, építészeti minőség, új kormányzati negyed épületeinek kapcsolata a közvetlen környezetével

2) Megvalósíthatósági szempontrendszer: időbeli megvalósíthatóság, ütemezettség, befejezettség

3) Környezettudatos szemlélet megjelenése építésben, üzemeltetésben

4) Városrendezési szempontrendszer: a) Budapest - Nyugati pályaudvar és környéke: a pályaudvar közfunkciói és annak építészeti megjelenítése, a pályaudvar kapcsolata az újonnan épülő és meglévő környezettel, fejlesztési terület funkciói és annak építészeti megjelenítése, fejlesztési terület környezetének rendezése, a teljes fejlesztési terület városépítészeti, infrastrukturális kapcsolata a szűkebb és tágabb környezettel

5) Gazdasági szempontok (építés tervezett költségének betarthatósága)

Források:

http://hetek.hu/node/7523

http://epiteszforum.hu/?q=node/5029

http://index.hu/politika/belhirek/?main:2007.03.26&305577