HÉV a Batthyány térig, crossbar a 222-222 taxis vonalhoz, költöző BNV, kiürült víztároló medence - ez volt 1971 novembere Budapesten.
Fővárosi Blog
Frissült a fortepan: Főfotó képek a hetvenes évekből
Ismét frissült a Fortepan. Ezúttal a Főfotó képarchívumából közöltek egy második adag fotót, én pedig a 2000-nél is több képből válogattam egy fővárosi csokorral. Íme. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető.)
Ötven éve írták - 1971 október
1971 Budapestje, amikor egyszerre dolgoztak három metróvonalon és száz éves lett a Vörösmarty Gimnázium.
A hanyatló Tabán
Mint az előző részekből kiderült, a kezdeti felvirágzást tragédiák, járványok, háborús pusztítások és természeti csapások egész sora követte a Tabánban. Az 1875-ös vízözön után hamarosan újabb csapás érte a városrész népét.
A filoxéra, vagy szőlőgyökértetű (kép: Wikipedia)
Korábban a budai oldalon szinte végig jelentős szőlőültetvények sorakoztak: a legnagyobbak a szentendrei, a budai, a promontori (budafoki) és a tétényi borvidékek voltak. A tabániaknak a szőlőskertek munkalehetőséget is adtak. (E szőlőkultúra emlékét utcanevek még ma is őrzik: Villányi út, Somlói utca, Badacsonyi utca, Szüret utca stb.) Aztán mindez szinte egy pillanat alatt összedőlt, amikor ide is elért a rettegett filoxéra.
20 éves lenne a MEO
20 éve, hogy megnyitotta kapuit a MEO - Kortárs Művészeti Gyűjtemény. Eredetileg múzeum alapításaként indult a projekt: a 4M név (Modern Magyar Művészeti Múzeum) eredetileg ezt a projektet takarta, csak később lett a Ludwig Múzeum MüPá-ba költözésének projektneve. Múzeum helyett végül kiállítótér nyílt Újpesten, MEO néven.
Ötven éve írták - 1971 szeptember
Eszperantó bábfesztivál. Uszoda Újpestnek. Újjáépült a New York-palota kávéháza. Megjelent a Fabulon. Ez történt 1971 szeptemberében Budapesten.
Özönvíz a Tabánban
A Tabán életében a szőlőművelés mellett fontos szerepet játszott az is, hogy itt volt az egyik dunai átkelőhely. Az e körüli folytonos mozgolódás elősegítette a szállásadók, kereskedők életét is. A Lánchíd átadásával mindez gyökeresen megváltozott. A mai Clark Ádám téren sorra épültek a díszes új paloták, a Tabánt viszont elkerülte a forgalom.
Eközben a "rácok", a szerbek részaránya is folyamatosan csökkent a Tabánban. 1851-ben Budán már csak 1180 szerb élt. Pedig valamikor még a szerb értelmiség központja volt itt, itt alakult ki a szerb irodalom. De ennek is vége lett, csak a nyomorúság maradt. A Rác fürdő sem éppen a legszebb évtizedeit élte, a prostitúció fészkelte be oda magát. Tiltott szerencsejátékok, zug-italmérések pusztították az agyakat.
Ötven éve írták - 1971 augusztus
Bemutatták a Traubisodát, átadták a Volga Szállót, megnyitott a Vadászati Világkiállítás és elindult a 3-as metró fúrópajzsa - ez történt 1971 augusztusában Budapesten.
A tabáni tűzvész
Bár ma erős romantikával viseltetünk a Tabán iránt, a történelmi adatok bizonyos értelemben kiábrándítóak. A kis házikók meglehetősen egészségtelen életkörülményeket biztosítottak, a járványok fészkei voltak: lakóit kolera és pestis is pusztította. A Dunához közeli, lapályosabb területeket a folyó árvizei pusztították - 1712-ben, 1732-ben és 1755-ben is. És ha mindez nem lett volna elég, a háborús csapások mellett jöttek a tűzvészek is. Ezek a tragédiák újra és újra visszavetették a Tabánt, amely így sosem városiasodott, nem tudott a többi városrésszel együtt fejlődni, bár a 17. század végi bevándorlásnak köszönhetően lakossága így is növekedett.
1793-ban Robert Townson angol természettudós készített feljegyzéseket a Tabánról. A derék professzor megütközéssel írta le, hogy a fürdők közös medencéiben együtt lubickoltak fiúk és lányok, öregek és gyerekek, sokan köztük meztelenül vagy csak "fügefalevél nagyságú" takaróval. Ez a szokás egészen a 19. század közepéig fennmaradt a kisvárosokban, falvakban.
Ötven éve írták - 1971 július
Lapozós kijelző a Nyugatiban, az ötvenezredik Trabi Magyarországon, új SZOT szálló a Rózsadombon és egyszerre két épülő metróvonal - ez történt 50 éve Budapesten.