A Tabán évszázadai - 2. rész

Buda 1684-es, majd 1686-os ostroma az addig felépült Tabánt nagyrészt elpusztította. Csak a dzsámi és két fürdőépület élte túl a támadásokat, az elmenekült vagy meghalt lakosság helyett szinte csak katonák és hadifoglyok maradtak. Az így önálló településként megszűnt kis városrészt Budához csatolták, majd új lakókat telepedtek meg - a vár környékén főleg magyarok és délszláv menekültek, Budán inkább katolikusok és németek. A betelepítésnek újabb lökést adott az, hogy 1690-ben Belgrádot a törökök elfoglalták. Így a szerb menekültek egy újabb csoportja érkezett Magyarországra, akik többek között Pomázon, Szentendrén, Ráckevén és a Tabánban telepedtek le. A budai rácok 5-6 ezres tömege a lakosság felét is elérte, míg a Tabán szinte kizárólag szerbekkel népesült be. A mai Szarvas tér környékén telepedtek meg először, majd házaikkal sorra népesítették be a hegyoldalt is. Házaikat mindenféle tervszerűség és szabályozottság nélkül emelték. Girbe-gurba utcácskák és földszintes vályogviskók lepték el a lankákat. A lakosság szinte teljes egészében részt vett a virágzó szőlőgazdálkodásban, borászatban. A háborúban elpusztult ültetvényeket rendbe szedték, újra fellendült az élet. A 18. század elején néhány évtizedre elvesztették jogaik egy részét, de 1752-ben Mária Teréziától visszakapták vallásszabadságukat, autonómiájukat. Ekkortájt épültek meg a Tabán templomai is. Ismerjük meg ezeket is!

A Döbrentei tér és környéke 1943 körül. (fortepan.hu, 105821, Carl Lutz felvétele)

Atomreaktort avattak Budapesten. Átadták az első "Fiat Fiatovics" Zsigulit. Megnyílt Csepelen a mára elfeledett Ifjúsági Park. Felújították a Pilvax kávéházat.

A Tabán évszázadai - 1. rész

A Naphegy és a Várhegy déli lejtőin lefutó, majd a Gellérthegy északi oldalára felkapaszkodó, zölddel teli területet hívjuk Tabánnak. A most induló cikksorozatban e kicsiny városrész gazdag múltja után eredünk. Hogy lett az egykor még eraviszkuszok által is lakott területből Budapest egyik szőlőművelő központja, kik voltak lakói, hogyan épültek fel és pusztultak el utcái, házai, és milyen tervek születtek újabb beépítésére? A most induló cikksorozatban a Tabán történetét ismerhetjük meg. 

Műanyag lakások bemutatója Újpesten, a Nagyvárad téri SOTE torony alapkő letétele, uszoda építés Újpesten - ez történt 1971 májusában Budapesten.

Több, mint 2500 új fotó került fel a Főfotó archívumából a Fortepan-ra. A legjobb képekből válogattam. 

A kép azonosító számára kattintva a fotó nagyobb méretben is megtekinthető.

Ezúttal a Főfotó archívumából került fel több, mint 2500 fotó a fortepan.hu-ra. Ezek között persze bőven akadnak olyan képek is, amelyeknél nem tudni, hogy hol készültek, mit ábrázoltak. Ebből mutatok be most egy újabb "csokorral". (Fontos: a fotók nem feltétlenül Budapesten készültek, bár a nagy részük nyilván fővárosi.) Ha felismered valamelyik helyszínt, szólj hozzá kommentben! A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is megnézhető.

Ezúttal a Főfotó archívumából került fel több, mint 2500 fotó a fortepan.hu-ra. Ezek között persze bőven akadnak olyan képek is, amelyeknél nem tudni, hogy hol készültek, mit ábrázoltak. Ebből mutatok be most 30 felvételt. (Fontos: a fotók nem feltétlenül Budapesten készültek, bár a nagy részük nyilván fővárosi.) Ha felismered valamelyik helyszínt, szólj hozzá kommentben! A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is megnézhető.

A kőbányai úttörők kaptak egy MIG-15-ös repülőgépet, beköltözött az első lakó az újpalotai lakótelepre, és megépült az első közműalagút Budapesten, 1971 áprilisában.

A budapesti vásárcsarnokok építése Nyugat-Európához képest több évtizedes késéssel indult meg. Párizsban és Londonban már a 19. század közepétől, Bécsben az 1860-as évektől, Berlinben az 1880-as évektől épültek vásárcsarnokok. A Fővám téri Központi vásárcsarnokot 1897 február 15-én adták át, vele egyidős a többi pesti Hunyadi téri, a Rákóczi téri, a Hold utcai és a Klauzál téri csarnok. A korabeli koncepció szerint minden belső kerület kapott volna egy fiók-csarnokot, a Központi Vásárcsarnok pedig egyben Ferencváros fiók-csarnoki funkcióját is ellátotta. Egy, a belvárosi nem épült meg soha (ennek pótlására a Városháza udvarán 1899-ben ideiglenes piacot nyitottak), míg Lipótváros (Hold utca), Terézváros (Hunyadi tér), Erzsébetváros (Klauzál tér) és Józsefváros (Rákóczi tér) is kapott egy-egy csarnokot. Budára először több kisebb csarnokot terveztek, ám végül ezek helyett egy nagy vásárcsarnok épült meg. A századfordulón épült csarnokok közül ez a legfiatalabb: míg a csarnokok zöme 1897-ben készült el, addig a Batthyány téren álló csak 1902-ben. Ez lett a VI. számú vásárcsarnok. Ekkorra már megtörtént a tér "megemelése". 1838-ban és 1876-ban is elöntötte az árvíz a teret, ezért feltöltötték. Ennek köszönhető, hogy a legrégebbi házak - pl. a Casanova-ház - az új földszint síkja alá kerültek. 1905-ben nevezték el a teret Batthyány Lajosról.  

Új járművek a földalattin és a Vidámparkban, indult a dél-pesti kórház építkezés és megálmodták a pesterzsébeti lakótelepet.