Július 4-én a SIP (Steindl Imre Program) vezetőjével, Wachsler Tamással jártuk be a Kossuth teret, hogy kiderítsük: milyen lesz a tér 2014 március 14-én?


(A kép forrása)

Mi is a koncepció?

Kezdjük talán itt az ismertetést. A tér felújítása előtt a fő vezérvonalat kellett lefektetni. Min akarnak változtatni, és milyen legyen a tér? A második világháború előtti állapot helyreállítására törekednek - hallhattuk sokfelől. Ez azért pontosításra szorul. Inkább képzeld azt, Nyájas Olvasóm, hogy a második világháború után nem köszönt be a Rákosi-korszak. Nem viszik el a búskomor Kossuthot, nem tűnik el Andrássy, és ott marad Tisza is a téren. Nem építenek egy baromi nagy leaszfaltozott placcot több száz autó parkolásához, bár a tér, ahogy addig is, továbbfejlődik. Valahogy ide, egy ilyen állapot felé szeretnének eljutni, miközben persze a ma technológiája, építészete is beépül - gondoljunk csak a látogatóközpont üvegfelületeire, vagy éppen az akadálymentesítésre.

Hogy nézett ki a tér 1945 előtt?

Így:



Mit újítanak fel?

Teljes rekonstrukció folyik. Nem csupán néhány új bokrot ültetnek ki, hanem faltól-falig felújítják a teret: új villamos pálya épül, új növényzetet telepítenek, új mélygarázs épül az új látogatóközpont alatt. A tér közepén egy új országzászló áll majd az új vizes felületnél. És az elpusztult régi szobrokat azoknak megfelelő újakkal pótolják.

Mi lesz a tér északi végében, a nagy gödörben?





A júniusi árvíz miatt vízzel kellett feltölteni a mélygarázs + látogatóközpont komplexumot, ezt becézték pestiesen Képviselői Tónak vagy Kossuth Fürdőnek. Még nem készült el a szerkezet, ezért kellett a víz tömegével megtámasztani a résfalat. Lent három szinten mélygarázs épül. Ez biztonsági okokból csak a képviselőké, vendégeiké és az itt dolgozóké lesz. A honatyák még kerékpártároló helyeket is kapnak, öltözővel, zuhanyzóval. A felszín alá süllyesztve, a gödör felső részére kerül a látogatóközpont. A mélygarázs és a látogatóközpont is megközelíthető lesz a rakpart és a tér felől is. Itt lesz mosdó, jegypénztár, büfé, biztonsági ellenőrzés, bejárat a vezetett Országház-sétákhoz. Sőt, a szomszédságában, a 15-ös udvarban nemrég elbontott épület http://www.nemzetfotere.hu/videok/83.ogv helyén egy kiállítótér is létesül. A mélygarázs azért került pont ide, mert a déli oldalon a 2-es metró alagútjába ütköztek volna, a tér közepén pedig a közművek - elsősorban a pesti főgyűjtő csatorna - miatt nem lehetett volna megoldani az Országházba való közvetlen csatlakozást.



A gödör mellett most egy érdekes állapot is látható, csak most: kilóg a ház alapozása. Amikor épült, még nem volt felette az Országház. Mire az felépült, az alapozás már nem volt látható. Ebben az állapotában még soha nem látszott, és persze a felújítás végeztével újra eltűnik majd a szemünk elől.

Milyen szobrok voltak a téren? Mi kerül vissza?

Több szobrot is "újraálmodnak". Mivel a régi szobrok mintája többnyire nem létezik, ez nem azt jelenti, hogy az eredetivel miliméterre megegyező szobrok kerülnek a térre, hanem azt, hogy egy-egy mai szobrászművész újraalkotja az eredetinek megfelelő szobrot.

Tisza István szobrát Zala György vezetésével készítették el, 1934 április 22-én avatták fel. Az egész emlékmű 17 méter magas volt (Ez házban számolva úgy 5-6 szintnek felel meg!).

A második világháborút kisebb sérülésekkel megúszta, de 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték a főalakot. A többi szobrot 1948-ban széthordták. A kőoroszlán a Hegyalja útra került, ahol "Honvédsírok emlékműve" lett belőle. A jobboldali szoborcsoport, amelyet 1934-ben a "Bőség" allegórájaként avattak, Esztergomban lett "Munkás", majd napjainkban "Magvető" szobor. A baloldali szoborcsoport a Hűvösvölgyi úti laktanyába került "Búcsúzó katona" néven, de ma már nem ott van, hanem a keceli Pintér Művek szoborparkjában. Néhány nap múlva kiderül, hogy ki lesz az újraalkotó szobrász. A búcsúzó katona állami tulajdon, őt csak vissza kell hozni Kecelről. A Magvető alakját Esztergomtól elkérték, még van egy kis csatározás körülötte. A posztamens méretére jellemző, hogy súlyával a mélygarázs statikusának is érdemben kellett számolnia, a szobor alatt komoly megerősítés lesz. (kép: kozterkep.hu)

Tisza István szobrának felavatása (forrás)



(kép: fortepan.hu, 3504)

A régi Kossuth-szobrot 1927-ben avatták fel a téren. Már 1894-ben felvetődött a szoboravatás igénye, de először a pályaművek gyengesége, majd az első világháború miatt sokáig húzódott a felállítása. Horvay János alkotásán a búskomor, lehajtott fejű Kossuth Lajost az első felelős magyar kormány 8 tagja vette körül. A kritika egyrészt értetlenül állt az előtt, hogy ha már első kormány, akkor miért Kossuth a főalak, és ha már Kossuth-szobor, akkor miért ilyen letargikus a kompozíció hangulata. Ez utóbbira hivatkoztak 1950-ben is, amikor ezt a Kossuth-szobrot elvitték. Először a Kerepesi temetőbe, majd 1959-ben Dombóvárra szállították, ahol 1972 óta már mint több önálló alkotás áll. Sajnos az egész szoborcsoport meglehetősen rossz állapotú, így nem az eredeti kerül vissza. Az eredetivel egyező kompozíciót faragtatják újra, ez áll majd a felújított Kossuth téren. 2014 tavaszára a posztamenssel és a főalakkal kell elkészülni, de talán már egy-két mellékalak is újra áll majd.



A most még álló Kossuth-szobrot 1952-ben avatták fel, a főalak Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. A talapzata balatonalmádi vörös kőből készült. Körülötte a nép figurái sorakoznak: jobbra egy munkás, egy diák, és egy csikós - mindhárman fegyverben. A másik oldalon parasztasszony gyerekkel, egy paraszt levett süveggel, és egy katona. Erre a szoborra már megvan a bontási engedély, most úgy néz ki, hogy Esztergom lesz a befogadó városa. Addig egy toronydaru csikizésével tölti utolsó budapesti napjait.


(kép: fortepan.hu, 18747)

A Rákóczi-szobor már 1937 óta itt van. II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára készült Pásztor János alkotása. Pályázat helyett állami megbízással készíttették el. Néhány hete elszállították, de ez a szobor visszajön. Már nagyon rossz állapotú volt, ezért a teljes renoválás mellett döntöttek. A tér átépítése után is lényegében ugyanezen a helyen fog ágaskodni a ló és lovasa.


Andrássy szobra a huszadik század elején. (kép: fortepan.hu, 27693)

Budapest egyik legszebb lovasszobra a téren állt Andrássy Gyula-szobor volt. A mai metrókijárat közelében állították fel 1906-ban, Zala György alkotta. Andrássy Gyula elképesztő életpályát járt be. Az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepe miatt távollétében ítélte halálra a bécsi udvar. Ehhez képest ő lehetett az, aki Ferenc József fejére tette a magyar koronát! Az 1892-es szoborpályázaton Zala lett az első helyezett, akinek a dolgát az is megkönnyítette, hogy személyesen is ismerhette a "szép akasztott" grófot. A lovat az Andrássy család Rigó nevű paripájáról mintázta. A talapzat oravicai márványból készült, 210 000 koronás költségével a város legdrágább posztamensének számított. A főalak nyugodt, méltóságteljes. Kétoldalt két dombormű díszítette a posztamenst: a jobboldali Ferenc József 1867-es koronázását, a baloldali az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg.



1945-ben nagyon precízen, odafigyelve vitték el a szobrot a Kossuth-híd építése miatt, ezért az eltávolítás ideiglenesnek tűnt. Nem így lett. A talapzat anyagából készült el többek között József Attila emléktáblája (József Attila utca 2.), a szobor anyaga feltételezések szerint a Felvonulási téren felállított híres-hírhedt Sztálin szoborban hasznosult újra. Aztán 1980-ban ide került József Attila, aki most egy kicsit közelebb megy majd a Dunához, hogy visszajöhessen a mostani helyére Andrássy. Utóbbi újraformázása már folyamatban van, a posztamens és a főalak 2014 májusára el is készülhet. A Bencsik Alkotóközösség tagjai Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János vezetésével dolgoznak az új műalkotáson. A két dombormű csak 2015 végére születik újjá. Csak az Andrássy-szobor maga 7 tonnát fog nyomni!



Marton László "A Dunánál" című szobrát 1980-ban avatták fel. A szobrász a Dunához közeli helyszínhez igazodva választotta ezt a témát, a költő híres versét is megidézve egyben. A vers egy részlete a lépcsőn ülő költő alakja mellett olvasható. Szegény költő most jól körbe van kerítésezve, mint ha nem szabadna etetni. Persze nem erről van szó, csak a tér ezen része felvonulási terület, nagy földhalmokat hordtak ide, így kerítéssel védik a művet. Már csak hetek kérdése, és elviszik innen, hogy aztán úgy 40 méterrel arrébb, a Dunához közelebb állítsák fel újra. Ott szerintem még jobb helyen is lesz - és nem, nem fogja elönteni az árvíz...


(A kép forrása)

Az 1956-os örökláng sorsa még nem dőlt el. Az biztos, hogy a jelenlegi helyéről rövidesen eltávozik, a gázláng már egy ideje nem ég. Szeretnék új helyen felállítani, de erről még nem született végleges döntés.

És mi lett végül a Károlyi-szoborral?

Nagy vita volt körülötte. Varga Imre alkotását 1975-ben állították fel a tér északi oldalán, ott, ahol most a mélygarázs épül. Károlyi ellentmondásos politikai szerepe éles viták tárgya ma is, és az volt a szobor felállításakor is. Műveit, írásait a hetvenes években is csak szűrve, cenzúrázva közölték. Akkor a Horthy-éra alatti ellenállására hivatkozva kapott mégis szobrot. Károlyi alakja sokat látott öregemberként jelenik meg, aki felett két fél boltív magasodik - de nem ér össze. Mint ahogy a kommunista eszme sem érhet össze a grófi származással, és Károlyi életpályája is megtört, befejezetlen maradt. A szobrot tavaly bontották le a Kossuth téren, hogy aztán - Varga Imre kérésére - 2012 szeptemberében a Siófokhoz tartozó Széplakon, a szobrász szülővárosában állítsák fel újra. Azóta nincsen Károlyi-szobor a Kossuth téren, és nem is tervezik, hogy legyen.

Találtak valami érdekeset a föld alatt?

A legnagyobb építményről tudtak is, meg is van. Az eredeti, átadás utáni helyzet szerint szökőkutak álltak a téren, és ezek vizével hűtötték a szellőzőrendszerben bejuttatott levegőt. A későbbi szoborállítások, tér átépítések során a szökőkutak eltűntek a térről. A hűtést később jégtömbökkel oldották meg, 1993 óta pedig légkondicionáló gépek temperálják képviselőinket. A mostani felújítás alkalmával a régi szellőzőalagutakat hasznosítják újra. A Rákóczi-szobornál húzódó déli alagutat 1956-os emlékhelyként fogják berendezni. Az északi oldali pedig kőtár lesz az átadás után - itt megtalálták a régi szökőkút alépítményét is, ami szintén a kőtár része lesz.

És ha már szökőkutak: a felújítással újra lesz víz a téren, egy lapos "medence" formájában, a mostani parkoló aszfaltja helyén. Ebben csak néhány centi magasan lesz víz, de már ez is hozzájárul a tér nyári temperálásához. Az Alkotmány utca felőli oldalán 60 cm magas homlokfalon folyik le a víz, itt néhány lépcsőfokra le is ülhetünk majd. Onnan nézhetünk majd fel az új Országzászlóra, amelyre rálátni majd az Országházból, a volt Mezőgazdasági Minisztériumból, a Kúria épületéből, és még a Sándor-palotából is.

Mi lesz a rakparton?

Az Országház és a Duna között újra lehet majd sétálni. Ide helyeztek át közműveket a térről, és e munkák közben előbukkantak a régi kockakövek, helyenként két sorban is. Ezeket fogják kisebbre faragva visszahelyezni, így az új burkolat egyben a régi burkolat is lesz. Az autóforgalom is megmarad lent, de jelzőlámpás gyalogos-átkelőhely is létesül. Tehát aki erre jön ki a látogatóközpontból, az elsétálhat az Országház előtt, vagy átkelhet a két sávon. Már épül az a parti sáv, ahová egyáltalán át tud érni. Hogy odaát mit talál, az még kicsit képlékeny. Az egyik ötlet, hogy ide horgonyoznák ki a Lajta monitorhajót. Egy másik ötlet, hogy a BKK létesítene egy kishajó-állomást, a tér déli végénél. Most úgy állunk, hogy mindkettő meg is valósul, de már a SIP programon kívül.

Mi lesz az autókkal, a villamossal és a trolival?



Az utolsó troli már pár hete elment a térről. És a Kossuth térre már nem is hajt be többet soha. A pontos útvonaltervek még változhatnak, de most úgy fest, hogy a Nagy Imre szobornál fognak visszafordulni a trolik. Hogy ott ne legyen felsővezeték erdő, középtávon az a terv, hogy a BKK olyan trolikat hozna ide, amik ezen a szakaszon akkumulátorról is elmennek. (Ilyen megoldást láthattunk a Kálvin térnél a 83-as troli esetében.)

A 2-es villamos megmarad, de a vonala egy kicsit módosul. Az autóforgalom jelentős korlátozása teszi lehetővé, hogy a villamosvonalat kb. 6-7 méterrel közelebb hozzák a házakhoz. Ez így lesz a tér déli oldalán is, ahol eddig átlósan kettévágta a területet a villamosvonal. A füvesített villamospályát végül elvetették, mivel a keskeny földréteg nem lenne alkalmas minőségi gyep fenntartására. És elvetették a felsővezeték nélküli villamospályát is. Az alsó áramszedéshez az egész vonalat kellene átépíteni (túl drága), az akkus villamos meg olyan nehéz lenne ennyi utas kapacitással, hogy a Korzó hídjain nem tudna elmenni. Tehát egyelőre maradnak a felújított Ganz ICS villamosok. Villamos dizájnerek, itt egy remek lehetőség forradalmian új járművet alkotni!

A téren áthaladó eddigi autóforgalom megszűnik, ezentúl csak U alakban lehet majd egy-egy házat megkerülni. Így egy delegáció be tud jutni a térre, de menekülő útvonalként nem lehet majd erre kerülni, ha bedugul a rakparti út.

Persze, most felújítják egy csomó pénzből, aztán fél év múlva már szét lesz barmolva minden, és össze lesz firkálva minden...

Aligha. A téren éjjel is látó, nagy felbontású kamerarendszer épül ki, amely jól használható lesz személyek felismerésére. Ha összefirkálod a tér közepét, nem jutsz ki a térről, elkapnak. Graffitizni viszont remekül lehet a Filatori-gátnál.


És végül sok-sok kép a Kossuth térről és szobrairól egykor és most. A bejárás képei az esős június 28-án és a nem esős július 4-én készültek.



Források:
http://index.hu/belfold/2012/09/05/csendben_felallitottak_karolyi_szobrat/
http://www.kozterkep.hu/~/71/karolyi_mihaly_szobor_budapest_varga_imre_1975.html
http://www.kozterkep.hu/~/10826/Grof_Tisza_Istvan_emlekmuve_Budapest_1934.html
http://www.kozterkep.hu/~/8422/Grof_Andrassy_Gyula_szobra_Budapest_1906.html
https://www.facebook.com/pages/Kossuth-T%C3%A9r-Magyarorsz%C3%A1g/124361764364753?fref=ts
http://www.nemzetfotere.hu/
http://www.kozterkep.hu/~/1087/A_Dunanal_Jozsef_Attila_Budapest_1980.html


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: