„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Az előző részben Ybl Miklós korát, az akkori építészeti stílusokat mutattam be, kiegészítve Ybl korabeli és halála utáni méltatásával. Ebben a részben gazdag munkásságának első fejezete következik, köztük a fóti építkezésekkel és az idén egy átépítési terv miatt híressé vált Unger-házzal.
A reformkori polgárosodást célzó tiszta, őszinte törekvések az akkori Pest és Buda építészetét megváltoztatták. Ezen áramlatot szervezetten támogatta a „legmagyarabb osztrák”, József nádor által életre hívott Szépítő Bizottmány. Az igazi Landesvater felkérésére Hild János egyszerű, világos városrendezési terve meghatározóvá vált a város kialakulásában.
A 19. században kibővültek és átalakultak – a nagyrészt német származású, de sajátos magyar jelleget adó építészek, építőmesterek - céhes rendszeren belüli építészeti feladatkörei. Az addigi építetők (mecénások) a világi és egyházi hatalmasságok voltak. Ybl korában a vidéken élő gazdálkodó kisnemesek és a városi polgárok is megrendelőkké váltak. A kastélyok és templomok mellett a polgári létformák helyszíne, a város és annak intézményei, igazgatási, kereskedelmi, közlekedési és kulturális életet reprezentáló épületek jelennek meg.
Az építőmesteri, építészi pálya a század második harmadától, a középosztálybeli képviselőiktől lett igazán megbecsült - bár néha kedvtelésből a főurak is „megtervezték” kastélyaikat (ahogy például zeneszerzéssel vagy színházművészettel is foglalkoztak). Ybl világra jötte után egy évvel, 1815-ben indult meg az építőmesteri szakmára felkészítő képzés a bécsi Császári és Királyi Politechnikai Intézetben, Magyarországon ekkor még nem működött ilyen típusú intézmény. Az akkori hazai építészek döntően Bécsben, Berlinben és Münchenben végeztek tanulmányokat. Így Ybl is először a fenti bécsi (1825) - majd elvégezve a négy felsőbb osztályt - a párizsi intézetbe is beiratkozott, de a bajor Királyi Művészeti Akadémián is folytatott tanulmányokat. Az itthoni „építőmesteri képzés” - a céhes rendszer gyakorlatában - inaskodással indult, egy tapasztaltabb mestertől elsajátítva az alapvető szakmai tudást. Az inaskodás évei alól felszabadult legénynek vándorútra kellett indulnia.
Így tett Ybl is. A „tapasztaltabb mester” Pollack Mihály volt, aki meleg hangú ajánló levelével a bécsi klasszicizmus nagy építészéhez, Henrich Kochhoz küldte. A legény mesterré válásának feltétele volt a mester melletti pallérkodás is: Ybl - Koch megbízásából - a prágai Kinsky villa építését vezette.
Az akkori építészeknek - más művészekkel együtt - a német területek mellett az ókor és a reneszánsz emlékeiben bővelkedő Itália is célpontjuk volt. Így Yblnek is, céhes vándorútjának többszöri állomása volt Olaszország. Ez után pályázhatott arra, hogy ő maga is építőmesterré válhasson. 1841-ben beadott kérelmét 16 hónapi várakoztatás után a „Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei” „mellőzendőnek” ítélték, egyrészt azzal, hogy Pesten „elég építőmester tevékenykedik már”, másrészt hiányolták a „remeket”, a mestermunka bemutatását. Hiába Pollack Mihály és Heinrich Koch kitűnő ajánlólevelei, az elvégzett iskolák kiváló bizonyítványai, a számtalan tanulmányút. 24 évet kell várnia a céhmesteri tagságra…
Az ikervári Batthyány-kastély
A 27 éves Ybl a mesterjog megtagadása miatt társulásra kényszerül Pollack fiával, a mesterjoggal rendelkező Pollack Ágostonnal. A belvárosi Dorottya utca sarkán lévő „Tervező intézetük” egyik munkája az ikervári Batthyányi kastély újjáépítése (1847). Ybl és Pollack korukat megelőzve gondoltak a tervezői tevékenység önállósítására, de az a vállalkozás, amely csak ezt űzte, az 1840-es évek Magyarországán nem lehetett sikeres. A 19. sz. közepéig a „beruházó-tervező-kivitelező” szerep még nem vált szét. A megbízó kívánalmainak megfelelve, aki „kitalálta”, az meg is „csinálta”, a tervezők tevékenyen közreműködtek a kivitelezésben.
Ybl építészeti munkásságának indulása, a század első nagy önálló stílusának, a klasszicizmusnak idejére esik, az újjáépítési munkáira – például a kaplonyi romba dőlt templom újjáépítésére (1842-47), a fehérvárcsurgói Károlyi kastély bővítésére (1844-49) - hatással van mesterei (Pollack Mihály és Henrik Koch) szemlélete.
A fóti templom (kép: fortepan.hu, 5388)
Korának jelentős művészetpártolója, Gr. Károlyi István (1797-1881) az Újpestet megalapító akadémikus főispán, Gr. Batthyányi Lajos ikervári kastélyában véletlenül találkozva az akkor alig ismert Ybl Miklós építésszel, meghívja a fóti birtokára, megbízva a kastélybővítési, a park pavilonjai (1845-49), a Szeplőtelen Fogantatás templom, az irgalmas nővérek zárda, s a plébánia épületek (1845-55) tervezésével.
A fenti és később tárgyalt épületeken kívül Károlyi megbízás volt még a nagymágocsi uradalmi irodaház (1848-49), a füzérradványi Károlyi kastély átalakítása (1850-es évek eleje), de ugyanekkor a lovasberényi Cziráky kastély bővítésével (1850-es évek) is foglalkozik.
A klasszicizmus és a romantika építészeti hatásai ekkor már egyszerre voltak jelen az ország építészetében. Az un. historizáló építészet, a régebben használatos megnevezéssel, az „eklektika”, a 19. sz. második felére jellemző, a román, gótika, reneszánsz, s barokk stílus jegyekből lett „neo” stílusú építészet. A 31 éves (!) Ybl, a fóti templommal, a román, mór és bizánci elemekkel Dávid Katalin szerint „kiérlelten teremti meg a magyarországi romantika sajátos művészi világát”. Tőle tudjuk azt a művelődéstörténeti kuriózumot is, amely Ybl műveltségét bizonyítja: „a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére épült templom oldalépületének kerek ablaka az egyik legősibb Mária szimbólumot, a hatágú Dávid csillagot formálja meg, amellyel a San Pietroban, a Péter szobor trónján, illetve az 5. századi római Sta. Maggiore ornamentikái között találkozunk. A két háromszögből alakított csillag Isten Anyjának ég és föld közötti közvetítő szerepét jelképezi ősidők óta a keresztény ikonográfiában és Ybl a kevesek közé tartozott, akik ismerték ennek a ritka Mária szimbólumnak értelmét.” A templom titulusa - a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz - is érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. (Gr. Károlyi István halála után évekkel, az iránta érzett tisztelet jeléül, a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül.)
Oly kedves Ybl számára Fót, hogy 1846-ban le is költözött, az un. kiskastélyban élt. Esküvője is itt volt: 1851-ben a grazi születésű nevelőnő, Franciska Ida Lafite-tet vette feleségül a fóti templomban. (50 éves, amikor megszületik egyetlen gyermekük, Félix. Pollack Mihály Mária nevű unokáját is ők nevelték fel.) Ybl hivatalosan 1847-től lett a Károlyiak uradalmi építésze, s bár 1861-ig az is maradt, fél évvel az esküvő után felköltözött Pestre.
Ybl első pesti alkotása a „fakockás átjáróház”, az Unger Ház (1852-53) – akkori „országúton és magyar utczában” (ma Múzeum krt. és Magyar u. 8-10.). A megrendelő annak az Unger Benedek kovácsmesternek leszármazottja, akinek - pesti polgárként - a 18. sz. második felében a Hatvani utca (ma Kossuth Lajos) és Magyar utca sarkán volt a kovácsműhelye. A mai Unger Ház helyén folytatta apja mesterségét az idősebbik fia, aki Pollack Mihály lányát vette feleségül. Valószínűsíthető, hogy innen a kapcsolódás, hogy testvére, Unger Henrik - aki mai terminológiával élve tehetséges ingatlanfejlesztő és vállalkozó volt - Yblt bízta meg e telken a ház építésével. Az épületről Ybl unokatestvérének unokája, a jogi végzettségű művészettörténész, Ybl Ervin (1890-1965), így ír az 1956-ban megjelent Ybl könyvében:
„…tiszta romantika hatja át…az Unger Henriknek tervezett kétemeletes átjáróházat…nincs az épületen egyetlen részlet sem, melyet ne oldott volna meg gondosan…mór pártázattal…hangsúlyozza a keleti elemeket…a függőlegesek és vízszintesek kiegyensúlyozott összhangjára törekszik… Az első emeleti, félköríves ablakok… ornamentálisan áttört erkélye, két-két sárkány összekulcsolásából álló, szép motívumra támaszkodik, a második emeletieknek…kerete…erkélyszerű előugrásokon, gyámokon nyugszik…Ybl nem gondolt az üzletek szükségleteire, a későbbi boltportálék teljesen eléktelenítik a földszintet s az erkélyeket tartó sárkánymotívumokat…”
(kép: theunger.com)
Mit szólt volna Ybl Ervin a 2017 eleji őrült ötlethez, amelyet a beruházó így reklámozott: „Az építészet szerelmeseinek nagy örömére 2018 tavaszán újra régi pompájában tündököl az… Unger-ház. Az eredetileg földszint plusz kétemeletes romantikus stílusú épület további két szintet kap, s itt 10 új lakás kerül kialakításra.” Nemhogy az építészek, de minden józanész, s nemhogy nem örültek, de felháborodtak, s szerencsére a helyi szabályozási terv szerint sem lehet ráépíteni az épületre.
Ybl Ervin örömmel nyugtázza, hogy „… Yblnek sikerült elkerülnie a függőfolyosókat, a pesti bérházaknak ezt az átkos sajátosságát, ami lefokozta volna az udvar teremszerű szépségét… a két utcai oldalon öt-öt íves, árkádos… másik oldalain egyenes pálcatagos romantikus ablakok… valóságos ünnepi csarnoka az épületnek…”
Gerle János szerint a Magyar utcai homlokzat „szárazabb” változata, a későbbi Balassa Ház mellékutcai homlokzata, valamint az Unger Ház (és a Fóti templom) motívumai megtalálhatók a Rácfürdő nyolcszögletű, kupolás medence csarnokánál is.
A Pesti Napló 1853 novemberi számából „… Schmidt-Unger (kovács németül Schmied szerz.)... ház, mintha mézes-kalácsból nyomták volna…Rajta az építészet minden stilje képviselve van…”
Ebben az időszakban számos terve született még: Debrecen - Református kistemplom átépítése (1843), Öskű - Mauzóleum (1950?), Pest - Alkalmi díszépítmény (1852). A még nem 40 éves alkotó, eddig említett tizennégy munkáján kívül, megvalósult alkotása még, gr.Zichy Pál megbízása, a II. világháborúban rommá lett, Komárik Dénes szerint „angol kastélyépítészetet idéző, gótizáló romantikához sorolható” nagyhörcsögpusztai Zichy kastély (1852 és 55) - másik nevén Anna vár, Zichy Pálné Kornis Anna után.
Talán érdemes, a század közepére nagyvárosiassá fejlődő Pest és Buda városképét - Ybl mesterének (Pollack Mihály) és kortársainak (Hild József, ifj. Zitterbarth Mátyás, Hofrichter József, Feszl József, stb.) - meghatározó páros néhány jelentős alkotásait (se kronológiai, se minősítő sorban) felsorolni: Nemzeti Múzeum, Vármegyeháza, Kálvin téri református és Deák téri evangélikus templomok, Óbudai zsinagóga, Sándor palota, Károlyi palota, Landerer és Heckenast nyomdája, Valero Selyemgyár, Nádor laktanya és Ludovika Akadémia, Császárfürdő, Hét Választó fejedelem vendéglő és szálló, István főherceg-, Tigris-, s Nádor szállók stb.
1854-ben költözött be az osztrák katonaság – Kasselik Ferenc építőmester (császári rendeletre vállalt) épületébe, a gyűlöletes fellegvárba, a Citadellába, de szerencsére a városra néző ágyúállások ágyúit csupán díszlövések leadására használták. Nem úgy pár évvel előtte a várból Hentzi császári és királyi vezérőrnagy ágyúi, amelyekkel szétlövette Pestet…, de ez már következő írás időszakához tartozik.
- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke -
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
