Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"...a fővárosnál az ilyen előirányzatokat, mikor a kivitelre kerül a sor, hatalmasan túl szokták lépni"

November 1: A budapesti gázgyár költségvetése. Heltai Ferenc, a gázgyári vezérigazgató beterjesztette a tanácshoz a városi gázgyár jövő évi költségvetését, amely költségvetés a gázgyárak erős fejlődését mutatja. (...) Az igazgatóság a jövő évre már 76 - 81 millió köbméter gázfogyasztást irányozott elő; 1910-ben, a magántársaság utolsó évében, az összes fogyasztás 63,028.960 köbméter volt. Tehát a három év alatt 13 - 16 millió köbméter, vagyis 21 - 30% az emelkedés. (...) Heltai vezérigazgató a költségvetés kapcsán bejelentette, hogy az utcai lámpásokhoz szükséges összes izzótestet a jövő évben a gázgyár házilag gyártja. A jövő évben kerül üzembe az Óbudán épülő új, központi gázgyár, amelynek építésére a meglévő gyárak kibővítésével együtt 46 millió koronát szavazott meg a főváros. Ebből az összegből eddig 16,927.000 koronát építettek be. A jövő évben pedig 21,841.000 koronát fognak beépíteni. (...)

A kérdés: hol készült a felvétel? 

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Ha képviselőválasztás van Óbudán, akkor minden képviselőjelölt a programbeszédében megígéri ezt; mert Óbudán a polgárok az ígéretekkel is megelégszenek"

Október 1: A néprajzi múzeum, amely eddig a városligeti iparcsarnokban volt elhelyezve, most alkalmasabb helyre kerül. A gyűjtemény legnagyobb része hozzáférhetetlen a közönségnek is, az esetleg tudományos szempontból érdeklődő szakembereknek is, mert a hely szűk volta miatt a múzeum gyűjteményeinek legnagyobb része ládákba csomagoltan, pincékben és padlásokon van elraktározva. Most a néprajzi osztály igazgatóját megbízták, hogy alkalmas területet keressen a múzeum céljaira. A néprajzi múzeum mostani helyisége nem fűthető és így a hűvösebb idő beálltával a nagyközönség látogatása elől elzárják.

A kérdés: mit ábrázol a kép?

Tíz évvel ezelőtt, 2002 október 16-án adták át a felújított Vadaskertet a Margitszigeten.


(kép: plant.co.hu)

Ismét frissült a fortepan.hu, így aztán újabb adag képről elmélkedhetünk: vajon hol készülhettek, mit ábrázolnak? A képek nem feltétlenül Budapesten készültek, még Magyarország sem biztos. Van, amit könnyű lesz megfejteni, és van, amit nem. Tippeket, megfejtéseket kommentbe kérünk!

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Ha a Nemzeti Színháznak egy mozi konkurenciát csinálhat, akkor az a színház nem ér többet egy mozinál..."

Szeptember 1: A Nikaragua-csatorna. A Panama-csatornát még meg se nyitották a világforgalom számára, máris új nagyszerű terv készülődik: a Nikaragua csatorna. Francia és angol kapitalisták akarnák kiépíteni a Nikaragua-csatornát azért, hogy az Atlanti és a Csendes óceán között legyen még egy nemzetközi viziút és így megtörjön Amerikának a Panama-csatornán való monopóliuma. Különösen Angliának fontos ez a terv, mert minden erőlködése ellenére is Amerika a maga hajózását kedvezőbb föltételekhez juttatta a Panama-csatornán, mint a többi államok hajóit. Nikaraguának a politikai zavargásai most nem alkalmasak ugyan erre a nagy munkára, de lehetséges, hogy éppen ez a roppant gazdasági lendületet teremtő nagy alkotás megszüntetné a különböző politikai klikkek (...) örökös marakodását és véres polgárháborúit. Maga Amerika is habozott egy ideig, hogy hol csinálja meg a csatornát, Panamában-e vagy Nikaraguában. Amikor a francia Panama-társaság 1889-ben megkezdte a csatorna munkálatait, Newyorkban egy Nikaragua-csatorna társaság alakult, amely már ingyen földterületeket is kapott Nikaraguától és Costaricatól a csatorna céljaira. Meg is kezdték 1890-ben a munkálatokat, de 1891-ben már abbahagyták őket és 1894-ben elárverezték a társaság földjeit. Most Anglia kapitalizmusának az érdekei talán mégis megvalósítják ezt a nagyszerű tervet.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Idén nyáron egyedi túrán vehettem részt: a Csepel Művek 250 hektárnyi (!) területén jártunk egyet, a második világháborúban épített, de a hidegháborús korszakban is fenntartott bunkereket nézegetve. A túrán Somogyi Levente, a BudapestScenes túrák szervezője vezetett minket.

Ez a nap is eljön hát. Annyi vita, pereskedés, jobbra-balra cikkcakkozás után most már tényleg utazhatunk az új metrókocsikon. Az első a 410-411-412-413-414 pályaszámú lesz. Milyen az Alstom metró, és miért ért ide ilyen lassan? Kis Metropolis történet.