Teraszos, panorámás rendezvényterem nyílt Pálmaház néven a Széchenyi fürdő tetején. Még tavaly jártam bent, és nagyot ámultam. Hogy milyen helyek vannak ebben a városban!






Képek: Lipidesign.com

A Kossuth tér újra átalakulás elé néz. Az Országház előtti tér az ország első terének számít, ahová az ember sokszor nem csak egyszerű műnézőbe megy, hanem néha már úgy érzi, kötelessége a fotózás, hiszen ki tudja, meddig dokumentálhatja az adott közteret a jelenlegi formában. Néhány éve a tér átalakítását tervezték, most újabb tervek születtek, és deklarált cél lett a negyvenes évekbeli állapot megidézése, vagy akár helyreállítása. Tekintsünk körbe a téren, és élvezzük a látványt, amit legendák töltenek meg élettel és jó adag magyarsággal.

A De Lijn belga közlekedési vállalat megbízásából készült el az alábbi három kis félperces szpot, a közösségi közlekedés népszerűsítésére. A szlogenek: "It's smarter to travel in groups" - azaz: "Csoportosan utazni okosabb", valamint "Take the bus" - azaz "Szállj buszra". És ha Flandriában megy, miért ne mehetne nálunk is? (Jó. tudom, ahhoz nem ilyen videók kellenének a BKV-tól...)

Budafok nagymértékben a Törley családnak köszönheti, hogy bor- és pezsgőkultúrájáról lett ismert, mégis hagyja tönkremenni a család sírboltját. Belógtunk, körülnéztünk, fotóztunk.


Kép: Wikipedia / Civertan

Volt már gazdasági válság korábban is. És volt akkor is állami közmunka program a munkanélküliség elleni küzdelem jegyében. Az 1933-as évben a Budaörsi út építése sok munkanélkülinek jelentett némi munkát, bevételt. Erről tanúskodik az alábbi filmfelvétel is, amely fantasztikus munkagépek mentén mutatja be a korabeli útépítés technikáját. (Hanggal!)


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

Ferihegy cikksorozat
A következő hetekben körülnézünk a Ferihegyi repülőtér háza táján. Megnézzük a két nagy terminált (megemlítve a máig meg nem épült 2C-t is), az ikonikus formájú irányítótornyot és a legújabb fejlesztéseket is.A hazai légiközlekedés kezdete valahol 1910 körül keresendő, amikor Asbóth Oszkár és Schwarz Elek próbáltak repülőgépet farigcsálni. Rákosmezőn próbálkoztak. Polgári repülésről igazából 1922-től beszélhetünk, akkor indult be a MALÉRT, az első magyar légiközlekedési vállalat. Bécsi, velencei és kolozsvári járatai voltak. 1929-től a KLM indított magyar járatokat. Ezek még a mátyásföldi repteret használták, aztán a harmincas évek vége felé beindult a repülés Budaörsön is.

Eközben már felmerült Ferihegy-pusztán is egy reptér építése. A terület a 18. században a Grassalkovich családé volt, a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat a Mayerffy Xavér Ferenc serfőző mester. A bérlemény egy részét eladták - ekkoriban keletkezhetett a Ferihegy-puszta elnevezés. A terület rövidesen tulajdonost váltott. Báró Podmaniczky Jánosé lett, kinek Zsuzsanna lánya Vigyázó Sándor felesége lett. A Vigyázó családban utoljára Ferenc volt a birtokos, az ő halálával a család is kihalt 1928-ban. Végrendelete értelmében a terület a Magyar Tudományos Akadémiáé lett. Így aztán őket ostromolta 1936-ban a Légügyi Hivatal, hogy megszerezzék a birtokot. A terület átadása 1938 szeptemberében kezdődött meg, és 1939 nyarán már az utolsó részek is az államhoz kerültek.

A terület észak-nyugati részére tervezték a polgári, dél-nyugati részére a katonai létesítményeket. A keleti oldalra került volna a sportrepülőtér - a régi majorsági épületek felhasználásával. Itt már 1940 nyarán repültek a Horty Miklós Nemzeti Repülőalap növendékei. A katonai területre kerültek volna az Emese Kísérleti Repülőgyár irodái és műhelyei is. 1942-ben már az alapozásokat is elkezdték - akkor úgy volt, hogy 1943-ban átadhatják a létesítményeket. Ennek tudható be, hogy 1943-ban a gyorsforgalmi út már elkészült, de Ferihegyen csak repülőgép-modell versenyt tudtak rendezni:


"A kispesti vámtól a ferihegyi repülőtérre vezető 11 km hosszú gépkocsi-utat Zsindely Ferenc kereskedelem és közlekedésügyi miniszter ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak. Az új úton csak személygépkocsik közlekedhetnek. Az útkereszteződések kiküszöbölése alul- és felüljárókkal 110 km-es sebességet is megenged. A háborús időkben épült új út a béke szolgálatára készült." (1943 november)


"Repülőgépmodellek versenye a Budapest melletti Ferihegyi repülőtéren. A versenyen apró motorokkal és gumival hajtott ötletes szerkezetű modellek nagy tömege indult." (1943 szeptember)

Aztán jött a második világháború, amikor nagyjából mindent szétbombáztak. A második világháború után szovjet-magyar kooperációban lött létre a MASZOVLET, majd 1954-től vált önálló magyar társasággá: innentől hívják MALÉV-nek. LI-2-es gépekkel indultak, először belföldi és prágai, később a szocialista blokk országaiba induló járatokkal. A háború utáni újjáépítés egyik fontos állomása volt, hogy 1950-ben megnyílhatott az új reptér, immár Ferihegyen.

Gondoltad volna, hogy valaha uszoda állt a Parlament előtt és bárki beugorhatott a Dunába? Vajon melyik állatról hitték, hogy varázslatos férfierőt ad, és segít az ágyban? Kik voltak a dunavíz árusok? Mit alkot egy street art művész két fehér dobozból? Hol lehet végigdőlni egy óriási nyugágyon a belvárosban? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és egy kellemes séta közben rácsodálkoznál Budapest kincseire, vár a Duna Tanösvény október 3-ig.

"Semmi sem örök, csak az ideiglenes megoldás"

Cikksorozat a Moszkva térről

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Mai "havi szobor" írásunkban egy új avatást és egy nemzetközi megmozdulást mutatunk be. Valahol mindkettő soron kívüli eset, ezért szeretnénk itt is nyomatékot adni nekik.