Megkezdjük a rendhagyást, a HaviSzobor rovatban most egy mozaik következik. A pesterzsébeti uszoda előcsarnokában elkészült ugyanis Hartung Sándor alkotása, melynek címe: Mélység és magasság. 2009 januárjában kezdte el a felhelyezését, úgy egy évig is eltartott a munka, karácsonyra lett kész. Igen, a mester maga piszkálta fel a magasba a mozaikokat, ezért is tarthatott el eddig a munka. Mivel egy uszoda épületébe került, festményről szó sem lehetett, a párás környezetbe viszont remekül passzol egy sellőket (és démonokat) ábrázoló alkotás. A három méteres átmérőbe úgy 80 000 mozaik került bele, így aztán egész jó a kép felbontása. "A falikép örvénylő alakjai metaforák, a test és a szellem kapcsolatára utalnak" - nyilatkozta a művész. Azért esett a választása a kör alakra, mert ez az egyik legkomplexebb jelkép, kifejezi a teljességet, a földet és a végtelenséget is.

A mű hagyományos, kézzel szabott mozaiküvegből készült, melynek csillogó és nagyon színes felülete a beáramló természetes fényben és az esti mesterséges megvilágításban is érvényesül.

Források:
http://nol.hu/kult/ket_evig_keszult_a_pesterzsebeti_uszoda_mozaikkepe
http://prae.hu/prae/news.php?aid=5368
http://www.okm.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/hiller-istvan-uvegmozaik

Újra bérlőre vár az egykor Budapest egyik high-tech gyöngyszemének számító Kontrax irodaház. Exkluzív képekkel beszámoló következik az épület bejárását követően. Vigyázat, még remek graffitik is jönnek!


 

A rendszerváltással a magyar gazdaság is felszabadult a korábbi korlátozások alól. Szabadon lehetett vállalatot alapítani, az újonnan felmerült igényeket a korábbi állami cégek sok esetben már nem tudták kielégíteni. Ez egy sor magánvállalatnak adott üzleti lehetőséget. Ez idő tájt született a Műszertechnika, a Microsystem, a Kontrax, a Controll, majd az Albacomp. A Kontrax irodatechnikai megoldásokat szállított: fénymásolókat, telefonokat, telefonközpontokat, faxokat értékesítettek, de ők adták ki akkoriban a Sárga Lapok üzleti telefonkönyvet is. A közonti irodaház és raktár megtervezésére a cég 1990-ben a Molnár Péter vezette csapatot (Sylvester Ádám, Vaja Tamás) bízta meg. A megrendelő szolid, de a fejlődő cég arculatát kifejező épületet akart, amely egyben a raktározási gondokat is megoldja. A cég tragédiája, hogy mire a ház elkészült, a cégnek már lényegében befellegzett. 1993 május 5-én a 2,5 milliárd forintos könyv szerinti értékű Kontrax csoport 5,4 milliárd forint adóssággal a nyakában csődöt jelentett. Abban az évben több mint 3500 csődindítványt kezdeményeztek, felavatták a Suzuki gyárát Esztergomban, Csepel népszavazáson maradt Budapest része, megtartották az első Sziget Fesztivált, és átadták az 1-es villamos Thököly út és Kerepesi út közötti új szakaszát.
 

Kontrax reklám a 90-es évek elejéről. Kozma Péter alkotásai inkább a vizualitásra, míg Sas Istvánéi inkább a sztorira, a verbális poénokra voltak kihegyezve. A 13. másodpercnél gyönyörűen tör elő a fény a titkárnő füléből! Tto-to-do-do-tá-ó...

A 2823 négyzetméternyi irodát kínáló épület két, egymástól jól elkülönülő egységből áll. A hátsó irodaszárny a volt gyárépület szerkezeti vázát őrzi, míg a fogadórész teljesen új. A háromemeletes ház vasbeton szerkezetére kívül csupa-üveg homlokzati borítás került - ez akkoriban még újdonságnak, "Manhatten"-nek tűnt a magyarok szeme előtt. A ház előtt egy kis talapzaton álltak a cégnév betűi. A hátsó részen lépcsőház épült. A bejárat tágas, nagy belmagasságú csarnokká magasodik, a 3 szint magas tér monumentalitást áraszt. A recepciós tér fölé, acélpillérek közé került az igazgatói iroda. Érdekesség, hogy még 100 adagos konyha is volt az épületben. Az étterem, büfé az angolaknával világított alagsorban kapott helyett. A Hungária körút felől nézve két elem vált nagyon hangsúlyossá: a kiugratott, éles végződésű előcsarnok tere, valamint az üvegfalú hengerben elhelyezett lépcsőház. Az előcsarnokban az üvegfal látható tartószerkezete fokozza a "magas technika" hatását, amely jól illeszkedett a cég által kommunikált imázshoz. Akár a ház, a belső terek is az alapformákból (kör, háromszög, téglalap stb.) építkeztek.
 

A high-tech kialakításához remekül illeszkedett a belső terek berendezése. A belsőépítészeti tervező Heimi Velez volt Chicagóból, a Skidmore, Owings and Merill (SOM ) irodától. A hazai partner és kivitelező a Technoart Kft. volt. (Ők később a Nemzeti Színház és a MüPa belsőépítészetén is dolgoztak.) A színvilág visszafogottan elegáns, a fehér falaktól és fotelektől kiindulva vezetett végig a szürke árnyalatain. Ez a visszafogottság jellemezte a bemutatótermet is. A házat 1992 decemberében adták át.
 

A megépült irodaház - raktár együttes csak az első ütem volt, eredetileg további épületeket terveztek az egykori gyárterületre. A második ütem az Egressy úti végfalhoz csatlakoztatva a Francia út mellett, míg a harmadik az irodaépülethez nagy ívvel csatlakozva épült volna fel, ám ezek kivitelezésére már nem került sor. A Kontrax csődje után a ház egy ideig a L'Oreal kozmetikai cég székháza lett. A Kontrax-os bemutatóterem berendezése megsemmisült - érthető módon az új cégnek erre már semmi szüksége nem volt. Ám idővel ők is tovább álltak. 2006-ban még egy forgatás erejéig igénybe vették a házat: Török Ferenc filmrendező és stábja az Overnight c. filmet forgatta itt. Ebben az előzetesben jól látszik a hangsúlyos, kör alakú ablak, és mögötte a tárgyalóterem, valamint az üvegfalú előcsarnok:

Az Overnight c. film

Az elmúlt 2 évben már üresen állt a ház. A tulajdonosok tájékoztatása szerint ha sikerül bérlőt találni az időközben Hungary Business Centerre átkeresztelt irodaházba, azonnal elvégeztetik a szükséges felújítási-karbantartási munkálatokat. Komoly perspektívát kínál az is, hogy azonos tulajdonos kínálja a Hungária körút 77. szám felé eső szomszédos telket is. Így komoly bővítési potenciál is van a Hungária körút e részén, újabb építkezésekkel akár 35 ezer négyzetméteresre is nőhet az irodaház-komplexum.

Ingatlanfejlesztők úgy vélik, hogy a Váci út telítődése után a beruházók ismét "rátalálnak" majd a Hungária körútra. És ezzel minden bizonnyal a Kontrax egykori székházára is.

Források:
http://urbanista.blog.hu/2009/09/09/kontrax_szekhaz_uresen_all_pedig_tizenotevesen_is_megallja_a_helyet_a_mai_irodahazak_kozt
http://bfl.archivportal.hu/id-713-epul_fogy_olykor_pedig_omlik.html
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epuletek.php?linkid=427
http://www.origo.hu/filmklub/blog/riport/forgatas/20060728brokerek.html
Magyar Építőm. 1993/3-4.
http://www.menedzsment.siteset.hu/fajl.php?id=4308
http://www.multikonyha.hu/referenciak.php?INGO=2QudGD7eAZHxkwwzrjY-s0LHiz5
http://epiteszforum.hu/node/3335
Nagy hatású szembeállítás. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.
Amerikai belső terv hazai megvalósítása. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.
http://www.rm.hu/hu/egyediek.php
http://www.epiteszforum.hu/node/5230

Az 50-es évek építészetének egyik fontos fővárosi emléke a XII. kerületi MOM Művelődési Központ. A hely, amely a Gemini állandó fellépőhelye volt, ahol a Hobo Blues Band első klubja működött, és ahol a 60-as évek elején Ferencsik János vezényelt, 2009 végén bezárt, hogy hamarosan megújulva várja a kerület és az egész főváros lakóit.
 

1951-ben a Magyar Optikai Művek (MOM) szovjet igazgatója, Szmirnov Konstantin új művelődési házat rendelt a gyártelep szomszédságába. A megbízást Dávid Károly kapta. Dávid építész családba született 1903-ban. A Műegyetemet igen lassan, 1922-31 között végezte el, mivel közben már dolgozott is apja irodájában. Ezután külföldi utak jöttek, majd Le Corbusier irodájában kötött ki. Hazatérvén lakóházakat tervezett, pályázatokon indult. Első fontos megvalósult épülete a mai Ferihegy 1-es terminál épülete (1948). Az ötvenes években ő irányotta a Népstadion építését (1953), ő tervezte a MOM Művelődési Házat (1950-54), a Fővárosi Művelődési Házat (1951), a szentesi fürdőt (1958), majd a szegedi fedett uszodát (1970). 1973-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.

 
A ház megépítése és felszerelése 5 millió forintba került, a megnyitót 1951 november 7-én tartották. Az 1966 után Szakasits Árpád nevét viselő kultúrház kb. 3000 négyzetméteres, kétszintes. Mai hivatalos neve "Budapest XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ", bár a mai napig is emlegetik MOM néven. Bár a szocialista realizmust építésekor már meghirdették, az ötvenes évek építészetének lenyomatai fellelhetők a házon, az inkább mégis a modern irányzathoz áll közelebb. A lépcsőház és a nagy belső terek még egyértelműen a Bauhaus stílust idézik, a belső terek kialakításakor viszont már kötelező volt a szocreál ideológiához idomulni. Szocreál tematikában fogant az a műalkotás is, amelyet 1952-ben helyeztek el a Sirály utcai homlokzaton. A Szabad Nép 1952 január 6-én így mutatta be a házat: "A lépcsőházat a képzőművészeti kör tagjainak alkotásai, sztahanovisták, kiváló dolgozók portréi díszítik. A korszerűen, kényelmesen berendezett színház- és moziterem 800 látogatónak biztosít kellemes estéket. Az emeleti könyvtárban szépirodalmi és tudományos könyvek ezrei, a süppedő szőnyegekkel borított olvasóterem, vagy a különböző játéktermek, tanácskozó helyiségek várják a vendégeket. (...) Nyáron kellemes estéket nyújt a kultúrotthon szabadtéri színpada."

Müller Béla egykori dolgozó így mesélt az építkezésről: "Lehet, hogy sokak számára nagyképűen hangzik: nekem szívügyem volt ez az építkezés. Minden délután ott lábatlankodtam a kőművesek és ácsok között, felmásztam az állványokra, kíváncsi voltam mindenre. Egyszer, amint ott tébláboltam a mai színházteremben, megjelent Szmirnov igazgató. Alaposan körülnézett, ellenőrizte a munka menetét, szemügyre vette a mennyezetet tartó oszlopokat is. Mi tagadás, ezeknek az oszlopoknak a kiképzése nekem nem tetszett, s mert világéletemben szókimondó ember voltam, ezt közöltem is a vezérrel. -Mi a bajod velük? - kérdezte mosolyogva. -A fröcskölt beton kiszakíthatja majd a hölgyek harisnyáját - aggályoskodtam. -Mit ajánlsz? - érdeklődött. -Műmárványt, amit simára lehet csiszolni. -Meglesz! - válaszolt röviden Szmirnov igazgató. Ma is ezek az oszlopok tartják a mennyezetet." Na, hát ilyen ember volt Lenin elvtárs :-) Amikor először olvastam a sztorit, az jutott eszembe, hogy Müller elvtárs az aggályoskodása miatt majd kap pár év kényszermunkát Recsken, vagy valami ilyesmit. De úgy látszik, megúszta.

A MOM művelődési háza a Gemini állandó fellépőhelye volt. A Hobo Blues Band első klubja is itt működött, és a 60-as évek elején itt vezényelt Ferencsik János. A 70-es években a Mikroszkóp Színpad, a Madách Színház és a Vígszínház művészei rendeztek itt teltházas előadásokat, de ezek mellett tengernyi szakkör, klub és tanfolyam is helyet kapott. A 90-es évek elején országos szintű védettséget kapott az épület. A valamikor szakszervezeti tulajdonú kultúrház 1995 óta van a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában. Időközben a programok is megváltoztak. A korábbi, befogadó jellegű intézményből saját programokat kínáló, és a helyi civil szervezetekkel együttműködő kulturális központtá vált. A belső terek kialakítása 50 éven át szinte változatlan maradt, így az új programnak már nemigen felel meg.

Kritika annak idején az épület és a főbejárat elhelyezését illetően érte Dávidot. A ház teljesen az utca frontján áll - csendesebb miliő jöhetett volna létre, ha a házat beljebb helyezik el. Elhibázottnak ítélték a főbejárat sarokra helyezését is. A most induló felújítási program mindkét kérdést érintette volna. A felújítás tervezésekor a Firka Építész Stúdió csapata szeretett volna a Sirály utcai szárny falán is bejáratot nyitni, ezt azonban a KÖH az ott található műalkotás védelmében nem engedélyezte. A csendesebb front viszont megvalósul, ugyanis a Sirály utca járműforgalma megszűnik. A park, a városi tér felér majd egészen a kultúrházig. Az utca aszfaltja helyén a forgalomtól elzárt sétálóutca alakul ki, mely alkalmas lesz a biopiac, vásárok, szabadtéri kulturális rendezvények megtartására. Az így kialakuló tér kapcsolódik a MOM belső udvarához és a Gesztenyéskerthez is, fontos szerepe lesz a tömb területének egységesítésében. A park felér majd egészen a kultúrházig. A terep lejtését kihasználva a jelenlegi Sirály utcai szint alatt a Gesztenyéskertre nyitható homlokzattal egy szolgáltató szint kialakítására van lehetőség, mely vendéglátással, előadó-kiállító tér kialakításával rendezhető be. A kert látogatói számára egy korszerű nyilvános illemhelyet, játékkölcsönzőt is kialakítanának itt.. A szolgáltató szint alatt 2 szintes mélygarázst építenek 110 autónak. Ki- és behajtás a Jagelló út felől lesz lehetséges. A kerület ezzel egy régi problémát szeretne orvosolni: a biopiac idején korábban kaotikus parkolási helyzet alakult ki a környéken, ez most megnyugtatóan rendeződhet. A népszerű biopiac fix pavilonsort kap a régi bódék helyett - így egyrészt sokkal kulturáltabbá válhat az árusítás, másrészt a pavilonok más célra is felhasználhatók lesznek, új helyszínnel gazdagítva a ház kínálatát. A hátsó udvarban szabadtéri színpad lesz, az alatta levő teret a ház és az árusok használhatják majd raktározásra. A létesítmények felújítása és újak tervezése során cél volt az alternatív energia-felhasználás előtérbe helyezése, intelligens épületüzemeltetés, szelektív hulladékgyűjtés, akadálymentesítés az épületekben és a parkban. A fűtés-hűtés rendszer megoldása ennek megfelelően egészen egyedi lesz: a föld alatt futó nagy méretű szennyvízvezeték nagyjából állandó hőmérsékletét használja majd ki az új rendszer.

2009 december: új helyen a biomikulás :-)

A belsőépítészeti kialakításnál az ötvenes évek hangulatát is igyekeznek megőrizni, ám a 21. századba is át szeretnék hozni az intézményt. A színházteremben például lesüllyeszthető új nézőtér lesz, így annak első része egy szintbe lesz hozható a színpaddal. Ez pl. néptáncos programoknál, báloknál lehet majd hasznos. Új színpad- és hangtechnika is beépül. A nézőtéren viszont megmaradnak a régi széksorok. Természetesen az akadálymentesítés is megtörténik, az előcsarnok terében liftet is beépítenek majd. A színház mellé a hiányzó kiszolgáló helyiségek is megépülnek: a kisgyermekes vendégeket baba-mama szoba, a fellépőket öltöző fogadja majd. A Csörsz utca felőli oldalon az irodák üvegfalasra váltanak, így jóval világosabb lesz a folyosó.

A MOM Művelődési ház felújítási programját a XII. kerületi önkormányzat összekapcsolta az épület szomszédságában található Gesztenyéskert és a környező közterületek fejlesztésével, hogy a területet egy egységes kulturális, szolgáltató, rekreációs övezetté alakítsa. A program része a sétányok, a növényállomány megújítása, a világítás és az utcabútorok korszerűsítése. Itt is fontos szempont az akadálymentesítés,mivel jelenleg a környező utcákból rendkívül nehezen megközelíthető a terület az idősek, a kismamák és a mozgáskorlátozottak számára. A park megújulása az ott található emlékműveket is érinti, várhatóan átalakul a Finta József tervezte antifasiszta emlékmű hátterét adó, kis méretű bazaltkockás burkolatú fal, valamint nemrégiben az önkormányzat pályázatot írt ki egy új 1956-os emlékszobor felállítására is.

Az EU-s pályázat második fordulójában a projektre 900 millió forintos támogatást nyert el a kerület, így a 2-ről közel 4 milliárd forintra emelt teljes pénzügyi keretbe belefért a mélygarázs megépítése is. A pályázat során nagy sikere volt annak, hogy a projekt egyszerre kulturális, munkahelyteremtő és környezetvédő. A Sirály utcát már lezárták, a Csörsz utca autóforgalma kétirányú lett, a házban kezdődnek a munkálatok. 18 hónap áll rendelkezésre a munkák elvégzésére, a megnyitó így 2011 nyarára tehető.

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/MOM_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_K%C3%B6zpont
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_K%C3%A1roly
http://hetivalasz.hu/budai_latkep/muvhazbol-kulturpalota-18534/
http://muemlekem.hu/muemlek?id=1143
Huszonöt éves a Művelődési Központ. Fókusz, 1976. okt. 11.

Köszönöm Szabó-Kalmár Éva segítségét!

2010 január 30-án, azaz ma lett 110 éves a Budai Vígadó épülete. Ennek alkalmából megnézzük a házat! Ehhez a gyönyörű kis Corvin térre kell elsétálnunk. Az elmúlt években a tér utca felőli oldalán álló régi házakat sorra felújították, majd sor került a tér átalakítására és a Vígadó felújítására is.

Archív felvétel az épületről

A török időkben még valami ronda áru-, majd fegyverraktárak álltak itt. Ez a funkció még a 19. században is megmaradt, csak persze törökök helyett az akkori katonai hatóságok raktároztak itt több épületben. A 19. század végére azonban a budai polgárság is változásokat követelt. Ha Pestnek lehet Vígadója, akkor legyen Budának is! A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly alpolgármestertől a ház felépítését, ahol összejöveteleiket és mulatságaikat megtarthatnák.

A megvalósítás felé Wekerle Sándor miniszterelnök nyitott kaput. Ugyanis 1894-ben arról hoztak törvényt, hogy a fővárosi katonai ingatlanok kerüljenek a fővároshoz. Így került Budapesthez a Citadella, az Újépület (aminek a helyén ma a Szabadság tér áll), meg még néhány ingatlan, köztük a Budai Vígadó telke. És ha már így alakult, a főváros megvett hozzá még két szomszédos telket is. Így egy elég nagy terület került a főváros tulajdonába, lett hely és tulajdon a megvalósításhoz. 1896-ban írták ki az építészeti pályázatot, amelyre 12 pályamű érkezett. Nehéz feladatot kellett megoldani: színházi, könyvtári, irodai, raktári funkciókat kellett magas színvonalon, reprezentatív megjelenéssel bepakolni az épületbe. A nyertes pályázók - Árkay Aladár és Kallina Mór - magas színvonalon oldották meg a feladatot.

Az építkezés 1898 tavaszán indult meg Hauszmann Sándor vezetésével, és a következő év végére már el is érték a szerkezetkész állapotot. Halmos János polgármester 1900 január 30-án adta át az épületet. Nagyszabású farsangi bált tartottak, a fővédnök Klotild főhercegasszony volt, és igen szép táncrend szerint mulattott Pest és Buda legnemesb és nagytiszteletű közönsége. Éjfélkor műtárgy-sorsolást tartottak, a bevételből a budai szegényeket támogatták meg.
 

A két emelet magas épület egy belső udvart is rejt. A ház a tér felé fordul, erre tájolták a főbejáratot és a legdíszesebb homlokzatot. Eklektikus stílusa a korra jellemző. A homlokzatok oszlopfői attikai jón, az oszloptörzsek olasz reneszánsz mintát követnek. Az ablakkeretek, mellvédek szintén az olasz reneszánsz hatását tükrözik. Érdekes, de a homlokzatot díszítő szobrok alkotóiról nem tudunk semmit. Talán külföldi az alkotó, talán ismeretlen, talán a Kallina Mórral együtt dolgozó, a legnagyobbak között nem jegyzett Kászonyi László készítette őket. Nem tudni. Nyomozd ki!

A Budai Vígadó a felújítás után, 2008-ban

A viszonylag egyszerűnek mondható eklektikus külső mögött pompás szecessziós díszítés rejlett. A tágas előcsarnokban karszti márványoszlopokat emeltek, innen széles márványlépcső vezet az emeletre. A belső falakat halványzöldre festették, a stukkódíszeket a Matscheko és Schroedl (nem keverendő össze Schrödinger macskájával) szállította. Az emeleten kapott helyett a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és játéktermei, valamint egy 350 négyzetméteres díszterem. A díszteremben láthatók Pauli Erik "Az Est" és "A reggel" című falfestményei. A terem kiválóan alkalmas volt úri bálok megrendezésére. A világításról 3 ívlámpa és 270 izzó gondoskodott. Ha ehhez hozzávesszük a falak tükreit, elképzelhetjük, hogy minő ragyogónak volt mondható ez a terem a 19. század utolsó évében. Később a báltermet 306 férőhelyes színházteremmé alakították át. Ma többek között az Állami Népi Együttes előadásait élvezhetjük itt. A díszteremhez oldalt egy-egy kisterem épült. Voltak itt még társalgók, klubhelyiségek, kártyaszobák - minden úri szórakozási igénynek megtalálták a helyét. A felsőbb szinteken négy magánlakást is kialakítottak, és itt kapott helyiségeket a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal is.

Az épület Fő utca felőli sarkán (ahol most a 86-os busz húz el), régen kávéház volt, a főhomlokzat másik oldalán, az Iskola utca felől pedig étterem. Ma az épületnek ezen helyiségeit is a Hagyományok Háza használja, termek vannak ezekben a helyiségekben. Viszont nyílt egy új kávézó-étterem a ház előtti téren, ennek felköríves kis épületét a tér rendezésekor húzták fel. Az épület az 1950-es években lett a magyar néprajz és néptánc központja, itt tartotta előadásait a már említett Állami Népi Együttes. 2005 óta a Magyar Művelődési Intézetből Hagyományok Házává átkeresztelt intézmény székel a Budai Vígadóban. Igaz, a Művészetek Palotája tervezésekor úgy 2 évig élt a gondolat, hogy a Hagyományok Háza oda költözik át. Végül azonban olyan feltételek mellett költözhettek volna csak, hogy jobbnak látták maradni. A kulturális tárca akkor tett ígéretet arra, hogy a Corvin téri épületet 10 év alatt felújítják.

A homlokzatokat 2006-2007-ban újították fel - a második világháború nyomait tüntetve el ezzel a házról. (A második világháború alatt egy ideig itt működött az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala, majd az Országos Hadigondozó Hatóság központi irodái kerültek ide.) A rekonstrukcióhoz a megmaradt épületrészleteket, töredékesen fennmaradt eredeti terveket és régi fotókat használtak fel. Visszakerültek a háborúban találatot kapott szobrok és címerek, kiegészültek a homlokzati díszek, újjáépült a portikusz, az ablakok. Bár ez alkalommal a felújítás csak a homlokzatokra fókuszált, elkészült a belső rekonstrukció koncepiója is. A belső tereknél már nem lehet a homlokzat-felújítás akkurátus korhűségét követni, itt inkább a 21. századi igényeknek megfelelés lesz a szempont a műemléki értékek megőrzése mellett. A koncepció szintjén egy új infopultra is tettek javaslatot. A felújítási munkálatok tervezői az Archikon Kft munkatársai, Nagy Csaba és Bagó Bernadett voltak. Az épület történetét Déry Attila kutatta.

Források:
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/hh/index.php?menu=794
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=1923
http://epiteszforum.hu/node/8562
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Vigad%C3%B3
http://kultura.hu/main.php?folderID=1445&articleID=262742&ctag=articlelist&iid=1
http://hetivalasz.hu/nezopont/kiszoruloban-9987/

Üllői úti fák: kinek verset, kinek fákat, kinek egy zenekart juttatja ez eszébe. És az, hogy üllői úti vitorlák? Na? Semmi? Pedig egy irodaház eszünkbe juthat. Az Üllői út 48 szám alatt egy nagyon színvonalas irodaház épült fel 2009 végére.

A helyszín remek választás. Tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető (villamos, metró jár arra), az egyik oldalon a ferencvárosi rehabilitáció áll, a másik oldalon a Corvin-Szigony projekt. Az Üllői út (valamint folytatása) jelenti a kapcsolatot a reptérrel, ám még mindig belvárosi a helyszín. Úgy jósolják, hogy a következő irodaház-favorit az Üllői út lesz a válság után.

A tervezők Bolla Ákos, Szabó Dávid és Litkey Csaba (Bolla & Litkey Építész Stúdió) voltak. Az "A" kategóriás irodaház fő hangsúlya - a telek elhelyezkedéséből következően az Üllői útra néző homlokzat lett. Az első gondolat az volt, hogy a beözönlő autóforgalom lassulását jelenítsék meg azáltal, hogy a homlokzatot kiadó lapok egyre sűrűbben (és magasabban) jelennek meg. Ebből fejlődött tovább a végleges "vitorlás" forma. Mai anyagokkal, 21. századi formákkal alakították ki az óriási üvegfalat, amely 4 vitorlát formáz. Az üveglapokon mintázat fut végig - fákat rajzoltak ilyen módon az üveglapokra, a fent említett híres üllői úti fákat idézve meg ilyen formában. Kár, hogy az üvegfelületek törései és tükröződései miatt ez nappal nem érvényesül eléggé. A 4 vitorla azonban így is nagyon karakteres "jellé" alakította a házat. Pláne éjszaka, amikor színváltós fénycsík "folyik végig" a homlokzaton - ez ma nagyon divatosnak számít, talán lassan már sok is lesz a fénylő, színváltó homlokzatokból Budapesten. Az üveg-vitorla fal egyben a ház árnyékolását, temperálását is szolgálja. A homlokzat elnyerte a Magyar Üvegipari Szövetség Innovációs Különdíját az ALUTA 2009. évi Építészeti Pályázatán.

A Kisfaludy utca sarkánál egy hatalmas "oszlop" fut fel - erre lehet elhelyezni a bent "lakó" cégek és az irodaház tábláit, világító feliratait. Nem oszlop ez, hanem egy óriási kürtő. A beruházáskor ugyanis újjá kellett építeni a 3-as metró és a környező pince-óvóhelyek szellőzőit, és ezeket rejti ez a kürtő. (Hasonló megoldással találkozhatunk a Kempinski szálló Miatyánk utca felőli oldalán is.) Ez egyébként külön műtárgy, amit elkészülte után át kellett adni a BKV-nak.

A beruházó a BIF, a kivitelező a KÉSZ, a mélyépítő a Swietelski volt. A bokrétaünnepséget 2009. március 11-én tartották, az átadás 2009 december elején történt meg. A 6181 négyzetméter kiadható területet ajánló, összesen 13 ezer négyzetméter összterületű irodaház legelegánsabb, kiemelt tere a recepció fogadótere. Itt borvörös fal, fehér mennyezet, valamint szürke járólapok és recepciós pult fogadja a betérőt. A ház belsejében egy kis belső kertet is ki lehetett alakítani - jó lesz majd dohányzó helynek, de a bevilágítást is nagyban elősegíti. Innen fentről azt is jól látni, hogy nyolcvan (!) kéményt kellett megmagasítani a környező házakon, hogy az EU szigorúbb normáinak megfeleljenek. Ehhez egy kéményseprő-járda is épült odafent. Odalent pedig az utcafronton néhány üzlethelyiséget is kialakítottak - kíváncsi leszek, mi nyílik majd bennük.

Az építés közben tavaly jártam arra, és meglepetten vettem észre, hogy egy alabárdos kis muki kínál nekem rég megszűnt biztosítást. A ház előtt ugyanis hirdetőoszlop állt, és a rengeteg ráragasztgatott plakát szépen konzerválta a szocialista hirdetéseket. Remélem, megmaradnak valahol, valahogy. A másikon régi-régi hirdetés bíztat: Kezdje a Skálánál! Az FHB költözött be az épületbe (egyedüli bérlőként), a hirdetőoszlopok zöld-piros sávokkal lettek bevonva. De a régi reklámok még ott vannak alattuk, és remélhetőleg meg is maradnak. Kár lenne nélkülük, ugye?

Források:
http://www.b-l.hu/
http://www.octogon.hu/uvegvitorlakon+az+ulloi+uti+fak+-+u48+corner+center+2.html
http://www.epiteszforum.hu/node/6784
http://www.retronom.hu/node/8891
http://www.retronom.hu/node/8888
http://www.iroda.hu/office.php?id=352
http://epulettar.hu/cikk/bokreta-unnepseg-az-u48-on
http://epulettar.hu/cikk/elkeszult-az-u48-corner-center

2009. december 21-én avatták fel Radnóti Miklós szobrát a Nagymező utcában, a Radnóti színház előtt. Az alkotó Varga Imre szobrászművész, a felavató Demszky Gábor főpolgármester volt. 2009 Radnóti éve volt, sokan emlékeztek a költőre, gyalázatos halálára születésének századik évfordulóján.

(Forrás)

Érdekes, hogy ennek a szobornak több példánya is létezik. (A nemzetközi előírások szerint egy szoborból maximum öt készülhet.) Amit viszont nem értek, hogy Überlingen, München, Bor, Mohács, és Salgótarján elvileg már rendelkezik ilyen szoborral, tehát ez már hatodik lenne egy Sulinetes cikk szerint. Más cikk más városokat említ. Hogy van ez, Nyájas?

Források:
http://www.mult-kor.hu/20091221_radnotiszobrot_avattak_budapesten
http://hvg.hu/kultura/20091221_radnoti_miklos_szobor_avatas.aspx
http://www.mno.hu/portal/684025
www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kk/0/14605/1 (Tárolt változat)

Megy a fúrás :-) 2009-ben is folytatódott a 4-es metró építése. A fúrópajzsok áthaladtak a Duna alatt, majd a Kálvin térnél a 3-as metróvonal felett is. Az új szerelvényeket át kellett építeni, így a 2-es vonalon sem jelenhettek meg ebben az évben. Az átadási évre pedig képletet dolgoztam ki, ahol:
M=T+4
M a metróvonal átadási éve, T pedig az aktuális év. :-)


2009.01.09: 4 hónap szünet után ismét elindultak a fúrópajzsok , amelyek hamarosan elérték a Gellért téri állomást. Itt szünet jött. A Fővám téri állomást ugyanis át kellett tervezni, így onnan csak március-április környékére ígérték, hogy tudják fogadni a pajzsot.

2009.01.17: A 4-es metró új kocsijait legalább 1 km hosszú, legalább 400 m egyenes szakaszt is tartalmazó pályán kellene tesztelni , ilyen pálya azonban nincs a BKV-nál.

2009.01.19: A 4-es metró északi fúrópajzsa a kora esti órákban elérte a Gellért téri állomást . Ekkoriban arról is cikkeznek, hogy a 2-es metró vonalára hamarosan megérkeznek az új kocsik - aztán nem álltak forgalomba mégsem. Január 26-án elindult a déli pajzs is.

2009.02.12: Tesztelték, hogy befér-e megfelelően az alagútba az új metrószerelvény. A régi orosz kocsikra hungarocell darabokat ragasztgattak, és végigküldték a szerelvényt oda-vissza a 2-es metró vonalán. A hungarocellek rendben visszaérkeztek, azaz az új metró is el fog férni az alagútban. (Aztán júniusban a 3-as vonalon is megcsinálták ugyanezt a tesztet.)

2009.02.25: Egy betonfödém leszakadása az egyik munkás halálát okozta a Keleti Pályaudvarnál.

2009.02.28: A Fővám térnél -190 fokos folyékony nitrogénnel fagyasztják a talajt. Ez védi meg az épülő alagutat a víz betörésétől:

2009.03.02: A Gellért tér állomáson beszivárgott a víz a metróalagútba, ám ezt az alagutak építésének felgyorsításával sikerült lecsillapítani. (Kis mennyiségű vízbeszivárgás tulajdonképpen természetes jelenségnek tekinthető.)

2009.03.16: Befejeződött az alagútfúrás budai szakasza, mivel a déli pajzs is elérte a Gellért tér állomást. Itt pihenő jött, és csak miután a Fővám téren készen álltak, indult tovább a fúrás a Duna alatt.

2009.03.17: A BAMCO újra befenyegetett: vagy engednek 35 milliárd forintos követelésének, vagy leállnak a munkálatokkal. Bár a BKV is késett a saját részével, a követelés eltúlzottnak volt nevezhető.

2009.04.07: Több mint két éve, hogy 2007 április 3-án elindult az első fúrópajzs az Etele térről. Az akkori ütemterv szerint a pajzsoknak már a Keletinél kellett volna tartaniuk - egészen pontosan 2009 április 17-én törtek volna be a Keleti Pályaudvar állomásra. Ehelyett a pajzsok kb. félúton jártak.

2009.04.08: Mintegy 12 milliárd forintba kerül a 4-es metró járműtelepének megépítése az Etele téren - közölte a DBR Metró Igazgatóság. A több mint 10 ezer négyzetméteres telep az Andor utca - Etele tér - Borszéki utca által határolt 6 hektáros területen kapott helyet.

2009.04.09: A DBR bejelentette, hogy a próbaüzem 2011 helyett 2012-re csúszik át, és a kevésre tervezett 3 hónap helyett akár 6 hónapig is eltarthat majd. Közben a MÁV bejelentette, hogy felújításra kerül a Budapest-Székesfehérvár vonal és a Kelenföldi Pályaudvar is.

2009.04.14: A DBR felszólította a BAMCO-t a munka folytatására. Közben hangsúlyozták, hogy nem a teljes munka állt le, csak az alagútépítés. Az állomások építése folytatódott ez idő alatt is. Ha a BAMCO kiesett volna, akkor vagy új céggel szerződnek, vagy a DBR saját hatáskörébe veszi át a feladatot. Mindkét verzió több hónapos csúszást és jelentős költségemelkedést jelentett volna. A BAMCO két hetet kapott a munka újbóli felvételére. Ha nem tette volna meg, államosíthatták volna a fúrópajzsokat - amire a BAMCO pert indított volna, amit ha megnyer, akár több tízmilliárd forintot is nyerhetett volna.

2009.04.24: Az Alstom Transport Metropolis termékcsaládja a 10. születésnapját ünnepelte. Ilyen jármű közlekedik majd a 2-es és a 4-es vonalon is, és jár már többek között Szingapúrban, Varsóban, Barcelonában, Isztambulban és Shanghaiban.

2009.04.29: Bár nem kapta meg sokmilliárdos követelését, a BAMCO mégis maradt a 4-es metrónál, és ismét felvette a munkát. Így május 18-án elindulhatott az első fúrópajzs a Duna alá.

2009.05.14: Bár az EU még mindig nem adott végleges választ a projekt támogatásáról, az már biztos, hogy - mivel 11 szerződésnél hiányzott a nyílt tendereztetés - 60 milliárd forintnyi megigényelt támogatás már elúszott . A metró második szakaszának támogatására viszont már korábban nemet mondott az EU, arra hivatkozva, hogy a Keleti pu. - Bosnyák tér szakasznak túl gyérek a megtérülési mutatói.

2009.05.20: Demszky bejelenti Brüsszelből , hogy sikerült elvi megállapodásra jutni az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) képviselőjével, hogy minden kifogásolt szerződést kiemelnek a metró projekt támogatási kérelméből, hogy a korábbi visszafizetési kockázatot elkerüljék. Demszky arról is beszélt, hogy a kieső 60 milliárdot majd a második ütemnél felhasználhatják.

2009.05.26: A Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyével megkezdődött az új Alstom metrókocsik tesztelése az Örs Vezér téri üzemi vágányon. Akkor úgy tűnt, hogy év végén forgalomba is állhat az első kocsi. Akkor már ismert volt, hogy a metró orrában a menekülő létra nem felel meg a magyar előírásoknak.

2009.06.05: A déli fúrópajzs 190 métert haladt előre a Duna alatt. A Fővám tér már tudja fogadni a pajzsokat. Ezután egy héttel indulhatott a másik fúrópajzs, illetve a pajzs kiszolgálása is áttelepült az Etele térről a Szent Gellér térre.

2009.06.09: Kemény, agyagos talajba ért, így leállt a fúrópajzs a Duna alatt. A gépet visszahúzták, lepucolták, ezután indulhatott újra a fúrás.

2009.06.10: A járműtelep megépítését a Swietelsky az előzetesen becsült 8,2 milliárd forint helyett 11,5 milliárdért vállalta el. Az új járműtelep központi épülete 5 ezer négyzetméteres lesz, és két csarnokból, műhelyből és raktárból áll. A központi épületből emelkedik ki egy 7 szintes, szintenként kb. 900 négyzetméteres irodaház-tömb. Ebben kap helyet az új, integrált M2-M3-M4 diszpécserközpont is. A járműtároló 11200, mígy a pályafenntartási épület 1500 négyzetméteres lesz.

2009.06.11: Az EU cáfolta Demszky korábbi állítását, aki szerint a nem EU-konform pályáztatások miatt kieső 60 milliárd forintnyi támogatást majd a második ütemnél fel lehet használni. Az EU a második ütemnél még a gazdasságossági vizsgálatánál tart, támogatásról szóló döntés (még) nem született.

2009.06.29: A fúrópajzs betört a Fővám tér állomásra . Az északi pajzs július 6-án indult el a Gellért tér alatt.

2009.07.06: A második ütem áttervezésére született javaslat. Eszerint a Hungária körúti és a Bosnyák téri állomás megépülne, a Róna utcai és a Dózsa György út megállók végleges kiépítésére viszont csak később kerülne sor. A felszabadult pénzből a budaörsi irányú meghosszabbítást (III. szakasz) lehetne elkezdeni. Az első ütem kb. 7,5 km az Etele tértől a Keleti pályaudvarig, a III. szakasz 2,1 km. (Az első ütem állomásairól itt olvashatunk .) A VEKE a tervezett változtatást úgy értelmezte, hogy beismerték a második ütem elhibázottságát.

2009.07.28: Letették a kelenföldi járműtelep alapkövét . Ennek kapcsán Klados Gusztáv elmondta: a 4-es metró vonalán már vezető nélküli szerelvények járnak majd - hasonló rendszer működik Szingapúrban, ahol 1 évig tesztelték a működést.

2009.08.04: Még nem dőlt el, hogy a Keletitől kifelé metró vagy villamos jár-e majd. Októberben a Thököly út felújításával eltűntek a macskakövek - ideiglenes aszfaltburkolat került rájuk.

2009.08.07: A metrókocsik menekülőlétráinak átszerelését az Alstom 4,2 millió euróért (kb. 1 milliárd forintért) vállalta. A régi megoldásnál a létrát a vezetőnek (2-es metró) vagy az utasoknak (4-es metró) kell kiemelniük, és beilleszteniük a küszöbbe. Az új megoldásnál az egész szerkezet az ajtóval együtt kinyílik, és egy rámpa ferdén ráhajlik a sínekre.

2009.08.14: Először hajtott be az új metrókocsi az alagútba. A prototípus szerelvényt végigvontatták a 2-es vonal alagútján. Akkor úgy tűnt, hogy az év végén már forgalomba is állhatnak az első szerelvények.

2009.08.27: A várt 237 milliárd forint helyett 181 milliárd forint EU-támogatást kapott az első szakasz. A hiányzó 56 milliárd forint előteremtésére nem volt azonnali forgatókönyv. Felmerült a költségek lefaragása, és a Közlekedés Operatív Program forrásainak átcsoportosítása is. Az első szakasz kötségét ekkor 353 milliárd forintra becsülték - ebben van egy 40 milliárdos tartalék keret is. A második szakasznak ekkor még kiviteli terve sincsen. A 181 milliárdos EU forráshoz még 41 milliárd forint költségvetési támogatás járul, ez összesen 212 milliárd forint. A csökkentett forrás visszahatott a 2007-es és a 2008-as költségvetésre is.

2009.09.21: Játszóteret avattak a XI. kerületben, a Kanizsai utca és a Fehérvári út sarkán. Az EU-konform játszótér egy kincses szigetet idéz, és 40 millió forintos költsége része volt a 4-es metró költségvetésének. Ez volt az első nagyobb visszaadott munkaterület.

2009.09.26: A Köztársaság téren urbánus művészeti fesztivált rendeztek szombaton. Élő graffiti, kiállítás, gördeszka, hiphop szerepelt az Art Station programban.

2009.10.15: A 4-es metró ismét csúszott, ez alkalommal 10 hónappal későbbre ígérték az átadást. A BAMCO és a DBR egymásra mutogatott: a másik a hibás! A Gellért téri és Fővám téri csúszások miatt új ütemtervet kellett készíteni. A Gellért téren elmaradt átkötő alagút megépítését 2011 márciusáig kell befejezni az ütemterv szerint.

2009.10.16: Eredményesen tesztelték az új metrókocsikat . Péntekre virradó éjjel volt az első alkalom, hogy a szerelvény kísérő jármű nélkül közlekedett.

2009.10.26: Megnyitották a Kálvin teret - pontosabban megnyitottak egy sávot az Astoria irányába, és kerékpársávot alakítottak ki a körút mindkét oldalán. A metróépítéshez kapcsolódó felszíni beruházások a projekt kb. 15%-át adják.

2009.10.27: Mégsem hagyják ki a két megállót a második ütem vonalából, viszont kisebb állomásokat terveztetnek erre a szakaszra. Az EU-tól további 75 milliárd forintnyi támogatást kérne a főváros, a második szakaszt 2014 végén lehetne átadni.

2009.10.28: Orbán Viktor és Tarlós István egy sajtótájékoztatón ígéretet tettek a 4-es metró építésének befejezésére, ugyanakkor az egyre magasabb költségek kivizsgálását is jelezték.

2009.10.29: A VEKE szerint a második szakasz helyett villamost kellene vezetni a Keleti pályaudvartól az újpalotai lakótelepig - írta a NOL .

2009.11.08: A fúrópajzs vasárnap éjjel áthaladt a 3-as metró alagútja felett a Kálvin tér alatt.

2009.11.13: A sok késésből egy kicsit behozhatnak, ugyanis a tervezettnél jobban halad a fúrás a pesti oldalon - jelentette be Klados Gusztáv, a DBR projekt igazgatója.

2009.12.03: Klados Gusztáv szerint a 4-es metró költsége szerint az európai középmezőnybe tartozik, a legdrágább az amszterdami 52-es jelű vonal. A 4-es metró várhatóan 184 millió EUR/km áron készül majd el. A mallorcai vonal nem összehasonlítható a budapestivel, mert az felszín alatt épülő (mint a földalatti), sokszor beépítetlen felszín alatt haladó vonal.

2009.12.17: A metróvonalak pozitív üzleti hatásáról közölt cikket a tozsdeforum.hu portál.

Mi történt a BKV körül 2009-ben? Az elmúlt év kronológiája következik, egyetlen cikkbe sűrítve mindazt, ami a cég körül zajlott. Kivéve a 4-es metrót, az külön következik majd egy hét múlva. Nem az én hibám, hogy a tavalyi év összefoglalója lényegében az elmaradt fejlesztések és a megtörtént bűncselekmények krónikájává vált...

2009.01.01: A Fővárosi Közgyűlés határozata alapján január 1-jétől a a napijegy, a családi jegy és a turistajegy érvényessége nem egy adott napra szól, hanem órához kötötten 24, 48, vagy 72 órán át tart.

2009.01.12: Kocsis István vezérigazgató ismertette a BKV holdinggá alakításának tervét. A HÉV, a busz, a kötöttpálya, a metró, a "trade", a felújítás és a közlekedésszervezés külön-külön szervezetté alakult volna egy holding ernyője alatt. Az ötlet, amely ellen a VEKE hevesen tiltakozott, végül lekerült a napirendről. Szó volt a HÉV kiszervezéséről, pontosabban a MÁV-nak történő átadásáról, de ez sem valósult meg.

2009.01.19: Az Astoriánál kettészakadt egy autóbusz. A BPO-565-ös rendszámú Ikarus 435-ösnek a váza tört el, az utasok szerencsére nem sérültek meg komolyabban.

2009.02.20: A villamosvezetők szerint veszélyes a Fővám téren kialakított ideiglenes villamosmegálló. A sínek annyira közel vannak egymáshoz, hogy a villamosok visszapillantói egymáshoz tudnak érni. Ezt a BKV úgy kezelte, hogy megtiltotta ezen a szakaszon az egymással pont szembejövő forgalmat, azaz az egyik villamos meg kell, hogy várja, amíg a másik elhalad ezen a szakaszon. A megálló is nagyon szűkös, nagy forgalomban óriási torlódás alakul ki a szűkre szabott ideiglenes peronon.

2009.02.25: Egy belga cégtől venne a BKV 32 használt Van Hool buszt - jelentette be a vállalat. A belga ajánlat azért is kedvező volt, mert a szerviz betanítást és az alkatrész-utánpótlást is tartalmazta - ez általában csak új buszokhoz szokott járni.

2009.02.26: A BKV 700 millió forintért újított volna fel metrókocsikat a 3-as vonalra, ehhez 514 millió forintot kért a fővárostól. Döntés nem született, mivel addigra Hunvald György letartóztatásával 33-33 fős patthelyzet alakult ki a közgyűlésben.

2009.02.26: Az Örs Vezér tere és Rákoskeresztúr között buszfolyosó épülhet - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Jászberényi úton a Maglódi út és az Élessarok között új autóbuszpálya épül a meglévő iparvágányok megszüntetése mellett. A Pesti úton buszsávot jelölnek ki három szakaszon. Az átadást először 2011 október 31-re tették. Ehhez képest lehet számolni a csúszást :-)

2009.02.27: A HÉV kiszervezése ismét felvetődött, ám az átszervezés nem valósult meg. A cél ez alkalommal már nem a holdingba szervezés, hanem a HÉV kiszervezése lett volna egy elővárosi közlekedési vállalatba. Ám az ötlethez pénz sem volt, és a kormányzati támogatottság sem volt egyértelmű. Március elejére egyértelművé vált: sem holding, sem elővárosi közlekedési vállalat nem lesz.

2009.03.05: Először került nyilvánosságra a budai fonódó villamoshálózat ügye, ami még ma is napirenden van. Ha megvalósul, összeköttetésre kerül a 17-es villamos a Battyhány tértől délre tartó vonallal, valamint a 17-es villamos leágazást kapna a Török utcán / Frankel Leó úton át a nagykörúti vonalra a Moszkva tér felé. Közben a síneket alkalmassá tennék a Tatra villamosok közlekedtetésére is. Később, egy második ütemben a vonal meghosszabbodna a Műegyetemtől az Infoparkig.

2009.03.17: Átmenetileg megszűnt a forgalom a Budavári Siklón, a kocsikat elszállították felújítani . Kicserélték a faburkolatokat a kocsikban, felújították a pályát. Az első ütem tavasszal, a második ütem ősszel zajlott le.

(A kép forrása)

2009.03.17: Úgy nézett ki, hogy beindulhatnak az EU-forrásokkal támogatott fejlesztések. Az 1-es, a 3-as és a 42-es villamos délen meghosszabbodna, és elkezdték előkészíteni a 3-as metró felújítását is. A projektek később belassultak, ma sem tudni, mikor valósulhatnak meg. Az eredeti tervek 2012 végi határidőt tartalmaztak.
2009.04.15: A Fidesz honlapján megjelent közlemény szerint a második kerület vezetése nem támogatja a 17-es villamosvonal átalakítását, mivel az az autósok érdekeinek komoly sérelmével járna. A kerület szakhatósági hozzájárulása nélkül viszont a főváros sem írhat alá támogatási szerződést.
"Láng állítja, hogy minden olyan fővárosi elképzelést támogat, amely korszerűsíti a kerület közlekedését, és a lakosság igényeit szolgálja. De szerinte a fonódó villamosok terve nem ezt szolgálja, csökkenti ugyanis a parkolóhelyek számát és szűkíti az Árpád fejedelem útjának áteresztő képességét is. Láng közleményére válaszul a BKV közleményben tudatta, hogy a II. kerülettel már egy évvel ezelőtt, a megvalósíthatósági tanulmány készítése során egyeztettek és igényeiket, kéréseiket figyelembe véve alakították ki a projekt műszaki tartalmát. Akkor semmilyen ellenvetés vagy igény támasztás nem történt a kerület részéről." - írta az Index .
2009.04.27: A BKV felmondta a Nógrád Volánnal megkötött szerződését, így a 20E vonal üzemeltetése ismét a BKV feladata. Az üzemeltetés egyre drágább volt, miközben a szolgáltatás minősége nem volt megfelelő, gyakoriak voltak a járatkimaradások.
2009.04.28: A VII. kerületi rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályán indult el a nyomozás a BKV offshore szerződéseivel kapcsolatban. Külsős cégek összelopkodott anyagokból állítottak össze horror összegekért tanácsadói tanulmányokat a BKV-nak.
2009.05.14: Hagyó Miklós azonnali tájékoztatást kért Kocsis István BKV-vezértől a silány formaruhák ügyében.
2009.05.29: A BKV 5 millió forintot fizetett szinkronszínészeknek azért, hogy hangjukat adják az utastájékoztató berendezésekhez. Hegyi Barbara, Rudolf Péter, Pusztaszeri Kornél, Frajt Edit és Szerednyei Béla is több százezer forintos sikerdíjat kapott a nem túl nehéz produkcióért. Ugyanezen a napon a BKV bejelentette, hogy kísérleti jelleggel egy Volvo buszt és egy hannoveri villamost bekameráz - azután, hogy május közepén 3 BKV-sofőrre is rátámadtak Budapesten. Az adatvédelmi biztos aggódott erősen, ám a BKV hajthatatlannak bizonyult. Egyes utasok meg kritikán alulinak.
2009.07.01: Az ÁFA-emelésre hivatkozva a BKV 5%-kal emelte a jegyárakat, azután, hogy január 1-től már volt egy 10%-os áremelés. Egy havibérlet 9000 helyett 9400 Ft, egy vonaljegy 290 helyett 300 Ft lett az áremelés után.
2009.06.09: Vita volt arról, hogy kell-e a BKV járatain elsősegélydobozt tartani. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint igen, a BKV szerint viszont ők felmentést kaptak a törvény alól még 1991-ben. Az NKH szerint ilyen kivétel nincs.
2009.06.15: A BKV behozatja a Van Hool AG300-as típusú buszokat - született meg a döntés. A buszoknak itt magyarítják az utastájékoztató rendszerét, kismértékben átalakítják az ablakait, és átfestik őket. Az átfestésért buszonként 6 millió forintot terveztek elkölteni. Az Index cikke szerint ez a piaci ár kábé duplája.
2009.06.25: Megérkeztek az első Van Hool buszok Budapestre. Átlagéletkoruk 8 év.
2009.06.24: A BKV honlapján megjelent hirdetés szerint a cég az EV és EV3 típusú metrókocsijait értékesíteni kívánja . Nyilván azért, mert jönnek az újak (22 szerelvény) a 2-es metró vonalára. 56 kocsi eladó, részben kompletten, részben bontott állapotban.
2009.07.02: A BKV formaruháinak beszállítója, az Első Magyar Egyen- és Formaruha Divatáru Gyártó Kereskedelmi Holding (EMEF Zrt.) elismerte hibáját, és ígérte, ősszel kicseréli a hibás ruhadarabokat.
2009.07.29: A buszgyártók rendszeresen ajánlgatják portékáikat a BKV-nak, augusztus elején például egy Neoplan Centroliner buszon lehetett ingyen utazni. A cég a BKV-t kívánta így győzködni arról, hogy érdemes velük is számolni egy leendő, új buszokra kiírt tenderen.
2009.08.01: Heten versenyeztek a BKV járatkiszervezési pályázatán - írta a NOL . A feladat 40 midibusz üzemeltetése alvállalkozásban.
2009.08.06: Nagy botrányt kavart, hogy a BKV humánpolitikai igazgatója 96,4 milliós végkielégítéssel távozhatott a több mint 80 milliárd forint adósságot maga előtt görgető cégtől.
2009.08.11: Kocsis István továbbra is a BKV vezére maradt, de lemondott a MÁV-Start Zrt. igazgatóságának éléről. A hivatalos indoklás szerint összeférhetetlen lett volna a két poszt, mivel a két cégnek több projektje is lesz az elővárosi közlekedésben. De ezt kevesen hitték, inkább azt valószínűsítve, hogy a korábbi botrányok miatt gyengült meg a pozíciója.
2009.08.10: A BKV 2007-ben 2,6 milliárd, 2008-ban 600 millió forintot fizetett ki munkaviszony-megszűntetések címszava alatt. A legújabb eset után Kocsis István feljelentést tett a rendőrségen. Közben igencsak megingott a széke, kirúgását fontolgatták. A két év alatt kifizetett több mint 3 milliárd forintból 30-32 autóbuszt lehetett volna vásárolni , miközben a naponta futó kb. 1200 autóbusz átlagos életkora 16 év felett van.
2009.08.19: A BKV a a korábbi luxusmetró-tanulmány után újabb botránytól volt hangos: ezúttal a Libegő, a Sikló és a Fogaskerekű népszerűsítéséről szóló tanulmány fájt 9 millió forintba. Miközben ezekkel a járatokkal semmi gond nincs, minden nyáron zsúfolásig megtelnek.
2009.08.27: A súlyos anyagi gondokkal küzdő társaságot Bajnai Gordon csak feltételekkel volt hajlandó támogatni - írta a NOL . "Meg kell teremteni a felelős gazdálkodás feltételeit, és csak utána lehet beszélni bármilyen támogatásról." További feltétel, hogy nyilvánosságra kell hozni a vezető BKV-sok végkielégítési szerződéseit is.
2009.09.02: Késtek a belga buszok. Az Index beszámolója szerint szeptember elején már mind a 32 busznak bent kellene lennie a BKV telepén, de csak 14 érkezett meg eddig az átalakításokra. Az első busz megjelenését a forgalomban októberre jósolták.
2009.09.04: Ezúttal a Credo mutatott be Győrben egy új autóbuszt , amelyet kifejezetten a budapesti forgalomra terveztek. A Credo Citadell amerikai motorral és sebességváltóval, valamint német futóművel felszerelt. Méreteiben az Ikarus 412-esre hasonlít. A 109 fős busz ára 50 millió forint körüli.
2009.09.07: Újabb botrányok a BKV körül. 20 millió forintért mérte fel a társaság fénymásolóit az Optimismo Kft, majd köddé vált. Antall Attila még 2007-ben 35 millió forintért rendelt tanulmányt arról, hogy hogyan kell a kormánynál hatékonyan lobbizni. Egy hétre rá az is kiderült , hogy a felső vezetés mossa kezeit, és állítják: ők nem tudtak semmiről.
2009.09.14: Megérkezett a BRFK-ra a BKV 2003 óta kötött tanácsadói szerződéseinek teljes dokumentációja. A BKV az anyag büntetőjogi átvizsgálását kérte.
2009.09.22: Forgalomba álltak az első Van Hool buszok, az első napon kettő kapásból műszaki hibát jelentett. Az is kiderült, hogy a buszokat nem festik át , mert a 6 milliós költséget sokallják. BKV logó, kék-zöld színezés csak csíkokban került a halványsárgán maradt buszokon, amelyek a 23 és 23E vonalakon kezdtek.
2009.09.28: A hazai gyártók - a Kravtex, a NABI, a Csabametál és az Alfa - együtt 1000-1500 autóbuszt is képesek lennének gyártani, ha a BKV-tól elegendő megrendelés érkezne. Ám 1000 busz mintegy 60 milliárd forintba kerülne, így a gazdasági válságban erre nem sok esély mutatkozik.
2009.09.30: A Szegedi Közlekedési Kft. szeretné elérni, hogy a trolibusz és villamos gyártás kifejlesztésével 5 év múlva már bevételeinek felét ez adja. Ehhez számítanak a hazai, valamint a bolgár és a román piacra is.
2009.10.02: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség levélben fordult Demszky-hez, hogy a főváros vizsgálja felül az 1-es és 3-as villamos meghosszabbítását . Az 1-es villamos esetében azt javasolják, hogy ne két ütemben hosszabbítsák meg a vonalat, hanem a Lágymányosi hídon történő átvezetés után a Szerémi úton és a Hengermalom úton el kellene vezetni a Fehérvári útig. A 3-as villamosnál pedig azt kérték, hogy a fővárosi tervekben szereplő hosszabbítás (Határ út - Helsinki út - HÉV Pesterzsébet) mellett vizsgálják meg az alternatív Topánka utcai útvonalat is.
2009.10.12: A BKV ismét felmelegítette a dunai tömegközlekedés témáját. Az utóbbi években sorra valósultak meg a Duna partján az új fejlesztések, ráadásul 22 kisebb-nagyobb kikötőpont állna rendelkezésre. A megvalósulás gátja, hogy egy megfelelően gyors hajó 300 és 800 millió forint közötti összegbe kerül. Ám van a BKV-nak saját hajóállománya ma is - bérbeadva turisztikai célra. A járatok a Meder utcától vagy a Megyeri hídtól járhatnának a Milleniumi Városközpontig.
2009.10.25: 95 millió forint önrész hiánya miatt hat buszsáv projektet törölne a főváros. A Pesti úton, a Szentmihályi úton nem lenne buszsáv, továbbá a tervezett beavatkozásokat törölnék az Andrássy úton, a Krisztina körúton, a Dózsa György úton és a Dél-pesti kórháznál. Ugyanakkor megvalósulhat a fejlesztés a Baross utcában, a Budaörsi úton, a Hegyalja úton. A "Régi Budaörsi úton" már 2010-ben kiépülhet a buszsáv, a Nagykörúton pedig a közlekedési lámpák fejlesztésével részesítenék előnyben a tömegközlekedést. Két napra rá kiderült: a Szentmihályi úton mégiscsak lesz buszsáv .
2009.10.30: Átadták a 2-es villamos Fővám téri állomását. A 4-es metró ekkor kb. 60%-os készültségben volt. A villamosok másnaptól (szombattól) járnak a teljes vonalon - 2007 nyara óta először. Az 1200 négyzetméteres aluljáró 1,7 milliárd forintba került, beleértve az új lifteket és mozgólépcsőket is. Az alujárót éjszakára lezárják.
2009.11.04: A tárgyalások megrekednek a budai fonódó villamoshálózatról, mivel a II. kerület egy sor feltétellel hajlandó csak hozzájárulni a 17-es villamos meghosszabbításáról a Batthyány tér, illetve a Moszkva tér felé. P+R parkoló, a Szépvölgyi út felől kihajtó a rakpartra, a 17-es vonalának felújítása szerepel többek között a kerületi igények között. A 6 milliárdos költségből 5 milliárdot az EU fizetne, de a kerület és a főváros vitája ezt ellehetetleníti. "A projekt keretében összekapcsolódó villamoshálózaton a 61-es járat Óbudáról a Bécsi út–Frankel Leó utca–Margit körút–Moszkva tér–Alkotás utca–Móricz Zsigmond útvonalon közlekedik majd. A 19-es villamos a Bécsi út–Frankel Leó utca–Bem rakpart–Szent Gellért tér–Kelenföldi pályaudvar útvonalon, a 41-es villamos pedig a Bécsi út–Frankel Leó utca–Bem rakpart–Szent Gellért tér–Fehérvári út–Kamaraerdő útvonalon jár majd." - írta az MNO .

A fonódó villamosok rajza (Forrás: varoskoz.blog.hu)

2009.11.11: Budapest városüzemeltetési bizottsága támogatta a fonódó villamosok megépítését.

2009.11.13: A trolivezetők sorra állították le az áramütés-veszélyes, 25-30 éves ZIU trolikat . A BKV csak 15 éves távlatban tervezi lecserélni a már rég elavult, szétrohadt járműveket.

2009.11.27: Jövőre nem emelik a BKV-nál a viteldíjakat - írta a NOL. A javaslat 4 százalékos emelés volt, a tervezett bevétel-növekedést így 500 millió forintra taksálták.

2009.12.08: Körözik a BKV informatikai igazgatóját? - kérdezte a Hajdú Online. Ekkorra már kirobbant a botrány: a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozást kezdett a Budapest Airport és a BKV háza táján. Az alapos gyanú szerint a két cég jogi igazgatói játszottak össze: ügyvédi irodáknak adtak fiktív megbízásokat, a kifizetett pénz egy részét pedig visszacsorgatták maguknak. A BKV jogi igazgatóját az előző pénteken (december 4-én) fogták el egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában, amikor kb. 10 millió forint kenőpénzt vett át. Azzal védekezett, hogy lakásvásárláshoz kapott így kölcsönt, de ezt talán még maga sem hitte el, nem hogy a rendőrség.

2009.12.09: Megvan az új jogi igazgató Tomasitz István személyében, és elfogató parancsot adnak ki az informatikai igazgató ellen, aki saját állítása szerint Ausztriába ment síelni, és ott beteg lett.

2009.12.15: A kormány és a főváros között megállapodás jött létre, mely szerint 23 milliárd forinttal segítenek a BKV-n. A főpolgármester egy dokumentumot is bemutat, amely a javadalmazások szabályozását, új etikai kódexet és új kollektív szerződés-javaslatot is tartalmaz. "Demszky Gábor tájékoztatása szerint a kormány azt vállalta, hogy 2010 első felében 10 milliárd forinttal, az év második felében 8 milliárddal támogatja a közlekedési társaságot, valamint 5 milliárd forintnyi hitelgaranciát vállal. Hozzátette: a főváros azt vállalta, hogy a költségvetésébe betervezett 10 milliárd forint mellett 5 milliárddal támogatja a BKV-t jövőre, 2011-ben pedig ezt tíz plusz tíz milliárdra emeli. Kiemelte: 2011-ben 18,5 milliárd forintot, 2012-től pedig folyamatosan mintegy húsz milliárd forintot fordíthatnak a BKV belső adósságának csökkentésére, a járműpark korszerűsítésére." - írta a NOL.

2009.12.15: Még egy hónapot sem élt a jegyár-emelés elhalasztásáról szóló döntés, már el is halt. A kormány és a főváros közötti megállapodásnak része ugyanis a jegyáremelés elfogadtatása. Közben felröppent a hír, hogy az informatikai igazgató (Fuzik Zsolt Béla) levélben kívánta tisztázni magát, és Magyarországon tartózkodik. A levelet ügyvédének (Zamecsnik Péternek) az Indexnek és valószínűleg a rendőrségnek is elküldte. Betegségére hivatkozva vallotta, hogy belehalna egy előzetes letartóztatásba.

Ekkor már több ügyvédi iroda ellen is folyik a nyomozás: a rendőrség a Bellák és Társai, a Kende és Társa, valamint a Polgár és Bebők ügyvédi iroda BKV-s és repteres szerződéseivel kapcsolatban nyomoz. A Polgár és Bebők-nek érvényes szerződése van a főpolgármesteri hivatallal is. Budapest főjegyzője kezdeményezésére a főpolgármester szerződést bontott velük.

A Blikk fotóján a 11 méter magas papírhegy egy része - ez a nyomozati anyag a Teve utcai Rendőrpalotában

2009.12.17: A kemény téli időjárás beköszöntét az elöregedett (átlagosan 17 éves) buszpark nem bírta: délelőtt 300, este negyed nyolcra már 420 autóbusz döglött le. Ez a vállalat történetének legsúlyosabb járatkimaradása. Kb. 1400 busz van a járműparkban, ebből közel 1200-at ki kell adni egy munkanapon a járatok üzemeltetéséhez, azaz - az éppen szerelés álló buszokat is figyelembe véve - gyakorlatilag alig van tartalék busz villamos vagy metró pótlásához. 1100 buszt kellene lecserélni újabbra, ez kb. 65 milliárd forintot vinne el.

2009.12.23: A kormány és a főváros aláírta a BKV rendezéséről szóló szándéknyilatkozatot. Ennek alapján 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap 2010-ben a BKV. A feltételek között szerepel az átlátható és tiszta gazdálkodás mellett egy új struktúra is. A cél, hogy egy Budapestet és környékét lefedő szervezet szolgáltassa a tömegközlekedést a jövőben. Az ellenzék szerint mindez már a következő kormányra fog terheket hárítani, mivel a fizetési kötelezettségek április utánra vonatkoznak. Közben már nyár óta folynak a tárgyalások az új kollektív szerződésről. (A BKV adóssága nagyságrendileg 90 milliárd forint.)

2009.12.29: Új buszokat nem vesznek 2011 előtt a BKV-nak, viszont 200 buszt felújítanak - jelentette be a főpolgármester. A VEKE szerint a felújítás teljesen értelmetlen. 20-25 éves "kohószökevényeken" nincs mit felújítani, az újabb, Ikarus 412-es buszoknál pedig súlyos konstrukciós hibákat konzerválna egy felújítás. Szerintük 30-35 millió forintért nem érdemes felújítani egy buszt, amikor Bukarest tavaly 55 millió forintos áron teljesen új Mercedes buszokat vásárolhatott, és itthon is lehetne új buszt kapni 45-50 millió forintért.

2009.12.31: A BKV nem kötött új kollektív szerződést a szakszervezetekkel, így szilveszterkor érvénybe lép a Munka törvénykönyve. A dolgozók sztrájkra készülnek. Borulhat a menetrend már januárban, mert teljesen más szabályok lesznek érvényesek például a pihenőidőkre. A lejárt kollektív szerződés megtekinthető itt. A változások között szerepel:
-minden munkavállalóval új szerződést kell kötni
-nincs foglalkoztatás osztott munkaidőben
-a béreket a munkahelyen, munkaidőben kell kifizetni, banki átutalás nincs
-amennyiben a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, azaz a munkáltató nem akarja azt fizetni, úgy a munkavállaló annak idejére nem köteles a munkahelyén tartózkodni és nem kötelezhető munkavégzésre sem
-a jármű átvételére annyi időt kell biztosítani, hogy a járművezető megfelelően meg tudjon győződni a jármű a szabályoknak megfelelő műszaki állapotáról. (A menetrendek viszont nem eszerint kerültek megállapításra, mivel a kollektív szerződés eltérően rendelkezett.) A járművezető annyi ideig veheti át a járművet, amennyi idő alatt azt szabályosan be tudja fejezni.

Arról korábban már volt cikk (két részben ), hogy a Piaristák felújítják és bővítik a Piarista közben, a Váci utca elején lévő épületüket. Aesculus ajánlott figyelmembe egy hasonmást.

A házat Hültl Dezső tervezte. Dolgozott ő máshol is a Piaristáknak: a kecskeméti iskolájukat is ő tervezte. És ha megnézzük az alábbi két képet, mintha egy tornyot megspórolt volna a tervezési munkából. A budapesti és a kecskeméti szakasztott ugyanúgy néz ki:

"Sok időt töltöttem a Rajzi Tanszék grafikai műhelyében,
(Szaktilla) Imrével rézkalcoltunk kettesben, s filozofálgattunk
hatalmasakat. Egyszer a budai Duna-part lépcsőin ülve,
a romos Erzsébet híd pilonja mellett Imre nevetve átmutatott
az elpusztult túlpesti Duna-sor helyére, s nyilvánvaló
tréfaként megjegyezte, hogy azt a partot majd én fogom
újratervezni. Nagyot nevettünk a mókán..."
(forrás: Finta József műhelye c. könyv)

1969-ben a meghívott vendégek különleges szilveszteren búcsúztathatták az óévet: a pezsgő mellé egy új szálloda avatása is dukált. Ma van éppen 40 éve annak, hogy átadták a Duna partján a Hotel Duna Intercontinentalt, a dunaparti szállodasor első épületét.

Az épület több szempontból is kirívó volt a korszak építészetében. Egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett fel beruházóként. Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is "bele tudott nyúlni", amikor a LAKÓTERV színeiben a KÖZTI elől szerezte meg az épület tervezésének jogát. A második világháború a régi, nagy nevű Dunaparti szállodasort (Carlton, Hungaria, Ritz, Bristol/Duna ) elpusztította, a Duna szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt szálloda. Hosszú idő után jutott el oda a főváros, hogy az új Erzsébet híd (1964) mellett elkezdhették a terület újbóli rendezését. 1946 és 1964 között hosszas vita folyt pályázatokon, építészi fórumokon afelett, hogy vízszintesen elnyúló, vagy toronyként magasodó szálloda kerüljön-e a területre. Végül a második győzedelmeskedett.

Az Intercontinental volt Finta első nagy "mutatványa". 1966-ban kapta meg a megbízást, a társtervező Kovácsy László volt. Műteremvezetővé léptették elő, és alig 3 iksszel már 18 ember felett rendelkezhetett. Első nagy szakmai csalódása is ide köthető. Eredetileg ugyanis egy ívesen a Duna felé forduló épületet tervezett, ám ezt az amerikai konzulens és a kivitelező egy pillanat alatt lesöpörte az asztalról. (1995-ben így írt erről Finta a Kápé-ban: "Sokkal szívesebben terveznék reneszánsz palotát egy Medicinek. Vele biztosan jobban megértetném magam, mint a mai beruházókkal.")

A tervezés fázisai, Korzó-álmok, és az építés

Helyette egy kétségkívül merevebb épület valósult meg. Finta tiltakozni próbált, ám a külföldi partner a pénzügyi kormányzatnál bepanaszolta őt, és így, együttes nyomás alatt Finta belátta: vagy enged, vagy megtervezi a szállodát valaki más, úgy, ahogy a beruházó kéri. Később így emlékezett vissza: "A Hotel Duna Intercontinental tervezését nagyon megszenvedtem. Fizikailag, lelkileg, idegileg megroppantott ez a felelősség, vezetési tapasztalatlanságom, a feladat léptéke, a tervezés és az építés megannyi baja-nyűgje, financiális horrorja. Túl korán jött ez a nagy ház, nem voltam felkészülve rá..." A kivitelezés 1967-ben kezdődött meg. Érdekesség, hogy a régi Duna szállót (Bristolt) bontása előtt az Intercontinental felvonulási épületeként, építési anyagok tárolására használták. Finta már az új szálloda egyik emeleti teraszáról láthatta annak felrobbantását.

Az Intercontinental Hotels Corporation és a HungarHotels között franchise szerződés jött létre: a szálloda magyar tulajdon lett, de az amerikai rendszer szerint működtették. A kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. (Akkoriban mindenki rá volt állva a paneles technológiákra, nem volt megfelelő hazai kivitelezési tapasztalat. Így aztán van olyan mennyezet, ahol a födém 16 centit hullámzott - ezt utána az álmennyezettel igazították egyenesre. Az egyik liftakna oldalfalából is úgy 7 centit kellett utólag "lefaragni", hogy be lehessen építeni a liftet.) A megépült szálloda maradéktalanul kihasználja a Duna és a város panorámáját. A felsőbb emeletek alaprajzai aszimmetrikus Y alakot formáznak, ez határozza meg a szálloda tömegét. A folyóval párhuzamos épületrész a parti házsorok folytatásaként is felfogható, ehhez csatlakozik egy erre merőleges középfolyosós épületszárny. Az előcsarnok, az éttermek és bárok is a dunai panorámát figyelik. A szerkezet monolit vasbeton, a betonfalak külső oldalai rusztikus keménymészkő burkolatot kaptak. A nyílászáró szerkezetek eredetileg alumíniumból, termoplan üvegezéssel készültek. A loggiák mellvédjei és elválasztó falai alumínium szerkezetre szerelt bronzszínű securit üvegtáblák voltak. A belső terekben furnérozott fapanelek voltak a leggyakoribbak. A belső közös terekben művészeti alkotások is helyet kaptak, köztük Polgár Csaba 3 faliképe és Zákány Eszter kerámiái. 2003-ban pedig Finta József ötlete és terve szerint avatták fel az épület Vigadó tér felőli sarkán Shakespeare szobrát. Az épület magasabb a korábban épült szomszédjainál - ezt részben a befektető szobaszám-igényei kényszerítették ki, részben a 25-ről 30 méteresre emelt párkánymagasság a korabeli városépítési szabályzatban. Ezt a léptékváltást Finta azzal védte, hogy korábban is történt ilyen: a Vígadó épülete is egy jóval nagyobb léptéket jelentett a korábbi dunaparti házakhoz képest. A szálloda alatt 60-70 autónak való mélygarázs található, ehhez a felszínen még kb. 30-40 hely adódik.

A szálloda 1977-ben, még autóúttal a Korzó helyén (A kép forrása: Retronom.hu)

Bár a szálloda az utolsó tégláig megépült, a mű mégis torzó maradt - a mai napig is. Az Intercontinental tervezésekor, de később a Fórum tervezésekor is elkészült az Erzsébet híd és a Lánchíd közé eső teljes pesti partszakasz terve. Ám ezek nem épültek meg, így a szállodák városrehabilitáció helyett pusztán foghíj-beépítések maradtak a háborúban lebombázott épületek helyén. De mi is az, ami elmaradt? Röviden azt mondhatnánk, hogy a város és a folyó kapcsolatának helyreállítása. Az épület átadásakor még autóút haladt a szálloda előtt, ennek helyén korzózhatunk ma. A Korzó azonban torzó maradt, a villamos, a rakparti autóút elzárják a folyót a város lakóitól. Ennek megoldására javasolta Finta a közlekedés felszín alá vitelét, és hosszú partszakaszok lefedését. Ezzel a Korzó jelentősen kiszélesedne, és elérne a Dunáig, miközben a közlekedés továbbra is fennmarad. A javaslat nem valósult meg, elsősorban annak tetemes anyagi vonzatai miatt. Elbukott az a javaslat is, amely szerint összesen 4 hasonló, T alakú szálloda épült volna egymás mellé, az Apáczai utca és a Duna közé. Ez magával vonta volna a Vigadó melletti Thonet-ház lebontását is. Ehelyett egy nagyon heterogén beépítés valósult meg a következő években a Fórummal és az Atrium-Hyatt-tal. Mindazonáltal a Hotel Duna Intercontinentallal Finta József vált azzá az építésszé, akihez a külföldi tőke bizalommal fordulhatott, ha kockázatmentesen kívánt több milliárdos befektetést megvalósítani hazánkban, és ez elindította őt felfelé ívelő szakmai pályáján.

Az Intercontinental a megnyitás után

1987-ben történt meg a szálloda első nagy felújítása. 1993-ban került a Marriott-hoz, ezután kisebb felújítás kezdődött. 2006 augusztusában pedig elkezdődött a ház teljes körű felújítása, ami az összes vendégteret, éttermet, fitness centert, lobbyt és a homlokzatot is érintette. Ekkor az erkélyek rovására megnövelték a szobák méretét: a falakat 80-100 centivel kijjebb tolták. Ezt azért tették, mert a vendégek - a dunai panoráma ellenére - nem nagyon használták az erkélyeket, a szobák viszont kicsinek bizonyultak a később felépült hasonló kategóriájú fővárosi szállodákhoz képest. Ezzel nyerte el a szálloda mai képét. Ma az egyik étterem éppen új bérlőre vár, ám a szomszédos Aqva bár most is 40 féle ásványvízzel várja a szálloda és a város vendégeit. A megnyitáskor minden szobában volt rádió, és lehetett kérni tévét is. Ma a légkondicionált szobák mindegyikében van LCD televízió. A közös termekben nagy sebességű internet is rendelkezésre áll. Finta a továbbfejlesztésre is tett javaslatokat. 2005-ös koncepciója szerint a hátsó homlokzat beugró emeleti részeibe kerültek volna üvegfalú szobák. Az épület melletti toldalék helyére pedig tört, üvegfalú bővítést tervezett, aminek a belsejében több szint kínál helyet szinte bármilyen funkciónak: itt lehetne wellness központ, bár, vagy akár apartman is. Ezek azonban a megfelelő pénzügyi klíma híján nem valósultak meg.

Marriott, 2009

Gyakran elhangzó kritika, hogy a szálló zárványként áll a Duna-parton, szemben a háború előtti szállodák otthonosságával és nyitottságával. Bár az épület alsó részén az étterem a Korzó felől is megközelíthető, azaz a tervező a város lakói számára is nyitott épületet szeretett volna itt látni, a szándék nem igazán valósult meg. Ehhez a nyugati turistákra szabott árak is jelentősen közrejátszanak: a szálloda gazdag amerikaiként áll a szegény Közép-Európa szívében. Az is gyakran elhangzó vád, hogy az épület hátsó homlokzatával teljesen hátat fordít a városnak és agyonnyomja az Apáczai Csere János utcát - erről találhatók a gazdasági bejáratok. Ez abból a tervezői koncepcióból következett, hogy a szálloda mind a 364 szobája dunai panorámás legyen. A hátsó homlokzat függőleges tagolása nem tudja feloldani az óriási, szinte teljesen ablaktalan betonfalak ridegségét. Vannak, akik úgy vélik tehát, hogy a dunaparti szállodasor disszonáns belenyúlás Budapest városképébe, veszélyezteti annak nemzetközi hírnevét. A helyzet ellentmondásosságához hozzátartozik, hogy a szállodák éppen ezt a városképet ajánlják vendégeiknek fő attrakcióként. Az épület ellentmondásosságát maga Finta is elismerte. 1997-ben írta: "A Dunát, e fiatalkori bűnömet, mint bátor - talán féktelen - építészeti gesztust, ma is örömmel vállalom, noha természetesen egy mai megbízás esetén már nem így csinálnám meg."

Köszönöm Kocsis Mária, Schulhof Petra (Marriott) és Finta József segítségét a cikk elkészítésében!