A régi Budapest Sportcsarnok 1999 december 15-én leégett. (A régi épületről és a tűzről bővebben itt.) A kormány hamar kinyilvánította, hogy a régi helyére újat kíván építtetni. A kiírt pályázaton két nagy esélyes volt: a francia Bouygues, és a Demján-féle Arcadom Rt. 2001 januárjában az ISM az első javára előnyös döntést hozott. Akkor úgy tervezték, hogy 2002 augusztusára épülhet fel az új csarnok. Nem csak építésre szerződtek a kiírás szerint, hanem a következő 20 évre a létesítmény üzemeltetését is elvállalta a nyertes pályázó.
 

Az alapkőletétel 2001 augusztusában történt meg, sok-sok romeltakarítás után. Magyarország második legnagyobb középületének munkálatai kezdődtek el. Akkor úgy tervezték, hogy a leégés 3. évfordulójára (2002 december 15.) átadható az új épület.

 
Az épület tervezői Skardelli György és Pottyondy Péter voltak a KÖZTI színeiben, együttműködve az anglo-amerikai "Sports Concepts" építészeti irodával. Az épület körüli emelt sétányok a régi kialakítását idézik. 6 méterrel megemelt útpálya veszi körül, ez komoly méretű (30 ezer négyzetméteres) városi közteret is jelenthetne a budapestieknek, ha nem lenne többnyire lezárva. Ez a szint 500 oszlopon áll. Vihar idején 2600 folyóka gyűjti össze a vizet. Az emelt tér alatt új buszpályaudvar, új posta, néhány üzlethelyiség és 1400 autós parkoló épült. A Stadionok állomás felől rámpán vagy lépcsőn juthatunk fel a pénztárakhoz és a lágy vonalaival leginkább egy óriási kavicsra emlékeztető stadion bejáratához. Az acél tetőszerkezet gerendái a tribün tartóival együtt fut be egy vízszintes tartóba. A bejárati résznél mintha lehámozták volna az óriáskavics héját. Ha innen kijövünk, futurisztikus kandeláberek sora vezet minket a metróállomás bejárata előtti térre.

A sportcsarnok közel 41000 négyzetméteres alapterületű terét a szerkezet vázát alkotó acélbordák szabdalják fel. A legnagyobb fesztáv 90,4 méter, a tető súlya 1600 tonna. A lelátót számítógépes programmal tesztelték, az eredetileg ellipszis alakot formáló üléssorok így U alakúvá változtak, hogy mindegyik ülésről megfelelő lelátás legyen a színpadra. A küzdőtéren több esemény egyidejű megrendezése térelhatárolással oldható meg. Az U alakú nézőtér eleje mozgatható, az éppen nem használt széksorokat a lelátó alá süllyesztve lehet eltüntetni. Az így rugalmasan alakítható küzdőtér kulturális események, koncertek, konferenciák megrendezésére éppúgy alkalmas, mint sportesemények otthonaként - legyen szó tradicionális teremsportról, vagy éppen lovas versenyekről, motokrosszról, jetskiről, de akár szörfversenyről is. Az épületet kiszolgáló kamionok az alsó szinten juthatnak be a csarnoktérbe. A két díszlépcsőt és a 8 füstmentes lépcsőházat a látogatók használják, a két VIP bejáraton a sportolók, művészek, és a média képviselői közlekednek. Négy személylift mellett két biztonsági lift is segíti a függőleges közlekedést.
 

A tetőszerkezet zsinórpadlása jól bejárható, ami a variációs lehetőséget sokféleségét biztosítja. 2002 júliusában az építés leglátványosabb szakaszához érkezett. Az alumínium héj szerkezetű burkolat kivitelezése kezdődött meg. Az egyes elemeket ArchiCAD programmal tervezték meg, a lapokat pedig a helyszínen egy emelőpódiumról néhány ember (emelődaru nélkül) helyezte be és rögzítette. Sajnos novemberben már arról cikkeztek, hogy részben vissza kellett bontani a tetőt, mert hibásan helyeztek fel egyes elemeket.
 

(kép: bouygues-construction.com)

Amilyen kerekded a stadion, olyan sarkos, éles formákkal készültek el a környező épületek és köztéri bútorok. Az eltérő méretű "kristály" épületek sportmúzeumnak, sörözőnek, vendéglátóipari egységeknek adnak helyet és egy sor pénztár is helyet kapott a főbejárat közelében. A kristályok között mediterrán hangulatú agórát találunk, melynek közepén magasan elhelyezett kivetítők segítik a térre szervezett igényes rendezvények méltó lebonyolítását.
 

Az átadás 2003. március 13-án történt meg, addigra 50 000 tonnányi betont, 2 300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt építettek be a kavicsba. Az épület kb. olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság együtt: 200 ezer tonna. A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László nevét.
 

Eredetileg a szerződés üzemeltetésre is szólt, a francia cég ebből azonban veszteségeire hivatkozva kilépett. A TriGránit Csoport 2006. április 2-tól vette át a létesítmény üzemeltetési jogát - Demján végül mégis közel kerülhetett a csarnokhoz. A csarnok 2009-es programsorozatának sztárjai között ott volt Eros Ramazotti, Diana Krall, a Tátrai Band, Demjén Rózsi, 2010-ben pedig jön a Depeche Mode, Chris Rea és a Rammstein. Az épület is alakul: 2009-ben szivarszobát hoztak létre, a jövőben a páholyszint 20 helyiségre bővül, a VIP szint pedig belsőépítészeti megújításon esik majd át.
 

Szivarszoba

A legnagyobb sztárvendégek sokszor szivaroztak az előadás alatt a VIP páholyban. De 2009 január 1-től ez tilos lett - így jött az ötlet, hogy hozzanak létre egy elegáns szivarszobát az épületben. A szivarszoba egy 140 négyzetméteres terem, bárpulttal, kényelmi szolgáltatásokkal.

Sky Restaurant & Bar

A 2008-ban az Aréna legfelső szintjén átadott bár és étterem egyedi hangulatot közvetít. Itt szórakozni feledhetetlen élmény lehet, hiszen erről a helyről az egész eseményterem történése észrevétlenül nyomon követhető a magasból.

(Skardelli György 2009-ben Prima Primissima díjat nyert.)

Források:
http://sportgeza.hu/sport/retrosport/2009/06/09/colosseumma_valtozott_a_bs/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_Sportcsarnok
http://magyar-tuzolto.hu/?q=node/285
http://retronom.hu/index.php?q=node/12852
http://epiteszforum.hu/node/13623
http://epiteszforum.hu/node/1362
http://sportgeza.hu/sport/bsalapko/
http://www.epitinfo.hu/cikk/19158/a-budapest-sportcsarnok-tuzesete-illetve-az-epuletszerkezeteinek-viselkedese-a-tuz-soran?area=147
http://www.cs.elte.hu/~jaksy/elte/bs.html
http://wergida.blogspot.com/2008/12/budapest-sportcsarnok-bs-kavics-mlybl.html
http://epiteszforum.hu/node/1318
http://epiteszforum.hu/node/2046
http://wergida.blogspot.com/2008/12/az-amfitetrum-kavics-mlybl-ii.html
http://www.origo.hu/itthon/19991215abudapest.html
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/toth_ferenc_1
http://sportgeza.hu/sport/bsbontas/
http://budapestarena.hu/new/
http://www.cs.elte.hu/~jaksy/elte/bs.html
http://wergida.blogspot.com/2008/12/korai-elkpzelsek-kavics-mlybl-iii.html
http://wergida.blogspot.com/2008/12/kavics-mlybl-i.html
http://wergida.blogspot.com/2008/12/az-amfitetrum-kavics-mlybl-ii.html

Budapest újabb (és régebbi) szobraival foglalkozik az új rovat, a HaviSzobor. Címéhez méltón havi egy terveztetett be, ám ettől majd rugalmasan eltérhetünk néha, ha úgy adódik. És a szobor fogalmát is kéretik tágan értelmezni, hisz a műfajnak tágak a keretei, elmosottak a határai.

Kezdjük egy nemrég felavatott alkotással, a Corvinus Egyetem új épületének homlokzatára felapplikált 22 tonna acéllemezzel. Az alkotás 33 méter magasra (kb. egy 10 emeletes panelház magasságára) kúszik fel az épület Duna felé néző homlokzatán. Az alkotó Jovánovics György Kossuth-díjas szobrász, a mű címe: "Az épülés szelleme / Nagy Corvinus Napóra.

Jovánovics György 1939-ben született Budapesten. Művészeti iskoláit Bécsben és Párizsban végezte el. A rendszerváltás előtt Németországban élt, 1991-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. "Szobrász, úgy hogy közben az architektúra leglényegesebb struktúrái elementáris természetességgel épülnek bele az általa megformált objektekbe, térberendezésekbe" - írja róla az Artportal. A híres 1956-os emlékhelyen, a 301-es parcellánál áll műve, az 56-os Mártírok emlékműve . A szöuli olimpiai parkban áll fehér betonból készült monumentális alkotása, a Trójai papírgyár. Nagyon sok szobrára jellemző a fehér szín - a fehérség nála a fény szimbóluma.

Az "épülés" szó az alkotásra nézve kicsit furának tűnik, nekem inkább a dekonstrukció, a bomlás, az összeomlás megfagyott pillanata jut inkább eszembe a mű láttán. A világos homlokzat előtt fehérlő acél hasábok és tömbök talán némi brutalitást is árasztanak - de absztrakciót mindenképpen bőven tartalmaznak. Az alkotó szándéka szerint a konstrukció jelként szolgálhat azon egyetemisták számára, akik "egyensúlyt keresnek Önnön belső épülésük és az oktatás uniformizált rendszere között". Úgy legyen :-)

Források:
Octogon 2009/12.
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jovanovics_gyorgy

Sokáig csak a Lánchídnak volt díszkivilágítása. A hetvenes években több híd kivilágítása is felmerült, a Margit híd akkori felújításakor el is kezdték a kiépítést, ám az végül félbemaradt. Idén a Szabadság híd kapott kivilágítást, és kivilágították az Erzsébet hidat is. Nézzük meg az Erzsébet hidat: a régit, az újat, a bélyegen levőt és a kivilágítottat!
 

Erzsébet híd, 1903

Az első Erzsébet híd 1898 és 1903 között épült fel. Az építés már megkezdődött, amikor 1898 szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett a népszerű "Sissy", azaz Erzsébet magyar királyné. Így esett, hogy a megépült hidat róla nevezték el. (Egyébként Eskü téri híd lett volna.) A híd tervezésére még 1894-ben írtak ki pályázatot, ezen Kübler György, Eisenlohr és Weigle terve nyert. Ha megvalósul, akkor egynyílású kábelhíd épült volna. A kábeleket azonban külföldről kellett volna hozatni, a döntnökök viszont a hazai gyártást részesítették előnyben. Így aztán egy lánchíd valósulhatott meg - ahhoz itthon is elő tudták állítani a részegységeket. A megvalósult híd tervezője, Nagy Virgil neve a Szabadság híd kapcsán már felbukkant - annak architektúráját ő tervezte. A szecessziós díszítésű híd 290 méter hosszú nyílása annak idején nagy szenzációnak számított. Az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja! (Ebben az is szerepet játszott, hogy akkoriban már inkább kábelhidakat építettek.)

A lánchídnál a híd súlyát két hosszú láncsor tartja, ezekről lógnak le a merevítőtartók. Ezek tartják az útpálya súlyát. A hídpálya 18 méteres volt, ebből 11 méter a kocsiúté volt, 2x 3,5 méter pedig a gyalogjárdáké. A kocsiút két szélén villamospálya is futott. Hazánkban itt alkalmaztak először Martin acélt. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG), a láncokat a diósgyőri állami vasgyár készítette. 1903 szeptemberében megtartották a próbaterhelést: több mint 2300 tonna bazalt kockakövet hordtak fel a hídra. A szerkezet közepe mindössze 285 mm-t mozdult el lefelé. A hidat 1903 október 16-án adták át a forgalomnak. Az építmény összsúlya 11 170 tonna volt.

A hidat villamosforgalomra is tervezték, az azonban sokáig nem indulhatott meg rajta a villamostársaságok konkurenciaharca miatt. Végül a két társaság, a BKVT és a BVVV közösen használhatta a megépült vágányokat - ezt nevezték peage üzemnek. Az első villamos 1914 augusztus 14-én haladhadott át a hídon. 1928-ban már a 14-es, 18-as, 44-es, 75-ös és 76-os villamos is átkelt a hídon. Ez elég nagy zsúfoltságot okozott, úgyhogy 1930-ban lecsökkentették a járatok számát.

Aztán jött a második világháború, és a visszavonuló német csapatok az összes hidunkat felrobbantották. (Na jó, kivéve az Árpád hidat.) Az Erzsébet híd mind a négy lánckamráját fel akarták robbantani, de csak egy robbant be. Emiatt az északi lánc eldeformálódott ugyan, de nem zuhant a Dunába. Pesten állva maradt a hídfő is. A híd tehát súlyosan megsérült, de sokáig úgy gondolták, helyreállítható lesz.

A kép forrása

Erzsébet híd, 1964

A felrobbantott hidak helyreállításakor az Erzsébet híd maradt utoljára. Sokáig ment a vita, hogy helyreállítani, vagy újat építeni érdemesebb. És hogy lánchíd, vagy kábelhíd épüljön-e. Végül az új híd építése és a kábelhíd (utóbbi 5000 tonnával könnyebb szerkezet!) típus mellett született döntés 1959 október 14-én. Olyan ötlet is felmerült, hogy a hidat kicsit északabbra kellene Budára érkeztetni, hogy ott ne a hegynek menjen neki az út, végül ezt is elvetették - így ugyanis fel tudták használni a régi híd pilléreit. Az új híd tervezője Sávoly Pál (az UVATERV Hídirodájának irdavezetője) volt. A híd 18 méteresre kiszélesedett, mivel a járdákat kitették a pilléreken kívülre. Sávoly főleg a Kölnben található, 1949 és 1951 között felépült Mülheim hidat tanulmányozta - a hasonlóság az Erzsébet híddal egészen szembeszökő (ld. még itt).

1964-ben megtartották a híd nyilvános próbaterhelését:

Ezek a képek kerültek be a sajtóba, arról pedig hallgattak, hogy előző este már a Gödöllői HÉV kocsijaival és teherautókkal tartottak már egy próbaterhelést. A Rákóczi úti villamossíneken érkező szerelvények az Astoria gyalogos aluljárójában tettek kárt - a villamosok és ezen járművek terhelése alatt le is szakadt ott az álmennyezet. Ennek emléke, hogy ebben az aluljáróban részben az oszlopokra szereltek a lámpatestek, ha arra jársz, nézd meg! A nyilvános terhelés alatt egyébként a híd középen 90 cm-t süllyedt, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak. (A süllyedés nagyobb volt, mint a régi hídnál, mivel a kábelhíd rugalmasabb szerkezet a lánchídnál.) A hidat 1964 november 21-én adták át a forgalomnak.

Az ötvenes években Rákosiék már elkezdték a 2-es metróvonal építését, így úgy vélték, hogy az új hídra nem kell majd villamossín. Mivel az építkezés leállt (bővebben itt), mégiscsak tettek villamossíneket a hídra. Ennek a kapkodásnak azonban az lett az ára, hogy a villamospálya vágány-alépítménye elég gyatrára sikeredett, a villamosforgalom a hidat elkezdte megrongálni. A villamosoknak ekkor még volt egy megállójuk a hídon, a Március 15. térnél. Ha a híd alá besétálunk, még ma is látszik az oda vezető lépcsősor nyoma! További érdekesség, hogy 44É jelzéssel még egy éjszakai villamos is közlekedett a hídon.

Aztán átadták a 2-es metró második szakaszát is, és ezzel a hivatalos indoklás szerint feleslegessé vált a villamos a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon. Ezen a videón az ifjú Baló György ismerteti az akkori álláspontot:

A felvétel dátuma 1972. december 30-a

1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keletitől indult (ma már egyik sem létezik, a 67V busz is megszűnt 2008-ban), a 60 és 60A járatok megszűntek, a 68-as is csak a Keletihez ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd. További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járda-átépítés, külső kezelő járda kiépítése, kábel-bilics ellenőrzés és csere, merevítő tartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg), és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). 2009-ben pedig díszkivilágítással gazdagodott a híd:

A híd kivilágításának látványterve

Az átadó ünnepségre 2009 november 17-én került sor, bár próbavilágítást már tartottak korábban. A beruházás finanszírozója nagyrészt Japán volt. Japán és Magyarország 140 éve vette fel először egymással a diplomáciai kapcsolatot, valamint 50 éves évfordulója van a kapcsolat újrafelvételének is. Ennek emlékére a két országban jubileumi emlékbélyeget adtak ki 2009. október 16-án, pénteken. A kivilágítással kapcsolatban megkérdeztem a Japán nagykövetséget, a Politikai Osztály az alábbi tájékoztatást adta:

"A díszkivilágítás tervezője az a ISHII Motoko asszony, aki a világ több nagyvárosának készített már fénytervezési munkákat, így pl. a Tokyo Tower vagy a Rainbow Bridge kivilágítása is az ő nevéhez fűződik. Ez a projekt is része a Magyar-Japán Jubileumi évnek, annak egyfajta megkoronázása, hiszen költségét és jelentőségét tekintve az egyik legfontosabb (kb. 260 millió forint). Az emlékév kapcsán azokkal a magánemberekkel a középpontban, akiknek kapcsolata volt/van Magyarországgal, egy Jubileumi Végrehajtó Bizottságot hoztak létre Japánban a képviselőház volt elnökének KÓNO Yóhei úr vezetésével. A kivitelezést a Fővárosi Önkormányzat, mint a híd tulajdonosa bonyolítja és felügyeli. (...) A díszkivilágítás kivitelezési költségét egyrészről a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből, illetve 42 japán magánvállalat finanszírozta közel fele-fele arányban, az üzemeltetés a Főváros feladata lesz. A kivilágított Erzsébet híd látképét Magyarországon és Japánban a napokban megjelenő emlékbélyegek mintájaként is felhasználták."

Az Erzsébet híd szerepelt a régi 50 filléres pénzérmén is

Bélyeg 1964-ből, az új híd avatásának évéből

A Japánban kiadott bélyeg (kisív)

A Magyar Posta által kiadott bélyeg (kisív)

A bélyegeken a képeket perforáció választja el, melyek együtt egy „H” betűt jelenítenek meg. A magyar motívumokat egy, a Néprajzi Múzeumban fellelhető butella, és egy mezőkövesdi gyűjteményben található matyó hímzés képviseli. Középen – a Bélyegmúzeum fotósa, Hajdú József felvétele alapján – a Motoko Ishii tervei szerint kivilágított Erzsébet híd látható. A japán képeken a tokiói Nemzeti Múzeum tealevél-tároló edénye, a kimonó mintázata, az Erzsébet híd fölött pedig – Yukio Ohyama fotója alapján – a japánok szent hegye, a Fuji látható. Az alkalmi boríték grafikáján a kisív keretrajza teljesedik ki, a hozzá illő bélyegzőn a diplomáciai kapcsolatokra utaló író kéz látható. A kisív a Pénzjegynyomdában készült. Az ugyanezen a napon Japánban megjelenő kisív annyiban különbözik a magyartól, hogy jobb oldalán egy keresztszemes terítőmintán még négy bélyegkép található. Kettő a Parlamentet, kettő egy-egy herendi porcelánt ábrázol. A kisívet Morita Motoharu japán grafikus tervezte. A bélyegek részletei itt megtekinthetők nagyobb méretben.

A japán posta honlapján megjelent közleményt, amely itt olvasható, fordítsuk magyarra a Google Tranlsate segítségével, így egy egészen vidám kis szöveget kapunk, ahol Herend Helen, és a Matyó az Macho. A bélyeg egyébként 80 Japán jenes, bal felének tervezője Berky Péter, jobb felének tervezője Amotoharu Morita volt.
 

Ishii Motoko kivilágít

A Tokio Tower 333 méteres magasságával egy picit lekörözte a párizsi Eiffel-tornyot (320 m) az acél tornyok kategóriájában. A kivilágításához 176 fényforrást használtak fel, amelyek télen narancssárga, nyáron ragyogó fehér színnel világítják be a tornyot.

(A kép forrása)

A Rainbow Bridge pedig mintha az Erzsébet híd helyi bácsikája lenne. A híd a Tokiói-öböl felett ível át, 570 méter hosszú és 1993-ban adták át. 3 szinten halad rajta a közúti és a tömegközlekedési forgalom. A tartókábelekre helyezték el a világítótesteket, amelyek fehér, zöld vagy piros fényt adnak - a napközben összegyűjtött napenergiát hasznosítva.

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd
http://www.hampage.hu/kozlekedes/erzsebethid/
http://www.homonnai.hu/hid/erzsebet-hid/erzsebet.htm
http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2004/11/13.pdf
http://www.origo.hu/foto/20091008-kepriport-az-erzsebet-hid-hidmestererol.html
http://posta.hu/object.e45da1bc-3432-4fe8-89b4-a9005d35fc7b.ivy

Az előző rész itt olvasható.

-Promenade Gardens irodaház: A Váci út 82-84. szám alatt, a Révész utca sarkán épül a Promenade Gardens irodaház. Az építését 2009 nyarán elkezdték - a beruházó Horizon Development nyilván úgy gondolkodott, hogy mire 2012-ben átadják az épületet, már túl leszünk a válság nehezén, és lesz elég bérlő egy új irodaházban. A helyszínnel nem vállaltak nagy kockázatot, a "jól bevált" Váci úti irodaház-folyosót választották. Az építész tervező iroda a Finta Stúdió, a vezető tervező az a Fekete Antal, akinek a nevéhez a Bank Centert, a Nyugati Bevásárlóközpontot, és az Eiffel irodaházat is köthetjük. A ház(sor) nem lesz kicsi, ha elkészül: 32 000 nm bérbeadható területet kínál majd. A hatékony energiafelhasználás itt is szempont: a 3 méteres belmagasság mellett épülő üvegfalak sok természetes fényt engednek be, a közös területeken mozgásérzékelős világítás lesz, a fűtést pedig helyiségenként lehet majd szabályozni. A 120 kerékpárt ellátó tárolóhoz zuhanyozó is épül, hogy ne kelljen mindenkinek autóval dugózi vagy metrón zsúfolódni. Azért persze lesz 460 autós parkoló hely is a Promenade Gardens mélygarázsában.

A Horizon egyik partnere szerint: "A Promenade Gardens tervezésénél mindenre gondoltunk. A koncepció része volt, hogy a környék számára is újat nyújtsunk. A földszinten éttermek és kávézók lesznek. A Révész utcai oldalon egy fedett promenád lesz kis kertekkel. A bérlőink részére exkluzívan használt belső kertet alakítunk ki, mely nemcsak pihenésre, hanem kötetlenebb megbeszélésekre is kiválóan alkalmas."

-Erzsébet irodaház: Ismét egy kakukktojás a telefonközpont után. Ez sem mostani építés, ám idénre teljesen átalakították. A felújítás tervezője a Kolba és Társai Építészstúdió volt. Eredetileg a 60-as években épült a VEGYTERV székházának, Lehoczky Pál és kollegái tervei alapján. Ennek B épülete az, amelyik a Városliget és a Hungária körút között tornyosul 45 méteres magasságával. Az épület tetejéről remek a kilátás, szépen ellátni a budai hegyekig. A panorámának a Groupama biztosító alkalmazottai örülhetnek, ők költöztek be az 5807 nm irodából, 370 nm raktárból és 1085 nm egyéb területből álló irodaházba.

Pince+földszint+13 emelet

A földszinten állt egy "lepényépület", ami az A és a B épületeket kötötte össze, ez elbontásra került, mivel a B épület önálló funkciójúvá vált az irodaházzá alakítással. Új nyílászárók kerültek beépítésre, leverték a régi kőburkolatot is. Helyére először új szigetelés, majd süttői mészkő burkolat került fel, Az ablaksorok közé új lemezborítás került, ez alatt is van már hőszigetelés. Sajnos nem álltak még át zöld energiákra: új gépészetet telepítettek, ezek azonban még a régi technika újszerű képviselői.
A felújítás során a szerkezetig vissza lett bontva az épület, először azt hittem, elbontják. Rendesen át lehetett rajta látni... Érdekesség, hogy ma már 30 méter a maximálisan engedélyezett magasság a területen, így a ház felső emeletei garantáltan panorámásak maradnak. Viszont a tetővel pont emiatt nem lehet semmit sem kezdeni: úgysem kapna építési engedélyt még egy fabódé sem.
 

-Millenáris irodaházak: A 20. század elején épült ez az épületegyüttes is, és már akkor is irodai funkcióra. Eredetileg a Ganz gyár irodái voltak itt. Most a gyár helyén a Millenáris áll, annak szélén pedig A kategóriás irodaházzá alakultak az épületek. A második világháborúban megsérült épületet egy emlettel nagyobbra építették újjá. A rendszerváltás után megszűnt gyár területén 2000-ben nyílt meg a Millenáris.kulturális központ. Az irodaházzá alakítást nehezítette, hogy eredetileg egy sor belső teherhordó fal állt a szintek belsejében, ami a belső terek átalakíthatóságát erősen rontotta. Ezeket ki kellett váltani. Az épületegyüttes három részből áll: az új építésű Avantgarde irodaház, a régi felhasználásával épült Modern, és az alattuk húzódó kétszintes mélygarázs alkotják. Utóbbi építése miatt kellett ideiglenesen szétbarmolni a parknak a szélét, benne a Zöld Péter játszótérrel.

Az Avantgarde a Fény utca felé tömörebb, lyuggatott, míg a park felé hagyományosabb ablaksávos homlokzatot kapott, ez a kettősség határozza meg külső képét. A tömörebb részen 3 mm vastag porcelán lapburkolatot ragasztottak a hőszigetelő rétegre. A ragasztott üvegszerkezetbe fehér fényű LED lámpák lettek integrálva, melyek sötétedés után is dekoratív megjelenést adnak az épület parkra néző oldalának. A földszinten van a recepció és két üzlethelyiség, az 1-5. szintek az irodáké, a legfelső szinten pedig egy exkluzív tárgyalóterem található, amely körül burkolt terasz fut körbe.

Millenáris Avantgarde

A Modern épületben is van külön recepció, a park felé pedig éttermnek alkalmas üzlethelyiség épült, amelynek akár egy galériaszintje is lehet. A 2. emelettől vannak az irodák, a legfelső emeleten pedig egy exkluzív tárgyalóterem panorámás terasszal. A mélygarázs úgy épült meg, hogy egy részét a környéken lakók is igénybe vehessék.

Millenáris Modern

-RiverPark Irodaház: 1920-ban épült fel Györgyi Dénes tervei alapján a Hangya székház, ami később sokáig ÁFOR, majd MOL székházként volt ismert. Az épület a Boráros tér közelében, a Közraktár utca 30-32. alatt helyezkedik el. (Innen jön az épület másik neve, a K30-32.) A MOL kiköltözött, az épületet átalakították. A 30-as szám alatt a régi épületet alakították át, a 32. szám alatti foghíjtelket pedig beépítették. Az új épület a 30-as szám alattihoz a párkányával, a 34. szám alattihoz pedig tömegével és arányával igazodik.

A függőleges falsávok homokkővel burkoltak, míg a vízszintes falbordák zömében fémburkolatúak. Az épület alatt háromszintes mélygarázs épült, amiben parkolóhelyeken túl gépészeti helyiségek is helyet kaptak. A föld feletti szintek száma hét, illetve öt. A felújítás során megőrizték a régi épület 5. emeletén látható szoborsort is. Az irodaház neve arra utal, hogy a homlokzat a Dunára néz (River...), míg a belső udvarban zárt kert (...Park) létesült. Nekem a ház előtti téren hiányzik még több zöld, a telepített kis ágyások helyett nagyobb zöldfelületeket kellett volna létrehozni. Ugyanakkor a régi épület felújítása és kibővítése örvendetes. A tervező a Kertész Építész Stúdió volt. Az épület összterülete most 15261 nm, ennek kb. kétharmada van a földfelszín felett. A bokrétaünnepséget 2008. november 12-én tartották, az átadás 2009-ben volt. RiverPark képgaléria itt látható.
 

Ezzel elértünk a sorozat végére. Tudom, nem teljes a lista, de azt hiszem, hogy az igazán fontos felújítások és új építések szerepelnek a listában. És hogy mit hoz majd az irodapiacon 2010 és 2011? Talán elhúzódó válságot és tovább csökkenő bérleti díjakat, talán lassan újra emelkedő gazdaságot. Az irodaháznak alkalmas telkek lassan betelnek a Váci úton, ezért a jövőben egyre több épül majd az Üllői úton (Ferihegy vonzáskörzetében), az újra felfedezett Hungária körúton és az M0 környezetében. Egyre több lesz a megújuló energiaforrásokkal gazdálkodó, zöld épület. És remélhetőleg még több felújított, új funkcióval továbbélő régi pesti épületet is láthatunk majd.

Források (a cikksorozathoz):
http://www.capitalsquare.hu/epulet
http://epiteszforum.hu/?q=node/2304
http://www.skanska.hu/hu/Projektjeink/Display-project/?pid=503
http://epiteszforum.hu/?q=node/2304
http://deakpalota.hu/
http://epiteszforum.hu/node/10725
http://deakpalota.hu/
http://epiteszforum.hu/node/10725
http://www.biggeorges-nv.hu/index.php?m=project&id=25
http://hg.hu/cikk/design/6570-alternativ-loftirodahaz-a-zeneakademia-egykori-nyomdajaban-
http://www.helyitema.hu/Budapest/Kereskedelmi-kozpont-lesz-a-tozsdepalota.html
http://www.helyitema.hu/2009030217377/Budapest/Kereskedelmi-kozpont-lesz-a-t-337zsdepalota.html
http://epiteszforum.hu/node/12421
http://epiteszforum.hu/node/12604
http://epiteszforum.hu/node/13250
http://hg.hu/blog/7236-peldamutato-helyreallitas-egy-szocreal-irodahaznak
http://hg.hu/blog/5972-ket-uj-irodahaz-epul-a-millenaris-parkban
http://epiteszforum.hu/node/13804
http://www.kerteszepitesz.hu/index.php?page=megepultek&b_id=70
http://epiteszforum.hu/node/13648

Az első rész itt olvasható.

-ParkWay Office: A Népliget közelében, a Könyves Kálmán körút 54-58. alatt épült fel a ParkWay. A megrendelő a Raiffeisen Ingatlan, a fejlesztő a Big George's, a tervező az Óbuda Építész Stúdió Kft. volt. Az összterület 26300 nm, az A kategóriás irodaház építését két ütemre osztották.

Az épületen nagyon jól megfigyelhető az irodaházak építésének szabályrendszere: szabályos, jól átrendezhető alaprajz. A lényeg itt nem a díszítettség vagy a reprezentáció, hanem sokkal inkább a funkcionalitás és a rugalmasság. Az alaprajzi rendszer, a támasztó oszlopok és falak elhelyezkedése mind ezt a célt szolgálja. Ez eredményezi ennél az épületnél is az egyszerű, négyszögekből építkező alaprajzot és következésképpen a tiszta, nagy homlokzati felületeket. Amivel aztán persze el lehet játszadozni: mostanában vékony, "vonalkódos" ablakkiosztással, színes üvegpanelekkel szokás ezt tenni. Az alaprajz kiosztása itt is 1,35 méter oldalú négyzetekből áll - ez a cellás irodakiosztás alapja, azaz ilyenekből lehet bérelni valamennyi darabot, és ennek megfelelően szerelik be a mozgatható közfalakat. Alul álpadló kábelvezetőkkel, felül pedig állmennyezet - ez is szinte minden modern irodában megtalálható. A ParkWay esetében pedig még tetőterasz is keletkezett - ez főleg az elitebb irodák, elnöki tárgyalók kelléke szokott lenni. A homlokzatot az üvegfelületeken kívül a világos mészkő borítás uralja. A homlokzaton itt narancs és piros színes üveglapok jelentenek némi játékosságot, az összkép azonban így is nagyon geometrikus - ám elegáns - marad. (Ezek az elvek egyaltálán nem újak - a 2009 októberében elhunyt Reimholz Péter, Lázár Antal társtervezővel már a 70-es években így csinálták meg a Domus áruházat.)
 

-Merkúr Palota irodaház: Az irodaház 1900 és 1903 között épült, ez volt az első épület Budapesten, ami kifejezetten telefonközpont céljára készült. Az építész tervező Balázs Ernő volt, aki egy kicsit szecessziós, kicsit eklektikus épületet álmodott ide. A technológia fejlődésével egyre kevesebb nagyméretű műszaki berendezésre volt szükség, így aztán az épület egyre inkább kiürült. (Hasonló a Szervita téri Belvárosi Telefonközpont sorsa is, ld. Központot vegyenek!) A szükséges berendezések helyigénye az elmúlt évtizedekre annyira lecsökkent, hogy végül az épület nagy többsége kiürült, a tulajdonos pedig eladta az egész épületet. A Nagymező utca 54-56 alatt végül irodaházként született újjá, Merkúr Palota néven. A megújult épületben a földszinten kis üzletek kapnak helyet, a belső udvar pedig akár átjáróházként, gyalogos közlekedőként is funkcionálhat majd a Hajós utca és a Nagymező utca között. Ami korábban pince volt az épület és a belső udvar alatt, az parkolóházzá avanzsált. Újabb felvonó és új lépcsőházak épültek be. Az új lépcsőházak azokba a tornyokba kerültek, amelyek eredetileg a légi telefonkábeleket fogadták be. A legdíszesebb terem természetes az volt, ahol annó a kézi kapcsolásos korszak elegáns kisasszonyai intézték a kapcsolásokat - amikor még nem volt tárcsázás. A 650 négyzetméteres, neogótikus nagyterem a harmadik emeleten található:

Az épület gyenge pontja a tetőszerkezete volt - ide futott be egy csomó kábel, ami aztán a technológia változásaival folyamatosan átépítésre került. Így itt aztán szabadon "garázdálkodhattak" a tervezők, akik tetőteraszos lakásokat terveztek erre a szintre. A homlokzatokat viszont kívül-belül az eredetinek megfelelően állították helyre (igaz, a korabeli 40 (!) féle téglának csak a töredéke a mostani homlokzat tégla-kínálata):

Jó lenne, ha még sok ilyen gyönyörű hely menekülhetne meg alapos felújítással, új funkcióval.

-Spirál irodaház: A Dózsa György út - Lehel utca - Lőportár utca - Szabolcs utca által határolt tömbben épült fel a MüPá-ról ismert Zoboki Gábor csapata által tervezett Spirál irodaház. A jelenlegi cím Dózsa György út 128-130, ami a jövőben a Lehel utca 23-25-tel bővülhet. A telken állt korábban a Spirál Autószalon (erről tud valaki képet küldeni?). A Lehel utcával párhuzamosan egy új, elsősorban nappal használatos gyalogos átjáró is keletkezhet majd, az épület ennek figyelembevételével épült fel. A cél egy különleges munkakörnyezet létrehozása volt, ennek érdekében 1700 négyzetméteres belső kert, egyedi tervezésű irodák és különleges kialakítású belső terek épültek.

Az éves melegvízfogyasztás több mint felét a tetőre telepített napkollektorok fedezik. Az esővíz a vécék öblítéséhez, a kert locsolásához, és a belső tó feltöltéséhez használható fel. Az irodák fűtött levegője sem veszhet el, a hőt a mélygarázs részbeni fűtéséhez használják fel. A környezettudatosság tehát már kezd beépülni az A kategóriás irodaházakba. Az első ütem 34 000 négyzetméter irodát kínál, ehhez járulhat a második ütemben még 22 000 négyzetméter. A fejlesztő a GTC volt.
 

-Eiffel irodaház: 2009 március 18-án tartották a Finta Stúdió (vezető tervező: Fekete Antal) által tervezett irodaház bokrétaavató ünnepségét, az átadásra pedig szeptember végén került sor. Az irodaház összes alapterülete 23663 négyzetméter. A projekt fejlesztői a ConvergenCE és a DVM Group voltak. Az Eiffel név a Nyugati pályaudvar szomszédságára utal. A két épület között egy közel 5000 négyzetméteres körszínház-szerűség is épült - a következő évek kérdése lesz, hogy mit tud majd kezdeni ezzel az új létesítménnyel és a körülötte elterülő kis parkkal.

Az irodaház első bérlői a Costa Coffee és az Inmedio újságos üzletek lettek - ők írták alá leghamarabb a bérleti szerződéseket a földszinti üzlethelyiségekre. De biobolt, és egy orosz élelmiszerbolt is aláírt már bérleti szerződéseket. A földszint alatt pedig pont 365 autónak van parkolóhely - minden napra jut egy :-)

A belső udvaron hatalmas homlokzat fut végig. Néhány helyen a homlokzat befelé megtörik - ezzel nem csak az épület vált tagoltabbá, hanem 3 platánfát is sikerült megmenteni, az épület tulajdonképpen őket kerülgeti. Jó hír, hogy kerékpártároló és zuhanyzó is épül, hogy a dolgozók akár bicajjal is bejárhassanak. A legfelső szinten pedig hosszú terasz húzódik - innen jól látni, hogy mennyire nem épült meg a szomszédban a kormányzati negyed...

-Dunyov utcai irodaház: A Váci úti irodaházak legegyedibb darabja lehet a Dunyov utca sarkán épülő DC irodaház. Az L alakú saroktelek hosszabb szára a keresztutcába nyúlik, így a kisebb utcára jut nagyobb homlokzat. A földszinti tér beugrásával, az oszlopsor mögött egy új passzázs rész jön létre. E felett hat emelet emelkedik majd. Az igazán karakteres elem azonban a homlokzat: látszólag összevissza, valójában arányosan megrajzolva törik kisebb egységekre a fehér, lekerekített "keretek" az óriási üveghomlokzatot. A tervező: Vincze László és Parádi Nelli, Vincze és László építésziroda. A bokrétaünnepséget 2009 júliusában tarották. Az összes terület 6200 négyzetméter. A legjellegzetesebb motívum a sarkon beforduló üvegfal, valamint a betonpárkányoknak a homlokzatot beszövő hálója. Az Árpád hídi metrómegálló közelében található épület földszintjén üzletek lesznek, a legfelső szint üvegfallal határolt irodájához pedig nagyméretű tetőterasz társul majd. A projekt fejlesztője a Fercom Kft.; a 3,5 milliárd forintos beruházás 2010 első negyedévében kerülhet átadásra.

Dunyov István egyébként az olasz hadsereg ezredese volt a 48-49-es szabadságharcban

(folyt.köv.)

ÉF: Mit gondol arról, ami most Budapesten történik -
hihetetlen léptékekben zajlik az ingatlanfejlesztés
Csepeltől a Hajógyári szigetig -, merre halad ez a város?
MI: Ugyanazt gondolom, mint amit az irodaházakról.
Körülbelül tízszer annyi iroda épül meg, mint amennyit
elfoglalnak. Csak arra lehet gondolni, hogy idejönnek
majd emberek és intézmények. Az nem hülye, aki
megépít egy irodaházat, ami aztán öt vagy tíz évig
üresen áll. Budapest regionális központ lesz,
ahol éppen ezekre az irodaházakra és ezekre a
lakásokra lesz szükség. Hogy mikor, azt nem tudom,
én egy hetven éves öreg bácsi vagyok, akinek gőze
sincs arról, hogy kik hogyan döntenek. Ahogyan van
második Magyarország, úgy a nemzetközi világnak
is van háttérkonstrukciója, ami természetesen tervez.
Nem úgy, ahogy azt mi képzeljük, hanem másképpen,
és nyilvánvalóan nagyon profi módon.
(Makovecz Imre 2005-ben)

Irodaházat tervezni nem könnyű és nem is túl hálás feladat. A tervező valami látványosat, nagyot szeretne, a beruházó meg minden extrának kivágja több mint a felét, hogy az már túl drága lenne. Közben a nagyközönség pedig kinéz a buszból vagy az autóból, és maga elé mormogja, hogy már megint egy *** irodaház. És akkor erre rájön egy jó kis gazdasági válság...

2000-ben érte el a főváros az 1 millió négyzetméternyi irodaterületet. 2008 októberében már arról szóltak a hírek, hogy megvan a 2 millió is. (Párizsban 50, Londonban 22, Münchenben 19, míg Frankfurtban 11 millió négyzetméter a meglévő irodák alapterülete.) A kihasználatlanság sok helyen nagyon megugrott a gazdasági válság miatt - az építések ugyanis késéssel követhetik csak a kereslet változásait. A Colliers elemzése szerint a finanszírozás megszerzésétől az átadásig átlagosan 2 év telik el, ennyi a rendszer tehetetlensége. A beruházók így annyit tehetnek, hogy igyekeznek elhúzni az átadást a válság utánra, vagy más funkciót is keresnek az épületnek. Ezzel együtt is 2008-ban a kínálat már kétszere volt a keresletnek, ami 2009-re háromszorosra duzzadt. 2009 első félévében 77 ezer négyzetméternyi új iroda került átadásra, ennek 29%-a a Váci úti "folyosón". Közben az üresedési ráta az év eleji 16,5%-ról várhatóan 24-25%-ra emelkedik majd év végére. A bérleti díjak az elmúlt egy év során 10-30%-kal csökkentek. (A számok a Colliers elemzéséből származnak.) A helyzet tehát nem rózsás. A most induló 3 részes cikksorozatban a 2009-ben már átadott, vagy épülő irodaházakból következik egy válogatás, a teljesség igénye nélkül.

-Galéria irodaház: A Gestesa a Keletinél szeretnél városunk fényét emelni egy szép új irodaházzal. A Galéria nagyon jól is elsülhet, ha a beruházó Gestesa és az építész Skardelli György tervei jól fordulnak valóságba. A Galéria irododaház egyedisége a tér felé néző homlokzat transzprarenciájában rejlik. A természetes fényviszonyok és a mesterséges háttérvilágítás váltakozásával az épület megjelenése napszakonként és évszakonként is változó lesz. Az U alakú tömb a tér felé nyitott, ebben a vonatkozásban a régi pesti bérházak belső udvarait is megidézve. A földszinti terek teljesen szabadok lesznek, itt kávézó, galéria (innen a név), éttermek, üzletek, bankfiókok kaphatnak helyet.

További cikkek az épületről itt.

Az építkezés 2008 májusában megindult. Értesüléseim szerint a munka bár megszakadt, most az építkezés újraindításán gondolkodnak, novemberben folytatódhat a kivitelezés. Ez 2011-es átadást tenne lehetővé. A beruházó abban bízik, hogy a központi elhelyezkedés és az irodakoncepció hosszabb távon hasznosnak, kifizetődőnek bizonyul. A Baross tér ma borzalmas harcmezőnek tűnik, de néhány év távlatában két metróvonal állomása is itt lesz - az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) forgalmú vasúti pályaudvar mellett, a főváros keleti folyosóján.
 

-Cornerstone irodaház: A XIII. Váci út 144-150 alatt, a Forgách utcai metróállomásnál épülő irodaház 35 millió eurós beruházással épül az izraeli érdekeltségű SBI R.E.D. beruházásában. (Ők építették korábban az Új Udvar bevásárlóközpontot.)

A Cornerstone irodaházban 24 ezer négyzetméter iroda, 353 darab parkolóhely, kávézók, üzletetek, valamint egy étterem és konferenciaterem létesül. Tavaly nyáron úgy számoltak vele, hogy idén év végén át lehet adni az épületet. Az épület déli vége sokkal alacsonyabb, mint a többi része. Hogy miért? Az érdekes történet itt olvasható.

-Capital Square irodaház: A Váci út 76. szám alatt 38,5 ezer nm bruttó alapterületű A+ kategóriás irodaház épült, a HOCHTIEF Development Hungary Kft fejlesztésében. A 32.500 m² területü irodaház a Dózsa György úti metróállomásnál, jól megközelíthető helyen létesült a Finta Stúdió tervei alapján. A HOCHTIEF ezzel a projekttel mutatkozott be Magyarországon.

Az épület alaprajza 6 L alakból áll össze - ennek köszönhetően "levegősebb" térszerkezet jött létre, ami természetes fénnyel jobban ellátott belsö tereketeredményezett. Az L alakok beugrói kertként, találkozóhelyként funkcionálnak. Az épület homlokzata a környékre jellemző sémáktól eltérve Magyarországon még ritkán használt, hőszigetelést elösegítő üreges égetett kerámia elemek váltakoznak az üvegfelületekkel. Az energiatakarékosság nagyon hangsúlyos elem: külső árnyékolórendszer, helyenként mozgásérzékelő világítás, előkezelt friss levegő ellátás és hőrotációs megoldások segítik a takarékos épületfenntartást. 18 nagy sebességű felvonó és egy vendéglift biztosítja a horizontális közlekedést. A földszinten az elegáns, háromszintes előcsarnokon túl étterem, és egyéb kényelmi szolgáltatások kaptak helyet. A bérlők között tudhatjuk a Budapesti Elektromos Művek Zrt.-t, az AAM Tanácsadó Zrt.-t, a First Clients-et, a Ferrero Magyarország Kft-t (idén decembertől), a HCC Embedded-et, a Skoglund Holding-ot, a Revolution Software-t, a földszinten pedig K&H Bank, UniCredit bank, Coffeshop Company kávézó nyílt. A megnyitót 2009. június 4-én tartották.

-Loffice: Az újszerű kialakítású irodaház a Divatcsarnok háta mögött, a Paulay Ede utca 55. alatt található. Eredetileg a Zeneakadémia kottanyomdája volt az 1900-as évek elején épült házban. A 2000-es években évekig üresen állt, amíg 2006-ban bele nem kezdtek egy rendhagyó felújításba. Az átalakítás során a belső tereket a Szupernova design csapat képzőművészei (Esterházy Marcell, Szabó Gábor) álmodták meg. A LOFFICE szabadúszóknak, menedzsereknek, egyéni-, kis- és középvállalkozásoknak vagy akár átmenetileg munka nélkül maradt vállalkozóknak biztosít költségkímélő irodabérleti lehetőséget.

Megtisztították az épületben sok helyen felbukkanó üvegtéglás falakat - a jobban átvilágított terek kevesebb világítást és fűtést igényelnek. A fűtésrendszer a földhőt kihasználó alternatív energiaforrásra épül. A loft fölötti kémény így ma már funkcióját vesztve magasodik az épület fölé. A Loffice-ban minden nyitott, átlátható, így a szellőző csövek és egyéb technikai megoldások, de még az épület „gyomrában“ futó panorámalift is. Az állandó bérlők mellett a házban található egy újfajta, alternatív munkastílust (co-working) meghonosítani kívánó tér.

(Jövő hétfőn folyt. köv.)
 

A Palazzo Strozzi építtetését a dúsgazdag firenzei kereskedő, Filippo Strozzi kezdte el 1489-ben, ám a palota csak 1538-ra készzült el teljesen. A kétemeletes épület három utcára néz. Homlokzatán különböző nagyságú kváderkövek sorakoznak. Ezek felfelé haladva egyre kisebbek. A földszint ablakai viszonylag kicsik, az emeleti kettős ablakok már jóval díszesebbek, és az épületet felül egy különlegesen finom kiképzésű párkány koronázza.

A Palazzo Strozzi (Kép: wikipedia)

És hogy mindez miért érdekes egy Budapesttel foglalkozó blogon? Mert most ugrunk egy nagyot térben és időben. 1884, Budapest. Hauszmann Alajos kétemeletes, neoreneszánsz lakóházat tervezett:

(A kép forrása: muemlekem.hu)

A képen egy többfunkciós nagykörúti épület látható az Oktogon közelében. Talán arról a legismertebb, hogy népszerű házasságkötő terem van benne. Az épület a terézvárosi önkormányzat irodáinak is otthont ad. A fent említett firenzei Strozzi-palotára emlékeztető neoreneszánsz Batthyány-palota építtetője gróf Batthyány Géza, tervezője Hauszmann Alajos volt. A kétemeletes quattrocento főhomlokzat mögött két lépcsőházas, belső udvaros palota terül el. Az eredeti reneszánsz, a budapesti neoreneszánsz stílusú épület. És hogy miért pont ez a firenzei épület lett a minta? Egyrészt mert a megrendelő ezt kérte (tán saját nagyságát igazolandó), másrészt mert Hauszmann tanulmányai végeztével olasz körutat tett az itáliai reneszánsz tanulmányozására, tehát alaposan ismerte a stílust.

(Köszönet Aesculusnak a beküldésért!)

A Budai Skála egykori hófehér tömbjének elbontásával megkezdődhetett az Allee építése - 2009-ben ez lett az egyetlen egy bevásárlóközpont-átadás. A régi épületről itt olvashatunk.

Az új épület története 2004-ig nyúlik vissza: ekkor született döntés a 4-es metró megépítéséről, ami nagyban felértékelte a területet. 2005-ben már lejtmenetben a Skála, szeretnék eladni az egykor szebb napokat élt áruházat. A vevő az ING lett, aki a régi épület elbontásával új, korszerűbb, és nagyobb központot álmodott a helyszínre. 2007-ben kapta meg a bontási engedélyt az épület, az első mozdulat augusztusban a Skála logó eltávolítása volt - amelyet Demján Sándor elkért magának emlékbe. Az új épületegyüttes számai lenyűgözőek: 3 szintes mélygarázs 1280 hellyel, 47 ezer nm üzlethelyiség, 7000 nm iroda. (A lakó- és egyéb részekkel együtt az összterület kb. 70 000 nm. A nemrég megnyílt frankfurti MyZeil 77 000 nm.) A válságban nagy kérdés volt, hogy vajon lehet-e bérlőt találni ennyi helyre - végül sikerült, az üzlethelyiségek megteltek, a lakások több mint 80 százaléka már ki vagy el van adva.

Az épületegyüttes tervezője a WestEnd-nél már bizonyított Finta Stúdió volt. Miért ők? Mert egy ekkora összegű beruházásnál - jelen esetben 200 millió euró, ami már egy kisebb hazai minisztérium éves költségvetésének a szintje - már senki nem szeret kockáztatni, itthon pedig kétségkívül Finta nevéhez köthető a legtöbb nagy irodaház és bevásárlóközpont tervezés. Az épület márciusban érte el a szerkezetkész állapotot, 19-én tartották a bokrétaavató ünnepséget.

Az üzletek egy tágas üvegborítású központi folyosóról és két átriumként kialakított térről közelíthetők meg, ami egész évben biztosítja a természetes megvilágítást a házban. Az üzlethelyiségek az alsó három szinten kaptak helyet, a felettük levő három szinten irodaház található. Ez a kettősség a homlokzaton is megjelenik. A bevásárlóközpont kettős folyosóját tízezer négyzetméternyi járható üvegtető fedi. Az irodai szárnyak felett hatalmas tetőkert-hálózat terül el. A terület túlsó végén épült fel a Simplon Udvar, itt lakásokat húztak fel a projekt részeként, a multifunkcionalitást erősítve. A bevásárlóközpontban mozi is nyílik, ezen a részen az üveghomlokzat lapjain emlékezetes filmek címei betűzhetők ki. A Simplon Udvar felőli részen pedig színes lapok teszik játékossá az épületet. Belül a burkolatok főleg édesvízi mészkőből és márványból készültek - felkészülve a tartós koptatásra. Összesen kb. 8000 nm burkolólap van a folyosókon. A falakon sok helyen fa borítást látni - ez valójában nem fa, hanem éghetetlen vékony fafunír, amit itt alkalmaztak először Magyarországon ilyen nagy mennyiségben. Az épület homlokzata változatos képet mutat. Vörös téglaburkolat, titánium-zink-aluminum ötvözetből, illetve színes üvegekből készült szerelt homlokzat, és mészkő burkolat váltja egymást. A belsőépítészeti munkák tervezője a Greig & Stephenson volt.

Kb. 140 üzlethelyiséget kínál a bevásárlóközpont rész. Olyanok is vannak a bérlők között, amelyek itt jelentek meg először hazánkban: a Van Graaf divatmárkák sorát kínálja a Tommy Hilfigertől a Polo Ralph Laurenig, míg a Motivi olasz divattal érkezik. Mindehhez persze egy csomó kajálda-piálda is társul, személyes kedvencem a Costa . A megnyitót stílusosan 11. hó 11-én 11 óra 11 perckor tartották, bár a 2011-es évet nem várták meg. (1111-ről meg már sok évszázaddal lecsúsztak.)

A környezet is átalakul, bár azért parkról csak a PR-esek beszélhetnek. A Bercsényi utca autós forgalma a föld alá került, a felszín a gyalogosoké. A Váli utca csökkentett forgalmúvá vált.

A beruházó reményei szerint a csökkentett forgalmú utcákon a pesti Ráday utcához vagy Liszt Ferenc térhez hasonló városrész alakulhat ki, így aztán a XI. kerületi önkormányzattal együtt felújíttatta a homlokzatokat is a Váli és a Bercsényi utcák érintett szakaszán. A Bercsényi utcai alagút közel 100 méteres hosszúságával Budapest második leghosszabb közforgalmú alagútja lett. (A leghosszabb a Vár alatti alagút, az 350 méteres.) Fent pedig kiszélesedett, 20 méteresről 36 méteresre nőtt az utca. A Váli - Kőrössy sarkon egy kis közpark létesült. A Kőrössy József utca sétáló utcává alakult. A 250 méter hosszú és 25 méter széles utcát díszburkolat borítja, a Váli utca felöli végén egy közpark is született. A megújult Körössy József utcában éttermek és kávézók kaptak helyet, hasonló találkozási, kikapcsolódási, és étkezési lehetőségeket kínálva mint a pesti oldalon a Liszt Ferenc tér. Hogy aztán tényleg lesz-e olyan élet itt is, az a jövő zenéje.

Allee Corner irodaház

Az A kategóriás irodaház a bevásárlóközpont feletti 4-6. emeleteket foglalja el, összesen 7000 nm bérbeadható területet kínálva. Kiváló megközelíthetőséget, közeli bevásárlóközpontot, 24 órás biztonsági szolgálatot, kártyás beléptető rendszert, személyre szabott parkolóhelyeket, légkondicionált és napfényes irodákat kínálnak a bérlőknek. Két bejárat és recepció is van, az egyik a Bercsényi utca, a másik az Október 23. utca felől. Az irodahelyiségek egy zárt belső udvart zárnak körül - nyilván itt fog majd bagózni a dolgozó nép.

A Simplon Udvar

A Simplon udvarban kaptak helyet a lakások. Ennek a résznek a tervezői a t2a építésziroda (Váli utcai ház) és a Lukács és Vikár Építész Stúdió (Bercsényi utcai rész) voltak. A Simplon udvar két nagy tömbre oszlik:

(A kép forrása: simplonudvar.hu)

A földszinten végig üzlethelyiségek vannak, az 1-6. szinten pedig 89 db 35-130 m2 közötti, minőségi, modern igényeknek megfelelő lakás került kialakításra, a legfelső szinten egyedülálló kvázi penthouse lakásokkal. A penthouse lakások általában az épület tetején találhatóak, homlokzatuk pedig nem azonos az épület homlokzatával. Ebből az következik, hogy hatalmas, gyakran egybefüggő terasz veszi őket körbe. Az eltérő homlokzat azt is jelenti, hogy a lakás falai távolabb vannak a környező épületektől, ami kiemelkedő térérzetet nyújt, szerencsés esetben a környező épületek egyáltalán nem zavarják a panorámát. A Simplon Udvar legfelső szintjén levő lakásoknál is tágas terasz kapcsolódik a lakásokhoz, a teraszra simán telepíthető egy jacuzzi. Ráadásul a lakástulajdonosok itt feljárhatnak saját lakásuk tetejére! Mindegyik lakás értékét erkély, loggia, vagy a homlokzati síkból kiugró üvegdoboz növeli, ez utóbbi télen lakótérként, nyáron védett erkélyként funkcionál. Itt azonban a luxus véget is ér, hogy a lakások árai ne szálljanak el az egekbe. A piacképesség bizonyítéka, hogy a lakások nagy része már elkelt.

A Simplon Udvar reklámvideója

Az üzletek nyitáskori listája
Földszint: Ambiente, And Now Money Exchange, Bacardi Bar, Baťa, Bershka, Bijou Brigitte, Biosoul, Bor és a Társa, C&A, Calzedonia, CIB bank, Cielo, Costa Coffee, DM, Douglas, Ecco Shoes, Esprit, Extrametál, H&M, Happy boksz, Högl, Horvath Shoes, Inmedio, Intimissimi, J. Press, Kipling, L'Occitane, Leroy restaurant, Libri, M&S, Mango, Negresco Café, Orsay, Pannon Gloves, Pannon, Pharmacy, PlayersRoom, Pomo D´oro, Prima Pék, Promod, Springfield, Stenders, Stile Interio, Stradivarius, Swarovski, Szamos, T-Pont, Tamaris, Tatuum, Top Clean, Ungaroswiss, Van Graaf, Vision Express, Wine and Café House, Zara
1. emelet: Andrew's Ties, Apple, Art´z Model, GOLDTREND, Branch Shoes, C&A, Bacardi Bar, Champion, Cottonfield, Club Sandwich Coffee Shop, Dockyard, Elements Fashion, GAS, Guess Accessories, Guidi, H&M, Humanic, Jackpot, Jeans Club, Karat 2000, Kávé Tenger, Kristof Saloon, Levis, LEFUTUR Meglepő tárgyak boltja, Libri, Mayo Chic, Megara, Miracolo, Money Exchange, Nero Giardini, Nokia, Notebook.hu, Office Shoes, Piella, Pilgrim, Pepe Jeans, Pull&Bear, Retro Jeans, Salamander, Samoptic, Seasons, Sunglasses, Tally Weijl, Thuasne, Van Graaf, Vista utazási iroda, Women' Secret, Wellensteyn, Yves Rocher, Zara
2. emelet: Adidas, Burger King, Café Bali, Chicco, Cinema City, Csibefaló, Csipak Casino, Electroworld, Főtáv, Főzelékfaló, Gilda Max, Green Papír, Intersport, Kenguru Kid, KFC, Kreatív Hobby, Lamborghini Café, Leonardo, MKB Bank, Nike, Protest, Regio Toys, Sandwich Guru, Sherry, Sony Center, Star Kebab, Vita Juice
(Forrás: www.allee.hu)

A fotók 2009 októberében készültek. Köszönet értük Gergőnek!

Források:
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=390925
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=393700
http://www.archicentrum.hu/index.php?_m=fo&h=7&a=1952
http://ingatlan.net/hirmagazin/3837
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1252039
http://www.allee.hu/hu/index.htm
http://www.allee.hu/hu/press-01.htm
http://www.springmedia.hu/clients/simplonudvar2/www/index.php?tpl=m02a
http://www.epiteszforum.hu/node/11949

A Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomról írta Aesculus, hogy az Steindl leírása szerint is a Marburgban található Elisabethkirche példájára épült. Árpád-házi Szent Erzsébet ugyanis magyar szent, de Marburgban nyugszik. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Így aztán nem csoda, hogy Steindl ezt a templomot választotta példának amikor az Erzsébetről elnevezett városrész nagy templomát tervezte meg. A budapesti épület 1891 és 1903 között épült fel.

A marburgi templom

És a budapesti testvér-templom

A hasonmás rovat 0. tagja már volt: az Erzsébet híd kölni rokona. E. Zoltán pedig a Szabadság híd kistestvérét küldte be. A Neutorbrücke Ulm városában, Németország Baden-Württemberg tartományában található. Ma is használják. A híd 1907-ben épült, míg a Szabadság híd 1896-ra készült el. Ulmban is a Duna folyik, de a német híd a vasúti sínek felett ível át.