A Design hét egyik érdekes darabja volt Baráth Dávid kiállítása a Gödörben. Idén októberben jelenik meg egy új útikönyv, a Graphic Europe, amely Európa nagyvárosait mutatja be. A kiadó Baráth Dávidot kérte fel, hogy rajzolja le Budapestet. A fő motivációt Kassák Lajos és Moholy-Nagy László munkássága adta a rajzokhoz :
A könyvről ld. még: http://www.cicadabooks.co.uk/GraphicEurope/
Új kategóriát, új sorozatot szeretnék indítani a hamarosan újrainduló Rejtvény és az Ajánló mellé. Ez a fővárosi épületek hasonmásait keresi. Szóval, ha tudod, hogy mi hasonlít leginkább a Magyar Tudományos Akadémiára, a Hősök terére, vagy éppen a 4-es metró Fővám téri állomására, akkor írd meg a 7788fido kukac gmail.com címre!
Kezdetnek itt van rögtön egy szép hasonmás. A Kölnben található Mülheimer Brücke megszólalásig hasonlít az Erzsébet hídra. Ami nem is véletlen, hiszen Sávoly Pál tanulmányozta a német hidat, mielőtt megépítette a budapestit. A kép alapján ítélve egészen alaposan...
A videón az 1982-ben Cserhalmi György főszereplésével forgatott Dögkeselyű című film eleje látható. Érdekes végignézni, hogy mekkorát változtott azóta a város. A Szabadság-szobor előtt ott áll Iván - még nem vitték ki a Szoborparkba. (Na ja, még Szoborpark sem volt, Osztyapenkó is az eredeti helyén osztotta ketté az utat.) A Vörösmarty téren még szép számmal láthatók autók, még nincs teljesen kitiltva az autóforgalom. És még áll a "csodás" páternoszteres kultúrpalota a narancsos ablakos homlokzattal - helyén áll ma a Vörösmarty 1 irodaház. Mögötte a József nádor tér - már akkor is ott volt a Pénzügyminisztérium? Még nincs ott a Kempinski, azt majd csak 1992-ben, 10 év múlva adják át. Még a tervezésekor az volt a kérés, hogy a szomszédos épületre ne nézzen szobaablak - ott volt ugyanis a szocialista rendőrség egyik központja. Az épület helyén még autók parkolnak. Aztán 56 másodperc után átugrunk a Nagykörútra. A New York palota hányattatott sorsú épületét mára szépen felújították, a Boscolo nyitott benne elegáns, csodaszép szállodát. És ezzel ki is érünk a Blaha Lujza térre - ahol alig változott valami, sajnos. Ugyanolyan elpazarolt, autóparkolós, fantáziátlan a tér ma is, mint akkor volt. Állt még a Sajtóház, most az Europeum nevű szabvány irodaház-szálloda-üzletsor-mélygarázs épületegyüttese épül a helyén, egy kis faszádizmussal fűszerezve. És ki tudja, talán az a busz is jár még, amit a megállóban látni... 1:15-én visszaugrunk, jön a Nyugati mindig szép épülete, és vele szemben épül a Skála Metró - két év múlva át is adják majd. Aztán elhúzunk szépen a Nagykörút házai felett. 1:24-nél kiugrunk a Dunapartra az Erzsébet-hídhoz, oda, ahol éppen a Piaristák bővítenek. A Klotild-paloták egyikét is nekiálltak felújítani, hamarosan szép nagy szálloda lesz, a földszinten üzletekkel. Az Erzsébet híd pedig már akkor is gyönyörűen elegáns volt. A budai hídfőnél már kiépült a csomópont, ami ma is így néz ki. A Budai Vár is túl van már a fontosabb átalakításokon, megkapta új kupoláját, ami ma is látható. Ott egy picit látszik is a helikopter árnyéka a falon, nyilván onnan filmezték a várost. A Sándor-palota még elég sötét színű, még nincs felújítva. És mélygarázs sem épül - pontosabban omladozik - a várfal tövében.
Mit nem vettem észre? Mi változott még? Írd meg kommentbe!
T. N. Krisztián küldött nekem egy csomó képet, ábrát a Margit híd felújításával kapcsolatban. Ezeket teszem itt közzé, egyben nagy köszönetet mondva a beküldött anyagért! Egy friss hír: október első hétvégéjén járhattak utoljára taxik a felújítás alatt álló hídon, mert a taxik és a köztük átsurranó személygépkocsik túlzottan akadályozták a felújítási munkálatokat és a BKV járműveit.
A budai hídfő a Frankel Leó utcánál - aluljáróval és gyalogos-átkelőhelyekkel
A budai hídfő a Germanus Gyula parknál. Északon lesz kerékpárút, délen nem
A déli mederpillér 1880 körül
A déli mederpillér az eredeti fotó alapján, de a 2011-es állapot szerint
Hosszmetszet
Hosszmetszet a szigeti hídfőnél
Középpillér homlokzat dél felől
Margit híd homlokzat dél felől
Mederpillér 1930 körül
Mederpillér , 2011 - vesd össze az előző képpel!
És végül a pesti oldal - a Jászai Mari tér terve
Korábbi cikkek a témában:
Nem Trabantot rajzoltak a ház elé... (A képek forrása: Építészfórum)
Az Istenhegyi út 99/b alatt épül ez a 4 lakásos társasház. Közel a központhoz, de már zöldövezetben, Budán - azaz a tehetősebbeknek épülnek itt lakások. Örvendetes, hogy a megrendelő már eljutott odáig, hogy ha már újat épít, akkor a jövőre is gondol, és megújuló energiaforrásokra támaszkodva építtet. Geotermikus hőszivattyús hűtő-fűtő rendszer kíméli majd a számlákat. A mennyezetbe épített hűtő-fűtő panelek egyenletes hőmérsékletet ígérnek a leendő bent lakóknak. Mikor lesz ez építésügyileg, törvényileg kötelező?
Az épület nem az utcafronton, hanem visszahúzódva, a telek belsejében áll majd. A garázsbehajtók az Istenhegyi Lejtő felől nyílnak majd. Gyalogos kapubejáró mindkét irányból lesz. Az épület 4 szintes, ebből egy teljesen, egy részben a terepszint alatt helyezkedik el a lejtős telken. A két nagy tömeg közötti összeköttetésben kapott helyet a lift és a lépcsőház. A lejtős kialakításnak köszönhetően a mélyföldszinten és a földszinten vannak a lakások, a többi mélyszintnek számít. Négy szint van, de egyetlen emelet sincs! A homlokzatok részben vakoltak, részben kőburkolatosak lesznek, a tetőteraszok korlátjai edzett üvegből készülnek.
A 4 lakás az alábbiak szerint került kialakításra:
1. lakás: 3 szobás: 70 nm lakás, két terasz (összesen 50 nm), 170 nm kert és tároló. Két fürdőszobával, egybenyitható nappali és dolgozószobával, óriási üvegfelületekkel.
2. lakás: 68 nm lakás, 32 nm terasz, 140 nm kert és tároló. A nappali kétszintes légtere napfényes, világos. A háló és a fürdő többszárnyú ajtóval igény esetén egybenyitható. A hálóhoz egy külön garderobe helyiség is tartozik..
3. lakás: 4,5 szoba, 124 nm lakás, 34 nm terasz, 200 nm kert és tároló. Észak, dél és nyugat felé is néznek ablakok. Négy és fél szoba, 2 fürdőszoba és egy vendég wc, a felső szinten szauna és gardrób. A nappalival és étkezővel egy légtérben elhelyezkedő konyha igény szerint leválasztható. A nappaliban bio kandalló biztosít meghitt hangulatot. Kilátás a Rózsadombra.
4. lakás: 4,5 szobás, 136 nm lakás, 37 nm terasz, 160 nm kert és tároló. Három irányba (É, D, K) tájolt. 4 és fél szoba 2 fürdővel és egy vendég wc-vel, a felső szinten szaunával. A nappalival és étkezővel egy légtérben levő konyha igény szerint leválasztható. Az étkező felett kétszintes légtér biztosít kellemes közérzetet. A nappaliban bio kandalló üzemel.
Tehát mindegyik lakásnak saját kertrésze van, és az épület elhelyezésénél a telek fáinak helyeit is figyelembe vették, így egy egészen erdős kert marad az építkezés után is. A telek 90%-a egy 2300 négyzetméteres kert!
A tervező az Apostroph Műterem volt (építészek: Nagy Andrea, Szobota Eszter, Sándor Gergely, Baranyai Balázs), a tervezés 2009-ben lezajlott, az építkezés kezdete 2010 tavasza. Az épület a Black Diamond Garden nevet kapta.
Források:
http://epiteszforum.hu/node/14012
http://www.blackdiamondgarden.hu/black_diamond_garden.swf
Szeptember 13-ig volt látható az Iparművészeti Múzeumban a "Folytatni a teremtést - Magyar élő építészet" címmel megrendezett összefoglaló kiállítás. Ennek apropóját az adta, hogy idén 20 éves a Kós Károly Egyesülés. De vajon van-e organikus építészet Budapesten is, vagy ez egy vidéki műfaj?
Az organikus építészetre nincs egyértelmű definíció - így ne lepődjünk meg azon, hogy még a Megyeri híd is belefért a kiállítás anyagába. Néhányat azért találtam, íme:
"(..) tagjai (...) azt az archetípust képviselik, aki figyeli az építési hely szellemét, a megrendelő valódi céljait, a szociális környezetet, s arra az időtlen, de a jelenben is létező világra figyel, mely szeretne megjelenni az ember által; hogy az oszlopnak valóban legyen feje, törzse, lába, az ablaknak szeme, szemöldöke, a tetőnek gerince, fara, homloka." (Makovecz Imre)
"Az élő építészet kifejezést azért tartottuk fontosnak alcímként, hogy a szerves építészeti mozgalom eleven erejét és változásra való képességét éppúgy kifejezzük vele, mint az élő világgal való folyamatos kapcsolat jelentőségét." (Gerle János)
"A természetet teljességnek fogom föl, melynek egyenrangú alkotóeleme az ember, az emberi közösség, a vizek, a fák, a kozmosz és az az erő, mely vizeket fakaszt, fát növeszt és bolygókat irányít. A szerves gondolkodás eképpen az elemek maguk teljességében; eredetében, működésében és elhalásában való felfogását jelenti számomra." (Erdei András)
A stílus gyökereit közmegegyezés szerint Frank Lloyd Wright építészetében illik keresni. Legalábbis ő nevezte saját építészetét először organikusnak. Hazánkban a 60-as évek közepén indult el ez az irányzat, amely a 80-as évekre már világszerte elismert alkotásokat tudhat maga mögött. A mozgalom elméleti és gyakorlati megalapozója az az építész, akinek a nevét az egész ország ismeri. (Kevés ilyen építész van, talán még Fintát lehetne így említeni.) Makovecz Imre szerint a stílus és a mozgalom forrásai a parasztművészet, a középkori kisvárosi kultúra, Frank Lloyd Wright építészete és Rudolf Steiner antropozófiája. A stílus korábbi hazai előzményének tekinthető a népi művészetekből szintén sokat merítő szecesszió, különösen annak Lechner-féle ága.
Makoveczék nagyon alaposan megszervezték a munkájukat és a képzéseiket. Magán mesteriskolák jöttek létre, megalakult a Pécsi Ifjúsági Iroda, táborokat szerveztek, saját folyóiratot indítottak. A 80-as évek közepén már Európa minden tájáról érkeztek építészek, hogy itt tanulhassanak és dolgozhassanak. 1989-ben, azaz 20 éve alakult meg a Kós Károly Egyesülés. 2009-ben pedig Makovecz Imre és Boruzs Bernát (Hajdúböszörmény főépítésze) kapták a Főépítészi Életmű Díjat.
A kiállításon végighaladva egyértelművé válik, hogy a stílus alapvetően Erdélyben és a hazai kisebb településeken találta meg a helyét. De azért Budapesten is van szép számmal ilyen stílusú épület, nem kis hányaduk a XII. kerületben. Jöjjön hát a fővárosiakból egy válogatás!
A Kis-hárs-hegyi kilátó
A fából épült kilátóról már volt szó annak felújítása kapcsán. Talán nem is gondolná az ember, hogy ez is egy Makovecz mű. A háttérben a tervező fordulatos élete áll. Makoveczet elég hamar kitették az állami tervezőirodák világából, mert az ő felfogása enyhén szólva nem volt megegyező a panelkorszak hivatalos krédójával. Így aztán a visegrádi erdészethez került el, ahol nagyon sok kisebb-nagyobb építményt alkotott. Innen ered a kapcsolata az erdészettel. A kilátó váza egy lebetonozott vascső, amelyen 30 akácrönk formál két egymásba fonódó csigalépcsőt. A kilátó a hetvenes években épült, a faanyag már nagyon lekopott. Magam is jártam rajta a felújítás előtt, a lépcsőfokokat jelentő rönkök kerekre voltak már kopva, egyes elemek pedig már hiányoztak is a korlátból - szóval ideje volt már a felújításnak, és ez szerencsére meg is történt - a kilátó felavatására 2008. július 9-én került sor.
Organikus Családi Ház
Fábián Rigó Tamás tervezte ezt a XII. kerületi családi házat. Az építész 1975-ben született, most a Viator nevű irodában csücsül. A lakóház eredetileg a 60-as években épült lapostetős családi ház volt - ma meg nem mondanánk az épületről, hogy ilyen a múltja. A házról az Országépítő 2006/4. számában így írtak: "A megrendelő kezdetben nem igazán tudta, mit is szeretne látni - eredetileg főleg engedélyt - de a tervezés és az átépítés során az igényessége, műveltsége, továbbá a kivitelező felkészültsége és az arab emberekre jellemző érzelmessége és nagy szíve lehetővé tette, hogy a ház a szokásosnál jóval kevesebb kompromisszummal készülhessen el."
Szentek És Kárhozottak Temploma
Makovecz Imre így írt az egyik kedvenc meg nem épült budapesti épületemről Rajzok és írások c. könyvében: " A felső – krisztinavárosi plébánia területén a II.világháború alatt templomot kezdtek építeni, melyet a háború miatt félbehagytak.A földszintig jutottak, a pillérek betonvasai kiálltak az égbe. A Rákosi- kor a területet és a félbehagyott épületet elvette az egyháztól, s a hetvenes évek végén „diszkót“ csináltak belőle. Ebből a fizikai és szellemi torzóból kell templomot tervezni úgy , hogy a megépített alaprajzra építünk. (...) Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a „sárkányt“, a torzat, az okos és önző torzulást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit fékentartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek. Ezért Szent Mihály – templom, ezért szentek és kárhozottak temploma, amelyet ide terveztem."
Kós Károly Általános Iskola
Budapest XII. kerületében található az intézmény. Vigyázat, van egy Kósról elnevezett iskola a Wekerle-telepen is, most a Városmajor utcában találhatóról van szó. A házat Kós Károly tervezte, és nála nagyon jól megfogható az organikus építészet népi gyökere: Kós előszeretettel használta fel a népművészeti motívumokat és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit építészetében. Nevéhez fűződik az Állatkertben egy sor épület (sajnos nagy részük megsemmisült a második világháborúban), a Wekerle-telep épületeinek egy része (nem az összes ház!), részt vett Mátyás király szülőházának restaurálásában Kolozsvárott - és még hosszan sorolhatnánk. A képen látható épületet 1910-12 között emelték, a társtervező Györgyi Dénes volt. (Györgyi a Wekerle-telep tervezésében is részt vett.)
Farkasréti Ravatalozó
Makovecz Imre munkásságában mindig ott rejtőzik egy mélyen emberi és mélyen vallásos szimbolika - ennek megfejtésében, megértésében pedig sokszor ő maga segít nekünk. A ravatolozó egy már meglévő, de a 2. világháborúban megsérült épület átalakításával jött létre. A külső alig változott, a belső terek viszont nagyon átalakultak. Az 1-es jelű ravatalozóba belépve ívelt gerendák hosszú sora fogad - olyan, mintha egy emberi testbe, annak is a mellkasába lépnénk be. E gondolatnak megfelelően került elhelyezésre a ravatal is: a halott a szív helyén fekszik.
Hattyúház
A Nagy Ervin által tervezett ház története 1987-ben kezdődött, de csak 1995 májusa és 1998 októbere között épült fel, akkori 2,7 milliárd forintért. Korábban két kis lakóház állt a telken, az egyikben volt a Zöldhordó vendéglő. A vendéglő nem a második világháborúban, hanem azt követő, 50-es évekbeli rendezéskor pusztult el. A környező telkek fokozatosan beépültek, így ezen a telken úgy kellett építkezni, hogy a keretek már adottak voltak.
Az épület külső megjelenésében egyértelműen mutatja a természetes anyagok - fa, kő, pala - használatát, és a magyar népi építészet formavilágát. Eredetileg szállodának szánták, de aztán másképp alakultak a dolgok. 60%-ban irodaház, de vannak benne üzlethelyiségek, éttermek is. Alul pedig 110 férőhelyes mélygarázs van. Az épület bruttó területe 16000, a nettó alapterülete 12500 nm.
Szent Gellér téri ivókút
(A kép forrása: Panoramio)
Dévényi Sándor alkotása 2005 óta áll a Gellért téren. A tervező 1975-77 között Pécs belvárosának rehabilitációjával vált ismertté, amit aztán a Lakodalmas-ház, a Villámsújtotta ház, a Bikafejes ház és további épületek követtek. Budapestre az EXPO kapcsán tervezett szállodát, Lágymányosi-hidat. A Gellért fürdő felújításán is dolgozott, így nem csoda, hogy ő tervezehette meg a 2003-ra megépült forráskutat, amelyet egyes engedélyek hiánya miatt már pár nap múlva le szerettek volna egyesek bontatni - ez végül nem történt meg. Miért pont ott áll? Az Országépítőben Gerle János tollából megjelent cikk szerint a hely, háttérben a pálos sziklatemplommal az ország egyik geomantiai alappontja. (Geomentia = földjóslás) A forrás maga a Szabadság híd alatt található, régen itt fürdő állt, amit a híd építésekor számoltak fel. Budapest 8 legjelentősebb gyógyfürdőjét az építmény 8 oszlopa szimbolizálja. A kupola átlyuggatott, tetején lyukas. Az ezeken át beáramló (és részben visszatükröződő) fény világítja meg a pillérekbe vésett kozmikus szimbólumokat: keleten a Hold (csíkszeredai fafaragás mintájára), délen a Föld (szkíta aranykorong), nyugaton a Nap (népi fafaragás alapján), északon az Orion csillagkép Nimród tangával (hun uralkodói jelképpel) közös ábrázolását. Közöttük földi jelképek kaptak helyet: a hétszer vágott címerpajzs II. András címeréből, a kettőskeresztes címerpajzs V. István pecsétjéről, Pest címere 1481-ből és Budáé a XVI. század elejéről. A kupola alsó részén szöveg fut körbe - egy vers részlete.
Weöres Sándor: Ének a határtalanról
Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn, jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.
Az útburkolat a szálloda középső felépítményét idézi alaprajzában. Két végén két-két gránitkorong jelez kaput. Belül sarjadó rügyet formázó Zsolnay-kút áll - felidézve a fürdő díszes kerámiáit. Az eozinmázas kút Dobány Sándor munkája. Innen nyolc pontból, nyolc irányba tör elő és folyik el a víz.
A Gellért szállót (1905-1918) tervező Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin, és Sterk Izidor eredetileg a föld alól, alagútból előjövő forrást tervezett ide. Nyilván nem akarták kitakarni az épület díszes homlokzatát a Duna és a tér felé. Ehhez képest más megoldást talált 2003-ban Dévényi Sándor, aki organikus építészként az épülethez igazodó, organikus formát igyekezett megrajzolni. Kritikusa szerint túl vastagon, túlzottan kitakarva a fürdő díszes homlokzatát. Martinkó József 2003-ban az Octogon Építészkritikai Műhely tagjaként ugyanis erősen bírálta a művet: "a "kő kövön" épületalakzat szerkesztettségének dilettantizmusa, bornírt arroganciája, döm-dö-döm bumfordisága a magyar posztmodern organikus építészeti stílus dicstelen befejezésének is tűnik. (...) Az organikus építészet "forradalma" a harmadik évezred küszöbén felfalja önnön gyermekeit."
Vajon felfalja? Milyen lesz az organikus építészet a XXI. században? Vajon elhal, vagy tovább él majd?
Ajánló:
"Makovecz’s assertion has always been that there are two worlds, the world of what is and the world of what might have been, a yin/yang of light and shadow, reality, remembrance and hope. In his drawings of a tree and its roots, exposing a parallel world of darkness and complexity buried within the landscape, he challenges architecture to be about something deeper than mere appearance, more than the smooth, reflective ennui of glass and steel, and to engage with the earth, the land, memory and myth."
-A kiállítás honlapja: http://www.eloepiteszet.hu/
-A farkasréti ravatalozó körpanorámás fotója
-A Kós Károly Egyesülés honlapja
És végül egy kvíz-kérdés: minek a rövidítése a MAKONA?
Források:
http://www.eloepiteszet.hu/?q=hu/telepulesek/foepiteszek/budapest-xii-ker
http://epiteszforum.hu/node/12913
http://www.epitinfo.hu/cikk/66164/foepiteszi-eletmu-dij-makovecz-imrenek-es-boruzs-bernatnak?wa=EPIRSS0937
http://www.ft.com/cms/s/2/55de2cd4-962c-11de-84d1-00144feabdc0.html
http://nol.hu/archivum/archiv-89982
http://www.nol.hu/archivum/archiv-7187
http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2003-2.pdf
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kortars-magyar-muveszeti/kortars-magyar-muveszeti-081028-2209
Elkezdődött a Margit híd felújítása, amely várhatóan csak 2011-ben fog teljesen véget érni. A felvételekért köszönet Gergőnek! Én most nem tudok személyesen fotózni, mivel huzamosabb ideig külföldön tartózkodom. A felvételek 2009. augusztus 28-án készültek.
2009. augusztus 21-én nekiálltak felújítani a Margit-hidat. Az autósok biztosan nem fognak örülni, hiszen a Nagykörút pesti oldalának északi végét jelentő híd hatalmas forgalmat bonyolít. A gyalogos és a villamosforgalom megmarad, de a síneket hol ide, hol oda fogják pakolni, úgyhogy azért lesz pótlóbuszozás is. És a felújítás végén lesz néhány hét teljes lezárás is. A felújítás ugyanis először a híd egyik, majd a másik oldalán zajlik majd, de a végén a két részt össze is kell illeszteni.
Sokan tartottak a várható káosztól. A csúcsforgalom a munkanap végén 2-3 órásra elhúzódik errefelé. A híd felútítása miatt 40 jelzőlámpát kell átszabályozni, de ez persze nem ad több kapacitást a hidakon. Az Árpád-híd és az Erzsébet-híd a megszűnő autós forgalomnak csak egy részét tudja átvenni, a maradék bedugul, lelassul. Az Árpád-híd környéke át is alakul: a Váci út Árpád-híd, metróállomásnál a sávok újrafestésével 3 szűk sávosra változik a felújítás miatt, a budai oldalon pedig két sávot kapnak a Margit-hidat kikerülő, tehát innen délről érkező autósok - az északról érkezők rovására, mivel ők a Megyeri híd felé kerülhetnek. A Margit körúton haladók a Bem József utcán, illetve a Török utca - Üstökös utcákon át juthatnak le a rakpartra az Árpád híd felé. Ehhez kétirányúsítják Török utcát, valamint egy új jelzőlámpás csomópontot alakítanak ki a Frankel Leó utca és az Üstökös utca kereszteződésében. A közlekedési változásokról bővebben itt lehet olvasni. A taxisok is áthajthatnak majd a hídon, de csak nagyon lassan, maximum 10 km/h sebességgel. Érdemes átgondolni, hogy aki 5-6 kilométernél kevesebbet megy, az át tud-e váltani bicajra vagy akár gyaloglásra. (Ilyenkor szokott kiderülni ezen a blogon is, hogy mindenki árut szállít és gyereket visz...) És ez nem az egyetlen dugót okozó nagy munka. A Szabadság hidat nemrég adták át, a 4-es metró építése miatt évekre lezártak egy sor területet, és a nagykörúti síncsere sem volt éppen akadálymentes. 2009. június 25-én végül megszavazták a híd felújítását - bár sokáig úgy volt, hogy Havas Szófia (MSZP) leszavazza, így bukik az egy fős többség a fővárosi közgyűlésben. A hidat 2010 közepén kaphatják vissza az autósok, de a munkálatok csak a 2011 márciusa körül fejeződnek be teljesen. A felújítás végeztével pedig azonnal lezárják majd az Árpád-híd szigeti lehajtóját, mert az is hasonlóan rossz állapotú.
A költségeket 2008 végén 12 milliárdra becsülték, a felét fizetné az EU. A végösszeg 13 milliárdjában már benne van a villamosvágányok áthelyezéseinek költsége is. Akkor még úgy volt, hogy májusban indulhatnak a munkálatok. (Azóta augusztus 21-re tolódott a lezárás időpontja, a munkálatok júliusban már elkezdődtek.) 2009 márciusában írták ki a közbeszerzési pályázatot. A tervező a Főmterv vezette Margit Híd Konzorcium lett, amely 350 millió forintért vállalta el a tervezési és tervezői művezetési feladatokat. Május végén az is kiderült, hogy a felújítás költségei viszont igencsak elszálltak, a tervezetthez képest másfélszeres áron érkezett csak ajánlat. A híd végletekig leromlott állapota miatt azonban a fővárosnak már nem volt választása, el kellett fogadni az ajánlatot, a felújítás már nem húzható tovább. A Főmterv vezérigazgatója a NOL.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy "egy nagyobb teherautó alatt bármikor beszakadhatna az úttest, a szigeti bejáró korlátai ledőlnének, ha valaki rájuk támaszkodna, a híd közepén lévő villamosmegálló betonja pedig annyira elvékonyodott, hogy ha egy terepjáró azon keresztül próbálna menekülni a dugóból, szintén beszakadhatna alatta. Nemcsak a hídon, alatta is érdemes vigyázva közlekedni, például kenuzni, mert bármikor leszakadhat egy nagyobb kődarab." (És mégis hogy kell erre vigyázni egy kenuban ülve?) A költségek végül majd a 30 milliárd forintot is meghaladhatják, ami már több mint kétszerese a korábban tervezettnek. (Az aláírt szerződésben bruttó 26 milliárd szerepel, de ez még könnyen lehet több is 2011-re, ráadásul a 26 milliárd több tétel kihúzásával jött ki.) A NOL.hu cikke szerint az 1861 méter hosszú Megyeri híd megépítése került a Margit híd felújításának kétszeresébe. A német Rügen-híd pedig 30 milliárdból épült meg - ez közel 3 kilométeres hosszával az ország leghosszabb hídja. Valami tehát nagyon bűzlik a felújítás összköltsége körül. Ráadásul mindössze két cég van Magyarországon, aki egy ilyen speciális munkát bevállalt: a Hídépítő, és a Vegyépszer. De a gyengülő forint, az újra emelkedő acél-ár és a szoros határidők is a drágulás felé hatottak. Végül hosszas viták után megszavazták a plusz pénzt. A hiányzó 17 milliárdot a városatyák "a következő két év hídfelújítási keretének megnyírbálásából, a kerékpárút-építési keret átcsoportosításából, valamint az M5-ös bevezető szakaszánál az Ipacsfa utca kiépítésének elhalasztásából teremtették elő" - írta a Népszabi. A költségek lefaragására már évekkel ezelőtt készült egy B változat, és ezt be is vetik. E szerint a szobrokat csak a híd déli oldalán állítján helyre, és a mederpillérek kiszélesítése is elmarad. Emiatt a hídpálya északon rá fog lóghi a pillér szobraira. A szobrok helyreállítása önmagában 650 millió forintos tétel lenne. (Ennél már csak a Bolsoj színház felújítása durvább: a moszkvai színház felújítása tizenhatszorosa lesz a tervezettnek, és négy évet csúszik.)
Észak felé kiszélesedik, dél felé mégsem
2009 július 1-én Hagyó Miklós állt elő azzal az ötlettel, hogy pontonhídon kellene fenntartani a forgalmat a felújítás idején. A hídon jelenleg napi 50 000 autó halad át. Az ötletet talán a második világháború után épített ideiglenes pontonhíd, a Manci adta. De volt egy pontonhíd 2003-ban is a Dunán - Medgyessy-ék ünnepelték így március 15-ét. Hamarosan kiderült azonban, hogy a fel- és lehajtók kiépítése nagyon költséges, az alacsonyabb kocsik fennakadhatnának felhajtáskor, a közvilágítás megoldatlan egy ilyen hídon, a fenntartás költsége pedig napi (!) 20 millió forint körül lenne. A váltásokkal együtt kb. 480 fő kellene a folyamatos üzemeltetéshez, hisz csúcsidőn kívül a hajóforgalmat is biztosítani kellene, így naponta legalább egyszer kellene bontani, és egyszer újra összerakni a híd "nyíló" részét. És a hídnak persze minden részén bírnia kell a Duna akár 5 méteres szint-ingadozását is. Pár napra rá egy utászhíd felépítése is felmerült. Ennek az olcsóbb üzemeltetés lett volna a fő előnye, mert bár ez is ideiglenes szerkezet, egy része megépíthető olyan magasra, hogy elférjenek alatta a hajók. Szuper, csak egy névtelenül nyilatkozó ezredes hamar elárulta, hogy Magyarországon ilyen szerkezet nincsen, azt először be kellene szereznie valakinek. Erre viszont már nincs idő - a felújítást már több mint egy évtizede halogatják! A Westend City Center munkatársai - akik szerintem attól féltek, hogy kiesik a budai elit vásárlóereje a felújítás miatt - azt javasolták, hogy a Margit-sziget és hol a budai, hol a pesti oldal között legyen egy "tükörszimmetriás pontonhíd", aszerint, hogy a híd melyik felét újítják fel.
A felújításhoz kapcsolódóan tervezik a budai hídfő átalakítását is. Ezzel elérhetővé válhat a 17-es villamos továbbvitele a híd alatt a Batthyány tér felé, összekötve a vonalat a 19/41-es villamosok vonalával. Ezzel egy nagyon-nagyon hosszú vonal jöhetne létre, átszállás nélkül lehetne eljutni az Eurocentertől akár Kamaraerdőig! A villamos híd alatti átvezetésére és az autós le- és felhajtók kiszélesítésére is születtek tervek.
A kerékpárosoknak az egyik szeme sír, a másik nevet. Az eredeti terv így nézett ki:
(A kép forrása)
Tehát kerékpár-forgalom a híd mindkét oldalán. Az északin mindkét irányba, hogy a szigetre be lehessen jutni mindkét Pest és Buda felől is, a délin pedig egyet az autós menetirány szerint, azaz Budáról Pestre. A Fővárosi Tervtanács 2008. június 18-án kelt állásfoglalásában azt kérte a tervezőtől, hogy három kerékpársáv helyett csak kettőt építsenek ki a megújuló hídon. A főváros szerint lesz két sáv - csak mind a kettő a híd északi oldalán. Erre aztán rendesen kibuktak a kerékpáros szervezetek, és augusztus 18-án demonstrációt tartottak a hídon. 200-an, 300-an, 1000-en voltak - ilyen számokat hozott le a sajtó, lehet válogatni. A Kerékpáros Klub közleménye szerint így viszont nagyon hülyén lehet csak átjutni Budáról Pestre:
Ennek persze majd az lesz eredménye, hogy aki Budáról felhajt a hídra, az majd megy a külső autós sáv szélén, mert így sokkal rövidebb. Az meg nyilván senkit sem zavar odafent, hogy ez rossz a kerékpárosnak és az autósnak is. Ugyanakkor Budán megoldódhat az a szerencsétlen állapot, hogy a kerékpárosok az üzletek és a pénztárak előtt, a gyalogosok között kénytelenek áttolni a bicajt (már ha leszállnak, ugyebár). Egy külön alagutat kapnának, így:
A kerékpárosok különválnak a gyalogosoktól - ha ez a júniusi látványterv meg is valósul
Hogy a sok ötletből mi valósul meg, és mi marad el végleg? Jövő ilyenkorra egyértelműen kiderül. Közben még lesz egy kormányváltás is, úgyhogy még az utolsó pillanatban is megváltozhat, hogy milyen lesz a Margit híd jövője.
A tömegközlekedés pedig a híd felújításának idejére így módosul szeptembertől:
"Napközben és a délutáni csúcsidőszakban sűrűbben közlekedik a kettes metró, a reggeli csúcsban azonban ez nem lehetséges, az Örs vezér téri állomás fordító kapacitása miatt. A 4-6-os villamosok tanítási időben maximális kapacitással járnak majd, amit az öreg Ganz csuklós járművek újbóli közlekedtetésével érnek el. Növelik a szentendrei HÉV kapacitását, és sűrítik a 17-es villamost, a 11-es buszt és a 76-os trolibuszt is." (Forrás)
Ajánló: Diplamunka: a hídhoz kapcsolódó panorámasziget
Források:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/dugo7101/
http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-210052
http://index.hu/politika/belfold/budapest/szhid081027/
http://www.origo.hu/itthon/20090528-margit-hid-20-milliardert-ujitanak-fel-a-hidat.html
http://nol.hu/belfold/ket_uj_hid_is_kitelne_a_margit_hidra_szant_penzbol
http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=65847&wa=EPIRSS0934
Jónéhány napja már, hogy elkezdődött a Margit híd felújítása. Az átépítést az erők nagyfokú koncentrálásával, a lehető legrövidebb időn belül fogják végrehajtani. Érdemes áttekinteni az építés programját. A hídon naponta mintegy 45 ezer jármű haladt át. Az utóbbi időkben a híd megnövekedett forgalmi igényeket már nem tudta kielégíteni, ezért szükségessé vált a híd felújítása és kibővítése. A pesti oldalon a közúti forgalom számára két-két sáv, a budai oldalon az Alkotás utcában irányonként három sáv áll rendelkezésre, de a kettő között mindössze egy-egy autós sáv van a Mártírok útján. A Mártírok útján? Na jó, lelövöm a poént: most a híd 1978-as felújításáról lesz szó.
1978 március 20-án nagy útlezárásokkal indult meg a híd felújítása. A Mártírok útján nem csak a kevés autós sáv jelentett gondott, hanem a sok szintbeli gyalogos kereszteződés is lassította az autós forgalmat - emiatt az álló autók sora gyakran a pesti oldalig ért. A Frankel Leó utcai gyalogos átkelőhelynél a villamos járdaszigetek is nagyon keskenyek voltak. A Jászai Mari téri megálló is keskeny, balesetveszélyes volt - amit csak fokozott a "vagány" utasok vakmerő magatartása, azaz hogy előszeretettel rohangáltak át az úton az autók között. Ezért úgy döntöttek, hogy mindkét helyen megszűntetik a gyalogos-átkelőhelyeket, és aluljárókkal helyettesítik azokat.
Átépült az akkori Mártírok útja (ma: Margit körút) is. Mivel a középső szakasz (a Bem József utca és a Mecset utca között) épületei közel állnak egymáshoz, itt nem fért volna el kétszer két sáv. Ezért az utat úgy építették át, hogy a Margit-híd irányába haladó forgalom a Horvát utcánál letért, és Bem József utca - Tölgyfa utca útvonalon éri el a híd felhajtóját. A két utca már korábban ennek megfelelően épült ki. Az út kialakítása érdekében a Tölgyfa utca 28. alatti tűzoltóházat le kellett bontani. Helyén ma a Tölgyfa irodaház áll. A gyalogos átkelőhelyeknél és a közúti csomópontoknál jelzőlámpákat is telepítettek. Mindehhez a felszín alatt 50 km kábelt fektettek le, 2 km vízvezetéket és 1 km csatornát építettek ki. 1979-ben is folytatódott a Mártírok útján az épületek sortatarozása.
A híd szerkezetének felújítása már régebben megindult, ez a forgalmat nem zavarta. Megerősítésre kerültek a pillérek, a közel 100 éves két parti hídnyílást le kellett bontani, mert már nem bírták a terhelést. Felújításra került a tönkrement útpályaburkolat és a villamospálya is. Megújult a híd közvilágítási rendszere (hogy aztán addig ne nyúljanak hozzá, amíg le nem dől egy oszlop). És terveztek díszkivilágítást is, a kábelek és világítótestek felszerelése meg is kezdődött, de végül a rendszer pénz híján sosem épült ki teljesen, a lámpatesteket itt sosem kapcsolták fel, sőt, időközben a már felszerelteket is eltávolították. (Talán majd a mostani felújításkor nem spórolják ki ezt is.) A dilatációs szerkezeteket új, Maurer típusúra cserélték. Mindkét oldalon kicserélték a rakpart feletti áthidaló szerkezeteket: az acélszerkezetek helyére szélesebb alsó útpályának helyet adó vasbeton gerendák kerültek. Az eredeti vasszerkezetből 1 darabot a Közlekedési Múzeum, 1 darabot a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény őriz. (A budai hídfő csarnokát 1973-ban, a HÉV vonalának bevezetésekor építették ki.)
A budai rakparti nyílás szerkezetének kiemelése (Forrás)
Az 1978-as felújítás tervezett költsége 360 millió forint volt, 31 vállalat 8 hónap alatt végezte el a munkát. A felújítás terveit a Főmterv készítette. A munka fővállalkozója a Hídépítő Vállalat volt. Alvállalkozóként a Ganz MÁVAG, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Betonútépítő Vállalat, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat végezték a legfontosabb munkákat. Ahogy a Budapest újságban írták anno: "Az építők tudják, hogy a forgalomelterelések nagyon megnehezítik a főváros közlekesési viszonyait, s hogy az éjszakai munkavégzés zavarja a környék lakóinak nyugalmát. Ezért a lakosság megértését kérik." Ezt akár ma is írhatnák. A felújítás elkészülte után kerülhetett csak sor az akkori KGM székház előtti kis tér újrafásítására.
Források:
A Jászai Mari tértől a Széna térig. Budapest, 1978/7, p. 4.
http://www.euprojekt.hu/margithid/index.php
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/005_a_margit_hid.htm
A legelsőről mindenki megemlékezik, a második már sokszor feledésbe merül. Így van ez hídjainkkal is: azt mindenki tudja, hogy Budapest első állandó hídja a Lánchíd volt, de kevesen tudják megmondani, hogy melyik volt a második. (Ki volt első királyunk? És a második? Melyik a legnagyobb magyar város? És a második?)
A Margit híd építését sokáig a Lánchíd akadályozta. A főváros és a Lánchidat működtető, vámpénzt szedő koncessziós társaság között 1840-ben megkötött szerződés tiltotta ugyanis, hogy 1937-ig a Lánchídtól nyolc-nyolc kilométeres távolságban új hídat építsenek (ne feledjük, akkoriban hídpénzt szedtek az átkelésért). De a városvezetés 1870-ben megváltotta a Lánchidat, és maga döntött az új híd helyének kijelöléséről. A tervpályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin francia mérnök lett.
Ernest Gouin
Gouin irodája, a Société de construction des Batignolles tervezte a Párizs 8. kerületében található Rue du Rocher hidat is, ami talán a legjobban hasonlít a Margit-hídra. A tervezőiroda rengeteg hidat, gátat, viaduktot tervezett szerte Európában. A budapesti híd avatására 1876 április 30-án került sor, erre az alkalomra írta Arany János Hídavatás c. versét:
Elõtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré „Szûz-Szent-Margit” nevet.
A munkálatokban – mondhatni együttműködő partnerként – részt vett a Palais Royal építésze, Chabrol, aki a híd díszítményeit készítette, Thabard párizsi szobrászművész pedig a hídpillérek szobrait alkotta meg. A híd a tervezett, ám eléggé körülményes Margitszigeti híd helyett az akadémikus író, Gyulai Pál javaslatára kapta a Margit híd nevet. Ekkor azonban még csak a Pestet és Budát összekötő szakasz készült el. A híd közepén ment a járműforgalom, a lóvasút 1879-ben a híd két szélén kapott helyet. Érdekesség, hogy a víz folyásához igazodva a híd középen 150 fokos szöggel megtörik. Így ugyanis a pillérek a lehető legkisebb víznyomást kénytelenek elviselni. A Margit-szigetre viszont csak 1900 óta lehet róla lehajtani. Ekkor készült el ugyanis a szigeti leágazás. Ennek érdekessége, hogy már csak itt lehetett látni a híd eredeti kavartvas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását. És ha a szigeti lehajtó képét az útpályára megtükrözzük, az Eiffel-toronyhoz hasonló képet kapunk!
A pillérbe rejtett kis alagút
A Margit híd 1900 körül
1900-ra tehát létrejött egy Y alakú híd. Nem az egyetlen a világon, vannak hasonló alakúak a világon többfelé. Az Ohio államban található Zanessville büszkélkedik a világ egyetlen olyan hídjával, amin úgy át lehet kelni, hogy mégis a folyó ugyanazon oldalán maradunk.
A hidat 1935-37-ben szélesítették ki először. Azóta halad rajta kétszer két forgalmi sáv, és akkor kerültek be középre a villamossínek. Ez az állapot meg is maradt 1944 november 4-éig. A visszavonuló németek a budapesti hidakat aláaknázták, hogy az előrenyomuló szovjet sereg mozgását így is akadályozzák. Csakhogy a robbanóanyag - talán a villamosról jövő szikrától, talán nem - idő előtt robbant fel, akkor, amikor tele volt a híd.
A felrobbantott Margit híd
1945 január 18-án aztán a budai részeket is felrobbantották. A világháború végével először egy ideiglenes pontonhíd épült, ezt nevezték Mancinak a pestiek. A híd maga sokkal egyszerűbb formában épült újjá 1946-tól. Eltűntek a hídról az eredeti korlátok, a pilléreket díszítő címerek, a pillérszobrok egy része, a díszes - a francia ízlést dicsérő - kandeláberek és oszlopok, valamint a hídfők csarnokai is. A híd déli felét 1947 november 16-án, a teljes hidat 1948 augusztus elsején adták át. Az eredetileg 11,06 méter széles útpálya 18 méteresre nőtt. Mai formáját a legutóbbi, 1978-as felújításakor nyerte el. Jövőbeli formáját pedig a következő években nyeri majd el, hisz a híd legújabb felújítása 2009. augusztus 21-én elkezdődött.
Ja, nincs kedve valakinek frissíteni a Wikipedián a Margit híd szócikket? :-)
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Margit_h%C3%Add
http://www.helyitema.hu/2009072222175/Budapest/Benne-van-az-Eiffel-torony.html
http://varoskepp.blog.hu/2008/11/25/mi_lesz_veled_margit_hid
http://www.euprojekt.hu/margithid/tortenelem.php
http://www.168ora.hu/tudas/margit-hid-felujitas-robbantas-ernest-gouin-unios-tamogatas-demszky-42211.html
