Ezt hallottátok már? Szerintem frenetikus!
(Forrás)

"arról a trágyahalomról, amivé ez a projekt züllött" (Wérgida)

Botrány, de a Várba érkező vendégeket már évtizedek óta egy rom fogadja a Dísz téren. (Méghogy dísz...) Hogy ez az állapot megszűnjön, a rendszerváltás után, 1994-ben tervpályázatot írtak ki az épületrom, azaz a volt Honvéd Főparancsnokság helyreállítására. Ezt Kis Péterék irodája nyerte meg, de nem indult el semmilyen építkezés, csak állagmegóvási munkákat végeztek el az épületen.

2003-ban újabb ötletpályázatot írtak ki, amit Cságoly Ferenc műhelye nyert meg. Kis Péter pályaműve megvételt nyert. Ebből sem lett semmi, 2004-ben pedig újabb pályázatot írtak ki. Ez már nem ötletpályázat, hanem a megvalósítást kitűző pályázat volt, amin Kis Péter nyert. Igaz, első díjat nem osztottak ki, de az ő pályázatát találták az összes közül a legjobbnak, 6 millió forintos jutalommal. A tervet komoly szakmai elismerés fogadta, de a sikert hamarosan elnyomta a közvélemény elutasító hangja. Erre hivatkozik az elutasítás egyik okaként ma is a kerületi polgármester. A KÖH ezután saját csapatával (Budai Műhely) maga is készíttetett tanulmányokat. Erre a szakma hangos felhördülése volt a válasz. 2005 nyarán a KÖH belső, szakmai ötletpályázatot hirdetett. Ezután hosszas csend következett, az épület maga pedig egy téglányit sem változott.

Kis Péter: "Szóval ülök a Korona cukrászda teraszán, nézem ezt a romot, és azon gondolkodom, hogy vajon miben van az ereje? Hirtelen rádöbbenek, hogy a kváderrel beborított egyneműségben van. Az elbontott hadügyminisztérium is kváderes volt, a posztamens-szerűség az, ami összefogta ezt a tömböt, ráadásul ezt még fokozták az osztópárkányon végigfutó címersor, a történelmi Magyarország vármegyéinek címerei." (A kép forrása)

2007 tavaszán újra nekivágtak. Az első, rózsaszín tetős tervet (amelyet a közvélemény buktatott meg) végleg elvetették, és kormányhatározatot készítettek elő azért, hogy az uniós projektek közé kerüljön be a Budai Vár rendezése - benne a Dísz téri rommal. A kormány elé került javaslatban 7 milliárd forint szerepelt a célra. Uniós pénzeket is reméltek hozzá, ezért nagyon beindult a kormányzati nyomulás, hogy akkor most azonnal tessék ide tervet csinálni, pályázni, építeni.

A KÖH elképzelése szerint egy workshopot hoztak volna létre fiatalok részvételével. Az addigi események, a túlzottan zavaros körülmények és a túl szoros határidő (mindössze két hónap a teljes tervezésre) fényében azonban ők végül nemet mondtak. Pedig a minisztérium nagyon erőltette a dolgot, miközben világos koncepció híján a tervezők sem tudhatták, hogy pontosan mit is kellene tervezni. Akárcsak korábban a Művészetek Palotája esetében...

2008 június 25-iki dátumozással újabb szakértői vélemény készült - az egyik aláíró az a Zoboki Gábor, aki korábban a MüPa tervezésénél már nem szép, de hazánkban igen hasznos tapasztalatot szerezhetett arról, hogy ha a megrendelő nem teszi azt meg, akkor az építésznek kell kitalálnia, hogy a megtervezendő épületbe pontosan milyen funkciók is kerüljenek. Ennél az épületnél is gond, hogy a mai napig nincs kitalálva a pontos, részletes funkciója, programja. Enélkül viszont átkozottul nehéz jól tervezni. A jelen épületnél az alábbi funkciók merültek fel:

-a történelem bemutatása, kultúraközvetítés és
-turisztikai központ, mint fő funkciók,
-rendezvényhelyszín (hangversenyek, protokoll események, reprezentáció)
-kiszolgáló funkciók (mosdók, gépészet stb.), mint kiegészítő funkciók. A részletek szintjén viszont semmi konkrét, csak az ötletelések, az állandóan változó elképzelések vannak.

Ugyanitt a közlekedés fejlesztéséről is olvashatunk két érdekes gondolatot. Az egyik szerint a földalattit meg kellene hosszabbítani Budára. A másik szerint a Dísz tér alatt közúti alagutat kellene létesíteni, a felszínt pedig gyalogos zónává alakítani.

2008-ban aztán az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre. Épp akkor, mikor benyújtották volna a terveket az EU-hoz. A kormány vádaskodni kezdett, végül kivette a kiemelt projektek listájából a Vár felújítását, amivel elúszott az EU-s pénz lehetősége is. 10 milliárdos támogatás veszett el. A terv, ha nem is csendben, de kimúlt.

Nem csak a volt Honvéd Főparancsnokság épülete nem újult meg. A tabáni oldalon egy mélygarázs építésébe belekezdtek, majd abbahagyták - most egy megbontott fal alól hiányzik az új vasbeton, így veszélyessé vált a felette magasodó fal. A vár alatt húzódó barlangrendszer statikai állapota egyre siralmasabb, sürgős beavatkozásra lenne szükség. A Várkert bazár már évtizedek óta pusztul, a világ legveszélyeztetettebb épületei között tartják számon. Az e mellől a Várnak induló Vízhordó Lépcső lehetne a Vár egyik új bejárata, de a felújítás az Ybl-féle bazáréval együtt máig várat magára. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a Vár "szocialista felújítása" is igen sok átalakítanivalót termelt ki - a visszaépítendő (?) kupolától az ablakokig hosszan sorolhatnánk a vitatott helyreállításokat. Az Országos Széchenyi Könyvtárat is ki kellene költöztetni, kinőtték a házat, amely nem is könyvtár céljára épült. És néhány éven belül a Szent György tér nyugati felén is építkezni kellene. Kellene...

Az egész mögül nekem nagyon bűzlik a MüPa - Főparancsnokság párhuzam melett egy Nemzeti Gödör - Főparancsnokság párhuzam is. Mintha a polgármesteri hivatal azért lenne gátja az építésnek, nehogy a jelenlegi kormányzatok alatt kezdődjön el az építkezés. Erősen az az érzésem, hogy meg akarják várni 2010 második felét, hogy aztán egy újabb pályázatot követően már az ő nevükhöz (pártjukhoz és kományukhoz) fűzödjön az építés. 2010 végére majd kiderül, hogy jól tippeltem-e. Zoboki Gábornak és Kis Péternek kitartást kívánok, a polgármester úrnak pedig kívánom, hogy a Jóisten óvja meg a közvéleménytől!

Hangos ajánlat a témában:

KÉK Ajánló

hetiBeton

Források:
http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2006/varvar.php
http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.80139
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=127391
Budapest újság, 2006/04, p. 7.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=461620
http://www.hirszerzo.hu/cikk.evekig_pusztulhat_tovabb_a_budai_var.100902.html
http://www.blikk.hu/aktualis/hurra-budapestnek-megint-van-egy-godre-143442.html
http://www.168ora.hu/itthon/elbukott-tiz-milliardot-a-budai-var-34420.html
http://www.ingatlanmagazin.com/read/8727?h
http://epiteszforum.hu/node/12402
http://wergida.blogspot.com/

A Skála Metró alapozása (Forrás)

"Gondoljon a jövőre, a Metró nyit jövőre" - nem gondoltuk volna, de a régi szlogen 2008-ban ismét aktuálissá vált. 2009 márciusában ugyanis megkezdődött a végkiárusítás a Skála Metróban (a korábbi bérlő 3 és fél év után kiköltözött), hogy aztán új bérlővel nyissanak újra április 7-én. A Skála Metró 2009. április 28-án ünnepelte 25 éves születésnapját.

Tervezője, Kővári György 1934. május 3-án született, diplomáját 1957-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A diploma megszerzése után a MÁVTI-nál helyezkedett el, majd a 70-es évektől a METRÓBER-nél dolgozott. Így munkái a MÁV és a BKV 60-as, 70-es, 80-as évekbeli fejlesztéseinek lenyomatai. 1967-ben a budapesti Baross téri aluljáró-rendszert tervezte meg. Az akkori Marx tér (ma Nyugati tér) áttervezése is az ő nevéhez fűződik. 1961-62-ben, majd a 60-as, 70-es évek fordulóján az ő vezetésével építették át a Déli pályaudvart. 1980-ban tervezte meg a '81-ben átadott Kőbánya-Kispest metró végállomást. 1977-ben a Demján Sándor és Nyúl Sándor nevéhez is kapcsolt Skála Metró építésze lett, de az átadást már nem élhette meg: 1982 január 26-án hunyt el.

Eredetileg kisebb épületet gondoltak ide. '77-ben még úgy számoltak, hogy elég lesz egy kisebb élelmiszerbolt, hiszen a Róbert Károly körúti metróállomásnál majd megépül egy másik Skála is. Ez utóbbi azonban sosem épült meg, így aztán a Skála Metró élelmiszerboltja 1500 négyzetméteres szupermarketté nőtt a tervrajzokon, miközben az áruház igényei is megnövekedtek. Ennek eredményeképpen került be a galériaszint. Kővári eredetileg egy 5 méter magas belső teret álmodott a földszintre. Erre viszont a Skálások azt mondták, hogy impozáns belső térből nem lehet megélni, és különben is: még így is csak feleannyi az áruház összterülete, mint a budai Skáláé. Az étterem jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak 900 áruházi dolgozó, hanem 800 MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben, nem számítva a napi 30 000-es vásárlói tömeget.

A tér alatt húzódó aluljáró és a felüljáró akkoriban szenzációnak számító megoldása volt, hogy a Skála alagsori szupermarketjével és homlokzati erkélyrendszerével egybenyitották.

1988-as felvétel az áruházról. (Forrás)

Az áruházat 8 év építkezés után 1984. április 28-án avatták fel, 3 éves csúszással. A vásárlóközönség május 2-ától vásárolhatott itt. Az első Skála a budai volt, ekkora már 63.-szor nyitottak Skála áruházat az országban. (Ma 19 Skála áruházunk van.) Az áruháznál még viszonylag újdonságnak volt mondható a multifunkcionalitás. A földszintet, a galériát és az első és második emeletet a Skála Metró Áruház használta. Felette, a 3-9. emeleteket a MÁV BVKH (Bevételellenőrzési, Visszatérítési és Kártérítési Hivatal) irodák használták. Az aluljáró szintjén kapott helyet az élelmiszer áruház és a gépészeti tér. Mivel a MÁV és a Skála is használta az épületet, a bejáratokat teljesen elkülönítve építették ki. A teraszos kialakításnak köszönhetően a szintek felfelé egyre kisebb alapterületűek. A pinceszint zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. A megnyitás után a teraszokat is használatba vették: vendéglátóipari egységek voltak itt. Az 1996-os felújítás során a belső terek megújultak: új mozgólépcsők épültek be, bővült az eladótér, a teraszok viszont bezártak, az éttermi részekből is üzlettér lett. (Rövid intermezzo-t csak a 2008-as év jelentett, amikor Kópé Terasz néven egy romkocsma-szerű hely nyílt az egyik teraszon. A festett bejárati rész a földszinten és a terasz fa állványzata az emeleti teraszon még mindig ott van.) Jelen állapot szerint az áruházat új bérlő használja (igaz, a legfelső áruházi szintet nem vette ki), a mélyszinten a szupermarket üzemel, a felső szintek (3-8. emelet) viszont üresen állnak. Úgy tudni, hogy ezeket a szinteket hamarosan felújítják, részletesebb információ őszre várható. A 3-4. szinteknél egy előadóterem is található. A legfelső, 9. emeleten található a kazánház, efelett pedig a tetőn a kültéri szellőzők. Az épületben nem kevesebb, mint 11 lift van. Ebből 3 a földszint és a legfelső szint között, 4 a pince és a második emelet között, 3 az utcaszint és a második emelet között, 1 pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva.

2008 nyarán Kópé Terasz néven nyílt szórakozóhely a teraszon. A fa dobogók még ma is ott vannak a teraszon, és a földszinti lépcső elbarikádozása is Kópé Teraszos. (Forrás)

A homlokzat-rendszer kétrétegű. A belső fal vasbeton falazással és szalagablakokkal készült, a teraszoknál ajtók beépítésével. Ettől 60 cm-re áll ki a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amit acél vázszerkezet tart. Amíg még tart - az üvegfal rossz állapotban van, sürgősen fel kellene újítani. Az elhanyagoltságról árulkodik az aluljáró szint állapota, a bezárt teraszok és a lezárt átjáró, ami a tér túloldaláról a felüljárón át teremtene kapcsolatot az áruházzal. Mindazonáltal az épület statikailag kifogástalan állapotú. A legkarakteresebb elem - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítás. Az annak idején luxusnak mondott üvegtáblák mára elkoszolódtak, eléggé lehangoló látványt mutatnak. Pedig valamikor pont az volt az áruház különlegessége, vonzereje, hogy nem csak arra figyeltek oda, hogy mit árulnak, hanem arra is, hogy milyen környezetben, milyen kiszolgálással lehet vásárolni. Az árubeszerzés egyáltalán nem volt egyszerű a KGST-keretekkel és hiánygazdálkodással jellemezhető korszakban, mégis volt exportra szánt VOR-öltöny, személyi számítógép, nyugatnémet ágynemű és még videokazetta-kölcsönzés is. És megjelent a vonalkód és a leolvasó fényceruza is - igaz, még csak külön matricákon vonalkódoztak, nem a termékeken. És megjelentek a saját márkás termékek is: a Skála kozmetikai család és a MÉTA sportruházat.

Annak idején nagy kihívás volt az évi 2 milliárdos forgalmi cél elérése - ehhez sok új ötletet kellet bevenni. Az Új Tükör-ben megjelent cikk szerint Nyúl Sándor így mesélt erről: "Tudtuk, hogy a Triumph cég alsóneműt, szabadidőruhát termeltet egy paksi szövetkezetben. Addig-addig rágtuk a paksi elnök fülét, míg ráállt: ha szerzünk alapanyagot, a hétvégeken számunkra is biztosít gépeket, embereket. Akkor elkezdtünk újabb füleket rágni devizáért, a kereskedelmi lebonyolításért; végül szert tettünk olyan cikkekre, amelyeknek árrésében a mi sok utánajárásunk ugyan nincs megfizetve, viszont világszínvonalúak, és csak az alapanyagukért adtunk dollárt. (...) Mindezzel nem azt akarom illusztrálni, milyen bátrak vagyunk. Csupán azt, hogy a körülmények kényszerében ki kellett lépnünk olyan hazai kereskedői beidegződésekből, mint hogy az irodánkban ülve várjuk, mit hoz a nagykereskedelem utazója. (...) Ahol lehet, közvetlenül a gyártótól vásárolunk, ezzel is lefaragunk valamit a fogyasztói árból."

Néhány éve egy pályázatra Bujdosó Attila nyújtott be olyan javaslatot, hogy a homlokzatot borítsák be fényreklámokkal. A hirdetések színesebbé tennék a teret, és bevilágítanák a találkozóhelyül szolgáló óra környékét is. Így a tér a Piccadily Circus magyar változatává is válhatna.

Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült. (Óbudán volt bérelt áruraktár.) A helytakarékosság jegyében a mozdonyfordítókhoz hasonló teherautó-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. A megközelítés, a tömegközlekedési kapcsolatok kiválóak ("Metróval a Metróba"), de az autóval érkezőknek parkolók nem épültek - ez pedig pont a módosabb vásárlókat tarthatja távol a jövőben is.

"... akkor még nem is volt "Skála Kópé", csak egy furcsa hangú kedves kis fiúcska anélkül, hogy nevet adtak volna neki. Ez bizony sokaknak hiányzott. A székesfehérvári Skála Fehérvár Áruház dekorációs vezetője alkotta meg a legendássá vált szlogeneket: "Én vagyok a Skála Kópé / Reklámom a Skála-Coopé / De szívem a vásárlóké!" "Bemegyek, kijövök - de milyen jól kijövök, ha bemegyek"

"Ide most benézek - egy-két dolgot kinézek - s mindjárt jobban kinézek!"

Az első "Keddtől-keddig" film Kópé hangú világával azonosan és arra épülve egymás után jelentek meg az immár "Skála Kópé" reklámok. A tisztán animációs filmeket olyanok is követték, amelyek "vegyes technikával" készültek, vagy élő felvételek a rajzfigura kombinálásával. A Skála Kópé partnere lett Puskás Öcsinek, Gyermek-, Pedagógus-, Nőnap alkalmából élő személyeknek, de eredeti tisztán rajzos megjelenésben is át tudott váltani "Mexikópé"-ra a VB idején, továbbá az Istvánok, Sándorok stb. köszöntőjeként névnapjuk alkalmából stb.

Cégreklámra, árureklámra éppúgy alkalmas volt, mint good-will és PR feladatok ellátására. Egy generáció nőtt fel rajta. Olyan élő embléma, amin nem fog az idő foga. 1989-ben a Franciaországban Arlesben megrendezett a "Tömegkommunikáció és a gyermek" tárgyú nemzetközi szimpóziumon ott szerepelt BABAR és annak alkotója mellett. Könnyűszerrel felvehetné a versenyt a MICHELIN tömlőemberével és az ESSO tigrissel, ha történetesen nem magyarnak születik."

(Forrás)

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.

Források:
http://bpbutik.blog.hu/2009/03/12/vegkiarusitas_a_skala_metroban
http://ltt.bme.hu/dla/02%20AKTU%C3%81LIS/P%C3%A1ly%C3%A1zat%20(2008.%20Sk%C3%A1la-Metr%C3%B3)/DLA%20p%C3%A1ly%C3%A1zat%202008.%C5%91sz.pdf
Új Tükör, 1984/18. p. 6.
Kirakat, 1984/6. p. 5.
Kirakat, 1983/8. p. 20.
Népszabadszág 1983 október 1. p. 12.
Népszava, 1983 október 23. p. 4.
 

A legutóbbi beszámolóban arról írtam, hogy díszkivilágítást is kap a felújítás alatt álló Szabadság híd. 2007 májusában a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Strukturális Alap által biztosított támogatást is megpályázták, és 2,5 milliárd forintot nyertek az EU-tól a projekthez, így féláron újítható fel a híd. A munkákkal egyidőben a szükséges közmű-rekonstrukciók, vízvezetékcső-cserék is megtörténnek. A korlátokat pedig az eredetinek megfelelőre pótolják ott is, ahol korábban egy sokkal egyszerűbb változat volt csak látható.

2008. december 20-tól a villamosok már átmennek a hídon. Pünkösdtől pedig már az autósok is használhatják majd, bár a Fővám térnél lesznek még korlátozások. A Fővám téri megálló mintha el lenne átkozva: előbb arról szóltak a hírek, hogy összeérhet a szembejövő villamosok visszapillantó tükre, utóbb pedig arról cikkeztek, hogy túl szűk a gyalogosperon, ezért veszélyes a megálló új kialakítása. Még szerencse, hogy ez csak ideiglenes állapot. (Szerintem nem is veszélyes, csak egy kicsit zsufi.)

Pünkösdre elkészülnek a kandeláberek és a díszkivilágítás is. A felújítás 5,5 milliárd forintba kerül, amelynek kábé a felét EU állja.

2009 február 12-13 éjszakáján daruskocsi szorult a híd alá (Forrás)

A felújítás tervezője a Főmterv Zrt. volt - ők készítik a 4-es metró felszíni rendezési terveit és részt vettek a teherforgalmi stratégia kidolgozásában is. A felújítás már igen esedékes volt, több olyan elemet is kicseréltek, ami a háború utáni roncsok visszaépítéséből maradt a híd szerkezetében. A híd korszerű korrózióvédelmet is kapott. És díszkivilágítás is lesz rajta, csak az még nem készült el. Az M0-ás hidat már átadták, a Szabadság hidat hamarosan átadják, a Margit híd felújítása júniusban elkezdődik, az Erzsébet híd pedig hamarosan díszkivilágítást kap. A hidak városának hídjai megújulnak, és világosabb lesz Budapest éjszakai látképe.

Források:
http://www.hirszerzo.hu/cikk.meg_iden_elkeszul_az_uj_szabadsag_hid.74569.html
http://www.hirszerzo.hu/cikk.mi_var_budapestre_2009-ben.91931.html
Fővárosi Közmű, 2008. december 18., p.14.
http://index.hu/bulvar/hirek/2009/02/13/1249201/
http://index.hu/belfold/budapest/2009/02/20/a_villamosvezetok_szerint_veszelyes_a_fovam_teri_megallo/
 

Bár a második világháború már 64 éve véget ért, hatása máig érezhető Budapesten. Nap mint nap találnak második világháborús lövedékeket, gránátokat, bombákat, és ma is vannak olyan épületek, amelyek magukon viselik a háborús sérülések nyomait. A legismertebb közülük a volt Honvéd Főparancsnokság épülete, amely ma is romosan áll a Dísz téren. Hadtörténészek szerint a budai hegyekben ma is vannak még feltáratlan tömegsírok - legutóbb a Moszkva téren találtak csontokat. 2009-ben a háborús sebek száma eggyel csökken: a Petőfi téren álló ortodox templom visszakapja a háborúban leomlott tornyát.

A tavalyi állapot. (Forrás)

A 18. században sok görög és macedovlach kereskedő telepedett le Pesten, akik 1785-ben határozták el, hogy templomot emelnek. 1790-re sikerült megszerezniük az engedélyt. A templomot Jung József tervei alapján építették 1791-94 között, copf stílusban. A belső terek díszítményei közül kiemelkednek a Nikolaosz Ioánnu Talidorosz (Jankovics Miklós) egri mester által készített fafaragványok, pl. a gazdagon díszített ikonosztázion (képállvány). Az ikonok megfestésére Anton Kuchelmeister bécsi festő kapott megbízást, aki a miskolci és az egri ortodox templomban is dolgozott hazánkban. 1809-re már készen állt a templom, de tornyai befejezetlenek maradtak. Az egyházközség felkérésére Ybl Miklós készíttette el a két toronysisakot 1872-73-ban.

1945-ben érte bombatalálat a templomot, a déli torony azóta is hiányzott. Már a következő évben nekiálltak a helyreállításnak, az azonban 1949-ben abbamaradt. A fő állagmegóvási munkákat elvégezték, és az ólomüveg ablakok is helyükre kerültek. 1953-ban a homlokzatot tatarozták, 1972-től pedig teljesen helyreállították a templomot, csak a déli torony maradt csonka. A rendszerváltás utáni első évtizedben az ikonosztáz is megújult, a legutóbbi felújításkor pedig a tetőszerkezetet is rendbe tették.

A templom körül sokáig folyt a jogvita. A második világháború előtt ugyanis a görögöké volt a templom (érdekesség, hogy a templomban 1949-ig a görög volt az istentiszteletek nyelve), utána viszont az orosz ortodoxia kapta meg az ötvenes évek elején. A templom hivatalos neve ma is Nagyboldogasszony orosz ortodox székesegyház. A templomot Putyin elnök is meglátogatta magyarországi látogatása alkalmával, és egy ikont adományozott a templom javára. A magyarok visszakapták a sárospataki könyvtár 136 kötetét, cserébe a magyar állam pénzéből és az ortodox egyház által gyűjtött adományokból közösen finanszírozzák e templom helyreállítását. Pontosabban: a magyar állam finanszírozta a szakmai anyagok, tervek elkészítését.

Érdekes, de az újjáépítés előtti képeken látható torony-csonk sem eredeti: az az 1970-es évek elején történt felújításkor építették vissza. A jelenlegi felújítással sem készül el teljesen a templom. A toronysisak külön projekt lesz, addig egy ideiglenes tető védi a tornyot az időjárástól. A jelenlegi építkezés 200 ezer euróból valósul meg, a toronysisak ennek a háromszorosába is kerülhet majd. Ehhez ma is keresnek támogatókat. A templom teljes felújítását is szeretnék elérni, ennek teljes költségét félmilliárd forintra becsülik.

A cikk átszerkesztett változata a hg.hu-n is megjelent.

Források:
http://magyarorthodoxia.org/page/3/4/1.aspx
http://www.evangelikus.hu/okumene/ujjaepul-a-petofi-teri-ortodox-szekesegyhaz-elpusztult-tornya
http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.99706
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2111&articleID=176660&ctag=articlelist&iid=1
http://muma.freeblog.hu/archives/2008/12/07/Megkezdodott_a_Petofi_teri_prpsz_ortodox_templom_helyreallitasa/
http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/28696/1

A Budapesti Olimpiáért Mozgalom honlapjának fejléce. (Forrás)

2008 december 18-án a fővárosi közgyűlés elfogadta az Olimpia Törvény tervezetét. Ez alapján elkezdődhet a felkészülés arra, hogy 2011-ben megpályázzuk a 2020-as olimpia rendezését. Tehát hamarosan felállhat a Pályázat Előkészítő Bizottság.

Először 2002-ben, a választási kampányban merült fel az ötlet, hogy Budapest adjon be pályázatot nyári olimpia megrendezésére. Azóta volt már szó a 2012-es, a 2016-os és a 2020-as olimpiáról is. A PriceWaterhouseCoopers pedig hosszas tanulmányt is készített. Az óriásberuházás az érintett vállalkozóknak óriási üzletet jelentene: rengeteg megrendelés, ráadásul meglehetősen jó pozícióból, hisz egy elnyert pályázat után már szorít a határidő, tehát a költségnövekedéseket is jól át lehet nyomni. Az athéni olimpia erre jó példával szolgált: a késedelmes kivitelezés kis híján az olimpia megbukását hozta, a összköltség pedig végül 75 százalékkal haladta meg az eredetileg betervezettet.

Reklám az athéni olimpia idejéből.

Egy olimpia egy sor olyan építmény megvalósítását is kikényszerítené, ami utána nehezen utóhasznosítható. Ezzel szemben a megrendezés mellett érvelők azt állítják, hogy ezek egy része a rendezés után elbontható, más része pedig más funkcióban tovább használható: a sportcsarnok bevásárlóközponttá, az olimpiai falu lakóparkká válhat a rendezvénysorozatot követően. A kapcsolódó közlekedési beruházások, felújítások pedig többnyire amúgy is indokoltak - állítják.

Egy olimpia nyilván sok munkahelyet is teremtene a megvalósítás előtt és alatt. Azt követően viszont annál nagyobb lehet a visszaesés, így egy olimpia rendezése afféle államilag finanszírozott gazdasági lufivá is válhat. Persze nem csak az állam, a magántőke is lehet beruházó - egy ekkora beruházás erre is rengeteg alkalmat teremt. Csakhogy, mondják az ellenzők, a magántőke nem fog a két szép szemünkért dolgozni, hanem csakis jól megtámogatott (értsd: egyoldalú) szerződéseket fog aláírni, és zsíros profit garantálása mellett lesz csak hajlandó beruházni. És ehhez jön még hozzá, hogy a Pécs 2010 projekt vagy a 4-es metró építése körüli gondok nem éppen azt mutatják, hogy az ország felkészült lenne egy ezeknél nagyságrenddel nagyobb projekt véghezvitelére.

A már említett PWC tanulmány szerint a megrendezés maga és a várható bevételek egyaránt 460 - 460 milliárd forintra taksálhatók. Ehhez viszont hozzájönnek még a beruházási költségek. Amit meg kellene építeni: 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény. Ezek a sportcélú építmények, ehhez jön még hozzá egy 16 ezer fős olimpiai és egy 17 ezer fős médiafalu létesítése. Az olimpia mellett érvelők szerint mindez nagyban fellendítené hazánk sportját és gazdaságát: az olimpiai és a médiafalu lakóparkká válhat, fejlődhet a dunai hajózás. Az olimpiai létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése 513 milliárd forintot vinne el, ehhez még további 4646 milliárd forint infrastrukturális beruházásra lenne szükség Budapesten és Magyarország egyéb részein. A legfontosabbak: több mint 300 km autópálya és 400 km gyorsforgalmi út, 25 km metró (4-es és 5-ös vonal), 61 km városi főút, 3 új közúti híd (közben az M0-ás híd elkészült), és 1350 km vasútvonal felújítása. Ehhez persze uniós pénzek is pályázhatók, de az állam aktív részvétele és egy sor amúgy is eltervezett beruházás előrehozatala is szükséges.

A helyszínek szempontjából a PWC tanulmány 3 szcenáriót vázol fel:

1) Duna menti olimpia: A helyszínek két területre koncentrálódnak: a Duna mentére és a Puskás Ferenc Stadion környékére. Az olimpiai stadion és a két média központ az egykori Népstadion helyén, az olimpiai falu Csepel északi részén, a médiafalu a soroksári Duna-ág túloldalán kapna helyet. Ezzel az olimpiai létesítmények a lakossági súlypontokhoz közel kerülnek - ennek előnye a jó megközelíthetőség, a kevesebb közlekedési beruházási igény, hátránya viszont a Dunai levegőfolyosók beépülése, a zsúfoltság.

2) A városmegújítás olimpiája: Ez a változat három városrészre, a Népstadion környékére, Észak-Csepel és a Kvassay-zsilip környékére, valamint a dunai szigetekre és Aquincumra koncentrál. Az olimipai stadion és a médiaközpont itt is a Puskás Stadion helyére kerülne, az olimpiai falu a Józsefvárosi pályaudvar és a volt Ganz-MÁVAG területre, a média központok részben a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részén, részben a rehabilitálandó lakótömbök területén épülnének meg. A közlekedés alapvetően a tömegközlekedésre épülne, de sok közlekedés gyalog is letudható lenne. A változat utóhasznosítás szempontjából kedvező és kiemelkedő városfejlesztő hatás várható tőle. Ugyanakkor a városrehabilitációnak teljesen le kell zajlania ahhoz, hogy ne a rosszabik arcunkat mutassuk a világnak. Ráadásul a tulajdoni viszonyok sem éppen kedvezőek.

3) Északi olimpiai park: A helyszínek itt két térségbe összpontosulnak: részben az M0-M3 csomópontja köré és a 11-es főtút és a Duna közötti sávra. Az olimpiai stadion és a médiafalu a Szilas-patak közelében, az olimpiai falu a káposztásmegyeri meg nem épült lakótelep helyén, a médiafalu Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületén épülne meg. Előny a tömegközlekedés (HÉV) megléte, de jelentős hangsúlyt kapna ebben a változatban az autós közlekedés is - gyalogos mozgások csak minimális mértékben. Ugyanakkor komoly gond, hogy a jelenlegi közlekedési folyosók már ma is túlterheltek (Szentendrei út, Szentendrei HÉV), és a fejlesztést erősen a város egyik végébe koncentrálja.

Mindhárom változat mellé bevonhatók vidéki helyszínek is. A labdajátékokhoz Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged, a lovagláshoz Gödöllő, a vitorlás versenyekhez Balatonfüred adhatna kiegészítő helyszíneket.

A lehetséges előnyök között szerepel az infrastrukturális beruházások megvalósulása, Budapest regionális központtá erősödése, működő tőke importja, javuló foglalkoztatás a megvalósulás előtti időszakban, és a turizmusra gyakorolt kedvező hatás. Ugyanakkor jelentős kockázatot jelentenek a hirtelen keresleti sokk miatt leromló egyensúlyi pozíció, a könnyen elszálló beruházási költségek, valamint az EU-támogatás megítélése, pontosabban esetleges meg nem ítélése.

Mi a helyes logika? Az, hogy "rendezzünk olimpiát, mert akkor fejlődhetünk", vagy "érjük el azt a gazdasági fejlettségi szintet, hogy olimpiát rendezhessünk"? Az elmúlt évtizedek rendező városainak sorát nézve főleg Budapestnél jóval nagyobb gazdasági erővel rendelkező városok / országok rendezhettek olimpiát: Németország, Japán, Dél-Korea stb. A másik oldal erre azt feleli: de ott volt Finnország, Mexikó és Görögország is a sorban. No és persze közösen is lehetne olimpiát rendezni - mondjuk Zágrábbal vagy Béccsel. Erre persze hamar megjöhet a pesszimista replika: ja, úgy, mint az 1994-es Expót.

Rendezzünk olimpiát 2020-ban? Képesek vagyunk rá, ha erősen akarjuk? Fel tudunk rá készülni 2020-ig, hogy megcsináljuk?

Szavazz!

Források:
http://hvg.hu/print/20081227_olimpia_bom_budapest.aspx
http://hvg.hu/print/20090126_olimpia_budapest_BoM_velemeny.aspx
http://hvg.hu/print/20090210_olimpia_mob.aspx
http://www.privycouncil.hu/bom/pwc_tanulmany/
 

A Kossuth Lajos utca 9. alatti nagy épületben nyílt meg a 60-as évek egyik legendás áruháza, az Úttörő Áruház. Az épület magja egy 18. század elején épült lakóház. A sok bővítés, toldozgatás-foldozgatás miatt az épület nem kapott műemléki védettséget.

Az első áruház az 1888-ban felhúzott Holzer-áruház volt itt. Az építész egyben a megrendelő is volt, Schmall Henrik személyében. Az áruház keleties stílusban, moreszk elemekkel épült meg, és látni hagyta a vas szerkezetet. Rendkívül elegáns áruház volt, még a királyi ház nőtagjai is ellátogattak ide vásárolni, Holzer Sándor (az alapító Holzer Simon fia) pedig udvari beszállítóvá vált. Így aztán érthető, hogy hamarosan terjeszkedni kezdtek.

Holzer Simon áruháza (Forrás)

Az áruház a 20-as évek végén még a szomszédos, 7. szám alatti épületbe is átnyúlt, majd 1936-ban már a Reáltanoda utca 8. és 10. szám alatti épületekbe is beköltöztek. Nagy átalakításokkal kötötték össze az ingatlanokat. A földszint keleties stílusát mindenhol modern, szögletes formára cserélték. Ekkor került először neon felirat az épületre. Aztán jött az államosítás, és az új tulajdonos ismét új megjelenést kívánt meg az épülettől.

Az Úttörő Áruház 1961-ben. (Forrás)

Az ingatlanok kezelője 1950-től az Úttörő és Ifjúsági Áruház lett. Forgó Gábor tervezte át az épületegyüttest. A Kossuth L. utca felőli homlokzat egységes arculatot kapott. A homlokzatra pedig új neon hirdetmény került, labdát dobáló kisfiúval. Az első emelet magasságában játékvasút szaladt körbe, felette játékrepülők repkedtek. És mindig kapható volt a kék rövidnaci és a tornacipő, meg az úttörő öv és síp.

Az Úttörő Áruház kívülről. (Forrás)

Aztán jött a rendszerváltás, és az áruház némi csendes vegetálás után kiürült. Egy rövid időre a Centrum Csoport vette birtokba az épületet. No, nem az egykori áruházlánc, hanem önkényes beköltözők. Házfoglalók. Ingyenes ruhaboltot nyitottak, internetkávézót telepítettek az üres áruházba. Végül a rendőrség kiürítette az egyébként üres épületcsoportot. Ez volt az elmúlt évekig, amikor a tömb gazdát cserélt, az új tulaj, az Uniqua pedig építkezni kezdett a Kossuth Lajos utca 7-9. és a Reáltanoda utca 10. szám alatt. (A Reáltanoda utca 8. műemlék, nem bontható.) Ennek keretében egy Reáltanoda utcai falat engedély nélkül bontottak el. A sajtó felkapta, a műemlékvédelem kiszabta a pénzbüntetést, aztán minden ment tovább. (Igaz, a falat időközben visszaépítették, de az eredeti fal így is végleg elveszett.)

Az új épületegyüttes egy 166 szobás és 12 luxuslakosztályos szállodából, egy 3300 nm-es irodaházból, 23000 nm-es kereskedelmi területből és egy parkolóházból álló komplexum lesz. A földszinten Roosevelt nevét viseli majd egy önkiszolgáló étterem, ahová az utcáról is be lehet majd menni. A bokrétaünnepséget 2008 július 10-én tartották, az átadás 2009 június elejére várható. A parkolási gondok enyhítésére nem a jellemző 100 négyzetméter, hanem már 40 négyzetméter irodaterülethez jár majd egy parkolóhely az irodaház bérlőinek, és a mélygarázs egyik szintje nyilvános parkolóként mindenki számára hozzáférhető lesz. (A parkolási díjról nincs információm.) Úttörő sípot nem terveznek árusítani.

Az áruház előcsarnokában állt egy szökőkút, amely Kovács Margit kerámia alkotása. Ezt felújítás után visszahelyezik az új épület udvarára. Egy pici szelet így megmarad a régiből is. A szökőkútban a világ térképe volt látható, középen "természetesen" a Szovjetunióval és egy vörös csillaggal.

Források:
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=264948&fr=rss
http://www.pestiest.hu/cikk/57725/az_uttoro_emlekere
http://nol.hu/archivum/archiv-402588
http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/270038
http://www.origo.hu/itthon/20040505szalloda.html
http://www.nol.hu/archivum/archiv-391925

Korábban már írtam a Lágymányosi öböl félszigeti részének rendezéséről. A kommentek alapján sokan siratták a régi állapotot, én azt nem ismertem, viszont örülök az újnak, jó irányú fejlesztésnek tartom. 2009-ben indulhat be a Lágymányosi híd pesti oldalán a fejlesztés párja, az átadást most 2015-2016-ra datálják. Ehhez a világhírű Foster and Partners építészirodát nyerte meg a Wing Zrt. (korábban Wallis Ingatlan Rt.), így ők fogják elkészíteni a fejlesztés alapkoncepcióját és a meghatározó épületek terveit is. Irodaházak, kereskedelmi területek és lakóházak is épülnek majd, közel 240 ezer négyzetméteren. Várhatóan 80 milliárd forintot költenek el a teljes megvalósításig.

Norman Foster építészirodájához olyan beruházások kötődnek, mint a berlini Reichstag újjáépítésének tervezése, a londoni új Wembley stadion, a frankfurti Commerzbank székház, a londoni városháza, illetve az új pekingi reptér.

Az új épületegyüttes a fenntartható építészet jegyében születik majd meg: a beépítés módja, az épület tájolása, a felhasznált anyagok és gépészeti megoldások mind könyezettudatosan kerülnek majd kialakításra. A nemzetközi sztárépítészet nem példa nélküli már Budapesten sem: Kas Oosterhuis a Közraktárak CET-té formálásán, Erick van Egeraat pedig a Dózsa György úti ING székház után a Városháza Fórumon dolgozik (bár a projekt nem áll éppen túl jól). Igaz, a válság közben elsodorta Zaha Hadid Szervita téri irodaházát, és nem épül meg Hani Rashid ikertornyos épülete sem a Váci út 190. alatt.

Visszatérve a Foster and Partners-re, úgy gondolom, ilyen referenciákkal megalapozottnak tűnik a reményem, hogy ide valami tényleg ütős, tényleg színvonalas épülhet - már ha a Foster and Partners kibírja a helyi viszonyokat. A pekingieket kibírta...

Forrás:
http://www.origo.hu/print/ingatlan/20080701-a-fosterspartners-budapesten-epitkezik-wing.html
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/4593-norman-foster-budapestre-tervez
http://civertan.blogter.hu/277166/a_fosterpartners_vilaghiru_epitesz_iroda_tervezi_a_wing_uj_projektjet_-_uj_horizont_budapest_deli_felen
 

Újbuda központja jelentős változásokat él meg: a környéken két új metróállomás is épül, a szomszédos piacot néhány éve újították fel, az áruház maga pedig már teljesen el is tűnt, hogy a helyén idén novemberre elkészülhessen az új bevásárlóközpont, az Allee. Az építkezés megkezdése előtt a huszadik század második felének egyik legendás áruházát bontották le.

A Skála létrejötte már önmagában kisebb "botrány" volt a szocialista korszakban, mivel nyugati áruházak (Hertie-lánc, a bécsi Staffa) mintája alapján jött létre, és a Centrum hálózat konkurenciája lett. A Centrum áruházak hálózata mellé létrehozott újabb áruházlánc a mára az ország egyik legismertebb üzletemberévé vált Demján Sándornak az első komoly üzleti sikere volt. (Úgy tudjuk, hogy az épület bontásakor a homlokzatról leemelt "Skála" feliratot Demján Sándor elkérte, meg is kapta, és ma kertjében felállítva őrzi.)

Az áruházlánc első tagja volt a 1974-ben tervezett, 1976-ban átadott Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, melynek vezető tervezője az akkor a SZÖVTERV-nél dolgozó Kovách István volt. Korabeli alkotásai között említhetők: Hungarocoop székház (1974), Balatonfüredi áruház (1976), és a mátrafüredi Avar Szálló (1977). 1978-ban Ybl-díjat kapott. Kovách ma a KHK Építésziroda vezető építésze, az iroda az elmúlt években főleg irodaházak, lakótelepi épületek tervezésével, illetve szállodák, irodaházak átalakításával foglalkozott.

Bár volt olyan kezdeti ötlet is, hogy az Erzsébet térre kerüljön, az áruház végül a Schönherz Zoltán utca (ma: Október 23.-a utca) - Kőrösi József utca - Bercsényi utca által határolt területen, az egykori BEAC-pálya helyén épült fel. A generálkivitelező a Középületépítő Vállalat volt, de a kivitelezésben részt vett még az Út- Vasútépítő Vállalat a mélyalapozásnál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat a szerkezet gyártásánál és összeszerelésénél, a Hűtőgépgyár a klímatechnikánál, és az ALUTRÖSZT a homlokzatburkolat gyártásánál. Az átadás 1976. április 2-án történt meg. 20 000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. 9 osztályon több mint 30 részleg működött, a megnyitást követő első napon 101 pénztár és mintegy 800 dolgozó várta a vásárlók özönét. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata. A számítás bejött: 100 nappal a megnyitó után bejelentették, hogy túl vannak az ötmilliomodik vásárlón.

1976 április 2. Előző nap érkezett haza Kádár Szófiából, A Bartókot még 3. műsornak hívták, a "királyi" kettes csatorna csak este adott műsort, és az EU még csak Európai Gazdasági Közösség volt. Aznap készült el a Hejőcsabai Cementgyár és a Salgótarjáni Ruhagyár, és az egész ország április 4. ünneplésére készült. A Skálában először 3-án, szombaton lehetett vásárolni, és óránként 4 forintért lehetett parkolni.Az épület többnyire 2 emelet, néhol 3 emelet magasságú. A kivitezelésnél igazodni kellett az akkoriban igen rövidnek számító, 34 hónapos építési időhöz és a budapesti kivitelezési lehetőségekhez is. Ezért az épület fő váza egy, az ipari épületek számára korábban kifejlesztett "TT" paneles vasbeton szerkezet lett. Ezt könnyűszerkezetes építési módok egészítették ki a térfalak, válaszfalak megépítésénél. A háromszintes pillérek 12 x 12 méteres elrendezésben álltak. A külső könnyűszerkezetes falakra került az áruház meghatározó arculati elemeként emlékünkbe vésődött hófehér alumínium lemez burkolat. Az ALUTERV-es Preisich Katalin és Fernezei Sándor rögzítést nem igénylő, önmagukat befeszítő 2,4 x 0,6 méteres alu táblákat terveztek, az épület teljes külső borítása ezzel készült el. Ennek eredményeképpen egy, az emeleti szinteken ablakok nélküli, zárt kubus valósult meg. Az ablakmentesség szándékos volt, a kilátás hiányával is igyekeztek a vásárlók figyelmét az árukészletre terelni.

Az áruház egy 1979-es kártyanaptáron. (Forrás)

Az eladóterekben és a nagyobb igényességgel kivitelezett irodai helyiségekben "tardosi márvány", azaz vörös mészkő, illetve szőnyegpadló burkolatokon, fehér márvánnyal fedett falak között járhattunk. (Igaz, helyenként aztán szőnyegpadlóval burkolták a mészkő padlót, vagy éppen letapétázták a márvány falburkolatot.) Az OWA álmennyezet is fehér színben készült el. A nyílászárók eloxált alumínium kerettel, Hungaropan üvegezéssel készültek. A belső tér gépészetileg is kiemelkedő színvonalon készült el: a 70-es években még nem volt magától értetődő az itt megvalósított teljes körű klimatizálás. De automatikus tűzjelző és sprinkler (esőztető tűzoltóberendezés) is beépítésre került. A mozgólépcsők, liftek, klímaberendezések, automatikus vezérlések által is képviselt műszaki felszereltség a tervezés idején szinte egyedülálló igényként jelent meg, hogy aztán a következő években általános követelménnyé váljon. A felső kategóriás pozicionálást jelzi az is, hogy az áruház mellé 400 személygépkocsit befogadó autóparkoló épült. Az épület közvetlen környezetének parkosítása - bár az eredeti tervekben hangsúlyosan szerepelt - gyakorlatilag elmaradt, sok zöldfelület ma sincs a területen.

Az áruház a rendszerváltás után a Tengelmann-csoporthoz került, majd 1999-ben összevonták a Centrum és a Skála hálózatot. Később egy kínai befektetőcsoporté lett a maradék, a budai Skála pedig 2005-ben az ING portfóliójába került, akik hamarosan bontásba kezdtek, hogy új, nagyobb komplexum épüljön a régi helyére. 2007-ben az áruház elbontásra került:

Az új épület Allee néven az ING beruházásában már épül, átadása 2009 novemberére várható. Ennek tervezése az Egeraat irodában kezdődött, a túlzott (bár az előírásoknak így is megfelelő) beépítés miatt azonban a fővárosi tervtanácsi vitán 2004-ben elbukott. A megépülő változat tervezése a Finta Stúdióban történt, Fekete Antal vezetésével. Az áruház mögött a Kőrösy utca sétálóövezetté alakul majd, az egykori parkoló pedig zöldfelületként hasznosul majd. Az új épületegyüttes már nem csak áruházként funkcionál majd, lesznek benne irodák, vendéglők, könyvtár, mozi és - Simplon Udvar néven - lakások is. A Váli utcába a k3 irodaházat, az Aréna Cornert, és az Árpád-hídi buszpályaudvart is jegyző Lukács és Vikár tervezőpáros, a Bercsényi utcába a Kopaszi-gát felújítását és az egykori Energiagazdálkodási Intézet Novotel Budapest Danube szállodává átépítését is tervező t2a építésziroda tervezett lakóházat. A Kőrösy utca sétálóutcává alakul, a Bercsényi utcában pedig egy szakaszon a föld alá viszik az autóforgalmat. A közeli SZTK-val és iskolákkal együtt már megvan a remény arra, hogy valódi városközponttá fejlődjön a terület. A BME Bercsényi Kollégiumából kinézve néhány év múlva egészen más kép tárul majd elénk a néhány évvel ezelőttihez képest.

Az Allee látványtervei (Forrás: Építészfórum)

A cikk átszerkesztett változata megjelent a hg.hu-n.

Források:
Magyar Építőművészet, 1977/1. p.46.
Budapest újság, 2008/03, p.29.
http://www.origo.hu/ingatlan/20090109-gazdasagi-valsag-es-hatasa-nagy-magyarorszegi-ingatanfejlesztesek.html
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?feed=1&k=14&i=109897
http://epiteszforum.hu/node/11949
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?feed=1&k=14&i=112024
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=390925
http://www.khkiroda.hu/referenciak.php?kat=01.%C9p%EDt%E9szeti%20munk%E1k&kat_txt=
http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=16496
http://epiteszforum.hu/node/7828
http://epiteszforum.hu/node/11949
http://koos.hu/2007/08/07/nekrolog-egy-kope-ert
http://www.fn.hu/uzlet/20070807/eltunik_budai_skala/
http://www.nol.hu/archivum/archiv-459567
 

2009. március 21.-én egy kis csoport látogatott el a Richter Gedeon gyógyszergyár legújabb épületébe, a Gyömrői út 30-32 szám alatti, kutatólaborokat és irodákat magába foglaló tömbjébe. A gyár már több mint száz éve itt van, a gyáregység téglaépületes tömbje az épületegyüttes legrégebbi része. Szomszédjuk volt az 50-es években létesült Magnezit Művek (ld. az első kép a YouTube képgalériában). Akkoriban az ipari hőálló téglákat gyártó üzem magasabb presztízsű volt, mint a Richter. Mára a Magnezit Művek bezárt, az üresen maradt területen igazán értékes épület nem maradt - ipari szennyezés annál inkább. Ezért a telek viszonylag alacsony vételára mellé költséges környezetvédelmi kármentés is párosult 2000-ben, amikor a Richter megszerezte a területet. (A RG központja Budapesten van, de van gyártóközpont Dorogon, logisztikai központ Vecsésen, és már külföldi telephelyek vannak, mivel évek óta sokkal több bevételt hoznak az export piacok, mint a belföldi.) Ezzel nyílt lehetőség arra, hogy új épület emelésével igényes "főhadiszálláshoz" jusson a Richter. Az épületet 2004/05-ben tervezte a Richter megbízásából a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda - Zobokiék a Művészetek Palotájának tervezésével váltak országos hírűvé a szakmában. A kivitelezés 2005/07 között zajlott le. Ugyanebben az időszakban sor került a Richter uszodájának újjáépítésére is. Az újonnan megszerzett területen a további beépítésekig parkosítással rendezték a területet.

Nagy belső harc volt, hogy a régi területek csőkígyó erdeje után (ld. az első képeken a lenti YouTube képgalériában) az új területen már közműalagútban fussanak a legkülönbözőbb anyagokat szállító csövek - ez előfeltétele volt annak, hogy az új épület érvényesülni tudjon, méltó környezetbe kerülhessen. Ezt segítette elő az is, hogy az épületet az úttól kissé hátrahúzták, így helyet hagyva egy kis parksávnak is az utca felé.

A bruttó 22000, nettó 19500 négyzetméteres központ tervezésnél először még azzal számoltak, hogy előadóterem, könyvtár és étkezde is helyet kapjon itt, végül ezeket egy első emeleti összekötő gyalogoshíd ötletével együtt kivették a programból. (Az összköltség így is kevéssel 9 milliárd forint felett volt.) A megmaradó funkciók határozták meg a tömb felosztását: az U alakú épület egyik oldalán az irodák kaptak helyet, a másik oldalon a kutatólaborok, köztük egy reprezentatív lépcsőházi térrel. Az épület sarkaiba kerültek a mosdók, étkezősarkok és egyéb kiegészítő funkciók.

Az épület egész külseje nagyon visszafogott színvilágú, bár nappal és éjszaka két nagyon eltérő arcát mutatja. A homlokzat szürke kőburkolatához szürkére festett alu nyílászárók és a lépcsőház hatalmas üvegfala párosul. A nemes anyagok használatának köszönhetően az épület hűvös eleganciát és nyugalmat áraszt. Az irodaszárnyon az alsó két szint függőleges, a felsőbb szintek vízszintes tagolásúak. A homlokzatokra úgynevezett monitorablakok kerültek: a homlokzat síkjából kiforduló szalagablakok. Ezeket kívülről L alakban antracitszürke keret is kiemeli. Az ablakok "kiugratásának" eredményeképpen az íróasztalok és az ablakok között némi hely marad, ezek színes (tompa sárga, illetve narancssárga) festése az éjszakai fények mellett új megjelenést ad az épületnek, mint ahogy a lépcsőház fehér lépcsősorai is ekkor "ragyognak fel" igazán.

A kutatóknak létrehozott 3 szintes szárnyban a labor és az irodai funkciók térbeli szétválasztása új rendszer volt a kutatóknak, akik korábban a labor szagában ültek a számítógép előtt. Az új munkahelyen a laborok fülkéiben egyszerre négyen dolgozhatnak, a számítógépek viszont a labor előtti nyitott térben kaptak elhelyezést. A laborfülkék üvegfalasak, így a belsőbb részek is világosak, az épület átlátható.

A négy emeletes irodai rész nem a megszokott egybenyitott teres változatban, hanem üvegfalas fülkékkel épült meg. Igaz, az irodafülkék közötti falak már nem üvegfalasak, mivel ide kerültek a szekrénysorok. A fülkék a középső folyosóról nyílnak, a vezetői irodák a folyosók végén kaptak helyet.

A belső udvarban került elhelyezésre a hármas tagolású NMR labor. Ez nagyon speciális technológiát igényelt, mivel a labor gépei körül meghatározott távolságban nem lehet semmilyen mágnesezhető anyag - így a részben föld alá süllyesztett épület ezen része részben 10-szer drágább, nem mágnesezhető, ún. ausztenites betonból valósult meg, részben fa tetőszerkezetet kapott. A felszínen látható rész a biztonságot is szolgálja. Havária esetén a hirtelen felszabaduló nagy gázmennyiség esetén a gépbeemelő tetőnyílások a nyomás levezetését is szolgálják.

A leglátványosabb elem az előcsarnok, amely a bejárati térből közvetlenül nyílik. A lépcsőház utca felőli, illetve udvar felőli frontja óriási, 23 x 10,5 méteres üvegfalat kapott, így ez a rész is transzparens. Az üvegfal egyedi technológiai megoldása a gyártó szabadalma. Az üveglapokat nem foglalták fémkeretbe, hanem 4 rétegű üveg tartóoszlopokhoz rögzítették. 6, 12, és 18 méter magasságban vízszintes feszítőmű pászmák merevítik a szerkezetet, a pászmákat lepke formájú fém elem fogja össze. A rendszernek köszönhetően a homlokzat egyetlen üvegfelületnek hat, mivel fém keret, tartóoszlop sehol sem töri meg azt. A lépcsők vasbeton szerkezete az épület vasbeton vázával egy időben készült el, majd erre a vázra került fel a részben gipszkarton, részben gipsz felhasználásával készített, hófehérre festett íves borítás, amely a lépcsősorok egyedi U alakját adja. A lépcsőház ívei mintha a Guggenheim múzeumot idéznék.

Köszönöm K. Szabó Miklós segítségét a séta létrejöttében és a cikk elkészítésében!