A főváros legnagyobb angolparkja a 11 hektáros Orczy-kert. A lerobbant állapotú park rekonstrukciójára 300 millió forintot költenek, Józsefváros eddig 100 millió forintot áldozott a nemes célra. Felújították a kertet átszelő sétányokat, új kandelábereket, új pihenőpadokat és szemétgyűjtőket telepítettek. Helyrerakták a vizeket is: kigyomlálták a tavacska partját, kicserélték a tóparti kerítést, levágták a veszélyessé vált faágakat. És épült két sportpálya és egy játszótér is. Ja, és a mókusok! A mókusok! Egy tucatnyi szürke mókus és kb. 20 vörös mókus lakik itt, nekik menedékhelyet és etetőt építettek, plusz kaptak egy ígéretet arra, hogy permetszerrel nem mérgezik meg a kajájukat a kertben. Mily nagyvonalú gesztus ez az embertől. (ld. még L'art pour l'art társulat: "És a vesédet se rúgnám le soha // és nem hívnálak úgy, hogy büdös szuka...")

(Forrás)

A park sajátos látnivalója a 2001-ben épült kis házikó a fák tetejénél. Ez Császár Péter alkotása, aki eredetileg kisebb kiállításokat és mechanikus liftet álmodott a "failak"-ba. A XIX. században Európa-szerte híres volt ez a park, több király is megfordult itt. Bár az Orczy-kert állami tulajdon, az állam az elmúlt évtizedekben nagyjából letojta az ezzel járó felelősséget, és most sem az állam, hanem a kerületi önkormányzat végezteti el a felújításokat. És hogy ne vesszen kárba, térfigyelő kamerát és őröket is "telepítenek" a parkba. Így, remélem, nem lesz néhány év alatt újra az enyészeté a szép Orczy-kert.

Van is mit tenni: valamikor autóbuszgarázs is volt a területen, így 900 millió forintért kellene az erősen szennyezett talajt kicserélni két méter vastagságban. Ennek volt már olyan érdekes külföldi alternatívája, hogy egyszerűen lefedték az egész szennyezett területet - erről bővebben JDS előadásában. A felújítás után vendéglátóipari egységek, mélygarázs, sportpálya és tornacsarnok várná a közönséget. Az egykori halastavat csónakázótóvá alakítanák - akár a Csinibabában. A film egyes jeleneteit is itt forgatták, a tó partján. Nem kellett sok átalakítás a kor hangulatának felidézéséhez...

Az Orczy-kert
"Az Orczy-kert a VIII. kerületben a Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülő 11 hektáros 200 éves park. A területet Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Halála után fia látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához. A kert a XIX. század elejére készült el és rövid idő alatt divatos kirándulóhellyé vált. 1829-ben megvásárolták a magyar katonatisztképzés számára. Ezután nyilvános kert jellege megszűnt, 1836-ra felépítették rá a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. A területen évtizedeken át a BKV autóbusz garázsa volt. Az egykori Lovardából Alfa Mozi lett, amely 1992-ben leégett. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része - mintegy 11 hektár - működik közparkként a VIII. kerületi önkormányzat kezelésében, a terület többi részén összesen 11 kezelő található 11 különböző funkcióval. Az Orczy-kertet ma a józsefvárosi önkormányzat működteti, mint kulturális és sportlétesítményt. Az elmúlt években megindult a területen egy fejlődési folyamat. A volt Ludovika épülete egy részében a Bárka Színház működik, immáron ötödik éve, az épületegyüttes jelentős részében pedig a Magyar Természettudományi Múzeum kapott helyet, amely 1995 óta folyamatosan épül. A térség további fejlesztésével egy - fővárosi viszonylatban is - meghatározó kulturális központ alakítható ki."

(Forrás)

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/494391
http://orczy.blogter.hu/244422/ot_ev_alatt_teljesen_megujulna_az_orczy-kert
http://mitus.xw.hu/mitus_page5/uzsi1.doc
http://www.orczypark.hu/
 

Mint a fenti képen is látható, a 4-es metró építése új szakaszához érkezett. A Kálvin téri megálló szellőzőjének építése felért a felszínre, a paraván mögött fekete fóliával letakarva látható a Képíró utcában. A projekthez még 2008-ban sikerült pénzt szerezni, a Reneszánsz Év keretén belül.

A WWF 2009-ben is megrendezi a Föld Órája akciót. A feladat, hogy 2009. március 28-án, szombaton 20:30-kor mindenki kapcsolja le a világítást 1 órára, azaz 21:30-ig. A cél, hogy felhívják a figyelmet a fenntartható növekedés fontosságára. Az elsötétítendő épületek között már szerepel a Burj Dubai, a Sydney Operaház, a torontói CN Torony, és a moszkvai Federation Tower is. Egy kép 2008-ból:

Sydney, 2008

Hazánk is készül az akcióra. Budapesten és vidéken a közvilágítás lekapcsolása lesz ilyen esemény, de talán a lakosság egy része is rávehető lesz az akcióra. Szombat este 20:30-kor a Hősök terén Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Csáki Roland egy óriási kapcsolószerkezet segítségével együtt kapcsolja majd le a főváros díszkivilágítását. Az Origo és az iwiw címlapjai is feketére váltanak, a cybertérből is "beszállva a buliva". A Vodafone székházának díszkivilágítása, weblapja és a vidéki márkaboltok is elsötétülnek. A Tesco is csatlakozik, a Fogarasi úti, az Aréna Plázában található és a budaörsi hipermarketjeiben egy fél órára lekapcsolja a frontvilágítást 20 óra 30 perctől (ettől azért többre is képesek lennének, de legalább valamit csinálnak). A WWF Magyarország elektronikus képeslapküldő oldalt alakított ki - ajánlom figyelmetekbe.

Szerinted van értelme egy ilyen akciónak? Budapesten a lakosság mozgósítható egy ilyen akcióra? Milyen programokat lehetne szervezni a téma kapcsán?
 

Kezembe került a BAZ-i rendőrkapitányság (Miskolc) kiadványa a graffitikről, és gondoltam, hogy összedobok belőle egy gyorstalpalót a graffitiről.

A szülők és a gyerekek nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a falfirkálás büntetendő cselekmény. Sokszor a rendőrségi kihallgatáson döbbennek rá arra, hogy mit is csináltak, és hogy milyen következményekkel kell szembenézniük.

A kezdetek
Kilroy egy amerikai tengerész volt a második világháborúban. Egyszer kedve támadt felírni egy falra, hogy itt járt. Aztán a kikötőkben, ahol csak megfordult, felírta, hogy "itt járt Kilroy" ("Kilroy was here"). Később furcsa módon mások is elkezdték ezt felirogatni, de a név nem változott. Ez a graffiti egyik keletkezéstörténete. Mások sokkal régebbre nyúlnak vissza: a templomok falán, régi épületeken található karcolt feliratokig. Innen ered a név is. Az olasz "grafitto" jelentése karcolat, bevésés. 1489-ből ismert a Pest megyei Nagybörzsöny templomának török felirata, amely karcolással készült. Az Aggteleki Cseppkőbarlang 1742-ből őrzi Csokonai Vitéz Mihály, majd későbbről Petőfi Sándor feljegyzéseit, aláírását. De az egykori Pannonia tartomány emlékei is őriznek (főleg karcolásos) feliratokat, szöveges emlékeket.

A 20. század második felében az amerikai nagyvárosokban a bandatagok arra használták a falfirkálást, hogy így jelezzék területüket. A New York-i metróban egy kifutófiú kezdett el aláírásokat maga után hagyni. A fokozódó ellenőrzés dacára egyre több lett a firkáló. A városi közigazgatás felvette a kesztyűt, és mindössze másfél évtized alatt :-) kiszorította a graffitizőket. Az összefújt kocsit rögtön kivonták a forgalomból, és nem használták addig, amíg meg nem tisztították. A tiszta kocsik tag-elését pedig megszigorították.

Magyarországon 1992-93 környékén indult be, de 2000 után terjedt el igazán a graffitizés. Az egyik legrégebbi, ma is létező hazai csoport a PNC (Pride Not Crime). A mai graffitis kultúra szorosan összefügg a break és hip-hop zenei stílussal. Főleg a tizenévesek körében népszerű, amit pszichológusok azzal magyaráznak, hogy ebben a korban jön elő az emberből, hogy a belső feszültségeiket pótcselekvésekkel igyekeznek levezetni: ilyenkor könnyen szokik rá az ember a dohányzásra, a könnyű drogra vagy a firkálásra.

Tag, graffiti, street art
A "tag" szó cédulát, címkét jelent. Készítője csupán egy gyorsan felfirkálható, gyors szignót hagy maga után. Buszokon, vécékben, falakon, liftekben rengeteget látni. A készítője számára a jelzés a fontos: itt jártam, ez az én területem. Gyorsan dolgozik, ezért nem hagy maga után különösebben értékes művet. Ők számítanak a leglenézettebb kategóriának a nagyközönség és a "szakmabeliek" között is. A tag-elők gyakran a legleszakadtabb fiatalok közül kerülnek ki, a rendőrség szerint sok közöttük a droggal, alkohollal élő. A graffitihez frissebb fej és biztos kéz szükséges. Ha sok színnel, nagy méretben kell dolgozni, akkor ahhoz idő is kell, és némi rajztudás is. A street art pedig már inkább a sokszorosítható, többször is elkészíthető művekre (is) koncentrál: itt jelenik meg a stencilezés, a matricázás. A street art-osok közül többen aztán tovább is léptek az illegalitásból a legalitásba: graffitis technikával készített festményeiket árulják.

Legál és illegál
Vannak, akik a környezeten ejtett sebként gondolnak a falfirkálásra, mások egy új művészetet látnak benne. A graffiti-művészet csak ott törvényes, ahol legálisan kijelölt felületen történik, vagy annak tulajdonosának kifejezett felkérésére. Ugyanakkor mások úgy vélekednek, hogy a graffiti szerves része a "tiltott gyümölcs" státusz, azaz a graffiti kultúra része az illegalitás. Az igazán nagyok ezért azok, akik a legnehezebb helyekre tudnak fújni: jól őrzött, nehezen megközelíthető vagy nagy forgalmú helyeken. Így kerülnek feliratok a hidak folyó feletti szerkezeteire, a háztetők szintjére, vagy éppen metrókocsikra. A legfelső kategóriának a vonat számít - már csak azért is, mert a rajzot a vonat elviszi más városokba is, így sokkal többen láthatják. 2003 augusztus 4-én érdekes esemény történt hazánkban: a MÁV és a graffitisek "megnemtámadási nyilatkozatot" tettek, mely szerint a graffitisek megkímélik a műemlék épületeket és az értékes vasúti kocsikat, cserébe poggyászszállító kocsikat és legális felületeket kaptak. A nyilatkozaton stílusosan a csoportok tagjei szerepeltek.

Védekezés tagek ellen
Ha egy közterületet nagyon óvnak, nagyon vigyáznak rá, akkor nagyon sokáig nem jelennek meg a firkálások. Ha viszont az első egy-két firkát nem tüntetik el azonnal, akkor az elkezdi "vonzani" a többit, és hamarosan újabb és újabb tag-ek jelennek meg. Ma már több cég is árul olyan technológiát, amellyel graffiti ellen védetté tehető egy falfelület.

Old school, new school
Stílus tekintetében alapvetően két csoportra oszthatjuk fel a graffitizőket. A 70-es évek végén indult az old school irányzat New York külvárosaiban. Egyszerű betűket használnak, egyszerű a színezés. Kedvelt forma a Bubble style, azaz a kerek, buborék alakú betűk használata. A new school 1985 után indult be a világban. A graffitiben a wild style betűtípus a leginkább jellemző rá: a betűk vadul tekergőzők, nagyon színesek, sokszor nyilakban végződők - szinte kiolvashatatlanok. Itt jelent meg a betűk és a rajzok egybemosódása is.

Dr. Zsíros Lászlóné grafológus szerint a nagy betűk előszeretettel való alkalmazása egy uniformist ad, "melyben a lelki sérülések megbújhatnak, és nem kell számot adni élesben arról, hogy a kapcsolatok kialakításában milyen diszharmóniák uralkodnak. Arról a leplet csak az egymásba kapaszkodó, egymást fedő és sértő betűk és formák húzzák le".

Jogi alapok
A gyermekkor büntethetőséget kizáró ok: 0-14 évig. Őket nem büntetni kell, hanem nevelni, mivel a gyermekkorú nem rendelkezik a szükséges belátási képességgel, ezért indokolt a büntetés mellőzése. Ez a korhatár lényegében az általános iskola 8. osztályával megegyező. (A gyermekbűnözőknek mindössze 6-9 százalékát adják a nevelőintézetiek.) Azok a legveszélyeztetettebb alanyok, ahol nincs stabil családi háttér. Ebben a korban különösen jellemző a társas elkövetés, mivel úgy gondolják, hogy így sokkal könnyebb szétteríteni a felelősséget, a másikra mutatni. Pedig a graffitizés sokszor nem olcsó: egy több színű, nagyobb felületű alkotáshoz akár 10 ezer forintnál is többet kell összedobni - és az a szerencsésebb eset, ha a zsebpénzből dobják össze a festékre valót...

Rongálásnak minősül, ha azt valaki szándékosan követi el idegen vagyontárgy sérelmére: a dolog állagát károsítja, amelynek következtében annak értéke csökken, vagy rendeltetésszerű használata sérül. Három szintje lehet a károkozás mértékétől függően. Szabálysértésnek minősül 20 000 forintos kár alatt - a maximális kiszabható büntetés 100 000 forint. Rongálás vétségét követi el az, aki 20 00 forintot meg nem haladó kárt bűnszövetségben okoz. Bűntett miatt büntetendő az, aki nagyobb kárt okoz, illetve kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg. Vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés szabható ki. Bűntett miatt rongálás esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés jöhet, ez azonban a tárgy megsemmisülése esetén 5 évre emelkedik. A rongálás mértékét, azaz az okozott kár "forintosítását" a kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg. A kár nagysága attól függ, hogy milyen módon lehet a firkálást eltüntetni, milyen falfelületet kell helyreállítani, milyen technikát igényel a helyreállítás stb.

A legveszélyesebbnek az számít, ha életveszélyt okoz a graffiti. Ennek leggyakoribb esete, ha KRESZ-tábla válik olvashatatlanná. Ez "közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény"-nek minősül. Veszélyeztetés esetén 3 évig terjedő szabadságvesztést lehet érte kapni, de ha halálos balesetet okoz, akkor már 15 év a felső határ. Szóval tessék észnél lenni, nagyon nagyot is lehet bukni.

Érdekes esetek

-Egervölgyben minden házat graffiti díszít az egyik utcában. A festést egy osztrák úr szponzorálta.

Egervölgy (kép: Nyugat.hu)

-A 70-es évek végén egy fiatalember a Francia Államvasutak vonatait, pályaudvarait festette össze. Elkapták, nagy büntetést kapott. 15 évvel később már a vasút kereste meg őt, hogy tegye változatosabbá az Északi Pályaudvarból bevezető vasúti árok unalmas falait. Kétszer akkora honoráriumot kapott, mint ami 15 évvel korábban a büntetése volt. Üldözöttből művész lett.

-A berlini fal keleti oldalát még megközelíteni sem volt szabad. A nyugati oldalon viszont a graffitiseké lett a fal, rengeteg fotó őrzi az akkor és ott készült műveket. Kelet és Nyugat egészen másképp viszonyult ugyanahhoz a cselekedethez.

-A TűzTate-ben 2007 június 12-én 23 magyar graffitis mutatkozott be.

-Graz-ban több éven át kifejezetten felkérték a graffitiseket, hogy segítsenek a villamosok "megszépítésében".

-Budapesten 2008 márciusában egy köteg újságpapírral kisiklattak egy villamost, majd féltucat fiatal teleszórta graffitikkel a kisiklott szerelvény egyik kocsiját. Ez volt az eddigi legdurvább hazai eset - ennek hatására is alakult graffitis "csoport" a rendőrségnél.

-2009-ben graffitis kiállítást rendezett az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény.

Kisszótár
Kanna: a spray neve. A legbénább a közismert Neolux, jobbnak számít a Prevent, a Maestro, vagy a nyugati márkák: Belton, Montana, Sparvar.
Cap: a spray szórófeje. Skinny cap: vékony (fél centis) vonalakhoz. Fat cap: 4-5 centi vastag vonalakhoz. Line: lefelé vékonyan, oldalra vastagon fog - akár a vágott hegyű filctoll. Fading cap: a színek keverésére alkalmas.
Blackbook: gyakorlófüzet és napló, ebben tervezik meg a graffitisek a munkáikat.
Crew: a banda. Együtt választanak nevet, ezt írják fel aztán a falakra szignóként.
Legálozás: legálisan használható falfelületre festés.
Murál: olyan befestett falfelület, hely, ahová csak illegálisan lehet festeni.
Tag: szignó, aláírás. Gyorsan készül, nagy mennyiségben.
Toy: a kezdő, tapasztalatlan firkász gúnyneve.

A 90-es évek közepén indult be a kiköltözés Budapestről. A kevésbé zsúfolt helyekre vágyók felfedezték Pest megye Budapesthez közeli, jól megközelíthető településeit. Ekkoriban elsősorban a kisgyermekes, 30-as éveiben járó korosztály települt ki, jelentősen megnövelve a kistelepülések létszámát. (Pl. Budaörs: 1990-ben 19000, 1998-ban 22726, 2006-ban 25750, 2008-ban 27048 lakos. /Megj: ahány forrás, annyiféle adat, de a tendencia ugyanez./) Ezeken viszont alig volt óvoda, iskola, rendelőintézet stb., ezért igazi alvóvárosok alakultak ki, ahol az új lakók csak estétől reggelig tartózkodtak, az ügyeiket, munkájukat, iskolába járásukat továbbra is a fővárosban intézték. Az önkormányzatok igyekeztek ezt a lemaradást bepótolni, miközben az újabb és újabb lakásépítési projekteket is igyekeztek magukhoz vonzani. Ezzel viszont egy évtized alatt lényegében elveszítették korábbi kertvárosi, csendes zöldövezeti arculatukat. A budaörsi, budakeszi stb. árak lassan megközelítették, sőt, el is érték a fővárosi árszintet. Erre kétféleképpen reagálhattak a kiköltözni vágyók:

1) Egyre távolabbra "űzik magukat" azok, akik a magasabb ingatlanárakat nem tudják megfizetni. Ezért az M7-es autópálya mentén ma már a Velencei-tó előtt tart a kivándorlási folyamat! Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy ez a fejlődési folyamat csak ott zajlik le, ahol a megfelelő közlekedési infrastruktúra rendelkezésre áll. A legtöbb feltörő agglomerációs település valamelyik autópályához köthető. Mindez persze hatalmas nyomással nehezedik az amúgy is hiányos közlekedési infrastruktúrára.
 
2) 2001-től figyelhető meg egy ellentétes folyamat: a visszaköltözők is egyre jelentősebb számban fordultak elő, bár ez nem jelenti a kiköltözők megszűnését. Sokak döbbentek rá, hogy a vágyott csendes kertvárosi álom helyett napi kétszeri 1-1,5 óra dugóban araszolgatás és távoli hivatalok, színházi programok stb. jutottak csak nekik. A két irányú mozgás egyenlegeként Budapest lakossága az utóbbi években stagnáló, míg Pest megyéé növekvő:
 

(Forrás)

Összességében a Budapestről délre található részeken nőtt legkevésbé a lakosság Pest megyén belül, a keleti részen (M3-as mentén) közepes, míg a nyugati részen (M1-M7 mentén) erőteljes növekedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a főváros számára elgondolkodtató kellene, hogy legyen, hogy a bent maradás, illetve visszaköltözés fő mozgatórugója nem Budapest vonzóereje, hanem az agglomeráció ingatlanáremelkedése és elvárosiasodása - azaz külső tényezők. Az agglomerációban alacsonyabban maradó ingatlanárak a visszaköltözés gátjaként is jelentkeznek: sokat kell hozzátennie a visszaköltöző családnak az eladott házhoz, hogy Budapesten belül hasonlót találjon.

Az 1971-es városrendezési terv már számolt az agglomeráció problémájával: "A kertvárosiasodási folyamat felgyorsulása leginkább a jelenlegi közigazgatási határon túl okoz majd gondot, ha az emberek gyorsabban költöznek majd ki a városból a környék máris alvó településekké alakult községeibe, mint ahogy azt a városkörnyék abszorbeálni tudja. Ez újabb veszélyt jelent a város páratlanul sokrétű természeti adottságú környékére..." (Budapest jövője, Műszaki kiadó, Budapest, 1972)

A városi környezetet többször temették már, de alaptalanul. A 21. század információs forradalma nem a vidékiesedést, hanem a városok fejlődését hozta magával. A modern infrastruktúrák (pl. új kábelhálózatok, mágnesvasutak stb.) ott fejleszthetők gazdaságosabban, ahol a lakosság koncentráltan van jelen. Az igazgatási központok és a vállalatvezetési központok, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási funkciók (a taxitól a könyvelőig) is a városi koncentrációt erősítik. Ugyanakkor nagy veszélyeket rejthet magában, ha a különböző társadalmi csoportok túlzottan elkülönülnek egymástól, és így a városban elit negyedek és nyomornegyedek alakulnak ki. Ez ellen a funkciók tudatos széttelepítésével, a leszakadó területek rehabilitációjával és a különböző területek nyitottságával, átjárhatóságával lehet tenni.

Újabb érdekes fejlemény, hogy vajon milyen irányba fejlődik majd Budapest és az agglomeráció viszonya a gazdasági válságban? Az olcsóbb lakások felé kiköltözés indul majd be, vagy tömeges visszaköltözés kezdődik majd az ingázás magas költsége miatt?

Te hogy döntöttél? Kiköltöztél? Kiköltöznél? Melyik a jobb?

Források:
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=106370
http://hampage.hu/trams/godolloihev/
http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=799
http://epiteszforum.hu/node/11304
http://blog.mfor.hu/lakasmustra/2157.html
 

Csendben, lassan, de biztosan tűnnek el a szemünk elől a múlt század egyik műszaki vívmányának, a páternoszter lifteknek az utolsó példányai - sokszor a nekik otthont adó épültettel együtt.

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. A találmány forradalmisága a folyamatos mozgásban rejlett. Ennek köszönhetően a hagyományos lifteknél jóval nagyobb kapacitással tudnak üzemelni. Ez tette őket igen népszerűvé, különösen a középületekben, ahol igény volt egyszerre sok ember le-föl mozgatására.

Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt rá, hogy a lift kabinjai úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.

A páternoszterrel kapcsolatban hosszan tartotta magát a legenda, miszerint veszélyes, vagy akár életveszélyes is lehet a legfelső szint elérése után a kabinban maradni, mert ott a kabin átfordul, vagy - a rémisztőbb változat szerint - az átfordító fogaskerék vágja szét a bent maradó utast. Ez persze badarság, az áthaladás teljesen veszélytelen, legfeljebb felesleges. A kabinok mozgását valahogy úgy kell elképzelni, mint az vidámparki óriáskerék fülkéinek mozgását, csak a páternoszter esetében a körhöz képest egy két oldalról összelapított pályát járnak be a fülkék. A gépházról itt egy videó, egy londoni példányról készült:

Balesetek nem ebből adódtak, hanem a be- és kiszálláskor - bár kevés komoly baleset történt páternoszterezéskor. A kocsiszekrények ugyanis beszorulás ellen védettek, az első 20 centi felfelé billen, majd megnyomja a leállítót. Úgyhogy a páternoszter nem tör kezet-lábat. Ennek ellenére ma már az országok egyre nagyobb hányadában tilos páternosztert építeni (az EU is betiltotta építésüket), ráadásul a mozgássérült emberek nem is tudják használni, így sorsuk megpecsételődött. Ma már igazi kuriózumnak számít egy-egy működőképes hazai példány. Pedig több közülük kifejezetten igényes, elegáns kivitelben készült el, réz fogantyúkkal és elegáns faburkolatokkal.

A mai is működő vidéki példányok többek között a szegedi Megyeháza épületében, a Miskolci Egyetemen és a kecskeméti kórházban találhatók. A fővárosiak főleg a belvárosban lelhetők fel: többek között az OTP székházaiban (Deák - Bécsi utca sarok, valamint a Nádor utcai), a BKV székházában (Akácfa utca), a MOL székházában (Október huszonharmadika utca), az MNB székházában (Szabadság tér - Bank utca sarok), a MÁV székházban (Andrássy út 73-75), az MVM székházában (Vám utca 5-7.), a Pest megyei bíróság épületében (Hungária körút - Thököly út sarok, rossz állapotban), az ELMÜ székházában (Dózsa György út - Váci út sarok), az Országos Kardiológiai Intézetben (Haller utca), a dél-pesti Jahn Ferenc kórházban, az Államkincstár épületében (Hold utca), valamint az alábbi minisztériumokban: Földművelésügyi és Videkfejlesztési Minisztérium (Kossuth tér), Pénzügyminisztérium (József Nádor tér), Egészségügyi Minisztérium (Arany János utca), Honvédelmi Minisztérium (Balaton utca) és Oktatási és Kulturális Minisztérium (Szalay utca).

A Vörösmarty téri ORI székház narancssárga üveges épületében is volt páternoszter, aztán eltűnt mind a kettő, hogy helyet adjon az új, üvegfalas irodaháznak. A Moszkva tér fölé magasodó egykori Postapalotában is volt egy, ám mivel az épületet 2009 januárjában eladásra hirdették meg, ennek a sorsa is megpecsételődött. A Petőfi Sándor utca és a Szervita tér sarkán álló egykori Belvárosi Távbeszélő Központ is eladó lett, ebben is van egy példány. A Hotel Meridienben (Erzsébet tér-Miatyánk utca (sic!) sarok) a hotellé alakításkor cserélték liftre 2001-ben. A Legfőbb Ügyészség épületében (Markó utca) is elbontották a régi szerkezetet. A Miniszterelnöki Hivatalban néhány éve cserélték liftre a páternosztert. Az MTV éppen ezekben a hónapokban költözik át a Szabadság téren álló székházából az új épületbe, a régiben is volt egy páternoszter, amit a közelgő átalakításkor nyilván liftre cserélnek majd. A Blaha Lujza téri egykori Sajtóház bontásakor is szegényebbek lettünk egy páternoszterrel. A Dorottya utca 6. szám alatti egykori Technoimpex székházból akkor tűnt el végleg, amikor nekiálltak Palazzo Dorottyává alakítani a régi házat. Egyre fogynak a régi példányok, újak pedig nem jönnek helyettük.

Különösen a fiatalok szerettek "páterezni": megnézni, hogy mi történik odafent az átforduláskor, vagy akár odafönt gyorsan kézre állni a fülkében, hogy tényleg fejjel lefelé induljanak vissza a földszint irányába. Mások trükkösen használták: ha nagy sor állt előtte a földszinten, akkor beszálltak a lefelé tartó fülkébe, és a pinceszinti átfordulás után széles vigyorral üdvözölhették a fülkéből a kint várakozókat.

A páternoszter több művészeti ágban is felbukkant. Béres Dániel rendezésében 7 perces rövidfilm készült 2006-ban "Páternoszter" címmel. Örkény István egypercest írt ugyanezen címmel. A 30Y alternatív rockegyüttes pedig az "Egy perccel tovább" c. szám videóklipjéhez használt fel egy páternosztert - a forgatás a pécsi Megyei Bíróság 9 emeletes épületszárnyában zajlott 2005-ben. Magyar rajongói klubról, "pn-mentőkről" nem tudunk.

Érthető, hogy relatív veszélyességük miatt sorra cserélik le őket, mégis: a technika érdekes alkotásai tűnnek el a szemünk elől. A páternoszter útja az utóbbi évtizedekben már csak lefelé tart.

Források:
http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/0902/Budap20092201817/gallery.xml&rovat=fotoriport
http://en.wikipedia.org/wiki/Paternoster
http://forum.index.hu/Article/showArticle?cmd=Article_showArticle&t=9172762
https://www.youtube.com/watch?v=7WeWB0jBLuk
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=8666
http://www.magyar.film.hu/object.58d3e93b-a2d9-4b0c-bba8-6269ccec468d.ivy
http://www.szosszenet.hu/orkeny_paternoszter.html

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt (BGYH) igazgatja a főváros tizenkét fürdőjét. Ezt a vállalatot tervezi kiszervezni a főváros, a BGYH csak az ingatlangazdálkodást és a kertészetet tartja meg saját kézben. Az üzemeltetésre, karbantartásra, műszaki felügyeletre, takarításra, szállításra 3-4 vállalkozást választanak ki. A kiszervezéssel 275 dolgozó munkaviszonya szűnik meg, egy részük átkerül az új munkahelyekre. A cél évi 160-200 millió forint megtakarítása, amit a fővárosi ellenzék nem tart megalapozottnak.

Ezt az 1936-os filmet a svéd közszolgálati tévé archívumában találták.
Bada i Buda: Fürdőzz Budán. (Forrás)

Aztán február 11-én a Magyar Nemzet az alábbiakról számolt be: "Nem született eredmény a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által meghirdetett, a fővárosi fürdők beléptetőrendszereinek kiépítésére kiírt, majd megismételtetett botrányos pályázaton – értesült több forrásból a Magyar Nemzet. Teljes titoktartás övezi a társaság egy másik, hatmilliárd forintos, öt évre szóló tenderét is, amelynek megvalósítása egyes szakértők szerint feleennyi közpénzből is lehetséges." (Forrás)

Úgyhogy aggódhatunk tovább fürdőink sorsáért.

Források:
http://www.magyarhirlap.hu/popup_index.php?type=nyomtat&id=154903
http://www.mno.hu/portal/615176

Kolumbia fővárosa Bogotá. 2600 méter magasan fekszik az Andokban. A város fejlődése elképesztő volt, már ami a lakosságát illeti: 1951-ben még 715 ezer lakost számoltak, napjainkban a lakosság az elővárosokkal együtt több, mint 8 milliós! Igaz, a város lakosságának 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Szegénység, magas fokú bűnözés és egy teljesen áttekinthetetlenül, szervezetlenül növekvő utcahálózat jellemezte a fővárost. A tömegközlekedés privát autóbusztársaságok kezében volt, akik drágán szállítottak, rossz minőségben dolgoztak, és erősen el voltak foglalva egymás kiszorításával, a konkurenciaharccal. Kerékpárutak pedig egyszerűen nem voltak. A megoldást az 1990-es években egy óriási, 8 sávos autópályarendszer kiépítésében látták - akárcsak mi a 70-es évek városfejlesztésekor. Aztán jött egy új polgármester.
 
Enrique Peñalosa az autópályaépítést, a reményteli útépítést leállította. Képzelhetitek, hogy először mekkora volt a felhördülés! De tudta, hogy mit akar. Nem iparfejlesztést akart, nem új autópályákat. Kreatív munkahelyeket, ehhez minőségi oktatást és kultúrát álmodott, és ebbe az irányba mozdította el a várost. Látva a nagyfokú nyomort, elvetette az autóutak építését. Ehelyett bevezette a TransMilenio névre keresztelt új autóbuszhálózatot. A korábbi privát busztársaságok megszűntek ugyan, de az ottaniakat bevette az új buliba, átvette őket az új társaságba. A közterületet pedig visszaadta az embereknek. Drasztikusan korlátozta a városban az autóforgalmat, a parkolási helyek visszaszorításával, és egy gyalogos-kerékpáros körgyűrű kiépítésével a kerékpárosoknak adott teret. Ezzel milliók számára adott közlekedési lehetőséget - azokat részesítve előnyben, akiknek nem telt autóra. 1998-tól a járdákon és a közterületeken mindenhol tilos lett parkolni, a szabálytalankodókat pedig szigorúan megbüntették. A csúcsforgalmi időben az autók 40 százalékának távol kell maradnia az utcai forgalomtól. Csodák csodájára még az autósok sem fordultak mind ellene, hisz az intézkedések hatására az átlagos napi utazási idő 48 perccel csökkent. A Budapesten is megrendezett autómentes napot is megartják, ott február első csütörtökjén. 2002-es adat szerint a lakosság 82,7 százaléka támogatja az autómentes napot. A kerékpárosok is kaptak egy napot: minden vasárnap hét órára lezárják a fő közlekedési utakat az autók elől, összesen 120 kilométernyi útszakaszon. Ilyenkor több mint 1,5 millió ember (!) jön ki az utakra - ki sétálni, ki kerékpározni.
 
A program során több százezer négyzetméter fákkal szegélyezett járdát, több mint 200 kilométer kerékpárutat építettek, valamint több mint 45 kilométernyi sétautat. A fejlesztéseket úgy irányozták, hogy azok ne a belső részekre koncentrálódjanak, hanem a szegény és a gazdag negyedek között teremtsenek kapcsolatot. Az egyik legnagyobb bűnfészek volt az a terület, ahol ma a Parque Tercer Milenio nevű park terül el. Mindezek eredményeképpen az emberek olyan területekhez jutottak, ahol beindult közöttük a kommunikáció. Tudtak egymásról - és csodálatos eredményként a bűnözés elkezdett jól észrevehetően visszaesni. Ahol a városlakók nagyon alacsony életszínvonalon élnek, érdemesebb a közjavak - parkok, terek, járdák - fejlesztésével húzni fel a leszakadókat, mint az egyéni boldogulásukra koncentrálni. Egy nagyváros nem a főutaktól és a toronyházaktól lesz lakható, hanem például akkor, ha egy gyermek biciklivel biztonságban mozoghat. Csökkentek a dugók, csökkent a légszennyezés, nőtt a kerékpározók aránya (0,3%-ról 5%-ra), csökkent a halálos balesetek száma, és 12%-kal csökkent az emberölések száma 1998 és 2002 között.

Tudom, Bogotá nem Budapest, és Kolumbia nem irígylésre méltó ország Magyarországhoz képest. Mégis, ebben a városban a vezetésnek volt mersze drasztikusan belenyúlni a meglévőbe. Mertek teljesen új irányba vinni a várost. És ez nekem nagyon tetszik. Neked?

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre. Előtte viszont nézd meg ezt a videót:

Bogotá

Források:
http://epiteszforum.hu/node/11749
http://www.epiteszforum.hu/node/11547

Idén ünnepli 60 éves fennállását a Domus - már ha hozzávesszük az elődjét is.

A Domus Áruház újkorában

Az 1949-ben alapított Bútorértékesítő Vállalat utódjaként, 1974-ben nyitotta meg első áruházait. 16 áruházból álló hálózatot hoztak létre az országban. Többek között Kaposvár, Miskolc, Kecskemét, Veszprém, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Pécs, Szolnok, Szeged, Győr, Debrecen, Székesfehérvár gazdagodott Domus áruházzal. A rendszerváltás után lassú felmorzsolódás lett a Domus sorsa: van, amelyik ma hipermarketként üzemel, van, amelyik kínai áruházzá vált. (Ma 7 áruház van: Budapest, Gyõr, Kecskemét, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém, plusz a webáruház.) A zászlóshajónak számító, legelső és legnagyobb Domus megépülte óta profilváltás nélkül és folyamatosan üzemel.

A budapesti és a székesfehérvári Domus tervezői az IPARTERV-nél Lázár Antal (1941- ) és Reimholz Péter (1942- ) voltak. Lázár Antal főbb munkái között találjuk a máig befejezetlen lágymányosi Tüskecsarnokot, a népligeti autóbusz pályaudvart, a Corvinus Egyetem új tömbjét, és a BME Q épületét (építés alatt, tervezés: 2007) is. Reimholz Péter a már említetteken kívül főbb művei között említhetők: Videoton gyár (Székesfehérvár, 1975-91), Magyar Iparművészeti Főiskola kollégiuma (1991), Hapimag apartmanház a Budai Várban (1992), a Siemens 3/A irodák (1999, Lázár Antallal), a Collegium Budapest Raoul Wallenberg épülete (2000) és a Sun Palace (2007-2008).

Mies van der Rohe 1967-es írása szerint az építészet alapja a funkció, a szerkezet és a forma egysége, de ezt egy negyedik dimenzióként kiegészíti a rugalmasság, az átalakíthatóság igénye. Ezt pedig sűrű alátámasztások nélküli tágas terekkel lehet kielégíteni. A tervezők olyan épületet álmodtak ide, amely képes részlegesen megváltozni: új belső térelosztással működni. Az áruház belső tereit jól ketté lehet választani: az eladóterek rugalmasan alakítható módon épültek meg, míg a kiszolgálóhelyiségek nem flexibilis módon, vasbetonból és téglából készültek el. A kiszolgáló és a kiszolgált terek kettéválasztása Louis I. Kahn és Tange Kenzo építészetében is megfigyelhető, az ő építészetük (is) szolgáltatott Reimholzéknak példákat.Az eladótér rugalmas berendezési lehetőségének alapjai a nagy fesztávot átívelő födémek, amelyek a teret tágassá, törések nélkülivé teszik. A rugalmasság igénye ugyanakkor a megrendelői bizonytalanságból is eredt: a Domus lánc ugyanakkor volt kialakulóban, mint amikor az áruházat kellett megtervezni és kivitelezni, így sok volt a megválaszolatlan kérdés. Ez azonban a tervezőknél nem meghátrálást kényszerített ki, hanem ötletességgel előremenekültek: az elvárt rugalmasságot beépítették az új épületbe.

Az épület két fő oldalán kétféle arcát mutatja. A Hungária körúti oldalon felfelé haladva szintenként kifelé lépcsőző főhomlokzat mintha a magyar származású Marcel Breuer Whitney Museum-ának (1963-66) szelídebb újrafogalmazása lenne. A konzolos szerkezetek sokszor könnyű és szinte súlytalan hatásúak. A terhelést a függőleges oszlopok viselik, az oldalfalak változatosan, könnyedén alakíthatóak, mivel nem teherhordók. Ez teszi lehetővé a fal emeletenkénti kifelé lépcsőzését, a fizikai törvényeknek látszólag ellentmondó homlokzatot. A konzolok a vasbeton kínálta építészeti szabadságot hirdetik. A bátorság mögött természetesen a megfelelő ellensúlyok és támaszok jól kiszámított rendszere áll. Az építés során készített archív felvételeken jól látszanak a vasbeton magok, és az ezek nyílásaiba 3 méterenként betolt 21 méter hosszú acél gerendák, amelyek a födémek tartói. A Lehel úti vasbeton magba személyzeti lépcsőház, öltözők, személyzeti étkező és egy trafóház került, a középső magban felvonók, mozgólépcsők és lépcsők találhatók, míg a Tar utcai magban kisebb irodahelyiségeket és toaletteket helyeztek el. Ezzel a kialakítással a magok közötti területek rugalmasan alakíthatóak.

A Lehel út felé a homlokzat szerény mértékben megtörik. Ennek érdekes történelmi oka van: az áruház építésekor még élt egy olyan terv, hogy kétszintessé alakítsák a Róbert Károly körutat, és a felső szintről ezen a sarkon kanyarodott volna le egy sáv a Lehel útra. Az áruház ehhez igazodva lett a Lehel út felé enyhe törésű, a körút felé pedig lépcsőző - helyet kellett hagyni a soha meg nem épült felüljáró lehajtójának. Ha ez megépült volna, a járdát is be kellett volna szorítani az épület alá, ezért a Tar utca felé eső pengefal alja vasbeton helyett téglából készült, hogy áttörhető legyen. (Ma ebben a nyílásban bankautomata található.) Az oldalsó homlokzatokon látható "vonalkódos" ablakkiosztás (Nota bene: 1974-ben Magyarországon még nem is használtak vonalkódot...) napjaink építészetében ismét népszerű lett, gondoljunk csak Daniel Liebeskind ferdén vágott vékony ablakaira, vagy akár az Akácfa utca 60. alatti, Reimholz Péter tervezte automata parkolóház ablaksorára. A burkolat is igyekezett a belsőt letükrözni: a semleges csarnokokat szerelt lapburkolat, a keskeny plasztikus részeket mozaik burkolta. Sajnos a mozaik 6-8 év elteltével elkezdett leválni, ezt eternit lapokból álló glasal burkolatra cserélték. Eltűnt az óriási, 48 méter hosszú (!) fényújság is, és az eredetileg üvegtéglás lépcsőház is sima üveglaposra változott. Ezzel együtt is a kivitelezés minősége messze meghaladta a kor színvonalát, különösen színvonalasra sikerült a kiratatként is szolgáló bejárati portálsor. A mai feliratok, reklám-molinók már inkább belerombolnak az összképbe, nem illeszkednek az épülethez.

Az épület nemzetközi szinten is pozitív visszhangjára példa, hogy az NSZK-ban kiadott Deutsche Bauzeitschrift két oldalas illusztrált cikkben számolt be az épületről. (1976/6. szám)

Az itt árusított termékekről pedig itt egy korabeli Domus reklám:

Források:
http://www.infobazis.com/?id=57040&page=detail
http://www.fotex.hu/page/companies/domus
http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1823&Itemid=128
http://hu.wikipedia.org/wiki/Reimholz_P%C3%A9ter
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epiteszek.php?linkid=85
http://arch.eptort.bme.hu/10/10simon.html
http://www.mn.mno.hu/portal/520900
Szegő György - Haba Péter: 111 év, 111 híres ház. B+V Lap- és Könyvkiadó, 2003, p. 176
Magyar Építőművészet, 1974/6. p. 56-59.
Magyar Építőművészet, 1977/1. p. 60-61

2008. június 26-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a megállapodás-tervezetet, amelyben az érintett Országgyűlés Hivatala és Budapest megállapodik a tér rendezéséről. A park alatt mélygarázs, valamint látogatóközont épül, a felszínen a forgalom csillapítása mellett park épül (a meglévő helyére). A beruházást a Parking Kft. bonyolítja le, cserébe a mélygarázs és a látogatóközpont üzemeltetésének hasznából szerezheti vissza a pénzét. A fővárosi közjegyző azonban jelezte, hogy a Parking Kft.-vel kötendő megállapodás helyett közbeszerzési pályázatot kell meghirdetni. Erre az volt a válasz, hogy ha nemzetbiztonsági kérdést is érint a beszerzés - márpedig a parkolóház kialakítása, az országgyűlés munkájának biztosítása feltétlenül érint ilyeneket -, akkor a közbeszerzés elhagyható.

Ilyen lesz a park. (Forrás)

A kivitelezés szeptemberben el is kezdődhet. A mélygarázs 540 férőhelyes és 4 szintes lesz a föld alatt, ennek megépítésére 6 milliárd forintos keretet határoztak meg. Az még nem eldöntött, hogy csak az országgyűlés használhatja-e majd a parkolót, vagy kerületi lakosoknak is nyitott legyen. Viszont a honatyáknak sem lesz itt ingyenes a parkolás, beeee!

Aztán áprilisban majd elkészülnek a korlátok és kerítések végleges tervei, jövő nyáron pedig a mélygarázs fölötti parkosításnak is nekifoghatnak. 2010 végére így egy rendezett, parkosított, mélygarázzsal ellátott téren randalírozhatunk sétálhatunk majd. A kis medencékbe pedig bedobálhatjuk az akkora kivont pénzérméinket.

Források:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/koss9613
http://www.rendernet.hu/main.php?page=latvany_kossuth-ter&lang=hu
http://index.hu/belfold/budapest/2009/02/25/szeptemberben_feltorik_a_kossuth_teri_betont/
http://www.rendernet.hu/main.php?page=latvany_kossuth-ter&lang=hu