Speciális graffitioldószert fejlesztettek ki a szegedi egyetem kémia tanszékén. Azt mondják, hogy ezzel az anyaggal harmadannyi pénzbe kerülne eltüntetni a falfirkákat. Így is 700 millió lenne, csak Szegeden. Országosan pedig még megbecsülni sem lehet. (TV2 Tények, 2008. október 04.)
 

(A videó forrása)

De vajon pusztítsuk-e? Művészet ez, vagy bűnözés? Street art, vagy rongálás?

A firkaláz hazánkban a rendszerváltás után robbant be, és mindig is tinédzser műfaj volt. A 90-es évek elején a tag-ek még azt jelezték, hogy az illető kinézte magának a falat egy későbbi nagyobb alkotáshoz. Ma már inkább "területfoglalást" jelent - itt jártam, ez az én területem. Vagyis inkább hogy a miénk: a nevek mögött egyre inkább csoportok állnak, akik magukat cégnek nevezik (pl. FVF, CK...). A firkák elsősorban nem a nagyközönségnek készülnek, hanem azoknak, akik képesek értelmezni őket. A csoporthierarchiában betöltött szerepüket az is jelzi, hogy ki mer minél extrémebb helyeket megcsinálni. Így aztán másznak háztetőkre, mennek őrzött telepekre is. Egyikük a metró 30 méteres szellőzőaknájában halt meg néhány éve. Nagy álom köreikben, hogy egyszer "megcsináljanak" egy repülőgépet Ferihegyen.

Pieter Saenredam 1644-es festményén egy templom falára firkálnak. (Forrás)

A falfirkák több milliárd forint kárt okoznak Budapestnek. A graffitisek nem kímélik a társasházakat, az üzleteket, a padokat, a közlekedési eszközöket, a buszmegállókat és a hirdetőoszlopokat sem. A BRFK ifjúságvédelmi osztályán már saját graffiti ügyosztály is van. Ők a csoportok működését dokumentálják, és keresik a cégek tagjait. A pár tízezer forintos károkat meghaladó cégekre utaznak, a nagyobb halakat szeretnék lefülelni. Akit elkaptak, eddig többnyire meg is tört a kihallgatásokon, és beismerték tetteiket. A bandák egyre erőszakosabbá, pofátlanabbá kezdenek válni. Ennek egyértelmű jele volt egy villamos kisiklatása.

"Ez nem rendpártiság. Észre kell vennünk, hogy nem lehet mások magántulajdonán alkotni. Az egymásnak üzengető szubkulturális csoportok menjenek a francba. Szórakozzanak otthon. Ez a jelenség egyáltalán nem az esztétikáról szól."
(Bojár Iván András)

Szegeden él (élt?) a hazai street art talán legaktívabb képviselője. 2006-ban indult be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, és a sok ötletes, vicces felirat hamarosan országos hírnevet hozott a szerzőnek. Akit eddig kétszer akartak beperelni: egyszer a Fiat egy óriásplakát átalakítás miatt, egyszer a MÁV a direkt nem takarítjuk a vonatokat feliratos papírok miatt.

Az MKKP szegedi alkotásai (Forrás)

Budapesten pedig néhány hónapja tevékenykedik egy NBG (Nemzetüdv Bizottság GUERILLAZ) nevű csapat. Telefonfülkén "Neo Exit" matrica, Metró 4(0 év múlva) felirat, időjárás-szabályozó automata, BKV busz hátulján Tolni felirat jelzik, hogy merre jártak. Az egyik legelgondolkodtatóbb: Magyarországot formázó papírdarab, rajta a felirat: "Normális vagyok, ments ki innen!!!"

Külföldön a máig ismeretlen Banksy a leghíresebb művész. Vagy elkövető. Ahogy tetszik. Nála visszatérő téma a graffiti világa mellett a patkány, mint motívum. De a Tesco szatyros is egész érdekes jelenet, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelképpé nőtte ki magát a Tesco-s nylonszatyor hazánkban. Az omladozó vakolatok alkotta egyedi formák őt is megihlették - hasonlókat találunk az MKKP-nél is. Banksy össze nem illő elemek egymás mellé rakásával gondolkodtatja el a nézőt: rózsaszín szalagos harci helikopter, smiley a rendőr rohamsisakja alatt, éhező kisgyermek a mekis bohóc mellett. Világunk rákfenéivel, a graffiti tiltott mivoltával foglalkozik elsősorban. Nem diktál, elgondolkodtat. Ízelítő:

(Forrás)

Na, ez a street art műfaja három példán keresztül. A graffiti világáról az Angyalföldi Helytörténeti gyűjtemény kiállítást szervezett, ami 2009. május 10-ig tart nyitva a Váci út 50. szám alatt, a Lehel térnél.

Furcsa világ ez, annyi szent. Egyrészről magam is fel vagyok háborodva, amikor nem látok ki a busz ablakán, úgy össze van karcolva. Vagy ha a házam falára firkálnak. Vagy a buszmegállóra firkálnak fel 3-4 hatalmas betűt, csak úgy, jelzendő, hogy itt jártak. De a street art is létezik - az a művészeti forma, amelyik nem a hagyományos utat követi, viszont meg akar nevettetni, vagy éppen el akar gondolkodtatni. És a kettő között nehéz éles határt húzni.

Források:
http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=18219
http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=1144730&printer=1
http://hvg.hu/print/20090120_graffiti_kiallitas_angyalfoldon.aspx

Továbbra is csak húzódik az Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar Design Terminállá alakítása.

Az épület a Nyíri István - Lauber László tervezőpáros egyik legismertebb munkája. Együtt terveztek egészen a második világháború végéig. Lauber 1930-ban megépült Fehérvári úti autószervize Budapest egyik első modern épülete volt. Talán legismertebb művük, a Kékgolyó utcai ötemeletes bérház legfelső szintjén a városban először létesült tetőkert. Az V. kerületi Irányi utcában hétemeletes lakóházuk. Nyíri tervezte a Mecsek Szállót (1935-37), majd a tervezőpáros készítette el a Szabadság tér déli végében a ma az UniCredit banknak is otthont adó Pénzintézeti Központot (1938-40). Fontos alkotásuk a Telefongyár Rt. Hungária körúti irodaháza is. Egyszerű megjelenésű, de nagyon átgondolt modern épületek jelzik munkájuk alaposságát.

Az Erzsébet tér 1973-ban. (Forrás)

Az Erzsébet téri buszpályaudvar talán a legismertebb modern épület hazánkban. A korszakból ez az első épület, amit műemlékké nyilvánítottak. De úgy is első volt ez az épület, hogy hasonlóan nagy forgalmú autóbusz-pályaudvart korábban nem építettek az országban. A helyszín az első tervek szerint még a Liszt Ferenc tér lett volna, később felmerült a túloldali Jókai tér is. Végül a mai helyén épült meg, az egykori Engels téren.

A tervezők a feladatot a kor magas színvonalán oldották meg - igényes formálással, jó arányokkal, változatos anyaghasználattal. A nagyobbik, indulási épületet kettős, emeleti csomagfolyosóval ellátott fedett peron köti össze a kisebb, érkezési épülettel. (Akkoriban ugyanis a csomagokat külön kezelték, és a busz tetejére pakolták fel, ezért húzódik ott fent végig a korlát.) A vasbeton szerkezetű épületrészt az egyik sarokban befelé dőlő üvegtéglafal töri meg, körülötte rusztikus hatású kőlapokkal burkolták a falat. A belső terek a nagy méretű ablakoknak köszönhetően világosak, jól benapozottak. A belső terek eleganciáját a vörös márványpadló, a krétakő falak és a finom részletek (korlátok, ajtók) teremtik meg.

Az épület 2001-ben zárt be. Egy 2005-ös pályázati kiírás után 2006-ban álltak neki a nagyobb épületrész felújításának, ennek tervezői a TeamPannon építészei, Golda János és Madzin Attila voltak. 2004-ben már azt írták, hogy 1 év múlva megnyithat a hazai design központja. 2005-ben is azt írták, hogy majd talán 1 év múlva, és ma is azt írják. Ebből a huzavonából lett elege azoknak, akik az alábbi közleményt tették közzé:

Tisztelt Kiss Péter kancelláriaminiszter úr! Az Erzsébet téri volt buszpályaudvar átépítése nyomán létrejövő Design Terminál megnyitásának kitűzött időpontja 2006. március 30. volt; azóta működhetne a főváros közepén a szakma által is türelmetlenül várt design központ. Ezzel szemben, több mint két és fél évvel a nyitás tervezett időpontja után az épület használatba vételére még mindig nem kerülhet sor, sőt jelen pillanatban a Design Terminál megnyitásának időpontjára még ígéret sincs.
A felújítás befejezése óta eltelt csaknem három évben az épület üresen állt, ezalatt a sajtóból csupán vizsgálatokról és a használatbavételi engedély csúszásáról lehetett értesülni. Az intézmény hiányát kézzelfoghatóvá teszi, hogy bár 2009-et az Európai Unió a kreativitás és innováció évének nyilvánította, e területek hazai reprezentációja megoldatlan. A szakma képviselői számára nyilvánvalónak tűnik, hogy hosszú távon a Design Terminál lehetne az innováció, a kreatív ipar, a design találkozásának, a nemzetközi fejlemények és a hazai eredmények bemutatásának helyszíne, a magyar szakmai élet katalizátora. Az átadás elmaradása miatt jelenleg ezek a funkciók betöltetlenek. A Design Terminál sorsának eddigi alakulása és mindenekelőtt bizonytalan jövője a szakma képviselői számára több kérdést vet fel:
Mi az oka annak, hogy az érvényes kormányhatározat ellenére a design központ nem nyílhat meg? Milyen érdekek akadályozzák, hogy csaknem hat évvel a program meghirdetése, és három évvel az épület átépítésének befejezése után üzemelni kezdhessen a Design Terminál? Ki a felelős azért, hogy Budapest közepén egy komoly anyagi áldozatok árán átalakított épület évekig üresen áll?
Mivel az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal semmilyen nyilvános információt nem adott az épület használatba vételéről és jövőbeli működtetéséről, kérjük, válaszában tájékoztassa a design szakma képviselőit a Design Terminállal kapcsolatos tervekről.
Köszönettel az áláírók:
Szigeti Szilvia, textiltervező iparművész
Lovas Cecília, főszerkesztő, DesignRoom
Lőrincz Attila, Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, elnökségi tag
Mascher Róbert, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének elnöke
Bojár Iván András, művészettörténész, főszerkesztő, Octogon
F. Kovács Attila, építész, belsőépítész
Orlai Balázs, formatervező művész
Kara György, tervezőgrafikus
Zalavári József, formatervező művész
Osvárt Judit, főszerkesztő, H.O.M.E. Magazin
Zsótér László, rektorhelyettes, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Kukorelli Péter, formatervező művész
Dr. Szentpéteri Márton, tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pataky Dóra, okleveles építész tervező művész
Lelkes László, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága elnöke
Kopek Gábor, rektor, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Ferkai András, építészettörténész
Vadas József, művészettörténész
Péter Vladimir, ötvösművész
Droppa Judit, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Antalóczy Tímea, intézeti tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Martinkó József újságíró, designkritikus
Prof. emer Lengyel István, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Renner Zsuzsanna, főigazgató, Iparművészeti Múzeum
Források:
http://www.es.hu/index.php?search=text&text=butas%E1gunk+eml%E9km%Fbve
111 év, 111 híres ház c. könyv, p. 120
http://www.hg.hu/blog/6328-miniszteri-intezkedest-varnak-a-design-terminal-ugyeben
http://www.pestiest.hu/cikk/41379/kivul_forma_belul_design
http://www.epulettar.hu/modules/hir/Default.aspx?id=2454

A Kodály Körönd már évtizedek óta siralmas állapotokat mutat. Gyönyörű falfestések, gipszstukkók potyognak a járdákra és a belső udvarokra. Míg az Oktogon az elmúlt években szépen ki lett tatarozva, a Kodály Körönd álmát aludta. Most elkezdett ébredezni.

Az Andrássy út 83-85-87-89 számok alatti, a körönd egyik felét adó eklektikus-romantikus stílusú épületegyüttes 1884-ben épült, Kauser József tervezte. Kauser felkapott építész volt a Habsburg birodalomban, Budapesten a Szent István Bazilika és az Operaház tervezésében is részt vett.

Az Andrássy Palace Gardens névre keresztelt projekt az MKB Bank finanszírozásával, a Reneszánsz Zrt. kivitelezésében, Arie Yom-Tov izraeli befektető cégének beruházásában valósul meg. Megújul a teljes homlokzat, a tető és a belső közös terek, továbbá új lifteket kapnak a háztömbök. Mögöttük pedig parkosítanak majd. A vevők között van magyar, ír, spanyol és angol is. A tetőn panorámás, tetőkertes napozóteraszt is kialakítanak, összesen kb. 4 milliárd forintot költenek el a projektre. A belsőépítészeti tervezést Kardos Olivér vezeti. A 87-89 alatti ház tetőterében, a negyedik és az ötödik emeleten építkeznek, a 83-85. szám alatti házban a harmadik emelet és a tetőtér épül be.

Az építkezés 2009 tavaszán el is indul. Az átadás után portaszolgálat, panorámás napozóterasz, borospince, jakuzzi, és 64 db, 50-220 nm-es lakás várja a lakókat. Akik szépet kaszálhattak már eddig is: induláskor 3200, ma már 5200 euró itt egy négyzetméter!

Források:
http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=395601
http://www.piacesprofit.hu/?r=22938
http://nol.hu/belfold/az_andrassy_utra_nem_er_el_a_valsag
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=109551

Ha a 17-es villamossal jön az ember Óbuda felől a Bécsi úton, a Kolosy teret erős 10 km/h csúcssebességgel elhagyva, balra nézve rossz állapotú, régi épületeket láthat egy nagy telken. A területet a Lajos utca, a Szépvölgyi út és a Bécsi út fogja közre, délről a kis Sajka utca határolja. Itt épül a Bécsi Corner.

Az épületegyüttes legnagyobb tagja az 1874 és 1876 között épült klasszicista iskolaépület, a volt Újlaki Iskola. Mögötte, a Bécsi úton bújik meg az 1700-as évek végén épített barokk serház (Bécsi út 29.), amely a felújítások végére eredeti formáját nyeri majd vissza. A serház alatt nagy pince nyúlik a Bécsi útig. A Sajka utca - Bécsi út sarkon földszintes, régi házikók állnak, ezeket is felújítják, itt éttermek nyílnak majd. A Lajos utca felé eső részen, a buszmegállónál új irodaházat húznak fel. A volt iskolai épület is irodaház lesz, így a Lajos utcai homlokzaton végig irodák futnak majd végig. A kisebb épületekben és a serházban a minőségi vendéglátásé lesz a szerep - így újra sört csapolhatnak majd az egykori serházban. A belső kert és az éttermek nyitottak lesznek a nagyközönség számára is, beléptetőrendszert csak az irodaházak kapnak.

A beruházó Big George's két éve szerezte meg az üresen álló telket az önkormányzattól, és a szomszédos épületeket tulajdonosaiktól. A régészeti feltárás már lezajlott, a helyszínen néhány sírgödröt és faragott sírkövet találtak.

A régi iskola irodaházzá alakításakor igyekeznek a régiből minél többet megőrizni, hogy az emeleti tárgyalók egyedi hangulatúak legyenek. A tetőn pedig egy kis japánkertet is kialakítanak. Az új irodaház téglaburkolatával igyekszik majd a szomszédos volt iskolaépülethez igazodni, az elsőtől a negyedik emeletig irodák lesznek, a földszinten üzletsor, alatta mélygarázs. A Sajka utca felől 130 gépkocsinak háromszintes mélygarázs épül. Az irodaház több mint 10 000 nm alapterületű lesz, a vendéglátóipari egységek közel 3000 nm-t tesznek majd ki. Az átadás 2009 nyarára várható.

Források:
http://becsicorner.aapril.hu/
http://baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=1198862555026
http://www.biggeorges-nv.hu/index.php?m=project&id=11
 

"Olyan, mintha a nyolckerben nem lennének zárt ajtók. Bárhova indulsz és bármire számítasz, biztos, hogy nem oda és nem úgy érkezel majd, mint képzelted."

Az ajánlott séták:

NYÓCKER SZERETETTEL - Szép vasárnap délelőtti túra,egyénileg bejelentkező vendégeknek

A SZÜRKÜLET PALOTÁI - Könnyed esti séta, csak csoportoknak

A NYÓCKER MÁLLÓ POMPÁJA - Délelőtti kalandozás, csak csoportoknak

KORTÁRS MŰVÉSZET INSTANT - Ínyencség, előzetes megrendelésre, csak csoportoknak

ÉLŐ TÖRTÉNELEMÓRA - Interaktív foglalkozás, középiskolás osztályoknak

2009. február 5-én a Coxpön Ambient-ben beszélgettem Domján Manóval és Baglyas Gyurival, azaz a Beyond Budapesttel. Korábban már jártam két józsefvárosi sétájukon, és mindkettő nagyon jó élmény volt.

-Hogy kerültetek a kerületbe?

-Kerestük a legolcsóbb albérletet :-) Szociális munkát tanultunk, úgyhogy ehhez is jól passzolt Józsefváros. A Kálvária téren béreltünk lakást. Egyedül nálunk volt a lakásban vécé. Ma ez Budapest egyik legszegényebb környéke. A beköltözést végig is nézték a lakók a gangos bérházban. Soha nem volt semmi gondunk a lakókkal sem a házban, sem a környéken. 1 évig laktunk ott, aztán kiköltöztünk a kerületből.

-Honnan jött a túraszervezés ötlete?

-Az élménytúrák ötlete onnan jött, hogy amerikai diákok mentorai voltunk, és nekik mutattuk be a várost. Talán ez volt az egész gyökere. Egyre jobban megismertük a várost, aztán erre a tudásra tudtunk valamit felépíteni.

-Mikor indult be a dolog?

-2007 júniusában indult el az első józsefvárosi túra. Persze igyekszünk igazodni is ahhoz, hogy mik az ügyfelek igényei (építészeti téma, roma téma stb.), meg hogy mi van nyitva éppen, hova lehet bemenni. Igyekszünk mások lenni, mint a "kövessék az esernyőt" típusú vezetések, vagy a buszos városnéző túrák. Személyesebb, egyedibb túrákat szeretnénk csinálni.

-Hogy bukkantatok rá az érdekes arcokra?

-A séták beindulását egy fél-egy éves kutatómunka előzte meg. Becsöngettünk a lakásokba, érdeklődtünk az üzletekben, és egy csomó érdeklődő, érdekes embert sikerült így összeszedni. Ma már nem csak mi keresünk új embereket, hanem már ők is ránktalálnak időnként. Legújabban a Festetics-palotából (Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem) kerestek meg, hogy oda is be lehet vinni embereket. Itt még egy saját kis vezetett túrába is belecsöppenhettünk az egyik portás jóvoltából. Elindultunk túrát vezetni, aztán végül mi vettünk részt egy vezetésen :-)

-Hogy találtatok rá Éva nénire?

-Ő külön eset egy kicsit. Nem csak azt akarjuk bemutatni, hogy milyen épületek állnak, hanem a kerületben élő embereket is. Az egyetemen ismertünk meg valakit, akin keresztül sikerült eljutni hozzá. Fantasztikus nő: rengeteget mesélt már a romákról, az ő világukról, arról, hogy nekik mi a szép az életben. Odaadó, jólelkű. Kevesen engednek be vadidegen csoportokat a lakásukba, nála ezt is sikerült elérni.

-Híresek vagytok már a kerületben?

-Sokan vannak, akik már ismeretlenül is ránk köszönnek, még ha névről nem is ismernek minket. A kutatások, épületbejárások is viszik a hírünket. A különböző újságokban már több mint 50-szer szerepeltünk interjúval, cikkekkel.

-Mik a további tervek?

-Vannak ötletek, de még tesztelés alatt, úgyhogy nem tudjuk, hogy ebből mi valósul majd meg.

-Maradtok a Józsefvárosban?

-Hogyne.

-Terveztetek bővítést?

-Mi angol és magyar nyelven tudunk vezetést tartani, úgyhogy úgy lehetne fejlődni, hogy több nyelven is legyen vezetés. A közönség is nő, de azért még van tere a fejlődésnek, bővítésnek.

-Ki a fő célcsoport? Hogy találnak rátok?

-Eredetileg azt gondoltuk, hogy főleg turisták jönnek majd, de valójában nagyon sok a magyar vendég. És itt sokkal jobban fel kell készülni: a magyarok nyilván jobban képben vannak a nevekkel, a történelemmel. Új célcsoportként pedig a gimis diákokat szeretnénk bevonni: hogy az, amit a suliban tanulnak, élővé váljon. Ugyanakkor ők a legnehezebb ügyfelek is: nehéz a figyelmüket megtartani, nehezebben jön a hála, a pozitív visszajelzés. De ugyanakkor az egyik legszerethetőbb célcsoport is. Többnyire a magasabban kvalifikált emberek jönnek. Sok a külföldiek között is az olyan, aki Magyarországhoz valamilyen módon kötődik. Ofer Vardi, Tel Avivban él, a nagyapja a Teleki téren volt hentes. Ő most ismert szakács Izraelben, és a karácsonyi menüjét Éva néni receptjei alapján állította össze. A karácsonyi süteményhez a receptet pedig a Horváth Mihály téri templom háta mögötti Cukrászdából kapta. A cukrászdának ez a neve, ennyi van csak kiírva. Így is működik :-)

-Tudtok a hasonló sétaszervezőkről? Külföldi példák?

-Más sétaszervezőkkel nem annyira, inkább olyan kapcsolataink vannak, akik egy-egy témára szerveznek túrát a segítségünkkel. Arról már hallottunk, hogy Amszterdamban létezik egy szociológus pap túraprogramja, azoknak, akik ott megszállnak.

-Köszönöm az interjút!

Ha a Józsefváros kapcsán eddig csak a gettó meg a cigány szavak jutnak eszedbe, fizess be egy ilyen túrára! Miután végigjártad a Palotanegyedet, a régi házakat, és beugrottál esetleg még Éva nénihez is, másképp fogod látni a kerületet. Továbbá hallgasd február 27-én, pénteken reggel 7-től 8-ig a Tilos 90,3-at, mert pont erről lesz szó a hetiBeton c. műsorban!
 

A legvitatottabb szobor Budapesten a főváros, a XII. és az I. kerület között pingpongozott Turul-szobor. A második világháború áldozatainak emlékére emelték 2005-ben, azóta folyamatosan politikai vita tárgya. A vitában állást foglalni itt és most nem kívánok, arra van több tucat politkai témájú fórum és blog. Az eddigi történet röviden: 2005-ben felavatták, majd utólag kértek rá fennmaradási engedélyt. A főváros ellenállása miatt az építési hatóság ezt nem adta ki. 2008 márciusában a bíróság úgy döntött, hogy a szobrot el kell távolítani. Júliusban viszont az I. kerületi jegyző megadta a fennmaradási engedélyt, amit viszont a közigazgatási hivatal semmisített meg. A megsemmisítés ellen a XII. kerület önkormányzat lépett fel - itt tartunk most, a tárgyalás március 3-án folytatódik.

Budapest talán legrövidebb életű szobráról, a Sándor-palota előtt a Medgyessy-kormány által felállított, soha be nem fejezett, majd elhordott Összefogás harangjairól korábban már írtam.

Budapest legújabb szobra pedig a 2009. január 21-én felavatott Bonfini szobor a Várban, nem messze a Vadászkúttól. Az eredeti, Farkas Zoltán által készített szobrot öntötték újra Fáskerti István és munkatársai.

Osztyapenkó kapitány szobra - és hűlt helye (Forrás)

Egyes szobrok tájékozódási ponttá is emelkedtek. Miközben a budapestiek nagyobb hányadának valószínűleg fogalma sincs arról, hogy ki volt Osztyapenkó, a szobor helye fontos támpont volt az autós közlekedésben.

Ilija Osztyapenkó kapitány a "felszabadító" szovjet sereggel érkezett Budapestre. 1944 december 29-én érte halálos lövés - az akkori közlések szerint a nácik lőtték le. Ennek ellentmond, amit halálának körülményeiről a Retronóm fórumán ezt találtam:

"A Pesti oldalon elindított parlamentere, Steinmetz Miklós kapitány Vecsés határában aknára futott, Osztyapenko százados viszont eljutott a Kis-Gellérthegy alatti Szikla-központig, ámde Pfeffer-Wildenbruch tábornok, Budapest védelmének parancsnoka elutasította a megadást. Visszafelé az oroszok gyilkos aknatüzet zúdítottak saját parlamenterükre: Osztyapenko és egy őt visszakísérő német altiszt meghalt.

A későbbi harcokban súlyosan megsebesült, a vári kazamatákban fogságba esett Erich Klein százados (Günter Pape vezérőrnagy hadosztályában szolgált) csak öt évvel a történtek után, 1949. december 24-én került a Don menti Rosztovban az MGB különbírósága elé: ellene a vád a szovjet parlamenter meggyilkolása volt. Klein, aki embereivel fedezte Osztyapenkót, megveretése dacára is ragaszkodott ártatlanságához. Vádlói tisztában lehettek az üggyel, hiszen a kiszabott halálbüntetést kegyelemből 25 év kényszermunkára változtatták. A kommunizmus bukása után a századost ártatlannak mondta ki az Orosz Föderáció legfelső bíróságának semmisségi ügyekkel foglalkozó tanácsa."

A szobrot 1951-ben avatták fel, Kerényi Jenő készítette. Még a pesti humor is megemlékezett róla: "ott, ahol az utat ketté osztja-penkó"... 1991 óta a Szoborparkban látható. A helye azonban a helyi képviselőtestület szerint továbbra is szoborért kiált. 2008 elején már volt egy ötletpályázat, ekkor körbe forgó panorámatoronytól az óriási szőlőfürtig nagyon sok javaslat született - ezek azonban minden valószűség szerint meg is maradnak az ötletek szintjén. Esélyesebbnek tűnik az Értékmegőrzők Szentimrevárosi Egyesületének kérésére 2008-ban Gyorgyevics Miklós képviselő által benyújtott javaslat, mely szerint a helyen Szent Kristóf szobrát kellene felállítani. A hagyomány szerint Kristóf testes, nagy ember volt, aki segített egy folyón átkelni a vándoroknak - egy alkalommal egy kisgyermek képében magának Jézusnak is. A Magyar Autóklub érméjén is Szent Kristóf szerepel.

Te mit javasolnál, nyájas olvasóm: milyen szobor legyen az Osztapenkó helyén? Kattints e bejegyzés címére, és írd meg kommentbe!
 

Budapesten eszméletlen mennyiségű szobor található. Most egy szubjektív szemlével kezdek, néhány személyes kedvencemmel.

Hofi szobra

Hofi-szobor a Nagymező utcában. (Forrás)

2004. december 28-án avatták fel a szobrot. Stremeny Géza alkotása a Színház nevet viseli. Tulajdonképpen egy kifigurázott Hamletet láthatunk: Hofi fejét tartja a kezében a halál.

A szoborcsoport egésze H betűt formáz a lábaktól kezdve az összefonódó testeken - ruhákon át az egymásra néző fejekig. És a téma is egy csomó H betűt ad ki: Halál, Hofi, Humor, Hamlet. Egy remek embernek, egyik kedvenc humoristámnak méltó emléket állítottak.

Bajcsy-Zs. Endre szobra a Deák téren

A hely adja magát, hisz innen indul a róla elnevezett út. Korábban is állt már itt Bajcsy emlékmű, ezt 1986-ban avatták fel, aztán Budapest Tarpának ajándékozta a szobrot - ott temették el Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A jelenleg is látható alkotást 2006. június 6-án avatták fel, ez Illyés Antal alkotása. A szobor nagy poénja, hogy Bajcsy tulajdonképpen levegőből, "negatív térből" lett megalkotva. A kőtömbből kivájt anyag adja ki az alakot. Könnyen lehet, hogy korábban már volt ez a - mondjuk úgy - poén, de akkor is poén.

Westend előtti pegazus szobor

(Forrás)

Kevesen tudják, hogy ez a szobor eredetileg a 2000-es hannoveri Expo magyar pavilonjához készült. Veres Kálmán Szárnyas Pegazus c. alkotása ma a Westend északi végénél látható. Amit szeretek benne, az a finom részletek, a feszülő izmok kidolgozottsága. Az Expo után nem csak ez a szobor került Budapestre, de 76 darab TW6000-es villamos is. Ezeket az Expo után árusította ki Hannover városa.

Mackó úrfi szobra

(A kép forrása)

Erre egy Vár alatti bóklászásom alkalmával, tök véletlenül találtam rá. Mackó úrfit ugyanis egy kicsit eldugták. Amikor kijössz a Várból a Bécsi kapun át, akkor fordulj jobbra. Ott kezdődik egy kis liget, az a neve, hogy Európa liget, mert különböző városoktól kapott fákat ültettek itt el. Innen még egy lépcsőn lejjebb kell menni, és ott rejtőzik a szobor. Mackó úrfi afféle elfeledett mesehős, még a 30-as évekből. 1936-ban a Lukács fürdőnél állították fel Maugsch Gyula alkotását a mese szerzőjének, Sebők Zsigmondnak az emlékére, aztán 1970-ben hozták át a Vár alá. A talapzaton az alábbi szöveg fut körbe: "Emlékezésül Sebők Zsigmondra, Mackó úrnak a gyermekek barátjának megteremtőjére." Jó volt rátalálni, jó, hogy van egy ilyen szobrunk. Kár, hogy Mackó úrfit és Róka komát mára teljesen elfelejtettük.

A világban egyébként a kedvenc szobrom a Bonnban található Beethoven szobor. Zseniális ötlet. Nem lövöm le a poént, tessék élőben megnézni! Neked melyik a kedvenc Budapesti szobrod?
 

Szerintetek mit lehet csinálni egy 1,5 méteres beltéri magasságú szinten? A kérdés egy speciális épület eladása kapcsán vált aktuálissá.

A Petőfi Sándor u. 17. szám alá sorolt, másik oldalával a Szervita tér felé néző egykori Belvárosi Távbeszélő Központ a közeljövőben gazdát cserélhet. Eladásra hirdette meg ugyanis a tulajdonosa, a Magyar Távközlési Rt. Ha az ugyanazon téren álló OMFB székház bontása is elkezdődik, és az új tulajdonos a Távbeszélő Központot is elbontja vagy átépíti, a tér összképe drasztikusan megváltozhat. Akár a környezete: a Városháza túloldalán a Városháza Fórum, a gyalogos utcák kialakításával a Budapest Szíve program, a Deák Ferenc utcában a Fashion Street alakíthatja át a Belváros képét a közeljövőben.

Budapesten 1904-ben adták át az első CB telefonközpontot - ez volt a Teréz központ. 1915-ben adták át a Ray Rezső tervezte József telefonközpontot a Baross utcában. 1928 és 32 között már az automatizálás is lezajlott. 1965-ben a Zugló főközpont megnyitásával már több mint 10 központ állt. 1986-ban nyílt meg a Városmajor távbeszélő központ, ezt Vadász György tervezte, ma Városmajor Office Center néven működik, részben a Posta helyiségei találhatók benne, részben irodaházként funkcionál, amióta a technológia fejlődésével a korábbi nagy épületek funkciójukat vesztették.

A tér ezen részén eredetileg a Höbling János terve alapján 1727-ben elkészült templom toldalékaként kolostor-bérház épület állt. A második világháborúban mindkét épület súlyos károkat szenvedett. A templomot néhány éven belül helyreállították, a csatlakozó épületeket viszont 1947-ben elbontották. Az is felmerült, hogy a Nagypostát is elbontsák, és így a templom körül közparkot alakítsanak ki a Városháza előtt - ez végül nem valósult meg, bár évtizedekig játszótér volt csak itt. A Posta megmaradt, és a 70-es évekre még ki is bővült egy új épülettel, a Belvárosi Távbeszélő Központtal. A tér környezetében is befoltozták a háború ütötte sebeket. Gulyás Zoltán (1930-2000) tervezésében épült fel a Deák Ferenc utca és a Petőfi Sándor utca sarkán az OTP-Chemolimpex székház 1963-ban - ma az OTP használja az épületet. Az egykori Martinelli téren pedig 1972-re készült el a Szabó István tervezte OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) székház, amely 2008-ban a KÉK otthonául is szolgált. Ez utóbbi helyére Zaha Hadid tervezett irodaházat, de ennek megépítése az utóbbi hetekben megkérdőjeleződött.

Amikor még állt a kolostor-bérház (Forrás)

A Központ megépítését tehát a Posta bővítése indokolta, ahhoz csatlakozóan épült meg. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezték (ez nem az a Bán Ferenc, aki Nemzeti Színházat tervezett az Erzsébet térre!) 1971-ben. A belsőépítész Tell Márta, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A jelenleg (még?) látható épület 1976-ra készült el vasbeton pillérvázas, tégla közfalas, monolit vasbeton födémes kivitelben.

A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen", valamint "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot el kell bontani".

Az ablakok a kor szelleméhez igazodva alumínium tokosak, és dupla üvegezésűek. A külső homlokzat meghatározó elemei a függőleges irányban futó alumínium merevítő bordák közötti színezett üvegfelületek és az ablakok. Vakolt felület egyáltalán nincs is az épület külső felületén! A Szervita tér felé néző homlokzat tömege megegyezik a templom fő tömegének négyzetes formájával és méretével. A templomon a pilaszterek szélessége az újabb épületen az ablakok szélességeként ismétlődik meg, és párhuzam mindkét homlokzat függőleges tagolása is. Az új épület így modern eszközökkel kívánt a szomszédos templomhoz igazodni.

A templom és a telefonközpont ma. (Forrás)

A belső burkolatok egyszerűek, és ma még részben az eredeti állapotnak megfelelőek, a pvc padlótól a metlachiig. Az eredeti belső tér elképzeléséhez idézzünk magunk elé piros fabútorokat, sötét márványburkolatot, krómacél és alumínium részleteket, és Luxalon alu és poliészter álmennyezetet. Érdekesség, hogy az eredeti funkció következményeképpen az épület rendkívüli elektromos kapacitásokkal bír: 4 helyiségben alakítottak ki 0,4 kV-os fogadóállomást, áramkimaradás esetén pedig 2 nagy teljesítményű aggregáttal biztosítható az áramellátás! A gépek hűtése miatt légkondicionálókat is be kellett építeni, így az irodák - Budapesten akkor még újszerű módon - szintén légkondicionáltak voltak.

A telek U alakja a korábbi épületnek megfelelő, ám talán túlságosan is körbeszorítja a szomszédos templomot. A templom és az új épület a fentebb leírt szándék ellenére sem képez szerves egységet, a köztes közlekedő- és légterek szűkösek és sötétek. A telek észak-déli irányban elnyúló, Petőfi Sándor utcai része rendkívül keskeny. A másik oldal is keskeny, és a harmadik emeletig a benapozottság a templom közelsége miatt nagyon alacsony. A Petőfi Sándor utca és Városház utca közötti átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek mészkő domborműve, míg a Szervita téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél alkotást.

A pince közel felét az épülettechnológiai helyiségek foglalják el, a többi raktár és közlekedő. A földszint egykor sokkal világosabb volt, sok üvegfallal, átlátható terekkel épült meg. Mára ez a kereskedelmi funkciók betelepülésével (kávézó, palacsintázó, ügyfélszolgálati iroda) teljesen megszűnt. A félemeleten dupla szintmagasságú géptermek találhatók. Az 1-2. szinteken a távközlési technológiai helyiségek és irodák kaptak helyet. Az első emeleten volt a kábelrendező, a 2-3. szinten a géptermek. A 3-5. emeletig főleg irodák, illetve néhány raktárhelyiség találhatók. A 6. emeleten nagy alapterületű raktárhelyiség, étterem-konyha, és kazánház található. A legnehezebben kihasználható részek az 5. és 6. szint között helyezkednek el. Ezek technológiai szinteknek épültek ki, belmagasságuk mindössze 1,5 méter!

És milyen lehet egy esetleges új épület? Erre a szabályozók adhatnak némi útmutatást. A parkoláshoz mindenképpen mélygarázs szükséges. A jelenlegi épületre emeletráépítés nem lehetséges, magastető sem létesíthető. A földszinti közlekedőterek kötelezően megtartandóak. Az épület utcaképi védettségű, műemléki környezetben helyezkedik el. Az eredeti funkció (távbeszélő központ és irodaház) mára irodaházra és kisebb részben kereskedelmi ingatlanra változott. A jövőben kereskedelmi-irodai funkciót kaphat az épület, de ez már az új tulajdonos döntése lesz.

Képgaléria az épületről

Kérdés: szerinted milyen funkciót lehetne telepíteni egy 1,5 méteres beltéri magasságú helyiségbe?

Források:
http://www.postamuzeum.hu/
Magyar Építőművészet, 1977/5. p.10.
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/gallery/5/748.html
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/history/6.html
http://www.deteimmobilien.hu/ingatlan/files/103c-ingatlaleiras_magyar.pdf
http://urbanista.blog.hu/2009/01/20/elado_a_matav_szekhaz_a_szervita_teren_megy_a_magyar_telekom_egy_csomo_mas_ingatlana

Megjött az első metrószerelvény, 2009. február 9-én mutatták be a sajtónak. A szállító az Alstom, ők gyártanak 22 darab 5 kocsis szerelvényt a 2-es metró vonalára, majd később még 15 darab 4 kocsis szerelvényt a 4-es metrónak. Utóbbin már teljesen automatikus vezérléssel utazhatunk, vezető nélküli változatokon. Az Alstom által gyártott modell már 1997 óta létezik, hasonló szerelvény közlekedik többek közt New York-ban, Párizsban, Londonban és Sao Paolóban.

Régi és új a Fehér úti járműtelepen. (Forrás)

Mi majd 2009 második felétől utazhatunk az első szerelvényen, addig a próbautak, tesztelések zajlanak. Az utolsó szerelvény 2010 elejére állhat forgaloma a 2-es vonalán, azaz ezután már csak újak járnak majd ezen a vonalon, a szovjet kocsik a 3-as vonalra szorulnak vissza. Kiváncsi vagyok, hogy a selejtezett metrókocsikból ugyanúgy lesz-e kiárusítás, mint ahogy az UV villamosoknál volt?

Források:
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=442054
http://www.gondola.hu/hirek/89222
http://www.168ora.hu/sebesseg/vadonatuj-metrokocsikkal-suhanhat-hamarosan-29831.html
http://www.mfor.hu/galeria/389.html?PageNo=2&catPage=1
http://index.hu/politika/belfold/budapest/metro5196/
http://www.mfor.hu/galeria/474.html?PageNo=11&catPage=1
 

Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a tömegközlekedésről volt szó, most az ipari területek és a zöldfelületek következnek.

Ipar
A 70-es évekre a gazdasági fejlődés és Budapest fejlesztése előtérbe hozta az ipar decentralizálásának szükségességét. Míg a 60-as évek elején a magyar iparban fogalkoztatottak 43 százaléka dolgozott Budapesten, 1970-ben már csak 34 százalék. Fővárosi Iparkitelepítési Alapot hoztak létre a szennyező üzemek kitelepítésére, 1971 és 75 között 800 millió forintot irányoztak elő a célra. Vidékre települtek az Illatos úti Állati fehérje-takarmány Termelő Vállalat egyes részlegei, a Baromfiipari Országos Vállalatnak 9 telephelye, a Fővárosi Műszeripari Vállalat óbudai részlege, és a Ganz-MÁVAG gyár bővítésre alkalmatlan területen elhelyezkedő részlege is. (Ez utóbbi talán a mai Millenáris?) Helyükre részben lakótelepek épültek, részben a hiányzó raktári kapacitásokat igyekeztek pótolni. A 20. század elején az volt az uralkodó felfogás, hogy az észak-nyugati szélirány figyelembevételével az ipart a város délkeleti részébe kell telepíteni, ill. áttelepíteni. Ekkor jelölték ki a X. kerületet és a IX. kerület külső részeit ipari övezetnek. A környező városrészek, ill. települések rohamos fejlődésnek indultak (Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet). A 70-es évekre az a szemlélet is megjelent, hogy a zavaró üzemeket nem lehet mindenhonnan kitelepíteni, ezért a zavaró hatás csökkentése is előtérbe került. Az egy nagy ipari központ helyett több kisebbet jelöltek ki: Angyalföldön és Újpesten a Váci út mentén (ez napjainkra irodaházas zónává alakult, a Duna-parti részek pedig egyre jobban beépülnek), Újpesten a vegyi üzemek által elfoglalt területen, Kőbányán a Jászberényi út és a Gyáli út mentén, a külső Ferencváros Duna közeli területein, Csepelen, Kelenföldön, valamint Óbudának a Szentendrei út és a Duna között elterülő részén. A városrendezési terv szerint a városon kívül, ill. annak szélén Budaörs határában (raktárbázis), Csepelen, Százhalombattán, Dunakeszin alakítható ki ipari központ. Ipari park létesítése szerepelt az óbudai Kaszásdűlő területén.

A rendszerváltás óta a raktározási, logisztikai központok szerepe tovább nőtt (Szabadkikötő, BILK, M0 körüli fejlesztések), míg a nehézipar, a textilipar, a vegyipar stb. szinte teljesen eltűnt Budapest területéről. Helyettük a szolgáltató szektor erősödött meg, a rossz levegőért pedig ma már nem az ipar, hanem a közlekedés az első számú felelős.

Zöldfelületek
Az általános rendezési terv a meglévő zöldfelületek fejlesztésével számolt. A 70-es évek elején az ápolt parkterület 987 hektár volt - ez a város összterületének kb. 1,7 százaléka, lakosonként átlag 5 négyzetméter. A belső kerületekben azonban egy lakosra kb. 0,22 nm zöldfelület jutott csak. Ezen a téren Budapest az elmúlt években sokat vesztett: a nagy parkok megtartása mellett sok kisebb zöldfelület épült be, több mint 50 futballpálya szűnt meg. A 60-as évek két új parkot hozott: a gellérthegyi Jubileumi-parkot, és a Közratár utcai Hámán Kató parkot (ma Nehru part).

A Duna menti üdülőterületek (Római-part, Leányfalu, Göd, Dunaharaszti stb.) vagy nagyon lerobbant állapotúak, vagy beépültek/beépülnek.

3 óriásparkunk fejlesztésével akkoriban is számoltak:

1) a Margitsziget fejlesztésekor a Palatinus strandnak állóhajóra történő kiterjesztését tervezték, tőle délre jégpályát terveztek. A Nagyszálló régi épülete mellé a tervnek megfelelően új tömb épült. 2008-ban az egykori Casino épülete is megújult - ennek bővítését tervezték 1971-ben. A japánkert mellett, a Buda felé néző oldalon pihenőhajóval bővült volna a szolgáltatások köre. A Nemzeti sportuszoda (ma Hajós Alfrédról elnevezve) mellett csónakház létesült volna. A Hajós Alfréd uszoda a 2006-os úszó EB-re újult meg. A zöldfelületek ebben az óriásparkban vannak a legjobb állapotban.

2) A Hajógyári sziget rendezése, az északi rész közparkká és sportligetté alakítása után a tervek szerint a Margit-szigetet tehermentesítette volna. Ma a déli részen az Álomsziget építését tervezik, az északi rész pedig fejlesztés után kiált, egész évben úgy néz ki, mint ha most ért volna véget a Sziget fesztivál.

3) A Városliget fejlesztésekor a városfejlesztési terv számára az első feladat a nemzetközi vásár kitelepítése volt. A Hungexpo területére sikerült a kiállításokat összpontosítani.

4) A Népligetben a tervek szerint strand, ifjúsági klub, különböző korosztályok számára játszó- és sportterek, éttermek létesültek volna. A terv térképén strandfürdő, fedett uszoda, műjégpálya, tejvendéglő, olvasókert, csónakázótó, gyümölcspavilon, 100 adagos főzőkonyha, éttermek, parkolóhelyek szerepelnek. Ehhez képest vasúti próbapálya, Ganz telep hasított le a zöldfelületekből, az egykor Budapest legnagyobbjának számító étterem pedig romjaiban hever ma is.

Ezek mellett a strandfürdők 67 hektár területet foglalnak el. Nagy hiány volt a profi úszósport számára alkalmas uszodák hiánya. A Hajós Alfréd fejlesztése és a Komjádi uszoda (1971) oldották meg ezt a gondot. Strandfürdő építését tervezték a XIV. kerületben, a Paskál-dűlő területén - ez lett a Paskál strand. A Kelenföldi lakótelep központjába is terveztek sportuszodát, ez a Kondorosi útnál épült meg. Sportligetek kialakítását tervezték a X. kerületi Fehér út mentén, a III. kerületi Mocsáros-dűlőben, és a XIII. kerületi Rákos-patak mentén - ezek nem valósultak meg. Nagy zöldfelület még az Állatkert területe. Ennek bővítéséről 1971-ben annyit írtak, hogy "jelenlegi bemutatókertjén kívül a II. kerületi Vadaskert területén van bővítési lehetősége." Ma a Vidámpark kiköltöztetésével lehetne az Állatkertet bővíteni, ehhez azonban a Vidámparknak is új területet kellene találni, és a muzeális értékű játékok elhelyezését is meg kellene oldani (pl. a száz éves körhintáét). A temetők is komoly zöldfelülettel bírnak. A 70-es évek elején ezen a téren is hiány keletkezett. Új temető nyitását Solymár térségében és a XI. kerületben tervezték, közben sok kisebb temetőt felszámoltak. A zöldfelületek kapcsán optimistán nyilatkozott a városfejlesztési tervet bemutató könyv: "A ma is meglevő növényszeretet az életszínvonal növekedésével fokozódik." Elnézve mai újgazdagjainkat, ez az állítás nem kis naivitást tartalmaz...