Sín kulturális központ

2007. december 13. - fovarosi.blog.hu

A KÉK (http://www.kek.org.hu/) szervezésében ismét volt egy városnéző séta. Ezúttal a SÍN kulturális központba lehetett ellátogatni Budapest XVIII. kerületébe. Én 2007 december 9-én, vasárnap jártam ott.

Eredetileg textilgyárnak épült az az épületegyüttes, amit az 1920-as években a Fugger család építtetett. A második világháborúban nem érte nagyon nagy kár az épületet, kisebb belövésekkel megúszta az ostromot. Többen a gyár pincéiben vészelték át a legnehezebb napokat. Az ötvenes évek során államosították, a kispesti textilgyár hulladékfonója (magyarul: mackóruhák gyártója) lett. A 80-as évek második felében váltott profilt az épület: 1986-tól kezdve kezdődött itt el a díszletgyártás, de csak 1988-ban állt fel teljesen az üzem. Volt itt minden, ami filmek, színházi darabok, vagy akár operák díszleteinek elkészítéséhez kellett: asztalos műhely, szobrászműhely, lakatosok, festők. A nagy csarnokban (1300 nm), ahol korábban a textilipari gépek sorakoztak, a festők kaptak helyet. A mellette álló másik, kisebb csarnokot megmagasították, hogy itt tudják felállítani a díszleteket. A díszletállító torony sem kicsi, 20x20 méter az alapterülete. Sőt, még a világítást is hozzá "próbálták": így lehetett igazán jól látni, hogy az adott díszlet hogy fog mutatni a színpadon. Ebben a nagy teremben ottjártunkkor egy kis bábszínház-előadást láthattak a gyerekek. Magyarország minden területére szállítottak innen díszleteket - a csúcson 80-120 fő dolgozott itt. A rendszerváltás után a kultúrára (is) egyre kevesebb pénz folyt, így aztán a megrendelések is megcsappantak. 1996 és 1998 között zajlott le a "lassú halál": a Kistext-től a fővároshoz került az üzem. Ma is a főváros a többségi tulajdonos. 2006-ban újra élet költözött az épületbe: ekkor alakult meg a Sín Kulturális Központ.

És a jövő? Az épületet kulturális háttérintézménnyé szeretnék fejleszteni. Ehhez Kis Péterék irodája (ld. például a Szent György tér átépítése, Állatkert rekonstrukció stb.) készített tervet. Nagy színházterem épülne a nagyterem egy részének és a díszletállító torony terének egybenyitásával. A csarnok melletti, régebben óvodának használt téglaépületben festők műtermei kapnának helyet. De a szobrászoknak is kialakítanának műtermeket. Ez a hely tehát nem a Millenárishoz hasonló kiállítási központtá, hanem inkább egy művészek (és művészetek) találkozóhelyéül szolgáló intézménnyé válhat. Már ha lesz rá pénz...

Ez volt a nagy csarnok, ahol a textilgyártás folyt.

Melyik együttes is énekelte ezt? Valahol már hallottam...

A beszélgetés résztvevői: Lóky Tamás (Sín, ügyvez. ig.), Schiff József (gépész volt a díszletgyári időkben), és Csaba Tímea (a KÉK önkéntese, építész)