Budafok nagymértékben a Törley családnak köszönheti, hogy bor- és pezsgőkultúrájáról lett ismert, mégis hagyja tönkremenni a család sírboltját. Belógtunk, körülnéztünk, fotóztunk.


Kép: Wikipedia / Civertan

A Törley család (régi nevén Schmierl) története Bálinttal kezdődik, akinek 1858-ban született legkisebb fia, József, a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reims-ben egy pezsgőgyárban kezdett dolgozni. Kitanulta a szakma alapjait, és amikor Budapestre küldték, hogy keressen megfelelő alapbort a pezsgőgyártáshoz, inkább önállósodott, és saját üzletbe vágott. Présházat, pincét vásárolt, és intenzíven hirdetni kezdett. Az üzlet annyira bejött, hogy 1890-ben már nagyobb helyre költözhettek. 1896-ban Ferenc József nemesi címet adományozott Törley Józsefnek. A századfordulóra Törley-é volt a monarchia legnagyobb pezsgőgyára. A fejlesztések egyik eredményeképpen a Törley pincészeté lett az ország első teherautója. A kocsit a francia gyárból nem szállították, hanem hazavezették. Jellemző Törley-re, hogy a teherautó oldalára egy hatalmas feliratot festetett - hadd lássa Európa a márkanevet!

Feleségül Sacelláry Irént vette, akitől egy gyermek született 1886-ban. Ám a kis Mariska másfél évesen elhunyt. Újabb gyermek nem született. Így amikor 1907-ben Törley József elhunyt, nem volt egyenes ági örökös. A gyászoló özvegyasszony méltó emléket kívánt állítani az elhunytanak, a családi sírboltot a kastély feletti parkban építtette meg. A tervezéssel a család "házi építészének" számító Ray Rezsőt bízta meg. Úgy rendelkezett, hogy minden évben egyszer, Törley József halálának napján misét tartsanak a mauzóleumban. 

Az építmény az ortodox mauzóleum építési szokásokat követi, szecessziós díszítményekkel gazdagítva. Nem temetőben, hanem a Sarló utcában, a család kastélyának és üzemeinek közelében épült fel. Ez Magyarország egyik legnagyobb méretű síremléke. A szobrokat, kőfaragványokat Damkó József készítette, az ablakok már megsemmisült üvegeit Róth Miksa. Az épület két szintes. Az utca felőli, a torony tövében lefelé vezető lépcsősor a sírokhoz vezet, míg a hátsó bejáraton jutunk az emlékkápolnába, ahol a miséket tartották.

A gyárat a rokonok vezették tovább a második világháborúig. 1949-ben aztán az összes létesítményt államosították, a családot szétkergették. 1957-ben feldúlták a szarkofágokat, Törley Mariska sírját és Törley Bálint koporsóját. A hivatalos magyarázat szerint fegyvereket kerestek a forradalom után, bár valószínűleg inkább ékszerek után kutathattak a fosztogatók. A mauzóleum kertjében hetekig hevertek szétszórva a család földi maradványai, míg a temetkezési vállalat emberei végül egy köztemetőbe átvitték a csontokat - hogy hová, azt pontosan senki sem tudja. Így bánt (el) az utókor a család emlékével. A mauzóleumot egy ideig lőszerraktárnak használták, aztán magára hagyták gazdátlanul. A műemlékké nyilvánítás sem hozott ebben változást, az épület belső terei ma is romosak, feldúltak. A felújítás akadálya egyrészt a magas költség - több, mint 200 millió forintot simán elnyelne egy műemléki alaposságú felújítás -, másrészt az, hogy egy mauzóleumot képtelenség üzleti alapon működtetni, így aztán senki nem lát nagy fantáziát a felújításban.





Az egykori mozaikdíszítésnek már csak a nyomai vannak meg, a meanderminta aranyozása pedig végleg lekopott. Pedig az öregek azt mesélték, hogy hajnalban és napnyugtakor szinte ragyogott az épület.







Jézust ábrázoló falkép az altemplomban 1911-ben, és szétbarmolt valóságában napjainkban





Az altemplom (emlékkápolna) egykori pompájában, és romos mai állapotában



A kripta, ahol a család holtában sem lelhetett nyugalomra. Az első kép 2011-ben, a második 2001-ben készült.





Az emlékkápolna bejárata a kert felől. Ennyi maradt a díszes mozaik burkolatból.



Illés Tamás fotói a mauzóleumról itt megtekinthetők.

Források:
http://www.muemlekem.hu/magazin/torley%20mauzoleum%20budafok%20torley%20jozsef
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rley-mauz%C3%B3leum
http://www.vendegvaro.hu/torley-mauzoleum
http://nol.hu/archivum/archiv-22539
https://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=article&id=15271#pics
http://margitsziget.blog.hu/2011/03/15/a_viztorony_epitesze_ray_rezso_vilmos
http://www.lakaskultura.hu/kitekinto/a-pezsgogyaros-emlekere-42130.html


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!