A Rákócziak birtokai, egyedi fénycsatorna, pöttyös mennyezet és trikolór peronfalak: a Budapesti Műhely tervezte Rákóczi tér metróállomás a 4-es metró egyik legegyénibb állomása lett. Nézzük meg közelebbről!
A Rákóczi tér a metróépítés előtti utolsó állapotában, 2003
A metróvonal tervezője, a Palatium Kft. két metróállomás tervezésének lehetőségét kínálta fel a Dévényi Tamás vezette Budapesti Műhely építész csapatának, ők választották ki a Rákóczi teret. A tervezés megkezdésekor a vasúthatósági engedélyezési terv a térre még aluljárót írt volna elő - ennek szükségtelenségéről Dévényiék győzték meg a hatóságokat, így a megépült állomás mozgólépcsője közvetlenül a felszínre érkezik.
Vanik Zoltán légifelvétele, 2014
A mozgólépcsők a tér Nagykörút felőli vége felé tájoltak, a liftekkel a Vásárcsarnok közelíthető meg könnyebben. Ennek megfelelően két kijárati épület is épült, felszíni részeiket egy vízmedence köti össze. A "tó" még nevet is kapott, ez lett a Rodostó:
(fotó: Vanik Zoltán)
Építésekor nagy vitát váltott ki, hogy a metrókijárat ferde vasbeton tetőzete kitakarja a körút felől a vásárcsarnok látványát. A tervezők persze ezzel számoltak az építkezés előtt: megnézve a korabeli képeket, látható volt, hogy a csarnok 1894-es átadása után hamar teleültették fákkal a teret - azaz már akkor sem volt cél a csarnok főhomlokzatának láttatása a körút felől. Egy másik érvük az volt, hogy a főhomlokzat nem a tér közepe felé néz. A tér ugyanis nem szabályos négyzet alakú, így a csarnok tengelye nem esik egybe a tér középtengelyével.
(kép: Google Earth)
Azt viszont sikerült elérni, hogy a csarnok bejárata előtt ne haladjon autóforgalom - és ez így helyes. A burkolt terület alatt, részben a 4-es metró beruházásának részeként - mélygarázs épült, amely része a csarnok -1. szintjén létesített parkolóháznak.
A mozgólépcsőket egy visszafordulós galériaszinttel építették meg, föléjük pedig a fenti mozgólépcsőkkel azonos lejtésű, így a lehető legkisebb helyigényű vasbeton tető emelkedik - ezek a megoldások segítettek abban, hogy a Nagykörút felőli részen egy fát se kelljen kivágni a mozgólépcsők elhelyezése miatt. (A tér 56 fája közül huszonkettőt vágtak ki. A huszonkettőből tizenhét károsodott, beteg fa volt, így itt ebből a szempontból nagy kárt nem okozott az állomásépítés.)
(fotó: Rizsavi Tamás)
A hatalmas földnyomást ezen az állomáson nem keresztgerendák, hanem gyűrűs rendszer veszi fel. A két eltérő szélességű és magasságú vasbeton "körgyűrű" éleibe a Rákócziak hajdani birtokainak nevét nyomták bele.
Az állomás természetesen jóval nagyobb, mint amit az utas láthat belőle. Az utascsarnok harmada, a mögötte levő üzemi résszel együtt felülről kiásva készült el, így nagy belmagasságú terek jöhettek létre. A harmadik egy szinte önálló gépészeti építmény sok szintre osztva.
(kép: Fővárosi Blog)
A peronszinten három különböző színű mozaikcsempét használtak: piros, fehér és zöld színekben, tudatosan utalva a nemzeti trikolórra. Az átjárókba erős fényű fénytest blokkok kerültek - ezek ma meghatározó design elemei a peronszintnek. Kérdés, hogy vajon 5-10 év múlva hány világítótest fog világítani, mennyire lesznek ezek karbantartva?
(kép: Fővárosi Blog)
A mozgólépcsők fordulójának csarnokába eredetileg rozsdamentes acél menyezetet terveztek, de a vélhető káprázázás miatt végül nagy körökből álló, "pöttyös" álmennyzet készült szálcementből, ami az indirekt világítás visszatükrözésére is szolgál.
(kép: Fővárosi Blog)
A lefelé tartó mozgólépcsők között két, egyenként 80 cm átmérőjű cső fut le a felszíntől a peron szintjéig. Ezek tetején egy számítógép vezérelte tükör rendszer áll, amely a napfényt a csöveken át juttatja le 21,5 méter mélységbe. A mesterséges megvilágítás mellett ennek inkább szimbolikus szerepe lehet, nekem legalábbis nem tűnik úgy, mintha igazán komoly fénymennyiség jutna így le a mélybe. Ez inkább egy kis "gag" az állomáson. Vajon 10 év múlva foglalkoznak majd még a tükrök és a számítógépes rendszer karbantartásával?
Suhanás tovább... (kép: Fővárosi Blog)
A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:
retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2015.07.09. 08:59:22
Jegkoko 2015.07.10. 07:54:47
Measurer 2015.07.11. 11:55:16