Március végén újra frissült a fortepan fotóadatbázisa. Ezúttal kb. 4000 kép került fel, a legszélesebb választékban. A budapesti képek közül kiemelkednek a Középületépítő Vállalat fotóarchívumának képei, valamint Vozárik Edit műemlékeket ábrázoló fotói. A budapesti képekből válogattam egy csokorral, íme.
270119: Az 1956-os forradalom egyik szimbolikus epizódja volt a Sztálin-szobor ledöntése. A szobor ott állt, ahol most az 1956-os emlékmű, a Néprajzi Múzeum két karéjának ölelésében. A szobor ledöntéséről Kopácsi Sándor, Budapest akkori rendőrfőkapitánya is írt, megemlítve, hogy aki később a börtönben azt vallotta bebörtönzése okáról, hogy szobrász volt, arról rögtön tudták, hogy hol volt azon a napon. (További részletek a patreon oldalon!) (adományozó: Vozárik Edit)
269611: A Vérmezőt egészen 1947-ig katonai, védelmi okokból nem engedték át a fővárosnak, a környéken jelentős zöldterületek kerülték el a felparcellázást, beépítést. Így a Várnegyed hátsó oldalára számos pontról maradt meg a remek rálátás. Ezt használták ki az 1960-as években is, amikor a toronyházat megtervezték az Alagút utca 3. alatti telekre. Korábban a Philadelphia kávéház működött itt – először 1898-ban említették ezen a néven. A huszadik század első felében még menő kávéháznak számított, ahol gyakran fordult meg Ady Endre és Szabó Dezső is. A második világháborúban az épületet súlyos bombatalálat érte, így a háború után ez is a foghíjtelkek egyike lett. 1966 májusában indultak meg a munkálatok, a kivitelező a 42-es számú Építőipari Vállalat volt, az építész-tervező pedig Boross Zoltán (BVTV). A felépült magasház aljában két szintet foglaltak el az OTP irodái és ügyfélterei, e felett 12 lakószinten lakások épültek, legfelül pedig egy magasított párkányzatú lapostetővel zárták le a 47 méter magas épületet. 1967 júliusának végére került tető alá, majd az állványok elbontása után, 1968 februárjában vált láthatóvá az új homlokzat is, tavasszal pedig elkezdődhetett a lakók beköltözése. A ház leghíresebb lakója Puskás Ferenc labdarúgó volt. (adományozó: Középületépítő Vállalat)
270679: Az Árpád híd, metróállomás kereszteződése 1974 körül. A József Attila színházból kinézve látható, hogy már betonozzák a metróállomás dobozait is, és két vége felől elindult a felüljáró építése is. Hogy hogyan épült volna be a terület az 1940-es években, hogy került oda buszpályaudvar és SZOT toronyház, és hogy milyen a kilátás utóbbi tetejéről, azt olvasd el itt >>> Árpád, híd metróállomás - megépült és meg nem épült tervek. (adományozó: UVATERV)
222710: A Baross téren járunk 1974 körül. Már van 2-es metró, és nagy divatja van annak, hogy az égvilágon minden műemléket Schönbrunn-sárgára festünk, az eredeti színétől függetlenül. A pályaudvar épületén még egy kék neonokkal kivilágított óra látható, előtte pedig a Kővári György által megtervezett aluljáró rendszer, amely a pályaudvar alatti pénztárcsarnoktól egy folyosón, majd egy nyílt téren át vezetett a metróig – mai szemmel nézve meglehetősen sok gyaloglásra kényszerítve a tömegközlekedő utasokat. Érdemes egy pillantást vetni az „UFÓ” kandeláberekre is – ma már talán nem is maradt ilyen sehol a városban. (fortepan.hu / Album 058)
269074: A Bécsi út 1980 körül. A panel lakóépítések elszívták az idővel egyre szűkebb forrásokat a régi házak fenntartása elől, a régi házak lakóinak Újlaktól a belvárosig az IKV által szervezett gányolások maradtak felújítás helyett. Ez a helyzet látható itt is: az új még mindig kockaköves burkolatú, a kalapos üzlet már a múlté, növényzet sehol. A terület megújulása már a rendszerváltás után kezdődött meg, ma újra meglehetősen nagy forgalmú a térség – bár befejezetlenül álló, üresen rohadó házat is találni azért. (adományozó: Kanyó Béla)
269118: Budapest címere a szocializmus évtizedeiből. Fent az egy tornyos vár Pestet, lent a három torony Budát jelképezi. Az oroszlán, a griff és a korona már nincs ott körülöttük, helyette a Duna közepére odabiggyesztettek egy vörös csillagot. Ez a címer 1964-től 1990-ig volt érvényben. (adományozó: Kanyó Béla)
269558: A Blaha Lujza tér 1970 körül. A képen még teljes egységében látható Fekete Dániel szökőkút kompozíciója. A Nemzeti Színház 1964-65-ös lebontása után, a 2-es metró építése kapcsán rendezték a kb. 4000 négyzetméteres területet 1966-ban. Nagy ámulat volt akkoriban, ugyanis a FŐKERT egyetlen éjszaka alatt telepített át ide több 20-25 éves fát! A csobogót 1968-ban helyezték el itt, tehát a kép ezt követően készülhetett csak. 2022 decemberében már nem ezt hozták vissza a térre, hanem ennek a másolatát építették fel, a felszínbe integrált lefolyóval, három „ernyővel”. (orig: Középületépítő Vállalat)
227138: A második világháború végén, Szálasi rémuralma alatt a nácik egyik főhadiszállása a budai Várnegyed lett. Ahogy egyre szorosabb lett az ostromgyűrű, egyre inkább ide szorultak be a Vörös Hadsereg által támadott erők, egészen az 1945 februári kitörésig, amely borzalmas vérfürdőbe torkollott. Mindez a várpalota borzalmas pusztulását is magával hozta. A kép már a háború utáni újjáépítést mutatja, 1967 körül. Már áll a ma is látható kupola, mindenhol van tető az épületen. Érdekesség, hogy még áll a Főőrség épülete is, ezt csak néhány évvel később bontották le végleg: egyrészt megszűnt létezni a főőrség, másrészt az akkori koncepció szerint a palota körül a középkori várfalak bemutatására helyezték a hangsúlyt, nem a második világháború előtti állapot helyreállítására, mint napjainkban. (orig: Középületépítő Vállalat)
222697: Ez már egy világosabb, modernebb Budapest képe. Az 1966 körül készült képen a várnál hangsúlyosabban jelenik meg az akkori újdonság, a modernizáció jelképe, az 1964-ben átadott Erzsébet híd budai felüljáró-rendszere. A tervezők akkoriban hangsúlyozták, hogy a csomópont lámpás kereszteződések nélkül épült ki, így az autóforgalom folyamatosan haladhat rajta. Azt már csak a következő évek, évtizedek autóforgalmának növekedése mutatta meg, hogy ez milyen káros hatással lett a Rákóczi útra – ebből az út tulajdonképpen a mai napig sem állt helyre. (fortepan.hu / Album 058)
224203,
224207,
224201,
224204: Talán még sokan emlékeznek arra a reggelre 1999-ben, amikor szörnyű hírre ébredt az ország: teljesen leégett a
Budapest Sportcsarnok. Az épület tervezője, Kiss István, építész és sportoló volt egyben - akárcsak Hajós Alfréd. A megnyitó ünnepséget 1982. február 12-én, Budapest felszabadulásának évfordulójához időzítve tartották. Az első rendezvény a február 20-án megrendezett Magyarország - NDK válogatott atlétikai verseny volt. Tartottak is sport rendezvényeket, párt rendezvényeket és koncerteket is – ezekről bővebben
itt olvashatunk. Carlos Santana az első BS-beli koncertjén kapta a hírt, hogy megszületett a kisfia. Olyan örömmel fogadta a hírt, hogy két és fél órás ráadás következett, a szervezők gyakorlatilag képtelenek voltak leparancsolni a színpadról! Az épület sorsa 1999. december 15-én hajnalban pecsételődött meg. Talán egy égve maradt gyertya okozhatta a tüzet, amely a karácsonyi vásár kis pavilonjai között gyorsan terjedt. A csarnok menthetetlenül elpusztult, helyén ma a Budapest Aréna áll. (adományozó: Bertalan Ágnes)
270115: Az Erzsébet híd sem úszta meg a második világháborút: a visszavonuló németek felrobbantották ezt is. A háború után nagyon sokáig elhúzódott az újjáépítése, az új, ma is használt híd csak 1964-ben készült el. Egészen a hatvanas évek elejéig, másfél évtizeden át nézhették a budapestiek a régi híd csonkját, ahogy az ezen a képen is látható.
267834: A Gyermekvasút még egészen fiatal korában, 1957 körül. A szovjet példára megépített vasút Széchenyi-hegy végállomása a fogaskerekű végállomásának közelében kapott helyet. Érdemes ma is megnézni, szépen felújították az állomás épületét, és fogaskerekűzni is remek program, amikor éppen jár… (adományozó: Bolvári László)
Miért és hol csillog a Hadik szobor? Hogy sikerült ledönteni végül a Sztálin-szobrot? Hogy állt a szovjet csapatok kivonulása akkor, amikor ezt követelte Orbán Viktor 1989-ben? Miért gáz, ahogy a Várnegyed egyes régi lakóházait felújították? Légy a Patreonon tetszőleges összeggel támogatóm, és máris hozzáférsz a csak ott olvasható posztokhoz is, akár havi pár száz forintért cserébe. Részletek itt: https://www.patreon.com/join/4146891/checkout?ru=undefined
1819, amikor még csak hajóhíd kötötte össze Pestet Budával (Petrich András rézmetszete) 
A tér 1900 körül, a mainál sokkal nagyobb fokú beépítettséggel (Fortepan / adományozó: Jurányi Attila) 
