Ismét frissült a fortepan.hu, így aztán újabb adag képről elmélkedhetünk: vajon hol készülhettek, mit ábrázolnak? A képek nem feltétlenül Budapesten készültek, még Magyarország sem biztos. Van, amit könnyű lesz megfejteni, és van, amit nem. Tippeket, megfejtéseket kommentbe kérünk!

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"Ha a Nemzeti Színháznak egy mozi konkurenciát csinálhat, akkor az a színház nem ér többet egy mozinál..."

Szeptember 1: A Nikaragua-csatorna. A Panama-csatornát még meg se nyitották a világforgalom számára, máris új nagyszerű terv készülődik: a Nikaragua csatorna. Francia és angol kapitalisták akarnák kiépíteni a Nikaragua-csatornát azért, hogy az Atlanti és a Csendes óceán között legyen még egy nemzetközi viziút és így megtörjön Amerikának a Panama-csatornán való monopóliuma. Különösen Angliának fontos ez a terv, mert minden erőlködése ellenére is Amerika a maga hajózását kedvezőbb föltételekhez juttatta a Panama-csatornán, mint a többi államok hajóit. Nikaraguának a politikai zavargásai most nem alkalmasak ugyan erre a nagy munkára, de lehetséges, hogy éppen ez a roppant gazdasági lendületet teremtő nagy alkotás megszüntetné a különböző politikai klikkek (...) örökös marakodását és véres polgárháborúit. Maga Amerika is habozott egy ideig, hogy hol csinálja meg a csatornát, Panamában-e vagy Nikaraguában. Amikor a francia Panama-társaság 1889-ben megkezdte a csatorna munkálatait, Newyorkban egy Nikaragua-csatorna társaság alakult, amely már ingyen földterületeket is kapott Nikaraguától és Costaricatól a csatorna céljaira. Meg is kezdték 1890-ben a munkálatokat, de 1891-ben már abbahagyták őket és 1894-ben elárverezték a társaság földjeit. Most Anglia kapitalizmusának az érdekei talán mégis megvalósítják ezt a nagyszerű tervet.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Idén nyáron egyedi túrán vehettem részt: a Csepel Művek 250 hektárnyi (!) területén jártunk egyet, a második világháborúban épített, de a hidegháborús korszakban is fenntartott bunkereket nézegetve. A túrán Somogyi Levente, a BudapestScenes túrák szervezője vezetett minket.

Ez a nap is eljön hát. Annyi vita, pereskedés, jobbra-balra cikkcakkozás után most már tényleg utazhatunk az új metrókocsikon. Az első a 410-411-412-413-414 pályaszámú lesz. Milyen az Alstom metró, és miért ért ide ilyen lassan? Kis Metropolis történet.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"számozott helyeket akarnak a vonatok utasainak biztosítani"

Augusztus 1: Új városi bérházak. November 1-re az Angyalföldi-úti, a Lomb-utcai, továbbá a Haller-utca és Üllői-út sarkán épülő kislakásos bérházak elkészülnek és lakhatóvá válnak. A tanács az építkezési és szociálpolitikai ügyosztály, valamint a kislakások építésére fölügyelő bizottság javaslata alapján ezeknek a bérházaknak lakásbéreit megállapította és fölhívta a szociálpolitikai ügyosztályt, hogy a lakásokat november 1-re adja bérbe. A lakók kijelölése augusztus első napjaiban fog megtörténni.

Augusztus 1: A földalatti lejáró házikók eltávolítása. Már régebben tárgyalások folynak a Ferenc József földalatti villamosvasút Oktogon-téri lejáró házikóinak eltávolítása ügyében. A tárgyalások most befejezést nyertek és a tanácsa a lejáró házikók eltávolítását elrendelte. A mostani majolika helyett vaskorlátokat fognak fölállítani, amelyek a járdáról levonuló lépcsőt szegélyezni fogják. A tanács ezeknek a vaskorlátoknak fölállítását kedden tartott ülésében engedélyezte és az építkezésekre a helyhatósági építési engedélyt megadta.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Idén lett 100 éves a Népszálló. Bent jártunk, hogy elcsodálkozzunk: valamikor Zsolnay-kút és díszes falfestés járt egy szegényembernek, ha szerencsés volt.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


"... a főkapitánynak tehát nincsen egyéb dolga, mint rendeleteket gyártani. Ma is gyártott egyet."

Július 4: A Kálvin tér szabályozása. A főváros és a református egyházközség között megegyezés jött létre a Kálvin téren lévő templom környezetének egységes szabályozása tekintetében. A tanács a szabályozásra vonatkozólag tervpályázat kiírását határozta el és a pályadíjak összegét 24.000 koronában állapította meg. Ebből az összegből négy pályadíj lesz kitűzve 3000-6000 koronáig terjedő összegekkel, ezekenkívül a pályadíjat nem nyert tervekből a főváros négyet megvásárol és ezeket egyenkint 1500 koronával díjazza.

Július 14: A VII. kerületi elöljáróság új helyisége. A VII. ker. elöljáróság mai elhelyezése sem a hivatalt kereső felek, sem a közszolgálat érdekeinek nem felel meg. A tanács már az elöljárósági épülettel szomszédos házakban bérelt az elöljáróság egyes hivatalai részére helyiséget. A közgyűlés csere útján már régen megszerezte a kerületi munkásbiztosító pénztártól a VII., Dob-, Hársfa- és Csengery-utcák által határolt telektömböt és megbízott két műépítészt, hogy az új elöljárósági épületnek ezen a telektömbön való fölállítására készítse el a terveket. Az építészek legutóbb már bemutatták az új elöljárósági épület terveit. Ezek szerint az új épületben nemcsak a kerületi elöljárók hivatalos helyiségei nyernek elhelyezést, hanem ugyanitt volna az anyakönyvi hivatal, a kerületi kapitányság, a kerületi adófölügyelőség és a népjóléti intézmények is. Az építési költségeket a műépítők közel két és fél millió koronára teszik. Az építkezési ügyosztály átvizsgálva a terveket, azokat a kivitelre alkalmasnak találta. Most a városgazdasági ügyosztály az őszi első pénzügyi bizottság elé és ezen az úton az első közgyűlés elé terjeszti ezt a kérdést és kérni fogja a közgyűlést, hogy az új elöljárósági épület költségeit engedélyezze.

Az V. Apáczai Csere János utca 11. alatti épület eladósorban van. Az első világháború előtti építészet egyik jeles fővárosi épülete látott már dicsőbb időket is - a Horty-korszakban és a szockorszakban is. A KÉK jóvoltából bejutottunk és szétnéztünk az idén 100 éves épületben.