1932 augusztusában még ezrek nyaraltak a Rómain. Ma meg be van építve nyaralónak hazudott lakóházakkal. Lesz még valaha vizisport központ a Római-part?

A múlt héten bemutatott kőbányai pincerendszer egyik kijárata a Dreher-villa kertjébe vezet. Az egykor a főváros kulturális központjának is mondható, a kor legmodernebb berendezéseivel, pompásan berendezett villa ma az enyészeté. Bent jártunk.


Kőbánya neve nem csak a szocializmusban keltett asszociációkat a sör iránt. Mayerffy Ferenc - akiről Ferihegy is a nevét kapta - állítólag már 1815-ben sörházat nyitott Kőbányán. 1850-ben megalakult a Kőbányai Sörház Társaság. Aztán sorban jött a többi, köztük 1862-ben Dreher Antalé, és 1912-ben Haggenmacher Henriké volt a két legnagyobb.


A gyártelep a villával a 20. század elején (A kép forrása)

A fent említett Dreher Antal apja, Franz Anton Dreher (1735-1820) a Bodeni-tó melletti Pfullendorfból vándorolt Bécsbe. Ott csaposként kezdte, később sörfőzdét bérelt, majd 1796-ban megnyitotta a Klein Schwechat-i Városi Serházat. Ez volt az első Dreher sörfőzde. Élete végére már ő volt Bécsben a sörfőzésben az etalon. Fia, Anton Dreher - a "sörkirály" - még csak 10 éves volt apja halálakor, így csak iskolai tanulmányai befejeztével vehette át a kormányrudat a cégnél. Ausztriai és angliai tanulmányai után 1836-ban Schwechat-ba tér vissza. Itt fejlesztette ki az "alsóerjesztésű" sört - ezt hívjuk ma ászok sörnek, azaz Lager Bier-nek. Ehhez viszont hideg tároló pincék kellettek - építtetett is néhányat Schwechat-ban. Ám amikor Schmidt Péter pesti születésű, bajor földön élő sörmestertől meghallotta, hogy a korábbi kőbányászat eredményeképpen micsoda pincerendszer húzódik Kőbányán, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Elutazott Pestre, megvette Perlmutter Jakab serházát, és így birtokba vette a ház alatti kőlabirintust is. Így került el Dreher Antal Kőbányára, ahol rövidesen évi négymillió liter sört termelt. De maradt pénze arra is, hogy a Soroksári-Duna egy részét felvásárolta, hogy jeget vágasson a folyóból, majd újabb telkeket bérelt és vásárolt, kibővítette a gyárat. 1885-ben már több, mint 20 millió liter sört állítottak elő - ez a mai termelés kábé tízszerese! Az első világháborút követően a csökkenő sörfogyasztás miatt bővült a termékskála: a sör mellett már cukorkákat, csokoládét és likőröket is árultak.

A képek 2010 szeptember 18-án készültek

Havas József városi tanácsos valószínűleg 1856-ban és valószínűleg Hild Károllyal - a jóval híresebb Hild József öccsével - építtette az eredeti "Gartenhaus"-t. Havas még 1834 és 39 között a környékbeli apró szőlőstelkek felvásárlásával jutott hozzá a területhez. Itáliai utazásai nyomán ámulva írt az ottani villákról - ez minden bizonnyal szerepett játszott abban, hogy a ház klasszicista stílusban épült meg, noha akkoriban már a romantika is divatosnak volt mondható. A ház felépítésére 1856 március 31-én érkezett meg a Szépítő Bizottmány engedélye. Valószínűleg még ebben az ébben elkészült a ház a mai Halom utca 42. alatt. (A terveket nem szignálták, így csak valószínűnek tekinthetjük a tervező személyének Hild Károlyt.) Havas Józsefnek azért volt szüksége itt egy házra, mert abban az évben megnyitotta az ország első konyakgyárát ("Destillier Fabrik") Kőbányán, a szomszédos telken. 1859-ben Perlmutter Jakab szerezte meg az épületet - ő már sörgyártással foglalkozott. 1862-ben pedig Dreher Antal vásárolta meg a birtokot. Dreher hamarosan országos, majd európai hírű sörgyárrá fejlesztette vállalkozását. Így mód nyílt a villa fejlesztésére is, amelyre Dreher már Feszl Frigyest kérte fel.

1872-ben az épületet oldalirányban kibővítették, a főhomlokzat így két-két ablakkal bővült mindkét végén. Az építész itt szemmel láthatóan alkalmazkodott a régi épület stílusához: az épületre így nem kerültek rá a Feszlre jellemző romantikus részletek. 1907-ben Hubert József tervei alapján a hátsó homlokzathoz toldottak egy kiugró, kétszintes részt. Ez a két átalakítás a ház méreteit megnövelte, de hatását, klasszicista stílusát nem változtatta meg.


Feszl Terve 1872-ből (A kép forrása: Műemlékvédelem, 1983/3.)

1950-ben a villa parkját közterületté nyilvánították át - a mai Csajkovszkij Parkban zeneszerzők összefirkált szobrai sorakoznak. A park a "KGST piacáról" volt ismert még egy évtizede is. Érdemes lenne a parknak legalább egy részét visszacsatolni a villához, mert ma az épület főbejárata előtt méterekkel húzódik egy vasbeton kerítés. A szoci korszakban a munkásőrség kapta meg a villát. Ebből el is tudjuk képzelni, hogy milyen műemléki alapossággal óvták meg a villa berendezéseit. Semmilyennel. Csoda, hogy még ennyi minden egyáltalán megmaradt.

A házban néhány kandalló és kályha emlékeztet az egykori tulajdonos jómódjára. A zöld csempe az emeleti kályha része, ahol öltözőt, szekrénysort, gardrobe-szobát alakítottak ki. A konyhából étellifttel küldhették fel a finomságokat. Az alagsori konyha viszonylag épségben fennmaradt, ma is megvannak az eredeti csempék, a konyhai berendezések egy része. (Egy hasonló konyha a hédervári kastélyban ma védett műemlék.)
"Novák Gyula cége, a NOMA Kft. 2016-ig szóló bérleti szerződést kötött a volt Dreher Sörgyár és villa területén álló ingatlanokra. Két héttel azután, hogy a közgyűlés döntött a terület eladásáról. Az ügylettől 1 milliárd forintot remélnek. Novák jelenleg a kerületi szocialisták elnöke, a szerződés aláírásakor a KV Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. A telken romló állagú álló ipari műemlékek sorakoznak, alattuk húzódik a híres pincerendszer. Az államosítás után a Dreher-villa kertjét Csajkovszkij-park néven közparkká alakították, az épületbe később a munkásőrség költözött. A területhez tartozó komfort nélküli lakások jelentik ma Kőbánya egyik nyomortelepét. A tervezett ún. S1 projekt kulturális centrumot hozna létre az egyedi hangulatú területen. A beruházás jelentősen növelné az ingatlan értékét. Amennyiben a beruházó tisztán szeretné átvenni az önkormányzathoz tartozó 8 hektárt, a kerületnek kell megállapodnia a NOMA Kft-vel. A várható bevétel fényében vélhetőleg nem két fillérért." (HírExtra, 2007)
A villát szerencsére őrzik, így legalább annyit elért az önkormányzat, hogy az egykori pompa helyén nem hajléktalanok tüzelnek parkettát. Ám a felújításhoz már új funkció is kellene - ez pedig már nagy fejtörést okoz. A viszonylag nehéz megközelíthőség, a nagy távolság a városközponttól távol tartja az érdemi befektetőket. Az önkormányzatnál 2006-ban elkezdődött egy "S1" projekt, ami a terület rehabilitációját célozta, ám ez mára teljesen elhalt.

Források:
71. adás. Ráday Mihály: Új Városvédőbeszédek. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001.
Sisa József: A kőbányai Havas-villa. Műemlékvédelem, 1983/3., p. 177.
http://10ker.blog.hu/2009/12/03/a_dreher_villat_is_megszereztek_a_keruleti_szocialistak
http://www.hirextra.hu/2007/10/31/kobanyai-homalyos/
Négy Dreher Pesten. Budapest újság, 2010/6.


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Honnan kapta a nevét Kőbánya? Természetesen egy kőbányáról. Nem is akármilyenről! Bejártuk azt a földalatti bányarendszert, amelynek mészkövéből fél Budapest felépült.

A 4-es metró építése körüli kritikahegyek egyik kis kiszögellése az, hogy a Bocskai út és a Móricz Zsigmond körtér állomások túl közel vannak egymáshoz. Ezt most nem fogjuk eldönteni, de bemutatjuk, hogy mit láttunk, amikor bejártuk az építkezés e két állomását, és a köztük lévő alagútszakaszt.

Március elején lett 130 éves az MTI. Ez alkalomból áttekintjük a cég rövid történetét, és bejárjuk jelenlegi székházát is. A székház egyébként idén 20 éves, de ez nem nagyon érdekel senkit.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Cikksorozat Finta Józsefről

A cikksorozat befejező részében Finta József néhány meg nem valósult terve következik - a teljesség igénye nélkül. Aki sokat tervez, annak sok meg nem épült műve lesz. Vagy mert nem ő nyer a pályázaton, vagy mert az egész projektet törlik.

1933: a Margitszigeten a Nagyszállót átépítették. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter olyan beszédet mondott, ami a nagy büdi semmitmondásnak egy valóságos kis csimborasszója volt. Jó, hogy van róla hangos filmfelvétel. A szállodát Budapest egyesítésének évében, 1873-ban avatták fel, és 1933-ban újították fel. Utána meg 2000-ben is.


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

Cikksorozat Finta Józsefről

A K&H bankcsoport 2008-ban döntött új székház felépítése mellett, ahová minden dolgozóját összeköltöztetheti. Így egy helyre kerül az anyabank, a K&H lízingcége és a biztosító. A helyszín kiválasztásánál Milleniumi Városközpontban az egyik utolsó szabad telekre esett a választásuk. Érdekesség, hogy eredetileg ezt a területet Demjánék jelképes összegért átadták volna az államnak, hogy megépülhessen egy konfereciaközpont-szálloda komplexum, de az akkori kormányzat nem volt vevő az ötletre. Így a Finta Stúdió akkori tervei a fiókban maradtak, helyette a bank szerezte meg a terület egy részét. 2010.02.08-án helyezték el a K&H bank székházának alapkövét. Az akkor tervezett átadási határidő 2011 vége volt - és Magyarországon szokatlan módon ma is ez a határidő él. A tervezők - Finta József, Szabó Tamás János, Péter Gábor, Halvaksz Mónika és Dienes Szabolcs - két nagy tömbre osztották a székházat:

Ezúttal több kérdés is van, a válaszokat a kérdés sorszámával kommentbe kéretik beírni. A helyes válaszokat néhány nap múlva közöljük - érdemes lementeni a blog címét a kedvencek közé!