A Tabán évszázadai - 5. rész

Mint az előző részekből kiderült, a kezdeti felvirágzást tragédiák, járványok, háborús pusztítások és természeti csapások egész sora követte a Tabánban. Az 1875-ös vízözön után hamarosan újabb csapás érte a városrész népét.

A filoxéra, vagy szőlőgyökértetű (kép: Wikipedia)

Korábban a budai oldalon szinte végig jelentős szőlőültetvények sorakoztak: a legnagyobbak a szentendrei, a budai, a promontori (budafoki) és a tétényi borvidékek voltak. A tabániaknak a szőlőskertek munkalehetőséget is adtak. (E szőlőkultúra emlékét utcanevek még ma is őrzik: Villányi út, Somlói utca, Badacsonyi utca, Szüret utca stb.) Aztán mindez szinte egy pillanat alatt összedőlt, amikor ide is elért a rettegett filoxéra.

20 éve, hogy megnyitotta kapuit a MEO - Kortárs Művészeti Gyűjtemény. Eredetileg múzeum alapításaként indult a projekt: a 4M név (Modern Magyar Művészeti Múzeum) eredetileg ezt a projektet takarta, csak később lett a Ludwig Múzeum MüPá-ba költözésének projektneve. Múzeum helyett végül kiállítótér nyílt Újpesten, MEO néven. 

Eszperantó bábfesztivál. Uszoda Újpestnek. Újjáépült a New York-palota kávéháza. Megjelent a Fabulon. Ez történt 1971 szeptemberében Budapesten.

A Tabán évszázadai - 4. rész

A Tabán életében a szőlőművelés mellett fontos szerepet játszott az is, hogy itt volt az egyik dunai átkelőhely. Az e körüli folytonos mozgolódás elősegítette a szállásadók, kereskedők életét is. A Lánchíd átadásával mindez gyökeresen megváltozott. A mai Clark Ádám téren sorra épültek a díszes új paloták, a Tabánt viszont elkerülte a forgalom.

Eközben a "rácok", a szerbek részaránya is folyamatosan csökkent a Tabánban. 1851-ben Budán már csak 1180 szerb élt. Pedig valamikor még a szerb értelmiség központja volt itt, itt alakult ki a szerb irodalom. De ennek is vége lett, csak a nyomorúság maradt. A Rác fürdő sem éppen a legszebb évtizedeit élte, a prostitúció fészkelte be oda magát. Tiltott szerencsejátékok, zug-italmérések pusztították az agyakat.

Bemutatták a Traubisodát, átadták a Volga Szállót, megnyitott a Vadászati Világkiállítás és elindult a 3-as metró fúrópajzsa - ez történt 1971 augusztusában Budapesten.

A Tabán évszázadai - 3. rész

Bár ma erős romantikával viseltetünk a Tabán iránt, a történelmi adatok bizonyos értelemben kiábrándítóak. A kis házikók meglehetősen egészségtelen életkörülményeket biztosítottak, a járványok fészkei voltak: lakóit kolera és pestis is pusztította. A Dunához közeli, lapályosabb területeket a folyó árvizei pusztították - 1712-ben, 1732-ben és 1755-ben is. És ha mindez nem lett volna elég, a háborús csapások mellett jöttek a tűzvészek is. Ezek a tragédiák újra és újra visszavetették a Tabánt, amely így sosem városiasodott, nem tudott a többi városrésszel együtt fejlődni, bár a 17. század végi bevándorlásnak köszönhetően lakossága így is növekedett.

Lapozós kijelző a Nyugatiban, az ötvenezredik Trabi Magyarországon, új SZOT szálló a Rózsadombon és egyszerre két épülő metróvonal - ez történt 50 éve Budapesten.

A Tabán évszázadai - 2. rész

Buda 1684-es, majd 1686-os ostroma az addig felépült Tabánt nagyrészt elpusztította. Csak a dzsámi és két fürdőépület élte túl a támadásokat, az elmenekült vagy meghalt lakosság helyett szinte csak katonák és hadifoglyok maradtak. Az így önálló településként megszűnt kis városrészt Budához csatolták, majd új lakókat telepedtek meg - a vár környékén főleg magyarok és délszláv menekültek, Budán inkább katolikusok és németek. A betelepítésnek újabb lökést adott az, hogy 1690-ben Belgrádot a törökök elfoglalták. Így a szerb menekültek egy újabb csoportja érkezett Magyarországra, akik többek között Pomázon, Szentendrén, Ráckevén és a Tabánban telepedtek le. A budai rácok 5-6 ezres tömege a lakosság felét is elérte, míg a Tabán szinte kizárólag szerbekkel népesült be. A mai Szarvas tér környékén telepedtek meg először, majd házaikkal sorra népesítették be a hegyoldalt is. Házaikat mindenféle tervszerűség és szabályozottság nélkül emelték. Girbe-gurba utcácskák és földszintes vályogviskók lepték el a lankákat. A lakosság szinte teljes egészében részt vett a virágzó szőlőgazdálkodásban, borászatban. A háborúban elpusztult ültetvényeket rendbe szedték, újra fellendült az élet. A 18. század elején néhány évtizedre elvesztették jogaik egy részét, de 1752-ben Mária Teréziától visszakapták vallásszabadságukat, autonómiájukat. Ekkortájt épültek meg a Tabán templomai is. Ismerjük meg ezeket is!

A Döbrentei tér és környéke 1943 körül. (fortepan.hu, 105821, Carl Lutz felvétele)

Atomreaktort avattak Budapesten. Átadták az első "Fiat Fiatovics" Zsigulit. Megnyílt Csepelen a mára elfeledett Ifjúsági Park. Felújították a Pilvax kávéházat.

A Tabán évszázadai - 1. rész

A Naphegy és a Várhegy déli lejtőin lefutó, majd a Gellérthegy északi oldalára felkapaszkodó, zölddel teli területet hívjuk Tabánnak. A most induló cikksorozatban e kicsiny városrész gazdag múltja után eredünk. Hogy lett az egykor még eraviszkuszok által is lakott területből Budapest egyik szőlőművelő központja, kik voltak lakói, hogyan épültek fel és pusztultak el utcái, házai, és milyen tervek születtek újabb beépítésére? A most induló cikksorozatban a Tabán történetét ismerhetjük meg.