2007 április 7-én, azaz ma éppen 3 éve, hogy bemutatták a Szépművészeti Múzeum bővítésének terveit. A Karácsony Tamás tervezte bővítés a föld, pontosabban a Hősök Tere alá építené tovább a múzeumot. Az eredeti épületet Schickedanz Albert tervezte, az építés 1899 és 1906 között zajlott le.

Azóta eltelt egy bő évszázad, és mára igencsak megváltoztak az igények. A megnyitáskor egy múzeum a kultúra szentélyének számított, ahol éttermet nyitni szentségtörés lett volna. Ma viszont élményközpont egy múzeum, ahol komplett délutánokat eltölt az ember, és nem csak képeket néz, hanem videószobákban csücsül le, étkezni vágyik stb. Ráadásul 1906-ban az időszakos kiállítás fogalma sem létezett, így ilyen kiállítótér nem is épült. Az elmúlt évtizedben a Szépművészeti Európa egyik leglátogatottabb múzeumává vált, elsősorban a remek anyagra támaszkodó nagy kiállításoknak köszönhetően.
 

7 éve a legnagyobbak
2003-2004: Monet és barátai
2004: Joan Miró
2005: Dürer és kortársai
2006: El Gréco, Velázquez, Goya
2006: Rembrandt 400
2006-2007: Van Gogh Budapesten
2007: …és akkor megérkeztek az inkák
2007: Egy varázslatos különc - Friedensreich Hundertwasser művészete
2007-2008: Picasso, Klee, Kandinszkij
2008: A mediciek fénykora
2008: Lélek és test - Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével
2008: Reneszánsz fáraók Egyiptomban
2009: Mítoszok földje - Gustave Moreau művészete
2009-2010: Botticellitől Tizianóig
2010: Degas-tól Picassóig

A Van Gogh kiállítást 483 ezren látták, ezzel 2007-ben kategóriájában a világ 15. leglátogatottabb tárlata volt! A sok nagy kiállítás újabb tereket követelt - magyar módra jókora késéssel. Ha például a párizsi Louvre példáját vesszük, ott már a 80-as években megtörtént a történelmi épület bővítése, az akkor sok vitát kiváltó, ma már természetesnek, az épületegyüttes részének tekintett Pei-féle üvegpiramissal. Ez már csak azért is jó példa, mert a hazai bővítéshez szánt lejárati üvegkubust is sokan emlegették a Louvre üvegpiramisának másolataként. A tervezési folyamat 2006-ban indult be: Hiller megbízta Szécsi Zsoltot, az Állami Műemlékvédelmi és Restaurálási Központ (ÁMRK, mai nevén KÖSZ) vezetőjét a tervezési folyamat irányításával. 2007 július 27-én született döntés 3,3 milliárdos EU-támogatásról, ez adott igazán lökést a Baán László múzeumigazgató által már kinevezése óta dédelgetett projektnek. Művészeti tanácsadó testületet hívtak össze, pályázatot hirdettek. Mindössze 2 hónap állt rendelkezésre, de így is jó tervek születtek a zárt, meghívásos pályázaton. Az átalakítási munkálatok vezetője a múzeum részéről az intézmény főépítésze, Mányi István lett.

A pályaművek az Építészfórumon
Balázs Mihály, Bán Ferenc, Ferencz István, Janáky István, Karácsony Tamás, Mányi István, Vásáros Zsolt

A pályázaton Karácsony Tamás terve nyert. Ő akkor egy 6000 négyzetméteres föld alatti bővítést és egy 9x9 méteres alapterületű felszíni kockát tervezett, ahol 4 lift és egy lépcső vezet le a föld alatti két szintre, ahol ruhatár, étterem, kávézó, gyerekfoglalkoztató, múzeumi üzlet és egy 1200 négyzetméteres időszaki kiállítótér fogadja a látogatót:

A 2008-as, első változat

Az egyértelmű volt, hogy a régi épülettel senki nem akart túlzottan konkurálni, a főhomlokzatot a pályázók zöme láttatni engedte. A terv érdekessége, hogy lehetővé teszi a folytatást, pontosabban a felszín alatti összekötést a Műcsarnokkal, ha egyszer az is terjeszkedni vágyik. Akkor úgy volt, hogy 2010-ben lehet átadni az új részeket, de ez elég hamar túl ambíciózus tervnek bizonyult. Pedig a bővítésre nagy szükség van ahhoz, hogy az évi 400-500 ezer vendéget vonzó intézmény látogatása ne a téli járdán kezdődjön.

Csúfművészeti?

Az eredeti terv szerint a főlépcső közepébe is vágtak volna egy bejáratot - ez az elem aztán nagy vitát váltott ki. Sokan érveltek úgy - és magam ezt a véleményt osztom -, hogy az 1906-ból fennmaradt épület portikusza, oszlopai és lépcsősora építészeti egységben hívogatják betérésre a látogatót, így érthetetlen az a javaslat, amely a lépcsősor közepét kimetszve alakítana ki itt új bejáratot. Karácsony Tamás azzal védte álláspontját, hogy a bejárat így is bejárat marad, ráadásul a kimetszett kőanyagot egyszerűen felfele helyett lefele "irányítják át", így akár később az eredeti kőanyag felhasználásával vissza is állítható az eredeti állapot. A lépcsősor maradéka, a bejáratként már nem funkcionáló oszlopsor alatti tér is a vita részévé vált. Van, aki kiülős - szenvicsevős helyet vizionált ide, míg mások galambszaros, holt tértől óvtak. Aztán 2010 március közepén jött a hír, hogy Baán László felkérte a tervezőcsapatot, hogy "dolgozzon ki olyan megoldást, amely a főlépcső érintetlenül hagyásával tenné lehetővé az alternatív bejutást az új térszint alatti épületszárnyba". Másrészt arról tájékoztatott, hogy "A térről nyíló másik bejáratnál olyan alternatívát dolgoznak ki, amely az üvegkubus könnyedebb, légiesebb, az épülethez alázatosan viszonyuló megformálását eredményezheti."

A tervnek érdekes eleme, hogy a bejárati oszlopsort a föld alatt folytatja - igaz, más megjelenéssel és anyaggal jelezve az időközben eltelt bő évszázadot. Ezt a kis geget nagyon szeretem.

A Szépművészeti Múzeum honlapja

2008 áprilisában a pályáztatás körül állt a bál, többen a volt főparancsnokság körüli hercehurca megismétlődését emlegették. Miért maradt el a nyílt, nyilvános tervpályázat? Hogyan bírálták el a műveket? A BÉK arra vállalkozott, hogy meghallgatja a feleket, és a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozza. Kalmár László pedig cikket írt az Építészfórumra, ahol egy olimpiai úszóbajnokság példáját hozta fel a helyzet tarthatatlanságára. És tényleg: hogy lehet egy ekkora súlyú változtatásnál elhagyni a nyílt tervpályázatot? A Nemzeti Múzeum körüli botrány sejlik fel itt, bizonyítva, hogy a mutyinak nincs jobb- vagy baloldalisága. Viszont igen vonzó dolog lehet. "Sokat emlegetjük a MÁV-ot, a BKV-t manapság olyan szocialista nagyvállalatként, a társadalombiztosítást, az egészségügyet stb. olyan szocialista struktúraként, ami iszonyatos pénzeket nyelve el hirdeti a kádárizmus örök, sérthetetlen dicsőségét mind a mai napig. Az építészetben van eszköz a kezünkben, hogy ez ne így legyen. A pályázat ez az eszköz." - írta Martinkó József az ÉS hasábjain, és ebben igencsak egyet is érthetünk vele.
 

2008. december 11-én alá is írták a 3,3 milliárd eurós támogatásról szóló szerződést. Akkor 2009-es kezdésről, és 2011 tavaszi átadásról szóltak a hírek. Az ambíciókat jelzi, hogy a Szépművészeti Múzeum ásatási projektbe is fogott az egyiptomi El-Lahunban, saját kutatóintézet felállítását jelentették be 2010 elején, és CoolMúzeum néven új, internetes alapú programmal beindítását is meghirdették a fiatalabb generációk megszólítására. Miközben az új épületrésszel 21. századi bővítést kaphat a ház, a régi épületrész felújítása igencsak vontatottan halad. A tető rekonstrukciója, a Román csarnok felújítása, a raktárproblémák megoldása és a az épület klimatizálása is megoldásra, illetve befejezésre vár. 15 milliárd forintra lenne mindehhez szükség.
 

2009 januárjában a Közbeszerzési Döntőbizottság 3 millió forintos bírságot szabott ki a múzeumra, mivel a pályázati tender dokumentációját az eredményhirdetés után módosította, diktált alvállalkozóból társtervezővé minősítve át a nyerteseket. A Szépművészeti Múzeum úgy reagált, hogy a múzeum álláspontja szerint a módosítás pont azért történt, hogy az eljárás jogszerű legyen.

 
2010 februárjában új tervek jelentek meg. Karácsony Tamás és Selényi György átdolgozta a felszíni kapuépítményt. Az üvegkubust kőkapura cserélték. Korábban olyan javaslat is volt, hogy ezt a bejáratot át kellene helyezni a múzeum másik oldalára, de ez végül nem valósult meg. A mélyszinteket üveg felülvilágítókkal tervezték meg, úgy, hogy még a -2. szintre is érkezzen valamennyi természetes napfény. A meglévő épületben a most raktárnak használt egyes helyiségek is megnyílnak, ezzel az állandó kiállítás is bővíthető lesz. Tarlós István pedig - hogy csak a kampány hevében, vagy tényleg, azt majd megtudjuk -, arról beszélt, hogy a Nyugati pályaudvartól tartana a Hősök teréig az új múzeumi negyed. Kívánom, hogy igaza legyen, bár a terv megvalósulását ma utópisztikusnak érzem.
 

Az átalakítás kapcsán felmerült a tér átalakítása is. Eredetileg, a tér 20. század eleji kiépültekor még át lehetett gyalogolni a Műcsarnokból a Szépművészetibe. Ezt az állapotot igyekeznének most is helyreállítani - erre lehetőséget ad az, hogy az M0 keleti szakaszának átadásával csökkent a Hungária körgyűrű terhelése, így részben korlátozható lenne a téren áthaladó forgalom is. Ez a kezdeményezés Baán László ötlete, de a fővárosnak kell róla döntenie.

Bő 8 perces videó a Karácsony-féle tervről. Ez épül meg, vagy valami hasonló?

2010. március 17-én aztán jött az újabb pofon: műemlékvédők elérték, hogy a lépcső ne legyen kivágva, ne legyen építészeti jel a sarkon. "Megkértem az építészt, tervezze újra ezeket a részeket. A felszín alá vezető lépcső ne a főlépcsőből, hanem oldalról, rejtettebb helyről nyíljon. Az épület sarkához tervezett formát pedig ismét közelítse az eredeti, légies üvegkonstrukcióhoz" – nyilatkozta Baán az Indexnek. A Ráday Mihály nevével fémjelzett csapat tehát megfúrta a merészebb változatot. Az építész szakma visszavágott. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy az eredeti tervet támogassák. "Aláírásommal támogatom Karácsony Tamás Szépművészeti Múzeum bővítését célzó tervét, abban a formájában, ahogyan azt a szakmailag illetékes engedélyező hatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervzsűrije jóváhagyta és támogatta, és ahogyan a megrendelő, a Szépművészeti Múzeum elfogadta." Ezekhez a szavakhoz itt lehet csatlakozni. Ráday Mihályék pedig ellenkampányba fogtak, ahhoz meg itt lehet csatlakozni.
 

Tervek szerint 2010-ben Klimt kiállítással, 2011-ben pedig nagyszabású Cézanne tárlattal folytatódik majd a Szépművészeti Múzeum kiállítás-sorozata. Hogy pontosan hol és miben, az még nyitott kérdés.
 

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/487712
A Szépművészeti fejlesztése. Örökség, 2008/4, p. 15.
http://www.educafe.hu/index.php?cikk=10710
http://kultura.hu/main.php?folderID=911&ctag=articlelist&iid=1&articleID=295466
http://www.fn.hu//kultura/20100127/lezarhatjak_hosok_teret/
http://hetivalasz.hu/itthon/fenyes-tortenet-lehet-27251
Tovább bővül a Szépművészeti. Örökség, 2009/1, p. 4.
Hogyan bővül a Szépművészeti? - Örökség, 2009/3, p. 10.
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/8809-uvegkocka-helyett-kokubus
http://www.es.hu/index.php?view=doc;19480
http://epiteszforum.hu/node/15360
MuseumCafé 14. szám cikkei
http://index.hu/kultur/klassz/2010/03/17/raday_mihaly_megfurta_a_szepmuveszeti_boviteset/
 

1975. ápr 4-én, azaz ma 35 éve állították fel a Nulla kilométerkövet a Clark Ádám téren. Borsos Miklós alkotása a Sikló alsó állomása előtti kis parkban kapott helyet. Azért itt, mert innen indul a főbb útonalak kilométerszámlálása. Pontosabban az egyszámjegyű utak számozása, kivéve a 8-ast, de hozzátéve a 10-es, 11-es utakat is.

Eredetileg nem itt, hanem a királyi palota küszöbénél állt a nulla pont. Ez a műtárgy nem maradt fent sajnos, pedig a Lánchíd építésekor még át is helyezték a mai nulla pont helyre. A 20. század elején Festetics Pál vetette fel, hogy újra fel kellene állítani egy jelet. A Hungária Automobil Club felkarolta az ötletet, és 1932-ben felavatták a szobrot az akkori Kereskedelmi Minisztérium mellett, a járdán. Ennek alkotója Körmendi Frim Jenő volt. Felül Patrona Hungariae márványszobra állt, alatta a talapzaton három alak (gyalogos, kocsis, autóvezető) domorműve jelképezte a közlekedést, elől pedig felirat hirdette: "A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932". A szobor a második világháború alatt megsérült, ezért lebontották. 1953-ban a mai kilométer kő helyén egy újabb szobrot avattak fel, ez egy távolba (a jövőbe?) néző munkást ábrázolt, mellette autókerékkel. Molnár László volt az alkotó. Ezt a szobrot aztán 1974-ben áthelyezték Rákoshegy vasútállomás mellé.

A kép forrása: http://jelesnapok.oszk.hu/

Borsos egy mindenki által könnyen dekódolható jelet alkotott. Az ellipszis alakú, középen lyukas kő egy kis talapzaton áll, amire a KM betűket vésték. A szabályos tipográfiájú, szépen ívelt formájú szobor három méter magas.

Már az ókorban is voltak hasonló jelek. A Forum Romanumon Augustus császár állíttatta fel a Millarium Aureumot - innen eredt a mondás, hogy "Minden út Rómába vezet".

Rengeteg hasonló szobor, jel van a világban. Párizsban a Notre Dame előtt van egy kő a macsakkövek közé ágyazva, ez a Párizsból kiinduló autópályák 0 km pontja. Sydney városában a Macquarie Place-en áll egy obeliszk, ott ez a kiindulópont. Havannában az El Capitolio fő csarnokában egy 5 grammos gyémánt jelzi a padlóban a jeles pontot. Kecskeméten a Kossuth téren állítottak fel egy olyan emlékművet, ami az ottani utak kiindulópontja. Az indiai Delhiben pedig az a hely (Raj Ghat) szolgálja ezt a célt, ahol Mahatma Gandhi halottégetését végezték. Tokióban a vasúti kiindulópont a Tokyo Station pályaudvaron, az autós pedig a Nihonbashi híd közepén található. Mexikóvárosban a hatalmas katedrális előtti teret jelölték ki erre a célra. Pozsonyban a Mihály-kapu tövében (Michalská veža), Bukarestben a Szent György templom előtt van ilyen jel.

Ez pedig megjegyzésként érkezett, de kiteszem ide is: "Szintén szobrászművész édesapám mesélte, tehát valószínűleg nem anekdota, hanem igaz történet, hogy a 0 kilométerkő átadásakor Borsos megkérdezte az avatáson szintén jelen lévő kollégáját, Metky Ödönt, hogy neki hogy tetszik a mű. Metky: - Amit akartál, azt elérted. Borsos: - Hogyhogy? Metky: - Te egy nullát akartál, és ez egy nulla!"

Források:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_0_kilometerko_felallitasa_a_budapesti_clark_adam_teren__1975
http://www.kozterkep.hu/~/374/nulla_kilometerko_budapest_borsos_miklos_1975.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nulla_kilom%C3%A9terk%C5%91
http://en.wikipedia.org/wiki/Kilometre_Zero
http://www.vendegvaro.hu/0-kilometerko-Budapest
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kjc/0/7801/0kilometer.html
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0014/kronika/kronika.html

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

Az április 26-án megnyíló Marriott Courtyard szállóban, az egykori Sajtószékház helyén épült Europeumban jártunk, és egy felújított szálloda mellett még egy reménybeli köztér-megújulásra is rátaláltunk. És közben nagyon jól tartottak minket. Most értettem meg, hogy sokszor milyen kényelmes is lehet egy (nálam szerencsésebb) újságíró élete: készen kapott sajtóanyagok, büféebéd, körbevezés, ajándékok. Ez az élet! :-)
 

1950-től volt a Szabad Nép székháza az itt állt épületegyüttes, körúti homlokzatán a korszak jelentős lapjait hirdető neonfeliratokkal. Az József körút 3. szám alatti ház 1893-ban, az 5. szám alatti 1890 körül épült. A 7-es számú ház - amely 1896 körül épült - az, amelyiknek megtartott homlokzata ismét felélesztette a "faszádizmus" körüli építészeti vitát. Ennek a háznak ugyanis csak a körút felőli homlokzata maradt meg, a házat elbontották mögüle, így a bő évszázados korú fali díszek mögött teljesen új építésű épületrészeket találunk. Az 5-ös szám alatt működött Rákosi Jenő lapjának, a Budapesti Hírlapnak a szerkesztősége. És még további három ház is az épületegyütteshez sorolható. 1950-re már mindhárom József körúti házat összekötötték, abban az évben nagy hírverés mellett lett a tömb a Szabad Nép székháza. A Sajtóház nem volt szocreál, de már a 30-as, 40-es évek modernje sem volt, bár a Bauhaus és a modern öröksége felfedezhető benne. A homlokzatára kerülő relief már egyértelműen a "szocreál" korszak szellemét tükrözte. Az elmúlt rendszer évtizedeiben egy sor lap szerkesztősége dolgozott itt, a Népszabadságétól a Szabad Földén át a Magyar Fóruméig. Az 1950-es átépítés tervezője Lux László volt, aki később az ötvenes években építésügyi miniszterhelyettes és a Magyar Építőművészet szerkesztője lett. Legismertebb középülete a Népligetben álló Planetárium 1977-ből.

A "Felszabadítás és újjáépítés" címet viselő relief egyik alkotója az egykori Felvonulási téren álló Sztálin-szobrot is jegyző Mikus Sándor, aki Kerényi Jenővel és Beck Andrással dolgozott együtt a mű elkészítésén. 1990-ben került le a homlokzatról. 2005 decemberében a ház sorsa is megpecsételődött: az ABLON beruházásában elkezdődött az Europeum építése. Az egyik belső falról még az utolsó pillanatban sikerült épségben eltávolítani azt a karikatúra-falat, amelyen Szűr-Szabó József örökítette meg kb. 8x3 méteres méretben az akkoriban körülötte álló embereket, főleg szerkesztőségi dolgozókat. Úgy tervezték, hogy a karikatúrát az üzletközpont részlegben ismét kiállítják majd.

Az Europeum eredetileg irodaházat, szállodát, üzletközpontot és teremgarázst tartalmazott volna, ám a tervezés során az irodai funkciót kivették a projektből. A garázs a felszín alatti 4 szinten megépült, hamarosan a nagyközönség is igénybe veheti majd. (Jellemző, hogy az áruház felé terveznek kapcsolatokat, a garázs megépült, de tömegközlekedési fejlesztésről egy szó sem esett. Hiába no, ide úri közönséget várnak, nem holmi hetesbuszosokat.) Az üzletközpont építése tulajdonképpen véget ért, műszakilag elkészült az épület, de a válság miatt egyelőre nem sikerült elég bérlőt szerezni. Pedig az üzletközpont hiánypótló lenne: kisebb üzletközpontból nagyon kevés van a Nagykörúton belül, inkább az egyedi üzletek dominálnak. Ráadásul ez Budapest egyik legforgalmasabb pontja, naponta több mint 300 ezer ember halad át a téren. Jelenleg is folynak a tárgyalások, több olyan, korábban visszalépett partner is van, aki újra érdeklődik. Amint sikerül megtölteni az üzletközpont 70%-át, megnyitják.

A 235 szobás Courtyard by Marriott Budapest City Center építése is jól halad. A szállóban három féle szoba lesz: Deluxe, Superior, és Suite. Étkezésre és kikapcsolódásra az Oléo Pazzo étterem, és a Lobby Lounge áll majd rendelkezésre. A szolgáltatások között lesz fitness terem, internet sarok és wifi szolgáltatás is. Érdekesség, hogy a szobák minibárjait maguk a vendégek tölthetik majd fel a recepció mögötti "Grab and Go" minishopból. Kisebb konferenciák megrendezéséhez a szálloda hét, variálható teremmel, köztük egy kb. 280 fős, automatizált technikájú konferenciateremmel rendelkezik. (100 éve még bálteremnek hívták volna...) Ez lesz Budapesten az első Courtyard by Marriott szálló. Világszerte mintegy 800 szálló tartozik már ebbe a 4 csillagos kategóriába, amely elsősorban az üzleti útra, illetve pihenni érkezőknek hivatott magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. A Courtyard a válság ellenére messze nem az egyetlen új 2010-ben: a Rácz fürdő mellett, az egykori Hungária fürdő helyén, a Nádor utcában és a Kossuth Lajos utcában is szálloda nyitást terveznek, összesen közel 1000 szobával.


 
Az ABLON beruházásai ezzel az épülettel érték el a 200 ezredik hazai négyzetmétert. Az épület az ABLON tulajdona marad, a szállodára üzemeltetési (menedzsment) szerződést kötöttek a Marriottal. Az új ház tervezésénél a környező épületekhez kívántak igazodni. Mai külsővel rendelkező, de a szomszédokkal is kapcsolatot tartó homlokzatok, hasonuló épülettömegek épültek. Ezt a célt szolgálta a 7. számú ház homlokzatának megtartása is, amit egyébként a Nagykörút városképi védettsége is indokolt. Sokan vélik úgy, hogy ezé a házé a legmagasabb színvonalú homlokzat az egész Nagykörúton. Értékét növeli, hogy egyes épületdíszek kőből lettek kifaragva, nem gipszből formáltak. Az új épületrészeken Kanfanar és travertin mészkőburkolatok láthatók, ezeket Horvátországból szerezték be. A homlokzatot nem az anyagok váltogatása vagy épületdíszek felhelyezése, hanem a nyílászárók, erkélyek kivágásai teszi változatossá. A ház egész megjelenését egy leendő képhez igazították. Ugyanis azt remélik, hogy a szomszédos Corvin Áruház is hamarosan visszanyerheti régi fényét, így az Europeum homlokzatai már ehhez az új állapothoz igazodva készültek el. A kapcsolódás akár szorosabb is lehet: a felszín alatt is össze lehet majd kötni a két épületet, de akár az 1. emelet magasságában is készülhet majd később átjáró.

Nemcsak a szomszédos, egykor szebb napokat látott áruház újulhat meg a következő években, de maga a tér is. A tervek szerint több százmillió forintból újítanák fel Budapest legforgalmasabb terét, ahol naponta több mint 300 ezer ember halad át. Jelenleg az engedélyezési eljárás folyik.

Ha mindez megvalósul, szinte rá sem ismerünk majd a Blaha Lujza térre.

P.S. A Rosslyn Hotel építése egyelőre leállt, de most kedvezőbben alakulnak a 74 szobás szálloda építésének pénzügyi lehetőségei, így nyáron talán már folytatódhat a beruházás.

Források:

http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2006/sajtohaz.php

http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2004/karikatura.php

http://epiteszforum.hu/node/12698

http://www.mfor.hu/cikkek/Kozel_ezer_premiumszobat_adnak_at_iden_Budapesten.html

http://epiteszforum.hu/node/779

http://nol.hu/gazdasag/20100310-latjak_a_valsag_veget_a_szallodakban

Aesculus ajánlotta figyelmembe a Vígszínház hasonmását: a kecskeméti Katona József színházat. Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer két osztrák építész volt a századfordulón. Irodájuk 48 (!) színházat emelt Szófiától Hamburgig. Azért lehettek nagyon népszerűek, mert szép épületeket terveztek, ők voltak a legolcsóbbak (valószínűleg a típustervek és a bejáratott kivitelezők miatt), és rövid idővel vállalták a "szállítást". Szeged, Pozsony, Kolozsvár, Kecskemét, Nagyvárad, Zágráb, Fiume színházait építették Magyarországon. Budapesten a Vígszínházon kívül az Operettet és a felrobbantott Népszínházat (vagyis a második Nemzetit) tervezték.

A kecskeméti Katona József színház

A Vígszínház

Ezentúl Facebookon is elérhető leszek.

Tehát: http://www.facebook.com/FovarosiBlog

A Szépilona kocsiszín hamarosan látogatható lesz, Újpest-Városkapunál változások lesznek a Volán-pályaudvaron, és a Critical Mass programot szervez. Részletek Facebookon :-)

2010 márciusában vezetett csoportban néztünk le az Etele téren a 4-es metró egyik legkülönlegesebb állomására. Ez a megálló nem csak a legelsőnek épülő állomás, hanem végállomás is egyben, ráadásul járműtelepe lesz, és innen irányítják majd a 2-es, 3-as, 4-es metróvonalakat is.

Az állomás épülőfélben és a Palatium Studió látványtervén

Ennél az állomásnál igyekeznek elkerülni a Moszkva térnél elkövetett hibát. Ott az egyik kijárat megépült (erről bővebben itt), a Széna tér felé a másik már nem. Kelenföldön viszont lesz kijárat Őrmező felé is, és az Etele tér felé is.

A most tervezett folytatás szerint ez csak ideiglenesen lenne végállomás, később a vonal továbbmenne Gazdagrét felé, Madárhegy (Budaörsi út) végállomással. Mintha a vonalhosszabbítások is már kettészakadtak volna jobb- és baloldalira: az MSZP a Bosnyák tér irányába történő meghosszabbítást nyomatja jobban, a Fidesz meg inkább Budaörs felé képzelné el a hosszabbítást. Én magam a Bosnyák tér felé vagy villamost javasolnék a lakótelepekig, vagy ha már metró, akkor csak két plusz állomással: a Keleti pu. után csak a Hungária körútnál és a Bosnyák téren épülne megálló. A másik irányba feltétlenül kivinném a vonalat, úgy, hogy az agglomeráció nyugati részének érdemi alternatívát adjon az M1-M7 bevezetőn meghaláshoz képest. Ehhez persze a kinti végállomáson egy szép nagy P+R parkoló is dukálna, meg egy fél tucat, legalább reggel gyakran járó ráhordó busz. No de ez már álmodozás 2020-ig...

Most ezeket a megállókat tervezik. Zölddel a most épülő első ütem.

Az Etele teret korábban már átépítették, a BKV buszok már az új felállás szerinti rendben közlekednek. A metróállomás kijáratát nem nehéz meglátni: azt kell most kerülgetni, ha a BKV buszáról a Volán buszpályaudvarára szeretnénk eljutni. Tehát van már villamos, busz, vonat, Volán-busz, és lesz metró. Valamint lesz egy 1400 férőhelyes P+R parkoló is az őrmezői oldalon - nagyon remélem, hogy ezt nem húzzák ki a projektből, és nem lesz az M5-ös autópálya mintájára egy túlárazott magánberuházás sem. A parkoló és a Volán-pályaudvar között alagutat terveznek építeni az autók és a buszok használatára. Így egy, a jelenleginél lényegesen forgalmasabb csopmópont lesz az Etele téren.

Odalentről a metrónak épül egy külön alagút is, amin keresztül az állomásról ki tud húzni a járműtelepre. A járműtelep a felszínen épül, most odáig sétáltunk fel ezen az emelkedős alagúton, hogy le tudjam fotózni a telep acélgerendás szerkezetét. Itt kerül majd elhelyezésre az a forgalomirányító központ is, ahonnan a 2-es, 3-as, 4-es vonalakat vezénylik majd. Az állomás 16-17 méterrel lesz a felszín alatt, és közvetlen átszállási lehetőséget kínál majd a MÁV járataira is. Ez is középperonos kialakítású mélyállomás lesz. Lifttel is le lehet majd jutni - remélem, az utazóközönség ezt nem azzal fogja meghálálni, hogy elrontja és összefirkálja a lifteket. A fenti képen látható a peron közepén két négyzetes kivágás - az a liftek helye, míg az állomás túlsó végében mozgólépcső fog lejönni. Meg a hátunk mögött is egy. Oldalt, a metrósínek (helye) felett ferde vonalú a falazat felső sarka - itt lesz majd hely az elektromos kábeleknek és a szellőzésnek. Az egyik oldalfalon megtaláltuk a korábban egy sablon segítségével bevésett kis rovart is. Ennek tervezője továbbiakat is el szeretne helyezni ezen a falon, majd meglátjuk, hogy mi sül ki az egészből. Mindenesetre jópofa dolognak tűnik, nem szokványos, de érdekes dekoráció. (A falon a lefolyások nyomait majd eltüntetik.)

Az alagútba is besétálhattunk egy kicsit - itt sokkal nagyobb rend és tisztaság van, mint az állomáson. A tübbinggyűrűk között öröm volt rohangálni egy nagyot, legalább olyan jó ott szlalomozni, mint a Vidámparkban a Hordóban. A gyűrűk meg vannak számozva: minden körgyűrű egy szállítmány Szlovákiából. A piros számok a fenti fotógaléria egyik képén látszanak is. A Bocskai útnál van az 1200. gyűrű, e cikk írásakor kb. 3100 beépített gyűrűnél tartanak a www.metro4.hu szerint. Az egyik alagút az Éva, a másik a Zsuzsa nevet kapta. Mint arra egy kommentelőm rávilágított, az "Északi-alagút keresztanya" szerepét Jánosi Zsuzsa világbajnok és olimpiai bronzérmes tőrvívó, a "Déli-alagút keresztanya" szerepét az 51 éve "a csillogó szemű hatéveseket a betűvetés tudományába bevezető" Román Éva tanítónéni vállalta magára.

karcagibalazs videója is aznap készült

Az állomás tervezői a Palatium Stúdió munkatársai, Erő Zoltán és Csapó Balázs voltak. A stúdió tervezte egyébként a következő két állomás, a Tétényi út (bővebben itt) és a Bocskai út (bővebben itt) állomásokat is.

A Pécsi volt Vasúti Felvételi Épület engedély nélkül bontásáról ld. itt.

Források:
http://www.metro4.hu/nyomvonal_allomasok_01_kelenfold.php
http://www.epiteszforum.hu/node/1874
http://www.epiteszforum.hu/node/1579

Az 5 éves korába lépett MüPáról írt cikk után a közönség elől elzárt részeket is körbejárjuk. A 2005-ben átadott palota 3 nagy épületrészt foglal magába: a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumot, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, és a Fesztiválszínházat. Ezen hármas tagolás mellett egy másik is létezik. Eszerint a tér felőli oldalon épültek meg a közönségforgalmi terek, ezek mögött a színház, a koncertterem és a múzeum terei, ahol a közönség a produkcióval találkozik, és végül az épület híd felőli oldalán találhatók azok a terek, ahová csak az ott dolgozók léphetnek be. No, itt hátul mászkáltam körbe Tódika László "vezetésével" még február 17-én.
 

A Müpa Üzemeltető Kft. az intézmény működtetéséért felelős. Tódika László vezeti a 30-40 fős csapatot. (Rajtuk kívül még több tucat cég dolgozik itt azon, hogy minden rendvezvény zavartalanul folyjon le.) Élmény volt vele találkoznom, mert bár műszaki végzettség, ismeretek híján nem tudtam elmélyülni igazán a MüPa műszaki részleteiben, mégis nagyon jó volt körbemászkálni, szétnézni a közönség számára elzárt tereket.
 

A villamossági és gépészeti berendezések működtetése jelenti a legnagyobb kihívást, elsősorban a múzeumi terekben elvárt szűk hőmérséklet- és páratartalom határok miatt. A fűtést távfűtéssel oldották meg. Klímaberendezések sora biztosítja a színház, a múzeum és a hangszertárolás által előírt légállapotot. Ha például odakint esik az eső és 90% feletti a páratartalom, a benti terekben akkor is meg kell tartani a 40% körüli értéket. A legkényesebb szerszám a házban az orgona: nem tűri jól a hirtelen hőmérséklet változásokat. Fa- és fémsípjai könnyen elhangolódhatnak, ha nem vigyáznak. Így önálló klímatechnika biztosítja, hogy az orgona terében állandóan 20-22 Celsius fok hőmérséklet legyen a közel 7000 orgona-síp terében. Két nagy teljesítményű (1400 kW/db) hűtőgép a nyári, míg a harmadik kompakt hűtőgép (487 kW) a téli hűtési igényeket szolgálja ki, számítógépes vezérlés mellett. Központi légkezelés, valamint fan-coil berendezése, páratartalom-szabályozó, és padlófűtés-sor is segíti a megfelelő levegő biztosítását. Vész esetén tartalék rendszer áll rendelkezésre, ennek kiesése esetén pedig automatikusan beindulnak a telepített aggregátorok. Erre persze még sosem került ténylegesen sor. A villamosrendszer tervezése Villányi László munkája volt. Az automatizálás, a legkorszerűbbnek mondható vezérlés egyrészt megbízhatóbbá teszi a rendszer üzemeltetését, másrészt segít leszorítani a költségeket is. Központilag vezérelt a hűtés-fűtés, a világítás, a biztonsági kamerák rendszere, a tűzjelzés és a hűtő-fűtő rendszer is.

Az épület tetején a híd felől látható üvegfalú gépház csak egy a sok gépház közül, több mint 50 légtechnikai rendszer üzemel házban. Az eredetileg üvegfallal épült tetőtéri gépház 2010-ben fóliázást kap. Itt fent maradt még annyi hely, hogy - külön üvegfallal leválasztva - még egy tárgyalótermet is el tudjanak helyezni. Ha arra jársz, nézz fel: az egyik oldalon még üvegfal van, a másik oldalon egyes téglalap alakú üveglapok már le lettek fóliázva. Sőt, az is látszik, hogy kisebb négyzetekben tesztelték a különböző fóliákat az egyik üveglapon. Ez az egy része van a háznak, amit abszolút nem értek. Egy művészeti központnál miért gondolták úgy a tervezők, hogy az jó, ha kilátszanak a tetőtéri gépészeti elemek? A klasszikus kérdéssel élve: És ezt így hogy?

A biztonságra komoly behatolásjelző rendszer ügyel, több mint 400 érzékelővel. A központot a Nemzeti Hangversenyterem közelében, azaz az épület központi részén helyezték el. A CCTV kamerák az ügyelői és a biztonsági megfigyelést is ellátják. A diszpécserközpontból vizsgált kamerarendszer beltéri és kültéri kamerákból, videomultiplexekből, központi videomátrixból, monitorokból, valamint S-VHS videómagnókból áll.

A színház színpadához a kellékeket a hátsó oldalon található helyiségen keresztül tudják beszállítani, teherautóról lerakodni. Az első teremben akár a kényesebb elemek (pl. hangszerek) fokozatos klimatizálására is lehetőség van - bár ezzel állítólag nem nagyon élnek. Pedig egy hárfa szállításakor illene. Mivel a színház befogadó színházként működik, nagy kellékraktár nem épült ide. Az egyes előadásokhoz érkeznek, majd távoznak is a díszletek. A színpad mögött hatalmas, toronymagas tér áll rendelkezésre. Élmény volt oda bejutni: ez a hátsó tér több mint 20 méteres magasságú, és oldalt még egy nagy raktárhelyiséggel is bővül. Egy komplett lakóház beférne oda simán. Sokszor ad kihívásokat a takarítás is. Ha például egy gyermeknapi rendezvényen több száz gyermek rajzol, gyurmázik, akkor utánuk nagyon rövid idő alatt kell úgy rendet tenni, hogy az esti színházi programra érkezőket már újra patyolattisztaság fogadja. Gondoljunk bele: a takarítóknak úgy 50 ezer négyzetméternyi területet kell tisztán tartaniuk a 65 ezer négyzetméter összterületű épületben. A napi takarítás éjszaka történik 8 órás műszakban, a hét hét napján. (A palota 10-től 23 óráig áll a nagyközönség rendelkezésére.) A nagytakarítást részben programozva, több részletben, részben pedig a nyári karbantartások miatti leállás során végzik el. Az éjszakára lezárt részeket a délelőttös takarítókra bízzák: csak az üvegfelületek tisztán tartása két embert igényel. A takarítási feladatokat éjszaka, illetve az előadások alatt végzik el, mert fontos szabály, hogy a takarítók maradjanak "láthatatlanok". Augusztusban lesz idén a "leállás", amikor a múzeum nyitva tartása mellett nagy programokat nem szerveznek, így elvégezhető a termek nagytakarítása is. Évente kétszer, előre ütemezett bontás szerint végeznek nagytakarítást. A takarítás a ház környékére is kiterjed. A hómaró gépet a fennállás óta először az idei télen kellett beüzemelni, hogy a villamostól a hídig terjedő területen is rend legyen.

Szeretek bejárni olyan helyekre, ahová amúgy alapból nem lehet bejutni, és a MüPa ezen a téren is óriási.

Köszönöm Tódika László segítségét!

(A cikk átszerkesztett változatban megjelent a hg.hu portálon is. Képgalériát ott találsz, Nyájas.)

Mi az a 4M? Emlékszik még rá valaki? Nem, nem a négyes metró. Eredetileg ezzel a névvel indult el a Művészetek Palotája projektje. 4M, azaz Modern Magyar Művészeti Múzeum - ez volt a kiindulópont. 5 éves lett a Művészetek Palotája. 150 éve nem volt Magyarországon ilyen méretű kulturális célú beruházás!
 

2000 novemberében még Rockenbauer Zoltán kultminiszter írta alá a szándéknyilatkozatot egy új kultúrközpont megépítéséről. A másik oldalon a Demján Sándor vezette TriGránit Rt. állt. Akkor két funkciót álmodtak ide. A már említett 4M-ben kapott volna helyet a Budai Vígadóban székelő Hagyományok háza (bővebben itt), és a Nemzeti Filharmonikusok székháza, próba- és hangversenyterme. A tervezésre kiírt pályázatot a Zoboki Gábor, Erőss János, és Silvester Csaba vezette csapat nyerte meg. A terület akkor már adott volt, a Nemzeti Színház szomszédságába kellett tervezni. Valamikor a Ferencvárosi teherpályaudvar állt itt, amit még az Expo kapcsán számoltak fel. Az egyik szomszéd tehát az új színház, a másik viszont a HÉV, a harmadik meg a Lágymányosi híd felhajtója lett. A projekt úgy módosult, hogy legyen itt egy szálloda, irodaház, egy nagyobb parkoló és egy aukciós ház is. Akkor még úgy volt, hogy a Vasilescu-gyűjteményre alapozva egy, az egész XX. századi magyar művészetet bemutató kiállítási anyag kerül a múzeumba. Ám ez a gyűjtemény éppen per tárgyát képezte, úgyhogy ezt a témát ejteni kellett. Helyette a Ludwig Múzeum került képbe, végül az ő gyűjteményük költözhetett le a Várból a híd tövébe. A hangversenyterem építését sürgette, hogy a Zeneakadémia felújítását 2004-2007-re időzítették, akkorra állnia kellett volna az új termeknek. (Mint azóta láthattuk, a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületéből csak 2009-ben költözött ki ideiglenesen az intézmény, a felújítás most is zajlik.) A Hagyományok Háza egy komoly néprajzi-népzenei gyűjteménnyel költözött volna ide, ahol népművészeti kutatási központot is létrehoztak volna, egy 500 fős teremben pedig az Állami Népi Együttes kapott volna helyet. Emelett kézműves műhelyek is helyet kaptak volna az épületegyüttesben. A Milleniumi Városközpont alapkőletétele 2002. március 22-én történt meg, többek között Orbán Viktor, Demján Sándor és Peter Munk jelenlétében.

Jött a kormányváltás 2002-ben, és az új kormány és benne Görgey Gábor személyében a kulturális tárca új vezetője újabb elképzelésekkel rukkolt elő. Egy 6 tagú bizottságot állítottak fel. A tagok:

-Bak Imre festőművész
-Bereczky Loránd, a Nemzeti Galéria főigazgatója
-Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója
-Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója
-P. Szűcs Julianna művészettörténész
-Szoboszlai István művészettörténész

A bizottság azt javasolta, hogy egy modern és kortárs múzeumot, valamint egy képzőművészeti intézetet hozzanak létre. A Ludwig leköltöztetése a Nemzeti Galériának is igen jól jött, hiszen az így felszabaduló területetet már régóta vágyta vissza a helyszűkével küszködő intézmény. Ezután már simábban haladtak előre. Hámori Tamás filmproducer személyében miniszteri biztos tartott kapcsolatot a tárca és a tervező - építő cégek (Zoboki és Demeter Építésziroda, TriGránit) között. Véglegesedett a program: hangversenyterem, színház és LuMú. Az építkezés elindult, a házat 2005 folyamán több részletben adták át. 2005 március 14-én este egy nagyszabású hangverseny volt a nyitóprogram. Zoboki akkoriban nyilatkozta: egy "kulturális bevásárlóközpont" született. Itt nyilván nem az (egyébként remek) könyvesboltra utalt, hanem az intézmény méreteire: 72 ezer négyzetméter épült fel, ekkora kulturális célú épület talán ha egy évszázadban egy születik Magyarországon.

Alaprajz a 3 intézmény tömbjeinek kiemelésével. A kép forrása: zda.hu

A ház kritikusai leginkább a külső homlokzatokat kritizálták, túl dobozszerűnek titulálva azokat, különösen a hátsó, híd felőli oldalt. (Volt, aki egyenesen az NDK-beli Palast der Republik-hoz hasonlította a tömböt.) Az épület falait kívül mindenhol három, különböző mélységből bányászott süttői mészkő borítja. Maga Zoboki is azt mondta, hogy a ház külső megjelenését még finomította volna, ha az idő szorítása (és a sok programmódosítás) ezt nem teszi lehetetlenné, ezzel együtt megvédte a ház megjelenését: "A laikusok talán valami geget vártak ettől az épülettől, de a Nemzeti Színház eklektikus, "ékszerszerű" tömege mögé nem tervezhettünk markánsabb épületet. A hídfő közelsége miatt sem lett volna ennek értelme. Operaházi igényű homlokzatról szó sem lehetett, maradt a tradicionális üvegfal, amely maszkjaival a város felé néz." (Heti Válasz , 2005.03.17.) Az egyik pont, ahol kibukik egy hiba, a tetőtéri gépészet üvegfala, ami a híd felől "kilóg" - pedig ha valamit, hát ezt rejteni illene egy felső kategóriás kulturális központban. De ez legyen persze az épület legnagyobb baja a következő száz évben! A három beköltöző intézmény egymás mellett kapott elhelyezést, a közlekedők, lépcsőházak, előterek nemcsak bejárást biztosítanak ezekbe, de az egymás közötti kapcsolatot is megteremtik, így szerves egységbe forrasztva a 3 épületrészt. A híd felhajtója felé kerültek a kiszolgáló egységek: a parkolóház, a színháztechnika kiszolgálása, a beszállítás itt kapott helyet. Erre az oldalra ezért egy egyszerűbb homlokzat került, bár a kőborítás és a finom beugratások ezt a részt is színvonalassá teszik. Az épület azonban természetesen nem erre, hanem az ellenkező oldalon álló térre néz. Itt óriási üvegfelület enged belátást a házba, ami különösen éjszakai világításban lenyűgöző. Belépve több emelet magas, tágas előtérbe érünk: itt már feltárulkozik a XXI. századi pompa. Széles lépcsők, vörös szőnyegek, kifinomult fa borítások közé érkezünk. Az egész épületet jellemzően természetes anyagok burkolják: diófa, ötféle márvány, homokkő, dél-amerikai gránit. A burkolatok is változatosak, és a terek is hol kisebbek, hol nagyobbak, így találunk a közlekedő terekben intim sarkokat és hatalmas előtéri csarnokot is. "Ez a világ olyan, mint egy jól működő tematikus park: a különböző helyszíneken különböző csodákkal kápráztat, amúgy barokkosan megannyi illúzióval kecsegtet" - írta Somogyi Krisztina (Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/3.) Ezekből az előterekből juthatunk be a kagylószerűre formált hangversenyterembe és színházba, vagy a szögletesebb kialakítású kiállítóterekbe. Az egyedi kilincsek, korlátok, üvegburkolatok, betétek, lámpák, bútorok, falburkolatok, valamint az igényes anyagok teszik a házat részleteiben is izgalmassá, kidolgozottá.Az előcsarnok üvegfala mögé kerültek a tartóoszlopok - hasonló kialakítással találkozhatunk többek között a Déli pályaudvar csarnokában. Ezzel a megoldással ugyanis a tartóoszlopok elkülönülnek az üvegezéstől, így teljesen egységes, törések nélküli üvegfelület alakítható ki, ami aztán remek panorámát kínál nappal kifelé, éjjel befelé.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A tömb legnagyobb helyigényű egysége ez: 25 méter magas, 25 méter széles, és 52 méter hosszú. Formáját angolul "shoebox"-nak, cipősdoboznak szokás hívni. A koncertterem tömege, mint egy részben kinyílt kagyló nyúlik bele az előcsarnokba. Az emeleti karzatokhoz egy egészen intim hangulatú lépcsőházban lehet feljutni - ha arra jársz, ezt a részt mindenképpen nézd meg. A lenti nagytermi ülőhelyekhez pedig egy zárt kialakítású kerengősoron halad át a látogató, aki így egy közbülső téren át hagyja el az előcsarnok zaját, és készülhet fel a koncert befogadására. "Építészeti szempontból az a legszebb pillanat, amikor az ember belép a Nemzeti Hangversenyterembe. Ott minden szempontból megvalósíthattam azt, amiről álmodtam." - nyilatkozta Zoboki. (Heti Válasz , 2005.03.17.) A koncertterem teljes befogadóképessége 1544 ülőhely, 158 pódiumülés, 72 padülés, 14 mozgássérült és 6 pótszék, összesen 1794 férőhely. A harmadik, legfelső szintre olcsó állóhelyek is válthatók.

Architektúrára szabott panorámavetítés a Magyar Telekom 2010-es Évindítóján, a HD Group szervezésében. (Forrás)

A pódium mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméretet és szükség szerint zenekari árok kialakítását teszi lehetővé. A színpad felett egy óriási akusztikai hangvető látható, ez több egységből áll össze. A közel 70 tonna összsúlyú szerkezetet 40 ponton függesztették fel. A reflektorok, a mikrofonrendszer, a vetítővászon és a hangszórók is itt rejtőznek, ezek központilag vezérelhetők. Az akusztikát javítja a sok színes oldalfali elem is, melyek zengőkamrák rendszerévé állnak össze. A piros, kék, sárga árnyalataiban pompázó nagyméretű ajtók különböző beállításaival a terem akusztikája a különböző programokhoz igazítható a térfogat és az utórezgési idő módosításával. A terem lényegében egy rugós ágyon fekszik, ezzel a környező közlekedés rezgéseit lehetett (jó drágán, de nagyon hatékonyan) kiiktatni. Ezt belépéskor észre is veheti a látogató. A terem legnagyobb méretű éke a hangverseny orgona, melyet a Pécsi Orgonaépítő Kft. és a német Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH cégek alkottak. Az akusztikai tervezés Russell Johnson remek munkája volt. A belső terek gipszburkolatait Jovánovics György szobrászművész tervezte. Ezek színei az orgona felé haladva egyre mélyebbeké, érzelmesebbeké válnak. A színvilág a reneszánszt idézi. Megfelelő technika áll rendelkezésre az itteni hangversenyek felvételére, illetve televíziós, rádiós közvetítésére. A hátsó szárnyban kaptak helyet a kiszolgáló terek, valamint a Nemzeti Filharmónia zenekara és énekkara helyiségei és kottatára. A hangversenyterem nagy űrt tölt be. Régebben a Zeneakadémián és a Vigadóban volt csak ilyen műfajra igazán alkalmas terem Budapesten. Aztán jött még a Kongresszusi Központ nagyterme, de a szoci felújítás idején a Vigadó termének akusztikáját tönkretették. A MüPa így nagy hiányt enyhített ezen a téren.

Fesztivál Színház

A 452 fős színházterem lett volna eredetileg a Hagyományok Háza (és az Állami Népi Együttes) otthona. Ezért a belsőépítészetben a magyar népművészet kortárs megjelenítésére törekedtek. A Fesztivál Színház kialakítása kagylóhoz hasonló, íves alaprajzú. Ehhez a karzatok szögletes, dobozszerű formái társulnak. Összességében egy keményebb, férfiasabb összkép jelenik meg. Nagyon hangsúlyosak a szálas, csíkos mintázatú diófa burkolatok a nézőtéren, amelyek egy téli erdő képzetét nyújtják, és az akusztikában is szerepük van. A karzaton egészen plasztikus, szoborszerű kialakítást is láthatunk - ennek kialakításában Ambrus Sándor szobrászművész is részt vett. A terem jóval kisebb a hangversenyteremnél, ám multifunkcionális kialakítása táncszínházi produkciók, zenés színházi vendégjáték, kisebb komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák befogadására is alkalmassá teszi. A színházterem alatt került kialakításra az étterem, amely kiállítások, kisebb rendezvények befogadására is alkalmas, kapacitása 260 fős. (Amikor még a Hagyományok Házát is ide álmodták, a koncepcióban folkkocsma szerepelt.)

A Fesztivál Színház. A kép forrása: zda.hu

Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Míg a hangversenyterem és a színház "hangos" rendezvények helyszíne, addig a múzeum a csendességé. Ez a belső terek megjelenésében is visszatükröződik: eltűnnek a színes, míves burkolatok, egy sokkal letisztultabb, egyszerűbb látvány fogad. Ám ez nem jelent elszigetelődést: a lépcsőházban, majd a kiállítóterekben sétálva többször is nagy üvegablakokon át tárul elénk a dunai panoráma. Alul egy kis kávézót is találunk, ennek bejárata előtt indul felfelé az íves lépcsősor.

A múzeum lépcsőháza. A kép forrása: zda.hu

Az első emeleten ideiglenes kiállítások kapnak helyet, a második emeleten állandó vagy ideiglenes kiállítási anyag is helyet kaphat, a harmadik emelet pedig az állandó kiállításé. A födémek több helyen áttörtek, így helyenként átpillanthatunk egyik teremből a másikba, vagy akár egyik szintről a másikra. A harmadik kiállítószint feletti felülvilágító a második emeleti kiállítótereket is megvilágítja. Az építészet ezen a részen szándékosan nem vált maga is látványossággá. A belső világ ezzel együtt nagyon visszafogott, a fehér falak a kiállított alkotásokra terelik a figyelmet. A múzeumhoz tartozik az az üvegfalú terem is, amely a hatalmas, színes lámpatesteiről vált ismertté. A funkciók itt is hármas felosztást eredményeztek: a híd felől egy zárt rész tartalmazza a kiszolgáló funkciókat, a középső rész maga a "produkció" helye, ahol a művészek és a közönség találkozik, az üvegfalas rész pedig a teljesen nyilvános terület. Előadóterem, gyermekfoglalkoztató és könyvtár is tartozik a múzeumhoz. A múzeum magyar gyűjteményét 1989-ben alapították, és 1991-ben nyitott meg az első kiállítótér a Nemzeti Galéria területén, a Vár A épületében. Az első időszaki kiállítás egy Yoko Ono tárlat volt. 1996-ban már 3 szintet foglaltak el, így a Nemzeti Galéria örülhetett 2003-ban, hogy a múzeum leköltözik onnan a Duna partjára. 2005-ben nyílt meg az új kiállítás, 3300 négyzetméteren. A Ludwig-gyűjtemény 800 Picassó-művet, Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono, Roy Lichtenstein és még sok már 20. századi művész alkotásait foglalja magába.

Az épület kisebb hibáival együtt remek alkotás lett, úgy vélem. Ha megkérdezik tőlem, hogy melyik tetszik jobban, a Nemzeti Színház, vagy a MüPa, egyértelműen a MüPára szavazok. Nálam nagyobbak is elismerték már az épületet: 2006-ban Style in Business díjat, Pro Architectura díjat és FIABCI díjat is elnyert. És végül egy tipp. Ha nyáron felmegyünk a legfelső szintre, egy teraszos büfét is találunk. Szép innen a kilátás, vagy akár az augusztus 20-iki tüzijáték.

A MüPa hivatalos honlapja is megújult az 5 éves évforduló tiszteletére. Az új formátum sokkal inkább a programokat helyezi előtérbe, ezek lettek a leghangsúlyosabbak a címlapon.

2010. január 20.


2010. március 13.

Sokáig egy hosszú, cikk-cakkos bronz információs pult állt az előtérben, a könyvesbolt előtt. Aztán eltűnt. Nem tudja valaki, hogy mi lett vele?

Források:
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=404
http://hetivalasz.hu/korkep/a-palotamester-11239/
http://www.zda.hu/works2_flash.php?work_id=2&open_menu=23&ln=1&menu_id=53&gallery_id=27&parent=36
http://hetivalasz.hu/kultura/visszatanc-10285/
http://hetivalasz.hu/nezopont/kiszoruloban-9987/
http://www.epiteszforum.hu/node/3496
http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=0&menuId=16&tartalom=txt
Somogyi Krisztina: Új Ludwig Múzeum. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/3.
Szegő György: Nemzeti Hangversenyterem. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/1.
http://www.epiteszforum.hu/node/3525
http://www.epiteszforum.hu/node/11460

Valószínűleg nem úgy illik díjat kapni, hogy az ember a díj létezéséről se tud, de velem most ez történt. Az Építős blogtól kaptam meg a Kreatív Blogger Vándordíjat. A díj olyasmi, mint a sportban a vándorkupa. Aki kapja, az ír magáról egy meghatározott rendszer szerint, majd tovább is adja a díjat. Olyan ez, mint a szeretet: attól, hogy másnak is adsz belőle, neked is marad. (Jaj, de nyálas vagyok, fúj.)

A díjat az Építős blognak nagyon köszönöm!
 

És akkor most jöjjön 7 dolog magamról, a díj követelményrendszerének megfelelően:
1. Fiatalon születtem 1977-ben. Pár nappal ezután avatták fel a Népligetben a Planetáriumot. (És arról még nem is írtam cikket. Na tessék, még egy téma.)
2. Szeretek bicajozni. Túrázni is szeretek, meg a városban is szeretek tekerni. Mert annak minden nyűge dacára (ellophatják a bicajt, esik az eső stb.) nagyon jól lehet így közlekedni. Amíg más a Hungárián szívja az előtte levő kipufogójából a szürkés matériát, addig én a Városligetben és a Stefánián tekerhetek. És ez igen jó.
3. Szeretek fotózni. Most fedezgettem fel a saját kis fotóarchívumomat, a Panorama Maker programot, és lassan már illene megismernem a Photoshopot. Hogy mondjuk Budapestre tudjam adaptálni az elfalazott Párizst.
4. Most éppen munka nélkül vagyok, de két helyen is eljutok állásinterjúig hamarost. És akkor visszajuthatok Budapestre. Remélem.
5. Szeretem a kávés, kókuszos, mogyorós, csirkehúsos, halas dolgokat. (Persze nem egyszerre mindet, mint amikor az egyszeri szegény zsidó álmodozott: "Hogy én hogy szeretem a vöröshagymát! Meg a csokoládét is! Milyen finom lehet a kettő együtt!")
6. Nem vagyok "tősgyökeres" budapesti. Jászberényben születtem és jártam áltiba. Amúgy a XIII. kerületben van a csöpp kis lakásom.
7. Mindjárt jön a MüPás cikk, mert 5 éves a ház. Nekem sokkal jobban tetszik, mint a szerintem elég giccses Nemzeti. És mindig vitát provokálok, ha ezt elmondom. A Nemzeti vagy MüPa egy kicsit olyan vita lett, mint régebben a Népi - Urbánus.

Úgyhogy most azon nyomban tovább is adom a díjat. Több jelöltem is van. A Városképp blogot azért szeretem, mert nagyon alaposan utánajárnak egy-egy témának. A Muma blogot azért szeret(t)em, mert sokszor talált rá olyan témákra, amiről még más itthon nem is írt - csak már nem frissül. (Rádayt idézve: "Kár.") A Városjáró blog, a BKV figyelő és a Retek blog kikiabálja helyettem is azt, ami szar/nem működik/hiányzik. A Táj-Kert blog szerzője meg olyan helyeken jár, amiket általában igen nagyon irigylek :-) A vándorserleget egy talán (méltatlanul) kevésbé ismert blog kapja meg tőlem, azzal a kéréssel, hogy ő is adja tovább. A remek meglátásokért, az észrevett fontos részletekért adom tovább a virtuális serleget a nemrégiben újraindult Forrás: Budapest blognak. Az archívuma itt látható, az újraindult blog itt olvasható. Hajrá, így tovább mindenki!
 

Andrew Gifford 1970-ben született, és mára a kortárs festészet egyik nemzetközileg elismert alakjává vált. Nagy világjárónak mondható: bejárta már hazája, Nagy-Britannia mellett Magyarországot, Hong Kongot, Franciaországot. Jelenleg Brightonban él. Február 3. és 28. között a londoni John Martin Gallery állította ki a Budapesten készített képsorozatát. Megfestette a Parlamentet, a Várnegyedet, a Teréz körutat és a Lánchidat is. "Jó lenne visszamenni és Budapest egy másik arcát is megfesteni, a nagy betonházakat, a külvárost, nemcsak azt, amit a turista szeme lát. Szeretem Budapestet, azt hiszem mindenkinek kellene, hogy legyen egy magyar barátja!" A festmény sorozatokban ugyanazt a tájat, épületet láthatjuk különböző napszakokban, a Nap különböző állásaiban. A festő bevallottan Monet festői technikáját használja, ám a témaválasztásban már mai: sokszor fest kortárs impressziókat, mai utcaképeket, városi tájakat. Ehhez persze többször is vissza kell térni a "tett színhelyére". Budapest esetében például egy szállodai szobát vett ki a budai oldalon, és annak erkélyéről festette meg többször is a Parlamentet:

Néhány Gifford-kép az Országházról

A Duna a Lánchíddal. Nagyon szépen megfestette a fény csillogását a vizen.

Ez vajon hol készült, mit ábrázol? A kép címe: "Petrol Station, McDonalds & Church, outskirts of Budapest".
 

A kiállítás katalógusa pdf-ben itt letölthető. Árlista itt letölthető. A képek árai jellemzően 5000 és 22000 font között mozognak.

Források:
http://nol.hu/kult/20100220-az_angol_festot_lenyugozte_a_parlament
http://www.bbi.hu/index.php?id=148&cid=1322
http://www.jmlondon.com/pages/eventthumbnails/475.html