Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Tűzraktár - Tűzraktér - Tűztate - The Gallery: 1. rész

2008. október 28. - fovarosi.blog.hu

"...a lehetetlent megpróbálni: erről szól minden, amit három éve elkezdtünk."


A Tűzoltó utcában nem csak a Trafó volt híres kultúrközpont. Kisebb költségvetéssel, de volt ott egy nagyon jó kis "lepukkant" hely is - az 54-56. szám alatt, a Thaly Kálmán utca sarkánál. Amikor úgy két éve egy nyáron egy rövidfilm-sorozat vetítésén arra jártam, még Tűzraktér volt a neve. Mint annyi kis költségvetésű intézménynek, ennek is megpecsételődött a sorsa. Az épület eredetileg a hatvanas években épült laboratóriumi műszergyárnak, az utolsó időkben a tűzoltóságnak voltak itt szertárai, végül teljesen kiürült az épület.
 

A történet nyitó pontjának napja 2005 június 23. Rudas László a tulajdonában álló épületet fel akarta újíttatni, de mivel nem nyert a pályázaton, más megoldást keresett. Így aztán egy nyárra szerződést kötött egy csapat lelkes művészlélekkel, hogy a helyen szervezzenek valamit. A csapat saját vagyonát és lelkesedését, a tulajdonos az ingatlan használatát adta bele a buliba. A közüzemi díjakat Gyevi-Bíró Eszter koreográfus FunGo Egyesülete, és 800 ezer forint fővárosi pályázati pénz fedezte az első időszakban. Vendéglátósnak pedig a tulaj leszerződött egy céggel, ők az Old Amsterdam kocsmát hozták hozományként ebbe a sajátos házasságba. A csapat szemei előtt a szintén a semmiből induló Trafó pozitív példája lebegett. A június 23-iki megnyitón majd másfélezres tömeg lepte el a helyet! Az aznapi programban volt műteremlátogatás, a Szépkilátás művészeti egyesület kiállítása, az Alkalmi Kapcsolatok Társulat Mádám Ka című előadása és éjféltől a Krétakör Színészzenekar fellépése. A kezdő csapatban ott volt Etienne Samin, Gyevi-Bíró Eszter, Polyák Levente, Binges Viktrória, Miklusicsák Alíz, a Bercsényi Építészkollégium tagjai és még sokan mások. A kis csapat először a Közraktáraknál próbálkozott, de az épület veszélyességére hivatkozva nem engedték be őket. (Egy évvel később ott 3 szórakozóhely nyitott ki. Nem ügy.)
 

És most idézek a tuzrakter.hu-ról néhány mondatot:


"Az épület állapotát illetően lenne egy érdekes észrevételem. Magyarországon van ez a bizonyos ingatlanadó, ugye. Ez egy ekkora épületnél csillagászati összeg lehet, és nem nagyon éri meg tulajdonosnak lenni, ha nem hasznosítjuk az épületet. Ahhoz ugyanakkor, hogy hasznosítsuk, a szó hazánkban elfogadott értelmében, rengeteg pénzt be kellene fektetni. De van egy lehetőség a tulajdonos számára, ha nem tud hasznosítani, és nem akar fizetni. Bontásra szántnak nyilváníttatja az épületet, ami nem lesz alkalmas semmiféle funkció betöltésére."

 
Más országokban meg azt bünteti az állam, aki nem foglalkozik rendesen a saját ingatlanjával. Nem ügy. Na de vissza a csapathoz!
 

A házasság hamar megbukott: a vállalkozó kőkeményen képviselte a saját érdekeit - a művész csapaton is átnyúlva. Kezdetben még tartották magukat a megállapodás szerinti kifizetésekhez, két hét elteltével azonban elkezdtek elmaradni az innen érkező pénzek - a csapatnak pedig más forrásai nem nagyon voltak, miközben a programok költségei folyamatosan jelentkeztek. A nyár végére a csapat mentálisan és anyagilag is kifáradt. Ugyanakkor a tulajdonos nyújtotta szellemi szabadság és a csapatban meglévő lelkesedés továbbvitte a Tűzraktárat. Hitték, hogy nem csak a nagy állami intézmények tudnak értéket teremteni, hogy bárki létrehozhat maradandót. Júniustól októberig 6 kiállítást, 64 színházi előadást, 10 táncelőadást, 147 koncertet, 2 cirkuszi előadást 13 performance-t, 5 irodalmi estet és 5 divatbemutatót tartottak - gyakorlatilag semmi pénzből. Emellett műtermeket, táncosoknak és zenészeknek próbatermeket alakítottak ki, és gyakran volt fotózások vagy filmforgatások helyszíne az óriási épülettömb. Október közepén aztán véget ért az első évad. Két alapító tag, Etienne Samin és Gyevi-Bíró Eszter kilépett a csapatból, a vendéglátós cégnek pedig lejárt a szerződése. A történet itt véget is érhetett volna. De megkereste őket egy másik vendéglátós, aki az egyik nagy biztonsági céggel állt ismerősi kapcsolatban, hogy szívesen beszállna, és fizetne is rendesen. A megfogyatkozott és csatákban legyengült csapat új reményekkel vágott neki a tél után az új évnek.

 

2006 április 7-én már új néven, Tűzraktér néven indult be a programsorozat. Szerencsétlen módon azonban az odarendelt biztonsági szolgálat egy adósságbehajtó cég embereiből állt, akik motozásaikkal, udvariatlan magatartásukkal hamar elijesztették a közönség jó részét. A vendéglátós pedig egyre nyilvánvalóbban el akarta lehetetleníteni a csapatot - egy idő után már maga is szervezett rock koncerteket, vagy éppen hangos zenével tette tönkre az aznapi színházi előadást. A VJ videóperformanszok helyett inkább már csak a VH1 ment a kivetítőn. A művészet kiszorult a művészet számára megtalált helyszínről. A végső lökést a korábban még támogató IX. kerületi önkormányzat adta meg: arra hivatkozva, hogy az épület nincs funkcióba helyezve (ld. fent), mindenféle tevékenység azonnali befejezésére szólítottak fel, súlyos pénzbírság terhe mellett.


A hely, ahol Frank Gehry, a világ ma élő egyik legnagyobb építésze is megfordult, ahol indiai szerzetesek mandalát építettek, ahol nemzetközi építészeti workshop-ot szerveztek, bezárásra kényszerült. 2007 áprilisában a Tűzraktér csapata elköltözött a helyről.

 

 

A végjátékként megalapuló, profitorientált Tűztate már csak pár hónapot élt. (Honlapja megszűnt és a 2007 szeptember 29-re tervezett búcsúbulijuk is elmaradt, szeptember 21-én végleg bezártak.) A jelenlegi társ-beruházó Gestor szívesen alakított volna ki a területen galériát vagy színházat, de a művészek már ehhez sem tudtak támogatókat szerezni. A Tűzoltó utcai projekt végleg meghalt. A csapat új helyet keresett, és talált is, a Hegedű utca 3. szám alá költözött el, és továbbra is Tűzraktér néven üzemelnek.


Mi lehet a tanulság? Hogy jól válaszd meg üzelti partnereidet? Hogy pénz nélkül ne álmodj kultúrát? Hogy eljöttek az underground végnapjai? A Tűzoltó utcai épületegyüttes áll még: a graffitikkel sűrűn teleszórt épület nagy átalakulás elé néz. De ez már egy másik történet...


Források:

http://index.hu/kultur/eletmod/tuzraktar061/_URL

http://tuzrakter.hu/sztori/index.html

http://index.hu/kultur/eletmod/tuz0829

http://index.hu/kultur/showbiz/tuzrakterend/

 

Kiáltvány Budapestért

Budapest egyik legfőbb értéke az előző századfordulón épült belső várostest. Ez adja a főváros egyedi s büszkén vállalható, szép építészeti arcvonásait. Az eklektika, a historizmus meghatározta különleges városkép, épített örökségünk e gazdag szövete számos helyen fölfeslett, erodálódik, továbbra is pusztul – és egyre inkább pusztítják.

Mindnyájunk felelőssége, hogy a rombolás folyamatát megállítsuk. Felelőssége a főváros közönségének is, de sokkal inkább számonkérhető az önkormányzati testületek képviselőin, a jogalkotókon, a város ügyeiben eljáró tisztségviselőkön, a beruházókon, a tervezőkön és építészeken, akiknek a döntései a jövő nemzedékek kulturált környezetét alakíthatják. Vagy éppen ellenkezőleg: megsemmisítik az esélyt értékeink megmaradására.
 
Ez az épített képlet, közös örökségünk elegendően rugalmas, hogy fejlesztési szándékokat befogadjon. De minden új elemét úgy kell megalkotni, hogy az a meglévők szerves része legyen, fogaskerekek módjára kapcsolódjék össze régi és új. A történelmi városmag ne legyen terepe stíluskísérleteknek! Még kevésbé átgondolatlan presztízsberuházásoknak vagy az elvtelen haszonszerzés megtestesüléseinek, olyan törekvéseknek, melyek a következményeket figyelmen kívül hagyva kárt okoznak másoknak, a negyed polgárainak.

Budapest jövőjének esélyeit – történelmileg kialakult és vonzó arculatát, habitusát – erősen rontja a teherbíróképességét többszörösen meghaladó gépjárműközlekedés is. A belső városrészekben radikálisan vissza kell szorítani az autóforgalmat, egyúttal előnyt adva a tömegközlekedésnek, szabad utat a gyalogosoknak, kerekezőknek.

Hibákat „helyrehozni” képtelenség! El kell kerülni, meg kell akadályozni, hogy bekövetkezzenek. Ehhez a civil világ közvetlen beavatkozása, hatása kevés. De fordulhat azokhoz, akik e városért esküdtek föl szakmájuk etikájára, a közösség szolgálatára. Kitartásával kikövetelheti, hogy a hivatásuk szerint dolgozó szakemberek, alkotók, vállalkozások és választott képviselők, a városvezetők ne halogassák tovább a döntést, hanem az értékek megőrzésére összpontosítva állítsák fenntartható pályára a történeti városmagot.

A jövőben a helyreállítás, a felújítás és a régi házak életkörülményeit javító rehabilitáció kell hogy legyen a fejlesztői és tulajdonosi tevékenység meghatározó terepe a belső kerületekben, önkormányzati segítséggel és erőszakolt lakosságcsere nélkül. Növelni kell a fény, a levegő és a növényzet jelenlétét az udvarok kitágításával és a közterületeken is. Ne csak az autók számára legyen kötelezően biztosítandó a parkoló, hanem a gyerekeknek a játszóhely is! Értékes épített örökségünk csak akkor tud megmaradni, ha korszerűsíteni tudjuk az életkörülményeket.


Budapest rehabilitációs megújulása érdekében haladéktalanul ki kell dolgozni és életbe kell léptetni egy olyan ösztönző- és szabályozási rendszert, amely beindítja az értékek megőrzését, a történeti beépítés jövőjét szolgáló programot!


A Podmaniczky Páholy felszólítja a város épített örökségének sorsáért felelős tényezőket, hogy a mai és a jövendő polgárok érdekét legjobban szolgáló döntésekkel készítsék elő Belső-Budapest megőrző megújítását, és ehhez vegyék igénybe a civil és a szakmai szervezetek hozzájárulását mind az értékek feltárásában, mind pedig megőrzésükben.


Budapest a békés mindennapokat szolgáló, a maga értékeit és rangját megtartani képes főváros kell hogy maradjon, nem áldozhatjuk fel. Senki se rabolhassa meg saját, rövid távú érdekeiért közös jövőnket!

 

Alapítása első évfordulóján, 2008. október 19-én

 

a Podmaniczky Páholy

 

Az aláíró szervezetek: a Budapest Világörökségéért Alapítvány, a Budapesti Városvédő Egyesület, az ICOMOS MNB Egyesület, a Kamermayer Projekt Egyesület, a Kós Károly Egyesülés, a Lát-Kép Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a MUT Budapesti Csoport, a Nagy Budapest Törzsasztal, az ÓVÁS! Egyesület, a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület.

Fürdőfejlesztések Budapesten

Budapest fürdőváros - a kijelentés már közhelynek számít, de igaz. Az első nagy virágzás Pannónia provincia idejéből származik - a legfontosabb emléket, a Thermae Maiores romjait az Árpád-híd budai felüljáró-rendszere nyomja el. A török korból vannak ma is működő emlékek: a Rudas, a Rác és a Király fürdő több száz évesek. A harmadik felvirágzás a századfordulóra tehető: a 19. század végén épült ki a Lukács fürdő, majd a 20. század elején a Széchenyi és a Gellért. 1908-ra épült meg a mára teljesen elpusztult Hungária fürdő is. Aztán a 20-as évektől jöttek a strand építések: a Palatinus, a Csillaghegyi és a Római. 1937-ben már egy Budapesten megrendezett fürdőügyi konferencián jött létre a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetség.


A források átcsoportosításával és pályázati pénzekből fejlesztené a
BGYH Zrt. a meglévő fürdőket. A következő években 5-10 milliárdot fordítanának fejlesztésre.


A
Rác fürdő fejlesztése évek óta húzódó projekt - ha minden megvalósul, akkor még sikló is mehet fel innen a Gellért-hegyre. A fürdőhöz csatlakozóan szálloda is épül. A Rác fürdő hosszú évek óta nem látogatható. Felújítják, átépítik, szállodával bővítik. De már olyan régóta, hogy nemrégiben már az újonnan építettből is visszabontottak! Miért? Mert a kivitelezés annyira nem a terveknek megfelelően zajlott, hogy jogerős ítélet alapján vissza kellet bontaniuk az épület egy részét. Közben az üzemeltető is megváltozott: a Kempinski helyett egy hazánkban új játékosnak számító cég, az olasz Badiglioni lesz a hotel működtetője. Az utóbbi kivánságára készült új terv - ezt viszont nem hagyták jóvá a KÖH illetékesei, így aztán a Magyar Építő Zrt. nem csak épített, de bontott is. Az új épületszárny legfelső szintjét bontották vissza.


A beruházáshoz kapcsolódó Gellért-hegyi Sikló terve még homályosabb. Az eddig beadott terveket sorra megtámadták, a kivitelezésnek még az előjelei sem látszanak. Ha minden megépül, akkor lesz itt 8000 nm alapterületű fürdő, plusz élményfürdő és szálloda.


A fürdő egykor szebb napokat is megélt: gőzfürdője Európa-szerte ismert volt. Az 1860-as években Ybl Miklós tervei alapján átépített fürdő a Monarchia korában virágzott. Az 1960-as években a környező útépések az épületegyüttes egyes részeinek bontását, és a régi nyugalmas hangulat megszűnését hozták magukkal.


A felújítás 1998-ban kezdődött (!), azóta 10 év telt el úgy, hogy a főépület még mindig nincs helyreállítva, a toldások építése pedig az előbb említett okból csúszik. Így aztán az eredetileg 4,6 milliárd forintra becsült költség is megduplázódott. Ez pedig már nem volt vonzó a Kempinski szállodaláncnak, aki ki is vonult a projektből, helyette az olasz Baglinioni lánc az új "reménybeli". A sikló tervét a vasúthatóság már jóváhagyta, de a Levegő Munkacsoport megakadályozta a környezetvédelmi engedély kiadását, mivel szerintük 400 fa esne áldozatul az építkezésnek. A siklónak tehát még a terve is áll. Egy alternatív vonalvezetés szerint a sikló először a hegy belsejében futna, és csak a hegy tetejénél jönne ki a felszínre. Így csak 102 fát kellene kivágni. Ha megvan az engedély, a kivitelezés akár 10 hónap alatt megtörténhet. A beruházó annyira bizakodó, hogy már árajánlatokat is kért be a sikló megépítésére.

Ha megépül a szálloda, gazdagodik a turizmus és új munkahelyek jönnek létre - viszont ismét csökken Budapest zöldfelületeinek aránya.

 

"...az első dolgunk: vigyázni arra, hogy az új Tabánban is csak kertes, egycsaládos házak épüljenek... fontos dolog még, hogy a sok meglévő öreg fát ne vágassa ki a város, ahogy azt eddigi lebontásoknál tette. Tanuljon az angol városrendezőktől, akik képesek egy fa kedvéért megváltoztatni egy utca irányát." Budapest egykori polgármestere, Rózsavölgyi Gyula szavai voltak ezek, 1912-ből.


Közben a magántőke sem tétlenkedik. A tervek szerint már idén év végére megnyílik az AquaWorld, az új élményfürdő és szálloda együttes, ami az M0-ás új szakasza mellé épül a pesti oldalon. Az beruházó az InterEstate Ingatlanfejlesztő Zrt., az építési költség eléri a 15 milliárd forintot. A szálloda neve Ramada Plaza Hotel, az élményfürdő neve Aquaworld Vízibirodalom lesz. A fürdőt 21 méteres magas, 73 méter átmérőjű óriáskupola fedi, ezen kívül indulnak majd a csúszdák - összesen 900 méternyit lehet majd csúszni. És hogy minél többet csúszhassunk, még lift is lesz, ami felvisz kb. 6 emelet magasra. Lesz még ugrótorony, napozóterasz, hullámmedence, gyermekfürdő, szörfmedence, strand és étterem is. A tematika pedig a távol-keleti Angkor lesz (Remélem, nem a Pólus Center végtelenül giccses és olcsó stílusában.) Mindehhez 5 csillagos szálloda csatlakozik 7 emelet magasságig, 261 szobával, 48 lakosztállyal, 550 fős konferenciateremmel és éttermekkel.

 

Források:

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=1753

http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2004/furdovaros.php

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=241372&fr=rss

http://www.ingatlanmagazin.com/3486/Video_beepitik_a_Tabant_de_a_zoldek_nem_akarjak_az_uj_siklot

Budai Park Színpad: itt a vég!

Lebontják a Budai Park Színpadot. Sem a főváros, sem a XI. kerület nem vállalta a további működtetését. A kerület - a Kopaszi-gáton létrejött új vízparti színházra utalva - azon az állásponton van, hogy felesleges két hasonló intézményt fenntartani egy kerületben. A területen közparkot alakítanak ki. Az átépítés lehetőségét kizárja, hogy a jelenlegi szabályozás közparkban 1+1 százalék beépítést engedélyez, a Színpad viszont 7 százalékot foglal el. 2200 férőhely szűnik meg végleg. Az állapotok siralmasak: a széksorok között gaz nő, a művész-öltözőt hajléktalanok lakják. Egy emléktábla szövege szerint "Épült a XI. kerületi Tanács, a kerületi tömegszervezetek, a kerület lakossága, és a kerület üzemeinek összefogásából. 1958".

http://galeria.fn.hu/files/150/016/000/16150/16150_141272_500x300.jpg

(A kép forrása)

50 év után pedig meghal, hogy a terület a környező park részévé váljon, benne talán egy Bartók emlékparkkal. Csak ehhez hiányzik legalább 140 millió forint, miközben a jelenlegi épület hajléktalan-tanyává vált az őrzés hiánya miatt. Neked milyen emlékeid fűződnek a helyhez? 

 

Források:

http://www.fn.hu/magazin/20071206/ledozeroljak_budai_park_szinpadot/

http://www.ingatlanmagazin.com/2547/Lebontjak_a_Budai_Park_Szinpadot

http://www.budalapja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=429&Itemid=102

http://nol.hu/cikk/405111/

Luxusbudapest

Kezd magára találni az Andrássy út belső része: egyre-másra nyílnak a luxusmárkák üzletei. 2006-ban nyílt meg a Louis Vuitton táskaüzlete az Operaház szomszédságában. A közelben megnyílt a Gucci (Andrássy út 23.) és a Burberry (Andrássy út 24.) üzlete. Az első luxusüzlet, a Brioni még a Gresham palotában nyílt meg, de ez az üzlet még inkább csak a külföldi elitet célozta meg, ezért inkább a Vuitton üzlete (Andrássy út 24.) tekinthető mérföldkőnek. A cég közleménye szerint a budapesti márkabolt sikere felülmúlta várakozásaikat. Az Escada a Dorottya utcában nyitott üzletet, az Ermenegildo Zegna az Andrássy út 15. alatti üzlethelyiséget választotta. A Gucci megnyitót követi a Roberto Cavalli (a Gucci üzete mellett) és a Vertu (Andrássy út 36.), illetve a Nagymező utca - Andrássy út sarkán a Dolce and Gabbana szaküzletének átadása. Mindezeken felül a TAG Heuer, a Chanel és a Dior is megjelenhet az Andrássy úton, amelynek belső szakasza ismét régi fényében ragyoghat - már ami az üzletek sorát illeti. Az üzletek megjelenését nem a hazai vásárlóerő inspirálja, hanem a külföldi, elsősorban távol-keleti turista és üzleti forgalom élénkülése.
 

2007 végére "nyílt meg" a Deák Ferenc utcában a Fashion Street, itt nyitott üzletet a Tommy Hilfiger, a Boss, a Byblos, a Rocco Barocco, a Karl Lagerfeld, a Just Cavalli és a Gianfranco Ferre is - és ez még nem is a teljes lista. Boltot tervez nyitni az Armani is. Most van egy üzlet, ahol árulnak Armani ruhákat, de ez nem hivatalos "flagship store". A legújabb bejelentés szerint pedig a Nautica (Deák F. utca 23.) is üzletet nyit a Fashion Street-en, a megnyitó október végére várható. Az üzlet különlegessége lesz, hogy a legújabb amerikai koncepció szerint alakítják majd ki, és ebben az üzletben jelenik meg először Magyarországon a női ruhakollekció.
 

Miért nem a Váci utca lett a luxusmárkák központja? Mert az már "lecsúszott": míg a 80-as években ez volt a nyugati cikkek és a külföldi turisták célpontja, mára inkább csak a tömegigényeket kiszolgáló üzletek vannak itt. A luxusmárkák pedig nem csak az árakkal és a márkákkal, de a helyszín megválasztásával is igyekeznek elkülönülni a "pórnéptől". Ez tette sikeressé a Fashion Street-et.
 

Magyarországon a legsikeresebb luxusmárkák a Diesel, a Calvin Klein és a Gucci. A magyarok közül pedig Náray Tamás és Zoób Kati lettek a legsikeresebbek.
 

De nem csak az üzlethelyiségek világában, hanem a lakáspiacon is létezik a luxus kategória. Ezek azok a helyek, ahová a nemzetközi és hazai elit költözik. A milliós kategória a Belgrád rakparton kezdődik - itt már 800 ezer - 1 millió forint körül tart a Dunára néző, panorámás nagylakások négyzetméterára. Az Andrássy úti Avenue Gardens-ben már 1,2 millió forint a négyzetméterár. A gondozott zöldfelületek közelsége is igencsak árfelhajtó hatású: a Szabadság tér, vagy a Szent István park jó tájolású, felső emeleti lakásai is 1 millió Ft/nm körül járnak, de a "lélektani határ" felett jár a Vörösmarty tér 1. alatti új tömb felső emelete és a Dorottya utcai Palazzo Dorottya is. Persze a hagyományos elitközpontokról se feledkezzünk el: a Várnegyed, a budai hegyek egy része stabilan méregdrága. A jelenlegi legdrágább projekt a rózsadombi SZOT szálló helyén épülő Excelsior: itt a négyzetméterár 1,65 millió forinttól indul. Egy másik nagy projekt a mára már kissé megkopott fényű Rózsadombot húzza ismét a luxus kategória felé. A Seven Arts-ban társasházi lakások épülnek, a beruházó a Neocity Group. A központi terekben elhelyezendő nagyméretű üvegfelületeken a kortárs építészet motívumai tűnnek majd fel, a koncepció kidolgozója Fónagy Dóra műhelye. Az épületek nevei: Glassart, Lightart, Metalart, Plastart, Stoneart, Texart, Woodart lesznek. Az épületek között egy kis mesterséges tó is létesül majd. A zöldövezeti jelleggel ebben a kategóriában már nem lehet lódítani, így itt megmarad a 20 százalékos beépítettség, és 1,6 hektáron ősfás park marad a házak között.
 

Ez a fellendülés azonban az amerikai hitelválság begyűrűzésével Budapesten is visszájára fordult: a külföldieket a pénzügyi válság, a belföldieket a várható vagyonosodási vizsgálat tartja távol a vásárlástól. Így a fent említett beruházásoknál sok lakás maradhat üresen. Az egyik kiút lehet, ha a lakások egy része helyén inkább irodaterületeket létesítenek, mások az egész projekt eladása mellett döntöttek.

 

Források:

http://index.hu/gazdasag/magyar/luxaru080624

http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=373540

http://index.hu/gazdasag/magyar/luxma080701/

http://www.hg.hu/cikk/epul_rozsadomb_jelenlegi_legnagyobb_beruhazasa

http://index.hu/gazdasag/magyar/luxpi080924/?main&rnd=126

http://www.fn.hu/ingatlan/20080930/nautica_nyilik_fashion_street/

http://index.hu/gazdasag/magyar/and080917/?main&rnd=102

http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=381514

Lebontják az Erkel színházat

2008. szeptember 23-án megszületett a döntés: lebontani!

http://prae.hu/prae/content/articles/8252s.png

Archív felvétel az Erkel színházról. (Forrás)


A Népoperát 1911-ben kezdték el építeni, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak a tervezők. Az épület mindössze 9 hónap alatt megépült (!), a megnyitót 1911. december 8-án tartották. 1917-ben átépítették. Gyakran váltott funkciót, igazgatót, társulatot a sokat látott színház. Az 1930-as években még bokszmeccseket is rendeztek itt! 1951 óta tartozott az Operaház alá. 1953 óta hívják Erkelnek. 1959 és 62 között jelentősen átépítették, a nézőtér ekkor csökkent 3200 fősről 2400 fősre. Ekkor kapta jelenlegi homlokzatát is. Az átépítést Kotsis István tervezte. 2007-ben volt itt utoljára
előadás, azóta üresen állt.

http://index.hu/cikkepek/0707/kult/erkel.jpg

Az 1962-es állapot. (Forrás)


Az új épület már egy valamivel nagyobb telekre épül majd. Erről annyit lehet tudni, hogy ideiglenesen az Operaházat is befogadja majd néhány év múlva, amikor nekilátnak az Opera alapos felújításának. Az új épület konferenciák megtartására is alkalmas lesz, de operaházként és színházként is funkcionál majd. És természetesen meg kell hogy feleljen a mai biztonsági és építési előírásoknak. Hamarosan kiírják a tervpályázatot, a megnyitást most 2012-re teszik. (2007-ben még 2011-ről volt szó.) A megvalósításba és az üzemeltetésbe a magántőkét is be szeretnék vonni, ehhez az állam 25 év alatt 19,2 milliárd forinttal kíván hozzájárulni.

http://index.hu/cikkepek/0609/kult/erkelszinhaz.jpg

Egy előpályázati látványterv. (Forrás)

 

Források:

http://prae.hu/prae/news.php?aid=1770

http://www.hg.hu/blog/5054-lebontjak-az-erkel-szinhazat

http://www.opera.hu/site.php?page=erkel&k=erkel&nyelv=hu

Mozi körkép

A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996).
 

Az első átváltozási hullám a rendszerváltás környékén volt. A 80-as évek végén megszűnt a mozik üzemeltetésének normatív támogatása, majd 1995-ig folyamatosan csökkent a nézőszám. 1989-ben kilenc filmszínházat "leválasztottak" a többiről, ezekből jött létre az Art mozihálózat. Akkoriban sokan tiltakoztak (a multiplexek térnyerése és) a művészfilmek "gettósítása" ellen - ma viszont nagyon örülünk a mozihálózat többarcú, változatos voltának. Ma a hálózat 14 tagú.

 
A rendszerváltás óta bezárt mozik nagy többsége funkciót váltott vagy üresen áll. A Broadway moziból színház lett, a volt Bástya mozi helyén Erste bankfiók található, a kelenföldi
Olimpia régóta nem látott filmvetítést - csupán rendezvényteremként hasznosítják. A Bartók mozi már nem létezik, helyén Simplon néven kávéház nyílt. A Bástya mozi extra vastag betűs felirata is eltűnt: ma bankfiók van a helyén. A Metro mozi (az egykori Szikra) nem bírta a közeli multiplex konkurenciát, néhány évi üresen állás után színház lett belőle - csakúgy, mint a Broadway mozi (azelőtt Filmmúzeum) esetében. A Duna moziból Odeon-Lloyd lett, ma is üzemel. Hogy az Erzsébet körúton a Horizont moziból mi lett, azt már nem is tudom követni. Hol ez, hol az csücsül benne. Az Európa még létezik, de meglehetősen arctalan és lerobbant állapotban. A József körúton a Graffiti mozi bezárt, legutóbb valami használtruha boltot láttam a helyén. A Bem mozi él még a Margit híd budai oldalán, de ráférne egy nagy átalakítás - bár az előtere így is hangulatos. A Tabán mozira is ráférne egy alapos felújítás. A Cirko-Gejzír a Lőrinc pap térről néhány éve a Balassi Bálint utcába költözött. A Művész ma is fontos underground központ. A Kultiplex mozija viszont a Kultiplex-szel együtt teljes elbontásra került 2008-ban.

 
Az Urániát, a Vörösmarty-t, a Szinbádot (ma Kino), a Puskint, a Toldit, az Örökmozgót viszont sikerült felújítani, és a Corvin mozi is régi fényében tündököl.
Szeretek nem középszerű, nem sablonos mozikba járni, de azért elvárásom, hogy ne egy romkocsma vagy használtruha bolt hangulata vegyen körül. Imádom a Puskint, az Örökmozgót, az Urániát, és új kedvencem lett a Toldi.

 
Az új bevásárlóközpont építésekkel párhuzamosan a multiplex mozik piaca is több változást élt meg. Az átrendeződés már 2005-ben beindult. Ebben az évben 15 százalékkal csökkent a látogatók száma, és a látogatók száma azóta újabb 10 százalékot esett. A Cinema City kivonult a Csepel Plázából, mivel egyik évben sem tudtak megfelelő látogatottságot elérni. 2006-ban ugyanez a cég zárta be moziját az Új Udvar bevásárlóközpontban. Azt beszélik, hogy a MOM park mozija is bezárás előtt áll, de hivatalos bejelentés még nem történt. A Palace Cinemas már május óta árulja a teljes budapesti hálózatát. Közben új multiplex nyílt az Arena Plázában, de itt egyelőre jónak mondják a forgalmat - valószínűleg az IMAX mozi újdonsága hozza be a közönséget, miközben az üzletek forgalma a megnyitót követően elmaradt a várakozásoktól. A piacon még mindig van remény: az egykori Budai Skála helyén épülő bevásárlóközpontban is lesz többtermes mozi.

 
Az Átrium mozi a Margit körút 55. szám alatt, frekventált részen várja, hogy valaki végre érdeklődjön iránta. 1935-36-ban épült Kozma Lajos tervei alapján. A háború után 1947-ben Május 1. mozi néven nyitották újra. A rendszerváltás után (1990-től) felújítva, és ismét Átrium néven üzemelt, amíg 2002-ben be nem zárták. Egyszer már próbálták eladni - de senki nem adott 292 millió forintot a moziért. Most új pályázatot írtak ki, immár ár megjelölése nélkül. A pályázati dokumentációt augusztus 29-ig lehetett megvásárolni. Szerettem ezt a mozit, kár hogy bezárták. Bírom a 30-as, 40-es évek (korabeli) modern építészetét. Nagy terű, tágas mozi volt - csak hát manapság napi 2 előadással, egy teremmel csak nagyon kevesek élnek meg. Még a luknyi kis Cirkó is két teremmel működik. (Megjegyzem, valószínűleg az övék Budapest legkisebb, 25 székes terme.)

 
Szeptember 25-én nyílt meg ismét a
Kino mozi. A telken 1911-ben nyílt meg az Elite mozi, amely főként szórakoztató filmeket játszott. A kezdeti sikert az első világháború törte meg. A 20-as, 30-as években a mozizási kedv igencsak lecsökkent. A 40-es évektől Mesevár néven, majd az államosítás után Tanács moziként üzemelt. Ez később Tanács - Magyar Filmek Mozija névre módosult, és akkoriban kizárólag magyar filmeket vetítettek itt. Az 1980-as évek végén a mozi becsatlakozott az Art hálózatba, a rendszerváltás óta Szinbád néven üzemelt. Az átépítés feladatait Mundruczó Kornél, Petrányi Viktória és Balassa Péter vállalta magára. Nem csak mozi, de sok egyéb program, így például kerekasztal-beszélgetések vagy színházi előadások is helyet kapnak itt. A TÁP színház és a Krétakör is felvette a kapcsolatot a Kinóval. A mozi bérleti díja több mint 600 ezer forint havonta, a tulajdonos és bérbeadó a Budapest Film Zrt. Szeretnék (újra) megszerezni az Art mozi jelzőt is, ehhez még idén beadják a pályázatot. A nagyobb teremben 91, a kisebben 41 fő nézheti a blu-ray minőségű digimozit. A legdrágább jegy 950 forintos lesz, szerdai napokon egységesen 600 forintosak lesznek a filmek. Októberben, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében Fassbinder vetítés-sorozat egyik helyszíne lesz a mozi.

 
Ott jártam pár napja, akkor készültek az alábbi képek:



(Forrás)

A programok alapján érdekes, új közönséget vonzani képes helynek tűnik a Kino. Bár az új, fénycsöves Kino felirat a homlokzaton nagyon tetszik, a belső térből nekem hiányzik valami az otthonossághoz. Jó, hogy van teázó, jó, hogy le lehet ülni az előtérben, de a diszkógömb, a vetítős fal, a régi mozijegyeket mozaikként ismétlő burkolat a mozitermek ajtajain, a Thonet-székek és az egyedi világítások külön-külön mind jók, de valahogy az elemek nem állnak össze egységes egésszé. Nekem ez az eklektika inkább kakofónia benyomását kelti. Te milyennek találod? Írd meg!

A Toldi mozi 4 és fél hónapon át tartó "átöltözés" után megújulva nyílt meg az Arany János utcai metróállomásnál. Rá is fért már: 15 éve volt a legutóbbi felújítás. Október 2-ától a Budapest Film E-Cinema hálózatának a premiermozija: már digitális formátumban is tudnak vetíteni, de BlueRay DVD technikát és Dolby hangrendszert is kiépítettek. Ezen felül új kávézó és két moziterem (a Nagyterem 200 fős, a Kisterem 60 fős) várja a látogatókat. A mozi a hagyományos filmek mellett az új, digitális formátumú filmeket is képes lesz majd leadni. Ide költözik a filmklik.hu is, hogy közelebb legyenek a közönséghez, és hogy segítsenek megismertetni a digitális forgalmazást. Nagyon tetszett, amikor tavaly animációs film sorozatot szerveztek, akkor tetszettek meg nagyon Hayao Miyazaki filmjei. Úgyhogy már alig várom az Anilogue 2008 animációs filmfesztivált. Ősszel táncfilm fesztivált rendeznek EDIT 2008 címmel, de ez lesz az emberi jogi témájú Verzió 5 helyszíne is. Azért a hazai art mozis világ anyagi helyzetére jellemző, hogy a felújítás költségét a Kultiplex eladásából fedezték.

A Toldi 1932-ben nyílt meg az akkori Vilmos császár útján, City mozi néven. A II. világháború idején egy rövid időre átkeresztelték Szittya mozira. Aztán új idők, új szelek: Úttörő mozi lett belőle. Aztán City-Toldi, majd az 50-es évektől Toldi. A 80-as évekre rájöttek, hogy ha sikeresek akarnak lenni, akkor nem csak a más mozikban is játszott filmekkel kell foglalkozniuk, így elkezdtek kultikus, kicsit művészibb filmeket is vetíteni a fiataloknak - így akár az Art mozihálózat elődjeként is tekinthetünk a Toldira. 1992-ben választották le a korábbi egy, nagy teremből a kistermet, azóta üzemel kéttermesként. 2004 őszétől a mozi üzemeltetését a tulajdonos Budapest Film végzi, ők intézték az idei felújítást.

 
Ez alkalommal nagyon bátran belecsaptak a lecsóba a tervezők: az új mozibelső radikálisan új, tele harsány, élénk narancs, zöld és szürke színekkel, nagy figurákkal. Nem a régit "tupírozták fel" - bár az is jó volt -, hanem gyökeresen újat alkottak. Kicserélték az egész elektromos hálózatot, új hűtő-fűtő rendszert építettek be, kényelmesebbre cserélték az üléseket és akadálymentesítették az egész mozit. A megújult kávézó pedig ingyen wifi-vel fogadja a szórakozni vágyó fiatalságot és idősséget. Érdemes mielőbb elnézni: mivel a Moziünnepről pont lemaradtak, október 3. és 9. között 450 forint a jegyár! A mozi felújítása szerintem remekül sikerült, szerintem a budapesti underground egyik új találkozóhelye is válhat az előtérből. Az egyetlen gyenge pont a hungarocellből kivágott betűk minősége - ez egy kicsit amatőrnek tűnt (ld. a mosdók felirat a YouTube videón). Gratulálok a felújítóknak!



(Forrás)

Digimozi A mozik digitális átállása elkezdődött. Az E-Cinema mozikban az új gépek nagy felbontású, a korábbi 35 mm-es filmekhez hasonló felbontással tudnak mozgóképet vetíteni. A digitalizálás előnye, hogy egy filmet akár 30 teremben is el lehet indítani, nem kell mindenhová újabb filmkópiát szállítani. Így a filmterjesztés jóval olcsóbb lesz. Szállítás közben nem romlik a film minősége, nem lesz karcos a filmtekercs, mint a régi időkben, ugyanis a film az internetről letölthető. A képminőség a valamivel kisebb felbontás miatt egy hajszálnyival rosszabb lesz - bár ezt állítólag a nézők 98 százaléka nem fogja észrevenni. A filmklik.hu pedig a VoD (video-on-demand) technológiát kínálja. Ennek lényege, hogy a felhasználó az interneten választja ki, hogy melyik filmet szeretné megnézni, és hogy mikor. Egy film akár már 500 forintért megnézhető, a kínálat természetesen folyamatosan bővül.

 

Források:

http://www.budapestfolyoirat.hu/archiv/2004/muveszmozik.php

http://magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=de7d2f0a-deb2-445b-b1ca-488de29b2f43

http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.81335

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=390337

http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.81769

http://www.origo.hu/programajanlo/20081002-oktober-2-an-nyilik-a-felujitott-toldi-mozi.html

http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=27795

http://www.kulturpart.hu/index.php?menu=2&rov=100&alrov=101&cikk=5062

http://magyar.film.hu/printcikk.ivy?artid=c43ecb5b-df5a-4c0f-a759-a0fdfc7092db

Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz. A mi Budapestünk 1998

 

Új kiállítási központ a Tóparkban

Az elmúlt években többször is arról lehetett olvasni, hogy kevés az igazán komoly befogadóképességű konferencia-helyszín a fővárosban. Mostanában arról lehet olvasni, hogy egyre-másra jönnek az ilyen témájú beruházások: miközben a lakáspiac pang, az irodapiac egyre nagyobb telítettségű és kockázatú, addig ez a szegmens még reménytelinek mondható. Konferencia-létesítmény épül a Syma csarnok mellé, a Hajógyári-szigetre, a Megyeri-híd tövébe, de konferenciák megtartására is alkalmasra tervezik az új Erkel Színházat (erről hamarosan bővebben) is, hogy csak néhány példát említsünk. És ez nem is rossz fejlemény: a konferencia turizmus sokkal "zsírosabb" közönséget vonz ide, mint mondjuk a fapadosok. Érdemes tehát ez irányban fejleszteni.

Az M1-M7-M0 autópályák alkotta "háromszögben" 400 millió forintos beruházással a legnagyobb kiállítási csarnokok közé szeretne bekerülni a Tópark projektet is jegyző Walker and Williams Investment Group. A 36 hektáros terület beépülésével Budapest a régió rendezvényközpontjává válhat. A projekt építészeti különlegessége, hogy a kiállítóterek és az azokat összekötő alagutak a föld alatt épülnek meg. 30 000 nm nyitott és 37400 nm zárt tér jön létre.

http://vg.hu/lapokkepek/cikkek/15000/15008_toparkkozep.JPG

Egyedi fénytetők a kiállítási térben. (A kép forrása)

 
A felszínről lótuszvirágot mintázó, üvegfalú fénygyűjtő óriásbuborékokon keresztül jut majd le a fény a lenti kiállítóterekbe. Az autós megközelítés az autópályák közelségének köszönhetően kiváló, a tömegközlekedéssel történő megközelítéshez pedig sűrűbb BKV és Volán járatok, valamint új MÁV állomás is dukál majd. A Tóparkban 150 bérlakás, nettó 12 000 négyzetméteren irodák, egy óriási bevásárlóközpont, oktatási- és konferenciaközpont, szállodák, fedett sétálóutca és sportközpont is épül. Az új kiállítótér átadása 2012-re várható, a teljes projektköltséget 400 millió euróra becsülik. A projekt összterülete 180 hektár - ez közel azonos Monaco területével!

http://vg.hu/lapokkepek/cikkek/15000/15007_toparkbal.JPG

Vasútállomás és szálloda is épül. (A kép forrása)


Ami miatt aggályos lehet ez a projekt, az a generált többletforgalom. A Tópark felé újabb tömegek fognak megindulni azokon az utakon, amelyek ma is zsúfoltak. Ideális eset az lenne, ha kizárólag a környéken lakók dolgoznának itt, de erre nyilván kevés az esély. A mai tömegközlekedés pedig nem jelent vonzó alternatívát azoknak, akik ma autóval járnak be a munkahelyükre. Az viszont nagyon szimpatikus, hogy a LED-es világítástól az alternatív fűtési rendszerig több ponton is igyekeznek környezettudatosan építkezni - erről bővebben lásd a fejlesztő cég alelnökével elkészített interjút
. Kár, hogy ma ez Budapesten nem általános, nem előírás, de még a megrendelők sem követelik meg magunkak.

 

A projekt honlapja:

http://www.topark.eu/expo/

 

Források:

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=382414&place=

http://www.hirszerzo.hu/cikk.hatalmas_kiallitasi_komplexum_epul_budan.80764.html

http://www.privatbankar.hu/html/cikk/friss.php?hir=64186

http://www.napi.hu/cikkek/?nID=382414

Megyeri híd átadva!

2008. szeptember 30-án átadásra került a Megyeri híd, Budapest legújabb hídja. Ezzel megvalósul a körgyűrű összekötése a 2-es út és a 11-es főút között. Ezzel az idei nagy sztrádaavatások le is zárulnak, már csak az M7-es Letenyénél levő határhídjának avatója maradt hátra. A Megyeri híd messze a leghosszabb híd: eddig a 928 méteres Árpád-híd számított annak, mától a lehosszabb fővárosi híd hossza több mint megduplázódik. A Megyeri-híd folyó feletti szakasza 1860 méter, a két part közötti, felhajtókkal együtt számított teljes hossz 3,2 kilométer. A híd két éven át épült, a kivitelező a Hídépítő és a Strabag alkotta M0 Északi Duna-híd Konzorcium, a tervező az Unitef-Céh Kkt. volt. A beruházás nettó 62 978 078 673 forintba került. Az új hídon a forgalmat napi 57 ezer járműre becsülik.


Az önkormányzatokkal folytatott több hónapos vitát követő kormányhatározat értelmében azonnal meg kell kezdeni a Pomázt és Budakalászt elkerülő út építésének előkészítését, Szigetmonostor pedig közúti helyett kerékpáros- és gyalogoshidat kap Szentendre felé.



(A felvételek a szeptember 13-iki nyílt napon, az esti képek október 1-én készültek. Forrás)


A hidat Litkai Gergely is felavatta. A jövőbeni fejlesztésekről, a tervezett új utakról egy összefoglaló táblázat itt található
.

Őszintén örülök az új hídnak! Nem csak a környéken lakóknak jelent nagy segítséget, hogy nem kell az Árpád-hídig lejönniük, és onnan visszamenni, hanem egész Budapest kapott egy nagyon fontos és építészetileg is értékes új alkotást. Menj ki, nézd meg, fantasztikus ott állni a 100 méteres A betű tövében!

 

Források:

http://vg.hu/nyomtat.php?cikk=241860

http://www.origo.hu/itthon/20080930-atadtak-a-forgalomnak-a-megyeri-hidat.html

http://www.origo.hu/teve/20080930-felavattak-a-colberthidat-comedy-central.html
 

 

Díjat nyert a Kormányzati Negyed

Furcsa fordulatokat hoz az élet: a Kormányzati Negyed elbukott, meg nem valósuló első helyezett terve díjat nyert a Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a Fenntartható Építészetért) európai pályázatán! Janesch Péter Madridban vehette át a díjat és a hozzá járó 100 000 dollárt.

http://index.hu/cikkepek/0708/kult/kormnegyed//.gdata/gpb_podma2.jpg

(A kép forrása)


Közben a
Financial Times cikke is arról számolt be, hogy pont az nem épül meg, ami jelentősen előrevihette volna Budapestet, és az valósulhat meg (bevásárlóközpont bővítés, irodák), amire már nincs kiugróan nagy igény. A Trigránit hajlandó volt hatalmas összeget beruházni, de a polgármester még többet akart, az építő pedig nemet mondott. Jajjanyám, annyira magyar, annyira retrográd...

 

 

 

 

Források:

http://www.fn.hu/ingatlan/20080926/dijat_nyert_meg_nem/

http://hvg.hu/gazdasag/20080927_dij_kormanyzati_negyed_madrid.aspx

http://privatbankar.hu/html/ingatlan/keresk.php?kommentar=25623

süti beállítások módosítása