Ferihegy cikksorozat 

Megjegyzés: E cikk írásakor a MALÉV már
nehéz anyagi helyzetben volt, de még a csőd
február 3-iki bejelentése előtt voltunk. Ezért
az alábbiakban a korábbi tervekről olvashat
a Nyájas, amely terveket a MALÉV csődje
nyilván át fog rajzolni - gondoljunk csak a
Ferihegyen a MALÉV számára kialakítani
szándékozott irodaházra. - a szerk.

Az elmúlt években nemzetközi repülőterünk üzemeltetője jelentős fejlesztéseket vállalt el. (Jogi vitát okozott, hogy az erről szóló szerződés az állami tulajdon fejlesztéséről szólt, de olyan elemeket, pl. új csomagosztályozót, beléptetőkapukat is tartalmazott, amelyek nincsenek kincstári tulajdonban.) A program legnagyobb, leglátványosabb eleme a SkyCourt névre keresztelt új terminálépület lett, de ezen felül is történtek fejlesztések. Az ABP Kft. raktár- és irodaépületeket épített Vecsés területén. 2004-ben a 2A terminál tranzitváróját újították fel, amellyel a beszállókapuk száma 9-ről 11-re nőtt. A betonpályák, kifutópályák felújítása 400 ezer négyzetméter felületet érintett - összevetésül: a Westend összes irodai, szállodai és üzletközponti területe ennek kb. a fele. Még a 2005-ös privatizáció előtt felújították a 2A terminál utasbiztonsági és légkondicionáló berendezéseit is. A fejlesztések az elmúlt években is folytatódtak. A "repülőtéri radír", azaz egy nagy víznyomással dolgozó speciális takartógép összesen 70 köbméter szemetet - főleg a leszálló gépek gumimaradványait kaparta fel a kifutópályákról. Felújították a kifutópályák világítástechnikáját is. A 2-es terminál előtti előtéren 8 új repülőgép-állóhelyet alakítottak ki 2008-2009 fordulóján - ezek a SkyCourt építkezés miatt kieső helyeket pótolták. 2008 végére készült el az új ferihegyi közelkörzeti radarállomás, amelyet a kőrishegyi és a püspökladányi nagy hatótávolságú radarok cseréje kísért. 2009 végén 56 panelből álló napkollektor-rendszert állítottak szolgálatba az 1-es terminálon, amelyek nyáron a teljes melegvíz-ellátást biztosítják, de télen is besegítenek ebbe. A napkollektorok száma azóta 63-ra nőtt. Ezzel annyi energiát takarítanak meg egy hónap alatt, amennyi egy átlagos lakás éves fűtéséhez szükséges energia.

A 2-es terminál tőszomszédságában 2011. január 5-én nyílt meg EU-elnökségünk kormányzati várója. Az épület júliusban, az elnökség végével nyerthette csak el valódi funkcióját, a hivatalos átadásra 2011. szeptember 6-án került sor. Az ugyanis a Magyar Posta légiküldeményeit feldolgozó nemzetközi postakicserélő központjának épült. Az irodaszárnyat használták kormányzati várónak. A Magyar Posta adta az épületet, a MALÉV pedig a kormányzati működtetést. Az építési munkálatok 2010 során zajlottak le 7 hónap alatt, a kivitelező a MARKET Építő Zrt. volt, a kivitelezés kb. 1,2 milliárd forintba került. 3200 négyzetméter üzemcsarnokból és 1600 négyzetméter irodaterületból áll össze az új központ.
Kód: Az óriás repülők fogadása még várat magára. A jelenlegi utashidak nem képesek az A380-as, vagy hasonló méretű gépek fogadására, így azok csak a betonpályán tudnak megállni, és onnan buszokkal kell elhozni az utasokat.
                 Az új radar (A kép forrása)
A ferihegyi repteret 2005-ben privatizálták, 2006 januárjától a BAA brit vezetés alatt irányította a repteret. 2007 júniusától a német HOCHTIEF AirPort (ma: HOCHTIEF Concessions AG) vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75%-át, mínusz 1 részvény. A részvények 25%-a plusz 1 részvény a magyar állam tulajdona maradt. 2011 júniusában az állami pakettet eladták a Hochtief-nek. Az eladásról azért döntött a kormány, mert a privatizációs szerződésbe is belefoglalt eladási opcióját az állam eddig használhatta fel, utána a vételár, a 36,6 milliárd forint már nem lett volna garantált. A vevő a Hochtief magyarországi leányvállalata, az Airport Hungary Tanácsadó Kft. (AHUK) volt. Idén szeptemberben az is kiderült, hogy a Hochtief eladja a reptér üzemeltetési jogát, majd ebből a rossz piaci helyzet miatt visszakozott.
A tervezett fejlesztések térképen - nagyobb méretben itt (forrás)

A Budapest Airport jelenleg két területet jelölt ki nagyobb ingatlanfejlesztés céljára. Az egyik, az ún. Irodapark (Office Park) a jelenlegi 2-es termináltól dél-keletre, a Catering és a Magyar Posta Nemzetközi Kicserélő Központja által valamint a 4-es útról átvezető út által határolt területen. Mintegy szemben a Repülőtéri Emlékparkkal. Ez az a rész, ahová elsősorban a légiközlekedéshez köthető cégek irodáit vagy más, pl. nemzetközi cégek irodáit lehet elhelyezni.

A másik szóba jöhető fejlesztési terület a 4-es út vecsési része és a repülőtér deli részén elhelyezkedő, jelenleg használaton kívüli terület, nagyjából a Market Central üzletközponttal és a Qadrum irodaházzal szemközti rész. Ezt Commercial Park, azaz Kereskedelmi Park néven jelöljük, ide vegyes kereskedelmi-irodai fejlesztést tervezünk. Vagyis akár kiskereskedelmi, akár egyéb jellegű fejlesztések és a hozzájuk kapcsolható irodai területek kerülhetnének.

1. Irodák és logisztikai épületek
Az irodaházak sorában az elsők között említhető a Ferihegyre kiköltöző MALÉV, amely 600 alkalmazottjának kap új "otthont" három felújított irodaépületben. A háromemeletes épületek az 1-es és a 2-es terminálok között helyezkednek el, összesen tízezer négyzetméternyi irodaterületet kínálnak. A 2012 nyarára várható beköltözésig a Budapest Airport a vasbeton vázig visszabontja a régi irodaházakat, így a felújított épületeknek még a homlokzata is teljesen új lesz. Az átalakítás az Óbuda Építész Stúdió Kft. tervei szerint valósul meg.



Az Airport City a levegőből (kép: airportcity.hu)

Vecsés határában már áll a 9 épületből álló Airport City logisztikai park első néhány épülete. A reptértől csupán 1 kilométerre található csarnokokban a bérlői igényeknek megfelelően alakíthatnak ki raktározást, gyártást-szerelést, vagy éppen irodákat. 2008 júniusában a C épületet, 2010-ben a D épületet adta át a fejlesztő, az Ablon.


Az irodapark-koncepció látványterve (kép: epiteszforum.hu)

Irodaházak építéséhez Peschka Alfréd és Dick Sikkes készítettek 2010-ben koncepciótervet - a Roeleveld-Sikkes holland iroda és az Óbuda csoport mérnökeinek együttműködésével. A feladat szerint 47 ezer négyzetméter telken 70 ezer négyzetméter iroda épülne a 2-es terminál melletti "F3" területen. Ehhez 7 db, egyenként 10 ezer négyzetméteres épületet kellett tervezni. Az elkészült terven kétszer három L alakú épület fonódik egymás mellett, amit egy hosszan elnyúló hetedik tömb egészít ki. Az épületek közötti belső térben csak gyalogos közlekedés és zöldfelületek kapnak helyet.

A Cargo City a légi árufuvarozás új központja lesz a reptéren, ahová a MALÉV Ground Handling és a Celebi munkatársai költözhetnek majd be. 2011 márciusában a Celebi már alá is írta a szerződést a Budapest Airporttal: 13 ezer négyzetmétert, ezen belül 7 ezer négyzetméter raktárterületet bérelnek. A Cargo City első szakasza 2012-re valósul meg. A speciális, légiforgalmi igényekhez igazodva, az egyedi bérlői igényeknek megfelelően alakítják ki a bázis fennmaradó területeit is.

2. Parkolóház
A jelenlegi forgalom mellett még megengedhető, hogy csak felszíni parkoló álljon az autósok rendelkezésére, de ha a forgalom az eléri a távlati becslésben szereplő évi 15 millió utast, akkor a jelenlegi parkolási kapacitás elégtelen lesz. Még akkor is, ha - a magas reptéri árakból hasznot húzva - a környéken több, olcsóbb parkolást kínáló vállalkozás is megjelent. 2003-ban már lezajlott egy tervpályázat, amelyre 13 érvényes pályamű érkezett be. Az akkor elindult program azonban a későbbi reptérüzemeltető-váltási, privatizációs mizériában nem folytatódott.

A Budapest Airport tájékoztatása szerint a parkolóház építése a jelenleg belátható 3-4 éven belül nem szerepel a tervekben. Ennek elsősorban a meglévő parkolók bőséges és még mindig kihasználatlan területe az oka, különösen a 2-es terminál környékén. Vagyis üzletileg semmi sem indokolja egy ilyen nagyságrendű beruházás elindítását. Az elsődleges cél a jelenlegi parkolás hatékonnyá tétele, a különböző kategóriájú parkolók (rövidtávú, hosszútávú, őrzött stb.) versenyképessé tétele a repülőtér környékén spontán “virágzó” konkurenciával szemben.

3. Szálloda
Budapest Airport Hotel néven már 2008-ban eltervezték egy hétemeletes, legalább 250 szobás, 4 csillagos szálloda megépítését. A közel 18 ezer négyzetméter bruttó alapterületű szállodának 2012-re kellett volna elkészülnie, de a beruházás még várat magára. A szálloda tetejére egy remek panorámával rendelkező "sky-bar" került volna a tervek szerint. Aztán a kitört válság miatt egy időre jegelték ezt a szállodaberuházást is.

2011 szeptemberében újra elővették a régi álmokat: a Világgazdaság közölte a BA ingatlanfejlesztési igazgatójának, René Droese-nek a nyilatkozatát, mely szerint 2014-re 3-4 csillagos, legalább 200 szobás szállodával bővülne a reptér kínálata. A szerződést 2012-ben írhatják alá a beruházóval, és a következő évben indulhat az építkezés - ha sikerül a jogi buktatókon "átbukdácsolni".

A tervek sajnálatos módon még mindig egyes bürokratikus akadályok leküzdésénél tartanak, ezekről évek óta egyeztet a reptér az MNV Zrt. képviselőivel. A Budapest Airport a privatizációnál vagyonkezelésbe kapta a repülőtér területét, azonban a privatizációs szerződés nem fogalmaz egészen egyértelműen a területek harmadik fél számára, pl. ingatlanfejlesztésre történő átengedése vagy mondjuk egy szállodafejlesztésnél a hitelfelvételhez szükséges jelzálogjog bejegyezhetőségével kapcsolatban. Márpedig enélkül nem oldható meg a szállodafejlesztés, még a nagy nemzetközi szálloda-láncok sem rendelkeznek annyi készpénz tartalékkal, hogy abból finanszírozzák a hotel építését és fejlesztését. A reptér és a kormányzat célja e bürökratikus akadályok elhárítása, hiszen a repülőtéri szállodára nagyon nagy szükség lenne, az mindenképpen emelné a repülőtér használati értékét, sok nemzetközi cég számára éppúgy, mint az utasoknak vagy a repülőgépek személyzetének.

4. A meglévő terminálok
A 2A és 2B terminálok felújítása is a fejlesztési tervek része. A Budapest Airport még 2008 végén írt alá szerződést a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-vel a meglévő 35 ezer négyzetméternyi terminálépület felújítására. A felújítással az évtizedekkel korábban épült terminálok megjelenése az új SkyCourt terminálhoz jobban illeszkedővé válik. A 2-es terminál forgalmi előterét is bővíteni kell. A teljes, 75 ezer négyzetméteres előtérből 46 ezer már 2009 májusában elkészült. Az előtér beruházás kb. 5 milliárd forintos költséggel jár majd. A 2-es terminál mindkét fele nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval is bővül, felkészülve a nagyobb utasforgalomra. Az Európai Bizottság 2009 októberében értesítette a BA-t, hogy megkapja a 7,56 millió eurós támogatást a 2B terminálhoz kapcsolódó terminálszárny megépítésére. Az előtérbe nyúló terminálfolyosóhoz 8 új épületközeli utashíd csatlakozik majd. Ennek megépülte után a 2A terminál is ugyanígy bővül majd 8 utashíddal. A földi oldalon pedig már látható több változás is: megújultak az épülethomlokzatok, a régi, íves tetőzet helyére új üvegtető került az épületek előtt, és a terminálok feliratai is megújultak. 

5. Kapcsolat a belvárossal
Miközben az utasforgalom megduplázódásával számolnak a reptér üzemeltetői, a reptérnek évtizedek óta hiányzik a belvárossal meglévő gyors tömegközlekedési kapcsolat. Pedig már a 70-es években tervbe vették, hogy a - még épülő - 3-as metró vonalát meghosszabbítják a reptérig. Ennek a megoldásnak előnye lenne az átszállásmentes kapcsolat a belváros több fontos pontjával, ugyanakkor a reptérre érkező turistáknak egyáltalán nem igényük a belvárosig minden kilométeren megállni. Ami jó a helyi lakosoknak, az nem szolgálja ki megfelelően a hazánkba repülőn érkező utasok eltérő igényeit. Ráadásul vagy a vasúttól külön kellene vágányt vezetni - amihez nincs elegendő hely -, vagy a járműveket kellene átépíteni úgy, hogy a vasúton is eljárhassanak. (Utóbbira is született javaslat 2011-ben.) A leginkább "fapados" megoldás a közeli végállomással rendelkező 50-es villamos meghosszabbítása lenne - ám ez még a metrónál is lassabb kapcsolatot adna, és csupán a Határ útig tudja bevinni az utasokat.

Az egyetlen megépült gyorsvasúti fejlesztés az 1-es terminálnál 2007-re megépült vasútállomás, amelynek állapotáról nem éppen dicshimnuszokat szoktak zengeni. Kosz, graffiti, sose működő lift, szétvert jegyautomaták jellemzik az állomást, ahol az érkező turistának fogalma sincs arról, hogy az érkező InterCity-re nem elég jegyet venni, még IC pótjegy is kellene hozzá. Így aztán jó eséllyel egy büntetéssel indulnak a magyarországi kalandok. A 2-es terminál még ennyit sem kapott - itt egyedül a 200E buszjárat formájában van jelen a BKV. Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos tanácsadója szerint elegendő volna a ceglédi vasútvonalról 1,5 - 2 kilométer "madzagvasutat" építeni. Ehhez persze ki kell jelölni a vasútállomás helyét is a 2-es terminálon. És persze elegendő utas is kell - úgy számolnak, hogy kb. 10 milliós éves utasforgalomtól felfelé éri meg gyorsvasúti kapcsolatot építeni. Ez persze csupán a gazdaságossági számításokon alapul, a beruházás turisztikai, presztízs szempontjai nélkül. 2000-ben Demján Sándor ugrott rá a témára - az akkori tervek szerint a Nyugati pályaudvartól indult volna a vonat, és Kőbányától kifelé már a föld alatt vezették volna a síneket. A gazdasági miniszter nem támogatta a beruházást, így az lekerült a napirendről. 2004-ben a 3-as metró meghosszabbítása vetődött fel, de mivel a projekt költségét 100 milliárd forintra becsülték, ez a terv is a fiókban maradt. 2007-ben a gazdasági minisztérium dobta be egy Ferihegy Expressz (Ferex) ötletét: a gyorsvasút szerelvényei a Keletibe érkeztek volna, a vonalat pedig magántőke bevonásával építették volna meg. A projekt az államnak 40 millárdba került volna, a menetidőt 18 percre becsülték, a jegyárat pedig 2000 Ft körülire.
Berényi János szerint példaként idézhető Düsseldorf, ahol az S-Bahnt hosszabbították meg a repülőtérig, illetve a legközelebbi vasútvonalon alakítottak ki terminált, ahonnan a légi járatok megközelíthetőek. Bécsben a scwechati reptér is megközelíthető S-bahnnal, Varsó repteréhez pedig ugyan - Budapesthez hasonlóan - nincs közvetlen kötött pályás kapcsolat, de a légikikötő viszonylag közel, alig hat kilométerre van a belvárostól, taxival például csak tíz perc. (Forrás) A legutóbbi választások után a Tarlós István és Orbán Viktor által bemutatott Budapest programban csak említés szintjén jelenik meg a reptéri vasút kérdése, határidők vagy konkrét kötelezettségvállalások nélkül. A BKV fejlesztése így arra korlátozódott, hogy a megújuló 2-es terminálon a BKV információt nyújt és jegyeket ad el. Jelenleg az 1-es terminálon kaphatók BKV jegyek, a Tourinform irodájában. Önálló BKV pult kiépítése a tervek szerint 2012-ben történhet meg.

Az Új Széchenyi Terv is említi a közlekedési fejlesztés fontosságát, és kötött pályás kiépítéssel számol. 2011 januárjában az is felmerült, hogy kínai-magyar együttműködésben épüljön meg az új pálya. Júliusban pedig bejelentették, hogy a Demján Sándor nevéhez köthető 2001-es változatot ismét leporolták: Ferihegy-expressz járatot indítanának a Nyugatiból Ferihegyre.

Egy biztos: a Budapest Airport – jobb híján – kihagyta egy leendő vasútállomás helyét a 2-es terminál mellett, egy kb. 300 méteres földdarabot, amelyre nem épít mást. Ha megszületik a döntés és az meg is valósul, akkor lesz hová építeni a vasúti megállót. Az ideális és a jó hosszútávú megoldás természetesen az lett volna, ha a SkyCourt megépítésével egyidőben, pl. a SkyCourt alatt egy fold alatti vasútállomást is építhettünk volna – esetleg a MÁV-al közösen. Ilyen vasútállomás működik pl. Brüsszelben is. Ilyen megoldásra már Budapesten nem lesz műszaki lehetőség, de a római Fiumicino-hoz hasonló megoldás - ahol a terminállal szemben egy komplett vasútállomást építettek -, még megoldható, igaz, kisebb méretben.

A közlekedésfejlesztés hiányosságai azt a kérdést is felvetik, hogy vajon miért az elsősorban a kereskedelmi szolgáltatásokat javító SkyCourt terminált vették előre a tömegközlekedés fejlesztése helyett - ám egyrészt a mai utasforgalom nem sürgeti a gyorsvasutat, másrészt ez a beruházás elsősorban az érintett tömegközlekedési vállalatra és tulajdonosára róna terheket. A Budapest Airport annyit már megtett, hogy 2011-ben kijelölte a vasúti végállomás helyét, rögzítve azt a rendezési tervben. Ha a budapestihez forgalom tekintetében hasonló reptereket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a vasúti kapcsolat egyáltalán nem evidens. Egy sor hasonló méretű reptéren késik megépítése.

6. A 2C terminál
Már a 2B építésekor felmerült egy lehetséges 2C terminál megépítése, ám az a mai napig sem valósult meg. Igaz, egyelőre nincs is rá égető szükség, hisz a SkyCourt-tal kibővített 2-es terminál még a jelenlegi forgalom másfélszeresét is kényelmesen elbírja. Ám, ha a fentebb leírt fejlesztési projekt-csomag megvalósul, és továbbra is bővülő lesz az utasforgalom, távlatilag szükség lesz egy újabb terminálra is. A régi tervek szerint a 2A két oldalára épült volna a 2B és a 2C, patkó alakot formálva.

A már megkezdett fejlesztési program 10-15 éven át valósul meg, mire mindennel végeznek, a 2-es terminál éves kapacitása eléri a 15 millió utast.

7. Új irányítóközpont
A HungaroControl beruházásában már épül, és várhatóan 2012-ben átadásra is kerül az új légiforgalmi irányító központ. A fő számok: 11 milliárd forintos beruházás, 10000 négyzetméteres központ, 80 százalékban saját finanszírozásban. Az ANS III. nevű program keretében felépítenek egy közel tízezer négyzetméter alapterületű, háromemeletes, új légiforgalmi irányító központot. Ezt követi majd a hardverek fejlesztése, és a MATIAS szoftver új verziója. Az átadás 2012 szeptemberében történhet meg. (A Népliget Center irodaházban már üzemel egy "szimulátor", amit inkább repülésirányítási oktató központnak nevezhetünk.) Az átadás után kerülhet sor a régi épület felújítására. A régi épületben oktatási, kutatás-fejlesztési, szimulációs célokra használható központot alakítanak majd ki, a tervek szerint 2013-ban.

      Köszönöm Hardy Mihály segítségét a cikk elkészítésében! 


Források:
http://www.epiteszforum.hu/node/5465
http://www.epiteszforum.hu/node/5460
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=35373
http://www.uniospenz.hu/20081111/atadtak_az_uj_radarallomast_ferihegyen
http://www.mfor.hu/cikkek/Folytatodnak_a_fejlesztesek_Ferihegyen.html
http://nol.hu/gazdasag/otvenmilliardos_fejlesztes_ferihegyen
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=564056
http://www.hirado.hu/Hirek/2009/11/12/15/Otvenhat_panelb_l_allo_napkollektor_rendszer_Ferihegyen.aspx
http://nol.hu/gazdasag/20100805/-alom_a_repteri_vonatjarat
http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5=cid=65806&wa=EPIRSS0935
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/85911/1/belfold/EUelnokseg_atadtak_az_uj_repteri_varot?place=srss
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/01/31/06/Kinaiak_epithetik_a_ferihegyi_gyorsvasutat.aspx
http://varosfigyelo.hu/aerotropolis/cikkek/26-kotott-palyak-ferihegy-es-a-varos-kapcsolataban/nyomtatas
http://gulliverutazik.blog.hu/2011/03/30/uj_legiforgalmi_iranyito_kozpont_epul_budapesten
http://hg.hu/blog/11996-ferihegyen-kap-uj-irodahazakat-a-malev
http://www.mfor.hu/cikkek/A_Hochtiefnek_kell_megvenni_a_Budapest_Airport_kisebbsegi_reszesedeset.html
http://iho.hu/hir/uj-iranyitokozpont-budapesten-egyseges-legter-europaban
http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/26605/2014-ben-mar-a-liszt-ferenc-repuloterig-jarhatna-a-3-as-metro/?
http://epiteszforum.hu/node/19101
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/19/02/Gyorsvasut_Ferihegyre_ismet_elovettek_a_terveket.aspx
http://www.mno.hu/portal/809159


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!