Lassan már drámává alakul a fonódó villamosok ügye, amely most talán a végkifejletéhez érkezett. Csak még mindig nem biztos teljesen, hogy sírni vagy nevetni fogunk-e a végén. Most úgy áll, hogy nevetni. Kérdések és válaszok következnek a fonódó villamos ügyében.


A kép forrása: varoskoz.blog.hu

(A kép forrása)

Hónapok óta húzódik a kérdés: merre fonódjon, és egyáltalán fonódjon-e a budai villamos? Az észak-budai 17-es villamosvonalat a dél-buda felé tartó 41-es és 19-es villamosokkal összekötő rövid vonalszakasz rengeteg indulatot váltott ki az elmúlt hónapokban. A kerület és a főváros már jó ideje vitában állt egymással. A Margit híd alatt elvesző egy sáv a villamosé lenne, de ezt a kerület - az autós forgalom ellehetetlenülésére hivatkozva - sokáig nem engedélyezte. A villamospálya megépültével néhány tucat parkolóhely is megszűnne - a kerület szerint ez nem fair, a Budapesti Közlekedési Központ szerint viszont a villamos fejlesztéssel többet nyer a város, mint amennyit a parkolóhelyek megszüntével veszít. (Ráadásul még igazi veszteség sincs - erről bővebben szombaton ezen a blogon!) Óbuda támogatná a fejlesztést, a II. kerület ellenzi. Februárban még a kisajátítás lehetősége is felmerült, ám azóta erről több szó nem esett. Május elején "független közlekedésmérnök-hallgatók csoportja" új javaslattal állt elő. Az alábbiakban az NFÜ május 5-iki levele olvasható, amely végül is áttörést ért el a vitában. Azt észrevette már valaki, hogy még a dugódíj bevezetését is belecsempészték a javaslatba? Hogy a 17-es villamos vonalát - hosszabb távon - nem csak a Batthyány tér felé, hanem kifelé, az esztergomi vasútvonal felé is meghosszabbítanák? Hogy P+R-t is ígértek a vasút és a villamos majdani találkozásához? A fonódó villamosokra részletesebben is kitérünk szombati cikkünkben, úgyhogy Nyájas olvasóm ne felejtse el lementeni a blogot a kedvencek közé!

Fontos változás jött el a blog életében a mai nappal. A most megjelenő cikkel elindul a HaviSzobor rovat új élete. Ezeket a cikkeket Pál Tamás, a Szoborlap.hu beindítója és üzemeltetője írja. A terv az, hogy négyhetente szülessen egy-egy új olyan cikk, amely Budapest (és az ország) szobraival foglalkozik. És akkor következzék a cikk, amely a politika viharába került szobrainkból válogat. Mennyi mindent képes kifejezni egy szobor? Minden alkotás hordoz magán közvetlen és egyértelmű politikai üzeneteket? Hibás-e, hibáztatható-e és eltüntetésével megváltoztatható-e a múlt? Ezek a kérdések visszhangoznak a fejemben az elmúlt években, amióta 20 év után újra az aktuálpolitika játékszereivé váltak a köztéri alkotások. Mondhatnánk persze, hogy mindig is azok voltak, lesznek – de ez nem lehet a teljes igazság. Mert bár a minket körülvevő művészet kétségkívül magán hordozza az adott kor minden kézjegyét, mégsem bír feltétlenül olyan direkt üzenettel, ami egyértelműen végzetét is kell, hogy okozza.

Ma már egyre több haladó szemléletű és ideológiailag független alkotás születik, és ebből kifolyólag még inkább „kilóg a képből”, amikor egy-egy szobrot kipécéz magának egyik-másik hatalmi csoport, és egyfajta máglyahalálra ítéli. Már felismerhető koreográfiája is van az eljárásnak, ha a médiában keltett hullámokat figyeljük. Ebbe a menetrendbe próbált beilleszkedni a Szabadság-szobor - Nagyboldogasszony csere is a Gellért-hegyen, de ez egyelőre olyannyira komolytalannak minősíthető, hogy nem is kívánunk foglalkozni vele.

Jelen írásunkban sorra vesszük azokat a köztéri alkotásokat, amelyek valamilyen formában érintetté és céltáblává váltak az elmúlt hónapokban.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékműve, 56-osok tere

Az első helyen a mérete és jelentősége miatt is legkiemelkedőbb alkotást vizsgáljuk, pontosabban csak vizsgálnánk, mert valójában a tavalyi 56-os évforduló alkalmával már született egy részletes körbejárás ezen a blogon. Azóta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár nyilatkozata alapján az emlékmű elbontását az Andrássy-negyed program keretében lépnék meg. Ide kerülne a Szépművészeti Múzeum új épülete, és emellett újra felépítenék a lerombolt Regnum Marianum templomot is.

Károlyi Mihály szobra, Kossuth-tér


 
A Kádár-rendszer a 60-as, 70-es években lendületbe jött a példakép-válogatásban, így emelhették ki maguknak Károlyi Mihályt is. Bár megítélése azokban az évtizedekben sem volt egyértelmű, hiszen írásai is csak kemény cenzúra után láthattak napvilágot, de olyannyira fontosra értékelték a Horthy-éra alatti ellenmunkálkodását, hogy szobra a Parlament közvetlen szomszédságába kerülhetett. Alakját Varga Imre formázta meg. Varga azon kevesek közé tartozik, aki rendszerváltás előtt és azon túl is folyamatosan kiemelkedő, magas minőségű műveket alkotott. 40 évvel ezelőtt modernségével, ma klasszikus és erőteljes megfogalmazásaival tölti be és ki köztereinket.

A szobor egy határozatlanságát részben elvesztő, de mégis úrként viselkedő politikust ábrázol. Alakja felett két össze nem érő ív emelkedik, mint két hatalmi ág, melyek keretbe foglalják ugyan az embert, de tömegük alatt az egyén valahogy mégis tehetetlen, vállalnia kell tetteit.

Kövér László, Országgyűlési elnök szerint Kéthly Anna szociáldemokrata politikus szobra válthatná a Károlyi-alakot. Ezzel a kormánypárt mintegy iránymutatást is adna a baloldali értékek terén. Többek közt éppen ezért már több ellenzője is van kormányoldalon ennek a kezdeményezésnek.

Teleki Pál szobra: a Sándor-palotától Balatonboglárig


(Kép: Szoborlap.hu)

Ellenkező polaritású viharfelhő tüntette el Teleki Pál szobrát 2004-ben. „Kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát.” – jellemezte Rieger Tibor szobrászművész alkotását a Budapest Galéria zsűrije. A 2004-es Sándor-palota melletti felállítást mégis leszavazta a Fővárosi Közgyűlés, mivel Teleki nevéhez több zsidótörvény is kapcsolható. A szobor sorsát Balatonboglár önkormányzatának közbelépése döntötte el: a település befogadta és a főtér melletti templomkertben állíttatta fel az alkotást.

Magyar fájdalom szobra: az élet egy kaland




A Szabadság téren és Balfon (Képek: Szoborlap.hu)

Végül egy igazán hányattatott szoborsorsot mutatok be nektek, amely egy a maga nemében ártatlanul gyönyörű női akt 80 évét fedi le.

1932. október 6-án avatták fel a Szabadság téren székelő Nemzeti Bank épülete előtt az angol Lord Rothermere közreműködésével hazánkba került alkotást. A magyarsággal rokonszenvező brit úriember a francia Émile Oscar Guillaume szobrász alkotását ajándékba küldte, és ezzel egyik idoljává vált a Trinanon-ellenes hangulatnak. 1933-ban Debrecenben fel is állították másodpéldányát.

Talapzatán magyarul és angolul ez volt olvasható: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere”

1947-ben az alkotást eltávolították, talapzatától elválasztották és ’48-ban a margitszigeti Palatinus strand főbejárata mellett „Napfürdőző nő” néven állították fel Csorba Géza azonos nevű alkotásának helyére, amely a háborúban elpusztult. 1967-ben innen is elkerült, mert Csorba alkotását újrafaragták.

Végső helyét 1973-ban találta meg, amikor is Balfon állították fel, egy 1700-as években épült kastély kertjében. Az épület azóta gyógy-kastélyszállóként üzemel.

A politikai értelemben vett kilengéseket csillapítandó záró gondolatként Harangozó Márta Varga Imréről szóló könyvéből idéznék egy Károlyi-szoborral kapcsolatos gondolatot: „Minden emberi sors társadalmi hatások kereszttüzében és végeredményeként teljesedik be, vagyis ellentmondásaiban.”

(A cikk megjelent a Szoborlap.hu portálon is.)

Források:
http://index.hu/kultur/2011/02/15/nem_a_fold_alatt_bovul_a_szepmuveszeti/
http://epiteszforum.hu/node/17928
http://mozgovilag.com/?p=3639
http://www.szoborlap.hu/13981_magyar_fajdalom_szobra_budapest_emile_guillaume_1932.html


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Cikksorozat az utcanevekről

Az alábbiakban egy 17 pontos összefoglaló olvasható az utóbbi idők utcanév átnevezései kapcsán a változásokról, az utcanevekről, és névtelen közterületeinkről.

Ismét változik a BKV menetrendje, és közlekedési rendszere. Hogyan közlekedünk vasárnaptól? Május 1-től itt az új paraméterkönyv.

Kiről nevezték el a Kresz Géza utcát? Ki volt Prielle Kornélia, Sibrikmiklósúti Felüljáró, vagy éppen Konkoly-Thege Miklós? Folytatjuk a megkezdett sorozatot.

-V. Kamermayer Károly tér (1829. május 14.-1897): Budapest első polgármestere volt 1873 és 1896 között. Jelentős érdemei vannak a városrendezés terén és a szociálpolitikai szervezetek kiépítésében. Budapest fő- és székváros 1896. november 4-én "nyugalomba vonulása alkalmából, a főváros körül szerzett érdemeiért" díszpolgári címmel tüntette ki.

-II. Kapy utca: Kapy Gábor (1658-1728) Bécsben lépett be a jezsuiták rendjébe. Bécsben, majd Nagyszombaton teológiát és bölcseletet tanított, utóbbi helyen a rektorságig vitte. Az ellenreformáció aktív harcosa volt, neki tulajdonítják, hogy a jezsuiták egy évszádados száműzetés után visszatérhettek Erdélybe.

-III. Kolosy tér: Kolosy György (1824-1850) a szabadságharc vértanúja. Jogot végzett, majd Pestre került gyakornoknak. 1848-ban annak a csoportnak a vezetője, akik a Lánchídon megölték Lamberg Ferenc császári biztost. A századosi rangig vitte. A fegyverletétel után Erdélyben próbált bujkálni, de sikertelenül. A hadbíróság 1850 januárjában halálra ítélte, és az Újépületben (a mai Szabadság tér helyén állott katonai kaszárnyában) kivégezték.

-XII. Konkoly-Thege Miklós út: Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) 1861-ben szerzett csillagászat, fizika és matematika tárgyú doktori oklevelet. Ezután még hajóskapitányi és hajógépészi vizsgát is tett. 1871-ben Ógyallán csillagvizsgáló intézetet létesített. Tudományos munkásságának részét jelenti az üstökösök és meteorok vizsgálata, az állócsillagok színképelemzése, a Jupiter és a Mars fizikájának megfigyelése. 1899-ben állomását az államnak adományozta. 1890-1911 között az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatója volt. Ő vezette be hazánkban az időjárás-előrejelzési szolgálatot, és vezetése alatt jelent meg az első hazai térképes időjárás-jelentés.

-XIV. Kövér Lajos utca/tér/köz: Kövér Lajos (1825-1863) novellista és drámaíró volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért 1849-ben kényszerrel besorozták a császári seregbe. Két év katonáskodás után tért haza, ezután az irodalomnak élt: Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház számára pedig 18 színművet írt.

-XIII. Kresz Géza utca: (1845-1901): orvos, számos orvosi szakkönyv szerkesztője. Nevéhez fűződik a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása.

-IX. Kvassay Jenő út: Kvassay Jenő (1850-1919) Pesten gépészmérnökként, Magyaróváron mezőgadászként végzett, majd Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Megbízást kapott a mezőgazdaság vízügyi szolgálatának, majd a Kultúrmérnöki Intézménynek a megszervezésére. Számos lecsapolás, mederrendezés stb. fűződik a nevéhez. Felállította a balatoni kikötők felügyelőségét és megkezdte a csepeli szabadkikötő építését. Jelentős szakirodalmat is írt. Emléktáblája a balatonföldvári kikötőben látható.

-XIV. Laky Adolf köz/utca: Laky Adolf (1829-1910) ötvösmester volt. Részt vett a szabadságharcban, ezért annak bukása után Párizsba emigrált. 1855-ben hazatért, és átvette apja üzletét a Szervita téren. Ő készítette azt a két kazettát, amelyekben a koronázási ajándékokat 1867-ben átadták a királyi párnak. Ugyanekkor a Szentkoronán is elvégzett kisebb javításokat. Hárommillió koronás vagyonát jótékony célra adományozta.

-IX. Lónyay utca: Lónyay Menyhért (1822-1884) bölcsészeti, jogi és közgazdasági tanulmányai után több tanulmányutat tett, majd Bereg vármegye országgyűlési képviselője lett. 1849-ben Kossuth mellett pénzügyi államtitkár volt. A szabadságharc bukása után rövid emigrációra kényszerült, 1850-ben tért haza. 1867-70 között pénzügyminiszter, majd miniszterelnök és egyidejűleg hadügyminiszter volt. 1871-től haláláig az MTA elnöke volt.

-VIII. Lőrinc pap tér: Nagybotú Lőrinc és Mészáros Lőrinc néven is ismert volt. Születési évszáma nem ismert. A Dózsa-féle parasztfelkelés egyik alvezére volt. 2000-nél több parasztot vezetett a táborba, Dózsát a nemesek kiírtására biztatta. Haláláról kétféle verziót ismerünk. Az egyik szerint Tomorival szemben csatát veszített Bihar városánál, ezután Szapolyai János nyárson süttette meg. Mások szerint Zilahon próbált meg bujkálni, de a lakosság a kegyelem reményében kiadta az erdélyi vajdának, aki Kolozsváron máglyán égette meg. Akárhogy is volt, 1514-ben meghalt.

-II. Marczibányi tér: Marczibányi István (1752-1810) Egerben szerzett jogi diplomát, majd Csanád vármegyében töltött be különböző tisztségeket. 1800-ban költözött Pestre (később Budára), mivel udvari tanácsosnak nevezték ki. A tudományok és a művészetek bőkezű támogatója volt. Övé volt a Tetvesrét nevű telek, amelyet azzal adományozott a városnak, hogy az mindig a gyerekeket és az ifjúságot szolgálja játszó és pihenő helyként. Ebből a telekből alakították ki a róla elnevezett teret.

-II. Mechwart liget/lépcső: Mechwart András (1834-1907) Bajorországban született, Augsburgban szerzett mérnöki oklevelet. 1859-ben Ganz Ábrahám gyárába került, ahol számos újítást dolgozott ki. 1874 és 1899 között vezérigazgató volt. A malomipari hengerszék tökéletesítője volt, és ő alapította a gyár villamos osztályát.

-IX. Nehru Park: Dzsavaharlál Nehru (1889-1964) 1903 és 1912 között Angliában jogot tanult, majd hazatérése után politikai pályára lépett, Gandhi híve lett. 1926-tól többször is volt a Kongresszus első embere. 1927-ben az ő javaslatára kezdék el követelni a Kongresszusban az Angliától való elszakadást. Többször börtönbe is került, de végül győztek: 1946-tól India elszakadt Angliától. Ő lett a független India első miniszterelnöke. Vezető szerepre tett szert az úgynevezett el nem kötelezett országok mozgalmában.

-XI. Prielle Kornélia utca: Prielle Kornélia (1826-1906) színésznői pályáját Erdélyben kezdte, majd 1844-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Házassága miatt egy időre megszakadt a karrierje, de később vidéken újra színésznő lett. 1861-ben aztán végleg visszatért a Nemzeti Színházhoz. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották. Csiky Gergely az ő számára írta a Nagymama c. darabját - 1892-ben Bécsben nagy sikert aratott vele.

-VII. Rumbach Sebestyén utca: Rumbach Sebestyén (1764-1844) Pest város tisztiorvosa volt. Több háznak is tulajdonosa lett, így saját házában hozhatta létre Pest első gyógyfürdőjét, az 1806-ban létesített "vasfürdőt". A fürdő a Városliget termálvizét hasznosította, és a mai Podmaniczky utca és Munkácsy utca találkozásánál állt. A fürdő 18 fürdőszobával, lakószobákkal és vendéglővel működött. Helyén ma az 1939-ben róla elnevezett utca fut.

-III. San Marco utca: San Marco, leánykori nevén nagyszentmiklósi Nákó Anna Miléva (1838-1926) 1892-ben hozott lére alapítványt, amely 1901-re felépítette a Jó Pásztor apácarend házát, valamint az Irgalom Házát. Minkét intézményben a Jó Pásztor Nővérek végezték a munkát: veszélyeztetett leányok megmentésével és gyógyíthatatlan betegek ápolásával foglalkoztak. A rend napjainkban ismét létezik.

-X. Sibrik Miklós út: A felüljárójáról elhíresült út névadójának születési évét nem ismerjük. A kuruc harcokban ezredesként küzdött, később a fejedelem főasztalnoka, majd vice-udvarmestere lett. A fejedelmet még a rodostói száműzetésbe is elkísérte, ahol 1735-ben hunyt el.

-VIII. Szabó Ervin tér: Szabó Ervin (1877-1918) könyvtáros. A fővárosban doktorált jogból. 1900-tól a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárosa volt, majd 1904-től a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1911-től itt igazgató lett. Ő hozta létre a Budapest gyűjteményt. 1900-tól a Szociáldemokrata Párt aktív tagja, sok agitációs brosúrát írt. Megírta az 1848/49-es szabadságharc történetét. Marx és Engels válogatott műveinek szerkesztője volt.

-VIII. Szentkirályi utca: Szentkirályi Móric (1807-1882) a pesti egyetemen tanult, ügyvédi vizsgát tett, majd német egyetmekre is járt. Nagy szerepe volt az óvodák fejlesztésében. 1865-67-ben országgyűlési képviselő, 1867-68-ban Pest főpolgármestere volt.

-VIII.-X. Vajda Péter utca: Vajda Péter (1808-1846) a természettudományok és az irodalom területén is tevékenykedett. A pesti egyetem orvosi karára járt, de nem végezte el az egyetemet. 1834-ben Lipcsében elindította a "Garasos Tárt", 1838-ban a "Természet" c. folyóiratot. 1842-től a Természettudományi Társulat első titkára volt. Irodalmi munkássága szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez. Írt bölcsészeti, nyelvészeti, és természettudományos dolgozatokat is, de verseket is írt.

-III. Váradi Sándor utca: Váradi Sándor (1891-1936) tanító, a Magyarországi Gyermekbarát Egyesület főtitkára - ez szerepel emléktábláján. Ezzel az a baj, hogy ilyen nevű egyesületet nem ismerünk. Az valószínűsíthető, hogy a Szociáldemokrata Párt irányításával alakult Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületéről lehet szó, itt lehetett főtitkár.

-V. Veres Pálné utca: Veres Pálné Beniczky Hermina (1815-1895) a hazai nőnevelés megteremtője volt. Köznemesi családból származott, szüleit korán elveszítette. Ez indíthatta arra, hogy a nőnevelés ügyét felkarolja. Szoros barátság fűzte Madách Imréhez, aki sokszor vendégeskedett a Veres családnál. 1839-ben férjhez ment Veres Pál Nógrád megyei földbirtokoshoz. 1867-ben - Jókai Mór segítségét is igénybe véve - megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, majd 1869-ben megalakult az elő magyar nőnevelő intézet - ez volt a mai Veres Pálné Gimnázium elődje. Tankönyveket is írt az intézmény számára. Halála után leánya, Rudnay Józsefné folytatta anyja munkásságát.

-XVI. Veres Péter út: Veres Péter (1897-1970) szegényparaszt gyermekként kezdte, juhászbojtárkodott, majd a vasúthoz került. A Földművelő Egyletben kezdett olvasni, műveltségét önerőből szerezte. A Tanácsköztársaság idején Balmazújvárosban földet osztott, a Népszavába cikket írt, ezért többször is bebörtönözték. A háború után a Nemzeti Parasztpárt élén szövetségre lépett a kommunistákkal. Tizedesi ranggal lett hadügyminiszter. A Számadás, Gyepsor, Szűk esztendő c. művei tették ismerté a 30-as - 40-es évek fordulóján. Később is sokat írt a kétkezi munkások, parasztok életéről.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

A Jeruzsálem-telep a 20. század nyomortelepeinek egyike volt Budapesten, a Hengermalom út és Albertfalva közötti földeken. 1922-ben ideiglenes jelleggel épült fel a telep, amit végül 1937-38-ban felszámoltak.

Kiről nevezték el az Ajtósi Dürer sort? Ki volt Horváth Mihály, Falk Miksa és Kacsóh Pongrác? Folytatódik a sorozat. Az első részben némi poénkodás után az elmúlt rendszer ismerősebb utcaneveiről volt szó, most pedig jöjjön néhány a mai utcanevek közül, két részben.
 

-XIV. Ajtósi Dürer sor: Ajtósi Dürer Albert (1471-1528) festőművész volt. Többek között Baselben, Velencében, Antwerpenben tanult festeni, hazatérése után Miksa császár udvari festőjeként dolgozott. Portrékat, tájképeket, szárnyasoltárokat, fametszeteket készített.

-II. Alvinczi utca: Alvinczi József báró (1735-1810) régi erdélyi család sarja, hadvezér. Már 15 éves korában hadi pályára lépett, 1756-ban már kapitány. Miután elfogta a hesseni herceget, 28 évesen tábornoki rangot kapott. Később Ferenc főherceg, a későbbi I. Ferenc császár katonai nevelésével bízták meg. 1790-ben a belga forradalom leverésére vezényelt császári sereg vezére lett, 1792-93-ban a forradalmi Franciaország elleni háborúkban vett részt, 1795-ben az udvari haditanács tagja. 1797-ben Napóleontól súlyos vereséget szenvedett. Ezután Magyarország főhadikormányzójává nevezték ki. 1808-tól haláláig a katonai reformbizottság elnöke volt.

-VI., VII. Bajza utca: Bajza József (1804. január 31. -1858): költő, publicista, irodalomszervező, folyóirat-szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején a "Kossuth Hírlapja" című újságot szerkesztette.

-VIII. Baross utca, Baross tér: Baross Gábor a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa volt. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” becézték. 1886-89 között volt miniszter. Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az egységes, ún. zónatarifra-rendszer bevezetése volt, akkor, amikor még sok vasúttársaság volt Magyarországon. A Vaskapu hajózhatóvá tételében is fontos szerepe volt, bár a megnyitást már nem élhette meg. 1886-ban az ő vezetésével indították el a Postánál a postatakarékpénztárat, azóta vannak banki szolgáltatások a postán. A távírót is a Posta alá szervezte: nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen. Szobra a Baross téren áll, buszok végállomásainak gyűrűjében. Budapesten 12 utca és tér viseli a nevét!

-XIV. Cházár András utca: Cházár András (1745-1816) a magyar gyógypedagógia úttörője. Rozsnyón volt ügyvéd, de amikor II. József kötelezővé tette a német használatát, inkább lemondott az ügyvédségről. 1790-től Gömör vármegye főjegyzője lett. Írásaiban kiállt a szólásszabadság és a magyar nyelv ügye mellett. 1799-ben mozgalmat indított a siketnémák intézetének létrehozatalára - ennek eredményeként 1802-ben Vácott meg is nyílt az ország első ilyen intézménye.

-VI. Csengery utca: Csengery Antal (1822-1880) politikus és közgazdász volt. 1844-től országgyűlési tudósításokat írt a Pesti Hírlapba, majd a következő évben átvette a lap szerkesztését. A lap egyszerűbb, közérthetőbb stílusban íródott ezután. A szabadságharc után világtörténelmet és növénytant oktatott. 1858-tól az Akadémia rendes tagja és jegyzője. Ő dolgozta ki Pest és Buda egyesítésének törvényjavaslatát, de jelentős szerepe volt a kiegyezés jogi szerkezetének kialakításában is.

-XII. Csörsz utca: Ez egy kicsit kakukktojás, Csörsz ugyanis csak a mondákban létezett. A XVI. században foglalták írásba azt a szájhagyományt, mely szerint Csörsz király készítette a keletről támadó ellenség ellen védővonalnak a több kilométer hosszú árokrendszert, amelyet ördög- vagy csörszároknak hívtak. A csörsz szó a szláv csortból ered, ami ördögöt jelent.

-XII. Edvi Illés utca: Edvi Illés Aladár (1858-1927) mérnöki végzettséget szerzett, majd 1902-től a felsőipari iskola igazgatója, és egyben a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője lett. Iparstatisztikai térképgyűjteményt szerkesztett, közlönyt szerkesztett, szakirodalmat írt az ó-, a közép- és az újkor vasművességéről és hazánk bányászatáról.

-V. Falk Miksa utca: (1828 október 7.-1908): publicista, politikus, Buda szabad királyi város tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Pesti Napló, a Magyar Sajtó munkatársa, a Pester Lloyd szerkesztője. Széchenyi István legbelső köréhez tartozott Döblingben. Cikkeivel segítette a kiegyezés előkészítését. 1866-tól egy éven keresztül Erzsébet királyné magyar nyelvtanára volt. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja.

-XIII. Forgách utca/köz: Itt egy egész családról van szó. Nevesebb tagjai:

-Miklós: a XVII. Században főkapitány;
-Zsigmond: az ország nádora;
-Ferenc: történetíró és váradi püspök;
-Simon: 1705-ben kiadja Zrínyi "Török Áfium..." c. művét;
-Ferenc: esztergomi érsek, 1607-től az ország nádora is, az ellenreformáció egyik vezéralakja, szoros kapcsolatot ápolt Pázmány Péterrel;
-Ádám: országbíró, Szécsény, majd Kassa kapitánya;
-Balázs: Nagy Lajos király leányának, a későbbi Mária királynőnek odaadó híve, társaival meggyilkolták Kis Károly herceget, de a cserébe megkapott birtokokat nem sokáig élvezhették: Károly hívei egy csatározás közben fejét levágták és elküldték Nápolyba a király özvegyének.

-XIV. Gvadányi utca: Gvadányi József gróf (1725. október 16.-1801): költő, író, Mária Terézia lovassági tábornoka. Legnevesebb műve: "Egy falusi nótáriusnak budai utazása."

-IX. Haller utca: Haller János báró (1626-1697) életének első feléről nem sok biztosat tudunk. 1657-ben részt vett az erdélyi országgyűlésen, ezután bécsi követ, majd Torda vármegye főispánja volt. 1679-től négy évre börtönbe zárták, ez idő alatt latinból magyarra dolgozta át Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a rómaiak történetét, a Gesta Romanorumot. Szabadulása után ismét követ és Torda vármegye főispánja lett.

-V. Haris köz: A Haris család görög kereskedőcsalád volt. 1792-ben nyert Haris János polgárjogot Pesten, ezután egyre nőtt jelentőségük a város életében. Az 1850-es években Haris Gergely már hatalmas vagyonnal rendelkezett. Telkén, a mai Petőfi Sándor utca és Váci utca között 1877-ben készült el a Haris-bazár, Feszty Adolf tervei szerint. Az üvegezett vastetős csarnok árkádsora számos üzletet rejtett. Ezt 1910-ben bontották le, a helyén nyílt utcát a nép kezdte el Haris köznek nevezni, amit aztán 1940-ben hivatalossá is tettek.

-VIII. Horváth Mihály tér, XV. Horváth Mihály utca: Horváth Mihály (1809-1878) történész és római katolikus püspök volt. Vácott, majd Pesten tanult, 1832-es pappá szentelése után az Alföldön több helyen szolgált. Közben történelmi kutatásokat folytatott. 1839-től az MTA levelező tagja lett. 1849-ben vallás- és közoktatási miniszter. A fegyverletétel után halálra ítélték, 18 évi száműzetés után térhetett haza. 1870-től az Akadémia történeti osztályának elnöke lett. Külföldi kutatómunkájának eredménye a Magyar történelmi okmánytár.

-XIV. Kacsóh Pongrác út: Kacsóh Pongrác (1873-1923) tanár, zeneszerző volt. Kolozsváron tanult, majd Budapesten matematikát tanított. 1912-ben a Székesfővárosi Zenetanfolyamok főigazgatója lett. Számos műve közül kiemelkedik a János vitéz, amelyet 1904-ben komponált.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Józsi bácsi felutazik Budapestre, de mivel utoljára
a háború előtt járt ott, nehezen tud eligazodni.
Gondol egyet, és megszólít egy járókelőt...
-Tessék mondani, merre van a Horthy Miklós utca?
-Jaj, bácsika, ne mondjon ilyet, mert rögtön elviszik!
- válaszolja a járókelő - Horthy Miklós utca már nincsen!
Helyette Vlagyimir Iljics Lenin utca van.
Józsi bácsi elballag, majd megkérdezi a következő embert:
-Tessék mondani, merre van a Mussolini tér?
-Hallgasson, mert csúnyán megütheti a bokáját! - hördül fel a kérdezett.
- Már nincs Mussolini tér, Moszkva tér van helyette.
Józsi bácsi elcsodálkozik, majd megy tovább, és megint megszólít valakit:
-Tessék mondani, merre van az Adolf Hitler utca?
-Megőrült, öreg? - sápad el a járókelő - Már nincsen Adolf
Hitler utca, helyette Vörös Hadsereg utca van.
Józsi bácsi nagyon elkenődik, és továbbmegy.
Elérkezik a Dunához, és szomorúan leül az egyik lépcsőre.
Arra megy egy rendőr, és megkérdezi:
-Mit csinál itt, bácsika?
-Nézem a Volgát! - válaszolja szomorúan az öreg.

Az utcanevek kapcsán többször tűnődtem már el azon, hogy mégis ki lehetett az, akiről az utcát elnevezték? Ki volt Hámán Kató, Schönherz, Dimitrov, vagy éppen Tolbuhin? És ki volt Cházár András, Edvi Illés, vagy éppen a szép nevű Kacsóh Pongrác? Először nézzük a szoci utcanevek némelyikét - minden különösebb komcsi nosztalgia nélkül. Tudtad, hogy Zalka Máté neve szülővárosából, Mátészalkából ered?

-Dimitrov tér (V., IX. Fővám tér): Georgi Dimitrov Mihaljov (1882-1949) 1902-ben kapcsolódott be Bulgáriában a munkásmozgalomba. 1919-ben lett az ottani kommunista párt vezetője. 1923-ban el kellett hagynia Bulgáriát. 1945-ben, a második világháború végével térhetett vissza hazájába, ahol a következő évben már miniszterelnök. Moszkva közelében, egy szanatóriumban halt meg 1949-ben, máig is tisztázatlan körülmények között. Szófiában mauzóleumot emeltek neki - Lenin mintájára balzsamozták be. Aztán 1999-ben eltemették, a mauzóleumot elbontották. Pontosabban felrobbantották, de csak másodszorra sikerült.

-Fürst Sándor utca (XIII. Hollán Ernő utca): Fürst Sándor (1903-32) a Ruggyanta Gyárban volt tisztviselő. 1923-ban lett a KMP tagja. A 30-as évektől volt kommunista irányító. 1931 szeptemberében, a biatorbágyi merénylet után statáriumot hirdettek, így a korábbi vádak alól még felmentett Fürstöt - Sallai Imrével együtt - halálra ítélték. Az ítélet ellen József Attila röpiratban tiltakozott, melynek szövegezésében Illyés Gyula is segített. Az ítéletet 1932 július 29-én végrehajották. 

-Koltói Anna utca (VIII. Magdolna utca): Koltói Anna (1891-1944) a Weiss Manfréd gyárban dolgozott. A Tanácsköztársaság idején több funkciót is betöltött, aktív kommunistának számított. A bukás után két évig börtönben ült. Szabadulása után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalmakban. 1944 októberében a nyilasok lakásában lelőtték.

-Lumumba utca (XIV. Róna utca): Patrice Émery Lumumba (1925-1961) afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Az ő vezetésével vált Kongó függetlenné Belgiumtól. Kormánya kb. 10 hetet élt, őt pedig hamis vádak alapján kivégezték. A szocializmus kongói hőséről a korszakban több magyar városban neveztek el utcát, s így járt a zuglói Róna utca is. (Lumumbát 50 éve gyilkolták meg, erről bővebben itt olvashatunk.)

-Makarenkó utca (VIII. Horánszky utca): Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939) szovjet író és pedagógus volt. Pedagógiai munkásságáról szól háromkötetes regénye, a Pedagógiai hősköltemény. Két helyen is a fiatalkorú bűnözők fegyelmezésével, nevelésével foglalkozott. Munkásságának középpontjában az önigazgató kollektíva áll, amely lehetővé teszi a társadalom számára hasznos emberek felnevelését csakúgy, mint az autonóm személyiség kialakulását. Ezért Makarenko pedagógiájának fontos jellemzője a kollektivizmus. 1939-ben hunyt el.

-Malinovszkij fasor (XII. Szilágyi Erzsébet fasor): Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (1898-1967) a Szovjetunió marsallja és honvédelmi minisztere volt. 1919-ben lett a Vörös Hadsereg katonája. A második világháború nagy ütközetének, a sztálingrádi csatának az egyik meghatározó alakja, fontos szerepe volt az itteni szovjet győzelemben. 1944-ben már Debrecenben járt a 2. ukrán front parancsnokaként, később ő irányította Budapest ostromát is. Ezután Ausztrián és Csehszlovákián át Németországig jutott, ott érte a német kapituláció híre. Ugyanakkor a magyarok nem áldhatták nevét: ő küldte magyarok tömegeit (becsült adatként 200 ezret) málenkij robotra a Szovjetunióba. Pályája csúcsán, 1957-67 között honvédelmi miniszter volt, fontos szerepe volt a SZU katonai nagyhatalommá válásában. 1967-ben hunyt el, nagy pompával temették, földi maradványait a Kreml falában helyezték el. Nyíregyházán lovas szobra állt, ezt 56-ban döntötték le. Brno-ban is állt egy kis szobra.

-Mező Imre út (VIII. Fiumei út) Mező Imre (1905-1956) szabó, katona és politikus volt. Belgiumban belépett a kommunista pártba. 1936-1939 között Spanyolországban harcolt a Nemzetközi Brigádban. 1943-tól Franciaországban vett részt az ellenállásban. 1945-ben hazajött és több magas funkciót töltött be a Magyar Kommunista Pártban, majd a Magyar Dolgozók Pártjában. 1956. október 30-án a Köztársaság téren halt meg.

-Molotov tér (V. Vigadó tér): Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890-1986) szovjet politikus volt a sztálini diktatúra idején. 1906-ban már csatlakozott az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárthoz. Álnévként vette fel a Molotov (molot = kalapács) nevet, eredetileg Szkrjabin-nak hívták. Többször ült kommunista mivolta miatt. 1917-ben az ő irányításával vett balos fordulatot a Pravda. Sztálin kegyeltje és helyettese lett. Ő volt az egyetlen csúcsvezető, aki mindig öltönyben és nyakkendőben jelent meg. 1930 végén a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett, ebből a posztból vezérelte le az első ötéves terv erőszakos iparosítását, és az ukrán gabonakészletek begyűjtésével előidézte Ukrajna legnagyobb éhínségét. Részt vett a 30-as évek második felében nagy tisztogatásaiban is. Időközben a hitleri fenyegetés árnyékában fejlesztették Molotov vezetésével a nehézipart és a hadiipart. 1940 tavaszán ő is aláírja a katyni mészárlás parancsát. Bár Sztálin embere volt, ő is retteghetett a vezértől: saját felesége is a gulágra került. Végül sikerült az asszonyt kiszabadítania.1939-ben meg nem támadási szerződést kötött a szovjet és a német vezetés: ez volt a Molotov-Ribbentrop paktum. A szovjet-finn háborúban született meg a finn oldalon az új gyújtófegyver, a Molotov-koktél. A második világháború után pozíciója meggyengült. Sztálin halála után még ő képviselte a SZU-t a genfi konferencián, de amikor Hruscsov megkritizálta a sztálini rendszert, korábbi emberének is leáldozott a csillaga: 1962-ben visszavonult a politikai élettől. Bár később Brezsnyev rehabilitálta, már csak a pártba tért vissza. Amikor 1986-ban elhunyt, már érezhető volt az új kor szele.
 

-Münnich Ferenc utca (V. Nádor utca): Münnich Ferenc (1886-1967) jogot tanult, az osztrák-magyar hadseregben szolgált. 1915-ben orosz fogságba került, hazatérése után a KMP egyik alapító tagja lett. Az 56-os forradalom idején pár napig Nagy Imre belügyminisztere volt. Novemberben Kádárral együtt tárgyaltak a Szovjetunióban, a forradalom leverése után felmerült, hogy ő legyen az új vezető. Hruscsov végül Kádárt támogatta, ő lett az új párfőtitkár. 56 november 11-én az MSZMP KB tagja lett. A szovjetek halálának évében Lenin-renddel tüntették ki.
 

-Szamuely u. (IX. Lónyay utca): Szamuely Tibor (1890-1919) politikai pályáját a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban kezdte. Az első világháborúban fogságba esett, itt a rabok között kommunista propagandát folytatott. 1918-ban a forradalom védelmére szervezkedett Kun Béláékkal, ekkor már több embert kivégeztetett. 1919-ben a KMP Központi Bizottságának tagja lett. A Tanácsköztársaság idején több tisztséget is viselt, ő szervezte a híres-hírhedt május 1-i felvonulást is. A budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjaként elindította a terrort: a Lenin-fiúk páncélvonatokkal járták az országot, több száz embert végeztek ki. "A vértől nem kell félni" - mondta győri beszédében. A proletárdiktatúra után menekülni próbált, de egy osztrák járőr elfogta. Szamuely talán saját magával végzett: pisztolyával szíven lőtte magát. (Halálának körülményeire más változatok is éltek, a körülmények nem tisztázottak.)

-Tolbuhin körút (IX. Vámház körút): Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894-1949) a Vörös Hadsereg marsalljaként a magyarországi felszabadítást is levezénylő parancsnok. Ő szabadította fel a Krím-félszigetet, majd a 3. Ukrán Front vezetője és Malinovszkij fegyvertársa lett. Kisinyovnál nagy győzelmet arattak. Tito partizánjaival vett részt a belgrádi hadműveletben, majd Budapest ostrománál és a balatoni csatában vezényelte embereit. 1949-ben hunyt el.
   

-Sztahanov utca (XX. Kiskert utca): Alekszej Grigorjevics Sztahanov 1905-ben vagy '06-ban született. 1936-41 között a moszvai ipari akadémián tanult, később a Szénipari Minisztérium dolgozója, majd 1957-től igazgatója. Azt hirdették róla, hogy 1935-ben a Donyec-medencében a 7 tonna norma helyett 102 tonna szenet termelt ki 5 óra 45 perc alatt. Ebből aztán egész mozgalom nőtte ki magát, Rákosi alatt hazánkban is. Ezt az eredményt persze csak úgy lehetett elérni, hogy rengetegen dolgoztak a sztahanovista keze alá, illetve túlhajtották a munkagépeket, amik sokszor el is romlottak emiatt. Erről persze nem szólt a propaganda. Érdekes, de csak egy városszéli kis utcát neveztek el róla Budapesten, ma a közelében találkozik az M5-ös és az M0-s út. A közelében található utcát ma is Békeharc utcának hívják.
 

-Schönherz Zoltán utca (XI. Bocskai út): Schönherz Zoltán (1905-1942) kommunista elektromérnök volt. Prágában tanult, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1938 után Magyarországon szervezkedett a KMP-ben és az Országos Ifjúsági Bizottságban. Közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942-ben a hadi törvényszék halálra ítélte. Nevét ma is viseli a BME egyik kollégiuma, amelyet Finta József tervezett.

-Sallai Imre utca (XIII. Tátra utca): Sallai Imre (1897-1932) a Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság tisztviselője volt. Annak bukása után Bécsbe menekült, majd Moszkvába került, ahol a Marx-Engels-Lenin Intézetben dolgozott. Rövid időre hazatért, illegális sajtómunkát végzett, aztán visszament a Szovjetunióba, ahol a Volga-Német területen végzett politikai munkát. 1931-ben ismét hazatért, a rákövetkező évben a statárium alatt halálra ítélték és kivégezték.

-Ságvári tér (V. Vértanúk tere): Ságvári Endre (1913-1944) a szociáldemokrata párt tagjaként a nyilasok elleni merényletet szervezett, amiért 8 hónap fogházra ítélték. Szabadulása után az illegális kommunista párt tagja lett, röplapokat írt és terjesztett. Egy zugligeti cukrászdában rendőrök akarták letartóztatni, mire ő fegyvert rántott, két rendőrre rálőtt. Menekülés közben egy harmadik rendőr lőtte le az utcán 1944-ben.

-Vorosilov út (XIV. Stefánia út): Kliment Jefremovics Vorosilov (1881-1969) szegény családba született, hamar munkába kellett állnia. Először a szociáldemokratákhoz húzott, majd 1903-ban a bolsevik párt tagja lett. 1917-ben a szovjet forradalom után a Forradalmi Katonai Bizottság tagja lett, részben ő szervezte meg a hírhedt politikai rendőrséget, a Csekát. Részt vett a Vörös Hadsereg megszervezésében is. Később Sztálin embere lett. Ő is aláírta a katyni mészárlást jóváhagyó dokumentumot. Háborús sikerei nem voltak, először Szemjon Tyimosenko, majd 1941-ben Zsukov vette át tőle az irányítást. 1944-ben személyesen felügyelte a krími tatárok kitelepítését, amelybe a kitelepítettek fele egy éven belül belepusztult. 1945-47 között a SZEB elnöke volt Budapesten. Tevékenyen részt vett a választások után a kisgazdák és a parasztpárt feldarálásában. Vorosilov személyesen jelölte ki Kisfaludy-t a Szabadság-szobor elkészítésére - ő 1955-ben aztán Vorosilov mellszobrát is elkészítette. Sztálin halála után először Hruscsov ellenében foglalt állást, ám végül mégis az ő embere lett. Ám karrierje itt már leáldozott, lemondott tisztségeiről. 1969-ben Moszkvában hunyt el, a Kreml falába temették el. 1945 és 1962 között a mai Stefánia utat hívták Vorosilov útnak.
 

-Zalka Máté utca (III. Bocskai utca): Zalka Máté eredeti neve Frankl Béla volt. Mátészalkán született kommunista forradalmár, szülővárosából jött álneve. Az I. világháború idején orosz fogságba került, itt élénk szervező tevékenységet fejtett ki. Kiszabadult, harcolt a vörösök oldalán, később Törökországban részt vett az ifjú török mozgalomban. Spanyolországban a nemzetközi brigád egyik parancsnokaként harcolt, itt esett el. Az orosz forradalomról regényciklust tervezett írni, ebből csak az első kötet készült el Doberdó címmel, 1936-ban.
 

Nos, ennyi a komcsi nevekből. A munkásmozgalmi múlton kívül ezek az emberek azért olyan nagyon sokat nem hagytak az utókorra - nem csoda, hogy ezek az utcanevek megváltoztak a rendszerváltás után.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!