Szerinted melyik épület a legcsúnyább székesfővárosunkban? A Moszkva téri metrókijárat? Netán a Nemzeti Színház? Az elbontás alatt álló KÖKI? A Pataky Művház? A Flórián Áruház? A Kálvin téri Városkapu üzletház? Vagy valami egészen más?

Ötleteidet, toplistádat írd meg kommentbe!

Azt írja az újság, hogy rendezné az áldatlan parkolási helyzetet a főváros. A fővárosnál ez minden 3-4 évben előkerül. Aztán nem történik semmi. Ezúttal Hagyó Miklós terjesztette be a javaslatot. Ennek keretében átlagosan 50 százalékkal drágulnának a parkolási díjak. A legmagasabb díjak a Várban, a legalacsonyabbak a külsőbb kerületekben találhatók. A koncepció fő célja, hogy eltüntesse az utcán parkoló gépjárműtömegeket, illetve, hogy az agglomerációból érkezőket a tömegközlekedésre sarkallja. Felmérések szerint a parkoló autósok 14 százaléka (!!!) parkol mozgáskorlátozott kártyával. Az ilyet jogosulatlanul használóknak kívánom, hogy váljanak jogosulttá. A főváros is szeretné ezt az állapotot megszüntetni - nyilván más módszerrel: kitolnák a fizető övezetek határait, és idővel a kerületi lakosok "tárolási joga" helyett 10 százalékos lakossági hozzájárulás lenne az új rend.

(Forrás)

Van mit megoldani. A belvárosi kerületekben 55 ezer férőhely van. Ezeknek 119 százalékára adtak már ki lakossági kártyát.

Ugyanakkor nem tudok szó nélkül elmenni a téma kapcsán 2 dolog mellett. Az első: az elmúlt 18 év alatt miért nem sikerült P+R parkolók rendszerét kiépíteni? Mindig arról beszélnek, hogy erre milyen nagy szükség van, de soha nem történik semmi. Hogy történhetett meg, hogy az Örs vezér terén engedélyt kapott egy már meglévő üzletközpont (Sugár) mellé egy másik (Árkád), miközben P+R parkoló részére nem maradt jó tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező hely? Miért nincs 1000 fős P+R parkoló az M1-M7 bekötő szakasza mentén, a Váci úton, a Szentendrei úton, a Soroksári úton stb.? Azt megértem, hogy idén nincs rá pénz. De hogy két évtizede nem sikerült érdemben előrelépni, ez a főváros szégyene. A másik: ha a parkolási díjak emelésével a tömegközlekedés felé tolnák el a néptömegeket, akkor miért nem készítik fel erre először a tömegközlekedést? Ha az autók helyett a buszt, metrót stb. ajánlják, akkor miért vágták vissza a Volánbusz járatait a Megyeri híd átadása után? Miért fog átszállni 16 éves átlagos korú, ma is zsúfolt autóbuszokra az, aki eddig autóval járt? És miért emelik a jegy- és bérletárakat az infláció feletti mértékben? Jövőre 290 forint lesz egy vonaljegy, és 9000 forint egy havibérlet. Ez nem lesz vonzó alternatíva.

Pedig volna miért küzdeni ...

Kezembe került Benedek István Gábor: Földalatti történet (Kozmosz könyvek, 1982) c. könyve, amely a 2-es és a 3-as metróvonal építésének történetét meséli el. A könyv végén szerepel egy kitekintés a jövőbe, benne a 4-es metróval. Az idézetek innen származnak (dőlt betűvel).

Talán a VII. ötéves terv elején megkezdődik a két párhuzamosan haladó alagút fúrása a Bocskai út és a Kálvin tér között. (...) A déli végállomást a budafoki városközpont mellett építik meg, majd a Móricz Zsigmond körtéren állnak meg. A 4-es metró a Budapesti Műszaki Egyetemnél éri el a Dunát, hogy aztán a Kálvin téren találkozzék először az észak-déli vonallal, illetve a Csepelről a felszín alatt idevezetett HÉV-végállomással. A HÉV vonalakat úgy igazították volna a metróhoz, hogy a soroksári vonal és a csepeli vonal összekötése után mindkét HÉV feljöjjön a Boráros térig, ahonnan a kiszélesített Közraktár utcán át érte volna el a Kálvin teret, a Csarnok téren csomópont kialakításával. 1986 végéig tervezték lebontani a Kálvin téri áruházat, hogy a helyén megépülhessen a belvárosi végállomás. A 4-es metró következő megállója a Rákóczi tér, majd a Baross tér, itt érintve a 2-es vonalat. (Köztársaság téri megállóról tehát nincs szó a tervben.) Innen a pálya Zuglón át Újpalotára vezetett volna tovább.

De voltak már tervek az 5-ös vonalra.is. Északi végpontja Óbuda, a Bécsi út és a Vörösvári út kereszteződése, és úgy halad délre, pontosabban Kelenföldra, hogy közben érintse a Margitszigetet, az Élmunkás teret (átszállás a 3-as vonalra), majd a Kodály Körönd után a Baross teret (csatlakozás a 2-es vonalhoz), ezt követően a Kun Béla teret s a Klinikák elnevezésű megállót (újabb átszállás a 3-as vonalra). Az 5-ös pálya a Boráros tértől északra halad majd, át újra a Duna alatt, és a Móricz Zsigmond körtéren találkozik a 4-es vonal alagútjaival.

És innen szárnyalnak tovább a tervek, 3-5 percenként járó szentendrei HÉV-vel, új villamosvonalakkal. Ami meg is valósult ezekből, az többek között a Moszkva téri villamosvonal-összekötés, az Árpád híd 2x3 sávossá növelése és rajta az 1-es villamos átvezetése, az Árpád híd, metróállomás csomópont kiépítése a felüljáróval és a Flórián téri csomópont kiépítése. Szintén megépült a Déli vasúti híd mellett az új híd, igaz, a villamos még hiányzik róla. Említést tesznek az M0-ás gyűrűről és annak északi hídjáról is, ez legalább épülőben van, a híd el is készült. Az aquincumi hidat már akkor is meg tervezték építeni, azóta is tervezik. Az Országház mellett, nagyjából a régi Kossuth-híd vonalában olyan alagút terveit fontolgatják, amely az M3-as autópálya forgalmát a Rudas László utcán, illetve az Alkotmány utcán át a Duna alatt vezetné el a Csalogány utcába, innen a Moszkva térre, majd az Alkotás utcán az M1-es és az M7-es sztrádákhoz. Ez utóbbinál örülhetünk, hogy nem épült meg!

Weinek Leonárd plázastopot hirdetett. Ide csúszott ki lényegében a Mundo eredetileg szép ötlete. Az eredeti tervek még parkosított, a terület 30 százalékát zöldfelületnek meghagyó kerületközpontról szóltak: önkormányzattal, ideköltöztetett közfunkciókkal: a szakrendelő és a rendőrség kerületi központja is ide került volna. Csakhogy közben a beruházó egyre inkább az üzlethelyiségek és az irodák területét kívája növelni, ami ellen november 19-én a polgermeister sajtótájékoztatón tiltakozott. Ennek anyagából idézek:

Útmutató zuglói ingatlanfejlesztőknek
1. Semmilyen építkezés nem eredményezheti a zuglói zöldfelület csökkenését, erre az országos szabályoknál szigorúbban ügyelünk.
2. Ápoljuk Zugló hagyományait, ezért a beruházóknak meg kell őrizniük az egyes városrészek önálló karakterét.
3. A lakónegyedekben minden eszközzel visszaszorítjuk az átmenő gépkocsiforgalmat, ezt várjuk a nálunk építkezőktől is.
4. A kerületben a beruházóknak segíteniük kell a közösségi terek (piacok, sétálóutcák, kávéházak és más hasonló találkozó helyek) létrejöttét és megőrzését.
„Akik elfogadják ezeket a szabályokat, azokat örömmel látjuk Zuglóban, és minden eszközzel segítjük a munkájukat. Akik nem, azoknak nem tanácsolhatok mást, mint hogy keressenek maguknak egy másik kerületet, de leginkább egy másik várost!” – nyomatékosította Zugló polgármestere.

November 25-ére már egymásra is borult az Echo és az Önkormányzat. Ismét szó szerint idézek a kiadott sajtóanyagból:

Hosszú távú, tartós partnerségre készül Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata és Zugló Bosnyák téri városközpontjának területét megvásároló Echo Investment. Ennek érdekében a jövőben rendszeresen vezetői és technikai szinten is egyeztetnek a tervezett beruházással kapcsolatban – többek között erről is biztosította egymást hétfőn Budapesten Piotr Gromniak, az Echo Investment elnökének megbízásából Anna Malarczyk, a cég projekt menedzsere és Weinek Leonárd zuglói polgármester. „A zuglói önkormányzat célja, hogy Zugló új városközpontja illeszkedjen a kerület élettel teli, családbarát és közösségi értékeihez. Ehhez továbbra is az Echo Investment-et tekintjük partnerünknek” – szögezte le Weinek Leonárd a találkozó alkalmából. „Az Echo Investment kiemelt fejlesztésként kezeli a Bosnyák téri Mundo megépülését, ennek megfelelően törekedünk minden érintett elvárásának megfelelve elvégezni az új városközponttal kapcsolatos munkákat” – mondta el Anna Malarczyk.

Csak fiatalok sétálhatnak majd el az új központ előtt? Idősek, betegek, szegények miért nem szerepelnek a látványképeken? (Forrás)

Közben a Nagy Lajos király útjának tengelyén is kapkodnak a befektetők a plázaépítés (utolsó?) nagy lázában: a Mexikói úti végállomáshoz is plázát terveznek, a Bosnyák téren ugye ez van, lejjebb a Fogarasi úti Tesco (botrány, hogy ennyire bentre hipermarket épülhet Budapesten) és néhány éve az Árkáddal az utolsó telek is elveszett, ahol értelmes, jó P+R parkoló létesülhetett volna az Örs Vezér terén. A Mundo torzulása sajnos nagyon jól illeszkedik abba a trendbe, amely egyre magasabbra nyúló lakótelepekben és egyre több bevásárlóközpontban és irodaházban képes csak fejlődést látni, a zöldfelületekre pedig csak úgy tud tekinteni, mint "ingatlanforgalmi szempontból alulhasznosított" területekre.

Források:
http://www.origo.hu/ingatlan/20081119-zuglo-mundo-varoskozpont-onkormanyzati-plazastop-nem-az-uj-tervre.html
Önkormányzati sajtóközlemények

Valamikor Budapest három legjelentősebb fürdője között tartották számon a Hungária fürdőt. A hideg vizes közfürdőt 1827-ben Gamperl András selyemkereskedő építtette. 1955-ben a talaj megsüllyedése miatt a fürdőt bezárták. A szomszédos Continental Szálló 1970-ben csukta be végleg a kapuit. Azóta a műemlékvédelmisek végignézhették, hogy az egykori dicsőséget hogyan marja-bontja szét az idő vasfoga és az egymást váltó nemtörődöm tulajdonosok. 1996-ban az akkori tulajdonos már mindent elbontott volna, hogy építhessen. Bontani tudott, építeni nem. Az épület 2005 óta teljes műemléki védelem alatt áll, ám ez a védelem túl későn érkezett - mára már alig maradt valami az eredeti épületből.

A híres dombormű, alatta szecessziós felirattal (Forrás)

Források:
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/30301/1/belfold/Ujjaeled_a_Dohany_utcai_Hungaria_furdo
http://www.fn.hu/belfold/20081127/ujjaeled_dohany_utcai_hungaria/
http://www.origo.hu/utazas/20081127-megujul-a-dohany-utcai-hungaria-furdo.html

2008-ban 4 pályázat nyerte el a címet. A 4 épületből 3-ról már volt szó ezen a blogon is.

1. Kopaszi gát (korábbi bejegyzések)

2. Richter Gedeon Kémiai Kutató- és Irodaépület (bővebben)

3. Krüll-Ung irodaház (bővebben)

4. A SOTE új oktatási központjával nemcsak egy új épület, de egy új tér is született: a Vendel tér. A tömb igen méretes, mégsem nehézkedik rá környezetére. A Tűzoltó utcában az épület jól csatlakozik a szomszédos épületekhez. A három belső udvart határoló keresztirányú szárnyak logikus rendszert alkotnak. A külső kőburkolat jól sikerült, illeszkedik környezetéhez. Kritika egyedül a padlóburkolat tartósságát érte.

+ Továbbá elismerő oklevelet nyert a budafoki víztorony (bővebben)

A Fadesa becsődölt Magyarországon és Spanyolországban is, magával rántva a siralmasan gyenge minőségben kivitelezett, valódi ingatlanpanamának bizonyuló Central Passage projektet a Király utcában:

Beázik és leomlik, de legalább jó drága volt. (Forrás)

Egy másik projektjük, a Danubio Park úgy úszta meg, hogy átkerült egy másik beruházóhoz. Most a D&B Real Estates építi, Duna Terasz néven. A legszebb a dologban, hogy a szomszédos Marina Part képeivel van tele a hivatalos honlap. Ráadásul azt írják, hogy a Duna partján terül el a lakópark - valójában pont a Marina Part van a Duna Terasz és a Duna között. Ennyire szégyellik a sajátjukat? Vagy ennyire nem érdekli őket ez a honlap?

Az ORCO is több projektjét lefújta. Az utóbbi hónapokban például semmi hír a korábban nagy csinnadrattával beharangozott sztárprojektről, a Zaha Hadid tervezte Szervita téri irodaház óriáskavicsáról. Ha viszont ez év végével a Kortárs Építészeti Központnak innen ki kell költöznie, akkor ebből arra is lehet találgatni, hogy ezt speciel megépítik.

Az Egeraat iroda a napokban jelentette be, hogy kivonul Magyarországról. A helyzet pikantériája, hogy a napokban jelentették be őket a Városháza Fórum nyerteseként. Úgyhogy most majd Hollandiából bonyolítanák le a megvalósítást - vagy idővel ez a projekt is megy a levesbe, a kormányzati negyed után.

Források:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/kiraly1106/
http://index.hu/kultur/pol/eger1203/
http://www.dunaterasz.hu/

Korábban már írtam arról a versenyről, ami barlangászok, természetvédők és a beruházni szándékozó rallis között folyt a Malomtó területéért. Szávay Balázsék az ál-törökfürdő helyén szállodát építettek volna, ennek alapozása viszont barlangászok szerint súlyosan veszélyeztetné az ott kezdődő barlangot.

(Forrás)

2008 novemberében szenzációs képeket és hírt közölt a sajtó: a világ legnagyobb termálvizes barlangtermét fedezték fel a Rózsadomb alatti területen. A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere. A világ legnagyobb termálvizes terme 86 méter hosszú, szélessége 16-26 méter, és ecocén mészkőben alakult ki. Ez kb. 23,5 ezer köbméter vizet jelent - a Gellért hegyi víztározóban 2 x 40 ezer víz tárolható. A víz kellemes, 27 fokos termálvíz. A világon nincs még egy olyan főváros, amelynek a szívében melegvizű földalatti tó lenne. A felfedezés Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs sokéves munkájának eredménye. Érdekes, hogy a korábbi évszázadokban tudtak az értékes víz jelenlétéről, mert a repedésben római kori falazatot találtak. Később a Nyulak szigetének (Margit-sziget) apácái működtettek itt malmot, innen jön a Malomtó elnevezés. A török időkben kissé arrébb épült egy fürdő - ma is látható a mai Irgalmasredi kórház épületei között megbújva. 1890 óta a Lukács fürdő is innen nyeri vizét. Molnár János, a névadó pedig 1858-ban a barlang száraz részét tárta fel - akkoriban nem létezett megfelelő könnyűbúvár technika a vízzel borított részek felfedezéséhez.

(Forrás)

A feltárás az 1970-es években kezdődött el, az igazi fordulatot a 2002-es év hozta el: ekkor egy új nyílásra bukkantak, amely egy kiterjedt járatrendszer bejáratának bizonyult. A barlang legnagyobb termét csupán 8-10 méter választotta el az 1977-ben elkészült tárótól. Ez év tavaszán ez az átvágás készült el. A 2008. november 3-án megtalált teremből nagy mennyiségű szén-dioxidot kellett eltávolítani. A feltárások még folytatódhatnak, a kutatók szerint a II. kerületben eddig megismert 50 kilométernyi barlangon túl még kb. 20 kilométernyi rejtőzhet a föld alatt.

Jelen állapot szerint a minisztérium 1 millió forintos "gyorssegélye" arra elegendő, hogy a jelen állapotot megóvják, és egy megerősített vasajtóval lezárhatóvá tegyék a területet. A kutatás maga a barlangászok saját költségén folytatódik. Szép hazai történet: a magánvállalkozó nyomul, a lelkes barlangász szinte semmi támogatást nem kap, de munka után este 6-tól éjfélig a feltáráson dolgozik, az állam nem finanszíroz érdemben semmit. Az ide tervezett szálloda tervét a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület megtámadta, jelenleg a bíróság felülvizsgálatnál tartunk. A törvény értelmében minden barlang védett, ezért szakértői vélemények dönthetnek majd arról a jövőben, hogy a barlang látogathatóvá tehető-e a nagyközönség számára. Budapest területén 180 barlang található.

A Molnár János barlang honlapja: 
http://www.cave.hu/

Források:

http://www.fn.hu/zold/20081118/oriastavat_talaltak_rozsadomb_alatt/?action=nyomtat
http://www.mno.hu/portal/printable?contentID=59814&sourceType=MNO
http://www.origo.hu/print/tudomany/20081118-molnar-janosbarlang-egyedulallo-hevizes-barlang-budapesten.html
http://index.hu/politika/belfold/budapest/mjbarl1118/

Korábban már volt szó két villamosvonal (1, 3) EU-s források bevonásával megvalósítandó lehetséges meghosszabbításáról. Vidéki városok is pályáznak: Debrecen 18 új villamost venne, és beindítaná második villamosvonalát, Szegeden járműtendert írtak ki 26-34 méteres villamosokra, és 4 villamosvonalat fejlesztenek.

Budapest hét 54 méteres Siemens Combinót venne az 1-es villamosvonalra, és 9 db 33 méterest a 3-as vonalra. Ehhez azonban az eladósodott önkormányzatnál nincs elkülönítve az önrész fedezete - ez a Főgáz részvények eladásából szeretné fedezni az önkormányzat. A részvénycsomag eladását 2008. november 12-én meg is szavazták. A VEKE és más szervezetek is támadták a projektet annak túlárazottsága miatt: 44 milliárdra taksálják a járműbeszerzések, állomásfelújítások és vonalhosszabbítások összköltségét (80%-os EU finanszírozásra pályáznak). Az 1-est a Lágymányosi hídon át a Budafoki útig, a 3-ast pedig a pesterzsébeti HÉV-állomásig hosszabbítanák meg. A felújítás igencsak esedékes: a gyorsvonalnak szánt 1-es vonal 27 kilométeréből ma 8,5 kilométeren van sebességkorlátozás.

2008. november 27-én jóváhagyták a Kelenföldi pályaudvar fejlesztési koncepcióját is, az anyagot a támogatási kérelemmel együtt beadták Brüsszelnek.

Források:
http://www.mfor.hu/cikkek/Meghosszabbitjak_az_1_es_es_a_3_as_villamos_vonalat_a_fovarosban.html
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1061090
http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=78756
http://www.budapest.hu/resource.aspx?ResourceID=villamos_korszerusites
http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20080610-cikk-kozlekedesi_beruhazasok
http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-218745
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=248135&fr=rss

Szabad péntek, szabad szombat, szabad kommentálni!

A Szervita téren áll egy hótszoci kinézetű épület. Sokan emlékeznek rá, hisz az épület egyik része a belváros legnagyobb parkolóháza volt. No, ebben az épületben lakik még pár hétig a Kortárs Építészeti Központ. És a korábban már említett makett fesztivál után újabb érdekes kiállítás lesz itt megtekinthető.
A téma a 20 éve elhunyt Szabó István (1914-1988) építészete. Ennél jobb helyszín már nem is lehetne: a KÉK jelenlegi épületét, az egykori OMFB székházat is ő tervezte! Ez volt az első hazai csúszózsalus épület. (Erről itt olvashatsz bővebben.) Pályája a két világháború között kiállítási csarnokok berendezésével indult, és a 80-as évekig tartott. Itt és most két művét emelném ki: a farkasréti templomát, és a Magyar Rádió egyik épületét.
Talán legismertebb épülete a farkasréti Mindenszentek templom. Ennek érdekessége, hogy ez volt az első, a szocializmus érájában épített új templom. Ebből persze nem nehéz kitalálni azt sem, hogy nem állt rendelkezésére valami rengeteg sok pénz. A hiányt ötletességgel pótolta: olcsón tudott szerezni beton zsaluköveket, és ezt használta tégla helyett a falak felhúzásához. A kiállításon megtekinthető lesz az épület eredeti makettje! A templom 1998-ban urnatemetővel bővült ki. Orgonáját Sirák Péter tervezte, és az Aquincum Orgonagyár készítette el 2000-ben.
" A budai domboknál sokkal nehezebb szituációba került Szabó a Magyar Rádióban, ahol egy eklektikus épület viszonylag kisméretű belső udvarába kellett fogadócsarnokot terveznie. A két különböző magasságú szárny szerény kiképzése és a reprezentatív funkció határozott fellépést kívánt – az udvar kis mérete, szabálytalan alakja visszafogottságot és nyugalmat. A két ellentétes szükségletet Szabó zseniálisan egyszerű épületben elégítette ki. A Pagoda egyetlen, ékszerszerű tömeg, amelynek csupaüveg oldalfalai elbizonytalanítják a határt kint és bent között: a be- és kilátást engedélyezik, de egyben visszatükrözik az udvart ölelő szárnyakat. A befelé dőlő falaknak és a homorú tetőnek köszönhetően az épület kisebbnek látszik valós méreténél. Ez a két visszafogott szerkezeti játék ugyanakkor egyedi, jellegzetes arculatot kölcsönöz neki. Mondhatni: a forma nevet ad."
(Idézet a kiállítás kurátora, Kovács Dániel diplomamunkájából.)

A kiállítás javát a Szabó István hagyatékából származó, ma is a család tulajdonában található tárgyak adják. Ezeket a Magyar Építészeti Múzeumtól és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképgyűjteményéből kölcsönzött anyagok egészítik ki.

Nyitva tartás:
Megnyitó: dec 5, péntek 18:00
dec. 5: 18-22h,
dec. 6-7: 13-17h,
dec. 12: 13-22h,
dec. 13-14: 13-17h.
A kiállítás ingyenes!

A képek forrásai:
http://www.freeweb.hu/cskadar/pagoframe.htm
http://epiteszforum.hu/node/11242