Kevés olyan összefüggő, harmonikus történelmi városnegyed, épületegyüttes maradt ránk, mint a budai Várnegyed. A második világháború azonban ezt a területet sem kímélte - különösen nem, mivel akkor számos épület állt az akkori államhatalom szolgálatában. A Várnegyed házainak háború utáni helyreállításában fontos feladatot jelentett a foghíjaknak, azaz az elpusztult épületek helyének beépítése.


(kép: fortepan, a 16221-es kép részlete)

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"A melyik ifjú ezt a nőalakot meglátja, sírva fogadja meg, hogy szerzetes lesz belőle."

Bár már 1974-ben megszülettek az első tervek, csak a VI. ötéves tervben, 1976-ban született meg a döntés az új intézményről. Akkor még úttörőközpontnak tervezték, az Almássy tér egyik foghíjának beépítésével. Az építés ún. zsaluemeléses módszerrel zajlott: a tartópillérek 1,2 x 1,2 méteres raszteren alapuló kialakítása után felülről lefelé haladva építkeztek tovább. Valamennyi oszlop egy darabban, különleges szállítóeszközzel került a helyszínre. Az utolsó pillanatban változott meg a program: akkoriban zárt be az Ifjúsági Park a Várbazárban, a Petőfi Csarnok pedig csak később nyílt, így végül 82-ben úgy döntöttek, hogy művelődési házat nyitnak inkább. A nyitás előtt még kérdőíves felmérést is végeztek, ami alapján kiderült, hogy a sok gyermekprogram mellett a felnőttek és a nyugdíjasok is hiányolják a kerületi programokat. De képbe kerültek a veszélyeztetett gyerekek - az aluljárókban összeverődő "csövesek", "hobók", "galerik"- is, rajtuk is segíteni akartak. A központot 1983-ban nyitották meg Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház, Szabadidőközpont néven, a ház tervezői Straub Éva és Jakab Zoltán (LAKÓTERV) voltak. A belsőépítészet tervezője Somogyi Pál volt. Az ötemeletes épület összterülete 4970 nm. Különlegessége, hogy nem csak egy nagyterem és több kisebb terem kapott benne helyet, de még egy 25 méteres tanuszoda-medencét is el tudtak helyezni az alagsori szinten. A ház felépítése kapcsán az IKV rendbe tette a környező házak homlokzatait. A teret és az Almássy utcát autómentesítették, parkosították. Ez lehetőséget adott arra, hogy a programokat a ház falain kívülre, a térre is kivigyék, a teret a szabadidőközpont előterévé tegyék. Az Almássy utca pincéibe iparművészek és művészek műhelyeit álmodták, de ez már nem valósult meg.

A házba belépve az előcsarnokba jutunk, ahol kétoldalt ruhatár, büfé, információs pult volt található. Innen az öltözőkön át lehetett eljutni az uszodához. Az első emeleten 400 fős nagyterem épült, ahol iskolai rendezvényeket, filmvetítéseket, könnyű- és komolyzenei koncerteket tarthattak. A második emelet a klubszobáké, szakköröké volt, de egy kisebb galéria és a színházterem kiszolgáló helyiségei is helyet kaptak itt. A harmadik emeleten további klubhelyiségeket, konditermet, a negyediken nyelvi labort, teázót és irodákat alakítottak ki. A legfelső, ötödik szinten a gépészet kapott helyet. A szintek alaprajzát egyértelműen behatárolta a tér és a Szövetség utca vonala, valamint a két szomszédos ház oldalfalai - ebből következtek a hosszúkás téglalap formájú szintek. A keskeny telek miatt egykarú lépcsők készültek. A homlokzat kialakításakor a tervezők nem kívántak a környező házakkal konkurálni, ezért diszrét, egyszerű kialakításra törekedtek, a párkány- és gerincmagasságok megtartása mellett. A ház karakterét a negatív formák, a beugrások határozzák meg. Az épület 1984-ben ÉVM dícséretben részesült.


80-as évekbeli felvétel a belsőről
 
Egy sor nagy név köthető a legendás központhoz. 1983-ban innen közvetítették a Ki Mit Tud?-ot. Itt tartotta első lemezbemutató koncertjét az Első Emelet. Itt volt a Bonanza Banzai első klubja 1987-ben. De a ház adott helyet egy sor szakkörnek, klubnak, egyéb rendezvénynek is. Kezdetben az emeleten működött a kerület televíziós stúdiója, de volt itt balettoktatás, irodalmi kör, fotószakkör, és hangverseny is.
Bánhidi Sándorné, a kerületi Tanács művelődésügyi, egészségügyi és sportosztályának vezetője nyilatkozta 1983-ban: "… be kell vallani, a Ki mit tud rendezése nagyon visszavetette a próbaüzem igazi kezdetét. (…) Belátom, a tv ajánlatának nem tudtak nemet mondani, hiszen csábító a pénz, a kiépített négy telefonvonal és az itt maradó videotechnika, de az iskolák konkrét ígéretet kaptak - mégpedig felelős vezetőktől - rendezvényeik szervezésére, ezért most becsapottnak érzik magukat. A népfront felmérései egyértelműen igazolják, a lakosság nagyon várta már az intézmény átadását, és nekünk nem csak az iskolások foglalkoztatását kell megoldanunk, hanem szórakozási lehetőséget kell biztosítani a családoknak és a nyugdíjasoknak is." 1990-ben kapta meg a ház rövidebb nevét, azóta Almássy Téri Szabadidőközpont. A rendszerváltás után nagyobb hangsúlyt kaptak a civil szerveződések, illetve a kerület által szervezett Erzsébetvárosi Kulturális Napok rendezvénysorozat. 10 éven át rendezték itt meg a Pszinopszis-t, azaz a Budapesti Pszichológiai Napokat, itt működött Budapest egyik legnagyobb játszóháza Kölyökvár néven, és innen indult a Téka táncház is. Az egykori alagsori medencét feszített víztükrűvé, új vízforgatóssá kellett volna felújítani, de pénz híján inkább megszüntették - ennek már sok-sok éve. 

2003-ban már felmerült, hogy az intézmény az épület leromlott állapota miatt bezárja kapuit, de akkor még megmenekültek ettől: 2005-ben újra beüzemeltek. 2007 december 31-én ismét búcsúkoncertet tartottak. Akkor az a döntés született, hogy az eladott épületet az új tulajdonos szállodává alakíttatja át. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a házat fel kell újítani - ám ehhez sem az önkormányzatnál, sem a korábbi üzemeltetőnél nem álltak rendelkezésre a szükséges százmilliók. A válságban viszont ezt is, és a szállodává alakítást is elnapolta a pályázaton nyertes Omnipotent Kft., aki úgy döntött: addig is megpróbál kezdeni valamit a házzal.



Látványterv a 4 csillagos szállodává alakításról. Elnapolva

2010-ben újra megnyitották a ház kapuit. A március 5-6-iki megnyitó 13-ára csúszott,  programjai között baba-mama börze, gyerekfesztivál, tehetségkutató verseny és táncház is szerepelt. Mindez azonban csak az alsó két szinten, a fentebbi emeletek zárva maradtak. A ház egy ideig hajléktalanok tanyájaként üzemelt, így volt mit helyreállítani ahhoz, hogy megnyithatóvá váljon a központ. De az Almássy Hall sem volt hosszú életű...

2011-ben már arról szóltak a hírek, hogy graffitis versenyt szerveztek a bezárt központba. Azóta is döglődik a ház: szálloda nem nyílt benne, de más se nagyon. Te mihez kezdenél vele? 




Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_t%C3%A9ri_Szabadid%C5%91k%C3%B6zpont
http://www.nol.hu/archivum/archiv-136939 http://index.hu/kultur/pol/alma2279/
http://est.hu/cikk/76708 http://nol.hu/lap/kult/20100226-ujranyit_az_almassy
Próbaüzem az Almássy téren. Budapest, 1983/10, p. 14.
Almássy téri szabadidőközpont, Budapest. Magyar Építőművészet, 1986/1. p. 12.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=374441
http://www.origo.hu/kultura/20110313-almassy-teri-szabadidokozpont-graffiti-verseny-almassy-hall.html
http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2011/05/10/sullyed_hetedik_kerulet_zaszloshajoja



A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

100 évvel ezelőtt ezen a napon nyitott meg a Fertőtlenítő Intézet a Váci úton. 2011-ben a kerületi helytörténeti gyűjtemény jóvoltából, egy séta alkalmával belülről is módomban állt megcsodálni az egykori tífusz-irtó csúcstechnikát.Mi van a kapuk mögött?
 

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"Ez az utca sáros utca"

A napokban ismét frissült a fortepan.hu, ezúttal a VÁTI archivumából tettek fel képeket. Főleg vidéki városok jelennek meg: Komló, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szombathely stb., de azért akad jó pár budapesti kép is. Ezek közül válogattam egy adagot a Nyájasnak, kérdve: hol készültek, mit ábrázolnak a hatvanas-hetvenes évek világát megidéző képek? Ötleteket, megfejtéseket most is kommentben kéretik leadni. A bejegyzés folyamatosan frissül majd a következő napokban a megfejtésekkel, így érdemes lesz visszanézni!

28615: Auróra utca, balra a Kiss József utca torkolata - ez a Józsefváros mélye.

Rejtélyes épület a Párisi Udvar, átadásának pontos időpontját ugyanis nem ismerjük. A homlokzatán található "1909" mozaikfelirat a tervezés évére, és nem az átadáséra utal. Az épület nemrégiben azzal került a média figyelmének középpontjába, hogy az V. kerületi önkormányzat - más épületekkel együtt - értékesíteni kívánja. Bent jártunk, fotóztunk.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"Undok büntetés pesti polgárnak lenni"

Hogyan áll a 4-es metró építése? Mi történt 2012-ben a földfelszín alatt? A Tétényi útnál már gyakorlatilag készen vannak, és 2014 nyarán már utaspróbák lehetnek. Év végére már metrószerelvény is érkezett. Ez volt 2012 a 4-es metró alagútjaiban. (A korábbi évek eseményei: 2009, 2010, 2011.)

Január 27: Legkorábban az év közepén születhet szerződés a Baross tér felszíni rendezésére, holott a tervdokumentációban szereplő ütemezés szerint 2014 elejére már át is kellene adni a teret.

Több éven át húzódó történet érkezett fordulópontjához 2012-ben az első Alstom szerelvények forgalomba állításával, és a 4-es metrós változat még csak most indul. Alstom kronológia, 2012. (Az előző évek történetét lásd itt: 2010, 2011.)