Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

12 éve üres a Tüskecsarnok

2010. március 08. - fovarosi.blog.hu

Már több mint 10 éve áll befejezetlenül Lágymányoson a Tüskecsarnok és környezete. Némi nyomozás és egy benti fotózás után még a csarnok kistestvére is előkerült!

Úgy volt, hogy Magyarország Expót rendez 1996-ban. Erre a Lágymányosi területet, illetve a Duna túlpartján a Ferencvárosi Teherpályaudvar területét jelölték ki. Ám hamarosan anyagi problémák jöttek, először Bécs szállt ki, aztán a kormány is kénytelen volt meghátrálni. Az Expót lefújták, de akkor már több építkezés elindult. A soha meg nem nyitott Expo emléke az Infopark köríves utcahálózata, a közelben vatikáni pavilonnak szánt katolikus templom, és a ma is torzóként álló Tüskecsarnok.
 

A Tüskecsarnokra a pályázatot 1993-ban írták ki, a győztes a Lázár Antal és Magyar Péter vezette tervezőcsapat (AD Studió) terve lett. Természetbe simuló épületeket álmodtak a helyszínre. Földborítás kúszik fel a csarnok oldalára. A talajszintet kicsit megemelték, a sportcsarnokot és a szomszédos uszodát részben lesüllyesztve helyezték el. Sajnos csak a tervrajzokon, az uszoda építése ugyanis csak egy gödör kiásásáig tartott. A hatezer négyzetméteres csarnokban 4000 néző, a lényegesen kisebb uszodában 500 néző foglalhatott volna helyet. A Tüskecsarnok mögött edzőtermek, melléjük futópálya és teniszpályák épültek volna az engedélyezési terv szerint. Az edzőterem torzó maradt, az épületet nem igénylő, kültéri pályák a BEAC területén azóta elkészültek.
 

A ma torzóként álló, Tüskecsarnokként ismert sportcsarnok egy tájba simuló épület lenne. A csarnok nagy tömegét részben a felszín alá süllyesztették, és körben földdel fedték le. Így az épület egy dombra hasonlít. Az első tervek szerint szinte teljesen földborítású lett volna a csarnok, ám költségcsökkentés céljából ez némiképp módosult, a csarnok fémtetőt kapott, annak közepére pedig a névadó üvegpiramisok kerültek - ez a 84 felülvilágító elem enged természetes fényt a csarnokba. A sportcsarnok küzdőtere 4 méterrel van a felszín alá süllyesztve. 2028 fix férőhely épült, ám koncertekhez, vagy egy boxmeccshez a küzdőtéren még további 1000 mobil ülőhely is létesíthető. Az alsóbb terekben kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek, raktárak. Már a nemzetközi versenyekről ismert óriási kijelzőtábla állványzata is beépítésre került. Főbejárat két oldalról is készült: az egyik az egyetemi épületek felől, a másik a szemközti oldalon, az edzőtermek tetőkertje felől. Ezek mellett oldalról is létesült két kisebb bejárat. Mindezek együtt elegendő menekülési útvonalat jelentenek. A csarnok uszoda felőli oldalán, illetve a túloldalon épült rámpa a teherautók fogadására, ennek egy rendezvény kellékeinek, színpadtechnikájának beépítésekor lenne nagy jelentősége.
 

A 97 x 65 méteres, ellipszis alakú tető az épület műszaki érdekességének számít. Két irányban hajlított tartók összemetsződéséből alakult ki a különleges tervezést és precíz kivitelezést igénylő tetőszerkezet. Erre korcolt fémlemezfedés került, a tetőszerkezet alá feszített ponyva álmennyezet került volna. A térrács ívtartói egymásra merőlegesek, rácsos szerkezetet adnak ki. Körben kettős oszlopsor támasztja alá a szerkezetet, melynek tetejére került a 42x18 méter méretű felülvilágító rendszer, amely kb. 6 méter magas üvegfalú gúlákból építkezik.
 

A hátsó kijáraton kiérve az edzőtermek feletti tetőkertre jutnánk ki, ha nem lennének lehegesztve a sárgára festett ajtók. A tetőkert most csak kaviccsal felszórt - ide zöld tetőkertet terveztek. Három kiugrást láthatunk innen. Az első egy olyan torony, amely lépcsőházat, liftet és füstelszívó szellőzőt rejtene. Itt juthatnának le az öltözők és edzőtermek felé a mozgássérült vendégek - így akár paralimpiai rendezvényekre is alkalmassá tehető a központ. A másik kettő pedig lépcsőházat és liftaknát rejt - bár liftet már sehol nem építettek be. A kb. 73 x 117 méteres, téglalap alaprajzú edzőtermi szekció is részben föld alá süllyesztett. Az óriási terület - ekkora helyen akár két hipermarket is nyílhatna - edzőtermeknek ad helyet. Mobil falakkal akár 10 terem is kialakítható. Két helyen közlekedőfolyosók osztják a teret, ezek menekülőútvonalként és tartószerkezetként is szolgálnak. A csarnok szerkezete így alátámasztások, oszlopok nélkül készülhetett el. A csarnokok szintjén úgy alakították ki a termeket összekötő nyílásokat, hogy így a termeken át körbe-körbe futva egy 200 méteres futópálya is keletkezik. A remek ötletnek hála így akár téli időben is lehet futóedzéseket tartani. A kb. 7 méteres beltéri magasságnak köszönhetően akár röplabda-bajnokságot is lehetne itt rendezni. A termek alatt jelenleg 1 parkolószint található (kb. 200 járműnek), a résfalazás, a födémek kiépítése azonban olyan módon készült el, hogy még 2 parkolószint utólag is beépíthető a jelenlegi alá. Az edzőtermek és a Tüskecsarnok közötti összeköttetésbe tervezték elhelyezni a sportolókat kiszolgáló öltözőket, sportorvosi szobákat, zuhanyzókat, mosdókat, közlekedő tereket. Ezek építése elkezdődött, de a falak már nem mindenhol állnak, a tervezett fehér mészkőtégla burkolat elemei pedig máig beépítésre - pontosabban továbbépítésre - várnak. A belső tereket ez a mészkőtégla burkolat határozta volna meg, amit az edzőtermek felett üvegfal egészített volna ki.




Panorámaképek az edzőteremből


A sportcsarnok mellé épült volna meg a megjelenésében arra hasonlító uszoda is. Ez ugyanúgy részben földdel fedve, "tüskés" felülvilágítókkal épült volna meg. A kivitelezés itt már csak a gödör kiásásáig jutott, a medence és a csarnok kivitelezése el sem kezdődött. Az alapozás elkészülte, a cölöpök leverése után a munkák leálltak. Azóta a természet kezdte el visszavenni ezt a részt: a Duna közelsége miatt hamar feltört a talajvíz, a medence helyén ma sűrű növényzet áll, a partfalban mardarak vertek fészket. 2005-ben a tervezők egy olyan változatot is kidolgoztak, mely szerint a Tüskecsarnok befejezése mellett az uszoda helyén szabadtéri sportpálya létesült volna, körben földből emelt nézőtérrel. Ám ez a változat sem valósult meg.

A Tüskecsarnok és az "elveszett" kistestvére, a gödörbe jutott uszoda

A terület felülnézetből: tüskés csarnok, tőle balra az edzőtermek, felül az elgazosodott uszoda-gödör. A Tüskecsarnok alatti kör alakú mélyedés a trafóházak helye.


Úgy tervezték, hogy az Expó idején kiállítóhelyek lesznek itt, azután pedig az ide is kiköltöző egyetemek kapják meg a létesítményeket. A hasznosításhoz ma mindenképpen szükséges lenne, hogy ne csak az egyetem, hanem a nagyközönség is használhassa a csarnokot, és hogy "24 órás", folyamatos és többfunkciós használatban legyen. A sportközpont az egész dél-budai régiót elláthatná. Az egyetemi részek felőli részen egy kulturális központ is épült volna, ám ennek kivitelezését el sem kezdték.
 

A szabadtéri pályákat és egy ezer négyzetméteres kisebb csarnokot fejeztek csak be, ezeket a BEAC sporttelep részeként ma is használják az egyetemisták. A "Tüskecsarnok" szerkezete 1996-ra elkészült, és amikor 1998-ban a munka megtorpant, úgy hagyták ott a kivitelezők a helyet, hogy heteken belül folytatódik a munka. Ennek ma is látható nyoma, hogy odabent rengeteg építési anyag van még ma is felhalmozva, a munka folytatására várva. A kivitelezésre 1992-ben létrehozott Expo'96 Kft. később '96 Kft-vé alakult, majd 2001-ben két részre vált szét: a '96 Beruházásszervező és Fővállalkozó Kft mellett megalakult a Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft is. Előbbi az Oktatási Minisztérium irányítása alá került, utóbbi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdona. A kb. 55%-os készültségi állapotban levő nagy csarnokban több mint egy évtizede csak állagmegóvás van. A karbantartási munkálatokat a Magyar Építő Zrt. végzi el a tulajdonos megbízásából, így a csarnok továbbépítése még másfél évtized elteltével is lehetséges.


A csarnokban - nagyobb változathoz kattints ide
 

A továbbépítés többször is felmerült. Először a 2002-es tornász VB-t rendezték volna itt. Aztán a 2006-os úszó EB-t tervezték ide, de aztán mindkettő más helyszínt kapott. Később üzleti célú hasznosításban gondolkodtak. 2008-ban úgy tűnt, hogy az akkori pályázaton nyertes Atlantis Congress & Events Hall Kft. konferenciaközponttá alakíthatja az épületet. Akkor 15 milliárd forintos beruházásról, 200 szobás konferenciaszállóról, "Maserati minőségről" szóltak a hírek. A tárgyalások végül sikertelenül zárultak. Az érintett egyetemek (BME, ELTE) ugyanis 700-700 millió forintos kártérítési pénzt kértek volna azért, hogy lemondjanak követeléseikről - egykor ugyanis sporttelepük egy részének átengedésével járultak hozzá a Tüskecsarnok megépüléséhez, de ehhez az államtól a mai napig nem kaptak kártérítést. Időközben újabb konferenciaközpont-ötletek is felmerültek (pl. a SYMA csarnok bővítésével valamint egy 2010-es pályázat kapcsán), így az is kérdéses, hogy ezután lehet-e befektetőt találni majd konferenciaközponttá alakításhoz. A KDNP szeretné sportcsarnokként befejezni, az MSZP-s Molnár Gyula polgármester viszont csak az üzleti célú hasznosítást látja megvalósíthatónak, és kérte, hogy a létesítményeket térítésmentesen kapja meg a kerületi önkormányzat. A KÉSZ által tulajdonolt Atlantist 2009 végén felszámolták. A megépítés 4-5 milliárd forintba került eddig, azóta évi kb. 50 millió forintot költenek állagmegóvásra. Az Expo lemondása után még egyszer meghosszabbították az építési engedélyt, ennek kapcsán új tervrajzok is készültek. Egyetlen létesítmény készült el teljesen: a földbe süllyesztett, körben négy sárga kúppal körülvett trafóház. Ez is csak azért, mert a négy blokk egy része szolgálja ki ma az Infoparkban megépült új irodaházak némelyikét.
 

Forgatott már itt Steven Spielberg a München c. filmhez. 2007-ben itt készült el a Hellboy 2 kulcsdíszlete . 2008 október elsején pedig többek között a Heaven Street Seven koncertezett az épületben egy egyetemi gólyabálon. De forgatott már itt Nicolas Cage is, a "Season of the Witch" c. film egyes jeleneteit 2008 novemberétől kezdve forgatták Kereszteskőn, Dobogókőn, Csákváron, Fóton, Sóskúton, a Tüskecsarnokban, valamint Ausztriában. Lehet, hogy végül a filmipar talál rá az elfeledett sportközpontra?
 

Mi legyen a Tüskecsarnok sorsa?
-Legyen sportközpont?
-Legyen rendezvény- és konferenciaközpont?
-Legyen filmstúdió?
-Legyen romkocsma?
-Bontsák le?

 

Források:
http://sportgeza.hu/sport/2009/09/29/konferenciakozpont_sem_lesz_a_tuskecsarnokbol/
http://www.ingatlanmagazin.com/read/10250?h
http://www.hirextra.hu/2009/08/04/a-kdnp-befejezne-a-tuskecsarnokot/
http://www.ingatlanmagazin.com/read/10913?h
http://www.kulturpart.hu/latvanypart/15664/mi_lesz_vegul_a_tuskecsarokkal
http://www.hirextra.hu/2009/11/05/felszamolas-alatta-a-tuskecsarnok-fejlesztoje/
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/05/felszamoljak_a_tuskecsarnok_fejlesztojet/
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=hirkereso_cimoldal%20&nID=426018
http://sportgeza.hu/sport/2010/01/24/melyik_a_kedvenc_rohado_sportletesitmenye/
http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/13_eve_all_a_tuskecsarnok_uresen_nagyon_draga_76690
Egyetemi sportközpont, sportcsarnok acél szerkezete. Magyar Építőipar, 1997/5-6., p. 178.

 

Köszönöm Sükösdi Zoltán (AD Studio) segítségét a cikk elkészítésében!

Végre megnyílhat a Rácz fürdő

Februárban a felújítás alatt álló, hamarosan (végre) megnyíló Rácz fürdőben jártunk. A látogatást a Budapesti Városvédő Egyesület szervezte. A csapatot elnézve, ha Ráday Mihály is eljött volna, úgy 130 korabeli asszonyság kérhette volna meg a kezét :-) Mivel ilyen sok ember gyűlt össze, 5 csoportra osztva mászkáltunk körbe.

 

raczfurdo-20100203-01.jpg

raczfurdo-20100203-02.jpg

A mai Rácz fürdő kezdetei valahol Mátyás korában keresendők. Abból a korból fennmaradt feljegyzések szerint a Várból fedett folyosó vezetett a "királyi fürdő"-höz. Ám ez valószínűleg nem a mai Rácz fürdő, az a fürdő az Ördög-árok túloldalán lehetett. A fürdő kiépítését a törökök kezdték el. A Rácz fürdő a Rudas és a Király fürdő előtt épült, valószínűleg az 1560-as években. A falakban vezették át a forró vizet, így az már megfelelően lehűtve ért a medencébe, közben felmelegítve a terem falát is. A török kiűzésének háborús műveleteit a fürdő megúszta. 1686 után császári kézbe került. A 18. században jó üzletnek számított a fürdő üzemeltetés. 1770 körül a kupolás terek eltűntek, mivel a fürdőt felfelé bővítette az akkori tulajdonos Marcus Zagler. Ekkoriban már pihenőszobák is épültek. 1860-ban Heinrich Nepomuk János vette meg a fürdőt, és bővítési munkálatokba fogott. Ez volt a második fénykora a fürdőnek, amikor is 1864-70 között Ybl Miklós vezetésével bővítették ki a fürdőt. Új női fürdőt építettek, elkészült a fogadóépület, és új zuhanycsarnokot is emeltek. A Deák térről még rendszeres konflisjáratot is indítottak a vendégeknek! 1890-re oldódott meg egy nagy probléma: a bűzös, szennyvizes Ördög-árkot ekkor fedték le. 1890-ben alakították át a bejárati épületet két emletesről két szintesre. A mostani felújításkor ezt az 1890-es állapotot jelölték ki helyreállítandónak. Ebből következik az is, hogy a fürdő neve Rácz, és nem Rác lesz. 1929-ben nyilvánították gyógyfürdővé. Gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos gyógyvíz, amelynek fluorid tartalma is jelentékeny. Ízületi gyulladásokra, gerincferdüléses fájdalmakra, derékfájásra is gyógyírt jelent vize. 1931-ben Szent Imréről nevezték el a fürdőt, és a főváros lett az új tulajdonosa. A második világháborúban komoly károkat szenvedett el. Helyreállítására és visszanevezésére a hatvanas évek elején, a megnyitásra 1965-ben került sor. A rekonstrukció a Váréhoz hasonlóan vitatható módon, sokszor nem műemléki alapossággal valósult meg. Tervezője Pfanl Egon volt. Az Erzsébet híd (még villamost is tartalmazó) lehajtórendszerének átépítésekor bontották el a női részleget, a háborúban megsérült zuhanycsarnokot pedig elbontották. Egy 2001-es cikk szerint: "Egyes osztályok megnyitására máig nem került sor. A megmaradt Gőzosztály váltott napokon fogad férfi, illetve hölgyvendégeket. A hajdani férfi gőzosztály felett levő Ybl kupola belső tatarozására 1980-ban került sor, az alatta kialakított kondicionáló terem, főként a hölgyek körében népszerű. A széleskörű szolgáltatások közül kiemelhető a frissítő masszázs, a gyógy masszázs, a víz alatti vízsugárkezelés, lábápolás és a gyógymedencék mellett a szárazlég- és nedves-gőz-kamra igénybevétele." A 90-es években több pályázat után Kaszab Ákos szerezte meg a tervezési jogot. 2007-ig azonban gyakorlatilag csak bontási munkálatokat végeztek a fürdőn. Miközben meghívásos belsőépítészeti pályázat folyt, a megbízó megvált korábbi tervezőjétől. A szerzői jogok rendezése után Dévényi Tamás (Budapesti Műhely) és Kis Péter vette át a munkát, de Kis csupán az engedélyezési tervek elkészítéséig vett részt a tervezésben. A szálloda már álló vasbeton szerkezetéből Pehő László (Geon) teremtett házat. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt (25%), valamint két magánszemély és gazdasági társaságok (75%) alapította kft. a tulajdonos. Úgy számolnak, hogy kb. 8 milliárd forintnál végződnek majd a munkálatok számlái.
 
A műemlék épületek homlokzatai a fennmaradt tervek és fényképek, valamint a falkutatások eredményei alapján lettek megtervezve. A régi részek felújításakor egy itt megtalált sárgás árnyalatot használtak minden homlokzati anyagon, legyen az vakolat (csak a régi házakon), vagy üveg és mozaik. Az új építésű szálloda sötét szürkés-barnás színekkel rejtőzik mellette. A török elemek rózsaszínes-vörösek, a barokk koriak sárgásbarnák. És akkor következzen a fürdő helyiségenként!

 

raczfurdo-20100203-28.jpg



A barokk, kőkeretes kapu feletti felirat a régi szolgáltatásokat sorolja német nyelven. Stein: kőfürdő, Wannen: kádfürdő, Dampf: gőzfürdő, Mineral: ásvány-, gyógyfürdő, Eisen: vasfürdő. A Malz jelentése maláta. Fürdősört használtak eleink kis medencében. Három ilyen fürdőről tudunk Pest-Budán. Az Elektrische szó pedig egy speciális elektromos kúrára utal, amihez elektromos halakat, később generátort használtak régen, orvosi ellenőrzés mellett, ahogy egy 1860-as leírásból tudjuk.

 

raczfurdo-20100203-04.jpg

Ez lesz a központi csarnok, az elosztó tér, ahonnan bármelyik teremhez könnyen eljuthatunk. Értelemszerűen ide kerül az infopult, a szolgáltatásoknak ez lesz a központja. Kávéház és egy kis bolt is helyet kap majd itt. Balra az üvegfalon át a belső udvar két török kori kupolás fürdőterére nyílik kilátás. Érdekes még megfigyelni a világítást: üvegkörök lyuggatják át a födémet, ezeken keresztül természetes fény jut az alsóbb szintekre is. A most tervezett épületrészek egységes megjelenését erősíti az 1,8 méteres egyenlő szárú háromszögekből építkező raszter alkalmazása. A raszterpontokban vagy oszlopok, vagy födémlyukak vannak. Utóbbiakban helyezték el a világítótesteket is.

 

raczfurdo-20100203-05.jpg


Lépcső a központi csarnokból felfelé. A tetején már most látható a nagyon szép faburkolat. Ez kerül a járófelületre is.

 

raczfurdo-20100203-06.jpg


Az előcsarnok felett járunk, az alaprajz ugyanaz a háromszög. Oldalt a fülkékben lejtős kialakítással pihenőhelyek lesznek kialakítva. A hátunk mögötti ajtón át juthatunk ki a tetőteraszra. Eredetileg egy kis mélységű, ám nagy felületű medencét építettek volna ide, de ezt végül anyagi korlátok miatt ki kellett venni a programból.

 

 raczfurdo-20100203-07.jpg

A tetőteraszon. A lábunk alatt több helyen üveglapok, felülvilágítók kaptak helyet, máshol fapallón sétálhatunk. Remek a kilátás a park felé. A barna-szürke burkolatú épületrész lesz a 67 szobás szálloda. A képen látható csőszerű végződésben, illetve jobbra fent exkluzív lakosztályok kapnak helyet. Először a Kempinskivel szerződtek, de ők kiléptek, így most az olasz Baglioni láncé a szálloda.

raczfurdo-20100203-08.jpg

A két kupola is hol volt, hol nem volt. A törökök megépítették, majd egy bővítés során 1790 körül a kupolák egy épület belsejébe kerültek, így a látványból eltűntek. Most úgy állították helyre őket, hogy a nagyobbik terem kupolája a Panteonhoz hasonlóan lyukas tetejű. Télen a forró medence szélén áztatva nézhetjük majd, ahogy középen esik be a hó. (A török fürdők hagyományosan felülről kapták a fényt.) Hátul egyik-másik falrész mintás festést kapott, ezzel jelezték, hogy korábban az belső fal volt. A kupolákat kívülről ólomlemezekkel burkolták, mint hajdanán.

 

raczfurdo-20100203-11.jpg

A Zuhanycsarnok feletti térben járunk. A zuhanycsarnok ívei 15 cm vastagon épültek újjá, lényegében makettként idézve meg az eredetit. Az alatta található zuhanycsarnok korhűen lett helyreállítva, így ez a fenti tér jelzi, hogy nem az eredetiről, hanem rekonstrukcióról van szó a fürdőnek ezen a részén. A "búbok" között pihenőtér kerül kialakításra.

 

raczfurdo-20100203-13.jpg

raczfurdo-20100203-20.jpg

 

raczfurdo-20100203-10.jpg 

Az Ybl-féle meleg vizes fürdő falába a 60-as évekbeli átépítéskor kerültek be a kiugró konzolok, ezek tehát nem tekinthetők eredetinek. Ám a tervezők úgy gondolták, hogy ennyit abból az átalakításból is meg lehet őrizni. A belső tér sokszögletes kialakítású, a 19. század pompájával.

 

raczfurdo-20100203-14.jpg

 

raczfurdo-20100203-15.jpg

 

raczfurdo-20100203-17.jpg 

A Zuhanycsarnok 1865-ben, a langyosvizes medencetér öt évvel később épült. A tervező Ybl Miklós volt. Akkoriban még újdonságnak számított a zuhanyozás, így annak többféle módját igyekeztek bemutatni, álló- és ülőzuhanyokat is beépítettek. 1944-ben a csarnokot bombatalálat érte, 1963-ban elbontották. Így amit most látunk, az egy rekonstrukció. Réz zuhanyzók és ülőkék idézik az eredeti állapotot. Az 1860-as évekből való a pecázó fiú szobra a sötétebb kőburkolatú falon, ezt is helyreállították. A szobor feletti résből zubog majd alá a víz. A jelenlegi zuhanycsarnok 8 méternyivel arrébb került az eredeti helyhez képest.

 

raczfurdo-20100203-18.jpg

 

raczfurdo-20100203-19.jpg 

 

A VIP részleg nagyon exkluzív lesz, a vendégkört illetően is. Az üvegtetős kis medencetérbe ugyanis csak azok juthatnak be, akik megváltják az évente több mint 1 millió forintosra tervezett bérletet. Középen egy medence van, körülötte oszlopos terem. Oldalt egy csigalépcsőn juthatnak be a fehér helyett arany színű fürdőköpenyt viselő vendégek. Abban reménykednek, hogy a régió milliárdosai majd itt beszélik meg legújabb befektetéseiket, üzleti ügyeiket. Pórnép kizárva :-)

 

A fürdő török kori magjában, a törökfürdőben járunk. A történelmi törökfürdők zömében 3 egységet találhatunk: a bejárati előcsarnok az öltözőt, teázót, fogadótet foglalta magába; az átmeneti térben 10 centis vízen sétáltak át fapapucsban, itt készülve fel a fürdőzésre; a legbelső tér pedig maga a fürdő tere volt. A mostani előtérben és fürdőben látható vöröses téglaszínű falak színéhez nem festéket, hanem téglaport használtak. A török időkben egy bizonyos magasságig néhány évente újrafestették a termet, ezt idézi a mostani helyreállítás is. Érdekesség, hogy elektromosságot ide nem vezetnek be, akkumulátoros lámpásokkal lehet majd világítani, ami egészen egyedi hangulatot áraszt majd. A török kor utáni falakat és mennyezeteket négyzetes rendbe foglalt szürkés kőmozaikkal burkolták. Egy ilyen falrész mögött, üveg alatt nézhetünk majd le a forráshoz, ami az egész fürdő létalapját jelenti. Ugyanebből a szürkés kőből, de kis körökből összeállítva készült el a kínából hozatott mozaik padló is, amellyel úgy 8000 négyzetméternyi padlófelületet burkoltak le szerte az új fürdőben. A török fürdő nagytermében is folytatódik a téglás színezésű fal. A bejárattal szemben folyik be a medencébe a meleg víz, az oldalsó fülkékben pedig kis medencék találhatók, amelyekből a vizet egy kis tállal locsolhatjuk majd magunkra, török szokás szerint. A törökfürdő kupolája felül lyukas - ha beválik, így is marad, a török időknek megfelelő állapotban.

 

raczfurdo-20100203-27.jpg


A fürdő bejárati tere az előcsarnok. Sajnos itt már besötétedett, csak ez az egy képem van. De azért a szép neo-rokokó mintázatok így is kivehetők.

 

Ezt pedig fejtse meg, kinek kedve találtatik hozzá:

 

raczfurdo-20100203-16.jpg

 

A Citadellára felvezető Sikló ügye még mindig kérdésesnek mondható. A sikló építési engedélyt kapott, ezt azonban környezetvédők megtámadták, így ez a beruházás nem indult el. Amikor megépül, a Hegyalja út alatti alagúton át lehet majd a lenti állomáshoz eljutni. A sikló az út alsó harmadát a föld alatt teszi meg, majd kibukkan a felszínre, és így érkezik a fenti, Citadella közeli felső állomásához, útközben remek panorámát kínálva az utasoknak. Alul buszparkolót építenének ki, így a Citadella mellől részben eltűnhetne a buszparkoló. Ugyanakkor akár 200 fát is ki kellene vágni a megépítéshez.
 

A mostani felújítással március során végeznek, a próbaüzem tavasszal elkezdődhet. Egy munkás által a poros üvegre felvitt vidám kiscicával búcsúzunk a mihamarabbi nyitás reményében:

 

raczfurdo-20100203-12.jpg

Források:
http://epiteszforum.hu/node/12425
http://epiteszforum.hu/node/284
http://premier.mtv.hu/Hirek/2009/09/24/07/Botrany_a_Rac_furdo_korul.aspx
http://muemlekem.hu/magazin/rac%20furdo%20rekonstrukcio%20beruhazas
http://tortenelemportal.hu/2010/01/rac-furdo-belepes-meg-nem-csak-furdoruhaban/
http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2007/08/01/Megujul_es_siklot_kaphat_a_Rac_furdo/
Ami a Tabánból megmaradt: Rác fürdő. Budapest, 2009/10. p. 7.


Hasonmás: Nemzeti Hangversenyterem vs. KKL Luzern

A MüPa (2005, Zoboki Gábor) tervezésekor az egyik előkép a Jean Nouvel tervezte, a svájci Luzern városában 1998-ban felépült KKL (Kultur- und Kongresszentrum Luzern) kultúrpalota volt. Ugyanis az is egy többfunkciós, nagy méretű, kulturális célokat szolgáló épületegyüttes. És mindkettő víz partján áll. És mindkettő a vasút közelében fekszik. Igaz, a svájci épületben nagyobb hangsúly kaptak a kulináris élvezetek. Az épületeket tekintve a nagy üvegfal transzparenciája, illetve a belső terek lágyabb, íveltebb formái jelentenek még hasonlóságot. De ami igazán döbbenetes, az a hangversenytermek hasonlósága. Ugyanaz az akusztikai hangvető, ugyanúgy orgona a pódium felett, ugyanaz a terem kialakítás. Olyan, mintha az egyik a másik átszínezett változata lenne. És ami a lényeg: ugyanolyan jó akusztika! Ez annak köszönhető, hogy az akusztikai tervező ugyanaz a személy: Russell Johnson, az amerikai ARTEC akusztikai tervező cég vezetője volt.


A kép forrása: http://www.intaktrec.ch/


A kép forrása: http://zda.hu

Ha van ötleted budapesti épület hasonmására, küldd el e-mailben!


Hasonmasok Hasonmások Hasonmas Hasonmás Budapest MuPa MuveszetekPalotaja BP09 Luzern JeanNouvel

Eladó a Nemzeti Szálló

A Blaha Lujza tér éke volt sokáig a Nemzeti Szálló. Tavaly már csak bugyikék színe volt feltűnő, a nagy név már a múltba veszett. Így amikor bezárva láttam a szállót, először azt hittem, hogy na, ezek is lehúzták a rolót. De nem! A 2008 novemberében bezárt szálloda ugyanis felújítás, és nem csőd miatt zárt be. Az Accor lánchoz tartozó szálloda ráadásul az első lehet Magyarországon a szeptemberben bevezetett MGallery kategóriában. "4 csillag superior" szállodaként nyitnak újra - szóltak a hírek 2008-ban.

 

A 4 emeletes épület téglalap alakú telekre épült.1895 december 20-án nyílt meg Rémi szállóként. Az utcai homlokzat a földszint felett ma is eredeti, historizáló sítlusú. A 2-3. emelet magasságában pilaszterek osztják az ablaksorokat, a legfelső szinten pedig ún. herma-pilaszterek tagolják. Elég fura látvány egy szálloda homlokzatán a sok összekötözött kezű rabszolga - persze csak épületdíszként.


(A kép forrása)

 

A földszinten 104 fős kávézó és 203 fős étterem nyílt, az utcáról is megközelíthetően. Ilosvai Hugó így írt erről útikönyvében 1896-ban: "A szállodai éttermek közül látványosságot képez a Rémi Szálloda étkezője, a legpompásabb és leggazdagabb, amit e genre-ban egyáltalán találni lehet." Az udvart színes üvegtető fedte, az így létrejövő télikert volt a szálló egyik fő attrakciója. A második emeleten üvegmennyezetű, zárt loggiát is kialakítottak, ezt reggeliző terasznak használták. A főlépcsőházban a lépcsőfokok carrarai márványból, a bejárati csarnok oszlopai vöröses kőből készültek. Minden szobában volt éjjeliszekrény villamos éjjeli lámpával, bőrönd- és ruhatartó, köpőláda, cipőhúzó, és gyufatartó is. Újdonságnak volt mondható a lift, a központi fűtés és az angol vécék beépítése is.

 

A szálloda alaprajza 1897-ben, az Építő Ipar újságban

 

1907-ben halt meg Rémi úr, utána az örökösök fokozatosan kiszálltak az üzletből, a fő tulajdonos 1927-ben már az Első Magyar Részvény Serfőzde volt. A vele szemben álló színházzal, az egykori Nemzeti Színházzal föld alatti folyosó kötötte össze, így nem csoda, hogy 1929-ben Nemzetire keresztelték át a szállót is. (A helyzetet bonyolítja, hogy a 19. század végén volt egy Nemzeti Szálló nevű is, de azt egy másik Rémi vezette.) A szerencsétlen sorsú színházzal ellentétben a szállodát többször is felújították. 1919-ben a jobboldali bejáratnál büfét alakítottak "sandwich kamrá"-val. 1936-ban a földszinti étterem erkélyt kapott, és a földszinti terek jelentősen átalakultak. Az ötvenes években a régi, díszes három tetőablakot 5, modernebb, a homlokzathoz nem passzoló ablakra cserélték le. 1962-ben a földszinti portálta alakították át Kisszebeni Marcell (KERTI) tervei alapján. Ekkor a vakolt homlokzatot leverték, és homogén, világoskék kismozaik került a külső falakra a földszinten. Ez volt a világoskék szín első megjelenése a homlokzaton. Fémtokos nyílászárókra cserélték a régi faportálokat, az előtető vasbetonból született újjá. Átalakították, modernizálták a vendéglátó helyiségeket is. A korabeli tudósítás szerint: "az étteremből javarészt száműzték a gipszstukkókat, modern, ízléses faburkolatokat alkalmaztak, a boxok kisebbítésével szélesebb lett a járótér, égszínkékre festették a mennyezetet, krémszínűre a falakat" (Kirakat, 1964/1.). Valószínűleg nem sokkal ezután vált világoskékké a homlokzat a földszint felett is. 1983-ban itt forgatták az Uramisten c. filmet (r: Gárdos Péter), amelynek több jelentében felbukkannak a szálló helyiségei: az előcsarnok, a konyha, és egyes szobák. A következő átalakítás a 80-as évek elején kezdődött, amikor Tolvaj János (KERTI) vezetésével megszüntették az előcsarnok szakaszait, keresztirányban áttörték a falakat. Az emeleteken a terek leszűkítésével több szobát hoztak létre. A második emeleti üvegteraszt irodává alakították át.
 

A felújított homlokzat 2010 elején


A jelenlegi
felújítással igyekeztek az eredeti eklektikus stílust is megőrizni. A tervező Murka István a Dóm Építészműteremtől, a belsőépítészek Göde András és Kéri Balázs. A mostani felújítás során már eltűnt a bugyikék homlokzati szín, helyére falkutatások alapján kijelölt törtfehér szín került - ilyesmi lehetett az eredeti szinezés a megnyitáskor. A belső terekben a mai kornak megfelelő funkcióváltások is lezajlanak. Az irodák egy helyen összevonásra kerülnek, a recepció mögé. Az anyagi korlátok a teljes rekonstrukciót nem teszik lehetővé, de a vendégforgalmi terek teljesen új arculatot kapnak. Sajnos a 80-as években beépített műanyag nyílászárók egyelőre maradnak. A belső terekben a látványtervek alapján újbarokk stílusban alakítják át a szobákat. Marton László egy szobrot alkotott a szállónak, amely Blaha Lujzát ábrázolja.
 

A felújítás tavaly megszakadt. A munkálatok megkezdésekor 2009 nyarára tették a megnyitás lehetséges idejét, később ez 2010 márciusára módosult, ám a munkálatok leállásával ez az időpont is ellehetetlenült. A gazdaság válság mellett az sem kedvező, hogy szinte szó szerint a szomszédban nyílik az Europeum hotel és üzletközpont, és már ott van a közelben a New York palota és az EMKE szálloda. Így egyelőre kérdéses, hogy mikor nyithatja meg kapuit a patinás szálloda, amelyet a Times egy válogatásában még 2010 legjobb szállodái között sorolt fel. Egy mintaszoba megépült a sajtó számára, de már az sincs meg. Így egyelőre csak látványtervek mesélnek arról, hogy milyen is lehet majd egyszer a szálloda. A tulajdonos pedig eladná a félkész szállót, úgyhogy ha tudsz valakit, aki pont egy patinás szállodára vágyik, most itt a lehetőség...

 

Források:

http://vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/081031_mgallery_246535

Szálló a József körúton. Budapest, 2009/7., p. 30.

http://www.dom.hu/

 

HaviSzobor: Mélység és magasság

Megkezdjük a rendhagyást, a HaviSzobor rovatban most egy mozaik következik. A pesterzsébeti uszoda előcsarnokában elkészült ugyanis Hartung Sándor alkotása, melynek címe: Mélység és magasság. 2009 januárjában kezdte el a felhelyezését, úgy egy évig is eltartott a munka, karácsonyra lett kész. Igen, a mester maga piszkálta fel a magasba a mozaikokat, ezért is tarthatott el eddig a munka. Mivel egy uszoda épületébe került, festményről szó sem lehetett, a párás környezetbe viszont remekül passzol egy sellőket (és démonokat) ábrázoló alkotás. A három méteres átmérőbe úgy 80 000 mozaik került bele, így aztán egész jó a kép felbontása. "A falikép örvénylő alakjai metaforák, a test és a szellem kapcsolatára utalnak" - nyilatkozta a művész. Azért esett a választása a kör alakra, mert ez az egyik legkomplexebb jelkép, kifejezi a teljességet, a földet és a végtelenséget is.

A mű hagyományos, kézzel szabott mozaiküvegből készült, melynek csillogó és nagyon színes felülete a beáramló természetes fényben és az esti mesterséges megvilágításban is érvényesül.


Források:
http://nol.hu/kult/ket_evig_keszult_a_pesterzsebeti_uszoda_mozaikkepe
http://prae.hu/prae/news.php?aid=5368
http://www.okm.gov.hu/miniszterium/sajtokozlemenyek/hiller-istvan-uvegmozaik

 

Költözzön a Kontrax székházába!

Újra bérlőre vár az egykor Budapest egyik high-tech gyöngyszemének számító Kontrax irodaház. Exkluzív képekkel beszámoló következik az épület bejárását követően. Vigyázat, még remek graffitik is jönnek!

Kontrax-20100202-15.jpg
 

A rendszerváltással a magyar gazdaság is felszabadult a korábbi korlátozások alól. Szabadon lehetett vállalatot alapítani, az újonnan felmerült igényeket a korábbi állami cégek sok esetben már nem tudták kielégíteni. Ez egy sor magánvállalatnak adott üzleti lehetőséget. Ez idő tájt született a Műszertechnika, a Microsystem, a Kontrax, a Controll, majd az Albacomp. A Kontrax irodatechnikai megoldásokat szállított: fénymásolókat, telefonokat, telefonközpontokat, faxokat értékesítettek, de ők adták ki akkoriban a Sárga Lapok üzleti telefonkönyvet is. A közonti irodaház és raktár megtervezésére a cég 1990-ben a Molnár Péter vezette csapatot (Sylvester Ádám, Vaja Tamás) bízta meg. A megrendelő szolid, de a fejlődő cég arculatát kifejező épületet akart, amely egyben a raktározási gondokat is megoldja. A cég tragédiája, hogy mire a ház elkészült, a cégnek már lényegében befellegzett. 1993 május 5-én a 2,5 milliárd forintos könyv szerinti értékű Kontrax csoport 5,4 milliárd forint adóssággal a nyakában csődöt jelentett. Abban az évben több mint 3500 csődindítványt kezdeményeztek, felavatták a Suzuki gyárát Esztergomban, Csepel népszavazáson maradt Budapest része, megtartották az első Sziget Fesztivált, és átadták az 1-es villamos Thököly út és Kerepesi út közötti új szakaszát.
 


Kontrax reklám a 90-es évek elejéről. Kozma Péter alkotásai inkább a vizualitásra, míg Sas Istvánéi inkább a sztorira, a verbális poénokra voltak kihegyezve. A 13. másodpercnél gyönyörűen tör elő a fény a titkárnő füléből! Tto-to-do-do-tá-ó...

A 2823 négyzetméternyi irodát kínáló épület két, egymástól jól elkülönülő egységből áll. A hátsó irodaszárny a volt gyárépület szerkezeti vázát őrzi, míg a fogadórész teljesen új. A háromemeletes ház vasbeton szerkezetére kívül csupa-üveg homlokzati borítás került - ez akkoriban még újdonságnak, "Manhatten"-nek tűnt a magyarok szeme előtt. A ház előtt egy kis talapzaton álltak a cégnév betűi. A hátsó részen lépcsőház épült. A bejárat tágas, nagy belmagasságú csarnokká magasodik, a 3 szint magas tér monumentalitást áraszt. A recepciós tér fölé, acélpillérek közé került az igazgatói iroda. Érdekesség, hogy még 100 adagos konyha is volt az épületben. Az étterem, büfé az angolaknával világított alagsorban kapott helyett. A Hungária körút felől nézve két elem vált nagyon hangsúlyossá: a kiugratott, éles végződésű előcsarnok tere, valamint az üvegfalú hengerben elhelyezett lépcsőház. Az előcsarnokban az üvegfal látható tartószerkezete fokozza a "magas technika" hatását, amely jól illeszkedett a cég által kommunikált imázshoz. Akár a ház, a belső terek is az alapformákból (kör, háromszög, téglalap stb.) építkeztek.
 

A high-tech kialakításához remekül illeszkedett a belső terek berendezése. A belsőépítészeti tervező Heimi Velez volt Chicagóból, a Skidmore, Owings and Merill (SOM ) irodától. A hazai partner és kivitelező a Technoart Kft. volt. (Ők később a Nemzeti Színház és a MüPa belsőépítészetén is dolgoztak.) A színvilág visszafogottan elegáns, a fehér falaktól és fotelektől kiindulva vezetett végig a szürke árnyalatain. Ez a visszafogottság jellemezte a bemutatótermet is. A házat 1992 decemberében adták át.
 

A megépült irodaház - raktár együttes csak az első ütem volt, eredetileg további épületeket terveztek az egykori gyárterületre. A második ütem az Egressy úti végfalhoz csatlakoztatva a Francia út mellett, míg a harmadik az irodaépülethez nagy ívvel csatlakozva épült volna fel, ám ezek kivitelezésére már nem került sor. A Kontrax csődje után a ház egy ideig a L'Oreal kozmetikai cég székháza lett. A Kontrax-os bemutatóterem berendezése megsemmisült - érthető módon az új cégnek erre már semmi szüksége nem volt. Ám idővel ők is tovább álltak. 2006-ban még egy forgatás erejéig igénybe vették a házat: Török Ferenc filmrendező és stábja az Overnight c. filmet forgatta itt. Ebben az előzetesben jól látszik a hangsúlyos, kör alakú ablak, és mögötte a tárgyalóterem, valamint az üvegfalú előcsarnok:


Az Overnight c. film

Az elmúlt 2 évben már üresen állt a ház. A tulajdonosok tájékoztatása szerint ha sikerül bérlőt találni az időközben Hungary Business Centerre átkeresztelt irodaházba, azonnal elvégeztetik a szükséges felújítási-karbantartási munkálatokat. Komoly perspektívát kínál az is, hogy azonos tulajdonos kínálja a Hungária körút 77. szám felé eső szomszédos telket is. Így komoly bővítési potenciál is van a Hungária körút e részén, újabb építkezésekkel akár 35 ezer négyzetméteresre is nőhet az irodaház-komplexum.

Ingatlanfejlesztők úgy vélik, hogy a Váci út telítődése után a beruházók ismét "rátalálnak" majd a Hungária körútra. És ezzel minden bizonnyal a Kontrax egykori székházára is.

 

 

 

Források:
http:/
/urbanista.blog.hu/2009/09/09/kontrax_szekhaz_uresen_all_pedig_tizenotevesen_is_megallja_a_helyet_a_mai_irodahazak_kozt
http://bfl.archivportal.hu/id-713-epul_fogy_olykor_pedig_omlik.html
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epuletek.php?linkid=427
http://www.origo.hu/filmklub/blog/riport/forgatas/20060728brokerek.html
Magyar Építőm. 1993/3-4.
http://www.menedzsment.siteset.hu/fajl.php?id=4308
http://www.multikonyha.hu/referenciak.php?INGO=2QudGD7eAZHxkwwzrjY-s0LHiz5
http://epiteszforum.hu/node/3335
Nagy hatású szembeállítás. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.
Amerikai belső terv hazai megvalósítása. Magyar Építőművészet 1993/3-4., p. 12.

http://www.rm.hu/hu/egyediek.php
http://www.epiteszforum.hu/node/5230

 

MOM kultúrházból Öko-központ

Az 50-es évek építészetének egyik fontos fővárosi emléke a XII. kerületi MOM Művelődési Központ. A hely, amely a Gemini állandó fellépőhelye volt, ahol a Hobo Blues Band első klubja működött, és ahol a 60-as évek elején Ferencsik János vezényelt, 2009 végén bezárt, hogy hamarosan megújulva várja a kerület és az egész főváros lakóit.
 

1951-ben a Magyar Optikai Művek (MOM) szovjet igazgatója, Szmirnov Konstantin új művelődési házat rendelt a gyártelep szomszédságába. A megbízást Dávid Károly kapta. Dávid építész családba született 1903-ban. A Műegyetemet igen lassan, 1922-31 között végezte el, mivel közben már dolgozott is apja irodájában. Ezután külföldi utak jöttek, majd Le Corbusier irodájában kötött ki. Hazatérvén lakóházakat tervezett, pályázatokon indult. Első fontos megvalósult épülete a mai Ferihegy 1-es terminál épülete (1948). Az ötvenes években ő irányotta a Népstadion építését (1953), ő tervezte a MOM Művelődési Házat (1950-54), a Fővárosi Művelődési Házat (1951), a szentesi fürdőt (1958), majd a szegedi fedett uszodát (1970). 1973-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.

 
A ház megépítése és felszerelése 5 millió forintba került, a megnyitót 1951 november 7-én tartották. Az 1966 után Szakasits Árpád nevét viselő kultúrház kb. 3000 négyzetméteres, kétszintes. Mai hivatalos neve "Budapest XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ", bár a mai napig is emlegetik MOM néven. Bár a szocialista realizmust építésekor már meghirdették, az ötvenes évek építészetének lenyomatai fellelhetők a házon, az inkább mégis a modern irányzathoz áll közelebb. A lépcsőház és a nagy belső terek még egyértelműen a Bauhaus stílust idézik, a belső terek kialakításakor viszont már kötelező volt a szocreál ideológiához idomulni. Szocreál tematikában fogant az a műalkotás is, amelyet 1952-ben helyeztek el a Sirály utcai homlokzaton. A Szabad Nép 1952 január 6-én így mutatta be a házat: "A lépcsőházat a képzőművészeti kör tagjainak alkotásai, sztahanovisták, kiváló dolgozók portréi díszítik. A korszerűen, kényelmesen berendezett színház- és moziterem 800 látogatónak biztosít kellemes estéket. Az emeleti könyvtárban szépirodalmi és tudományos könyvek ezrei, a süppedő szőnyegekkel borított olvasóterem, vagy a különböző játéktermek, tanácskozó helyiségek várják a vendégeket. (...) Nyáron kellemes estéket nyújt a kultúrotthon szabadtéri színpada."

Müller Béla egykori dolgozó így mesélt az építkezésről: "Lehet, hogy sokak számára nagyképűen hangzik: nekem szívügyem volt ez az építkezés. Minden délután ott lábatlankodtam a kőművesek és ácsok között, felmásztam az állványokra, kíváncsi voltam mindenre. Egyszer, amint ott tébláboltam a mai színházteremben, megjelent Szmirnov igazgató. Alaposan körülnézett, ellenőrizte a munka menetét, szemügyre vette a mennyezetet tartó oszlopokat is. Mi tagadás, ezeknek az oszlopoknak a kiképzése nekem nem tetszett, s mert világéletemben szókimondó ember voltam, ezt közöltem is a vezérrel. -Mi a bajod velük? - kérdezte mosolyogva. -A fröcskölt beton kiszakíthatja majd a hölgyek harisnyáját - aggályoskodtam. -Mit ajánlsz? - érdeklődött. -Műmárványt, amit simára lehet csiszolni. -Meglesz! - válaszolt röviden Szmirnov igazgató. Ma is ezek az oszlopok tartják a mennyezetet." Na, hát ilyen ember volt Lenin elvtárs :-) Amikor először olvastam a sztorit, az jutott eszembe, hogy Müller elvtárs az aggályoskodása miatt majd kap pár év kényszermunkát Recsken, vagy valami ilyesmit. De úgy látszik, megúszta.

A MOM művelődési háza a Gemini állandó fellépőhelye volt. A Hobo Blues Band első klubja is itt működött, és a 60-as évek elején itt vezényelt Ferencsik János. A 70-es években a Mikroszkóp Színpad, a Madách Színház és a Vígszínház művészei rendeztek itt teltházas előadásokat, de ezek mellett tengernyi szakkör, klub és tanfolyam is helyet kapott. A 90-es évek elején országos szintű védettséget kapott az épület. A valamikor szakszervezeti tulajdonú kultúrház 1995 óta van a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában. Időközben a programok is megváltoztak. A korábbi, befogadó jellegű intézményből saját programokat kínáló, és a helyi civil szervezetekkel együttműködő kulturális központtá vált. A belső terek kialakítása 50 éven át szinte változatlan maradt, így az új programnak már nemigen felel meg.

Kritika annak idején az épület és a főbejárat elhelyezését illetően érte Dávidot. A ház teljesen az utca frontján áll - csendesebb miliő jöhetett volna létre, ha a házat beljebb helyezik el. Elhibázottnak ítélték a főbejárat sarokra helyezését is. A most induló felújítási program mindkét kérdést érintette volna. A felújítás tervezésekor a Firka Építész Stúdió csapata szeretett volna a Sirály utcai szárny falán is bejáratot nyitni, ezt azonban a KÖH az ott található műalkotás védelmében nem engedélyezte. A csendesebb front viszont megvalósul, ugyanis a Sirály utca járműforgalma megszűnik. A park, a városi tér felér majd egészen a kultúrházig. Az utca aszfaltja helyén a forgalomtól elzárt sétálóutca alakul ki, mely alkalmas lesz a biopiac, vásárok, szabadtéri kulturális rendezvények megtartására. Az így kialakuló tér kapcsolódik a MOM belső udvarához és a Gesztenyéskerthez is, fontos szerepe lesz a tömb területének egységesítésében. A park felér majd egészen a kultúrházig. A terep lejtését kihasználva a jelenlegi Sirály utcai szint alatt a Gesztenyéskertre nyitható homlokzattal egy szolgáltató szint kialakítására van lehetőség, mely vendéglátással, előadó-kiállító tér kialakításával rendezhető be. A kert látogatói számára egy korszerű nyilvános illemhelyet, játékkölcsönzőt is kialakítanának itt.. A szolgáltató szint alatt 2 szintes mélygarázst építenek 110 autónak. Ki- és behajtás a Jagelló út felől lesz lehetséges. A kerület ezzel egy régi problémát szeretne orvosolni: a biopiac idején korábban kaotikus parkolási helyzet alakult ki a környéken, ez most megnyugtatóan rendeződhet. A népszerű biopiac fix pavilonsort kap a régi bódék helyett - így egyrészt sokkal kulturáltabbá válhat az árusítás, másrészt a pavilonok más célra is felhasználhatók lesznek, új helyszínnel gazdagítva a ház kínálatát. A hátsó udvarban szabadtéri színpad lesz, az alatta levő teret a ház és az árusok használhatják majd raktározásra. A létesítmények felújítása és újak tervezése során cél volt az alternatív energia-felhasználás előtérbe helyezése, intelligens épületüzemeltetés, szelektív hulladékgyűjtés, akadálymentesítés az épületekben és a parkban. A fűtés-hűtés rendszer megoldása ennek megfelelően egészen egyedi lesz: a föld alatt futó nagy méretű szennyvízvezeték nagyjából állandó hőmérsékletét használja majd ki az új rendszer.


2009 december: új helyen a biomikulás :-)

A belsőépítészeti kialakításnál az ötvenes évek hangulatát is igyekeznek megőrizni, ám a 21. századba is át szeretnék hozni az intézményt. A színházteremben például lesüllyeszthető új nézőtér lesz, így annak első része egy szintbe lesz hozható a színpaddal. Ez pl. néptáncos programoknál, báloknál lehet majd hasznos. Új színpad- és hangtechnika is beépül. A nézőtéren viszont megmaradnak a régi széksorok. Természetesen az akadálymentesítés is megtörténik, az előcsarnok terében liftet is beépítenek majd. A színház mellé a hiányzó kiszolgáló helyiségek is megépülnek: a kisgyermekes vendégeket baba-mama szoba, a fellépőket öltöző fogadja majd. A Csörsz utca felőli oldalon az irodák üvegfalasra váltanak, így jóval világosabb lesz a folyosó.

A MOM Művelődési ház felújítási programját a XII. kerületi önkormányzat összekapcsolta az épület szomszédságában található Gesztenyéskert és a környező közterületek fejlesztésével, hogy a területet egy egységes kulturális, szolgáltató, rekreációs övezetté alakítsa. A program része a sétányok, a növényállomány megújítása, a világítás és az utcabútorok korszerűsítése. Itt is fontos szempont az akadálymentesítés,mivel jelenleg a környező utcákból rendkívül nehezen megközelíthető a terület az idősek, a kismamák és a mozgáskorlátozottak számára. A park megújulása az ott található emlékműveket is érinti, várhatóan átalakul a Finta József tervezte antifasiszta emlékmű hátterét adó, kis méretű bazaltkockás burkolatú fal, valamint nemrégiben az önkormányzat pályázatot írt ki egy új 1956-os emlékszobor felállítására is.

Az EU-s pályázat második fordulójában a projektre 900 millió forintos támogatást nyert el a kerület, így a 2-ről közel 4 milliárd forintra emelt teljes pénzügyi keretbe belefért a mélygarázs megépítése is. A pályázat során nagy sikere volt annak, hogy a projekt egyszerre kulturális, munkahelyteremtő és környezetvédő. A Sirály utcát már lezárták, a Csörsz utca autóforgalma kétirányú lett, a házban kezdődnek a munkálatok. 18 hónap áll rendelkezésre a munkák elvégzésére, a megnyitó így 2011 nyarára tehető.

 

 

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/MOM_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_K%C3%B6zpont
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_K%C3%A1roly
http://hetivalasz.hu/budai_latkep/muvhazbol-kulturpalota-18534/
http://muemlekem.hu/muemlek?id=1143
Huszonöt éves a Művelődési Központ. Fókusz, 1976. okt. 11.

 

Köszönöm Szabó-Kalmár Éva segítségét!

Vígadjon Budán is!

2010 január 30-án, azaz ma lett 110 éves a Budai Vígadó épülete. Ennek alkalmából megnézzük a házat! Ehhez a gyönyörű kis Corvin térre kell elsétálnunk. Az elmúlt években a tér utca felőli oldalán álló régi házakat sorra felújították, majd sor került a tér átalakítására és a Vígadó felújítására is.


Archív felvétel az épületről


A török időkben még valami ronda áru-, majd fegyverraktárak álltak itt. Ez a funkció még a 19. században is megmaradt, csak persze törökök helyett az akkori katonai hatóságok raktároztak itt több épületben. A 19. század végére azonban a budai polgárság is változásokat követelt. Ha Pestnek lehet Vígadója, akkor legyen Budának is! A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly alpolgármestertől a ház felépítését, ahol összejöveteleiket és mulatságaikat megtarthatnák.

A megvalósítás felé Wekerle Sándor miniszterelnök nyitott kaput. Ugyanis 1894-ben arról hoztak törvényt, hogy a fővárosi katonai ingatlanok kerüljenek a fővároshoz. Így került Budapesthez a Citadella, az Újépület (aminek a helyén ma a Szabadság tér áll), meg még néhány ingatlan, köztük a Budai Vígadó telke. És ha már így alakult, a főváros megvett hozzá még két szomszédos telket is. Így egy elég nagy terület került a főváros tulajdonába, lett hely és tulajdon a megvalósításhoz. 1896-ban írták ki az építészeti pályázatot, amelyre 12 pályamű érkezett. Nehéz feladatot kellett megoldani: színházi, könyvtári, irodai, raktári funkciókat kellett magas színvonalon, reprezentatív megjelenéssel bepakolni az épületbe. A nyertes pályázók - Árkay Aladár és Kallina Mór - magas színvonalon oldották meg a feladatot.

Az építkezés 1898 tavaszán indult meg Hauszmann Sándor vezetésével, és a következő év végére már el is érték a szerkezetkész állapotot. Halmos János polgármester 1900 január 30-án adta át az épületet. Nagyszabású farsangi bált tartottak, a fővédnök Klotild főhercegasszony volt, és igen szép táncrend szerint mulattott Pest és Buda legnemesb és nagytiszteletű közönsége. Éjfélkor műtárgy-sorsolást tartottak, a bevételből a budai szegényeket támogatták meg.
 

A két emelet magas épület egy belső udvart is rejt. A ház a tér felé fordul, erre tájolták a főbejáratot és a legdíszesebb homlokzatot. Eklektikus stílusa a korra jellemző. A homlokzatok oszlopfői attikai jón, az oszloptörzsek olasz reneszánsz mintát követnek. Az ablakkeretek, mellvédek szintén az olasz reneszánsz hatását tükrözik. Érdekes, de a homlokzatot díszítő szobrok alkotóiról nem tudunk semmit. Talán külföldi az alkotó, talán ismeretlen, talán a Kallina Mórral együtt dolgozó, a legnagyobbak között nem jegyzett Kászonyi László készítette őket. Nem tudni. Nyomozd ki!


A Budai Vígadó a felújítás után, 2008-ban


A viszonylag egyszerűnek mondható eklektikus külső mögött pompás szecessziós díszítés rejlett. A tágas előcsarnokban karszti márványoszlopokat emeltek, innen széles márványlépcső vezet az emeletre. A belső falakat halványzöldre festették, a stukkódíszeket a Matscheko és Schroedl (nem keverendő össz
e Schrödinger macskájával) szállította. Az emeleten kapott helyett a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és játéktermei, valamint egy 350 négyzetméteres díszterem. A díszteremben láthatók Pauli Erik "Az Est" és "A reggel" című falfestményei. A terem kiválóan alkalmas volt úri bálok megrendezésére. A világításról 3 ívlámpa és 270 izzó gondoskodott. Ha ehhez hozzávesszük a falak tükreit, elképzelhetjük, hogy minő ragyogónak volt mondható ez a terem a 19. század utolsó évében. Később a báltermet 306 férőhelyes színházteremmé alakították át. Ma többek között az Állami Népi Együttes előadásait élvezhetjük itt. A díszteremhez oldalt egy-egy kisterem épült. Voltak itt még társalgók, klubhelyiségek, kártyaszobák - minden úri szórakozási igénynek megtalálták a helyét. A felsőbb szinteken négy magánlakást is kialakítottak, és itt kapott helyiségeket a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal is.

Az épület Fő utca felőli sarkán (ahol most a 86-os busz húz el), régen kávéház volt, a főhomlokzat másik oldalán, az Iskola utca felől pedig étterem. Ma az épületnek ezen helyiségeit is a Hagyományok Háza használja, termek vannak ezekben a helyiségekben. Viszont nyílt egy új kávézó-étterem a ház előtti téren, ennek felköríves kis épületét a tér rendezésekor húzták fel. Az épület az 1950-es években lett a magyar néprajz és néptánc központja, itt tartotta előadásait a már említett Állami Népi Együttes. 2005 óta a Magyar Művelődési Intézetből Hagyományok Házává átkeresztelt intézmény székel a Budai Vígadóban. Igaz, a Művészetek Palotája tervezésekor úgy 2 évig élt a gondolat, hogy a Hagyományok Háza oda költözik át. Végül azonban olyan feltételek mellett költözhettek volna csak, hogy jobbnak látták maradni. A kulturális tárca akkor tett ígéretet arra, hogy a Corvin téri épületet 10 év alatt felújítják.

A homlokzatokat 2006-2007-ban újították fel - a második világháború nyomait tüntetve el ezzel a házról. (A második világháború alatt egy ideig itt működött az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala, majd az Országos Hadigondozó Hatóság központi irodái kerültek ide.) A rekonstrukcióhoz a megmaradt épületrészleteket, töredékesen fennmaradt eredeti terveket és régi fotókat használtak fel. Visszakerültek a háborúban találatot kapott szobrok és címerek, kiegészültek a homlokzati díszek, újjáépült a portikusz, az ablakok. Bár ez alkalommal a felújítás csak a homlokzatokra fókuszált, elkészült a belső rekonstrukció koncepiója is. A belső tereknél már nem lehet a homlokzat-felújítás akkurátus korhűségét követni, itt inkább a 21. századi igényeknek megfelelés lesz a szempont a műemléki értékek megőrzése mellett. A koncepció szintjén egy új infopultra is tettek javaslatot. A felújítási munkálatok tervezői az Archikon Kft munkatársai, Nagy Csaba és Bagó Bernadett voltak. Az épület történetét Déry Attila kutatta.

 

Források:
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/hh/index.php?menu=794

http://regi.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=1923

http://epiteszforum.hu/node/8562

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Vigad%C3%B3
http://kultura.hu/main.php?folderID=1445&articleID=262742&ctag=articlelist&iid=1
http://hetivalasz.hu/nezopont/kiszoruloban-9987/

 

Üllői úti vitorlás

Üllői úti fák: kinek verset, kinek fákat, kinek egy zenekart juttatja ez eszébe. És az, hogy üllői úti vitorlák? Na? Semmi? Pedig egy irodaház eszünkbe juthat. Az Üllői út 48 szám alatt egy nagyon színvonalas irodaház épült fel 2009 végére.

A helyszín remek választás. Tömegközlekedéssel nagyon jól megközelíthető (villamos, metró jár arra), az egyik oldalon a ferencvárosi rehabilitáció áll, a másik oldalon a Corvin-Szigony projekt. Az Üllői út (valamint folytatása) jelenti a kapcsolatot a reptérrel, ám még mindig belvárosi a helyszín. Úgy jósolják, hogy a következő irodaház-favorit az Üllői út lesz a válság után.

u48-20100128-03.JPG

A tervezők Bolla Ákos, Szabó Dávid és Litkey Csaba (Bolla & Litkey Építész Stúdió) voltak. Az "A" kategóriás irodaház fő hangsúlya - a telek elhelyezkedéséből következően az Üllői útra néző homlokzat lett. Az első gondolat az volt, hogy a beözönlő autóforgalom lassulását jelenítsék meg azáltal, hogy a homlokzatot kiadó lapok egyre sűrűbben (és magasabban) jelennek meg. Ebből fejlődött tovább a végleges "vitorlás" forma. Mai anyagokkal, 21. századi formákkal alakították ki az óriási üvegfalat, amely 4 vitorlát formáz. Az üveglapokon mintázat fut végig - fákat rajzoltak ilyen módon az üveglapokra, a fent említett híres üllői úti fákat idézve meg ilyen formában. Kár, hogy az üvegfelületek törései és tükröződései miatt ez nappal nem érvényesül eléggé. A 4 vitorla azonban így is nagyon karakteres "jellé" alakította a házat. Pláne éjszaka, amikor színváltós fénycsík "folyik végig" a homlokzaton - ez ma nagyon divatosnak számít, talán lassan már sok is lesz a fénylő, színváltó homlokzatokból Budapesten. Az üveg-vitorla fal egyben a ház árnyékolását, temperálását is szolgálja. A homlokzat elnyerte a Magyar Üvegipari Szövetség Innovációs Különdíját az ALUTA 2009. évi Építészeti Pályázatán.


A Kisfaludy utca sarkánál egy hatalmas "oszlop" fut fel - erre lehet elhelyezni a bent "lakó" cégek és az irodaház tábláit, világító feliratait. Nem oszlop ez, hanem egy óriási kürtő. A beruházáskor ugyanis újjá kellett építeni a 3-as metró és a környező pince-óvóhelyek szellőzőit, és ezeket rejti ez a kürtő. (Hasonló megoldással találkozhatunk a Kempinski szálló Miatyánk utca felőli oldalán is.) Ez egyébként külön műtárgy, amit elkészülte után át kellett adni a BKV-nak.

A beruházó a BIF, a kivitelező a KÉSZ, a mélyépítő a Swietelski volt. A bokrétaünnepséget 2009. március 11-én tartották, az átadás 2009 december elején történt meg. A 6181 négyzetméter kiadható területet ajánló, összesen 13 ezer négyzetméter összterületű irodaház legelegánsabb, kiemelt tere a recepció fogadótere. Itt borvörös fal, fehér mennyezet, valamint szürke járólapok és recepciós pult fogadja a betérőt. A ház belsejében egy kis belső kertet is ki lehetett alakítani - jó lesz majd dohányzó helynek, de a bevilágítást is nagyban elősegíti. Innen fentről azt is jól látni, hogy nyolcvan (!) kéményt kellett megmagasítani a környező házakon, hogy az EU szigorúbb normáinak megfeleljenek. Ehhez egy kéményseprő-járda is épült odafent. Odalent pedig az utcafronton néhány üzlethelyiséget is kialakítottak - kíváncsi leszek, mi nyílik majd bennük.


Az építés közben tavaly jártam arra, és meglepetten vettem észre, hogy egy alabárdos kis muki kínál nekem rég megszűnt biztosítást. A ház előtt ugyanis hirdetőoszlop állt, és a rengeteg ráragasztgatott plakát szépen konzerválta a szocialista hirdetéseket. Remélem, megmaradnak valahol, valahogy. A másikon régi-régi hirdetés bíztat: Kezdje a Skálánál! Az FHB költözött be az épületbe (egyedüli bérlőként), a hirdetőoszlopok zöld-piros sávokkal lettek bevonva. De a régi reklámok még ott vannak alattuk, és remélhetőleg meg is maradnak. Kár lenne nélkülük, ugye?

 

 

Források:
http://www.b-l.hu/
http://www.octogon.hu/uvegvitorlakon+az+ulloi+uti+fak+-+u48+corner+center+2.html
http://www.epiteszforum.hu/node/6784
http://www.retronom.hu/node/8891
http://www.retronom.hu/node/8888
http://www.iroda.hu/office.php?id=352
http://epulettar.hu/cikk/bokreta-unnepseg-az-u48-on
http://epulettar.hu/cikk/elkeszult-az-u48-corner-center

 

süti beállítások módosítása