Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

First site lett az Úttörő Áruházból

2009. április 17. - fovarosi.blog.hu

A Kossuth Lajos utca 9. alatti nagy épületben nyílt meg a 60-as évek egyik legendás áruháza, az Úttörő Áruház. Az épület magja egy 18. század elején épült lakóház. A sok bővítés, toldozgatás-foldozgatás miatt az épület nem kapott műemléki védettséget.

Az első áruház az 1888-ban felhúzott Holzer-áruház volt itt. Az építész egyben a megrendelő is volt, Schmall Henrik személyében. Az áruház keleties stílusban, moreszk elemekkel épült meg, és látni hagyta a vas szerkezetet. Rendkívül elegáns áruház volt, még a királyi ház nőtagjai is ellátogattak ide vásárolni, Holzer Sándor (az alapító Holzer Simon fia) pedig udvari beszállítóvá vált. Így aztán érthető, hogy hamarosan terjeszkedni kezdtek.

http://www.pestiest.hu/kepek/111/111371_galeria_uttoro3.jpg
Holzer Simon áruháza (Forrás)

Az áruház a 20-as évek végén még a szomszédos, 7. szám alatti épületbe is átnyúlt, majd 1936-ban már a Reáltanoda utca 8. és 10. szám alatti épületekbe is beköltöztek. Nagy átalakításokkal kötötték össze az ingatlanokat. A földszint keleties stílusát mindenhol modern, szögletes formára cserélték. Ekkor került először neon felirat az épületre. Aztán jött az államosítás, és az új tulajdonos ismét új megjelenést kívánt meg az épülettől.

http://retronom.hu/files/images/1961_uttoro_01.preview.jpg
Az Úttörő Áruház 1961-ben. (Forrás)

Az ingatlanok kezelője 1950-től az Úttörő és Ifjúsági Áruház lett. Forgó Gábor tervezte át az épületegyüttest. A Kossuth L. utca felőli homlokzat egységes arculatot kapott. A homlokzatra pedig új neon hirdetmény került, labdát dobáló kisfiúval. Az első emelet magasságában játékvasút szaladt körbe, felette játékrepülők repkedtek. És mindig kapható volt a kék rövidnaci és a tornacipő, meg az úttörő öv és síp.

http://www.pestiest.hu/kepek/111/111369_galeria_uttoro1.jpg
Az Úttörő Áruház kívülről. (Forrás)

Aztán jött a rendszerváltás, és az áruház némi csendes vegetálás után kiürült. Egy rövid időre a Centrum Csoport vette birtokba az épületet. No, nem az egykori áruházlánc, hanem önkényes beköltözők. Házfoglalók. Ingyenes ruhaboltot nyitottak, internetkávézót telepítettek az üres áruházba. Végül a rendőrség kiürítette az egyébként üres épületcsoportot. Ez volt az elmúlt évekig, amikor a tömb gazdát cserélt, az új tulaj, az Uniqua pedig építkezni kezdett a Kossuth Lajos utca 7-9. és a Reáltanoda utca 10. szám alatt. (A Reáltanoda utca 8. műemlék, nem bontható.) Ennek keretében egy Reáltanoda utcai falat engedély nélkül bontottak el. A sajtó felkapta, a műemlékvédelem kiszabta a pénzbüntetést, aztán minden ment tovább. (Igaz, a falat időközben visszaépítették, de az eredeti fal így is végleg elveszett.)

http://ingatlanmenedzser.hu/image.aspx?id=48be0bb6-019a-41cb-83d4-1cee5a7c71ef&view=b00b14c3-843e-4e91-9863-74b7aa8f10f7 Az új épületegyüttes egy 166 szobás és 12 luxuslakosztályos szállodából, egy 3300 nm-es irodaházból, 23000 nm-es kereskedelmi területből és egy parkolóházból álló komplexum lesz. A földszinten Roosevelt nevét viseli majd egy önkiszolgáló étterem, ahová az utcáról is be lehet majd menni. A bokrétaünnepséget 2008 július 10-én tartották, az átadás 2009 június elejére várható. A parkolási gondok enyhítésére nem a jellemző 100 négyzetméter, hanem már 40 négyzetméter irodaterülethez jár majd egy parkolóhely az irodaház bérlőinek, és a mélygarázs egyik szintje nyilvános parkolóként mindenki számára hozzáférhető lesz. (A parkolási díjról nincs információm.) Úttörő sípot nem terveznek árusítani.

Az áruház előcsarnokában állt egy szökőkút, amely Kovács Margit kerámia alkotása. Ezt felújítás után visszahelyezik az új épület udvarára. Egy pici szelet így megmarad a régiből is. A szökőkútban a világ térképe volt látható, középen "természetesen" a Szovjetunióval és egy vörös csillaggal.

Források:
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=264948&fr=rss
http://www.pestiest.hu/cikk/57725/az_uttoro_emlekere
http://nol.hu/archivum/archiv-402588
http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/270038
http://www.origo.hu/itthon/20040505szalloda.html
http://www.nol.hu/archivum/archiv-391925

A Foster and Partners Budapesten

Korábban már írtam a Lágymányosi öböl félszigeti részének rendezéséről. A kommentek alapján sokan siratták a régi állapotot, én azt nem ismertem, viszont örülök az újnak, jó irányú fejlesztésnek tartom. 2009-ben indulhat be a Lágymányosi híd pesti oldalán a fejlesztés párja, az átadást most 2015-2016-ra datálják. Ehhez a világhírű Foster and Partners építészirodát nyerte meg a Wing Zrt. (korábban Wallis Ingatlan Rt.), így ők fogják elkészíteni a fejlesztés alapkoncepcióját és a meghatározó épületek terveit is. Irodaházak, kereskedelmi területek és lakóházak is épülnek majd, közel 240 ezer négyzetméteren. Várhatóan 80 milliárd forintot költenek el a teljes megvalósításig.

Norman Foster építészirodájához olyan beruházások kötődnek, mint a berlini Reichstag újjáépítésének tervezése, a londoni új Wembley stadion, a frankfurti Commerzbank székház, a londoni városháza, illetve az új pekingi reptér.

Az új épületegyüttes a fenntartható építészet jegyében születik majd meg: a beépítés módja, az épület tájolása, a felhasznált anyagok és gépészeti megoldások mind könyezettudatosan kerülnek majd kialakításra. A nemzetközi sztárépítészet nem példa nélküli már Budapesten sem: Kas Oosterhuis a Közraktárak CET-té formálásán, Erick van Egeraat pedig a Dózsa György úti ING székház után a Városháza Fórumon dolgozik (bár a projekt nem áll éppen túl jól). Igaz, a válság közben elsodorta Zaha Hadid Szervita téri irodaházát, és nem épül meg Hani Rashid ikertornyos épülete sem a Váci út 190. alatt.

Visszatérve a Foster and Partners-re, úgy gondolom, ilyen referenciákkal megalapozottnak tűnik a reményem, hogy ide valami tényleg ütős, tényleg színvonalas épülhet - már ha a Foster and Partners kibírja a helyi viszonyokat. A pekingieket kibírta...

Forrás:
http://www.origo.hu/print/ingatlan/20080701-a-fosterspartners-budapesten-epitkezik-wing.html
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/4593-norman-foster-budapestre-tervez
http://civertan.blogter.hu/277166/a_fosterpartners_vilaghiru_epitesz_iroda_tervezi_a_wing_uj_projektjet_-_uj_horizont_budapest_deli_felen
 

Allee lesz a budai Skálából

Újbuda központja jelentős változásokat él meg: a környéken két új metróállomás is épül, a szomszédos piacot néhány éve újították fel, az áruház maga pedig már teljesen el is tűnt, hogy a helyén idén novemberre elkészülhessen az új bevásárlóközpont, az Allee. Az építkezés megkezdése előtt a huszadik század második felének egyik legendás áruházát bontották le.

A Skála létrejötte már önmagában kisebb "botrány" volt a szocialista korszakban, mivel nyugati áruházak (Hertie-lánc, a bécsi Staffa) mintája alapján jött létre, és a Centrum hálózat konkurenciája lett. A Centrum áruházak hálózata mellé létrehozott újabb áruházlánc a mára az ország egyik legismertebb üzletemberévé vált Demján Sándornak az első komoly üzleti sikere volt. (Úgy tudjuk, hogy az épület bontásakor a homlokzatról leemelt "Skála" feliratot Demján Sándor elkérte, meg is kapta, és ma kertjében felállítva őrzi.)

Az áruházlánc első tagja volt a 1974-ben tervezett, 1976-ban átadott Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, melynek vezető tervezője az akkor a SZÖVTERV-nél dolgozó Kovách István volt. Korabeli alkotásai között említhetők: Hungarocoop székház (1974), Balatonfüredi áruház (1976), és a mátrafüredi Avar Szálló (1977). 1978-ban Ybl-díjat kapott. Kovách ma a KHK Építésziroda vezető építésze, az iroda az elmúlt években főleg irodaházak, lakótelepi épületek tervezésével, illetve szállodák, irodaházak átalakításával foglalkozott.

Bár volt olyan kezdeti ötlet is, hogy az Erzsébet térre kerüljön, az áruház végül a Schönherz Zoltán utca (ma: Október 23.-a utca) - Kőrösi József utca - Bercsényi utca által határolt területen, az egykori BEAC-pálya helyén épült fel. A generálkivitelező a Középületépítő Vállalat volt, de a kivitelezésben részt vett még az Út- Vasútépítő Vállalat a mélyalapozásnál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat a szerkezet gyártásánál és összeszerelésénél, a Hűtőgépgyár a klímatechnikánál, és az ALUTRÖSZT a homlokzatburkolat gyártásánál. Az átadás 1976. április 2-án történt meg. 20 000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. 9 osztályon több mint 30 részleg működött, a megnyitást követő első napon 101 pénztár és mintegy 800 dolgozó várta a vásárlók özönét. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata. A számítás bejött: 100 nappal a megnyitó után bejelentették, hogy túl vannak az ötmilliomodik vásárlón.

1976 április 2. Előző nap érkezett haza Kádár Szófiából, A Bartókot még 3. műsornak hívták, a "királyi" kettes csatorna csak este adott műsort, és az EU még csak Európai Gazdasági Közösség volt. Aznap készült el a Hejőcsabai Cementgyár és a Salgótarjáni Ruhagyár, és az egész ország április 4. ünneplésére készült. A Skálában először 3-án, szombaton lehetett vásárolni, és óránként 4 forintért lehetett parkolni.Az épület többnyire 2 emelet, néhol 3 emelet magasságú. A kivitezelésnél igazodni kellett az akkoriban igen rövidnek számító, 34 hónapos építési időhöz és a budapesti kivitelezési lehetőségekhez is. Ezért az épület fő váza egy, az ipari épületek számára korábban kifejlesztett "TT" paneles vasbeton szerkezet lett. Ezt könnyűszerkezetes építési módok egészítették ki a térfalak, válaszfalak megépítésénél. A háromszintes pillérek 12 x 12 méteres elrendezésben álltak. A külső könnyűszerkezetes falakra került az áruház meghatározó arculati elemeként emlékünkbe vésődött hófehér alumínium lemez burkolat. Az ALUTERV-es Preisich Katalin és Fernezei Sándor rögzítést nem igénylő, önmagukat befeszítő 2,4 x 0,6 méteres alu táblákat terveztek, az épület teljes külső borítása ezzel készült el. Ennek eredményeképpen egy, az emeleti szinteken ablakok nélküli, zárt kubus valósult meg. Az ablakmentesség szándékos volt, a kilátás hiányával is igyekeztek a vásárlók figyelmét az árukészletre terelni.


http://www.retronom.hu/files/images/beolvas%C3%A1s0003.preview.jpg

Az áruház egy 1979-es kártyanaptáron. (Forrás)

Az eladóterekben és a nagyobb igényességgel kivitelezett irodai helyiségekben "tardosi márvány", azaz vörös mészkő, illetve szőnyegpadló burkolatokon, fehér márvánnyal fedett falak között járhattunk. (Igaz, helyenként aztán szőnyegpadlóval burkolták a mészkő padlót, vagy éppen letapétázták a márvány falburkolatot.) Az OWA álmennyezet is fehér színben készült el. A nyílászárók eloxált alumínium kerettel, Hungaropan üvegezéssel készültek. A belső tér gépészetileg is kiemelkedő színvonalon készült el: a 70-es években még nem volt magától értetődő az itt megvalósított teljes körű klimatizálás. De automatikus tűzjelző és sprinkler (esőztető tűzoltóberendezés) is beépítésre került. A mozgólépcsők, liftek, klímaberendezések, automatikus vezérlések által is képviselt műszaki felszereltség a tervezés idején szinte egyedülálló igényként jelent meg, hogy aztán a következő években általános követelménnyé váljon. A felső kategóriás pozicionálást jelzi az is, hogy az áruház mellé 400 személygépkocsit befogadó autóparkoló épült. Az épület közvetlen környezetének parkosítása - bár az eredeti tervekben hangsúlyosan szerepelt - gyakorlatilag elmaradt, sok zöldfelület ma sincs a területen.

Az áruház a rendszerváltás után a Tengelmann-csoporthoz került, majd 1999-ben összevonták a Centrum és a Skála hálózatot. Később egy kínai befektetőcsoporté lett a maradék, a budai Skála pedig 2005-ben az ING portfóliójába került, akik hamarosan bontásba kezdtek, hogy új, nagyobb komplexum épüljön a régi helyére. 2007-ben az áruház elbontásra került:

 

Az új épület Allee néven az ING beruházásában már épül, átadása 2009 novemberére várható. Ennek tervezése az Egeraat irodában kezdődött, a túlzott (bár az előírásoknak így is megfelelő) beépítés miatt azonban a fővárosi tervtanácsi vitán 2004-ben elbukott. A megépülő változat tervezése a Finta Stúdióban történt, Fekete Antal vezetésével. Az áruház mögött a Kőrösy utca sétálóövezetté alakul majd, az egykori parkoló pedig zöldfelületként hasznosul majd. Az új épületegyüttes már nem csak áruházként funkcionál majd, lesznek benne irodák, vendéglők, könyvtár, mozi és - Simplon Udvar néven - lakások is. A Váli utcába a k3 irodaházat, az Aréna Cornert, és az Árpád-hídi buszpályaudvart is jegyző Lukács és Vikár tervezőpáros, a Bercsényi utcába a Kopaszi-gát felújítását és az egykori Energiagazdálkodási Intézet Novotel Budapest Danube szállodává átépítését is tervező t2a építésziroda tervezett lakóházat. A Kőrösy utca sétálóutcává alakul, a Bercsényi utcában pedig egy szakaszon a föld alá viszik az autóforgalmat. A közeli SZTK-val és iskolákkal együtt már megvan a remény arra, hogy valódi városközponttá fejlődjön a terület. A BME Bercsényi Kollégiumából kinézve néhány év múlva egészen más kép tárul majd elénk a néhány évvel ezelőttihez képest.
http://epiteszforum.hu/files/imagelist/fkcsgh_buda1.jpg
Az Allee látványtervei (Forrás: Építészfórum)

A cikk átszerkesztett változata megjelent a hg.hu-n.

 

Források:
Magyar Építőművészet, 1977/1. p.46.

Budapest újság, 2008/03, p.29.

http://www.origo.hu/ingatlan/20090109-gazdasagi-valsag-es-hatasa-nagy-magyarorszegi-ingatanfejlesztesek.html
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?feed=1&k=14&i=109897

http://epiteszforum.hu/node/11949

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?feed=1&k=14&i=112024

http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=390925

http://www.khkiroda.hu/referenciak.php?kat=01.%C9p%EDt%E9szeti%20munk%E1k&kat_txt=

http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=16496

http://epiteszforum.hu/node/7828

http://epiteszforum.hu/node/11949

http://koos.hu/2007/08/07/nekrolog-egy-kope-ert

http://www.fn.hu/uzlet/20070807/eltunik_budai_skala/

http://www.nol.hu/archivum/archiv-459567
 

Látogatás a Richter Kutató- és Irodaépületében

2009. március 21.-én egy kis csoport látogatott el a Richter Gedeon gyógyszergyár legújabb épületébe, a Gyömrői út 30-32 szám alatti, kutatólaborokat és irodákat magába foglaló tömbjébe. A gyár már több mint száz éve itt van, a gyáregység téglaépületes tömbje az épületegyüttes legrégebbi része. Szomszédjuk volt az 50-es években létesült Magnezit Művek (ld. az első kép a YouTube képgalériában). Akkoriban az ipari hőálló téglákat gyártó üzem magasabb presztízsű volt, mint a Richter. Mára a Magnezit Művek bezárt, az üresen maradt területen igazán értékes épület nem maradt - ipari szennyezés annál inkább. Ezért a telek viszonylag alacsony vételára mellé költséges környezetvédelmi kármentés is párosult 2000-ben, amikor a Richter megszerezte a területet. (A RG központja Budapesten van, de van gyártóközpont Dorogon, logisztikai központ Vecsésen, és már külföldi telephelyek vannak, mivel évek óta sokkal több bevételt hoznak az export piacok, mint a belföldi.) Ezzel nyílt lehetőség arra, hogy új épület emelésével igényes "főhadiszálláshoz" jusson a Richter. Az épületet 2004/05-ben tervezte a Richter megbízásából a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda - Zobokiék a Művészetek Palotájának tervezésével váltak országos hírűvé a szakmában. A kivitelezés 2005/07 között zajlott le. Ugyanebben az időszakban sor került a Richter uszodájának újjáépítésére is. Az újonnan megszerzett területen a további beépítésekig parkosítással rendezték a területet.

Nagy belső harc volt, hogy a régi területek csőkígyó erdeje után (ld. az első képeken a lenti YouTube képgalériában) az új területen már közműalagútban fussanak a legkülönbözőbb anyagokat szállító csövek - ez előfeltétele volt annak, hogy az új épület érvényesülni tudjon, méltó környezetbe kerülhessen. Ezt segítette elő az is, hogy az épületet az úttól kissé hátrahúzták, így helyet hagyva egy kis parksávnak is az utca felé.

A bruttó 22000, nettó 19500 négyzetméteres központ tervezésnél először még azzal számoltak, hogy előadóterem, könyvtár és étkezde is helyet kapjon itt, végül ezeket egy első emeleti összekötő gyalogoshíd ötletével együtt kivették a programból. (Az összköltség így is kevéssel 9 milliárd forint felett volt.) A megmaradó funkciók határozták meg a tömb felosztását: az U alakú épület egyik oldalán az irodák kaptak helyet, a másik oldalon a kutatólaborok, köztük egy reprezentatív lépcsőházi térrel. Az épület sarkaiba kerültek a mosdók, étkezősarkok és egyéb kiegészítő funkciók.

Az épület egész külseje nagyon visszafogott színvilágú, bár nappal és éjszaka két nagyon eltérő arcát mutatja. A homlokzat szürke kőburkolatához szürkére festett alu nyílászárók és a lépcsőház hatalmas üvegfala párosul. A nemes anyagok használatának köszönhetően az épület hűvös eleganciát és nyugalmat áraszt. Az irodaszárnyon az alsó két szint függőleges, a felsőbb szintek vízszintes tagolásúak. A homlokzatokra úgynevezett monitorablakok kerültek: a homlokzat síkjából kiforduló szalagablakok. Ezeket kívülről L alakban antracitszürke keret is kiemeli. Az ablakok "kiugratásának" eredményeképpen az íróasztalok és az ablakok között némi hely marad, ezek színes (tompa sárga, illetve narancssárga) festése az éjszakai fények mellett új megjelenést ad az épületnek, mint ahogy a lépcsőház fehér lépcsősorai is ekkor "ragyognak fel" igazán.

A kutatóknak létrehozott 3 szintes szárnyban a labor és az irodai funkciók térbeli szétválasztása új rendszer volt a kutatóknak, akik korábban a labor szagában ültek a számítógép előtt. Az új munkahelyen a laborok fülkéiben egyszerre négyen dolgozhatnak, a számítógépek viszont a labor előtti nyitott térben kaptak elhelyezést. A laborfülkék üvegfalasak, így a belsőbb részek is világosak, az épület átlátható.

A négy emeletes irodai rész nem a megszokott egybenyitott teres változatban, hanem üvegfalas fülkékkel épült meg. Igaz, az irodafülkék közötti falak már nem üvegfalasak, mivel ide kerültek a szekrénysorok. A fülkék a középső folyosóról nyílnak, a vezetői irodák a folyosók végén kaptak helyet.

A belső udvarban került elhelyezésre a hármas tagolású NMR labor. Ez nagyon speciális technológiát igényelt, mivel a labor gépei körül meghatározott távolságban nem lehet semmilyen mágnesezhető anyag - így a részben föld alá süllyesztett épület ezen része részben 10-szer drágább, nem mágnesezhető, ún. ausztenites betonból valósult meg, részben fa tetőszerkezetet kapott. A felszínen látható rész a biztonságot is szolgálja. Havária esetén a hirtelen felszabaduló nagy gázmennyiség esetén a gépbeemelő tetőnyílások a nyomás levezetését is szolgálják.

A leglátványosabb elem az előcsarnok, amely a bejárati térből közvetlenül nyílik. A lépcsőház utca felőli, illetve udvar felőli frontja óriási, 23 x 10,5 méteres üvegfalat kapott, így ez a rész is transzparens. Az üvegfal egyedi technológiai megoldása a gyártó szabadalma. Az üveglapokat nem foglalták fémkeretbe, hanem 4 rétegű üveg tartóoszlopokhoz rögzítették. 6, 12, és 18 méter magasságban vízszintes feszítőmű pászmák merevítik a szerkezetet, a pászmákat lepke formájú fém elem fogja össze. A rendszernek köszönhetően a homlokzat egyetlen üvegfelületnek hat, mivel fém keret, tartóoszlop sehol sem töri meg azt. A lépcsők vasbeton szerkezete az épület vasbeton vázával egy időben készült el, majd erre a vázra került fel a részben gipszkarton, részben gipsz felhasználásával készített, hófehérre festett íves borítás, amely a lépcsősorok egyedi U alakját adja. A lépcsőház ívei mintha a Guggenheim múzeumot idéznék.

Köszönöm K. Szabó Miklós segítségét a séta létrejöttében és a cikk elkészítésében!

Az Orczy kerti mókusok

A főváros legnagyobb angolparkja a 11 hektáros Orczy-kert. A lerobbant állapotú park rekonstrukciójára 300 millió forintot költenek, Józsefváros eddig 100 millió forintot áldozott a nemes célra. Felújították a kertet átszelő sétányokat, új kandelábereket, új pihenőpadokat és szemétgyűjtőket telepítettek. Helyrerakták a vizeket is: kigyomlálták a tavacska partját, kicserélték a tóparti kerítést, levágták a veszélyessé vált faágakat. És épült két sportpálya és egy játszótér is. Ja, és a mókusok! A mókusok! Egy tucatnyi szürke mókus és kb. 20 vörös mókus lakik itt, nekik menedékhelyet és etetőt építettek, plusz kaptak egy ígéretet arra, hogy permetszerrel nem mérgezik meg a kajájukat a kertben. Mily nagyvonalú gesztus ez az embertől. (ld. még L'art pour l'art társulat: "És a vesédet se rúgnám le soha // és nem hívnálak úgy, hogy büdös szuka...")
http://balkon.c3.hu/balkon_2001_08/images/csaszar_p_09.jpg

(Forrás)

A park sajátos látnivalója a 2001-ben épült kis házikó a fák tetejénél. Ez Császár Péter alkotása, aki eredetileg kisebb kiállításokat és mechanikus liftet álmodott a "failak"-ba. A XIX. században Európa-szerte híres volt ez a park, több király is megfordult itt. Bár az Orczy-kert állami tulajdon, az állam az elmúlt évtizedekben nagyjából letojta az ezzel járó felelősséget, és most sem az állam, hanem a kerületi önkormányzat végezteti el a felújításokat. És hogy ne vesszen kárba, térfigyelő kamerát és őröket is "telepítenek" a parkba. Így, remélem, nem lesz néhány év alatt újra az enyészeté a szép Orczy-kert.

Van is mit tenni: valamikor autóbuszgarázs is volt a területen, így 900 millió forintért kellene az erősen szennyezett talajt kicserélni két méter vastagságban. Ennek volt már olyan érdekes külföldi alternatívája, hogy egyszerűen lefedték az egész szennyezett területet - erről bővebben JDS előadásában. A felújítás után vendéglátóipari egységek, mélygarázs, sportpálya és tornacsarnok várná a közönséget. Az egykori halastavat csónakázótóvá alakítanák - akár a Csinibabában. A film egyes jeleneteit is itt forgatták, a tó partján. Nem kellett sok átalakítás a kor hangulatának felidézéséhez...

Az Orczy-kert
"Az Orczy-kert a VIII. kerületben a Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülő 11 hektáros 200 éves park. A területet Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Halála után fia látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához. A kert a XIX. század elejére készült el és rövid idő alatt divatos kirándulóhellyé vált. 1829-ben megvásárolták a magyar katonatisztképzés számára. Ezután nyilvános kert jellege megszűnt, 1836-ra felépítették rá a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a későbbi Ludovika Akadémiát. A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el az épületet. A területen évtizedeken át a BKV autóbusz garázsa volt. Az egykori Lovardából Alfa Mozi lett, amely 1992-ben leégett. A kerítéssel körülvett, 26,3 hektáros terület az állam tulajdona és műemléki védelem alatt áll a volt Ludovika épülettel együtt. A védettség ellenére napjainkban csak a terület belső része - mintegy 11 hektár - működik közparkként a VIII. kerületi önkormányzat kezelésében, a terület többi részén összesen 11 kezelő található 11 különböző funkcióval. Az Orczy-kertet ma a józsefvárosi önkormányzat működteti, mint kulturális és sportlétesítményt. Az elmúlt években megindult a területen egy fejlődési folyamat. A volt Ludovika épülete egy részében a Bárka Színház működik, immáron ötödik éve, az épületegyüttes jelentős részében pedig a Magyar Természettudományi Múzeum kapott helyet, amely 1995 óta folyamatosan épül. A térség további fejlesztésével egy - fővárosi viszonylatban is - meghatározó kulturális központ alakítható ki."

(Forrás)

 

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/494391
http://orczy.blogter.hu/244422/ot_ev_alatt_teljesen_megujulna_az_orczy-kert
http://mitus.xw.hu/mitus_page5/uzsi1.doc
http://www.orczypark.hu/
 

4-es metró: új szellőző

https://m.blog.hu/tr/tranzit/image/2008_07_4het/blog_kisspal1_lakner3.jpg

Mint a fenti képen is látható, a 4-es metró építése új szakaszához érkezett. A Kálvin téri megálló szellőzőjének építése felért a felszínre, a paraván mögött fekete fóliával letakarva látható a Képíró utcában. A projekthez még 2008-ban sikerült pénzt szerezni, a Reneszánsz Év keretén belül.

https://m.blog.hu/tr/tranzit/image/2008_07_4het/blog_kisspal1_lakner2.jpg

 

1 órára lekapcs

A WWF 2009-ben is megrendezi a Föld Órája akciót. A feladat, hogy 2009. március 28-án, szombaton 20:30-kor mindenki kapcsolja le a világítást 1 órára, azaz 21:30-ig. A cél, hogy felhívják a figyelmet a fenntartható növekedés fontosságára. Az elsötétítendő épületek között már szerepel a Burj Dubai, a Sydney Operaház, a torontói CN Torony, és a moszkvai Federation Tower is. Egy kép 2008-ból:

http://uzletietika.hu/kepek/cikk_kep/2907earthhour_sydney.jpg
Sydney, 2008

Hazánk is készül az akcióra. Budapesten és vidéken a közvilágítás lekapcsolása lesz ilyen esemény, de talán a lakosság egy része is rávehető lesz az akcióra. Szombat este 20:30-kor a Hősök terén Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Csáki Roland egy óriási kapcsolószerkezet segítségével együtt kapcsolja majd le a főváros díszkivilágítását. Az Origo és az iwiw címlapjai is feketére váltanak, a cybertérből is "beszállva a buliva". A Vodafone székházának díszkivilágítása, weblapja és a vidéki márkaboltok is elsötétülnek. A Tesco is csatlakozik, a Fogarasi úti, az Aréna Plázában található és a budaörsi hipermarketjeiben egy fél órára lekapcsolja a frontvilágítást 20 óra 30 perctől (ettől azért többre is képesek lennének, de legalább valamit csinálnak). A WWF Magyarország elektronikus képeslapküldő oldalt alakított ki - ajánlom figyelmetekbe.

Szerinted van értelme egy ilyen akciónak? Budapesten a lakosság mozgósítható egy ilyen akcióra? Milyen programokat lehetne szervezni a téma kapcsán?
 

Bevezetés a Graffiti tantárgyba

Kezembe került a BAZ-i rendőrkapitányság (Miskolc) kiadványa a graffitikről, és gondoltam, hogy összedobok belőle egy gyorstalpalót a graffitiről.

A szülők és a gyerekek nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a falfirkálás büntetendő cselekmény. Sokszor a rendőrségi kihallgatáson döbbennek rá arra, hogy mit is csináltak, és hogy milyen következményekkel kell szembenézniük.

 

A kezdetek
Kilroy egy amerikai tengerész volt a második világháborúban. Egyszer kedve támadt felírni egy falra, hogy itt járt. Aztán a kikötőkben, ahol csak megfordult, felírta, hogy "itt járt Kilroy" ("Kilroy was here"). Később furcsa módon mások is elkezdték ezt felirogatni, de a név nem változott. Ez a graffiti egyik keletkezéstörténete. Mások sokkal régebbre nyúlnak vissza: a templomok falán, régi épületeken található karcolt feliratokig. Innen ered a név is. Az olasz "grafitto" jelentése karcolat, bevésés. 1489-ből ismert a Pest megyei Nagybörzsöny templomának török felirata, amely karcolással készült. Az Aggteleki Cseppkőbarlang 1742-ből őrzi Csokonai Vitéz Mihály, majd későbbről Petőfi Sándor feljegyzéseit, aláírását. De az egykori Pannonia tartomány emlékei is őriznek (főleg karcolásos) feliratokat, szöveges emlékeket.

A 20. század második felében az amerikai nagyvárosokban a bandatagok arra használták a falfirkálást, hogy így jelezzék területüket. A New York-i metróban egy kifutófiú kezdett el aláírásokat maga után hagyni. A fokozódó ellenőrzés dacára egyre több lett a firkáló. A városi közigazgatás felvette a kesztyűt, és mindössze másfél évtized alatt :-) kiszorította a graffitizőket. Az összefújt kocsit rögtön kivonták a forgalomból, és nem használták addig, amíg meg nem tisztították. A tiszta kocsik tag-elését pedig megszigorították.

Magyarországon 1992-93 környékén indult be, de 2000 után terjedt el igazán a graffitizés. Az egyik legrégebbi, ma is létező hazai csoport a PNC (Pride Not Crime). A mai graffitis kultúra szorosan összefügg a break és hip-hop zenei stílussal. Főleg a tizenévesek körében népszerű, amit pszichológusok azzal magyaráznak, hogy ebben a korban jön elő az emberből, hogy a belső feszültségeiket pótcselekvésekkel igyekeznek levezetni: ilyenkor könnyen szokik rá az ember a dohányzásra, a könnyű drogra vagy a firkálásra.

 

Tag, graffiti, street art
A "tag" szó cédulát, címkét jelent. Készítője csupán egy gyorsan felfirkálható, gyors szignót hagy maga után. Buszokon, vécékben, falakon, liftekben rengeteget látni. A készítője számára a jelzés a fontos: itt jártam, ez az én területem. Gyorsan dolgozik, ezért nem hagy maga után különösebben értékes művet. Ők számítanak a leglenézettebb kategóriának a nagyközönség és a "szakmabeliek" között is. A tag-elők gyakran a legleszakadtabb fiatalok közül kerülnek ki, a rendőrség szerint sok közöttük a droggal, alkohollal élő. A graffitihez frissebb fej és biztos kéz szükséges. Ha sok színnel, nagy méretben kell dolgozni, akkor ahhoz idő is kell, és némi rajztudás is. A street art pedig már inkább a sokszorosítható, többször is elkészíthető művekre (is) koncentrál: itt jelenik meg a stencilezés, a matricázás. A street art-osok közül többen aztán tovább is léptek az illegalitásból a legalitásba: graffitis technikával készített festményeiket árulják.

 

Legál és illegál
Vannak, akik a környezeten ejtett sebként gondolnak a falfirkálásra, mások egy új művészetet látnak benne. A graffiti-művészet csak ott törvényes, ahol legálisan kijelölt felületen történik, vagy annak tulajdonosának kifejezett felkérésére. Ugyanakkor mások úgy vélekednek, hogy a graffiti szerves része a "tiltott gyümölcs" státusz, azaz a graffiti kultúra része az illegalitás. Az igazán nagyok ezért azok, akik a legnehezebb helyekre tudnak fújni: jól őrzött, nehezen megközelíthető vagy nagy forgalmú helyeken. Így kerülnek feliratok a hidak folyó feletti szerkezeteire, a háztetők szintjére, vagy éppen metrókocsikra. A legfelső kategóriának a vonat számít - már csak azért is, mert a rajzot a vonat elviszi más városokba is, így sokkal többen láthatják. 2003 augusztus 4-én érdekes esemény történt hazánkban: a MÁV és a graffitisek "megnemtámadási nyilatkozatot" tettek, mely szerint a graffitisek megkímélik a műemlék épületeket és az értékes vasúti kocsikat, cserébe poggyászszállító kocsikat és legális felületeket kaptak. A nyilatkozaton stílusosan a csoportok tagjei szerepeltek.

 

Védekezés tagek ellen
Ha egy közterületet nagyon óvnak, nagyon vigyáznak rá, akkor nagyon sokáig nem jelennek meg a firkálások. Ha viszont az első egy-két firkát nem tüntetik el azonnal, akkor az elkezdi "vonzani" a többit, és hamarosan újabb és újabb tag-ek jelennek meg. Ma már több cég is árul olyan technológiát, amellyel graffiti ellen védetté tehető egy falfelület.

 

Old school, new school
Stílus tekintetében alapvetően két csoportra oszthatjuk fel a graffitizőket. A 70-es évek végén indult az old school irányzat New York külvárosaiban. Egyszerű betűket használnak, egyszerű a színezés. Kedvelt forma a Bubble style, azaz a kerek, buborék alakú betűk használata. A new school 1985 után indult be a világban. A graffitiben a wild style betűtípus a leginkább jellemző rá: a betűk vadul tekergőzők, nagyon színesek, sokszor nyilakban végződők - szinte kiolvashatatlanok. Itt jelent meg a betűk és a rajzok egybemosódása is.

Dr. Zsíros Lászlóné grafológus szerint a nagy betűk előszeretettel való alkalmazása egy uniformist ad, "melyben a lelki sérülések megbújhatnak, és nem kell számot adni élesben arról, hogy a kapcsolatok kialakításában milyen diszharmóniák uralkodnak. Arról a leplet csak az egymásba kapaszkodó, egymást fedő és sértő betűk és formák húzzák le".

 

Jogi alapok
A gyermekkor büntethetőséget kizáró ok: 0-14 évig. Őket nem büntetni kell, hanem nevelni, mivel a gyermekkorú nem rendelkezik a szükséges belátási képességgel, ezért indokolt a büntetés mellőzése. Ez a korhatár lényegében az általános iskola 8. osztályával megegyező. (A gyermekbűnözőknek mindössze 6-9 százalékát adják a nevelőintézetiek.) Azok a legveszélyeztetettebb alanyok, ahol nincs stabil családi háttér. Ebben a korban különösen jellemző a társas elkövetés, mivel úgy gondolják, hogy így sokkal könnyebb szétteríteni a felelősséget, a másikra mutatni. Pedig a graffitizés sokszor nem olcsó: egy több színű, nagyobb felületű alkotáshoz akár 10 ezer forintnál is többet kell összedobni - és az a szerencsésebb eset, ha a zsebpénzből dobják össze a festékre valót...

Rongálásnak minősül, ha azt valaki szándékosan követi el idegen vagyontárgy sérelmére: a dolog állagát károsítja, amelynek következtében annak értéke csökken, vagy rendeltetésszerű használata sérül. Három szintje lehet a károkozás mértékétől függően. Szabálysértésnek minősül 20 000 forintos kár alatt - a maximális kiszabható büntetés 100 000 forint. Rongálás vétségét követi el az, aki 20 00 forintot meg nem haladó kárt bűnszövetségben okoz. Bűntett miatt büntetendő az, aki nagyobb kárt okoz, illetve kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg. Vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés szabható ki. Bűntett miatt rongálás esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés jöhet, ez azonban a tárgy megsemmisülése esetén 5 évre emelkedik. A rongálás mértékét, azaz az okozott kár "forintosítását" a kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg. A kár nagysága attól függ, hogy milyen módon lehet a firkálást eltüntetni, milyen falfelületet kell helyreállítani, milyen technikát igényel a helyreállítás stb.

A legveszélyesebbnek az számít, ha életveszélyt okoz a graffiti. Ennek leggyakoribb esete, ha KRESZ-tábla válik olvashatatlanná. Ez "közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény"-nek minősül. Veszélyeztetés esetén 3 évig terjedő szabadságvesztést lehet érte kapni, de ha halálos balesetet okoz, akkor már 15 év a felső határ. Szóval tessék észnél lenni, nagyon nagyot is lehet bukni.

 

Érdekes esetek

-Egervölgyben minden házat graffiti díszít az egyik utcában. A festést egy osztrák úr szponzorálta.

http://mork.nyugat.hu/Scopes/nyugat2013/var//improxy/NyugatWXGAPicture/91/98/91989_egervolgy.jpg

Egervölgy (kép: Nyugat.hu)


-A 70-es évek végén egy fiatalember a Francia Államvasutak vonatait, pályaudvarait festette össze. Elkapták, nagy büntetést kapott. 15 évvel később már a vasút kereste meg őt, hogy tegye változatosabbá az Északi Pályaudvarból bevezető vasúti árok unalmas falait. Kétszer akkora honoráriumot kapott, mint ami 15 évvel korábban a büntetése volt. Üldözöttből művész lett.

-A berlini fal keleti oldalát még megközelíteni sem volt szabad. A nyugati oldalon viszont a graffitiseké lett a fal, rengeteg fotó őrzi az akkor és ott készült műveket. Kelet és Nyugat egészen másképp viszonyult ugyanahhoz a cselekedethez.

-A TűzTate-ben 2007 június 12-én 23 magyar graffitis mutatkozott be.

-Graz-ban több éven át kifejezetten felkérték a graffitiseket, hogy segítsenek a villamosok "megszépítésében".

-Budapesten 2008 márciusában egy köteg újságpapírral kisiklattak egy villamost, majd féltucat fiatal teleszórta graffitikkel a kisiklott szerelvény egyik kocsiját. Ez volt az eddigi legdurvább hazai eset - ennek hatására is alakult graffitis "csoport" a rendőrségnél.

-2009-ben graffitis kiállítást rendezett az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény.

 

Kisszótár
Kanna: a spray neve. A legbénább a közismert Neolux, jobbnak számít a Prevent, a Maestro, vagy a nyugati márkák: Belton, Montana, Sparvar.
Cap: a spray szórófeje. Skinny cap: vékony (fél centis) vonalakhoz. Fat cap: 4-5 centi vastag vonalakhoz. Line: lefelé vékonyan, oldalra vastagon fog - akár a vágott hegyű filctoll. Fading cap: a színek keverésére alkalmas.
Blackbook: gyakorlófüzet és napló, ebben tervezik meg a graffitisek a munkáikat.
Crew: a banda. Együtt választanak nevet, ezt írják fel aztán a falakra szignóként.
Legálozás: legálisan használható falfelületre festés.
Murál: olyan befestett falfelület, hely, ahová csak illegálisan lehet festeni.
Tag: szignó, aláírás. Gyorsan készül, nagy mennyiségben.
Toy: a kezdő, tapasztalatlan firkász gúnyneve.


 

Budapest és az agglomeráció viszonya

A 90-es évek közepén indult be a kiköltözés Budapestről. A kevésbé zsúfolt helyekre vágyók felfedezték Pest megye Budapesthez közeli, jól megközelíthető településeit. Ekkoriban elsősorban a kisgyermekes, 30-as éveiben járó korosztály települt ki, jelentősen megnövelve a kistelepülések létszámát. (Pl. Budaörs: 1990-ben 19000, 1998-ban 22726, 2006-ban 25750, 2008-ban 27048 lakos. /Megj: ahány forrás, annyiféle adat, de a tendencia ugyanez./) Ezeken viszont alig volt óvoda, iskola, rendelőintézet stb., ezért igazi alvóvárosok alakultak ki, ahol az új lakók csak estétől reggelig tartózkodtak, az ügyeiket, munkájukat, iskolába járásukat továbbra is a fővárosban intézték. Az önkormányzatok igyekeztek ezt a lemaradást bepótolni, miközben az újabb és újabb lakásépítési projekteket is igyekeztek magukhoz vonzani. Ezzel viszont egy évtized alatt lényegében elveszítették korábbi kertvárosi, csendes zöldövezeti arculatukat. A budaörsi, budakeszi stb. árak lassan megközelítették, sőt, el is érték a fővárosi árszintet. Erre kétféleképpen reagálhattak a kiköltözni vágyók:

1) Egyre távolabbra "űzik magukat" azok, akik a magasabb ingatlanárakat nem tudják megfizetni. Ezért az M7-es autópálya mentén ma már a Velencei-tó előtt tart a kivándorlási folyamat! Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy ez a fejlődési folyamat csak ott zajlik le, ahol a megfelelő közlekedési infrastruktúra rendelkezésre áll. A legtöbb feltörő agglomerációs település valamelyik autópályához köthető. Mindez persze hatalmas nyomással nehezedik az amúgy is hiányos közlekedési infrastruktúrára.
 
2) 2001-től figyelhető meg egy ellentétes folyamat: a visszaköltözők is egyre jelentősebb számban fordultak elő, bár ez nem jelenti a kiköltözők megszűnését. Sokak döbbentek rá, hogy a vágyott csendes kertvárosi álom helyett napi kétszeri 1-1,5 óra dugóban araszolgatás és távoli hivatalok, színházi programok stb. jutottak csak nekik. A két irányú mozgás egyenlegeként Budapest lakossága az utóbbi években stagnáló, míg Pest megyéé növekvő:
 

http://www.portfolio.hu/img/upload/2008/11/ag1.JPG

(Forrás)

Összességében a Budapestről délre található részeken nőtt legkevésbé a lakosság Pest megyén belül, a keleti részen (M3-as mentén) közepes, míg a nyugati részen (M1-M7 mentén) erőteljes növekedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a főváros számára elgondolkodtató kellene, hogy legyen, hogy a bent maradás, illetve visszaköltözés fő mozgatórugója nem Budapest vonzóereje, hanem az agglomeráció ingatlanáremelkedése és elvárosiasodása - azaz külső tényezők. Az agglomerációban alacsonyabban maradó ingatlanárak a visszaköltözés gátjaként is jelentkeznek: sokat kell hozzátennie a visszaköltöző családnak az eladott házhoz, hogy Budapesten belül hasonlót találjon.

Az 1971-es városrendezési terv már számolt az agglomeráció problémájával: "A kertvárosiasodási folyamat felgyorsulása leginkább a jelenlegi közigazgatási határon túl okoz majd gondot, ha az emberek gyorsabban költöznek majd ki a városból a környék máris alvó településekké alakult községeibe, mint ahogy azt a városkörnyék abszorbeálni tudja. Ez újabb veszélyt jelent a város páratlanul sokrétű természeti adottságú környékére..." (Budapest jövője, Műszaki kiadó, Budapest, 1972)

A városi környezetet többször temették már, de alaptalanul. A 21. század információs forradalma nem a vidékiesedést, hanem a városok fejlődését hozta magával. A modern infrastruktúrák (pl. új kábelhálózatok, mágnesvasutak stb.) ott fejleszthetők gazdaságosabban, ahol a lakosság koncentráltan van jelen. Az igazgatási központok és a vállalatvezetési központok, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási funkciók (a taxitól a könyvelőig) is a városi koncentrációt erősítik. Ugyanakkor nagy veszélyeket rejthet magában, ha a különböző társadalmi csoportok túlzottan elkülönülnek egymástól, és így a városban elit negyedek és nyomornegyedek alakulnak ki. Ez ellen a funkciók tudatos széttelepítésével, a leszakadó területek rehabilitációjával és a különböző területek nyitottságával, átjárhatóságával lehet tenni.

Újabb érdekes fejlemény, hogy vajon milyen irányba fejlődik majd Budapest és az agglomeráció viszonya a gazdasági válságban? Az olcsóbb lakások felé kiköltözés indul majd be, vagy tömeges visszaköltözés kezdődik majd az ingázás magas költsége miatt?

Te hogy döntöttél? Kiköltöztél? Kiköltöznél? Melyik a jobb?

Források:
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=106370
http://hampage.hu/trams/godolloihev/
http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=799
http://epiteszforum.hu/node/11304
http://blog.mfor.hu/lakasmustra/2157.html
 

Egy Miatyánk a páternoszterek emlékére

Csendben, lassan, de biztosan tűnnek el a szemünk elől a múlt század egyik műszaki vívmányának, a páternoszter lifteknek az utolsó példányai - sokszor a nekik otthont adó épültettel együtt.

A páternoszter nyitott kabinok láncából álló lift, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. A találmány forradalmisága a folyamatos mozgásban rejlett. Ennek köszönhetően a hagyományos lifteknél jóval nagyobb kapacitással tudnak üzemelni. Ez tette őket igen népszerűvé, különösen a középületekben, ahol igény volt egyszerre sok ember le-föl mozgatására.

Az első példányt a londoni J.E. Hall készítette el 1884-ben Cyclic Elevator (ciklikus lift) néven. A páternoszter név onnan ragadt rá, hogy a lift kabinjai úgy járnak körbe-körbe, mint az ima közben morzsolt rózsafüzér.

A páternoszterrel kapcsolatban hosszan tartotta magát a legenda, miszerint veszélyes, vagy akár életveszélyes is lehet a legfelső szint elérése után a kabinban maradni, mert ott a kabin átfordul, vagy - a rémisztőbb változat szerint - az átfordító fogaskerék vágja szét a bent maradó utast. Ez persze badarság, az áthaladás teljesen veszélytelen, legfeljebb felesleges. A kabinok mozgását valahogy úgy kell elképzelni, mint az vidámparki óriáskerék fülkéinek mozgását, csak a páternoszter esetében a körhöz képest egy két oldalról összelapított pályát járnak be a fülkék. A gépházról itt egy videó, egy londoni példányról készült:

Balesetek nem ebből adódtak, hanem a be- és kiszálláskor - bár kevés komoly baleset történt páternoszterezéskor. A kocsiszekrények ugyanis beszorulás ellen védettek, az első 20 centi felfelé billen, majd megnyomja a leállítót. Úgyhogy a páternoszter nem tör kezet-lábat. Ennek ellenére ma már az országok egyre nagyobb hányadában tilos páternosztert építeni (az EU is betiltotta építésüket), ráadásul a mozgássérült emberek nem is tudják használni, így sorsuk megpecsételődött. Ma már igazi kuriózumnak számít egy-egy működőképes hazai példány. Pedig több közülük kifejezetten igényes, elegáns kivitelben készült el, réz fogantyúkkal és elegáns faburkolatokkal.

A mai is működő vidéki példányok többek között a szegedi Megyeháza épületében, a Miskolci Egyetemen és a kecskeméti kórházban találhatók. A fővárosiak főleg a belvárosban lelhetők fel: többek között az OTP székházaiban (Deák - Bécsi utca sarok, valamint a Nádor utcai), a BKV székházában (Akácfa utca), a MOL székházában (Október huszonharmadika utca), az MNB székházában (Szabadság tér - Bank utca sarok), a MÁV székházban (Andrássy út 73-75), az MVM székházában (Vám utca 5-7.), a Pest megyei bíróság épületében (Hungária körút - Thököly út sarok, rossz állapotban), az ELMÜ székházában (Dózsa György út - Váci út sarok), az Országos Kardiológiai Intézetben (Haller utca), a dél-pesti Jahn Ferenc kórházban, az Államkincstár épületében (Hold utca), valamint az alábbi minisztériumokban: Földművelésügyi és Videkfejlesztési Minisztérium (Kossuth tér), Pénzügyminisztérium (József Nádor tér), Egészségügyi Minisztérium (Arany János utca), Honvédelmi Minisztérium (Balaton utca) és Oktatási és Kulturális Minisztérium (Szalay utca).

A Vörösmarty téri ORI székház narancssárga üveges épületében is volt páternoszter, aztán eltűnt mind a kettő, hogy helyet adjon az új, üvegfalas irodaháznak. A Moszkva tér fölé magasodó egykori Postapalotában is volt egy, ám mivel az épületet 2009 januárjában eladásra hirdették meg, ennek a sorsa is megpecsételődött. A Petőfi Sándor utca és a Szervita tér sarkán álló egykori Belvárosi Távbeszélő Központ is eladó lett, ebben is van egy példány. A Hotel Meridienben (Erzsébet tér-Miatyánk utca (sic!) sarok) a hotellé alakításkor cserélték liftre 2001-ben. A Legfőbb Ügyészség épületében (Markó utca) is elbontották a régi szerkezetet. A Miniszterelnöki Hivatalban néhány éve cserélték liftre a páternosztert. Az MTV éppen ezekben a hónapokban költözik át a Szabadság téren álló székházából az új épületbe, a régiben is volt egy páternoszter, amit a közelgő átalakításkor nyilván liftre cserélnek majd. A Blaha Lujza téri egykori Sajtóház bontásakor is szegényebbek lettünk egy páternoszterrel. A Dorottya utca 6. szám alatti egykori Technoimpex székházból akkor tűnt el végleg, amikor nekiálltak Palazzo Dorottyává alakítani a régi házat. Egyre fogynak a régi példányok, újak pedig nem jönnek helyettük.

Különösen a fiatalok szerettek "páterezni": megnézni, hogy mi történik odafent az átforduláskor, vagy akár odafönt gyorsan kézre állni a fülkében, hogy tényleg fejjel lefelé induljanak vissza a földszint irányába. Mások trükkösen használták: ha nagy sor állt előtte a földszinten, akkor beszálltak a lefelé tartó fülkébe, és a pinceszinti átfordulás után széles vigyorral üdvözölhették a fülkéből a kint várakozókat.

A páternoszter több művészeti ágban is felbukkant. Béres Dániel rendezésében 7 perces rövidfilm készült 2006-ban "Páternoszter" címmel. Örkény István egypercest írt ugyanezen címmel. A 30Y alternatív rockegyüttes pedig az "Egy perccel tovább" c. szám videóklipjéhez használt fel egy páternosztert - a forgatás a pécsi Megyei Bíróság 9 emeletes épületszárnyában zajlott 2005-ben. Magyar rajongói klubról, "pn-mentőkről" nem tudunk.

Érthető, hogy relatív veszélyességük miatt sorra cserélik le őket, mégis: a technika érdekes alkotásai tűnnek el a szemünk elől. A páternoszter útja az utóbbi évtizedekben már csak lefelé tart.

Források:
http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/0902/Budap20092201817/gallery.xml&rovat=fotoriport
http://en.wikipedia.org/wiki/Paternoster
http://forum.index.hu/Article/showArticle?cmd=Article_showArticle&t=9172762
https://www.youtube.com/watch?v=7WeWB0jBLuk
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=8666
http://www.magyar.film.hu/object.58d3e93b-a2d9-4b0c-bba8-6269ccec468d.ivy
http://www.szosszenet.hu/orkeny_paternoszter.html

 

süti beállítások módosítása