2008 június 27-én megkezdődött a régi épületek egy részének bontása. A 19. században a környéken rengeteg malom működött, és a közelben épült meg a Fővám téri Vásárcsarnok és a ferencvárosi vágóhíd, így aztán a Duna komoly áruforgalmat bonyolított - ehhez pedig raktárok is kellettek. Eredetileg négy épületből állt az együttes, a második világháború végére csak 3 épület maradt. Az épületek nagyon rossz állapotba kerültek, az elmúlt években már életveszélyességük miatt nem is nagyon használták az épületek nagy részét semmire.

(A kép forrása)
 

Most egy magánberuházó segítségével újul meg a terület. 23 ezer négyzetméternyi épületegyüttes jön létre, a felszín alatt 250 parkolót alakítanak ki. Az épületek kulturális és szórakoztató funkciókkal népesülnek majd be, lesz itt könyvesbolt, parti sétány, egy 1050 fős rendezvényterem és kávézók, teaházak is. Az átadást 2010 nyarára tervezik - nyilván a véletlen műve csak, hogy pont az önkormányzati választások előtt :-) A nemkívánatos késések elkerülése érdekében az átalakítás felkerült a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága listájára is. (Ez nem vicc, tényleg van ilyen bizottság!) A főváros megtartja tulajdonában az épületegyüttest, de 25 éves üzemeltetési és hasznosítási szerződést kötött a Porto Investment off-shore céggel - ők kaptak kizárólagos ügynöki tevékenységi jogot is erre az időszakra. A főváros szeretne a szomszédos Nehru part üzemeltetéséről is megállapodni a Portóval.

Források:

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=39374&Itemid=97

http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-209083

http://ingatlanok.hu/print/hirek/20080628/megkezdodott-a-kozraktarak-felujitasa
 

1979-ben az egykori Express Diák Utazási Iroda két ingatlanát kisajátítva épült meg a Bogdáni úti BKV végállomás, amit a BKV ma is használ. A társaság kezelői jogát azonban elfelejtették törölni a földhivatali nyilvántartásból. A 3 évtizeddel ezelőtti mulasztásra az Expressz Utazási Iroda jogutódja, az Estivo Kft. bukkant rá. A főváros 2000-ben fordult bírósághoz az ügyben. Több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat után a végső bírósági döntés a Kft-nek kedvezett: a főváros vagy fizet, vagy költözik. Ha végrehajtanák a jogerős döntést, akkor meg kelle szüntetni a buszvégállomást, a csatornázási művek ottani létesítményét, valamint a lakótelephez vezető egyes kis utcákat is. Több javaslat is felmerült a rendezésre, ezek egyike, hogy a buszpályaudvarért cserébe odaadják a Tétényi úti üzletközpontot, és vele a kelenföldi Szabó Ervin könyvtárat és a Budapesti Művelődési Központ épületét. De ez még nem minden! Mivel a BKV és a csatornázási művek jogtalanul használta a cég magántulajdonú ingatlanait, az 1996-tól napjainkig terjedő időszakra 1,1 milliárd használati díjat is követel az Estivo. Ennek kompenzálására a főváros két Ráday utcai foghíjtelket adna át az Estivónak. Ez a rövid története annak, hogy hogyan lett bizonytalan sorsú a Tétényi úton található Kelenföldi városközpont - benne a Budapesti Művelődési Központ könyvtárával, egy piaccal, üzlethelységekkel és az egykori Olimpia mozival. A tét nem kicsi: 9000 négyzetméter fővárosi és 2008 négyzetméter önkormányzati tulajdon (utóbbi tulajdonképpen a Burger King területe), azaz összesen 11000 négyzetméter. A főváros az Estivo-nak adná a központot, a kerület polgármestere pedig azt szeretné elérni, hogy a terület egésze váljon kerületi tulajdonná, hogy modernizálhassák még a 4-es metró Tétényi úti állomásának (az állomásról itt) átadása előtt. A terület ma alulhasznosított abból a szempontból, hogy a szabályozás 12-30 méteres épületmagasságot és 100 százalékos beépíthetőséget engedélyez. A kerületiek átlal megálmodott új épület földszintjén üzletek lennének, közvetlen összeköttetésben az új metróállomással. A Fővárosi Közgyűlés viszont 2008. június 26-án már úgy döntött, hogy az Estivóval cserélnek. Ezzel viszont elveszett a kerület elővásárlási joga. Így a kerületnek már csak az a lehetősége maradt meg, hogy megvegye az Estivótól, amit a főváros átad neki. Ez irányban is próbálkozott már az önkormányzat: 560 millió forintot ajánlanak az Estivónak vételárként. A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) pedig azt javasolta, hogy írjanak ki pályázatot a városközpont fejlesztésére, amelynek első fordulóját a helyi érdekeket (könyvtár, művelődési központ, piac) figyelembe vevő tervpályázat jelentené, megelőzve az ingatlanok eladását. Beruházót semmiképp nem lesz nehéz találni: a központ értéke a metró átadása és egy új üzletközpont felhúzása után akár a 3 milliárd forintot is meghaladhatja. Jól megközelíthető helyen fekszik, a szabályozás kedvező, a 4-es metró pedig nagyon nagy vonzáskörzetet biztosíthat. A kerület már ma is dinamikusan változó: a közelben található az Infopark, az AIG Lincoln irodaház, a T-Mobile új központja, hogy csak néhány példát említsünk.

A környék lakótelepekkel történő beépítése 1967-től 1983-ig tartott. A rendezési tervet Kis Albert és Kovács Balázs készítette 1963-ban. A beépítést Jakab Zoltán és Finta József, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült lakóházakat Farkasdi Zoltán tervezte. Összesen 9387 lakás készült el, több mint a felük kétszobás. A lakótelep közepére került a Budapesti Művelődési Központ. Zilahi istván és Bede József tervei alapján épült meg 1975 és 1979 között, a belsőépítész Horváth Jenő volt. A központ volt a főváros területén működő "művházak" módszertani irányítója.

Az Olimpia mozi története egy kicsit fővárosi mozitörténet is egyben. A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996). Az Olimpia a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára nyílt meg Etele néven, összhangban a környező lakótelep-építéssel. A moziban egy virágtartó plasztika is elhelyezésre került, ez Eőry József (1934-2003) keramikus műve - egy 1980-ban készült, 14 elemes mázas samott. A rendszerváltást követő mozibezárási hullámnak áldozata lett az Olimpia mozi is. Azóta afféle rendezvényteremként hasznosítják, ki lehet bérelni. Februárban a KÉK szervezett ide konferenciát, de a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet is használja időnként a termet. Amíg még lehet...
Zilahy István 1917-ben született Nagymaroson. A Műegyetemen végzett 1941-ben, a háború után 1948-tól a MATI, a VÁTI, majd a LAKÓTERV tervezője. 1952-ben Ybl-díjat kapott egy dunaújvárosi iskola (1951) tervéért. Fontosabb művei: Tatai edzőtábor (1951), Dunaújvárosban az Aranycsillag Szálló (1952), a Szabadság Szálló átépítése és bővítése (1958-59), Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (1962-64), Kelenföldi Városközpont és filmszínház (1965-66). Zilahy tanítványa volt Finta József is a Mesteriskolában, de a Műterem a hatvanas évek közepére lassan elhalt. A mester nem csak az építészetben élte ki magát, de időnként akvarellezett és rajzolt is. Az utolsó években saját építész stúdiót is alapított, de egyre idegenebbül érezte magát a változó körülmények, az egyre élesedő szakmai verseny közepette. 1993-ban hunyt el Budapesten. Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/496833
http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/eory_miklos/
http://www.budaihirlap.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=32750&ajanlo=RSS
http://ingatlanok.hu/articles.php?act=view&id=937
http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=8952
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=99493
http://www.ingatlanhirek.hu/page/hir_print.php?news_id=3561&channel_id=1
http://www.hirszerzo.hu/cikk.kelenfoldi_varoskozpontaz_ingatlanok_megdobbentoen_alacsony_aron_keltek_el.73228.html
http://ingatlanok.hu/hirek/20080721/maisz-nem-szabad-elkotyavetyelni-a-kelenfoldi-varoskozpontot
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/31/urban.html
Ferkai András: Lakótelepek. (A mi Budapestünk sorozatban)
Zilahy István (1917-1993). In: Magyar Építőművészet, 1993/6., p.59.

Még Óbudán laktam, amikor a 60-as buszból kifelé bámulva elsuhantam egy érdekes tömb előtt. Egy társasház gangos, belső udvarát gyakorlatilag teljesen kitölti egy templom. Később alaposabban is megnéztem a helyet. Kiderült, hogy nem is templom, hanem zsigagóga működik itt. Egy kicsike a nagy Dohány utcai mellett. 1888. 08. 08-án, reggel 8 órakor adták át a francia gót stílusú épületet. Idén 120 éves - a zsidóknál pedig gyakori kívánság, hogy az illető éljen "bis hundert und zwanzig", ezért ez egy fontos évforduló.
300 fő befogadására alkalmas a hely. A zsinagóga épült meg előbb, még üres telekre, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, de a homlokzat a Duna felé nézett. 1928-ban építették köré a bérházat Jakab Dezső és Soós Aladár tervei alapján. A hitközség tagja volt Molnár Ferenc, a Pál Utcai Fiúk írója is. A gazdag támogatók között szerepelt a Goldberger család és a csepeli Weiss Manfréd báró. A neológ imaházban férfiak és nők külön, de nem elválasztva ülnek. Az askenáz imarendet követik. Orgona nincsen, viszont a gyerekeknek van játszóház!

A zsinagóga honlapja:
http://www.frankel.hu/
Forrás:
Budai polgár, 2008/17. p. 16.
 

A Vízművek a Szigetmonostor által igényelt híddal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy további kompromisszumok már nem lehetségesek az ivóvíz-bázis veszélyeztetése nélkül. Ez azért fontos nekünk, mert a Szentendrei-sziget déli felén vannak azok a kutak, ahonnan Budapest ivóvizének nagy része származik. A másik oldalon a honvédség területe jelentett eddig akadályt, a legfrissebb hírek szerint viszont a honvédség kész a kompromisszumra, így hamarosan megszülethet a nyomvonal. (Nekem az az alternatív javaslat is szimpatikus volt, hogy ne autós, hanem gyalogos-kerékpáros híd épüljön a két település között.)

Szeptemberben elkészül a Megyeri híd, ehhez a forgalomba helyezési engedélyt szeptember végéig ki kell adni. A nagy híd építési engedélye viszont tartalmazza azt a kikötést, hogy Szentendre és Szigetmonostor közé pedig egy kis hidat kell építeni. Szigetmonostor polgármestere 2008. július 23-án közölte, hogy a Megyeri híd átadásához csak akkor járulnak hozzá, ha az állam garanciát vállal a kis híd megépítésére. A pontos helyszín véglegesítése híján persze még terv sincs a kishídra. A híd átadását legfeljebb késleltetni tudják, ugyanis a beruházó kérheti hogy az önkormányzat hozzájárulását bírósági úton pótolják. További nagy gond, hogy a 10-es és a 11-es út közötti M0 szakasz a következő egy-két évben el sem kezd megépülni (átadását most 2014 végére becsüli a NIF), így a Megyeri híd átadása után inkább lesz a IV. és a III. kerület közötti összekötő kapcsolat, mint Budapestet elkerülő útvonal. A III. kerületben így a Szentendrei út terhelődik majd tovább. A IV. kerületben a külső Váci út szélesítése már meg is történt a Fóti út és a Szilas-patak között, összesen 1,2 milliárd forintos beruházással, fővárosi és (nagyrészt) állami forrásból. Ehhez kapcsolódik még a Váci út Megyeri út és Fóti út közötti szakaszának felújítása, a Szilágyi útnak a Fóti út és a Görgey út közötti szakaszának kiépítése, és a Görgey út burkolatcseréje. Ha a hidakat vesszük sorba, akkor is nagy gondok látszanak. A Megyeri híd átadása megkérdőjeleződhet, a Margit híd felújítása már nem halogatható tovább, a Szabadság hídon viszont csak decemberben indul meg a villamos, majd 2009 májusában az autóforgalom. Így igencsak túlterheltté válik majd a ma is a maximálisan igénybe vett Árpád híd. Jelenleg csúcsidőben 6000-7000 gépjármű halad át óránként a Margit hídon, ebből 2500-3000 várhatóan az Árpád hídra fog átvándorolni, az Erzsébet híd a Margit hídi forgalom 30 százalékát, a Lánchíd 10 százalékát veheti majd át. A híd megépítése, és általában az M0 megépítése jelentős magánberuházásokat is vonz. A ma rendelkezésre álló 80 ezer négyzetméternyi "ipari állomány" a Privátbankár cikke szerint hatalmas bővülés elé néz a következő években.
 
Végül egy kis összehasonlítás:
-A parlament magassága a kupolánál: 96 méter
-Az Erzsébet híd magassága a pillér tetejétől a híd tetejéig: 43 méter
-A Megyeri híd magassága a pillér tetejétől a híd tetejéig: 100 méter
Múlt héten a híd festésekor legalább 100 autó károsodott meg. A festés közben a szél váratlanul irányt váltott és megerősödött, így a festéket, amivel a hidat festették éppen, kifújta a partra - és az ott parkoló autókra. A festéket nem lehet eltávolítani, csak úgy, ha egy speciális módszerrel lemossák, majd újrafestik az autót.
 
Szeptember 13-án nyílt napot tartanak a hídon. 10 órától kezdődik a program, 11 órakor futóverseny lesz, 14 órától 16:30-ig a kerékpárosoké lesz a híd, 16:30-kor majorette és rézfúvós felvonulás, 18 órakor Veres Zoltán légibemutatója lesz. 19 óráig el kell hagyni a hidat, de érdemes még maradni, ugyanis 21 órakor tűzijáték zárja a programot. Részletek innen letölthetők..

Források:
http://hvg.hu/itthon/20080813_szigetmonostor_hid_vizmuvek_m0_megyeri.aspx http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=19328
http://www.privatbankar.hu/html/bef/301.php?kommentar=25046
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=151308
http://www.fn.hu/auto/20080814/negysavos_lett_kulso_vaci/?action=nyomtat
http://index.hu/politika/belfold/budapest/bpesthirek/359004/
http://index.hu/gazdasag/magyar/mehi080724/
http://www.nif.hu/docs/sajtoszoba/gyorsforgalmi/M0_Eszak_Megyeri_hid.ppt http://index.hu/gazdasag/magyar/hidf080829/
http://index.hu/gazdasag/blog/2008/09/01/ujra_nekifutnak_a_szigetmonostori_hidnak

Az Óbudai Gázgyár legutóbbi éveinek története a beváltatlan ígéretek története. 2006-ra kellett volna itt múzeumot és kerékpárutat létesíteni. Része volt az Európa Kulturális Fővárosa projektnek - de nem Budapest nyert. Tavaly irodaparkot, egyetemet álmodtak ide, de az önkormányzat hároméves változtatási tilalmat rendelt el, mert először normális odavezető utat szeretnének látni. És ide kapcsolható az aquincumi híd régóta dédelgetett álma is. 2006 szeptemberében, a Kulturális Örökség Napjain volt szerencsém bent járni a területen, és a régi ipari épületek még így, romos állapotukban, a gaztól fojtogatva is lenyűgöztek. Olyan hangulata van a helynek, és olyan ipari értékei, ami feltétlenül megőrzésre érdemes. Védett objektum az óraház és a víz- és kátránytornyok, de még a lakótelepek is. Ráadásul még római kori emlékeket is rejthet a föld, ezért egy új fejlesztés 3 korszak építészetét egyesíthetné (akár a Hajógyári szigeten). A beruházás megindulását nehezíti, hogy kb. 5 milliárd forintba kerülne a terület szennyezett talajának rendezése.

A legújabb hírek szerint a szomszédos Graphisoft Parkot tulajdonló Graphisoft cég létesítene itt magánegyetemet. A 20 ezer négyzetméteres terület eladásából származó bevételt a terület kármentesítésére, majd az épületek rekonstrukciójára fordítaná. Fáj a szívem az Óbudai Gázgyárért. Nagyon klassz, értékes épületek és gépek állnak itt. Láttam azt a több mint száz éves generátort, aminek a beindításával először sikerült árammal ellátni a lakossság egy részét a második világháború véget érésekor. Láttam a messziről, a budai hegyekről is jól kivehető, egyedi formájú épületegyüttest. Látom a Millenárisnál is sokkal jobb lehetőségeket a területen. És közben csak azt hallom, hogy "tervezzük", meg "szeretnénk", meg "ígérjük". Annyira elegem van már ebből az üres ígérgetésből. Remélem, történik már végre valami ezzel az épületegyüttessel!

Források:
http://www.ingatlanmagazin.com/3554/Ugy_nez_ki_hogy_a_kormany_Gazgyar_projektjebol_nem_lesz_semmi
http://epiteszforum.hu/node/9858
 

Még az idén kiírható a tender új járművek beszerzésére a BKV-nál. Az előző busztender csúnya nagy botrányba és pereskedésbe fulladt, abból nem lett járműbeszerzés. Akkor az az Alfa Busz nyerte a tendert, ahol Antal Attila akkori BKV vezér fia is dolgozott. A botrány eredményeképpen (már ha ezt nevezhetjük eredménynek) a tendert törölték, Antal pedig távozott a vezérigazgatói posztról. Most újra megpróbálják a járműbeszerzést. Egymilliárd forint áll rendelkezésre - másfél helyett, mivel 500 milliót átirányítottak a súlyosan hiányzó karbantartások rendezésére (ld. fékpróbák ügye). A buszok terén áll a legrosszabbul a BKV, ezért valószínűleg ezzel lehet majd pályázni, újjal és használttal, szólóval és csuklóssal is.

A BKV 1300 buszából mindössze 150 mondható korszerűnek, a buszok átlagéletkora 14 év, de ebben benne van több száz 18 évnél is öregebb autóbusz is. A Hírszerző cikke szerint az eszközállomány megújításához évi 30 milliárd forint kellene, de csak 9,7 milliárd jut - így évi 20 milliárd forintnyi lemaradás keletkezik, ami viszont egyre kevésbé tartható. Közben a BKV adósságállománya már meghaladja a 80 milliárd forintot, amihez idén nyáron egy újabb 4,5 milliárdos hitelfelvétel is hozzáadódott még.
 
A másik nagy járműbeszerzési projekt is erős késésben van. Az eredeti tervek szerint már járni kellene az új szerelvényeknek a 2-es metró vonalán - ugyanilyen szerelvények járnak majd a 4-es metró vonalán is. A BKV szerint a gyártó van késésben a gyártással, a szállító szerint a BKV van késésben a kapcsolódó irányító- és biztonsági rendszer kiépítésével. Vita van, új jármű nincs, pedig már több metrókocsinak lejárt az élettartam-kilométere, azaz már nem futhatnának. Csak azért futnak mégis, mert nincs mire lecserélni őket.

A készülő Alstom metrószerelvény (Forrás)

És amitől tényleg dobtam egy hátast: közben a BKV eladná az aranytojást tojó tyúkját. A Budavári Sikló üzemeltetése ugyanis évi 120 millió forintos költség mellett 360 millió forint körüli bevételt hoz a BKV-nak, mégis eladnák. (Jelenleg egy jegy 700 forint rá.) A Siklót egyébként egy 1868-as szerződés alapján építették meg, és 1870 március 2-án avatták fel. Bár a második világháborúban csak az egyik kocsi sérült meg, 1948-49-ben mégis elbontották, mondván, hogy a jövőben csak busszal kívánják megoldani a Vár tömegközlekedését. 1986-ban állították helyre az eredeti Siklót. Érdekesség, hogy eredetileg 3 m/s sebességgel indították újra, de az utasok kérésére direkt lelassították, hogy jobban lehessen nézelődni, fotózni. A két kocsi neve Margit és Gellért. Néhány adat: a pálya 30 fokos dőlésszögű, hossza 96 méter, a két állomás szintkülönbsége 50 méter.
 

Ugyancsak felmerült a fogaskerekű, a földalatti, a Sikló, a városnéző buszok, a dunai hajózás és a Libegő kiszervezése egy különálló cégbe, a BKV Turisztikai Zrt.-be. A XII. kerület tiltakozik a fogaskerekű kiszervezése ellen, hisz ezt nem csak a turisták, de a kerület lakói is használják, fontos tömegközlekedési szerepe van. A turisztikai cég többségi BKV tulajdona aztán kisebbségi tulajdonná fokozható le a részvények egy részének eladásával.

Források:

http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.71118

http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.70646

http://www.mno.hu/portal/581905
 

Szomorú hírről értesülhettünk júniusban: bezárt az Andrássy úton Budapest egyik legszebb gyógyszertára, az Opera Patika. 1889-ben alapította Török Sándor (akkor még a 29-es szám alatt) gyógyszertárát, tehát jövőre az üzlet beindulásának 120. évfordulóját ünnepelhettük volna. 1931-től már itt, a 26-os szám alatt működött a patika, és itt dolgozott Lám Elemér, aki a pemetefű cukorkát feltalálta. Ekkor egészítették ki az eklektikus-neoreneszánsz stílusú bútorzatot a koloniál galériával és annak lépcsőjével. A bútorzat már 1967 óta védett. 1993-ban privatizálták a korábban állami gyógyszertárat, ami idén áprilisban még nyitva volt.

(A kép forrása)

Az épület május 5-ike óta van ideiglenes műemléki védettség alatt, a gyógyszertár jelenlegi tulajdonosa ez ellen adott be fellebbezést. Ő ugyanis kávézóvá alakítaná a helyiséget, majd eladná. A műemléki védelem ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jövőben is kötelező lenne patikaként üzemeltetni a helyiséget, a funkcióváltás elképzelhető. Az ideiglenes védelem 1 évre áll fenn, utána még 1 évre meghosszabbítható.
 

Egyszerűen nem értem, hogy miért nem lehet egy ilyen helyet Budapesten fenntartani. Fontos turistalátványosságként mutogatni és ajánlani kellene, nem bezárni, és elhordani. Van még egy nagyon szép patika a Lukács fürdő mellett - remélem, az nem jut az Opera Patika sorsára...

Források:

http://index.hu/politika/belfold/ptk0702/

http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=284734

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=21068

http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=98902
 

Az Arena Plaza óta nem nagyon lehetett hallani új bevásárlóközpont nyitásáról Budapesten. Az amerikai jelzáloghitel-válság érezteti hatását, de ez azért kicsit afféle vihar előtti csend. Az adott lakosságszámhoz viszonyított pláza összterület ugyanis még mindig az európai alatt (és jóval az amerikai alatt) van, így aztán a beruházók még mindig látnak lehetőséget újabb bevásárlóközpontok nyitásában.

(A diagramm forrása)

Eddig jó üzlet volt idejönni: 15 év alatt nagyott nőtt Közép-Európában a jövedelem-szint, a kereskedelem viszont csak lassabban követte le ezt a növekedést: a 90-es években nagyon sokan megjelentek, de sokan kivártak a Magyarországra jövetellel.

Az tény, hogy ma már jóval óvatosabbnak kell lenni, vannak példák buktatókra is: a Lurdy ház felső szintjén a válság jelei uralkodnak (kiadatlan üzletek, funkcióváltás irodai hasznosítással), az Új Udvarban az emeleti szinten nagy a csend és a mozi is bezárt már, és az Arena Plazában is több bérlő panaszkodott a várakozásaiktól elmaradó forgalomra. Mások, például a Nyugati Bevásárlóközpont köszönik szépen, nagyon is jól vannak. Furcsa év volt a 2007-es: míg a fogyasztói bizalom ötéves mélypontra zuhant, a legtöbb kiskereskedelmi területet ebben az évben adták át 1996 óta. Közben több bevásárlóközpont, köztük a Mammut és az Europark, eléri a tinédzser kort, így kénytelenek lesznek újratárgyalni a hosszú távú szerződéseiket. Nem lesz könnyű dolguk: miközben 200 négyzetméternél kisebb üzletekkel vannak tele, az új bérlők már inkább a nagyobb alapterületű üzleteket keresik, alacsonyabb négyzetméter árak mellett. Pillantsunk rá az új központokra!

1) A Határ úti megállónál épülhet fel a Neo Center. 15 milliárd forintos beruházással 40 ezer négyzetméteres központ épül az Europark szomszédságába. Különlegessége az 5000 nm-es sportrészleg lesz, ahol fedett és szabadtéri sportpályák, fitneszterem, tetőterasz és a kicsiknek egy játszótér kap majd helyet. 17000 négyzetméteren pedig irodák is lesznek. A megnyitó 2009 elejére várható.

(A kép forrása)

 
2) A KÖKI Terminál, mint neve is mutatja, a 3-as metró végállomása mellé épül. Várhatóan 2009 végén kerül átadásra. A 25 milliárdos beruházás végére lesz itt egy új közlekedési csomópont, egy új barkácsáruház és egy háromszintes bevásárlóközpont. Egy nagy méretű képet itt lehet megnézni a jövőbeli állapotokról.
 

3) Az új piaccsarnok mellett épül a régi Budai Skála helyén az Újbudai Városközpont. Az Allee néven is emlegetett központban a főbb bérlők között már említhető az Interspar, a Libri, a Marks&Spencer, a Peek&Cloppenburg, és a Cinema City 13 termes mozija.

4) Tudtad, hogy Budapest geometriai középpontja a Mázsa téren van? Erre a térre épül az Origo City nevű bevásárló- és irodaközpont. A kivitelezés már 2008 február óta tart, az átadást jövő év első felében tervezik. A több mint 1500 autót befogadni képes parkolóház külön épületben lesz. A bevásárlóközpont és irodaház 47 ezer négyzetméteres lesz.

5) A már megépült Árkád is bővülhet az Örs Vezér terén: 2010-re újabb 17000 négyzetméterrel lenne nagyobb. Az új üzlethelyiségekre már most több mint kétszeres a túljelentkezés.

6) A Corvin sétányon épül a Corvin Átrium bevásárlóközpont, vagy inkább üzletsor. Közel 60 ezer négyzetméteren (!) kereskedelmi, vendéglátó, sport és szabadidős létesítmények épülnek. Két része lesz: a Corvin Atrium fedett sétáló- és bevásárló utca, és a Corvin sétány két oldalán végighúzódó üzletsor alkotja majd az új pénzköltési központot.

7) Nem klasszikus bevásárlóközpont, de meg kell említeni a zuglói Mundo kerületközpontban létesülő új üzleteket is - ez a Bosnyák téren nyílik majd meg. Lesz itt üzletközpont, önkormányzati tömb, parkolóház, mozi és éttermek. A kivitelezés 2009 tavaszán kezdődik, az első rész átadása 2011 végére várható.

Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, de szerintem lassan már le kellene ezekkel állni. Park alig van Budapesten, a zöldfelületek állapota többnyire siralmas, és közben minden csak csontra beépül... Ebből nem lesz élhető város. Több városban kifejezetten korlátozzák, vagy tiltják a nagy központok építését a város belső részein. Épüljön pláza - de ne a Nyugatinál, hanem az Örsnél, és ne számolatlanul, és ne úgy, hogy közben lassan már a fél Nagykörút üres portálokkal és húgyszagú bejáratokkal "hívogat". Szerencsére egyre inkább igazam lesz a jövőben - egyszerűen elfogynak a kellően nagyméretű üres telkek a városmagban. A lényeg: nem a bevásárlóközpontok léte ellen tiltakozom, csak értelmes várostervezést és élhetőbb várost szeretnék találni, ha kimegyek az utcára...

Források:

http://index.hu/gazdasag/magyar/plaing080326

http://index.hu/gazdasag/magyar/plazbo080522

http://www.ingatlanmagazin.com/4260/Idealis_terep_vagyunk_a_plazaknak

http://www.piacesprofit.hu/utility.php?utility=print&r=1:20108&p=

http://www.nol.hu/cikk/495272

http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2008/01/22/Epul_a_Budai_Skala_helyen_az_uj_bevasarlokozpont/

http://www.epulettar.hu/cikk/25962.aspx

http://www.origo.hu/ingatlan/20080616-budapest-bosnyak-ter-mundo-varoskozpont-elfogadott-tervek-echo-investment.html
 

"Budapest Közép-Európa kulturális és szellemi fővárosa lehetne. Azért vagyunk vele folyton elégedetlenek, mert érezzük, hogy jóval több lehetőség marad kihasználatlanul, mint amennyi megvalósul. Ennek ellenére be kell vallanunk, hogy Budapest még így is nagyszerű, de valahogy nem akarjuk látni és elismerni, hogy igenis fejlődik. Ezt a külföldről rendszeresen hozzánk látogatók mondják. Valljuk be: elfelejtettünk örülni. Pedig, ha több mosolyt, előzékenységet és türelmet tanúsítanánk az utcán, ha büszkék lennénk arra, ami tényleg szép és jól sikerült, és nem csak azt néznénk, hol lehet kritizálni és becsmérelni azt, ami épül, vagyis ha hagynánk, hogy néha a jóérzés is eluralkodjon rajtunk, ha mernénk szeretni és óvni ezt a várost, talán minden jobban menne, mi is jobban éreznénk magunkat, és nem kerülnek semmibe."

Meggyesi Tamás Széchenyi-díjas építészmérnök, az MTA doktora

(Forrás)

A Baross tér ma Budapest egyik legrosszabb helye. A metróépítés miatt alig lehet közlekedni, mindenhol kerülni kell, minden koszban úszik, ráadásul a terelések viszonylag gyakran meg is változnak. Ha módom van rá, igyekszem elkerülni, vagy csak átbuszozni rajta. Így aztán le is maradtam arról, ami nagyon szép a téren. A Keleti pályaudvar nagy oldalcsarnokában elkészült a Lotz Károly és Than Károly mesterek által készített freskók restaurálása. A terem sarkaiban található nyílások eredetileg a központi hűtés-fűtési rendszer légbefúvók ablakai voltak. Ezt már néhány évtizede nem használták, a nyílásokat eltömték. Így viszont szépen el is vizesedtek a falak. Ész, ész, hová mész... De sebaj, a felújítás mindössze 7 év alatt (!) elkészült, és ez a lényeg.

A Keleti pályaudvart Központi Indóház néven 1884 augusztus 15-én adták át. A napokban lett 124 éves. A terembe került galambriasztó rendszer, új utastájékoztató elektronikus táblák, és a MÁV teremőrt fog alkalmazni a terem szép állapotának megőrzése érdekében.

Források:

http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=284734

http://epiteszforum.hu/node/10053

http://www.hg.hu/cikk/keleti_palyaudvar_lotz_varo